Népszava, 1951. október (79. évfolyam, 229-254. sz.)

1951-10-02 / 229. szám

ZÉPSZAVA Nagy sikerrel járt vasárnap a fővárosban a területi kölcsönjegyzés A körzeti népnevelők jó munkáját bizonyítja a területein jegyzett össze­gek nagysága. A XIII. kerületi tanácshoz már eddig több mint 1.700.000 forint­nyi jegyzés futott be. De nem marad el a többi kerület sem. A VII. kerület 8-as körzetében közel 100.000, a VIII. kerület 4-es körzeté­ben 170.000, a XII. kerület belső kör­zetében 23.000 forint jegyzés gyűlt össze vasárnap. A VIII/15. körzetben Csernyi Kál­mán és Csernyi Béláné népnevelők elmondották például a körzet lakóinak, hogy a körzet területén orvosi rendelő épült, kibővítették a Práter­ utcai iskolát. Eredményes felvilágosító munkájukat bizonyítja, hogy 19.600 forint jegyzést gyűjtöttek. Nem sokkal maradt el mögöttük Radecki Jánosné sem, aki 17.900 forint békekölcsönt jegyezte­tett. Az üzemek népneveik nemcsak a lakóterületi munkához adtak vasárnap segítséget, hanem autóra ültek, hogy a dolgozó pa­rasztság között végezzenek fel­világosító munkát A BAMERT népnevelői például már szombat délután elmentek, hogy mi­nél több időt tölthessenek a falvak népe között. A Magyar Pamut lelkes falujáról is nótaszóval indultak vasár­nap reggel vidéki agitációs útjukra. A Csepeli Posztó népnevelői be akarják hozni a lemaradást A Csepeli Posztógyárban a hétfői napon harcba indultak a népnevelők, hogy behozzák az üzem lemaradását. Munkájukban komoly eredményeket értek el, így a fésűsfonodában már befejezték a jegyzést. A népnevelők azonban tudják, hogy ez még nem elegendő, vannak még üzemrészek, mint például az előkészítő, a szövődé, ahol a dolgozók jelentős része nem írta még alá a jegyzési íveket. Most ezen a területen láttak munkához a Csepeli Posztó népnevelői A VI. kerület területi népnevelői három és félmillió forint jegyzést értek el A belső kerületek versenyében a VI. kerület halad az élen. A jó ered­ményhez nagy mértékben hozzájárultak a körzetek. A területi népnevelők a segítségükre siető üzemi népnevelőkkel karöltve eddig már több mint három és félmillió forint összegű jegyzést értek el. Rákospalotán is ünnepi hangulatban folyt a kölcsönjegyzés. A jegyzésben kitűnt dolgozó parasztokat és nyugdíjasokat úttörők látogatják meg és a pajtások dallal és virágcsokorral köszönik meg nekik, hogy ragyogó jövő­jüket jegyzésükkel is elősegítik. Fegyveres erőink tagjai jegyzésükkel is bebizonyítják: méltóak a dolgozó nép szeretetére és bizalmára A Második Békekölcsön jegyzéséből nagy lelkesedéssel veszik ki részüket fegyveres erőink tagjai is. Honvédeink, államvédelmi őreink, határőreink és rendőreink egy emberként sorakoztak fel kormányunk hívó szavára, hogy kölcsönjegyzésükkel is bebizonyítsák: méltók arra a bizalom­ra és szeretetre, amellyel dolgozó népünk rájuk, békés építőmunkánk bátor védelmezőire te­kint. Ennek az egységes kiállásnak eredményeként a Második Békekölcsön jegyzése fegyveres alakulatainknál befe­jezéshez közeledik. Néphadseregünk katonái példamu­tató jegyzéseikkel tesznek tanúbizony­ságot hazájuk, népük iránti forró szeretetükről. Ez a szeretet sugárzik Lusztig Kálmán főhadnagy szavaiból, aki a jegyzés alkalmával ezeket mon­dotta: »Nagyon sokat köszönhetek pártunknak, államunknak. Köszön­hetem azt, hogy a néphadseregben harcolhatok a békéért. Látom ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseit. Ezért jegyzek 2000 forintot.