Népszava, 1951. április (79. évfolyam, 76-100. sz.)

1951-04-30 / 100. szám

NÉPSZAVA hatatlan a szovjet emberek életétől és munkájától. Ezért szeretik hazánkban ez írókat. 1930-ban részt vettem a kubáni kolhozok megszervezésében. Egyszerű kolhoztag voltam. A népem segített abban, hogy íróvá váljak. Ő revett, tanított engem és most az én feladatom az, hogy minden erőm­mel segítsem népemet a kommuniz­mus felépítéséért folytatott harcában. Ma is ott élek, ahol nevelkedtem, ahol íróvá váltam. Vagyis, azok kö­zött az emberek között, akiket leírtam az »Aranycsillag lovagja« és a »Fény a földeken« című műveimben. Az, aki önök közül olvasta az »Aranycsillag lovagjá«-t, az emlékszik rá: szerepel a műben egy kubáni kozák, Szergej Tutárinov. Ez a fiatalember kijárta a Nagy Honvédő Háború nehéz isko­láját, ennek a fiatalembernek az alak­ját mai életünkből vettem. Olyanok, mint Szergej Tutárinov, sokan van­nak nálunk, minden egyes kubáni kolhozban találhatunk hozzá ha­sonlókat. Ez a sztálini korszak új embere. Bátran néz a jövőbe, előre­halad és viszi magával előre egész faluját. A mi hazánkban sokmillió ilyen Szergej Tutarinov él. Sok al­vásom ír hozzám levelet és levelü­k­ben megnevezik az ő saját Szergej Tutárinovjukat. — Nemrégiben Magyarországról is kaptam levelet. Egy tanító írt nekem (már nem emlékszem, melyik faluból), hogy már nekik is, az ő falujuknak is van Szergej Tutárinovja. Hiszem és tudom, az új Magyarországnak már megvannak a hősei, akik jellemükben hasonlítanak Tutarinovra és ezek a magyar Tutarinovok várják a maguk magyar íróját. Hiszem és tudom, hogy vannak Magyaroszágon olyan paraszt­­emberek, mint a kubáni kozák Sztye­­pán Ragutin, okos, megfontolt közép­­parasztok, akik rábízták sorsukat szere­tett Pártjukra, a Magyar Dolgozók Pártjára, akik fiúi szeretettel szeretik vezérüket, Rákosi Mátyást. Korunk e hősei várják a szó mestereit, akik majd sok szeretettel beszélnek róluk népüknek. Mint barátjuk és mint­­írótestvérük tanácsolom önöknek, írja­nak jó könyveket hőseikről, a magyar Tatárinovokról, Ragulinokról, akik a városokban és a falvakban építik az új életet, azokról a nagyszerű magya­rokról, akik az önök hazájában telje­sen átadják magukat a szocializmus építése nagy ügyének. Tudom, hogy nehéz feladat vár önökre. Sok álmat­lan éjszakájukba és sok aprólékos munkájukba kerül még ez. Vlagyimir Majakovszkij mondotta: »De melyik nagy ember választotta a kitaposott és könnyebb utat?« Önök a haladó kultúra és irodalom zászlóvivői. Járjanak ezen a nehéz úton — ez a maguk útja! Segítsék hazájukat s népük hálás lesz ezért. A nép háláját kiérdemelni, ez az író legnagyobb boldogsága. — Kongresszusuk emblémáján ol­vashatjuk Petőfi Sándor lángoló sza­vait: »Előre hát, mind a,ki költő, a nép­pel tűzön-vizen át!« Emlékezzenek és őrizzék nagy nemzeti költőjük szent hagyatékát, bátran haladjanak előre nagyszerű népükkel együtt. Szemjon Babajevszkij szavait per­cekig tartó viharos taps fogadta. A kongresszus részvevői forró szeretet­tel ünnepelték a nagy szovjet írót. Ez­után Földeák János beszélt új költé­szetünkről. Helytelenítette Veres Pé­ter állítását, amelyet elfogult kritiká­nak minősített. A továbbiakban azt hangoztatta, hogy új és fejlődésben levő szocialista költészetünknek már eddig is jelentős eredményei vannak, bár igaz, hogy költészetünket bizo­nyos mértékig elsekélyesítette a sema­tizmus. A további felszólalásokat következő számunkban közöljük. Május 1-től átlagosan 25 százalékkal csökkentik a könyvek árát A Magyar Távirati Iroda jelenít. Azok az eredmények, melyeket dolgozó népünk Pártunk vezetésével az ötéves terv első esztendejében elért, lehetővé tették, hogy Népköztársaságunk kor­mánya május 1-ével jelentős könyv­­árleszállítást hajtson végre. Az árleszállítás az eddig megjelent , ezután megjelenő szépirodalmi, tu­dományos-ismeretterjesztő és ifjúsági könyvekre vonatkozik. Az árleszállítás mértéke 10—40 százalékig terjed, átlagosan 25 százalék. