Népszava, 1951. szeptember (79. évfolyam, 203-228. sz.)

1951-09-16 / 216. szám

NÉPSZAVA Szabóné, az SZTK és a sorszám Szabóné, sztahanovista magakészítőnő öröm­­m­el állapította meg, hogy gyereke lesz. Férje is nagyon megörült a jó hírnek, de még jobban örültek a budai maros utcai SZTK-rendelő dolgozói, amikor Szabóné terhességi vizsgálaton megjelent, örömük­ben egy 193-as felírású sorszámot nyomtak a kezébe, ami annyit jelentett, hogy egy-két óra múlva a­z orvos is megállapíthatja Szabóné örömé­nek okát. Erre azonban nem került sor, mert ami­kor Szabóné sorra került, egy fehérköpenyes ápolónővér megmondta neki, hogy a terhességi vizsgálat nem itt, hanem a Krisztina-körúti Gyermekgondo­zóban folyik. A Krisztina-körúton viszont kiderült, hogy csak minden kedden hat­tól nyolcig van terhességi vizsgálat. Hogy ne kelljen egy hétig várni, Szabóné szerencsét próbált a munkahelye szerint illetékes dologház utcai SZTK-ban, ahol legnagyobb örömére ismét kapott egy 247-es feliratú sor­számot, meg egy tanácsot, hogy menjen el az alföldiutcai SZTK-ba, mert nőgyógyászat csak ott működik. Ott a portás majd megmondja, hogy hová menjen. Az alföldiutcai SZTK portása — mivel jószívű ember volt —, Szabónét felküldte a III. emeletre a nőgyógyászatra, ahová valóban érdemes volt felmenni, mert kapott egy 143-as feliratú sorszámot, meg egy útba­igazítást, hogy az 5 ügye a Delej­ utca 51. szám alatti SZTK-hoz tartozik, ahová lehetőleg csak munkaideje alatt menjen, mert máskor nincs terhességi vizsgálat. Szabóné most férjével együtt azon gondolkozik: Érdemes-e elmennie a Delej-utcába, nem volna-e helyesebb mindjárt odamenni, ahová majd a Delej-utcából küldik... Ezen még mindig gondolkozik, egy dologra azonban rájjön: arra, hogy az ifjú terhes anyáknak nem a gyerek a teher, hanem az SZTK bürokráciája, a sorszámokkal együtt. HÍREK A Telefongyárban „jól sikerült­, termelési értekezletet tartottak az HA mű­hely dolgozói. A termelési értekezlet 23 részvevője meg­vitatta, hogy a műhely többi — több mint 100 — dolgo­zója miért nem jött el a termelési értekezletre. A Győri Vagon- és Gépgyárban Némethné elvtárs, kultúrotthonvezető jubilál. A héten éppen az ötödik meghívót küldte el a kultúrotthon vezető­sége tagjainak. A vezetőség tagjai is jubilálnak. A héten éppen ötödször nem mentek el a kultúrotthon vezetőségi megbeszélésre. Az üzemi kultúrátét is jubilál. Már éppen két hónapja annak, hogy... elaludt. A Magyar Pamutiparban dolgozó Szedlacsek Istvánné szövőnő keres egy olyan KOZERT-et, ahol a 2 forint 70 filléres üvegbetétre átvett olajosüvegeket visszaveszik és visszafizetik a betétössze­get. Betétvisszafizető KÖZÉRT hiányában egy üres üzlet­­helyiség is megfelel, ahová a rengeteg üres üveget berak­tározhatná, mivel már nem fér el 11 lakásban Szíves megkereséseket »Anyagtakarékosság« jeligére kérjük, egy másfél méter hosszúságú vízvezetékcsövet venne, hogy megjavíthassa a XIII. kerület, Kresz Géza­ utca 36. számú négyemeletes ház hetek óta rossz vízvezeték­­hálózatát »A lakók már kutat akarnak fúrni az udvaron« jeligére. A Közületi Ingatlankezelő Vállalat A diósgyőri postahivatal lolgozói örömmel közliik, hogy a táviratok kézbesítési­deje lassan eléri a rendes levelek kézbesítésének időtáv­amét. Ugyanis a Pestről három óra alatt Miskolcra érkező távirat a diósgyőri posta dolgozóinak »igyekvő« munkája következtében »már« két nap