« Államvédelmi Hatóságunk, határ­őrségünk tagjai is átérezték: a béke­kölcsön jegyzése újabb alkalom a dol­gozó nép iránti szeretetük kifejezé­sére. Ez lelkesítette Krepla Zoltán ál­lamvédelmi őrt, amikor 1000 forintot adott kölcsön a nép államának. El­mondta, hogy szülei nincsenek, s a múltban nővérével nagy nyomorban élt. »Nővérem ma termelőszövetkezet­ben dolgozik. Most írta, hogy milyen sok mindent kapott a jövedelemelosz­táskor, de jövőre még könnyebb lesz a munkájuk, mert még több gépet kap­nak. Azért jegyeztem 1000 forintot, hogy segítsem az újabb gépek gyártását, megkönnyítsem nővé­rem és a többi sokezer dolgozó munkáját.« Lelkesen, egységesen válaszoltak kormányunk felhívására rendőrségünk tagjai is. »Négyezerforintos jegyzé­semmel közel sem tudom meghálálni a pártnak és dolgozó népünknek azt, hogy fiatalon rendőrtiszt lehettem« — jelentette ki a jegyzési ív aláírásakor Szentesi József alhadnagy. Nagy Zol­tán rendőrirodai főtiszt 1600 forint békekölcsönt jegyzett. »Békét akarok — mondotta — és tudom, hogy forint­jaim vassá és betonná válnak hatal­mas építkezéseinknél.« A DISZ-fiatalok és az MNDSZ-asszonyok lelkes munkája a békekölcsönjegyzésben A sarkadi járásban a békekölcsön jegyzésében élenjárnak a DISZ-es fiatalok. Ez különösen megmutatkozott a zsadányi állami gazdaságban, ahol már kivétel nélkül minden DISZ-fiatal jegyzett. A jegyzésben példát mutatott Vámosi Sándor DISZ vezetőségi tag, aki 1500 forintot jegyzett. Szabolcs megyében a srépnevelő munkából a dolgozó parasztasszonyok is jól kivették részüket. A nagykállói járásban az MNDSZ-asszonyok százai mondják el asszonytársaiknak, mit adott a népi demokrácia a dolgozó parasztasszonynak. Beszélnek az egészségházakról, a szülőotthonokról, az asszonyok egyenjogúságáról és mindarról a könnyebbségről, amelyet az egyre több mezőgazdasági gép jelent a dolgozó parasztasszonyok számára is. A kölcsönjegyzéssel egyidőben megkezdték a Dunai Vasmű öntödéjében az első kemencék építését A Somogy megyei gépállomások dolgozói eddig közel háromnegyedmillió forintot jegyeztek Gépállomásaink dolgozói napról napra munkájukon keresztül tapasztalják azt a sok segítséget, amit államunk, az ötéves terv a falu népének nyújt. A tervkölcsönjegyzés óta a gépállomások száma 147-tel nőtt. Az ötéves terv során a traktorok száma 28 ezerre emelkedik. 2600 arató-cséplőgépet kap a falvak népe. A 2600 kombájn 180.000 ember nehéz munkáját végzi majd el. Ennek elérését szolgálja a békekölcsön és ezért jegyzett Veszprém megye 768 traktorosa eddig összesen 544 250 forint békekölcsönt. Somogy megyében a gépállomások dolgozói eddig 724.650 forintot jegyeztek. A megye gépállo­másainak kölcsönjegyzési versenyében a turbói és a darányi gépállomások haladnak az élen. Borsod megyében különösen kitűnt a szerencsi gépállomás, ahol 851 forint a jegyzési átlag. A szerencsiek megelőzték az alsózsolcai és a tisza­­dorogmai gépállomást, ahol a jegyzési átlag 631 forint. A Dunai Vasmű építői között hatal­mas lelkesedést váltott ki, hogy­ a békekölcsönjegyzéssel egyidőben megkezdték a Vasmű öntödéjében az első kemencék építését. Ez az újabb győzelem a békekölcsönjegyzésben is ösztönzően hatott, ami megmutatko­zik a magasépítők jegyzésében is, akik­nek átlaga 742 forint. Petőfi-bánya dolgozóinak felhívása a kölcsönjegyzésre és a tervnek túlteljesítésére Az ország üzemeiből beérkezett je­lentések alapján továbbra is a Petőfi­­bánya dolgozói vezetnek nagyszerű eredményükkel. A Petőfi-bánya dol­gozói, amikor békekölcsönt jegyeztek, ígéretet tettek Rákosi elvtársnak ter­melésük fokozására, az évi terv túl­teljesítésére. Most levelet írtak a dorogi bányászokhoz, versenytársuk­hoz. A levélben hangsúlyozzák azt a szerető gondoskodást, amelyet pár­tunk, Rákosi elvtárs a bányászok iránt tanúsít és felszólítják dorogi versenytársaikat, hogy mutassanak ők is példát mind a termelési tervek túlteljesítésében, mind a békekölcsön­jegyzésben. 