Népszava, 1951. augusztus (79. évfolyam, 177-202. sz.)

1951-08-01 / 177. szám

NÉPSZAVA A Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének fogadása a magyar parasztküldöttség tiszteletére Moszkva, július 31. (TASZSZ) Ivan Benediktov elvtárs, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere július 30-én fogadta a magyar parasztküldöttséget, amely négy héten át látogatta a Szovjetunió kolhozait, szovhozait, mezőgazdasági gépállomásait és városait. A fogadáson Dögei Imre elvtárs, a magyar országgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője kijelentette: »A Szovjetunióban megismertük a világ leghaladottabb szocialista mezőgazdaságát. Meglátogattunk kolhozokat, ahol a búzatermés hatalmas területeken eléri a hektáronkénti 35 méter mázsát, láttunk nagy kolhozgulyákat, melyek tehenei évi 3—4000 liter tejet adnak. Tanulmányoztuk az artelek munkaszervezetét és az élenjáró parasztok munkamódszereit. A küldöttség minden egyes tagja megyőződött arról, hogy a kollektív gazdaság felette áll az egyéni termelésnek. A Szovjetunióban szerzett minden tapasztalatunkat igyekszünk otthon alkalmazni, hogy Magyarország mezőgazdaságit minél előbbre juttassuk a fejlődés szocialista útján, minden parasztot olyan boldoggá tegyünk, mint a szovjet kolhozparasztok. Dögéi Imre elvtárs befejezésül háláját fejezte ki a szovjet kormánynak a Szovjetunió meglátogatásának lehetőségéért és a vendégszeretetért, melyben a küldöttség részesült. Dögei Imre elvtárs köszöntőt mondott a nagy Sztálinra, Rákosi Mátyás elvtársra, valamint a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátságára. Szavait lelkes taps fogadta. Ivan Benediktov elvtárs, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere válaszolt a feltett kérdésekre és eredményes munkát kívánt a vendégeknek a szocializmus építése, a béke megszilárdítása terén. Megjelentek a fogadáson a minisztérium felelős munkatársai és a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének képviselői is. A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség második csoportjának távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz Moszkva, július 30. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, Rákosi Mátyás elvtársnak, Budapest. Drága Rákosi elvtárs! Ml, a Szovjetunióban járó parasztküldöttség második csoportjának tagjai, tanulmányutunk végére érve, forró köszönetet mondunk Pártunknak, Rákosi elvtársnak azért, hogy részesei lehettünk a nagy kitüntetésnek — láthattuk a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságát, megismerhettük a kolhozok, szovhozok, a gépállomások munkájának nagyszerű eredményeit s közelről is megismerhettük a kolhozparasztok életét. A mi csoportunk az Észak-Kaukázus vidékén a sztavropoli kerületben járt. Meglátogattunk nyolc, kolhozt, egy szovhozt, egy gépállomást. Ezeken a háború idején nagyon sok pusztítást okoztak a német fasiszták. Ennek ellenére olyan fejlődést és olyan eredményeket láttunk, amelyek meggyőztek bennünket a szovjet emberek alkotó erejéről, a szocialista mezőgazdaság fölényéről. Elsősorban a gépesítésről kell beszámolnunk, ami előttünk még sohasem látott módon megkönnyíti az ember munkáját. Ezen a vidéken is száz százalékig kombájn végzi a parasztember legnehezebb munkáját, az aratást, ezzel egyidőben a cséplést, a tárcsázást is. Olyan dilit gabonát is tisztára betakarított, amire otthon azt mondanák: azt csak kaszával lehet learatni. Amerre jártunk, minden munkánál gépekkel találkoztunk. Gépek tisztítják, szárítják a gabonát