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat az egyes könyvek új, leszállított árára vonatkozólag összehasonlító árjegy­zéket bocsátott ki. Az árjegyzék kap­ható, illetve megtekinthető az üzemi s falusi könyvterjesztőknél, könyves­boltokban, szövetkezeti boltokban. Május 1-én az Állami Könyvter­jesztő Vállalat a Városligetben két pavillonban már a leszállított áron hozza forgalomba a könyveket, má­jus­­ után pedig az üzemekben és a falvakban könyvvásárokat rendez. Május elseje után így a városi és falusi könyvterjesztőknél, könyves­boltokban, szövetkezetekben az új, le­szállított áron kaphatók az eddig meg­jelent könyvek s a könyvkiadók is ezen az új leszállított áron hozzák forga­lomba az ezután megjelenő könyveket. Könyveinknek, a népünk életét tük­röző, új harcokra biztató szépirodal­munknak, költőink versköteteinek, megújhodó tudományunkat ismertető műveinknek el kell jutniok minden dolgozó kezébe. Hiszen azt akarjuk, hogy kultúránk is gazdagítsa, dolgo­zóink napról napra szépülő életét, hogy népünk valóban »kiművelt emberfők sokaságává« váljék. És min­den jó könyv világító fáklya, amelynek fénye tovaszi a régi világ sötétségét, bevilágítja szép új utunkat. Amikor Népköztársaságunk kormá­nya ilyen jelentős mértékben csökkenti a könyvek árát, még hozzáférhetőbbé teszi széles dolgozó rétegeink számára­ a tudomány, a művészet, a kultúra for­rását. S most, hogy könyvkereskedé­seinkben a­ szovjet és magyar iroda­lom és tudomány remekei, a világ haladó művészeinek és tudósainak művei várják egyre bővülő olvasótábo­rukat, újabb, fontos segítség ez az ár­­csökkentés kultúrforradalmunk ki­mélyítéséhez és kiszélesítéséhez, úja­bb bizonyítéka annak, hogy Pártunk iránymutatása szerint gondoskodunk népünk műveltségének emeléséről és szerves részeként boldog, szocialista jövőnk építésének. A Szovjetunióban megjelent Sztálin műveinek 13. kötete Moszkva, április 29. (TASZSZ) Az SZK(b)P Központi Bizottsága mellett működő Marx—Engels—Lenin Intézet kiadta I. V. Sztálin műveinek 13. kötetét. A tizenharmadik kötet Sztálin 19­ júliusa és 1934 januárja között író műveit tartalmazza. ­,GYERTEK ISMÉT, MINÉL ELŐBB"* Hazautazott a Mojszejev-együttes Szombat este a Szovjetúnió Igor Mojszejev vezette Állami Népi Tánc­­együttese elutazott Budapestről. Az együttes búcsúztatására megjelent Bernát György elvtárs, az MSZT or­szágos titkára, Csillag Miklós elv­társ, a népművelési minisztérium fő­osztályvezetője, Fischer Jennie, Kossuth-díjas zongoraművésznő, Tóth Aladár elvtárs, az Operaház igaz­gatója. Részt vett a búcsúztatáson Hosev, a budapesti szovjet nagykö­vetség kulturális attaséja is. Ott voltak, zsúfolásig megtöltötték a Keleti-pályaudvar várócsarnokát a budapesti üzemek dolgozói, MSZT- aktívái. Lelkes tapssal, színes csokrok tömegével fogadták pályaudvarra ér­kezésükkor az együttes tagjait. A szívből jövő taps, a tavaszi virágok tarka pompája azt a sok, felejthetet­len élményt nyújtó estét idézte, ame­lyet a Szovjetúnió Állami Népi Tánc­­együttese