Népszava, 1951. augusztus (79. évfolyam, 177-202. sz.)

1951-08-01 / 177. szám

NÉPSZAVA A szovjet szakszervezetek a betakarítás és gabonabeszolgáltatás munkájában A Szovjetunió déli részének legfon­­­­tosabb gabornatermő vidékein , Kubánban, Sztavropolyban, a Don-vidé­­ken, a Krímben és Ukrajna számos más vidékén hozzáláttak a termény­­betakarításhoz. Már a gabonabegyűj­­tés első napjain kitűnt, hogy a szov­jet mezőgazdaság fáradhatatlan dolgo­zói ebben az évben is győzelmet arat­tak. A gabona ember magasságú, a ka­lászok meghajlanak saját súlyuk alatt. Most az a feladat, hogy időben és veszteség nélkül takarítsák be a ter­mést, gyorsan és szervezetten hajtsák végre a gabona-beszolgáltatást. Ehhez megvannak az összes szük­séges előfeltételek. A kombájnok és egyéb aratógépek mennyisége jelentő­sen megnőtt. Megszaporodott a gép­kezelők száma és fejlődött a mester­ségbeli tudásuk. Megerősödtek a teher­autószállítási szervezetek, amelyek sok vidéken meghatározzák a gabona dombárba szállításának ütemét. Meg­erősödött a gabonabegyűjtőszervezetek anyagi-technikai alapja. A betakarítás és gabonabeszolgál­tatás példás végrehajtásáért folyta­tott harcban döntő jelentősége van, hogy a gép- és traktorállomások, va­lamint a szovhozok munkásai mélyen átérezve az országos érdekeket, aktí­van részt vesznek az időben történő betakarításért és a gabonának gyors beadásáért folyó országos méretű szo­cialista munkaversenyben.­­A kombájn jelentősége — mutatott rá Sztálin elvtárs — abban áll, hogy segít időben betakarítani a gabonát. Ez nagy és komoly dolog, elvtársak. De a kombájn jelentősége nemcsak erre korlátozódik. Jelentősége még ab­ban is rejlik, hogy óriási vesztesé­gektől óv meg minket...« A/m­ajdnem tizenhat év telt el, amióta ezek a szavak elhangzottak. A kombájnok jelentősége még jobban megnőtt. A kombájnok segítségével eb­ben az évben a gabonaneműek 58 szá­zalékát és a napraforgó 82 százalékát aratják le. Ezek a számok országos középértékek. Számos, főleg gabonát termesztő vidéken ma már a gabona négyötödét kombájnokkal aratják le. Ezért olyan fontos tehát, hogy minden­­kezdeményezés, amely a kombájnok jobb kihasználására irányul, a legte­­vékenyebb támogatásban részesüljön. ..4. kombájnvezetők és kombájnvezető­­nők sokezres hadseregének szocialista versenye és a verseny irányítása áll­jon most a szakszervezetek figyelmé­nek középpontjában. A »sztyeppei ha­jók« vezetőinek száma ma nálunk sok­ezerre rúg. Ők döntik ett a betakarí­tás sikerét. Ahhoz, hogy a kombájnok magas termelékenységére törekedhessünk, meg kell szervezni a gépkocsivezetők munkáját, a víz- és üzemanyagszállí­­tást. Helyesen jár el a Szevhozmun­­kások Szakszervezetének Központi Tanácsa, amikor arra irányítja alap­szervezetei figyelmét, hogy tovább­fejlesztve a kombájnvezetők versenyét, szervezzék meg egyidejűleg a gép­kocsivezetők, rakodómunkások, a ga­bonafuvarosok és más munkások ver­senyét a rakomány gyors kirakására és a gabonának a begyűjtőhelyekre történő gyors szállítására. Fontos helyet foglalnak el a gép­­■*- kezelők között a­ cséplőgépek gé­pészei. Munkájuktól függ sok brigád munkájának termelékenysége a szov­­hozokban és kolhozokban. Éppen úgy, mint a kombájnvezetők, ők is bele­kapcsolódnak most a magas cséplési hozamért, a kiváló minőségi munkáért folyó szocialista versenybe. A