és úgyszólván teljesen gépesítették a gabona szállítását is, megkímélve ezzel az embereket a zsákok cipelésétől. Minden kolhozban van villany és a legtöbb a saját villanytelepéről látja el árammal nemcsak a gépeket, hanem a kolhozparasztok lakását is. A Csapajev-kolhozban például a múlt év óta vízierőmű látja el villanyárammal a kolhoz fűrésztelepét, javítóműhelyeit, téglagyárát, a magtisztító gépeket és a kolhozparasztok lakását is. A gépek szolgálják az embert az olyan munkánál is, mint a fejés, birkanyírás, erdősávok ültetése, szőlőkapálás. A szovjet dolgozók munkáját megismerve láttuk, milyen öntudatos, fegyelmezett, tervszerű munkával érik el a magas terméseredményeket. Hozzájárul ehhez az is, hogy mind jobban megvalósítják a sztálini természetátalakító terveket. Jártunk a nyevinnomiszki csatornánál, amely nemcsak vízierőművet hajt, hanem máris százötvenezer hektár földet öntöz és a jövőben még tovább fejlesztik az öntözéses gazdálkodást A szovjet emberek munkájának nagyszerűségét mutatja az, hogy hat kilométeres szakaszon, egy hegyen túlra is átvezetik ezt az öntözőcsatornát, hogy ott is termékenyebbé tegyék a földeket. Csatornákat, víztárolókat építenek maguk a kolhozok is. Hatalmas területeken ültettek védőerdősávokat, s a füves vetésforgó alkalmazásával is termékenyebbé teszik a földet. A gépi munka határidőben való pontos elvégzésével, a sztálini természetátalakító tervek segítségével, a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazásával évről évre magasabb terméseredményeket érnek el s így emelkedik minden egyes kolhozparaszt életszínvonala is. A Sarkcsillag kolhozban például a múlt évben öt kiló búzát, öt rubelt kaptak a tagok egy munkaegység után, így keresett az Ivanov család 156 mázsa gabonát és 10.540 rubelt, a Pavkij család 183 mázsa gabonát és 11.940 rubelt a múlt esztendőben. Az idén a kolhozban hét kiló búzára és hét rubelre emelkedik az egy munkaegységre eső jövedelem. Ezek a tapasztalatok meggyőztek bennünket arról, hogy csakis a szocialista nagyüzemi gazdálkodás biztosíthatja a dolgozó parasztok életszínvonalának emelkedését, boldog jövőjét. Mi, a csoportunk egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt tagjai, hazatérésünk után erre az útra akarunk térni is elsőnek írjuk alá a belépési nyilatkozatot. Az itt szerzett tapasztalatokat széles körben ismertetjük dolgozó paraszttársainkkal, hogy ezzel is elősegítsük új termelőcsoportok alakulását, a régiek további erősítését, a szocialista mezőgazdaság megteremtését. Ezzel nemcsak saját boldog jövőnket építjük, hanem drága hazánkat is tovább erősítjük és még inkább megszilárdítjuk a nagy Szovjetunió vezetésével a békéért harcoló, legyőzhetetlen béketábort. Moszkva, 1951 július 28-án. Id. Popovla Sándor egyénileg Homorogd, Sümegi János egyénileg Szávaény, Vinnie Istvánná egyénileg Görbeháza, Gyúró Mária egyénileg Magyarbánhagynn, Bolla Dezső egyénileg Mezőlak, Süveges János ágyánilag Szákesfehérvár, Balázs Anna egyénileg Balkány, Fáti Bálintná egyénileg Nagymágova, Halász Lajos egyénileg Poroszló, Ifj. Bernáth József egyénileg Perkáta, Vukmann Sándor egyénileg Merenye, Virág Mihályná egyénileg Kelebia, Szabó András egyénileg Nagydorog, Végh György egyénileg Fonó, Dangány József egyénileg Báj, Gyökér Lajos egyénileg Győrzámoly, özv. Palkó Jánosné egyénileg Hegyhétsál, Sajkovics Imráné egyénileg Kapuvár, Hodvál István egyénileg Kenderes, Bernáth András tszos tag Nógrád, Vígh Gábor tszos a.n. Vaskút, Ifj. Nagy Istvánná egyénileg Tarnóca, Lack Györgyná