Népszava, 1951. június (79. évfolyam, 125-150. sz.)

1951-06-01 / 125. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!­­# NÉPSZAVA A DISZ Központi Vezetőségének felhívása az ifjúsághoz a Dunai Vasmű felépítésében való önkéntes részvételre A „szakma legjobbja“ címért folyó verseny állása a kohó- és gépiparban Új üzemi kollektív szerződéseink: a munkaverseny előrelendítői­ ­ Ezekben a napokban a SZOT által kijelölt mintegy 150 üzemben a gyá­rak igazgatói, üzemi bizottságai a dolgozók széleskörű bevonásával ké­szítik elő az üzemi kollektív szerző­déseket. Általában megállapítható, hogy nagy gonddal és körültekintés­sel végzik ezt a felelősségteljes mun­kát, ugyanakkor azonban a legtöbb helyen abba a hibába esnek, hogy egyoldalúan, az üzemi élettől a ter­melőmunka, a verseny napi kérdései­től elszigetelten foglalkoznak a szer­ződés előkészítésével.­­Most nagyon el vagyunk foglalva a kollektív szer­ződés előkészítésével, nem tudunk a versennyel foglalkozni« — a legtöbb­ször erre az álláspontra helyez­kedik a szakszervezeti funkcionáriusok többsége — kezdve a központoktól a műhelybizottságokig —, amikor a munkaverseny fontos kérdéseiről, sür­gős feladatairól esik szó. Ennek a helytelen álláspontnak a következ­ménye a verseny feletti ellenőrzés és irányítás bizonyos fokú lazulása s a versenyben általában amúgy is je­lentkező kampányszerűség veszélye. A jó pártmunka próbaköve a ter­helés — így tanítja Rákosi elvtárs. Szakszervezeti vezetőink, üzemi bi­zottságaink a kollektív szerződések jó előkészítésével nagyjelentőségű és megtisztelő pártfeladatot i is teljesítenek. Éppen ezért ez az előkészítő munka már menetközben az egész szak­­szervezeti munka és elsősorban an­nak központi kérdése, a versenyszer­vező munka megjavulását, a termelé­kenység emelését, a terv teljesítéséért folyó harc fellendülését kell hogy eredményezze. A kollektív szerződések jó előkészítése és a szocialista vers­­eny tehát egy kérdésnek két oldala, amely csak együttesen adhat eleven, friss lendületet a felemelt ötéves ter­vünk teljesítéséért folyó harcnak. Szakszervezeteink, vállalatvezetőink csakis akkor végeznek jó munkát az üzemi kollektív szerződések előkészí­tésében, ha közben is gondot fordí­tanak a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolására, ha elhárítják a szocia­lista munkaverseny akadályait, ha közben is állandóan harcolnak a ter­melékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a termelési fegyelem megerősítéséért, az üzem tervének teljesítéséért. Az új kollektív szerződésben az üzem igazgatója, az üzemi bizottság a dolgozók nevében elsősorban a terv teljesítésére vállalnak kölcsönös köte­lezettségeket. A terv teljesítése, a termelékenység emeléséért, az önkölt­ség csökkentéséért folyó harc az üzem­­dolgozóinak, mint egyúttal az üzem gazdáinak a legsajátosabb, legben­sőbb ügye, joga és kötelessége. A felemelt tervfeladatok teljesítése, alapja, forrása és döntő biztosítéka mindazon szociális és kulturális jo­gok megvalósulásának, melyeket a kollektív szerződés magában foglal. Bővíteni kell a műhelyt, új gépeket, jobb szerszámokat kell beszerezni, ebédlőt, kultúrtermet, mosdót, üzemi kisbölcsődét stb. kell berendezni, lé­tesíteni. Ilyen és hasonló pontok ke­rülnek az új üzemi kollektív szerző­désekbe úgy, amint azt az üzem terve előírja. Ha azt akarjuk, hogy ezek a célkitűzések és ezzel