Cser­nyi­govi-terület Berezsnyárd-gépáll­o­­másának híres gépésze. Bredjuk elv­társ, a múlt évben az »MK—1100* mintájú cséplőgép 24 órás termelé­sét 141 tonnára emelte. Majdnem ugyanilyen magas­­termelést ért el Bajkő­­elvtárs » Vinnyicai-terü­let, Dzsulini-gépállomásán. Ezek a mesterek most új, még nagyobb kö­telezettséget vállaltak. Példájuk mu­tatja meg, hogy a cséplőgépek gépé­szei milyen óriási tartalékokat tudnak feltárni és a termésért folytatott harc szolgálatába állítani. A termésbetakarítás legjobb szta­hanovistáinak tapasztalatait tanulmá­nyozni és ezeket a tapasztalatokat ki­tartóan terjeszteni — ezt követeljük most minden gazdasági vezetőtől, minden szakszervezeti dolgozótól. Segíteni minden gépkezelőnek, hogy elsajátítsa a munka élenjáró mód­szereit — ez most a feladat. A termésbetakarítás és a gabona­beszolgáltatás országos ügy. A nagy és kis folyókon a hajósok várják a gabonaáradatot. A Felső-Dnyeperi Hajóstársaság kollektívája például már rendbehozta mérlegállományát, raktárhelyiségeit, számos kikötőben kijavította a kikötődarukat. Felállí­totta a szórógépeket és futószalago­kat. A vasutaknál előkészítik a vago­nokat a felírással: »Gabonára alkal­mas.« A bal­ zaporozsjei fülőház kocsi­­lakatosai bevezették a fedett gördülő­ál­lomány javításának gyors módsze­rét. A Komszomol ellenőrző őrhelye­ket létesített, amelyek felügyelnek majd az időben történő berakásra és a gabonamenettervek végrehajtására. Sztavropolyban a százezer kilométeres mozgalomban részvevő gépkocsiveze­tők kötelezték magukat, hogy a gép­­kocsipark kerek huszonnégy órai ki­használására törekszenek. Biztosítják a gabonabeszolgáltatás tervének idő­beni teljesítését. Megkezdődött a ver­seny a gabona mintaszerű átvételéért és megóvásáért a begyűjt­őál­lom­áso­kon és gabonaraktárakban. Az ösz­­szes szakszervezeti alapszervezetek erőfeszítéseinek egyesítése a betaka­rítás és gabonabeszolgáltatás példás végrehajtására­­ az ügy sikerének biztosítását jelenti. Ebben a tekintetben értékes kezde­ményezéssel lépett fel a szakszer­vezetek Krasznodar­ területi Tanácsa, amely lelkesen támogatva az Észak- Kaukázusi Vasútvonal tyimasevszka­­jai kirendeltsége kollektívájának kez­deményezését, hogy indítsák meg a szocialista versenyt az állomások és a begyűjtőhelyek között, megszer­vezte a gabonaszállítási készültség megvizsgálását. A területi tanács összehívta a vasutasok és gabona­­begyűjtők egyesített gyűlését. Azután megszervezte a szakszervezeti­gazdasági aktívák értekezletét, ame­lyen lefektették a vasutasok, folyam­­hajósok, a gépkocsiszállítási munká­sok és a begyűjtők összetett versenyé­nek alapjait. Ez az értékes kezdemé­nyezés fel kell, hogy ébressze az ösz­­szes szakszervezeti tanácsok figyel­mét. A SZOVJETUNIÓ déli részén ki­bontakozik a gabonaaratás, a köz­ponti vidékeken viszont befejeződnek az előkészületek a betakarításhoz. A szovházokban, gépállomásokon, ja­­vítóműhelyekben a kollektív szerződé­sek most különös jelentőségre tesz­nek szert. A szerződések megvita­tása alkalmával a munkások és tiszt­viselők, a gépállomások és szovhozok terveinek jobb teljesítésére irányuló javaslatok tömegével állnak elő. Egye­dül a Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériumának vállalatainál több mint százezer ilyen javaslat szüle­tett. A szakszervezeti bizottságok, ezeknek a javaslatoknak teljes meg­valósítására törekedve, segítenek job­ban kihasználni a technikát és az összes meglevő tartalékokat a betaka­rítási munkák ütemének meggyorsí­tására és a minőség megjavítására állítják be. A betakarítás idején minden perc számít. »A betakarítás — mondotta Sztálin elvtárs — idénymunka és nem szeret várni. Időben takarítottál be — nyertél, elkéstél a betakarítással — vesztettél.