Népszava, 1951. augusztus (79. évfolyam, 177-202. sz.)
1951-08-08 / 183. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!& NÉPSZAVA ! A vasárnapi Vasutas Nap ünnepségei A harmadik parasztküldöttség egyénileg gazdálkodó tagjainak felhívása az ország dolgozó parasztságához 79. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1951 AUGUSZTUS 8. SZERDA Gyorsítsuk meg a Dunai Vasmű építését Körülbelül egy esztendeje annak, hogy az egyik dunamenti kisközség, Dunapentele határában mérnökök, majd kubikosok nagy csoportjai, földvájógépek, ekszkavátorok jelentek meg, hogy a lankás, dombos földeken megkezdjék nagy békeművünk, a Dunai Vasmű építésének előmunkálatait. Aki egy esztendő óta nem járt ezen a vidéken, most elámulva láthatja: a népetelen pusztaság, a szántóföldek hegyén modern város nőtt ki a földből. Amerre a szem ellát, állványok, új épületfalak emelkednek a magasba s rajtuk a munka vörös harci zászlaját tengeti a szél. Épül a város s a tavasszal először kizöldült, frissen ültetett erdősávon túl épül a gyár. Több mint 14.000 munkás és munkásnő, fizikai és értelmiségi dolgozó lelkes akarattal feszül a munkának, s velük együtt itt dobog az ország dolgozó millióinak szíve, eggyé forrasztja őket az ötéves terv, az alkotómunka hősi pátosza. Mindaz, amit itt az emberi kéz alkotott, hosszú hónapok kemény harcainak, hősi munkájának eredménye. Az építkezés vezetőinek, a dolgozók ezreinek, a természeti akadályoktól, az időjárás nehézségeitől kezdve, a hatalmas méretű szervezőmunkáig, ezernyi akadállyal kellett megküzdeniök.Az olyan óriási vállalkozások — mondotta Rákosi elvtárs —, mint a Földalatti Gyorsvasút, az Inotai Erőmű, a Dunapentelei Vasmű — jelentősége és méretei messze felülmúlnak mindent, amit nálunk a kapitalizmus valaha alkotott.« A Vasmű építői a Párt bátorító szavát, bölcs útmutatását követve, győzedelmeskednek az akadályokon és nehézségeken. Szinte szemlátomást növekszik a szocialista gyáróriás és az ifjúság városa. Augusztus 20-ra elkészül a Dunai Vasmű pályaudvaráinak nyolcadik vágánya. Készen lesz a negyven méter magas víztorony. Két hónappal a határidő előtt felépítik a Dunai Vasmű kikötőjét. Az élenjáró szovjet üzemszervezési és technológiai tapasztalatok alapján még ebben az évben üzembehelyezik a Vasmű szürkeacél- és fémöntödéjét s a vasszerkezeti és javítóműhelyt. A gépi berendezések nagy részét a Szovjetunió biztosítja. Folyik a verseny 1000 új lakás felépítéséért, amelyet még ebben az évben akarnak átadni a szocialista város lakóinak. Gyorsítsuk meg a Dunai Vasműépítését! Fokozzuk erőfeszítéseinket! — Ezzel a jelszóval vívják harcaikat az építkezés hős dolgozói, ezzel a harci felkiáltással mentek önkéntes nyári munkára Dunapentelére az üzemi DISZ-fiatalok, a tanulóifjúság ezrei. Gyorsítsuk meg a Vasmű felépítését! Ezt követelik felemelt ötéves tervünk megnövekedett, lelkesítő célkitűzései, ezt követeli az élesedő nemzetközi helyzet, ezt követeli békénk védelme. ..A Dunai Vasmű ötéves népgazdasági tervünk kulcskérdése, országunk szocialista iparosításának alapja, honvédelmünk megerősítésének és a béke védelméért folytatott harcunknak egyik döntő eszköze« (az MDP Központi Vezetőségének 1950 novemberi határozatából). Módosított ötéves tervünk segítségével hazánkat a vas és acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk. A Dunai Vasműnek 1954-ben egyharmaddal több nyersvasat kell termelnie, mint amennyi országunk egész nyersvastermelése volt 1949-ben, a hároméves terv utolsó évében. E nagy célkitűzés mielőbbi megvalósítása, a békemű