egyidejűleg országépítő ötéves tervünk nagy cél­kitűzései, egész népünk javára mi­előbb megvalósuljanak , akkor szün­telenül harcolnunk kell a terv telje­sítéséért, a szocialista verseny sike­reinek állandó fokozásáért. A jó gazdának nemcsak idejében kell vetni, hanem szorgosan és állandóan gon­dozni is kell veteményét, hogy az bő­séges termést hozzon. Ezért kell fel­vennünk a harcot a kollektív szerző­dések előkészítésével egyidejűen a munkaverseny területén, elsősorban a vezetők részéről mutatkozó lanyhu­lás ellen.­­Az új üzemi kollektív szerződé­seknek magukkal a dolgozókkal való megtárgyalása nagy lehetőségeket biztosít a dolgozók aktivitásának fo­kozására, a belső tartalékok feltárá­sára, a munka termelékenységének emelésére, a termelést gátló akadá­lyok felszámolására« — állapítja meg a SZOT elnökségének a miniszter­­tanácshoz intézett javaslata. Ezekben a napokban a kijelölt 150 üzemben a dolgozók széles tömegei vesznek részt az üzemi kollektív szerződéster­vezetek megvitatásában. Döntő súlyt kell helyezni arra, hogy a dolgozókat jól előkészítsük ezekre a megbeszélé­sekre, hogy a munkások és munkás­nők, a művezetők, mesterek és mérnö­kök értékes javaslatok tömegét hoz­zák felszínre a kollektív szerződés megkötéséhez, a munkaverseny fellen­dítéséhez. Üzemeink döntő többsége röviddel ezelőtt páros versenyszerződést kötött más üzemekkel. A kezdeti nagy érdek­lődés után sok helyen azonban máris kezdik elhanyagolni ezt az igen fon­tos versenyformát. Az új kollektív szerződés lényegében az üzem dol­gozóinak hosszúlejáratú versenyköte­lezettsége a terv teljesítésére, a dol­gozók jogainak biztosítására. A szer­ződés megtárgyalásakor vizsgálják meg üzemeink vezetői, üzemi bizott­ságaink, de a minisztériumok is, ho­gyan teljesítette az üzem eddig a párosversenyben vállalt hosszúlejáratú verseny kötelezettségei­t Megá­ll­a­pít­ható ugyanis, hogy egy-két iparág, így például az építőipar kivételével, az üzemek közötti verseny állásának közös megbeszélései, a tapasztalatok kicserélése, nem váltak rendszeressé s nem fordítanak gondot az üzemek közötti verseny nyilvánosságára sem. A kohó- és gépipari minisztérium leg­utóbbi élüzemi versenykiértékelése is felhívta néhány hibára üzemeink figyelmét Nézzenek utána most ismét, mit tettek ezek kijavítására. Mennyire javult a helyzet például a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában, amelyre vonatkozóan a minisztérium jelentése a többi között megállapí­totta: »... A takarékosság még nem vált a dolgozók versenyének központi kérdésévé. Ennek következtében a gyár semmiféle eredményt nem tudott felmutatni az anyagtakarékosság te­rén. Az önköltségi előirányzatot 7 százalékkal túllépték.* A kollektív szerződésre való fel­készülés közben vizsgálja felül min­den egyes dolgozó, minden brigád és műszaki vezető szocialista kötelezett­ségvállalását. Teljesítette-e hosszú­­lejáratú versenyszerződésében vállalt kötelezettségeket? Milyen módon tudná jobbá, eredményesebbé tenni munkáját, elősegíteni az egész kol­lektíva szocialista kötelezettségválla­lását? A bizalmiak, a művezetők, mesterek lássák tisztán és magyaráz­zák meg a dolgozóknak is, hogy az üzemi kollektív szerződés a napi munkától nem valami különálló, elszi­getelt kérdés, hanem a munka, a ter­melés megjavításáért folyó harc élő, sze­rves része, fontos eszköze, fegy­vere. Mozgósítsuk a dolgozókat, hogy a