« A szovjet emberek, hazá­juk hatalmának további megerősíté­sére törekedve, erejüket nem kímélve dolgoznak a földeken. Ezért ebben az időben különösen fontos a mezőgazda­ság fáradhatatlan munkásainak kultu­­rális és munkavédelmi szükségleteiről gondoskodni. Ezen a téren konkrét intézkedéseket irányoztak elő a kol­lektív szerződésekben. Arra kell töre­kedni, hogy ezeket a feladatokat pon­tosan és határidőre teljesítsék. A falu dolgozói nagy vezérükhöz, Sztálin elvtárshoz írott levelükben megígérték, hogy a mezőgazdaság további fejlesztésének elősegítésére, az állam részére történő gabona­beszolgáltatás tervének határidő előtti végrehajtására törekszenek. A szak­­szervezeti alapszervezetek egyenes és becsületbeli kötelessége, hogy minden­ben a dolgozók segítségére legyenek a vállalt kötelezettségek hiánytalan végrehajtása terén. (ft Trud­­elércikkébe) A Szovjetunióban eddig 30.000 kolhozt, 7500 gép- és traktorállomást villamosítottak A villamosítási munkálatok a Szovjetunió vidéki kerületeiben mind nagyobb méretet öltenek. Eddig már több mint 30.000 kolhozt s több mint 7500 gép- és traktorállo­mást, valamint mezőgazdasági javító­műhelyt láttak el villanyárammal , a villanyárammal rendelkező cséplőállo­­mások­ száma eléri a 17.000-et. A kolhozok, valamint a gép- és traktor­­állomások a termelésben igen sok villanymotort használnak. A villamosítás szempontjából ve­zető vidékeken, mint például a szverdlovszki területen már végre­hajtották a kolhozok, valamint a gép­es traktorállomások teljes villamosí­tását 4 951 AUGUSZTUS 1, SZERDA Minél több gabonát a dolgozó nép államának! Dolgozó parasztságunk egyik leg­fontosabb és legsürgősebb feladata a tarlón levő keresztek gyors behordása és a cséplés ütemének meggyorsítása, így­ meg kell gyorsítani például Csongrád megyében a behordás üte­mét, ahol még csak 69 százalékát hordták be a kintlevő gabonának. Ki nem már kint a tarlón kereszt Két egyházán A kétegyházi dolgozó parasztok jól tudják, hogy a feleslegesen kinttar­tott gabona keresztek milyen nagy ve­szélynek vannak kitéve. Ezért fogtak hát össze és közös erővel láttak hozzá a behordáshoz. Sikerült is gabonái­kat az utolsó kalászig szérvbe hor­dani. Ugyanilyen szép eredménnyel büszkélkedhetnek a kötegyáni dolgozó parasztok is. A körmendi járásban Nagyrákos község dolgozó parasztjai végeztek elsőnek a behordással, de jól végzi munkáját az egész járás dolgozó parasztsága. Jelenleg a be­­hordlás 95 százalékánál tartanak. 