Népszava, 1951. augusztus (79. évfolyam, 177-202. sz.)
1951-08-01 / 177. szám
1951 AUGUSZTUS 1. SZERDA A kínai népgazdaság nagy sikereiről számolt be Kuo Mo Zso elvtárs a kínai néphadsereg fennállásának 24. évfordulója alkalmából tartott rádióbeszédében Peking, július 31. (TASZSZ) A kínai népi felszabadító hadsereg fennállásának 24. évfordulója alkalmából Kuo Mo Zso az amerikai agresszió ellen harcoló kínai békevédelmi bizottság nevében rádión keresztül üdvözölte a kínai fegyveres erőket. Hangsúlyozta, hogy a kínai népi felszabadító hadsereg nagy erőt jelent mind a katonai, politikai és kulturális szempontból, mind pedig a termelésben. A kínai népi forradalom hatalmas győzelmének épp úgy, mint a kínai népi önkéntesek koreai győzelmeinek nemzetközi jelentősége van. Kuo Mo Zso a továbbiakban foglalkozott a Kínai Népköztársaság belső helyzetével. Az agrárreformot —mondotta Kuo Mo Zso — Kína legtöbb vidékén végrehajtották. A parasztok lelkes munkája révén 1950-ben a termés majdnem elérte a háborúelőtti színvonalat. Idén úgy várják, hogy felülmúlja a háborúelőtti rekordtermést A nehézipari vállalatok termelése 1950-ben 225 százalékkal múlta felül az 1949. évi színvonalat Helyreállították a közlekedési utakat, felvirágzott a kereskedelem, egységesítették és stabilizálták a pénzügyeket és a gazdasági életet, mindezt bárki megerősítheti közülünk. Kuo Mo Zso, a kínai békemozgalomról szólva, kijelentette, hogy július 30-ig több mint 343 millió ember, vagyis Kína összlakosságának 72,4 százaléka aláírta a Béke Világtanács felhívását és több mint 339 millió ember, vagyis Kína összlakosságának 71.5 százaléka szavazott az ellen, hogy az amerikai imperialisták remilitarizálják Japánt. Eddig az időig Kína lakossága a Koreában harcoló kínai önkéntesek felfegyverzési alapjára 2253 repülőgép vásárlására elegendő összeget adott. Rádióbeszédének végén Kuo Mo Zso éltette a Kínai Kommunista Pártot, Mao Ce Tung elvtársat, a kínai nép vezérét és a népi felszabadító hadsereg harcosait. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 30-án közölte: A koreai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntes egységekkel szorosan együttműködve, sikeresen visszaverték az amerikai-angol intervenciósok és a hisztamanista hadsereg támadásait és továbbra is nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, mind emberben, mind hadianyagban. A keleti partvidék körzetében a nép-hadsereg egységei elsüllyesztették a 725. számú amerikai torpedórombolót, amely megkísérelte, hogy behatoljon Tongcson kikötőjébe. Július 30-án az amerikai légierő négyszer hevesen bombázta Phenjan, Nampho, Szuan, Szunjan és Anshu városát, valamint több falut. Sem az említett városokban, sem a falvakban nincsenek katonai célpontok. A bombázás következtében a békés lakosság veszteségei nagyok. A koreai fegyverszüneti tárgyalások Phenjan, július 30. (Új-Kína) Az Új-Kína hírügynökség tudósítója jelenti a koreai arcvonal főhadiszállásáról, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások 14. ülése július 30-án 10 órakor (koreai idő) kezdődött és az Egyesült Nemzetek fegyveres erői küldöttségének javaslatára 13 óra 5 perckor napolták el. A hétfői ülésen folytatták a demilitarizált övezet létesítése céljára megállapítandó katonai demarkációs vonal kérdésének megvitatását. A 15. ülést július 31-én 10 órára tűzték ki. Gyilkosok és SÖR ÉS PÁLINKA mellett kiteregették a volt hadosztályzászlókat — jelenti egy németországi távirat * — és elbeszélgettek a jövő feladatairól. Kik? A hitleri hadsereg volt ejtőernyősei, élükön a hitleri ejtöer■nyősök egyenruhájában feszítő Ramcke tábornokkal, Brest francia kikötő volt náciparancsnokával és cégéres háborús bűnössel. Hol? A nyugatnémetországi Braunschweigben. Milyen