alatt eljut a diós­győri címzetthez. Az 1112-es KÖZÉRT (XX. kerület, Dózsa György­ út 20.) dolgozói tisztasági versenyben állnak egymással. A tisztasági versenyt nap mint nap »pontozzák« — a legyek, az árukon és a kirakat üvegén. Ebből következik az, hogy a jámbor vásárlók nem tudnak betekintést nyerni az árudába, sem a tiszta­sági­­versenybe, a kirakat üvegén keresztül. Horváth Mihály Főszerkesztő: Harustyák József Felelős kiadó: Beregi Miklós Szerkesztűség és Kiadóruvatai: Budapest, VII., Rákóczi-út 64 Telefon: 224-815, 324-819 Terjeszti a Posta Központi Hírlapíródó IV. Budapest, V., József-tér 1. Tele­fon: 180-850. Vidékén a helyi posta­­hivatal. Czeml elörizetesek telefonja: 382-360, 383-305 Egyéni telefon: 189-756, 189-767. Előfizetési díj: havi II.— forint Csekkszámla: 64.605 Athenaeum Nyomda Fv. Soproni Béla — A SZOT ÜDÜLÉSI OSZTÁLYÁ­NAK új címe: Budapest, Vill., Fium­ei­­út 19/b (SZTK-épület). Telefon: 140-890, 140-090, 340-920. Felhőátvonulások Várható időjárás: Kisebb felhő­átvonulások, egy-két helyen, in­kább csak nyugaton, záporeső, zivatar lehet. Mérsékelt szél: A hőmérséklet átmenetileg kissé csökken. Várható hőmérsékleti ér­tékek: Reggel 12—­15, délben 25—28 fok. 8­95. SZEPTEMBER 16. VASÁRNAP Az Országos Közellátási Jegyközpont közli, hogy az október, november, december hónapra szóló alapjegyek kiosztását a jegyfiókok szeptember hó 17-én meg­kezdik. Az Országos Közellátási Jegyköz­pont budapesti kirendeltsége felkéri a házfelügyelőket, utca- és tömbizalmia­­kat, hogy a jegyek átvétele végett az illetékes jegyfiókokban jelenjenek meg. A jegykiosztás előreláthatólag szep­tember 25-ig tart. Esetleges felszólalásokkal a jegy­fiókokhoz szeptember 25-e után lehet fordulni. VÍGJA TÉRT A XV LM ÁS­Y V. PACHMAN (Csehszlovákia) (Népi demokráciák feladvány versenye, 1950.) Világos: KeS, Bg3, Fc4, gy: h3 (4). Sötét: Kh4, Bg8, He6, Hf8, gy: gl (5). HOLLANDI VÉDELEM (Maria­nske-Lazne, 1951.) BEN Kő (magyar) SKÖLD (svéd) 1. c0, fő 2. BfS, Bf6 S. c3 (A legerő­sebb védelmi rendszernek a 3. g3 és 4. Fg2 felállítást tekintik.) 3. ... ee 4.­­FgS, Fel 5. Hbdi, He4 6. Fel, Vei, l. eS, be (Jobb előbb a huszárcsere d-2-n.) 8. He4:1, fel, 9. M2, Fbl 10. Vitof, g6 (Gyalogvesztéssel jár. Jobb volt Vf7) 11. VeS, 0—0 12. Vei­, Fd5 13. Fe2 (13. c4-re Ha6 14. Vg3, Fb7 következhet.) 13. ... K­ep 14. 000 (14. c4-re Bac8 15. Vg3, Hb4 megy Hc2-s­­fenyegetéssel.) 14. ... eS 15. Fc4! (Az e5 gyalog ütése veszélyes, mert He5, után vezérfogás fenyeget.) 15. ... Fc4, 16. Bc4­, ec0, 11. ed1­, Ve6 18. HeS, d5 19. Bad1 (Most fenyeget 20. c4, dc4,? dől huszárnyerés) 19. ... 65 20. Bdel, Bfl 21. VgS, Baf8 22. Vg5! Bdl 23. hS, Vd6 24. Hg4, h5 (24. .. . Ve6-ra, 25 f41) 25. BeS, Khl 26. a3, Vd­S 21. VgS, VgS: 28. fgsBf1,f 29. Bf1. (Az egyszerűsítés nem könnyí­tett sötét helyzetén.) 29. ... Kgl 30. g4, h4 31. gS, KgS: 32. Kg2, Be6 S3. h4! (Nem 33. Kg3,? Hg5! és 34. ... Hf3 miatt.) S3. ... a5 34. KgS:, Bd8 S3. g5, b4 36. Bt6, baS: 31. Ka3:, Hd­ 38. a4, Bdl 39. h5! gh5: 40. Klv, Bp 41. Bfl:­, Kp: 42. Kh5:, Kgl 43. g6, Ib­o 44. Ffd5:, Ilf8 45. Kg5, Hg6: 43. Kf5, Bel] (Az utolsó szalmaszán Ha világos üti az áldozatul kínált huszárt, akkor 47. ... e3 nyer.) 41. Ked., sötét feladta. RÁDIÓMŰSOR SZEPTEMBER 16. VASÁRNAP: KOSSUTH-RÁDIó. 7.00: Zenés vasárnap reggel. 8.00: Hírek. Lapszemle. Műsor­­ismertetés. 8.30: A néphadsereg­ hír­adója. 