Népszava, 1951. augusztus (79. évfolyam, 177-202. sz.)
1951-08-26 / 198. szám
NÉPSZAVA össze 19.000 téglát vágott. Megállapították, hogy a lemaradást az okozza, hogy a rostélyt helytelenül állították be. A minisztériumi főosztályvezető intézkedésére kiküszöbölték a hibát és a prés másodpercenként10—50 vágás helyett minden baj nélkül 100-at tud teljesíteni. A helyteten szervezés, volt a hiba forrásai a tabi telepen. Öt perc alatt töltötték meg a csillét és hét percig tartott, amíg elszállították az agyagot és visszajöttek az üres csillével. Ezalatt a bányász nem tudott dolgozni. Kitérő vágány létesítésével a szállítást folyamatossá tehették volna, de a javaslatot azzal vetették el, hogy nincs elég csille. Kiderült azonban, hogy a telepen bőven akad csille, szétszórva hevertek a bányában és gaz nőtte be. Az építőanyagiparban sok még azoknak Komoly teljesítmények jutalmául kapta az élüzem címet a Kőbányai Téglagyár, amely 600.000 téglával volt adósa a népgazdaságnak. Ezt a lemaradást kezdetben objektív körülményekkel igyekeztek indokolni. De megállapították, hogy a lemaradást nem érvekkel, hanem tettekkel lehet kiküszöbölni, megállapították, hogy mentegetőzésből, magyarázgatásból tervteljesítés sohasem lesz. A Párt útmutatását követve a helyi pártszervezet, üzemi bizottság és vállalatvezetőség közös összefogással, az élenjáró dolgozók segítségével számolta fel a hiányosságokat. A munka nem volt könnyű, de a harcot nem adták fel. A munkaversenyt kiszélesítették, népszerűsítették az élenjárókat, segítették az elmaradókat. Lendületes munka kezdődött a gyárban és ennek eredményét számtalan adat igazolja. Az elmúlt évben még csak egy sztahanovistája volt az üzemnek, ma már 14 név sorakozik a dicsőségtáblán. A 14 sztahanovista munkalendülete magával ragadta a többieket is. A műszakiak megteremtették a feltételeket a fizikai dolgozók vállalásai sikeres teljesítéséhez. A termelés napról napra javult és a fokozódó jó eredményeket különféle színű nyomtatványokon népszerűsítették. A rózsaszínű papírra nyomott munkasikerek jobb munkára buzdították a lemaradó üzemeket, amelyeknek adatait fehér színű versenyjelentések tartalmazták. Az Alkotmányünnepi versenyben fej fej mellett küzdöttek a Kőbányai Téglagyár és a Bécsi úti Téglagyár dolgozói és lendületüket fokozta az is, hogy az elért eredményeiket naponta kicserélték. A minisztertanácsnak a művezetők jogairól és kötelességeiről hozott határozata is hozzájárult ahhoz, hogy a Kőbányai Téglagyárban még gondosabban végzik munkájukat a művezetők. Voltak olyan üzemrészek, amelyek a minisztertanácsi határozat előtt lemaradással dolgoztak, azóta ezek tervteljesítése is 100 százalék fölé emelkedett. A téglaiparra hatalmas feladatok várnak az ötéves tervben. Mindent el kell követni, hogy a nyersgyártás lemaradását behozzák és tovább fokozzák. Több gyárban sikerrel folyt a téglagyártás az elmúlt télen is. Az 1952. évi terv végrehajtása attól függ, hogy az idén sikerül-e 140 millió nyerstéglát átvinni a következő évre, hogy a termelés idejében beindulhasson. A fejlődés, a szocializmus építése azt kívánja a téglagyárak dolgozóitól, hogy a régi tradíciókat gyökerestül kiirtsák. A munkásság zsírján meggazdagodott téglabárók vallották azt a nézetet, hogy a téglagyártást Szent György napján kell kezdeni és Szent Mihály napján kell abbahagyni. A téglagyárakbanhadat üzentek az összes szenteknek, amikor bebizonyították, hogy novemberben és decema száma, akik a szocialista munkaverseny kérdésében érdektelenséget mutatnak. Számos vállalat akad, ahol a művezetők közül egy sem tett felajánlást az Alkotmány tiszteletére indított munkaversenyben. Magatartásuk