tgyánilag Kleazékaly, Palcsó István egyénileg Tiplószele, Homár Lajos egyénileg Szentgyörgyvár, Máté Lajos tszos sin, Csíkostöttös, Nadrai Kálmán tszos tag Pacsa, Oláh Julianna tizes p. t. Hódmezővásárhely, Lovas Lajos tszos sin, Túrkeve, Kelemen Sándor tszos sin, Biatorbágy, Vess Sándorné tszcs sin, Baracska, Bankó Mátyás tszcs p. t. Békéscsaba, Almátti János tszcs, tag Porosalma, Kaczapovics András tüzes sin, Kétely, Ilianvild Pál gépállomásvszsze Varséd, Esnei Mária traktorpatkár. Mezőcsát járás DISZ-titkárai és választmányi tagjai egyöntetűen elhatározták: a társas, nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek Vasárnap Mezőcsáton értekezletre gyűltek össze a járás DISZ-titkárai és választmányi tagjai. Az értekezleten résztvett Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára is. Az értekezlet részvevői elhatározták, hogy valamennyien a társas gazdálkodás útjára lépnek. Az értekezletről felhívással fordultak a DISZ vezetőségi tagokhoz, akikett felkértek, hogy kövessék példájukat. Felhívásukban hangsúlyozták, hogy elhatározásukat komoly megfontolás előzte meg, látták, hogy milyen előnyöket nyújt a termelőcsoportban végzett munka. — Mi már nem akarunk a régi módon élni! A szovjet parasztok példája és Pártunk, Rákosi elvtárs tanítása világossá tette előttünk, hogy Uhet ál módon, a réginél hasznosabban, boldogabban élni — mondják a többi között felhívásukban —, DISZ választmányi tagok, falusi DISZ-titkárok, kövessétek példánkat! A mezőcsáti DISZ-fiatalok lépésének különös jelentősége van most, a Vágifjúsági Találkozó előtt. 2 A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta Grősz József és társainak ítéletét A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Jankó Péter elnökletével felülvizsgálta a Grősz József és társai ügyében hozott elsőfokú ítéletet A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezések elutasításával a Budapesti Megyei Bíróság ítéletét helybenhagyta. Túlteljesítették az első félévi felemelt tervet a csehszlovák ipar dolgozói Prága, július 11. (CTK)A Csehszlovák Állami Tervhivatal jelentése szerint az ötéves tervnek az 1951-63 év első felére vonatkozó felemelt előirányzatát teljesítették, az ipar globálisan 1,3 százat élelmi teljesítette túl előirányzatát, s a termelés IBS felső felében 11 és fél százalékkal növekedett a múlt év hasonló időszakához képest. A termelés a múlt év megfelelő időszakéhoz képest a nehéziparban 14.8 százalékkal, a könnyűiparban 5.3 százalékkal, az élelmiszeriparban pedig 10,6 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság szocialista szektora — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a csehszlovák állami gazdaságok — bebizonyította a magasabbrendűségét azáltal, hogy gyorsabban és tőkéjét k esőbben végezte el feladatait. A mezőgazdaság mind nagyobb arányú gépesítése meghozta gyümölcsét. A csehszlovák külkereskedelmi forgalom ez év első hat hónapjában 30,1 százalékkal volt nagyobb, mint 1050 megfelelő időszakában. Az év első hat hónapjában az iparban foglalkoztatottak száma 0,5 százalékkal emelkedett. A nők ezrei jelentkeztek munkára. Az ipar dolgozóinak több mint 63 százaléka vesz részt a szocialista munkaversenyben. A munkaverseny nagyban hozzájárult a munka "termelékenységének fokozásához. A termelési módszerek tökéletesítése a Szovjetunióval való állandó, széleskörű együttműködés eredményeképpen a dolgozók életszínvonala továbbra is állandóan emelkedik. A bánya- és energiaügyi miniszter módosította az „élüzemi" cím elnyerésének