alkalomból? Abból az alkalomból, hogy a bonni hatóságok — és természetesen az amerikai gazda — teljes jóváhagyásával a hitleri Wehrmacht 4000 volt ejtőernyős katonája vasárnap nagygyűlést rendezett, amelynek főtémája a náci hadsereg volt tagjainak Eisenhower atlanti hadigépezetébe való bekapcsolódása volt. Hogyan került a háborús bűnös Ramcke tábornok, akinek börtönben lenne a helye, a franciaországi börtöncella helyett a braunschweigi nácigyűlés szónoki emelvényére? Úgy, hogy a francia kormány udvarias előzékenységgel szabadlábrahelyezte Brest, náci hóhérát. Igaz viszont, hogy ugyanakkor ötévi börtönbüntetéssel sújtották Henri Martin francia tengerésztisztet, az ellenállás hősét, de annak bűne sokkal főbenjáróbb volt a náci tábornokénál. Henri Martin ugyanis a béke mellett emelt szót, amivel Ramcke generálist igazán nem lehet megvádolni. Gyilkoltatok, kegyellenkedett — de hogy valaha is eszébe jutott volna a békét szóbahozni? Azt már nem. Nem azért volt előbb Hitler, most meg Truman egyik kedvence. RAMCKE TÁBORNOK tehát - akit egyébként Adenauer kormányának képviselői Nyugat-Németországba érkezése alkalmából ünnepélyesen fogadtak — Braunschweigben régi cimborái társaságában felállott az emelvényre és kinyilatkoztatta kívánságait. »Bocsássák szabadon az úgynevezett (!) német háborús bűnösökett — mondotta, majd hozzátette, hogy mellette a a díszhelyen Kesselring tábornagynak kellene ülnie. Kesselring tábornagy ugyan egyelőre még másutt ül: háborús bűnei miatt kirótt büntetését tölti, de Ramcke tábornok joggal következtette, hogy ami késik, nem múlik. Tegnapelőtt Schacht, pártfogóik tegnap Krupp, ma Ramcke, holnap Kesselring, holnapután pedig a még börtönben levő összes háborús főbűnözök. Ramcke és cimborái tehát szervezkednek. És szervezkedik Rommel volt rablóbandája is. A ruhrvidéki Iserlohnban megalakították aNémet Afrika-hadtest volt tagjainak szövetségét... Elnök: Rommel egykori utóda, Grüwell nácitábornok, díszelnök, a fentebb már említett Kesselring. BONNBAN a Wehrmacht 30 volt tábornoka, tengernagya és magasrangú tisztje vasárnap megalakította »a német katonaszövetséget*, élén Gottfried Hansennel, a nácihadiflotta volt tengernagyával. A nyugatberlini könyvkereskedések kirakataiban »Ma már beszélhetnek« főcím alatt a »Hitler tábornokai beszámolnak* című könyv mellett, a hitleri páncélos haderő megszervezőjének, Guderian tábornoknak »Egy öreg katona emlékei* című újkönyve díszeleg s hogy mindenki számára világossá váljék, miről van szó, ugyanebben a kirakatban a harmadik könyv clme: »Főpróba Koreában — Az új világháborút. A dollár védőpajzsa alatt azonban csak a megrögzött hóhéroknak és tömeggyilkosoknak szabad szervezkedniük. Csak nekik szabad. Amit ékesen bizonyít , a bonni bábkormány vasárnapi rendelete, amellyel betiltotta a Nácizmus Üldözötteinek Tanácsát. Miért? Mert a Tanács tagjai »aktív tevékenységet folytatnak az újrafelfegyverzés elleni népszavazás érdekében*. ICY FEST HAT a dollár »demokráciája*. Szabadság a gyilkosoknak — börtön és üldözés a béke harcosainak. Szövetség a hóhérokkal — az áldozatok ellen. A cél pedig: az új világháború kirobbantása, amelyben a koreai asszonyok és gyermekek vadállati gyilkosai nem nélkülözhetik a majdnyuski, auschwitzi, lidícei, oradouri pribékek »szakértelmét*. A népek azonban éberek. A gyilkosok és pártfogóik nem kerülhetik el a népek ítélőszékét. Ranicke, Kessel, ring, Guderian és társaik új gazdái ott túl az óceánon emlékezzenek reá, hogyan végezték a náci tömeg gyilkosok régi gazdái. 