építésének meggyorsítása most döntően az építkezés dolgozóin és vezetőin múlik. Még keményebben, még elszántabban, még több kommunista lelkesedéssel és munkaakarattal kell felvenniök a harcot az építés lendületét hátráltató hibák ellen, a nehézségek leküzdéséért. És ilyen hibák, nehézségek — a sok kiváló munkasiker mellett — még bőven akadnak. Sok még a fegyelmezetlen dolgozó, az igazolatlanul mulasztó, a munkahelyet önkényesen elhagyó, akik miatt a munkaórák ezrei esnek ki a termelésből. Július 4-én például csak a XII. számú főépítkezés több múlt 600 főnyi dolgozójából 131 hiányzott igazolatlanul. Ugyanezen a napon az erőmű építésénél 7 óra helyett csak 7,9-re jöttek össze teljes számban az oda beosztott dolgozók. Nem kielégítő még a politikai nevelőmunka és sok műszaki vezető túlságosan elnéző, liberális bánásmódot tanúsít a fegyelem megbontóival szemben. Egyes építésvezetők rosszul szervezik a munkát, nem biztosítják a munkások számára a megfelelő munkaterületet, a kellő anyagellátást. Még mindig nagymérvű az anyagpazarlás, alacsony az építőipari gépek, munkaeszközök kihasználásának foka s a gépekkel való kellő gondosság is hiányzik. A hibák fő forrása az egyszemélyi felelős vezetés hiánya, a műszaki vezetők egyéni felelősségének elmosódottsága. A vezetés kezdetben megfelelt a szervezeti formája, a mind hatalmasabb méreteket öltő építőmunkán egyre nagyobb akadályt jelentett. A Vasmű területén mindeddig számos olyan vállalati részleg dolgozott, amely részben saját budapesti központjától, részben a dunapentelei építésvezetéstől kapott — gyakran egymásnak ellentmondó — utasításokat. A Magasépítési Vállalat főépítésvezetői, műszaki vezetői megfelelő hatáskör nélkül dolgoztak. Egy központban történt a bérelszámolás, a normák megállapítása, az anyagkezelés stb. A főépítésvezetők a felsőbb vezetéstől nem kaptak pontos termelési tervet, amelynek minden részletében való végrehajtásáért feleltek volna, hanem csupán pénzügyi tervet. Mindez az egyéni felelősség elmosódásához vezetett s mind gyakrabban előfordult, hogy a vállalat vezetősége az építésvezetők »feje felette, tudtuk, megkérdezésük nélkül adott utasításokat az építési részlegek dolgozóinak. »A személyes felelősség hiánya olyan ostora az iparnak — tanítja Sztálin elvtárs —, amely összes termelési és szervezeti eredményeinket az üzemekben veszéllyel fenyeget.« A Népgazdasági Tanács még április elején határozatot hozott a vázolt helyzet megváltoztatására, a Dunapentelei Magasépítési Tröszt megalakítására s a tröszt kebelén belül önálló hatáskörű vállalatok megszervezésére. A trrösztösítési határozat végrehajtása, a tröszt vállalatainak megalakítása azonban — nem utolsó sorban az építésügyi minisztérium kellő határozottságának hiányában — egészen augusztus elejéig elhúzódott. A dunapentelei Magasépítési Tröszt vállalatai most végre megalakultak s a tröszt és az új vállalatok vezetői teljes felelősséggel kezükbe vették irányításukat. Néhány nappal ezelőtt az építkezés műszaki vezetői széleskörű értekezletet tartottak és nagyjelentőségű határozatokat hoztak a munka megjavítására. A határozat a többi között kimondja, hogy az egyszemélyi felelősség megteremtése érdekében pontosan meg kell határozni a munkaköröket és hatásköröket, a tröszt igazgatójától kezdve egészen a brigádvezetőkig. A főépítésvezetőket saját munkaterületük gazdáivá kell tenni s minden szerv, amely a főépítésvezető részlegén dolgozik, közvetlenül csak a főépítésvezetőnek lehet alárendelve s felettük közvetlenül sem a tröszt, sem a vállalat egyes