visszatükröződik a vállalat eredményeiben, mert a tervteljesítésnél 60—70 százaléknál nem tudnak többet felmutatni. Nem véletlen, hogy pesti és vidéki viszonyokban is azok az üzemek érnek el jó eredményt, ahol a művezetők a munkaversenyben élenjárnak. Alapvető kérdés az üzemekben a művezetők és a fizikai dolgozók munkája közötti összhang. Ahol ez nincs meg, ott gyakoriak az egyórás, másfélórás gépállások és ezek kerékkötői a tervteljesítésnek, akadályozzák, hogy a téglaipar még több építőanyagot adjon az építkezésekhez. Kerben is lehet régiót termelni, sőt voltak olyan gyárak, ahol a gépjavításra fordított időt leszámítva, egész évben folyt a téglagyártás. A téli idényben gyártott tégla esetleg drágább lesz, de nem vitás, hogy sokkal drágább lenne, ha százezer építőipari dolgozó téglahiány miatt kénytelen lenne abbahagyni a munkát. Mindent el kell követni, hogy a téli idényben a kemencében szárítással, vagy a kemence felett, a kemence melegének szárításával ezt a feladatot megoldják. Minden, hazáját szerető téglagyári dolgozó tudatában van annak, hogy a tervlemaradást nemcsak be kell hozni, hanem a tervet túl is kell teljesíteni. Mindaddig, amíg a lemaradást nem küszöbölik ki a téglagyárakban, érezze minden dolgozó adósa a Népköztársaságnak, ezt az adósságot minél több és jobb minőségű téglával kell leróni. A dolgozókat fűti a lelkesedés, hogy ezt a becsületbeli tartozást minél előbb letörlesszék. Minden téglagyári dolgozó érzi, hogy reá komoly szerep hárul az ötéves tervben. Az 5 kezéből kikerült téglá-ból építjük a Dunai Vasművet, az Inotai Erőművet, Tatabánya-Újvárost, a miskolci Műegyetemet, a gödöllői új Agráregyetemet, a falvak kultúrházait, a gépállomásokat, az új tanyai iskolákat. A nagyösszegű beruházások sikeres végrehajtása egész népgazdaságunk jövőjére kihat, függetlenségünk megvédését, a munkásosztály győzelmét, az egyre élesedő osztályharcban, a békeharc győzelmét jelenti. Az értekezlet részvevői ígéretet tettere behozzák az elmaradást, nem lesznek adósai a Pártnak, a magyar dolgozó népnek. Határozati javaslatot fogadtak el arról, hogy táviratban üdvözlik Rákosi elvtársat, dolgozó népünk szeretett vezérét és megígérik, hogy az elmaradást behozzák, az évi tervet sikeresen befejezik. A nyerstéglagyártásról tartott Népszava szerdán felszólaltak Sümegi Sándor (Kőbányai Téglagyár), Kecskeméti Jenő (Békásmegyeri Téglagyár), Bognár József (Bécsi úti Téglagyár), Bak Ferenc (Paksi Téglagyár), Kerekes Imre (Mázai Téglagyár), Nagy Sándor (Heves megyei Téglagyár, Eger II.), Petrik László (Gyöngyösi Téglagyár), Nővé Mihályné (Békési Téglagyár, Békéscsaba), Balogh Ferenc (Mező- túri Téglagyár), Kék István (Kőbányai Téglagyár), Krcsmárik Pál (Kőbányai Téglagyár), Barabás Antal (Solymári Téglagyár), Álló József (Kerámia Téglagyár), Machek Sándor (Kerámia Téglagyár), Zdolik András (Békéscsabai Téglagyár), Vámosi Józsefné (Solymári Téglagyár), Neufeld Jenő (Kőbányai Téglagyár), Komlós Sándor (ÉM főosztályvezető), Csáki Béla (Kőbányai Téglagyár), Molnár elvtárs (Építőszakszervezet), Sipot elvtárs (Kőbányai Téglagyár). A jó szervezés és a műszakiak támogatása meghozza az eredményt IV 1951 AUGUSZTUS 26. Hengerbiztosítás törés ellen Az agyagőrlésnél használatos simahengerek biztosítását törés ellen eddig úgy oldották meg, hogy a két hengert egyik oldalán két hosszú biztosítórúd tartotta össze, amelynek egyik pontja le volt vékonyítva. Ha a hengerek közé kemény kő vagy vastárgy került és a hengereket széjjelnyomta, akkor a biztosítórúd elszakadt. A cserét az üzem megállításával kellett végrehajtani. Hudomint János újítása lehetővé teszi, hogy menetközben, egy két