2 Rádióközvetítés a békenagygyűlésről Ma délután békenagygyűlés a Sportcsarnokban a nemzetközi békenap alkalmából a Nemzetközi Békenap alkalmából Az Országos Béketanács ma dél­után fél hat órakor a Nemzetközi Békenap alkalmából békenagygyűlést rendez a Sportcsarnokban. A nagy­gyűlés szónoka Dobi István, a mi­nisztertanács elnöke, az Országos Béketanács elnökségi tagja. rendezett sportcsarnoki nagygyűlés­ről kedden, október 2-án 21 órakor hangképeket közvetít a Kossuth­­rádió. A minisztertanács határozata a fásításról, védőerdőövezetek létesítéséről A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa határozatot hozott a fásí­tás fejlesztéséről az 1951—52-es év­ben. A termőföldek védelme, dolgozó népünk életkörülményeinek javítása érdekében 1951—52-ben kereken 40.000 holdnyi területen 200 millió gyorsan­növő, ipari és bányacélokra alkalmas fafajtákat és, gyümölcsfacsemetéket kell elültetni. Ez a fásítás első lépés hazánkban a nagyarányú természet­átalakító fásítások megvalósítására. A minisztertanács határozata ki­mondja, hogy a termelőszövetkezetek 1951 őszén 2517, 1952-ben 7870, az állami gazdaságok, kísérleti, tó- és nádgazdaságok ez év őszén 3240, 1952-ben 6000 hold területen fásítsa­nak, a gazdasági telepek, majorok, üzemi és lakótelepek környékén gazda­sági művelésre, legeltetésre alkalmat­lan területeken, az öntözőcsatornák partjain. Az állami erdőgazdaságok a terv­szerű erdőtelepítéseken kívül 1951 őszén 500, 1952-ben pedig 1200 hold ártéri területet fásítanak be az el­vonuló ár romboló hatásának csök­kentésére. Az árterületeken termő fa jelentős mennyiségű ipari fát szolgál­tat népgazdaságunknak. 1951 őszén 6053, 1952-ben pedig 5730 holdnyi területen telepítenek legelővédő erdő­­sávokat a leromlott, gyenge minőségű legelőterületek feljavítása érdekében. Ez év őszén 1030, a jövő évben pe­dig 3200 hold fásítására kerül sor, a városok, községek, bánya- és ipar­telepek környékén. A városok és ipar­telepek levegőjének megtisztítása ér­dekében 400 holdnyi védőerdőöveze­tet létesítenek. A közutak mentén ez év őszén 770, 1592-ben pedig 1000 holdnyi területen végeznek fásítást jórészt gyümölcsfacsemetékkel. A vasutak mentén és az állomások terü­letén ez év őszén 190, jövőre pedig 300 holdnyi területet telepítenek be fákkal. A fásítás tervszerű lebonyolításáért, erdőtelepítő állomások létesítéséért a földművelésügyi miniszter a felelős. A minisztertanács felhívja az ország minden dolgozóját, de elsősorban az ifjúságot, hogy szervezett társadalmi munkával vegyen részt a fásításban. A megyei, járási és községi tanácsok minden városban, községben szervez­zék meg április első hetében a »Fák hetét« a fásítás fontosságának tudato­sítására. A minisztertanács felhívja a bánya- és ipartelepek üzemi, szak­­szervezeti bizottságait, hogy kezde­ményezzék az üzemek területén, mun­káslakóházak környékén a fásítást. A terv teljesítése és túlteljesítése érde­kében elő kell mozdítani a verseny­mozgalom kialakulását a tömegszer­vezetek között. A verseny első sza­kasza 1951 december 31, a második szakasza 1952 december 31. napjával zárul. A versenyeredményeket a föld­művelésügyi miniszter dönti el. A minisztertanács határozatát Dobi István, a minisztertanács elnöke írta alá. A győztes Déli-akna dolgozói a bányásznap óta 103%-ra teljesítették előirányzatukat A bányásznapi versenyben első he­lyezést elért kisterenyei Déli-akna bá­nyászai a győzelem óta sikeresen fo­kozták munkalendületüket. A Déli­akna dolgozói a termelés emelése ér­dekében­ továbbfejlesztik a bányász­napi verseny során bevált munkamód­szereket, munkaszervezési