feltételeit A bánya- és energiaügyi miniszter rendeletet adott ki a bánya- és energiaügyi vállalatok élüzemi feltételeinek módosítására. A rendelet megállapítja, hogy az élüzemi feltételekben meghatározott tárgyi előfeltételek és általános célkitűzések nem minden esetben feleltek meg az egyes iparágak előtt álló feladatoknak. A kijelölésnélnem vették mindenkor tekintetbe az egyes iparágak, üzemek termelési feladatait, a feladatok teljesítésének népgazdasági jelentőségét. A rendelet most részletesen előírja az egyes iparágak célkitűzéseit, amelyek teljesítésével, illetve túlteljesítésével az üzemek dolgozói az étüzem címet elnyerhetik. A bánya- és energiaügyi miniszter rendelete lehetővé teszi az étüzemi verseny pontosabb kiértékelését és elősegíti a munkaverseny további fejlődését. Augusztus 11-én tartják a nyereménybetétkönyvek első sorsolását A nyereménybetétkönyvet fél évvel ezelőtt vezette be szovjet példa nyomán az Országos Takarékpénztár. Augusztus 11-én tartják meg először az újfajta betétkönyvek sorsolását. A nyilvános sorsolást az OTP központjában (V. József Attia-utca”.) rendezik meg. Ez alkalommal kisorsolnak minden olyan nyereménybetétkönyvet, amelyet február 1-ei- június 10-a között nyitottak meg. Minden huszadik nyereménybetétkönyv tulajdonosa nyer. A nyereményeket augusztus 18-tól kezdődőleg fizetik ki, á. nyereménybetét,könyvet kiállító pénztárnál. A sorsolás a betét összegét nem érinti, vagyis a betétkánya tulajdonosa azzal továbbra is rendelkezik, akár nyert, akár nem. Kiállítás a közoktatásügyi minisztériumban a szemléltető oktatás előmozdításéra A közoktatásügyi minisztérium újítási bizottsága pályázatot hirdetett a módszeres szemléltető oktatás előmozdítására A pályázatra július 16-ig 239 pályamű érkezett be. Az újítási bizottság 43 nevelő pályamunkáját 100-2000 forintos díjakkal díjazta. A jutalmazott pályaműveket a közoktatásügyi minisztérium augusztus 2-től 21 ig kiállítás keretében mutatja be. 1951 AUGUSZTUS 1. SZERDA MA ÖT ÉVE A fasiszta dűlés és a háborús pusztítások után és azok következményeképpen újabb szenvedés szakadt a magyar népre. A fasiszták által kifosztott, lerombolt országon példátlan infláció söpört végig. A pengőből hetek alatt milpengő, bilpengő, adópengő lett s hovatovább ezeket a fantasztikus pénznemeket is csak milliárdokban lehetett számolni. A pénz értéke óráról órára meredeken zuhant. A dolgozó, amikor megkapta fizetését, vagy a fizetést kiegészítő »kalóriát«, még talán tudott volna belőle valamit vásárolni, de mire eljutott vele a legközelebbi üzletig, már csak értéktelen papírrongyok voltak a kezében. Mit jelenített az infláció? A tőkések, a spekulánsok és a tört aranyban, »effektív« dollárban gondolkozó sikerek számára a hirtelen meggazdagodás végtelen lehetőségét. A bérmunkásokat foglalkoztató gyárosok, az általános elnyomorodásból gazdagodó bankárok számára a kizsákmányolás és fosztogatás paradicsomi állapotát, és mit jelentett a dolgozók számára? Azt, hogy a nehéz munkával megkeresett bérek úgyszólván percek alatt semmivé váltak, azt, hogy a heti munka végeztével utolsó rongyaikat kellett elcsereberélni a szűkös élelemért, mert a pénznek, amivel a tőkéss kifizette őket, vásárlóértéke a semmivel volt egyenlő. S miközben óráról órára új, meseben vagyonokat szereztek a semmittevők, a teljes elnyomorodás veszélye fenyegette azt, aki dolgozott, üzemeinkben, bányáinkban, lerombolt hidaink, szétzúzott vasútvonalaik mentén mégis lelkesen folyt az újjáépítés munkája. Az embertelen