perc alatt ismét üzemképes legyen a simahenger. A rajz szerint a henger csapágyán egy gyűrű van, ezen egy vaslemez, a vaslemezem egy biztosítócsavar. Ha a hengert a kemény tárgy széjjelnyomja, akkor a gyűrűn levő vaslemez beszakad, ezt a biztosító csavar megengedésével üzemközben könnyen ki lehet cserélni. Világ proletárjai egyesüljetek! ÉÍPÍTŐ AIV YAGrIPARí 1951 AUGUSZTUS 26. Tegyék harci feladattá az építőanyaggyártás lemaradásának felszámolását a tégla- és cementgyárak dolgozói Hatalmas méretű építőmunka folyik hazánkban. Szocializmust építő ötéves tervünk megváltoztatja az ország arculatát. Folyik a békeművek létesítése, munkás lakótelepek, iskolák, kultúrotthonok, egészségházak építése, gyárépületek, üzemek bővítése. Béketervünk megvalósításához nagymennyiségű építőanyagra, téglára, cementre van szükség. A béketerv azt a megtisztelő feladatot bízza az építőanyagipar dolgozóira, hogy még több és még jobb téglát, cementet gyártsanak a nagy létesítményekhez. Módosított ötéves tervünkben az építőipar kulcsipar és magának az építőiparnak alapja az anyaggyártóipar. Az építőanyagiparra nagyjelentőségű feladatot bízott az ötéves terv. Az év második negyedében az építőanyagipar nem teljesítette a rábízott munkát — ezt állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a második negyedév végén. Az adatok szerint az építőanyagipar az iparcsoportok között 89,5 százalékos tervteljesítéssel szerepel. A tégla- és cementgyárak dolgozói felfedik a hibákat és keresik a megoldásokat, az utat, amely a lemaradásból kivezeti őket. Az építőanyaggyártóipar dolgozói a Párt útmutatásával, a Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű tapasztalataival felvértezve felsorakoznak, hogy a csorbát kiköszörüljék. A Párt, a kormányzat azt várja, hogy a tégla- és cementgyárak dolgozói legyűrjék a nehézségeket és a békeművekhez az eddiginél nagyobb mennyiségben szállítsanak építőanyagot. Élenjáró fizikai és műszaki dolgozók Népszava-szerda keretében foglalkoztak a tégla- és cementgyártás legfontosabb feladataival. A Kőbányai téglagyárban tartott Népszavaszerdán a legszűkebb keresztmetszettel, a nyerstéglagyártással, a nyersgyártás lemaradásával és annak felszámolásával foglalkoztak, a Tatabányán tartott Népszava szerdán pedig a cementgyártóipar vezetésének megszilárdításáról és munkaversenyének kiszélesítéséről tanácskoztak a meghívott sztahanovisták, élenjáró dolgozók. Mindkét tanácskozásnak az volt a célja, hogy segítse az építőanyagipart a hibaforrások felkutatásában és segítséget adjon a lemaradás felszámolásához. Hozzák be lemaradásukat, teljesítsék évi tervüket a cementipar dolgozói ! A terv törvény. A tervet végre nem hajlani— a törvény megszegése. Azért ültek öszsze a dolgozók a Tatabányai Mész- és Cementmnűvek kultúrtermében, hogy számot vessenek: hogyan történhetett, hogy a munkásosztály tagjai, hatalom birtokosai saját törvényüket, az ötéves terv törvényét megsértették. Hogyan történt, hogy a cementgyárak dolgozói nem teljesítették kötelességüket a nép állama iránt és ezzel hátráltatták hatalmas szocialista gyártelepeink, üzemeink, lakóházaink építésének ütemét. Cementgyáraink 1951-ben eddig lemaradtak a tervteljesítésben. A második negyedévi cementtermelési tervet 7,36 százalékban teljesítették és ez az alacsony tervteljesítés júliusban is csak 1,4 százalékkal emelkedett. Pedig jó adottságokkal indultak: egy év alatt 23 százalékkal emelkedett a cementipari vállalatok dolgozóinak létszáma , a termelés növekedése azonban egy év alatt csak 12,6 százalékos volt. A lemaradás okait elsősorban a műszaki vezetés hibáiban kell keresni. Cementgyáraink nagy többségében hiányzik a felelős egyszemélyi vezetés, gyenge a szakszervezet nevelő és versenyszervező munkája. A vezetők nem támaszkodnak a dolgozók alulról jövő kezdeményezéseire, elhanyagolják az újítómozgalmat. Az ellenség hamar felfedezte ezt a rést és számos cementgyárunkban garázdálkodik még ma is, milliós károkat okozva népgazdaságunknak, hátráltatva a szocializmus építését, gyengítve népünk békeharcát, ne csak három-négy havonként ellenőrizzék. Úgy neveljük dolgozóinkat, hogy vérükké váljék: a hazát építjük azzal a cementtel, amelyet termelnek.