szerzett a magyar dolgozók­nak. Eljöttek népi táncművészetünk képe­eteesei is, hogy mégegyszer köszöne­tet mondjanak a felmérhetetlen ér­tékű, önzetlen, baráti segítségért, út­mutatásért, amelyet személyesen Igor Mojszejevtől és az együttes minden tagjától kaptak, akik itt tartózkodá­suk alatt fáradhatatlanul segítették tanácsaikkal és gazdag tapasztalataik átadásával magyar barátaikat új, népi alapon nyugvó tánckultúránk meg­teremtésében. Az együttes beszáll a vonatba, még egy baráti kézszorítás, egyre több hálát és köszönetét jelképező virágcsokor kerül a táncosok kezébe, majd a meginduló vonat után inte­getnek a dolgozók: »Gyertek ismét, minél előbb!« ­ Felvételi vizsgák az Állami Balett Intézetben. Felvételre jelentkezhet minden mi- és leánygyermek, aki elvétette a két első általános iskolai osztályt, és most nem töltötte be a tizedik évét. A felvételi vizsgára jelentkezni lehet: június 1 -től június 10-ig­, délelőtt 10 órától 2 óráig és délután 5-től 7-ig, VI., Sztálin­ út 24. sz. alatt. A felvételi vizs­gához előanulmányok nem szükségesek. A HÉT KÖNYVEI SZIKRA KÖNYVKIADÓ. Rákosi Mátyás: A békéért és a szocializ­mus építéséért, 544 oldal, kötve 21.— forint. A szocializmus építésének útján. A Ma­gyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusá­nak anyagából, 348 oldal, fűzve 7.— forint. Visinszkij A. J.: A békéért és a népek biztonságáért az új háború veszélye ellen. Az ENSZ ötödik ülésszakán mondott beszédek. (Nemzetközi Kér­dések. 57. sz.), 144 oldal, fűzve 4.50 forint. Foster, W. Z..—Hall, G.: Az Amerikai Kommunista Párt harca a békéért. (Nemzetközi Kérdések. 57. sz.), 156 oldal, fűzve 5.5 forint. Nógrádi Sándor: A Bolsevikok Pártja a külföldi Intervenció és a polgárháború szakaszában. (Az MDP Pártfőiskolájá­­nak előadásai, 11. sz.), 30 oldal, fűzve 1.­ forint. Tyitarenkó, Sz. L.: A szovjet hazafiság a burzsoá kozmonalitizmus ellen. (Marxista Ismeretek Kiskönyvtára, 134. sz.), 32 oldal, fűzve 1.­ forint. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: I. Rákóczi Ferenc emlékiratai. 24­4 oldal, fűzve 10.50, kötve 15.90 forint. Illyés Gyula: Két férfi. 2. kiadás, 172 oldal, fűzve 7.70, kötve 13.10 forint. Enizs Endre: Földalatti aratás. 238 oldal, kötve 23.50 forint. Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás (víg­játék), 120 oldal, fűzve 14.10 forint. Hamera: Az első csapolás, 232 oldal, fűzve 16.6. kötve 21.70 forint. Hermlin: Együtt a pokolban, 112 oldal, fűzve 9.20 forint. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Gárdos Miklós: Görög hegyek között, (Fiatalok könyvtára), 64 oldal, fűzve 1.50 forint. Hegedűs Géza: Kievi küldetés (Fiatalok könyvtára), 62 oldal, fűzve 1.50 forint. Arany kezek. A Szovjetúnió népeinek meséi a mesterségbeli tudásról, 64 oldal, kötve 14.5 forint. Szmirnov: Munka a hazáért, 5­4 oldal, fűzve 1.80 forint. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Műsorfüzet. 1951. május 1., 80 oldal, fűzve 4.5 forint. Műsorfüzet a városi és a falusi kultúr­­csoportok részére. 1951. 5. sz., 161 oldal, fűzve 6.30 forint. —. Az Iszkussztvo könyvkiadó ki­adta orosz fordításban Mándi Éva »Hétköznapok hősei« című színdarab­ját. — Negyvenöt kultúrotthon működik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Má­jus 1-én 14 községben kezdik meg új kultúrotthonok szervezését. — A Magyar-Szovjet Társaság a nagy érdeklődésre való tekintettel a »Magyar-szovjet barátság« című pá­lyázat beküldési határidejét június 1-ig meghosszabbította, hogy a­ pályá­zók a Barátság Hónapja élményeivel is foglalkozhassanak. Az eredményhirde­tés: június 15. 