9.00: Egy falu — egy nóta. 9.30: Könnyű út a komoly zenéhez. 10.30: Béke és szabadság. A magyar rádió béke­műsora. 11.00: A kulák lopni küld. Tar­­dos Tibor: »Elmondta Huda Mihály« c. regénye folytatásokban. 11.25: A szov­jet zene remekei. 12.00: Hírek. 13.00: Zenés posta. 13.30­: Hangos Újság. 14.10: Zenés vasárnap délután. 15.30: Külügyi negyedóra. 15.45: Némlalok. 16.00: Mit láttunk a Szovjetunióban. A Szovjetunió­ban járt parasztküldönség beszámolója. 16.30: A rádió énekkara énekel. 17.00: A Tartós békéért, népi demokráciáért! című lap ismertetése. 17.15: Állami vál­lalatok hírei. 17.20: Tánczene. 17.40: Kincses Kalendárium. 19.00: A magyar rádió zenés műsora Szuhafe termelő­szövetkezeti község dolgozóinak. 20.20: Hajnal ,Moszkva felett. Szurov színművé­nek rádióváltozata. 21.20: Hangkének a vasárnap sportjáról. 21.55: Totohírek. 22.10: Tánczene. 23.10: A Milánói Scala zenekara játszik. PETŐFI-RÁDIÓ. 8.00: Magyar népdalok. 8.30: Falurádió. 9.00: Református vallá­sos félóra a stúdióból. 9.30: Keringők szárnyán. 10.15: Tanuljunk énekszóra oroszul! 10.35: Szórakoztató zenekari muzsika. 11.00: Miska bácsi lemezes­ládája. 11.30: Idegennyelvű vízjelző­szolgálat. 11.35: Bányászműsor. 12.05: Itt van az ősz, Itt van Újra. 13.00: A Magyar Hangversenyzenekar játszik. Közreműködik Farkas Ilonka, Sándor Ju­dit, Melis György és Szabó Miklós. 14.00: Közvetítés a Bartók-teremből. Vera Kri­lova énekel. 14.50: Galgerova: Szona­tina burját-mongol témára. 15.00: Kér­dezz, felelek! 15.20: Kórusművek Sztálinról. 15.35: Csajkovszkij: Romeo és Júlia — nyitányfantázia. 15.50: A Rádió Gyermekszínházának műsora. 16.40: Szív küldi szívnek szívesen. 17.00: Akácfa, Fehér Klára rádiójátéka. 17.40: Orosz és szovjet zenekari muzsika. 18.40: A rádió szórakoztató zenekara játszik, Farkas Ilonka és Faragó András énekel. 19.30: Tánczene. 21.30: A rádió népi zenekara játszik, Lorencz Kornélia és Bikády György énekel. 22.10: Bach: Két­­zongorás versenymű. 22.30: Gounod: rrészleteső a Faust című operából. ATLÉTIKÁNK FEJLŐDÉSE — SPORTUNK KÖZPONTI KÉRDÉSE Elérkeztünk oda, hogy a magyar at­létika fejlődése egész sportfejleszté­sünk központi kérdésévé vált. Ered­ményeink és fejlődésünk kétségtelen és ezek mérlegelésében két döntő té­nyezőből: a tömegekből és a szín­vonal kérdéséből kell kiindulni. A helyes mozgósítás, a széleskörű elemi jellegű oktatás és a kellő spor­tolási lehetőség biztosítja a tömeget. A minőség biztosítéka pedig a kivá­lasztás és a­ kiválasztódás lehetősége, valamint a szakszerű nevelés. Az atlétika tömegesítésének és a színvonal emelésének alapját és lehe­tőségeit sportunk átszervezése már megteremtette. Ezekkel a lehetőségek­kel élünk is, de ilyen rövid idő­latt nem tudjuk teljes egészében a lehető­ségeket kihasználni. Vidéki sportköreink nagy része nem érzi az atlétika fejlesztésének feltétlen szükségességét. Ebben az évben va­lamennyi sportág közül mind anyagi, mind egyéb gondoskodás tekintetében éppen az atlétikai szakosztályokat hanyagolták el. Ahelyett, hogy tömegesen alakultak volna atlétikai szakosztályok, több vidéki sportkörben megszűntek. Így azután az MHK-ban feltűnt tehetsé­geknek nem mindenütt van meg a le­hetőségük, hogy valójában atlétákká váljanak. Az első alkalommal meg­rendezett területi atlétikai bajnoksá­gok rendszerét, ezt a nagyszerű, új elgondolást, több vidéki sportkörünk vezetője nem értette