eljárásokat. A ciklusos munkaszervezéssel ter­melő csapatok legtöbbjénél már sike­rült kidolgozni a végleges ciklusos grafikont, így megakadályozták, hogy a dolgozók »kiessenek a ciklusból«, azaz ne tartsák be a grafikon előírá­sait. Az eredményes felvilágosító munka nyomán ma már a munka­csapatok a műszak befejezése után maguk hozzák rendbe a munkahelye­ket és a következő műszak dolgozói­nak hiánytalanul beácsolt, sínekkel beépített fejtést adnak át. Az üzem legjobb dolgozói a bányásznap óta is tartják kiváló eredményeiket. Tóth Mihály, Simon Miklós, Számuel Jó­zsef, Czene József és Juhász Ferenc, a bányásznapi verseny élharcosai ma is élenjárnak és az üzem többi kilenc sztahanovistájával együtt rendszere­sen átadják munkamódszerüket tár­saiknak. A Déli-akna dolgozói — a felemelt előirányzat ellenére is — szeptember 25-ig 103 százalékra tel­jesítették tervüket, így akarnak az évi terv túlteljesítésével méltóak maradni a minisztertanács vándorzászlajára. Tudom, hogy sokszorosan visszakapom pénzemet Három szép gyermekem van és ezért jegyeztem 750 forintos havi kerese­temre 800 forint békekölcsönt. A fele­ségem pedig ezret. Jegyeztünk, mert azt akarjuk, hogy a mi országunk erős legyen. Rákosi elvtárs arra tanít, hogy egy gyenge ország valósággal csábítja az imperialista agresszorokat. Orszá­gunkat erőssé kell tennünk De nem­csak erőssé, hanem széppé is és gyer­mekeinknek boldog életet kell biztosí­tani. Legidősebb leányom, aki most a hetedik osztályba jár orvos akar lenni. Én azt akarom, hogy ez a vágya teljesüljön. Hozzá akarok járulni ah­hoz, hogy tanulásának feltételeit ál­lamunk még inkább megszilárdítsa. Nyolcszáz forintot jegyeztem, hogy segítsem sok új gyár építését, szerszámgép, traktor készítését, a bányák gépesítését, Dunapentele, Inota és a földalatti gyorsvasút építését. Jegyzésemmel segítettem államunkat is és ugyanakkor takarékoskodtam a pénzzel Tudom, hogy ezt az össze­get sokszorosan fogom visszakapni. Tomák Dániel asztalos, Dózsa György Főműhely Paul Robesonnak ismét nem adtak kiutazási engedélyt az amerikai imperialisták Paul Robeson meghívást kapott a Kínai Népköztársaság fennállása má­sodik évfordulójának ünnepségeire. A nagy békeharcos néger énekes azon­­ban nem tehet eleget a meghívásnak, mert az amerikai külügyminisztérium megtagadta kiutazási engedélyének ki­adását. ­1901 OKTÓBER 2. KEDD Is Komszomol meghívására Disz-küldöttség utazott Moszkvába A Komszomol Központi Bizottsága meghívására vasárnap éjjel a Nyugati pályaudvarról Moszkvába utazott a Dolgozó Ifjúság Szövetségének 11 tagú küldöttsége. A küldöttség, amelynek tagjai a DISZ központi vezetősége, valamint városi-megyei nagyüzemi és kerületi DISZ-bizottságok munkatár­sai, a Szovjetunióban a Komszomol politikai nevelőmunkáját tanulmá­nyozza. Szovjet vendégeink látogatása a nyírbátori „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetben A magyar nép szeretett vendégei­nek, a szovjet mezőgazdaság élen­járó dolgozói küldöttségének Sza­bolcsban tartózkodó csoportja meg­látogatta a nyírbátori »Vörös Csillag« termelőszövetkezetet is. A csoporttal együtt érkezett Nyírbátorba Subladze elvtárs, a küldöttség vezetője és Borin elvtárs, a küldöttség helyettes veze­tője. Borin elvtárs nagy érdeklődés­sel figyelte a csoport földjén folyó szántást és hasznos tanácsokat adott az őszi mélyszántás elvégzéséhez. Elmondotta, hogy az őszi mélyszán­tás porhanyóssá teszi a földet, de a porhanyós rész alatt kialakul egy vé­kony, kemény földréteg, amely nehe­zen engedi át a felesleges vízmennyi­séget. E bajon altalaj porhanyító használatával segíthetünk. Borin elv­társ ismertette az altalajporbanyitó