59 százalékra teljesítette cséplési tervét a mórahalmi gépállomás A Csongrád megyei gépállomások cséplési versenyében változatlanul a mórahalmi gépállomás vezet. A gép­állomás dolgozói cséplési tervüket ed­dig 59 százalékban teljesítették. Jó munkaszervezéssel, a cséplőgépek gon­dos ápolásával és a gépek jó beállí­tásával az üzemanyagfogyasztást 89 százalékra csökkentették. A cséplési munkacsapatok versenyében Masa Jó­zsef munkacsapata jár az élen. Eddig 17,8 vagon gabonát csépeltek el egy 1070-es géppel. Cséplési tervüket 75,6 százalékra teljesítették 59 százalékos ü­zemanyagfogyasztás mellett. A mun­kaidő minden percét jól kihasználják. Ebédidőben és este a munka elvégzé­sével ápolják gépüket. A pelyva- és kazalhordák esténként a munka befe­jezése után gondosan felseprik az ud­vart, hogy egyetlen szem gabona se menjen kárba. . Előretört több begyűjtésben lemaradt megye Az elmúlt vasárnap minden megyé­ben tovább folytatták a begyűjtés munkáját. Ezen a napon a begyűjtés­ben eddig lemaradt megyék előre­törtek és komoly eredményeket értek el: így Győr-Sopron megye 76 vagon, Tolna megye 66 vagon és Borsod- Abaúj-Zemplén megye 65 vagon ga­bona begyűjtésével. Ezen a napon Szabolcs-Szatm­ár megye 73 és Bács- Kiskun megye 72 vagon gabonát gyűj­tött be. Lemaradt azonban a vasár­napi begyűjtés során az eddig élen­­haladó Baranya megye és Hajdú-Bihar megye. A múlt heti napi 200 vagonon felüli begyűjtéshez viszonyítva lema­radt a vasárnapi begyűjtés során Bé­kés megye is, mert ezen a napon csak 47 vagon gabonát gyűjtöttek be. A vasárnapi kenyérgabon­abegyűjtés eredményei azt mutatják, hogy jó szer­vező munkával és helyes felvilágosí­tással a lemaradt megyék kiküszöböl­hetik a csorbát és még elsők lehetnek a begyűjtési versenyben. De tanulság­gal szolgálnak a vasárnapi gabona­­begyűjtés eredményei az eddig élen­járó megyék számára is: könnyen le­maradhatnak, ha elhízzák magukat. A népnevelői munka fontosságára figyelmeztet a szegvári példa A szegvári átvevőtelepen így sürge­tik a beadásra jelentkezőket: — Gyerünk gyorsan a zsákokkal, mert már itt áll a másik kocsi. Pedig a jó népnevelői munka itt sem maradna eredmény nélkül. Erre jel­lemző példa Purgel Mátyás dolgozó paraszt esete, aki csak A és B jegyre hozott be­ gabonát, de amikor meg­hallotta, hogy milyen előnnyel jár a C jegyre való beadás, nyomban meg­fordult szekerével és öt mázsa gabo­nát hozott be C vételi jegyre. Feketén akart csépelni Guba Elek mezőtúri kulák Dolgozó parasztságunk legádázabb ellenségei, a kulákok, a legváltozato­sabb eszközökhöz folyamodnak, hogy megakadályozzák a begyűjtés munká­ját. Mezőtúr termelőszövetkezeti vá­ros társadalmi bizottsága például le­leplezte Guba Elek 100 holdas kulá­­kot, aki a learatott búzakalászokat zsákba gyömöszölve, kocsin akarta a városba szállítani és feketén elcsé­­pelni. Csasztuskák Kondorfán a beadásban élenjárók népszerűsi rémére Több községben, így például Róná­kon, Alsószölnökön és Felsőszölnökön csasztuskákat írnak a beadási kötele­zettségüket élenjáróan teljesítő dol­gozó parasztok népszerűsítésére. Kondorfán is követték ezt az ered­ményes módszert. Jelenleg a legnép­szerűbb csasztuska az alábbi: Horváth elvtárs, a párttitkár A gabonát géptől beadta. A dolgozó nép állama­it Meg is jutalmazta. Lesz majd bőven cipő, ruha Horváth gazdáiknál, Prémiumból iparcikk lesz az ő házuk­­táján. Csak a kulák rejti el termését a padlásra.­­ Azért teszi, hogy a békét ezzel alá­ássa. Hej, ki a törvényt teljesíti, azt ju­talom várja, Késlekedők ráfizetnek — s ott a bánat járja. 