meg. Megyei baj­nokaikat fel sem küldötték az orszá­gos bajnokságra azzal az indokolás­sal, hogy úgy sincs semmi esélyük. Pedig az új bajnoki rendszernek ket­tős célja van: a versenyeken köze­lebb hozza a vidéket Budapesthez, a megyei bajnokok pedig — bár az országos bajnokságokon jelentékeny eredményeket nem értek el — a tech­nikailag jobban felkészült versenyzők­től tapasztalatokat szereztek, amelye­ket odahaza hasznosíthatnak. A tömegesítés érdekében a közép­iskolai­ és főiskolai sportnevelésre — erre az eddig elhanyagolt területre —, nagyobb gondot kell fordítani. Iskoláinkban most túlnyomórészt egészséges, erős szervezetű munkás- és parasztfiatalok tanulnak. Az alapfokú atlétikai oktatásban a még megmutatkozó hiányosságok el­tüntetésére ebben az évben ötszáz tár­sadalmi instruktort képeznek ki, akik nemcsak az alapfokú oktatást, hanem a vidéki szervezést és a szakosztályok vezetői teendőit is ellátják. A vidéki pálya- és felszerelési hiányon is segít a sportfejlesztési terv. Az országban ma még mindössze három olyan pálya van, amely teljes gát­felszereléssel rendelkezik. A vidéki pályák közül csak Győr és újdiósgyőr sporttelepei alkalmasak I. osztályú bajnoki versenyek rendezésére. A tömegesítés kérdéséhez szervesen kapcsolódik a színvonal kérdése. A berlini FVB-n felmérhettük atlé­tikánk színvonalát. Ennek alapján, valamint a csehszlovák-magyar és az országos bajnoki verseny nyomán is megállapíthatjuk, hogy egyes számok­ban határozottan fejlődtünk. Megnyug­tató, hogy a jó eredményt elérők zöme fiatal versenyző. Ha megnézzük az 1934. évi bajnokságok eredményét , az az év volt a magyar atlétikai eddigi talán legsikeresebb éve­k, láthatjuk, hogy nyolc bajnoki számban ezidén jobbak az eredményeink, mint akkor voltak. Az atlétika színvonalának gyors­ütemű emelése nem könnyű­­ feladat. Egy atlétának, hogy nemzetközi szín­vonalat érjen el, négy-ötesztendei ko­moly edzésre van szüksége A fejlődés azonban vitathatatlan. Hiba, hogy technikailag egyébként jól felkészült atlétáink zöme idénzetileg nem állja a versenysorozatokat. Az erőnlét és­­a forma állandósítása terén a magyar atléta-válogatott sohasem állott jól. A berlini verseny ismételten bebizonyí­totta, hogy a formák és az erőnlét állandósítására sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani. De még a legjob­ban időzített edzésrendszer mellett sem lehet világbajnoki színvonalú eredményeket éveken át fenntartani. Zatopeket legutóbb nemcsak Reif, ha­nem a közelmúltban Cerona is meg­verte. És ha Németh­ Imre nem ér el mindennap világrekordot, már azt hiszik, hogy nincsen formában. Válogatott csapatunk további hiá­nyossága a kiegyensúlyozatlanság. Ezt láttuk atlétikai bajnokságaink több versenyszámában. Mindez bizo­nyítja, hogy atlétikánknak vannak ki­emelkedő versenyzői, hiányzik azon­ban a minőségi tömeg. Rosszul állunk súlylökésben, távolugrásban — Föl­­desit kivéve, gerelyvetésben *— Vár­szegitől eltekintve — és a rövidtávfutó utánpótlás szempontjából. Edzésrendszerünkben a közelmúlt­ban örvendetes változás történt. Atlétáink nagy része erősebb, kemé­nyebb edzésrendszerre tért át. Termé­szetesen ez sem ment zökkenő nélkül egyik napról a másikra. Vitán felül azonban, hogy a kemény, sok edzéssel járó és mindenoldalú edzésrendszer vezet csak igazán a nagy és állan­dóan magas színvonalú formához. Eh­hez azonban elő kell készíteni az atléta