kollektív szerződés tárgyalása­kor éles bírálattal tárják fel a szocialista verseny akadályait, a vezetés hibáit, a szervezetlenséget, a pazarlást és mindazokat a hibákat, melyekre Pár­tunk 1l. Kongresszusán Rákosi elv­­társ és Gerő elvtárs ráirányította figyelmünket a termelésben. Mutas­sanak rá a pártszervezetek és a szakszervezetek vezetői, az aktívák az olyan hibákra, mint a Ganz Kap­csolók és Készülékek Gyárában ta­pasztalható, ahol például az év ele­jén kötött hosszúlejáratú versenyszer­­ződéseket mindeddig még nem ellen­őrizték. Teljesen elhanyagolják a ver­seny nyilvános ellenőrzését és az üze­men belül a műszaki vezetők és üze­meik között tulajdonképpen nem folyik verseny. Tegyenek javaslatot a dolgozók a kollektív szerződésben vál­lalt kötelezettségek teljesítése érde­kében a Hibák kijavítására, úgy mint a szovjet dolgozók teszik, akik javas­latok ezreivel tevékeny részt vesznek az üzemi kollektív szerződések elké­szítésében. A moszkvai »Kaganovics« Csapágygyárban például az 1950. évi szerződés megkötése előtt a munká­sok maguk jártak a raktárba a szer­számért s ez igen jelentékeny idő­­­­kieséseket okozott. Az új szerződés­­tervezet egyik pontja, amely Potapov szakszervezeti csoportjának javasla­tára született, kimondta: »Meg kell szervezni a szerszámok­ odaszállítá­­sát a munkahelyhez.­ Ha jól körülnézünk üzemeinkben, ilyen és hasonló fontos javaslatok so­kasága kerülhet az új kollektív szer­ződésbe és eredményezheti a termelő­­munka megjavulását, a termelékeny­ség emelkedését. A május 1-i munkaversenyben még szélesebb körben terjedtek el azok a szovjet kezdeményezések, melyeknek zöme a kongresszusi verseny idején indult el üzemeinkben. A Hofherr­­gyárban például egy hónap alatt , 145-ről 254-re emelkedett a Nazarova­­mozgalomban részvevők száma.­­ A »Minden út jövedelmezőségéért a mozgalomban 37 fűtőház, 390 moz­dony és 775 mozdonyvezető vesz részt. Szakszervezeteink egy sor érte­kezletet tartottak a kongresszusi ver­seny tapasztalatainak, kezdeményezé­seinek további kiszélesítéséért. A végrehajtást azonban általában nem ellenőrizték és ez is kedvezőtlenül hat vissza­ a versenyre. Az új kollek­tív szerződések megvitatása során be kell hozni az e téren mutatkozó le­maradást is.­­A módosított ötéves tervet dolgo­zóink széleskörű tapasztalata és al­kotó kezdeményezése alapján kell tökéletesíteni, teljesítését biztosítani és túlteljesítését előmozdítani« — mondja ki a többi között módosított ötéves tervünk törvénye. Szakszerve­zeteink, gazdasági vezetőink egy pillanatig se tévesszék szem elől az e téren rájuk háruló nagy feladato­kat. A kollektív szerződés előkészíté­sét végezzék úgy, hogy ez a munka még inkább elősegítse a tömegek munkalendületét, felszínre hozza szo­cialista építőmunkánk hatalmas tarta­lékait. Az új kollektív szerződés lelke­sítse dolgozóinkat fokozott áldozat­­vállalásra, növelje bennük a jó gazda öntudatát és felelősségét. A szocia­lista munkaverseny új munkagyőzel­meivel vegyük fel a harcot az új üzemi kollektív szerződésekben foglalt szocialista kötelezettségek teljesíté­séért. A Láng, a Motoröntvénygyár, a Soproni Fésűsfonó dolgozói élretörtek a párosversenyben Az Aprilis­z Gépgyár és a Láng Gépgyár dolgozói között folyó páros­­versenyben a legutóbbi eredmények alapján a Láng Gépgyár dolgozói ve­zetnek. A gyár dolgozói a termelési tervet a tervszerűség követelményei­nek