osztályai nem rendelkezhetnek. A jövőben a tröszt főmérnöke köteles biztosítani a tröszt minden vállalata számára az egy hónapra kidolgozott, költségvetéssel ellátott, pontos műszaki tervet. A munka további megjavítását szolgálja s az öntudatos munkások és műszaki vezetők régi óhaja teljesül azzal, hogy a határozat értelmében az egy munkahelyen és egy műszakban dolgozókat közös szálláson helyezik el, így alaposan megismerik egymást és a műszaki vezetőkkel együtt, rendszeresen megbeszélhetik a munkahely dolgozóinak termelési, szervezési, nevelési stb. problémáit. A jó határozatokk annyit érnek, amennyit belőlük megvalósítanak. Most az a feladat, , hogy a Dunai Vasmű építkezésének vezetői, a Vasmű pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága keményen harcoljanak a határozat végrehajtásáért, az építkezés ütemének meggyorsításáért, a tervteljesítésben mutatkozó lemaradásnak megszüntetéséért. Szánjanak szembe a kishitűséggel, a hibákba való belenyugvás, a maradiság, a nyárspolgári kényelmesség minden megnyilvánulásával. Az augusztus 20-i versenyben, élükön a kommunistákkal,, mozgósítani kell az építkezés öntudatos dolgozóit. Vonják be még szélesebben a tömegeket a nehézségek leküzdéséért, a hibák kiküszöböléséért folyó harcba. A fokozott éberség harci szellemét kell megvalósítani az építkezésen. Érezze minden becsületes dolgozó, hogy lelkiismeretes, fegyelmezett munkájával, az anyagok gondos megtakarításával, saját boldogulásának és egyben egész dolgozó népünk gyorsabb fölemelkedésének ügyét, a béke ügyét biztosítja. .Minden elveszített munkaóra, minden elpazarolt anyag, a tervben való lemaradás az ellenség malmára, hajtja a vizet. Az augusztus 20-i vállalások végrehajtásáért, az építkezés meggyorsításáért folyó versenyben fordulatot kell elérni a munkafegyelem megszilárdításáért vívott harcban is. Az építkezés műszaki vezetői legyenek sokkal határozottabbak e kérdésben s mutassanak maguk is példát. Az igazi népszerűséget így szerezedtetik meg. Támaszkodjanak az olyan öntudatos munkásokra, akik — mint amélyépítő I. munkahelyén dolgozó Balta szállító brigád — a közösség erejével maguk lépnek fel a fegyelmezetlenek ellen s a javíthatatlanokat eltávolítják soraikból. így érte el legutóbb az V. főépítkezés B/3 és B/4 részlegének vezetője Horváth János elvtárs és a többi között Simon Ferenc elvtárs a B/3-as egyik kiváló brigádvezetője, hogy egy hónapon keresztül egyetlen igazolatlan mulasztás sem volt s napközben is lelkes, fegyelmezett munka folyik. A munkafegyelem megjavításával egyidejűen ki kell szélesíteni a szocialista munkaversenyt. El kell terjeszteni az építkezésen a legjobbak, a sztahanovisták munkamódszereit, segíteni kell az elmaradókat. Az olyan sztahanovistákat állítsák példaképül, mint amilyen Szlipcsevics István kőműves, aki az Alkotmány ünnepének tiszteletére brigádjával sztahanovista békeműszakokat tart és legutóbb 429 százalékos teljesítményt ért el. Lépjenek versenyre maguk a műszakiak is. Lelkesítse őket megnövekedett felelősségük tudata, a megbecsülés, amelyben őket a becsületes dolgozók, a nép állama részesíti. Karolják fel az alulról jövő kezdeményezéseket. Harcoljanak a verseny műszaki előfeltételeinek biztosításáért, a munkaidő tervszerű kihasználásáért. Kövessék Prjevara Ferenc főépítésvezető példáját, aki állandó szoros kapcsolatot tart a hozzá beosztott dolgozókkal, törődik ügyesbajos dolgaikkal, segíti őket s emellett az öntudatos dolgozókra támaszkodva, megalkuvás nélkül és eredményesen harcol a munkafegyelem megszilárdításáért, a