168 százalékra teljesítette a beadást a pusztaszabolcsi Béke tszcs A dolgozó parasztok egyre na­gyobb számban ismerik fel a gyors­ bead­ás előnyét. Egy-egy faluban a beadás gyors teljesítése után sokezer forintot fizetnek ki a dolgozó,parasz­toknak. A beadási kötelezettség telje­sítésében élenjárnak és jó példát mu­tatnak a termelőcsoportok, így a pusztaszabolcsi »Béke« tszcs, amely­nek előírása 357 mázsa, 532 mázsát adott be és így beadását 168 száza­lékra teljesítette. Nagylóc községben a Kossuth tszcs 64 mázsa helyett 179 mázsát adott a dolgozó nép államá­nak. K. Szabó Mátyás 4.5 mázsa helyett 20 mázsát adott be Murony községben K. Szabó Má­tyás I. típusú termelőcsoport tag 4.5 mázsa helyett 20 mázsát vitt a föld­művesszövetkezet raktárába. Szűcs Antal péri háromholdas dolgozó paraszt 420 százalékra, Sik Gyula dunaegyházi tanácstag 450 százalék­ra, András Józsefné réni négyhol­­das dolgozó paraszt 356 százalékra, Hévízi László muronyi dolgozó pa­raszt 300 százalékra teljesítette be­adási kötelezettségét Hogyan szervezték meg Bátya községben a behordás és cséplés munkáját Az aratási munkák befejezése után azon igyekeztünk, hogy gabonánkat is minél gyorsabban behordhassuk, hogy a cséplési munkákat mielőbb el­kezdhessük és még határidő előtt be is fejezhessük. De hogyan lehet meggyorsítani a munkát? Négy cséplőgéppel kezdtük meg az 1742 hold kalászos termésnek elcséplését. Csekei Lajos dolgozó pa­raszt, tanácstag indítványozta, hogy a dolgozó parasztok hordják be közös szélűre gabonájukat. Kiszámította, hogy ha kiküszöböljük a gépek ide-oda húzatását, napi két­­három órát is megtakaríthatunk. Ez pedig időmegtakarítás mellett üzem­­anyagm­egtakarítást is jelent. A közös szérv annál indokoltabb, mert Bátya községben a házak úgyszólván egymás hegyén-hátán fekszenek és a szűk kis udvarokban az esetleg kipattanó szikra könnyen tüzet idézhet elő. A kisgyűl­éseken, ahol a közös szérvről beszéltünk, a dolgozó parasz­tok nem fogadták idegenkedve az in­dítványt. Már két esztendővel ez­előtt is volt négy közös szérv a falu­­ban. Tavaly pedig már 14 közös szé­rűn csépeltek a dolgozó parasztok. Elhangzott ugyan egy-két ellenvetés amiatt, hogy kétszer kell szállítaniok. Mi azonban megmagyaráztuk, hogy télen, amikor bőségesen van idejük, könnyen hazaszállíthatják a szalmát. Ezt aztán meg is értették és másnap reggel már a szekerek egész sora in­dult a határba, hogy mindenki a szá­mára kijelölt szérvre hordja be gabo­náját. Csak 35 dolgozó paraszt csé­pel magánszérűn az előszállási ré­szen. Itt az udvarok meglehetősen tá­gasak, a gépek húzatása pedig nem vesz sok időt igénybe, mert a 35 ház egymás mellett van.­ A csé­plőmun­káso­k pedig éppenség­­gel örvendtek a közös szérűnek. Szá­mukra is időmegtakarítást jelent, ha nem kell fölösleges ide-odahuzatással tölteniök drága idejüket. Mindegyik szérűhöz két felelőst je­löltünk ki. Amíg a szérűn a cséplés megkezdődik, a felelősök tisztségét két tanácstag, ahogy pedig a cséplés meg­indul, két cséplőmunkás tölti be. A gabonakazlak a szerükön sem maradnak egy pillanatig sem őri­zetlenül. Éjszakánként a két szervfelelősön kívül négy-négy dolgozó paraszt őr­ködik, kettő, akinek előző este leg­utoljára csépelték el a gabonáját, kettő pedig, akinek gabonájára más­nap reggel kerül sor. Legutóbb pél­dául a Cirokháti-dűlőben Szarvas G. János és Herner Ferenc, valamint Gucsván József és Marakity Miklós őrködtek. Az első szérűre történt behordásnál bizony követtünk el hibát, így például az úgynevezett közös legelőszérün, még