951 ÁPRILIS 30. HÉTFŐ Vörös zászló a Reichstagen Jegorov és Kantarija a neve annak a két szovjet hősnek, aki ma hat éve, 1945 április 30-án délután az SS-legények pergőtüzével dacolva felkúszott a berlini Reichstag kupolájára és csúcsára kitűzte a diadalmas Szovjet Hadsereg lobogóját. Egyikük a beláthatatlan orosz sztyeppékről jött, a másik a napsuga­ras Grúziából, de a diadalmi zászlót emelő karjukban ott feszült a végtelen szovjet haza minden fiának legyőzhetetlen ereje, hősi helytállása és acélkemény biztonsága a sztálini hadvezetés győzelmében. _ _­­A Zimcsenko ezredes, a Szovjetúnió Hőse felderítő kötelékébe tartozó két harcos útját a Reichstag véráztatta lépcsőjétől, a rommá lőtt termeken keresz­tül, végig a golyózápor alatt álló tetőn, fel a kupola ívén a csúcsig, szorongó féltéssel kísérte öt világrész minden békére, szabadságra vágyó embere, öt világrészben hangzott el a becsületes százmilliók boldog örömkiáltása, amikor az április szél végre meglengette odafönn a szabadság vörös lobogóját. Jego­rov és Kantarija közlegények hőstette a náci fasizmus pusztulásának, a szabad népek ellen támadó imperializmus törvényszerű vereségének örök jelképévé lett. Az utolsókat vonagló hitleri fasizmust ugyanannak a Reichstagnak rom­jai temették végleg maguk alá, amelynek Göring által felgyújtott lángjai már 1933-ban messze előre bevilágították a nácizmus véres, gyászos útját. Ormára a népek felszabadulásának sarló-kalapácsos jelvényét annak a Szovjetuniónak a hősei tűzték ki, amely menedéket adott Dimitrov elvtársnak, a nagyszerű kommunista harcosnak, aki az egykori gyalázatos provokáció vádlotti padján is a fasizmus messzehangzó szavú vádlójává magasodott. Hitler gyalázatos örökébe azóta új hitlerek léptek: az amerikai-angol impe­rialisták, akik elődjüket is felülmúló vadsággal, mohósággal és könyörtelenség­gel akarják ingadozó, véres uralmukat az egész világra kiterjeszteni. A Szovjet­únió ereje pedig azóta, hogy a beláthatatlan orosz sztyeppékről és a napsugaras Grúziából jött két hős felkúszott a Reichstag tetejére, mérhetetlenül tovább növekedett és legyőzhetetlensége tudatában — mint fennállása első percétől mindig — ma is fáradhatatlanul harcol a béke megmentéséért. Harcában hűsé­ges fegyvertársként sorakoztak mellé a felszabadított és a szabadságukért küzdő népek százmilliói, mindazok a becsületes emberek szerte a világon, akik békében akarnak dolgozni, alkotni, maguknak és gyermekeiknek nyugodt, szép életet építeni. Mindazok, akik visszautasítják a nyomort és munkanélküliséget jelentő »amerikai életformát« éppen úgy, mint az »amerikai védelmet«, amely­nek módszereit iszonnyal és felháborodott gyűlölettel ismerte meg Koreában az egész világ. A Szovjetúnió és vezetésével milliárd becsületes ember küzd napról napra szívós munkával annak érdekében, hogy megfékezze, akik újra lángba akarnak borítani mindent. Jegorov és Kantarija szovjet katona hőstette, a berlini kupolán lengő vörös zászló ma ugyanolyan élő jelkép, mint azokban a percekben volt, amikor a frissen kitűzött lobogó árnyékában a nemrég még világuralomra törő Hitler töltötte meg méregpoharát. Jelképe a szocialista társadalom magasabbrendűsé­­gének, a szocialista ember hazaszeretetének és minden ellenségen győzedelmes­kedő hősiességének. Irányt jelző, messze világító fáklya a hitleri elnyomástól felszabadított német nép — és minden nép — számára, amelyeknek azóta is mutatja a nemzeti egység, a demokratikus fejlődés és a békeszerető népekkel való rendíthetetlen barátság útját. S ugyanakkor súlyos figyelmeztetés is az új háborút provokáló imperialisták felé, mert halhatatlan jelképe a békés népekre támadó agresszorok törvényszerű pusztulásának. A MOSZKVA! MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS NAGY SIKERE Moszkva, április 29. (TASZSZ) A szovjet közvélemény széles körei­ben nagy érdeklődés nyilvánul meg a Moszkvában megnyílt magyar képző­­művészeti kiállítás iránt. A kiállítást már eddig több mint hétezer ember tekintette meg. Mintegy háromszázötven festészeti, szobrászati és grafikai művet állítot­­tak itt ki,­­ a XIX. századbeli és a XX. századeleji mesterek, valamint mai magyar művészek alkotásait. A látogatókönyvben sok bejegyzés olvasható. Egy orvostanhallgató­­csoport a következőket írja: »Drága magyar barátaink! Nagyon tetszett nekünk a kiállítás. Szívből kívánjuk művészeiknek, hogy még több olyan képet alkossanak, amely az új életet, az alkotómunka örömét tükrözi.« Egy másik bejegyzés így hangzik: »Gyö­nyörű szép a kiállítás. Kívánom a magyar művészeknek, hogy újabb sikereket érjenek el hazájuk javára!« 4 N. VIRTA: 1. Micsurinszkban tavasszal óriási módon fellendül az amúgy is hatal­mas munkatempó. A szovjet ország minden részéből emberek utaznak ide, hogy ültetőanyagokat vegyenek át. A posta a levelek tömegeit kézbesíti Gorskov elvtársnak, a Központi Szár­mazástudományi Laboratórium veze­tőjének és Belohonov elvtársnak, a Micsurin Tudományos Kutatóintézet vezetőjének. Van, aki egy-egy tucat tajalmát kér, de van olyan kolhoz (például Dnyepropetrovszk vidéké­ről), ahonnan egyszerre többezer ne­mesített almát igényelnek. A micsurinszki nyárfasorban igazi zöldelő tavasz köszönti a látogatót. A munkások a fák hajtásait met­szik. Ezek a fák az elmúlt év óta üt­ött másfél méternyit is nőttek. Az 500 hektárnyi területen terjedő kertekben serényen folyik a munka. Csattog a metszőolló, sokan azzal foglalkoznak, hogy az olvadó vizeket a kertek terü­letén visszatartsák, töltéseken, gáta­kon, öntözőcsatornákban dolgoznak, amelyek át- és átszelik a telep hatal­­mas területét. A legnagyobb lendülettel azonban a melegházakban, a laboratóriumok­ban és a tudósok dolgozószobáiban folyik a munka.2. A micsurinisták már régen túlhalad­tak az északi szélesség 49 fokán, pedig nemrég még sokan azt hitték, hogy ez a szőlőtermelés legészakibb határa. A Központi Származástudo­­m­ányi Laboratórium most a szmo­­lenszki megyében szervezi meg a szőlőtelepítést,­­közben tovább és to­vább tér észak felé és újabb és szí­­­vósabb szőlőfajtákat hoz létre. Térjünk azonban vissza Micsu­­rinszkba. Megfeszített erejű munka fo­lyik a Központi Származástudományi Laboratórium dolgozószobáiban és laboratóriumaiban. A Szovjetúnió 300 különböző vidékére kell oltványokat küldeni a téli oltások számára, 3000 más címre pedig gyümölcsmagokat nemesítés céljából. A laboratóriumok­ban tudományos alapossággal osztá­lyozzák azokat a különleges fajtájú gyümölcsfamagvakat, amelyek a védő­erdőövezetek vidékeire kerülnek... Az ország déli részéből számtalan támaszpontról — ahol már virág­díszbe borultak a barackfák és a meggyfák — apró, gondosan elkészí­tett csomagocskákban küldik Micsu­­rinszkba a gyümölcsfák virágainak porzóit. Ezek a küldemények felbecsül­hetetlen kincstárat jelentenek a kiváló szovjet növénynemesítők, Nyikitin, Csernyenko, Kuzmin, Jakovljev és Gorskov