szerkezetét is. Ez a szerkezet az eke­test alatt elhelyezett néhány centi­méter nagyságú torpedó alakú szerke­zet, amely felhasítja ezt a kemény eketalpréteget. Elősegíti, hogy a kö­vetkező évben mélyebben végezhessük el az őszi szántást. A Szovjetunióban az utóbbi években öt centiméterrel növelték az őszi szántás mélységét, amelynek hatása a magasabb terme­lési eredményekben mutatkozott meg. „Nyolc gyermekem Andráshidai telefonjelentés: Kormányunk, pártunk felhívása a Második Békekölcsön jegyzésére, lelkes visszhangra talált gazdasá­gunk dolgozói körében. A brigádok sorra megbeszélték az ötéves terv eredményeit, hogy a mi gazdasá­gunk már mi mindent kapott az állam­tól. Jóformán minden dolgozó saját tapasztalatából beszélhet az ötéves terv eddigi eredményeiről Ágoston Imre traktorista, Sztankovics Lajos, Sztankovics Ferenc növénytermelési dolgozók és Szabó Ferenc kocsis például nemrégen költöztek be két­szobás új házukba, amelyet az állam épített a gazdaság dolgozóinak. Gazdaságunk 1949-ben alakult és azóta 149 dolgozónak biztosít állandó kenyérkeresetet. S gazdaságunk dol­gozói közül 23-an — olyanok, akik­nek azelőtt még a mindennapi ke­nyérre sem tellett — saját erejük­ből építettek házat. Bognár Ferenc kilenc gyermekes családapa például a felhívás előtti héten költözött be új házába. Megmutatkozik az általános fejlő­dés gazdaságunk más területén is, így például csak 1951-ben 35 dolgo­zónkat küldtük el iskolára. Tech­nikumokon, traktoros iskolákon, gazdaságvezető iskolákon tanultak dolgozóink. Déri István traktorista például az iskola után a zalalövői állami gazdaság, Dekó János mag­tárt segédmunkás az egervári állami gazdaság, Budai Antal favágó a kő­­hidai állami gazdaság vezetője lett. Mindezt jól látják dolgozóink. Németh Pál fejűgulyás, hatgyere­kes családapa, 600 forintot jegyzett és amikor az ívet aláírta, elmon­dotta, hogy mennyire megkönnyíti munkáját a tehenészetben beveze­tett gépi fejés. Rámutatott, hogy mennyivel könnyebb jobb eredményt elérni, mióta nem kell többszáz mé­terre kihajtani itatásra, mert az istállókba bevezettük a vízvezetéket. Mások arról beszéltek, hogy a sze­lektorok motoros meghajtása mennyi jövőjéről van szó, fáradságos munkától kímélte meg dolgozóinkat, így vált nálunk ün­neppé a jegyzés. Gazdaságunk dol­­gozói a kommunisták példamutatá­sát követve jegyzik a Második Béke­­kölcsönt. Pál Ferenc elvtárs, párt­titkár például 600 forintos fizetése mellett ezer forintot jegyzett. Valamennyi dolgozó jól látja, hogy a Második Békekölcsön jegyzésével a békét erősíti. Amikor a kocsisok jegyeztek, Salamon István, akinek nyolc apró gyermeke van, 500 fo­rintot jegyzett. — Én is ki akarom venni részemet az ország megerősítéséből, hiszen nekem még több érdekem fűződik a békéhez, mint másnak: nyolc gyer­mekem jövőjéről van szó — mon­dotta. A békére jegyzett 800 forintot Dávid Domonkos kertész,­­ akinek négy gyermeke van. A béke meg­védése, ötéves tervünk további ered­ményeinek biztosítása érdekében jegyzett ezer forintot Imre Árpád vontatás is. Gazdaságunk dolgozói nemcsak maguk jegyeznek, hanem részt vesznek a felvilágosító munkában is. Nap nap után munkájuk végeztével nyolc faluba járnak el népnevelő­munkára. Mindenütt elmondják, a­ békekölcsön jegyzése jó befektetés, államunk állja a szavát és minden egyes forintot busában visszatérít. Simon Kálmán gazdaságvezető, Andráshida, Állami Gazdaság ­ Nicolas Guillon kubai költő, a délamerikai haladó irodalom egyik ki­magasló képviselője, Budapestre érke­zett. A kiváló kubai költő, aki a nem­zetközi békemozgalom tevékeny har­cosa, felszólal a Sportcsarnokban ren­dezendő keddi nagygyűlésen.

Next