megélhetési viszonyok közt is legendás munkahőstettekre lelkesítette dolgozó népünket az a tudat, hogy a hős Szovjet Hadsereg áldozatai révén hosszú évszázados rabság után végre szabaddá lett. Lelkesítette a lehetőség és az akarat, hogy ezt az országot most már ne a tőkéseknek, bankároknak és földesuraknak, hanem saját magának építse újjá. Az infláció okozta nyomor azonban mind elviselhetetlenebbé vált. Az infláció megszüntetése, az értékálló pénz megteremtése volt akkor dolgozó népünk legégetőbb kérdése. S ez emlékezetes angyalföldi nagygyűlésen, 1946 május 11-én Rákosi Mátyás elvtárs kijelentette, hogy véget lehet és véget kell vetni az inflációnak, meg lehet és meg kell teremteni az új, értékálló pénzt. Egyetlen párt volt ebben az országban, amely ennek az égető kérdésnek megoldását meghirdette, kezébe vette, amely nem volt hajlandó tovább tűrni a spekulánsok tobzódását és a dolgozók szenvedését. Ez a párt, a kommunisták pártja, Rákosi Mátyás pártja volt. De nemcsak meghirdette, kezébe vette a Párt, Rákosi elvtárs a jó forint megteremtését, hanem ugyanakkor kidolgozta, megmutatta a módját is, miképpen lehet azt megvalósítani. S a dolgozók tudták, hogy amit Rákosi elvtárs mond, arra építeni lehet, mint a kősziklára. Megértették azt is, hogy itt nemcsak magáról a pénzről van szó, hanem annál sokkal többről is, arról, amit Rákosi elvtárs így fejezett ki: »Hogyha sikerül gazdasági téren, a pénz terén megszilárdítani a demokráciát, akkor politikailag is megszilárdítottuk.« Megértették ezekből ,a szavakból azt, hogy nemcsak arról van szó, milyen körülmények között építjük újjá az országot, de arról is, hogy kinek építjük újjá, arról is, hogy bebizonyítsuk, valóban tudunk élni a Szovjetuniótól kapott szabadsággal. A reakciós pártok a Nagy Ferncféle kisgazdapárttól az áruló szociáldemokrata vezetőkig nyíltan, vagy burkoltan azonnal támadásba indultak a kommunisták hirdette programm, a jó forint megteremtése ellen. Minden erejükkel védelmére kellek a spekulánsok hasznának, a tőkések profitjának. Felvonultak a felbérelt »társadalomtörténészek«, akik történelmi példákkal bizonygatták, hogy inflációt ilyen gyorsan és ilyen módon megállítani nem lehet Csatasorba álltak a »közgazdászok«, akik »tudományos érvekkel« bizonygatták, hogy csak a külföldi tőke segítségével lehet jó pénzt teremteni. De felvonultak, csatasorba álltak a magyar dolgozók is. Hatalmas tömegtüntetések zajlottak le Budapesten és az ország minden részében s ezeken a tüntetéseken a dolgozók hitet tettek Rákosi elvtárs célkitűzése mellett, hadat üzentek a bel- és külföldi tőke ál-ideológusainak és felbérelt politikusainak. És nemcsak az utcákon tüntetve harcoltak a jó forintért dolgozóink. A termelés növekvő számai, a begyűjtés sikere bizonyította, hogy a magyar munkásosztály és a földhözjuttatott parasztság megértette, hogy a jó forint »aranyfedezete« csak a jó munka lehet. A dolgozó nép megértette, hogy ez az új stabil pénz, a forint lesz az első pénznem a magyar történelemben, amely valóban a nép pénze lesz s nem a kizsákmányolás eszköze A reakció elvesztette a forint csatáját. Pontosan azon a napon, amikorra a kommunisták megígérték. Ma öt esztendeje, 1946. augusztus 1-én megjelent az első forint S nyomában az ország egész életében új, egészségesebb vérkeringés indult meg. A dolgozóknak az a része, amely eddig csak hitt a kommunistáknak, ettől a naptól kezdve már saját tapasztalatából tudta és meggyőződéssel vallotta: csak a kommunisták képviselik valóban a dolgozók érdekeit, csak