kísérletei számára. Tavasszal szinte megrohanják pa­lántákért az intézetet. Minden kérés­nek, minden igénynek persze nem le­het eleget tenni, de a fontos állami intézményeket, a nagy kolhozokat fel­tétlenül el kell látni ültetőanyaggal. Ebben az évben a Központi Szár­mazástudományi Laboratórium három újfajta körtét, öt újfajta meggyet, két újfajta szilvát, ötfajta szőlőt és egy teljesen újfajta birsalmát bocsát állami kísérletezés alá. A birsalma­fajtát Gorskov elvtárs nevelte és az északi éghajlathoz szoktatta. A birs­alma kétségbeesetten ellenállt, de vé­gül is megadta magát. A kiváló micsurinistákat voltakép­pen igen ritkán látni. Tréfásan azt mondják róluk, hogy bezárkóztak dol­gozószobáikba és ott végzik »varázs­lataikat«. B. L. Nyikitin folytatja kí­sérleteit a növények fiziológiájának területén, A. J. Kuzmin új szőlő­fajtákkal kísérletezik. Sz. F. Cser­nyenko keresztezett hajtásokat nyes és keresztezett oltványokat készít új oltások számára. A Sztálin-díjas Ja­kovljev a tavaszi vetésre keresztezett magokat készít elő és rendkívül nagy gondban van, mert már itt a tavasz és a napsugarak egyre forróbban és forróbban sütnek. S. A micsurinisták újabb és újabb dinnye- és tökfajtákat nemesítettek, de hatalmas eredményeket értek el egész sor más gyümölcsfajta nemesítése terén is. Micsurin halála óta Cser­nyenko elvtárs 117 új alma- és körte­fajtával gazdagította a szovjet gyü­mölcskertészetet. Az új gyümölcs­fajták közül sokan máris sikeresen ki­állták az »állami vizsgát«. A. Sz. Tyihonova, Micsurin egykori munka­társa, most pedig hű követője, 77 alma- és körtefajtát nemesített. Jakovl­­jev 13 nemesített fajtával gazdagította a szovjet gyümölcskertészetet. A Micsurin nevét viselő Tudomá­nyos Kutatóintézet az egész országra kiterjedő hatalmas laboratóriuma a micsurini tudománynak. A Tudomá­nyos Kutatóintézet 40 támaszponttal rendelkezik. Az Uralban és Szibériában éven­ként hatmillió gyümölcsfa és tizenkét­millió bogyósgyümölcs palántát ültet­nek el és nevetnek. A szibériai micsu­­rinista gyümölcsnemesítők, akik a Tudományos Kutatóintézet által ki­dolgozott módszerrel dolgoznak, olyan gyümölcsfajtákat neveltek fel, amelyek az 55 fokos fagyot is kiáll­ják. Belohonov adatai szerint Szibériá­ban és az Uralban több mint 50 millió törpe almafa és törpe meggyfa hoz gyümölcsöt... Minuszinszk, ahol azelőtt semmi pénzért sem lehetett például almához, vagy uborkához jutni, most a­ gyümölcs- és a főzelék­termelés virágzó központja lett. A micsurin­sták sikeres munkája követ­keztében a jövőben a déli vidékek nemcsak ősszel, hanem nyár derekán is fognak gyümölcsöt termelni, ugyanakkor a moszkvaiak késő ősz­szel is kapnak majd déli körtét. A Tudományos Kutatóintézet télen még azzal foglalkozott, hogy kiváló téli mandarin- és citromfajtákat ne­mesített, továbbnemesítette és javí­totta a szibériai gyümölcsfajtákat, megoldotta a gyümölcskertek ülteté­sének kérdését a sztálingrádi, a kuj­­bisevi és a többi villanyerőművek építkezéseinek területén. A Szovjetúnió minisztertanácsának és az SZK(b)P Központi Bizottsá­gának a védőerdőövezetek ültetéséről szóló határozata a többi között elren­­­deli, hogy az erdőövezetek faállomá­nyának 10—15 százaléka gyümölcsfa legyen. Ez a 10—15 százaléknyi fa­állomány összesen mintegy 750.000 hektár területet képvisel, tehát 750.000 hektárnyi gyümölcsöst jelent. Ez kö­rülbelül annyi, mint amennyi kert j­ je­lenleg a Szovjetunióban van. Tavasz Micsurinszkban, a varázslatok kertjében

Next