megfelelően teljesítették. A selejtet 0,64 százalékról 0,57 százalékra csök­kentették. A versenylendület és a Sztahanov-m­ozgalom fejlődését bizo­nyítja az is, hogy a párosversenyben első helyért küzdve, a gyár dolgozói közül többen kerültek a szakma leg­jobbjai közé- így Soltész Ferenc öntő, Kovács Lajos kovács, Németh István szerszámkészítő, Németh Jó­zsef mintaasztalos. A Láng Gyár öl­tői, mint már közöltük, az országos öntödei munkaversenyben első helyet értek el. Elsőségüket meg akarják tar­tani, ezért vállalták, hogy újabb egy százalékkal csökkentik a selejtet. A kiváló eredmények mellett komoly hiba az üzemben, hogy a 100 százalé­kon alul teljesítők száma csökkenés helyett növekszik. A 6-os nagyesz­­tergaműhelyben a márciusi 18 főről május közepére 38-ra nőtt a normát nem teljesítő dolgozók száma­ Ugyanez a helyzet a 11-es m­arómű­­helyben is. Egész gyári viszonylatban 1,6 szo­zalékkal elmélkedett a normát nem teljesítő dolgozók száma. Az üzem műszaki és politikai vezetői nem segítik megfelelően az elmaradókat. A gyár élenjáró dolgozóinak, a kom­munistáknak kell kezdeményezően fellépniök és kézbevenniök az elmara­dók elvtársi segítésének ügyét Az Április 4 Gépgyár dolgozói le­maradtak a párosversenyben, mert a tervteljesítés területén 2,2 százalék­kal elmaradtak, tervszerűségük pedig az első negyedévihez viszonyítva 22 százalékkal csökkent. A párosverseny lendületével eredményt értek el a se- lejtcsökkentés terém 1.3 százalékról­ 1.1­­százalékra szorították le a selej­tet. Az önköltséget 3.5 százalékkal csökkentették. Az üzem dolgozóinak eredményesebben kell harcolniuk a tervfegyelem szigorú betartásáért Bakorcsik And­rás, az RM acél­szalaghengerbe könnyűhengerésze a kohó- és gép­ipari minisztérium új kiértékelése alapján■ első helyre került a »szakma legjobbja« címért folyó nemes vetél­kedésben. Bakor­­csik elvtárs ezzel egyelőre megelőzte Köpe Imre elvtár­sat, a szakma leg­jobbját és Kecskés Ferenc elvtársat, a könnyűhengerész­­szakma második legjobbját, BM-beli kiváló dolgozótár­sait — holott leg­utóbb még helye­zést sem ért el. Egy hónapja, ami­kor a munkásosz­tály nagy nemzet­közi ünnepe alkal­mából sor került a »szakma leg­jobbja« dicső cí­mének odaítélésére, nem gondolta még. Hogy ilyen hamar Bakorcsik Andris könnyűhengerész első helyre került sikerül elérnie cél- és első akar maradni a »szakma legjobbja” versenyben kitűzését és — ha egyelőre nem is véglegesen — megelőznie országszerte ismert verseny­társait. Most azután Bakorcsik elvtárs az eddiginél is inkább latba veti minden erejét, hogy az első helyen maradjon és a legközelebbi alkalommal elnye­rt a »szakma legjobbja» címet. Ennek érdekében­­vetette harcba a a legújabb észszerűsítését is, amelynek segítségével a hengerszabályozó kulcskerék beállításánál műszakonként 80 percet takarít meg a konkrét termelőmunka szántára. Mint munkamódszerátadó Harmatovszki Flórián vott segédmun­kással foglalkozik, aki segítségével már hónapok ó­ta 120 százalékos átlag­teljesítménnyel dolgozik. Bakorcsik elvtárs példát mutat az egyéni páros­versenyben is. Velkei János hengerész- és párosversenytársainak maga adja át fejlettebb munkamódszerét, pedig ugyancsak nem akar lemaradni a páros­versenyben sem. Bakorcsik elvtárs, pártonkívüli szakszervezeti bizalmi, az RM példa­mutató sztahanovista okleveles könnyűhengerésze hat héttel előre tart