5 Az amerikai katonák haza akarnak menni Koreából Keszon, július 11. (új Kína) A Keszonól tíz mérföldre keletre levő Panmen-hidat az amerikai bombázók már régen lerombolták. Most a fegyverszüneti tárgyalások alatt ezt a hidat helyre kellett állítani. Július 20. ám a híd nyugati felét a kínai népi önkéntesek, keleti felét pedig amerikai utászok javították ki. Mindkét fél négy óra alatt végezte el a javítási munkálatokat és ezután az amerikai utászok barátságosan elbeszélgettek a kínai önkéntesekkel. »/?«méljük, hogy holnap jó hírek érkeznek a béketárgyalásokról" — mondotta egyikük. Az egyik kínai önkéntes erre megjegyezte: »Reméljük, hogy ez a hidjavádsi munka segíteni fogja Korea jövendő békés újjáépítését.« Az amerikai utászok közül többen egyre ezt ismételgették: »Ne legyen több háború! Nem akarunk többé harcolni!« Július 26-án, amikor a tárgyaló fetek megegyezésre jutottak a napirendi kérdésben, több amerikai katona — köztük egy liszt — a híd, közepére jött és lelkesedéssel kezet rásott az ott tartózkodó kínai önkéntesekkel. Ezután megtárgyalták azt a koreai és kínai javaslatot, hogy az összes külföldi csapatukat vonják vissza Koreából, majd az egyik amerikai katona így szólt: »Miért ne mennénk ki Koreából? Mindegyikünk gyorsan haza akár kerülni!* A Szovjetunióban tartózkodó angol quaker-küldöttség zajtókonferenciája A Szovjet Békevédelmi Bizottságban sajtókonferenciát tartottak a Szovjetunióban tartózkodó angol quaker-küldöttség kérésére. A küldöttség titkára a küldöttség tagjai nevében nyilatkozatot olvasott fel. — Azzal a kívánsággal jöttünk a Szovjetunióba — mondotta a nyilatkozat —, hogy fokozzuk a kölcsönös megértést az orosz és az angol nép között. — Az, amit a szovjet életben és valóságban láttunk, azt mutatta nekünk — mondja a nyilatkozat —, hogy az oroszok bátor, energikus, az élet legszélesebb területén elért eredményeikre méltán büszke, bizakodással a jövőbe tekintő, a feladatokat meggyőződéssel végrehajtó nép, amely arra törekszik, hogy megteremtse e feladatok megoldásához feltétlenül szükséges békés körülményeket. A küldöttség tagjai beszélgettek miniszterekkel, akadémikusokkal, az orosz pravoszláv egyház vezetőivel, a baptista közösség vezetőivel és a Szovjet Békevédelmi Bizottság tagjaival. Ezeknek a beszélgetéseknek a fő témája a népek igazi barátsága megteremtésének távlata volt. Ezután Bernard Metcalf, az angol országos szénhivatali igazgatóság főmérnöke, a küldöttség tagja szólalt fel. Kijelentette, hogy nagy érdeklődéssel ismerkedett meg a szovjet villamosítás sikereivel. Láttam — mondotta Metcalf —, hogy a tárnákban új gépek dolgoznak, felszámolták a kézzel végzett munkát. A továbbiakban Metcalf kijelentette, hogy nagy hatással volt rá az állam és az egyház közti jóviszony. Kijelentette, hogy emlékezetes lesz számára a moszkvai baptista templom meglátogatása, ahol prédikációt mondott 1500 hívő előtt. A küldöttség tagjai kijelentették, hogy a Szovjetunióban szerzett nagy tapasztalatokkal gazdagodva térnek haza Angliába és mindent megtesznek, amit csak lehet, hogy eljuttassák az angol nép különböző rétegeiheza szovjet ország életéről szerzett tapasztalataikat. Az angol quakerek küldöttsége Július 28-án utazott haza Moszkvából. Huszonnégy éves , 1927 augusztus 1-én — huszonnégy esztendővel ezelőtt — felkelés tört ki a kínai Nancsang városban, Kiemgszi tartomány székhelyén. Harmincezer kínai katona a Kommunista Párt felhívására Csu Te elvtárs, a kínai néphadsereg mai főparancsnoka és Csu En Lál elvtárs, a Kínai Népköztársaság mai miniszterelnöki és külügyminisztere vezetésével fegyveres harcot kezdett az áruló Kuon Vntang-klikk, Csálng Kaj Sek és bandája élén. Ezt a napot — a nancsangi felkelés napját — Kína felszabadult vidékeinek képviselői 1931-ben a kínai néphadsereg napjának nyilvánították. A nancsangi felkeléssel egy időben Hunan és Kiangszi tartomány határvidékén is megmozdultak a parasztok ezrei. Mao Ce Tung elvtárs hívó