termelékenység emeléséért. Lelkesítő és megtisztelő a Dunai Vasmű építőinek feladata. Rájuk tekint nemcsak az ország dolgozó népe, de határainkon túl a baráti népek s köztük elsősorban a nagy Szovjetunió népei, örömmel, elismeréssel, érdeklődéssel figyelik és közvetlenül is segítik nagy békeművünk felépítését. Alkotmányunk ünnepe tiszteletére kezdeményezett, a minisztertanács vándorzászlajáért folyó versenyben sorra jelentik üzemeink dolgozói: határidő előtt elkészítettük a Dunai Vasmű részére szállítandó gépeket, alkatrészeket. Az izzó kohók mellett, a bányákban, a termelőszövetkezetekben ott ragyog a munkabrigádok, az egyéni versenyzők zászlaján: »A Dunai Vasmű építésének meggyorsításáért, a felemelt ötéves terv határidő előtti teljesítéséért«. Fogadják jószívvel a Vasmű építői ezt a sok-sok baráti segítséget. Végezzék még nagyobb felelősséggel, még nagyobb odaadással munkájukat Hassa át őket a szocialista haza, a Párt, a dolgozó nép ügye iránti szeretet. Küzdjék le a hibákat, érjenek el új munkasikereket az augusztus 20-i versenyben, építsék még nagyobb lendülettel békénk bástyáját A könnyűipari és az élelmezési minisztérium jelentése a minisztertanács augusztus 20-i vándorzászlajáért folyó versenyről Jelenleg első holtversenyben a Gizella Gőzmalom és a Szegedi Textilművek A könnyűipari és az élelmezési minisztérium az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben a következő jelentést adja az üzemeknek a minisztertanács augusztus 20-i vándorzászlajáért folyó verseny állásáról. Jelenleg holtversenyben első helyezett a Gizella Gőzmalom és a Szegedi Textilművek, 3. Pécsi Porcelángyár, 4. Békés megyei Terményforgalmi Vállalat, 5. Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár, 6. Lágymányosi Dohánygyár. Könnyűipari üzemek iparági sorrendje FONODÁK közül első: a Szegedi Textilművek. Az üzem július havi tervét 103,8 százalékra teljesítette, globális anyagmegtakarítási vállalását pedig 2682 kg fonallal túlteljesítette. Az üzemben jó a versenyhangulat: a dolgozók vállalásait kifüggesztették a gépekre és mindannyian minden nap tudják, ki hogyan áll vállalása teljesítésében. Második: a Pápai Textilgyár fonodája, harmadik: Kőbányai Fonó. PAMUTSZÖVÖDÉK közül első a Békéscsabai Pamutszövöde. Az üzem júliusi tervét 100,8 százalékka teljesítette, 972 százalékban elsőrendű minőségű árut gyárt. Nagyszerű eredményeket értek el a gépárások csökkentésében a jól megszervezett gépkarbantartással. Az igazolatlan mulasztásokat teljesen megszüntették. Már seílik: Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. A harmadik helyezést csak megközelítette a Kispesti Textilgyár szövödéje. KIKÉSZÍTŐK közül első az Óbudai Pamutkikészítő. Tervét 101,6 százalékban teljesítette, 89 százalékban elsőrendű árut termel. Exporttervét teljes egészében teljesítette. Tervszerűsége 100 százalékos. Második: a Pamutkikészítő Gyár. Harmadik: Goldberger Textilnyomó-és Kikészítőgyár. A pamutipari üzemek versenyében lemaradt a Magyar Pamutipar fonodája, amely július havi tervét csak 90,94 százalékra teljesítette. Ugyancsak lemaradt a Kelenföldi Textilkombinát I. szövödéje is. Július utolsó tíz napjában tervteljesítése 89 százalék volt. Növekedett az igazolatlan hiányzók száma és sok a későn jövő. A GYAPJÚIPARBAN első: a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár. Július havi mennyiségi tervét 103.9 százalékban, értéktervét 102.1 százalékban teljesítette. A szövődei hulladékot 1.38 százalékról 1.35 re csökkentették. Az igazolatlan hiányzók száma a július második tíz napjának 