szervezetét, amihez „viszont idő kell. Sajnos, néhány edzőnk" szokás­­szerűen ragaszkodik a régi edzésrend­szerhez. Ennek az az oka, hogy nem olvasnak, nem tanulnak, ami annál nagyobb hiba, mert az ország 63 ed­zője közül csak egynek, Farkas Má­tyásnak főfoglalkozása az atlétikai edzősködés. A 63 edző fele Budapes­ten működik. Ez az arány is egész­ségtelen. Végül még egy hiányosságra kell rá­mutatnom. A sportkörök nem végez­nek tervszerű munkát a nevelés terén. Az ügyességi versenyágakat elhanya­golják. Kétségtelen, hogy ezekben a versenyágakban az edzés és oktatás igénye a legnagyobb szaktudást, ala­posságot, türelmet és éppen ezért a­z ügyességi atléta fejlődése hosszabb ideig tart A sportkörök edzőinek te­hát tervszerűen kell foglalkozniuk a lemaradt sportágakkal. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a sportkörökben olyan nagyszámú at­léta van, amelyből válogatni lehet. Sportágunk fejlődése — a sport­­fejlesztési terv sikere révén — felfelé ível. Nem is kétséges, hogy a magyar atlétika problémáját a nagy tömegek várható bekapcsolásával, az utánpót­lás szakszerű nevelésével megoldjuk. Ennek nyomán pedig a kívánt és szük­séges minőségi javulás is rövid időn belül bekövetkezik. Sir József állami edző A Hadsereg­bajnokságok szombati eredményei Súlylökés. Hadseregbajnok: Lévai 14.61 m, 2. Rákhely 12.82, 3. Téli 12.41. 100 m-es síkfutás. Hadseregbajnok: Dör­­­nyei 11.1 mp, 2. Adamik 11.4, 3. Ajkai 11.6. Szombat délelőtt, verőfényes, nagy­szerű nyárvégi időben, hatvankéttagú úszógárda szállt a vízbe, hogy a 3 ki­lométeres távot leúszva, eldöntse a folyamúszó Hadsereg-bajnokság sor­sát. A táv első részében Tumpak ve­zetett, majd Varga Gábor és Varga Ferenc egy erős sodrást elkapva, mintegy 15 méterre kiugrottak a boly­ból. Előnyüket állandóan fokozva, nagy küzdelmet vívtak egymással Tumpék a verseny végére visszaesett. Folyamúszó Hadsereg-bajnok: Varga Gábor, 2. Varga Ferenc, 3. Patyi. Az országúti 60 km-es kerékpáros járőrversenyt kitűnő idővel Misik csa­pata nyerte .1­­. 42 p. 33 mp. idővel. 2. Huszarek csapata 1:43.35 ó.. 3. Tóth csapata 2:07.03 ó. . A győztes csapat óránkénti átlaga 29.400 m volt. Vasárnap a 20 km-es terepver­senyt bonyolítják le. A kispesti pályán szombat délután ismét három számban dőlt el a Had­sereg­bajnokság atlétikai küzdelme. Távolugrás. Hadseregbajnok: Bolyki 648 cm. . 2. Ajkai 635, 3. Kun 632.­ ­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiniiimnmtimniiitii»im A Budapesti Konzervgyár felvesz segédmunkásokat és segédmunkásnő­ket. Jelentkezés a gyár Maglódi-út 47. számú telepemn (x) Interlock varrónőket, körkötőket és raschel-kötőket felveszünk. Pesterzsé­beti Kötöttárugyár, Budapest, XX.,­­Tö£ök Frans-jí, J1& _ Jflj Dorogi Bányász—Bp. Dózsa 3:2 (0:1) (Dorog, 3000 néző, vezette: Haran­gozó.) Hazai támadásokkal indul a mérkőzés, a Dózsa nehezen bontakozik ki. Később feljönnek a lila-fehérek s a 27. percben Szusza labdáját Egresi védhetetlenül küldi a hálóba. 0:1. A II. félidő elején megváltozik a játék képe. A Dorogi Bányász sorozatos támadásokat vezet, ezek a 15. percben hoznak eredményt: Pozsonyi egyenlít. 1:1. A 21. percben Aspirány szerzi meg csapatának a vezetést. 2:1, majd a 29. percben Molnár lövi a dorogi csapat harmadik gólját. Két perc múlva Fejes szépít. 3:2. A dorogi bá­nyászok a nagyiramú mérkőzésen jobban használták ki gólhelyzetei­ket.

Next