a kommunisták harcolnak érte és csak a kommunisták képesek megvédeni. A reakció elvesztette a forintcsatát, de nem adta fel a harcot. Alig jelent meg az első forint, máris megindult elleneaz aknamunka. A tőkések és képviselőik legfőbb célja az volt, hogy a forinttal idézzenek elő új inflációt. A kommunisták ekkor megtanították a magyar dolgozókat, miképpen kell visszaverni ezt a támadást is, miként kell megvédeni és biztosítani a forint végső győzelmét. A Párt éberen őrködött a forint felett, kemény kézzel sújtott le a dolgozó nép ellenségeire, az árdrágítókra, spekulánsokra, valutázókra. Az infláció ellen, a jó forintért vívott harc hatalmas tapasztalatokkal gazdagította, népünket. Megtanulta belőle azt, hogyha Pártunk szavára hallgat, ha követi Rákosi elvtársat, úgy minden harcban győzedelmeskedni fog s megtanulta azt, hogy a forint megteremtője, Rákosi elvtárs mindig olyan győzedelmes harcokra vezeti, amely a dolgozóik jobb jövőjét, boldogabb életét szolgálja. Megtanulta belőle azt, hogy a Párt szavát követve, felül tud kerekedni minden nehézségen, le tud gyűrni minden akadályt, meg tudja valósítani a legnagyobb célkitűzéseket is. Ma, amikor felemelt ötéves tervünk ragyogó célkitűzéseiért harcolunk, büszkén emlékezünk az öt év előtti nagy győzelemre, amelynek emléke arra serkent, hogy a Párt szavát követve, most már a növekedés nehézségein legyünk úrrá, hogy hősi helytállással, még nagyobb erővel vegyük fel a harcot a lazaságok ellen, a munkafegyelem további megszilárdításáért s tervünk teljesítésével és túlteljesítésével vigyük diadalra a szocializmus építésének ügyét, a béke ügyét. Üdvözöljük a Szabad Ifjúság napilapot Mától kezdve naponként jelenik meg a Dolgozó Ifjúság Szövetségének eddigi hetilapja, a Szabad Ifjúság. Ifjúsági mozgalmunk a DISZ megalakulása óta hatalmas fejlődésen ment át. Az ifjúság mozgalma napról napra nő, szélesedik, izmosodik, napról napra szaporodik az öntudatos ifjú békeharcosok tábora. Az ifjúsági mozgalom fejlődésével, az ifjúság feladatainak növekedésével megnövekedtek az ifjúsági szervezet lapjának feladatai is. Irányítania, ellenőriznie kell ifjúságunk munkáját, s még jobb munkára kell lelkesítenie. A felszabadító Szovjetunió és Sztálin elvtárs szeretetére, Pártunk és Rákosi elvtárs szeretetére, dolgozó népünk szeretetére, a haza iránti önfeláldozó hűségre, az alkotó munka szépségeinek megismerésére és lendületére, a béke hatékony megvédésére, az ellenség elleni engesztelhetetlen gyűlöletre kell nevelnie ifjúságunkat. Ezt várja tőle a Párt, ezt várják az ifjúság széles tömegei, ezt várja egész dolgozó népünk, amely szép jövőjének zálogát látja szocialista szellemben nevelkedő ifjúságunkban. A béke erői növekednek, izmosodnak az egész világon. Soha nem volt még ilyen erős a béke tábora, mint ma — de feladatai sem voltak még soha ilyen nagyok. A béke táborának harcából, a béke magyar bástyájának erősítéséből méltó részt kell vállalnia a DISZ-nek, Pártunk tartalékcsapatának is. A most napilappá lett Szabad Ifjúság az eddiginél is fokozottabban, eredményesebben segítse, szervezze, Irányítsa Ifjúságunk munkáját ebben a harcban. Neveljen fegyelmezett, Harcos fiatalokat. Legyen példaképe a' Komszomolszkaja Pravda, amely harcos nevelője a lenini-sztálini Komszomolnak, a Bolsevik Párt segítőtársának. Békénk megvédése és szocialista hazánk felépítése — ezek most az egész népünk és ifjúságunk előtt álló legnagyobb feladatok. A Szabad ifjúságnak a feladatok megoldására kell mozgósítania minden magyar fiatalt.