« NAGY JÓZSEF (Hejőcsabai Mész- és Cementművek): »Fel akarom hívni a figyelmet, hogy ha a vezetőség egy tervet beütemez, azt hajtsák is végre « meghatározott időben. Egyik beruházásunknál a terv hosszú időn keresztül hevert, majd amikor közelgett a határidő, a lemaradást »hajrá-munkával«, éjszakai szereléssel kellett behozni. Természetes, hogy ez a munka nem kifogástalan és most, hiba-hiba után mutatkozik az üzemben. A dolgozók egy további kérdése: miért van az, hogy a puzzolán-cementüzem másfél hónapja elkészült és áll?* Ezer és ezer vagon cementkiesés A termelt cementtel a hazát építjük A Tatabányai Cementgyárban tartott Népszava szerdán mindez világosan megmutatkozott. Sztahanovistáik, élenjárók egymásután álltak fel, hogy rámutassanak a vezetés hibáira, nem feledkezve el a dolgozók felelősségéről sem. Csak néhány felszólalást emeljünk ki a sok közül: BARTA elvtárs (Bélapátfalvi Mész- és Cementművek): »Az üzem vezetősége megkapta a minisztériumtól a tervet, a műszakiak kidolgozták, de a dolgozók nem tudták, mit kell teljesíteniük. Ha tudattuk volna a dolgozókkal a reájuk eső feladatokat, teljesítették volna a tervet, így azonban a legutolsó havi tervnek még a felét sem teljesítették. Az üzemen belül rablógazdálkodás folyt. A gépeket a végsőkig kihasználták, de karbantartásra vajmi kevés gondot fordítottak. A lakatosokat, szakmunkásokat nem karbantartási munkán, hanem beruházásokon dolgoztatták.« Így dolgozik az az üzem, ahol a vezetők a dolgozóktól elszakadva »vezetnek«, valójában pedig az ellenség kaparintotta kezébe az üzemet. Bélapátfalva coment mai mai áprilisban 508, májusban 805, júniusban 1090, júliusban pedig 1304 üzemórát álltak. HORVÁT SÁNDOR elvtárs (Tatabányai Mész- és Cementművek): »Megengedhetetlen, hogy ötéves tervünk harmadik negyedévi tervét se teljesítsük. Ha jobban utánanéznének az újítómozgalomnak, ha a műszaki vezetők és a szakszervezeti szervek megteremtenék a kapcsolatot a dolgozókkal, akkor a tervteljesítés nem 75, 80, vagy 90 százalékon, hanem 100 százalék fölött lenne. A szűk keresztmetszeteket a dolgozók újításaival kell megszüntetni. Nem szabad eltűrni, hogy az újítások megvalósítatlanul feküdjenek a fiókokban. A szakszervezet megyei vezetői pedig nézzenek utána az üb munkájának, a gépek karbantartásának hiánya miatt A hejőcsabai üzem vezetői »nem találtak« 15—20 embert a gyár sokszáz dolgozója közölt ennek a részlegnek az üzembentartásával — legalább egy műszakban. A más vezetők viszont, mint Kulcsár elvtárs, a Tatabányai Mész- és Cementművek helyettes vezetője úgy látja, hogy a cementüzem saját erejéből még szeptember-október hónapban semük lesz képes tervét teljesíteni. Ehelyett a leghelytelenebb utat akarja választani: a nélkülözhetetlen karbantartás idejét akarja megrövidíteni, hogy az év utolsó két hónapjában hozza be az egész tv lemaradását. Pedig, mint Holecz Balázs elvtárs, főosztályvezető — a Népszavaszerda előadója — rámutatott, ezer és ezer t agon cementtermelés esett ki a gépek karbantartásának hiánya miatt. Tatabánya kimkerégető kemencéi az utolsó négy hónapban 1193 vagonnal kevesebb cementet