1.3 százalékáról a harmadik tíz napban 0.9 százalékra csökkent. Második: a Magyar Posztógyár. Harmadik: Kistarcsai Fésűsfonógyár. A selyem-, hurkoló-, rövidáruiparban első: a Békéscsabai Kötöttárugyár. Az üzem július havi tervét 105,4 százalékra teljesítette, 92,4 százalékban elsőrendű árut gyártott. Arra a hírre, hogy élüzem lett a vállalat, a dolgozók újabb 130 versenyvállalást tettek. Második a Hungária Jacquardszövőgyár. Harmadik: az Angyalföldi Zsinórgyár. Lemaradt a Viktória Harisnyaárugyár, amely tervét ugyan 101 százalékra teljesítette, a minőség azonban csak 88 százalékos. A lenkenderiparban első, az öjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat. Az üzem tervét 103 százalékra teljesítette. Emelkedett az elsőrendű minőségű áruk mennyisége; július utolsó tíz napjában 99,4 százalékot tett ki. Az önköltségcsökkentés eredményeként körülbelül 196.000 forintot takarítottak meg. Második: Szegedi Kenderfonógyár. A harmadik helyet csak megközelíti a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat. ■ Lemaradt: a Szegedi Jutaárugyár, amely júliusi tervét 95,1 százalékra teljesítette. A RUHÁZATI IPARBAN első: az Egyenruházati és Felszerelési Vállalat. A vállalat júliusi tervét 124,1 százalékra teljesítette. A normán alul teljesítők száma július utolsó tíz napjában az előző tíznapi 28,6 százalékról 14,5 százalékra csökkent. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult, hogy bevezették a futószalagrendszert. Második: Egyenruhagyár. Harmadik helyezett nincs. Lemaradt a Fehérneműgyár, ahol a dolgozókat sem a vállalatvezetés, sem a mozgalmi szervek nem mozgósítják a munkaversenyre. BŐR- ÉS CIPŐIPARBAN első: a Táncsics Bőrgyár. Az üzem július havi tervét 107,6 százalékra teljesítette, 100 százalékos tervszerűség mellett. A dolgozók átlagteljesítménye 123 százalék volt. Második: a Szombathelyi Cipőgyár, harmadik: a Finombőrök Gyára. A versenyben lemaradt a Tisza és a Bonyhádi Cipőgyár. FAIPARBAN első: a Furnír- és Lemezművek. Július havi tervét 102,2 százalékra teljesítette, 98 százalékos tervszerűség mellett. 136.000 forintos anyagtakarékossági vállalásukból eddig 92.000 forint értékűt teljesítettek. Második: Délmagyarországi Fűrészek. Harmadik: Irodabútorgyár. Lemaradt a versenyben az Újpesti Bútorgyár. A PAPÍRGYÁRTÓ IPARBAN első: Csepeli Papírgyár. Az üzem tervét július hónapban 101 százalékra, ezen belül július utolsó tíz napjában 105,8 százalékra teljesítette. A többtermelésre tett augusztus 20-i vállalásaik értéke 670.000 forintot tett ki, amiből eddig már 613.000 forint értékűt teljesítettek. Második: a Szentendrei Papírgyár. A harmadik helyet csupán megközelíti a Fűzfői Papírgyár. A NYOMDA- ÉS PAPÍRFELDOLGOZÓ IPARBAN első: a Papírneműgyár, amely július havi tervét 108 százalékra teljesítette. Az üzemi selejt állandóan csökken, májusban 0.93 százalék volt, július-ban már csak 0.30 százalék. Második: a Szikra Lapnyomda, harmadik: Budapesti Szikra Nyomda. A FINOM KERÁMIA- ÉS ÜVEGIPARBAN első: a Pécsi Porcelángyár. Július havi tervét mennyiségben 125 százalékra, értékben 108,8 százalékra teljesítette, 95,6 százalékos tervszerűség mellett június havi 12 százalékos átlagselejtjüket július utolsó tíz napjában 10.5 százalékra csökkentették. A normán alul teljesítők száma július elejéről a hó végére 5.4 százalékról 2.2 százalékra csökkent. A dolgozók a Nazarova-mozgalom keretében az üzem valamennyi gépét szocialista megőrzésre vették át. Második: Zagyvapálfalvi Üveggyár, harmadik: Budapesti Porcelán Feyencegyár. Lemaradt a Salgótarjáni Üveggyár.