terve teljesítésében. Fejlett szaktudásával, szorgalmával, fegyelmezett munkájával, 150 százalékos átlagteljesítményével harcol elsősége megtartásáért, a »szakma legjobbja« cím elnyeréséért. Az Újpesti Vasöntödék a selejt és a norma alatti teljesítmények csökkentésével kerülhetnek az első helyre A Motoröntvénygyár és az Újpesti Vasöntödék ES között folyó párosver­senyben a Motoröntvénygyár dolgozói törtek az élre. Április havi tervüket 120 százalékra teljesítették. A selejtet 6,98 százalékról a vállalt 6 százalék helyett 5,03 százalékra csökkentették. A munka termelékenységét 20 százalék­kal fokozták. Jelentős anyagmegtaka­rítást értek el az elmúlt hónapban. Az Újpesti Vasöntödék ES dolgozói is ko­moly eredményeket érnek el a páros­verseny során. Tervüket 129 százalékra teljesítették és megtakarítottak több­ezer forint értékű anyagot. Lemaradá­suk fő oka az, hogy nem teljesítették selejtcsökkentési vállalásukat és a 100 százalék alatt teljesítő dolgozók száma emelkedett. I­lovaljov-módszernek köszönheti elsőségét a Soproni Fésűsfonó A tervelőirányzat teljesítéséért hár­mas párosversenyben küzdenek a Sop­roni Fésűsfonó, a Győri Gyapjúfonó és a Kistarcsai Fésűsfonó dolgozói. A ver­senyben a Soproni Fésűsfonó dolgozói vezetnek. Az első helyet a Kovaljov- módszerrel kidolgozott és általánossá tett sztahanovista munkamódszerek­nek köszönhetik. Az év elején még a 100 százalék alatt teljesítő dolgozók nagy száma akadályozta a tervteljesí­tést. Különösen a kettőző­ osztály dol­gozói között elmaradók nagy száma fékezte a cérnázók munkáját. A ket­tőző legjobb dolgozóinak munkamód­szerét terjesztették el a Kovaljov­­rendszer szerint és az osztály átlag­teljesítménye a januári 101,7 százalék­ról 104,3 százalékra emelkedett. A műszaki vezetők a szelfaktor-osztályon is hasonló módon jártak el s az osz­tály átlagteljesítménye 101.6 százalék­ról 105.2 százalékra emelkedett. Néhány bányában lebecsülik a párosverseny jelentőségét A Dorogi I. akna és Vili. akna dol­gozói között folyó párosversenyben a május 1-i versenyszakaszban kiváló eredmények születtek. A VIII. akna 112.5 százalékra, az I. akna 102,7 szá­zalékra teljesítette termelési előirány­zatát. Mindkét aknában­ csökkent a norma alatt teljesítők száma. A má­jus 1-i versenyszakasz eredményei után mindkét aknánál csökkent a versenylendület, megnövekedett az igazolatlan mulasztások száma. A VIII. aknában például az igazolatlan kimaradók miatt 150 vagon szén esett ki a termelésből. Különösen sok a fiatal szűl hómunkások között az igazolatlan hiányzás. Pótlásukra sok­szor vájárokat kell elvonni a szé­­nelő- és fenntartócsapatokból. Ha­sonló a helyzet a Vértesbakonyi és a Pilisi Szénbányák között folyó páros­­versenynél is. A Vértesbakonyi Szén­bányáik műszaki és politikai vezetői sem ismerték még fel a párosverseny lendítőerejének jelentőségét. Annak el­lenére, hogy ők hívták versenyre a Pilisi Szénbányák dolgozóit, nem tö­rődnek a verseny állásainak megálla­pításával. A pilisi bányászok felke­resték a vértesbakonyiakat, hogy megállapítsák a versenyszerződésben foglalt vállalások teljesítésének mér­tékét. Közös megegyezéssel a döntet­lenben” állapodtak meg és elhatá­rozták, hogy a jövőben háromhavon­­ként köztik egymással az eredménye­ket. Nyilvánvaló, hogy egyik eljárás sem támogatja a dolgozók verseny­­lendületét, akadályozza a párosver­seny kifejlődését.

Next