szavára — aki fáradhatatlanul dolgozott a kínai népfelszabadító hadsereg megszervezésén — fegyvert fogtak a feudális urak rendszere ellen. Mao Ce Tung elvtárs megteremtette a kapcsolatot a Kancsang környéki forradalmárokal és mintegy négyezer főnyi forradalmi csapatával elindult, hogy átvágja magát a Csingkanszan hegység felé. A csapat mérhetetlen nélkülözések árán, ezer főre zsugorodva érte el a hegyvonulatot, amely nagyszerű védelmi lehetőségeivel a Párt és a hadsereg legfőbb támaszpontja és a jövendő diadalmas harcok kiindulóhelye lett. Közben a nancsangi forradalmárok serege féléves, szünet nélküli pusztító harcban vágta át magát az ellenség széles gyűrűjén. A harmincezer emberből mindössze négyezer maradt, amikor a csangkanszani hegyháton egyesültek Mao Ce Tung elvtárs közben ismét négyezerre nőtt seregével, így indult el diadalmas útjára a kínai nép hadserege — mindössze nyolcezer harcossal és kétezer puskával. Ebből a kicsiny erőből, amely harc közben gyűjtött tapasztalatokat és fegyvereket, nőtt ki az ötmilliót számláló hatalmas néphadsereg, amely legyőzte a Kuomintang-klikknek a legmodernebb amerikai fegyverekkel felszerelt hadseregét és Kína egész szárazföldi területét felszabadítva, a második világháború befejezése óta a legsúlyosabb csapást mérte az imperializmus rendszerére. Ez a Hadsereg szilárdan védelmezi a nemzeti határokat. Ez a hadsereg a felszabadult kínai nép szabadságának tántoríthatatlan őre és hatalmas szerepet játszik a Távol-Kelet és a világ békéjének megvédelmezésében. Szakadatlan hősi harcban telt el a kínai népi erők 24 esztendeje. Ennek a harcnak a története méltán lelkesíti a világ minden forradalmi harcosát és példát mutat a szabadságukért küzdő népeknek. A kínai polgárháború tíz éve alatt, 1927 és 1937 között a néphadsereg harcosai visszaverték Csang Kaj Sek és imperialista gazdái aljas támadásait. A japán fasiszták nyolcesztendős rablóháborúja alatt a kínai néphadsereg volt a gerince a nemzeti ellenállásnak. A Kommunista Párt vezette ellenállási mozgalomból nőtt ki az a 930.000 főnyi sorkatonaság és a 2.200.000 főnyi népi önkéntes, akiknek önfeláldozó küzdelme biztosította a végleges győzelmet a japán militaristák felett. És amikor a hazaáruló Csang Kaj Sek 1946 július 19-én amerikai utasításra ismét kirobbantotta a polgárháborút, a népfelszabadító hadsereg a Kínai Kommunista Párt vezetésével, a győzhetetlen sztálini hadtudományra is a szabadságáért küzdő nép tömeges hősiességére támaszkodva megvédte a kínai népet, néhány rövid esztendő alatt szétzúzta az amerikai imperialisták hatmilliárd dolláros hadifelszerelésével ellátott Kuomintang-fegyveres erőket, felszabadította Kína egész szárazföldi területét és Tajvan (Formoza) szigetére kergette Csang Kaj Sek bandáját. A kínai néphadsereg 24 esztendejének nagyszerű győzelmei bebizonyították, hogy — amint Csu Te elvtárs, a kínai néphadsereg főparancsnoka mondotta —az a hadsereg, amelyet a nép hoz létre a nép érdekeiért folytatott harc céljából, az a hadsereg, amely igazságos felszabadító háborút folytat, mindig győzedelmeskedik. Ez alatt a 24 esztendő alatt a kínai nép ellenségei számtalanszor világgá kürtölték a népi erők megsemmisítését. De a népi erők mindig új erőre kaptak és végülis kiűzték a kínai szárazföldről a nép ellenségeit A kínai néphadsereg győzelmeinek alapvető feltétele volt a Szovjetuniónak a második világháborúban a kínai néphadsereg fasizmus felett aratott győzelme. »Hol nem lett volna Szovjetunió — mondotta Mao Ce Tung elvtárs —, ha az antifasiszta második világháború nem aratott volna győzelmet, ha nem győzte volna le a német, az olasz és — ami a mi szempontunkból különösen fontos — a japán imperializámust, ha nem jöttek volna létre az új demokratikus országok, ha nem lángolna fel keleten az elnyomott népek harca, ha a néptömegek nem küzdenének az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban és más kapitalista országokban a felettük uralkodó reakciós klikk ellen, ha nem volna meg e tényezők összessége, a ránk nehezedő nemzetközi reakciós erő nyomása természetesen sokkal erősebb lenne, mint most. Megnyerhettük-e volna a győzelmet ilyen körülmények között? Természetesen nem. De lehetetlen volna e győzelem megszilárdítása is, még ha sikerült volna is kivívni azt.