mielőtt észbe kaptunk volna, a dolgozó parasztok olyan sűrűn rakták az aszta­lokat, hogy a cséplőgépből ki­kerülő szalmát most már a szérű túlsó részére kell hordani. Ezt­ a hibát azon­ban a többi szérűknél kiküszöböltük, mint ahogy kijavítottuk tavalyi hibán­kat is. Tavaly ugyanis egy-egy közös szervre 20.000 kereszt is rákerült, most 10.000 keresztnél többet nem rakunk. A behordási munkáknál nálunk fokozottan meg­nyilvánult a kölcsö­nös segítség. A tanács még a be­­hordás megkezdése előtt összeírta mindazokat a dolgozó paraszto­kat, akiknek nincs igaerejük. Az összeírás során azonban ki­derült, hogy a dolgozó parasztok, sógor sógorral, koma komával, szom­széd szomszéddal, már jóelőre meg­beszélte, hogy ki munkaerejével, ki pedig igaerejével segít a­ másiknak a behordásban. Az egymás meg­segítésében a tanácstagok járnak az élen. Csekei Lajos tanácstag pél­dául Szarvas Istvánnak, Miklósi Ger­gely tanácstag B. Nagy Lukácsnak, Vég Péter tanácstag Bényei István­­nak hordja be gabonáját. A dobosi részen lakó dolgozó parasztok pedig szépen »összedolgoztak«. Szarvas G. János például Szarvas Ferencnek és Bakiás Józsefnek, Matola Ferenc pe­­­dig Balogh Istvánnak hordta be ga­bonáját. A négy gép megindulása óta egyre több dolgozó paraszt tesz eleget hazafias kötelezettségének. Nevük fel­é is került a dicső­ségtáblára. Mi már a cséplőgépnél megmagyaráztuk, miért érdeke min­denkinek minél több gabonát adni a dolgozó nép államának. Jánosi Károly 800, Balázs Ist­ván 830, Szarvas Gáspár 417, Szabadi István 241 és Geri Ist­ván 191 százalékban tett eleget beadási kötelezettségének. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy a terménybeadás nemcsak törvény, de egyben hazafias kötelessége is. Ezért hívják ki egymást versenyre. Így például Bence István tanácstag. Ma­tola Ferencet, Guzsván János Miklóst Gergelyt és Marosán István Korsós László dolgozó parasztot. Sajnos, sokszor a dusnoki gépállomás hibája folyté­n nem halad úgy a cséplési munka, ahogy kellene, ami aztán dol­gozó parasztságunkat versenyvállalá­sának teljesítésében is akadályozza Egy esetben például késedelmes üzemanyag­­szállítás miatt­­öt órát állt a pép, máskor a gondatlanul kijavított Fak­tor miatt szünetelt a munka, legutóbb pedig azért, mert a kipufogóról hiány­zott a tűzfogókészülék. Pedig a cséplőmunkások is lelkesen és ver­senyben igyekeznek, hogy a dolgozó parasztságunkat terményeik gyors e­l­­cséplésével hozzásegítsék, hogy Fájsz községgel szembeni versenyvá­latás suknak is eleget tehessenek. Bátya község dolgozó parasztsága Fajszhoz intézett versenyfel­hívásában ugyanis vállalta, hogy gabonáját augusztus 10-ig el­csépeli és minden szem felesleges gabonát egyenesen a cséplőgép­től szállítja be a raktárba. Dolgozó parasztságunk egyidejűleg nem hanyagolja el a másodvetések kérdését sem. Százhúsz holdra vállal­tak a községben másodvetést és ezt a tervüket 170 százalékra telje­sítették. Kukoricát, csalamádét, takar­mánykáposztát vetettek a dolgozó parasztok. Sőt Vég Péter dolgozó paraszt 60 napos csemegekukoricáját már egyszer meg is kapálták. Kalocsa volt a hazaáruló Grősz­­banda föfészke. Az ezen a vidéken dolgozó parasztság a cséplés és be­gyűjtés meggyorsításával pecsételi meg a hazaárulók ellen hozott igazsá­gos ítéletet. Elmondotta: Barna Antal, tanácselnök,­ Bástya

Next