* A Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelme a második világháborúban, a néptömegek antifasiszta harcának fokozódása világszerte megteremtette az előfeltételeit a kínai nép szabadságáért vívott harc győzelmes befejezésének. Ezt a harcot a Párt vezetésével a kínai néphadsereg számtalan diadalmas csatában vívta meg. A kínai néphadsereg történelmi diadalainak döntő tényezője, hogy e hadsereg szorosan összeforrott a néppel. E hadsereg sorait minduntalan új és új harcosokkal töltötte fel a kínai nép. Amíg Csang Kaj Sek zsoldoshadseregének minden száz katonájából 80 átállt a népi hadsereg oldalára, vagy fogságba esett, a népi hadsereg hős harcosai közöl minden százból alig egy-kettő esett fogságba. A kínai néphadsereg 24 esztendejének nagyszerű győzelmei minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy —* amint Csu Te elvtárs fent idézett beszédében mondotta: »Ez a korszak a nép győzelmének korszaka, a béke és demokrácia Szovjetunió vezette táborának korszaka.« Az imperialista gyar-»matosítók ideje lejárt. Az imperalisták rabságában sínylődő népek a kínai nép példájából is megtanulták, hogy keményen, kifedve, szívósan harcolva,a legyőzhetetlen lenini-sztálini tanítás sokat követve, képesek győzedelmesekedni rabtartóik és kizsákmányolóik felett. A béke hadserege a nagyszerű harci tapasztalatokkal rendelkező hatalmas kínai néphadsereg, amely a testvéri szovjet nép dicsőséges hadserege mellett a legnagyobb katonai akadályt jelenti az angol-amerikai imperialisták világháborús és világuralmi terveinek útjában. »Honvédelmünket —mondotta Mao Ce Tung elvtárs — tovább erősítjük, s a külföldi imperial hemus soha többé nem vetheti meg a lábát országunk területén. Megőrizzük és továbbfejlesztjük népünk fegyva rés erőit, amelyeknek alapja a bátor, is megacélozott néphadsereg.« Közel két esztendeje hangzottak el ezek a szavak. Azóta az amerikai imperialisták a véres koreai agresszió megindításával bizonyították be, hogy »a belföldi reakció és a külföldi imperializmus nem nyugszik bele vereségébe és végső elkeseredett harcba kezd.« ("Maoi Ce Tung.) Az amerikai imperialisták koreai agresszióját kudarcra kárhoztatta a koreai hazafiak és a kínai önkéntesek hősiessége. De — amint a Kínai Népköztársaság ellen elkövetett sorozatos légi provokációk, Japán újrafelfegyverzése, a Japán különbéketervezet és egyéb mesterkedéseik bizonyítják — nem hagytak fel háborús terveikkel, nem adták fel a reményt, hogy zsoldosaik segítségével ismét a kínai nép nyakára üljenek. A kínai néphadsereg történelmi feladata, hogy őrködjék a kínai nép szabadsága, békéje felett, hogy megvédelmezze a kínai forradalom zászlaját. »Hadd reszkessen tőlünk a belföldi reakció is a külföldi imperializmus! — mondotta Mao Ce Tung elvtárs. — Hadd szitkozódjanak, hadd szórjanak ránk százféle átkot. A szabad kínai nép töretlen erőfeszítéssel megvalósítja nagy céljait.« A línai néphadsereg megalatozásénak 24. évfordulóján a szabadságszervető népek testvéri üdvözletüket küldik a 475 milliós kínai nép hősi hadseregének, amely szilárdan és legyőzhetetlenül védelmezi a kínai nép békés építőmunkáját és éberen őrködik a béketábor nagyjelentőségű távolkeleti frontszakaszán. NÉPSZAVA