Népszava, 1951. december (79. évfolyam, 280-304. sz.)

1951-12-01 / 280. szám

WSI DECEMBER 1. SZOMBAT Rákosi Mátyás elvtárs beszédét ma este 7 órakor közvetíti a rádió A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 30-án ülést tartott, melynek napirendjén szerepelt Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója népgazdaságunk kérdéseiről. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét a rádió december 1-én, szombat este 7 óraikor közvetíti A Gazda-mozgalom néhány problémája írta: Gazda Géza Három hónapja annak, hogy ez a mozgalom a Budapesti Pártbizottság felhívása nyomán útnak indult. Három hónap nem nagy idő, mégis érdemes az eredményeket megvizsgálni. Megállapítható, hogy a mozgalom megindulása óta sok tízmillió forintra rúg a fellelt hulladékok felhasználásából és a mozgalom keretébe tartozó újításokból származó évi megtakarítás. A Rákosi Műveknél például, amelynek adatai rendelkezésemre állanak, augusztus 15-től november 20-ig csak az újításként beadott hulladékfelhasználási javaslatok száma 1411. Az újítási bizottságok által elfogadott javaslatok száma 564 és azoknak a javaslatoknak száma, amelyeket eddig be is vezettek: 52. Az elfogadott javaslatok előre kiszámított évi gazdasági eredménye a Rákosi Műveknél 28300.000 forint, a bevezetetteké 22.350.000 forint megtakarítást eredményez népgazdaságunknak. Még egyszer hangsúlyozom, hogy itt csak azokról a javaslatokról van szó, amelyek technológiai változtatásokkal is jártak, tehát újításként tekinthetők. A hulladék valamilyen felhasználására vonatkozó egyéb javaslatok, amelyek nem számítanak újításnak, újabb tízmillió forintokkal növelik az eredményeket. Mint minden új mozgalomnak, a Gazda-mozgalomnak is megvannak a maga fogyatékosságai, hiányosságai és ezek közül akarok eszenéhánnyal e cikkben foglalkozni. A Rákosi Műveknél beadott és elfogadott javaslatok közötti egyharmados arány is mutatja, hogy a javaslatok elbírálásánál megoldatlan problémák vannak. Mindenekelőtt ilyen megoldatlan kérdés: kinek a feladata a javaslattevők anyagi ösztönzéséről, jutalmazásáról gondoskodni, ha a benyújtott javaslat nem sorozható az újítások kategóriájába. A gyárak újítási bizottságai ilyen esetekben a jutalmazást az igazgatói alapból akarják megoldani. Az igazgatói alapból történő díjazásoknál azonban sok esetben nem veszik tekintetbe a megtakarítás értékét, hanem attól függetlenül kisebb-nagyobb összeggel jutalmazzák a javaslattevőt Természetesen, ha valaki elfekvő hulladék felhasználására tesz javaslatot, még nem biztos, hogy ebből a népgazdaságnak megtakarítása származik. Javaslattevőink jelentékeny része megelégszik azzal, hogy az általa hasznosíthatónak vélt anyagot felleli. A dolognak a legnehezebb részét, hogy az anyagot hol hasznosíthatjuk, teljesen a gyárvezetőségekre vagy az újítási megbízottakra bízzák. Kétségtelen, hogy ez a munka és a szorgalom is dicséretet, egyes esetekben jutalmat érdemel, de a javaslat csak akkor értékes igazán, ha megjelöli a felhasználás helyét és módját. Ilyen esetekben azután különösen jogos a javaslattevők jutalmazása a javaslat értéke szerint. És itt van a legtöbb tisztázatlanság. Vitás például az, hogy milyen jutalom illeti meg Kepes elvtársat, az RM golyóscsapágy-raktárkezelőjét, aki a beolvasztásra szánt anyagok közül kiválasztotta a használt golyóscsapágycsészéket és felhasználta famegmunkáló szerszámok készítésére. (Ezek a gyakorlatban jól beváltak.) Mivel azonban az RM Művek nem készítenek ilyen szerszámokat, az illetékesek most a javaslattevőre hárítják, hogy érintkezésbe lépjen a minisztériummal a javaslat más üzemben való felhasználása céljából. Ugyanilyen javaslattal keresett fel a napokban egy elvtárs a Győri Vagon- és Gépgyárból is, aki az ott talált golyóscsapágy-acélokból 63 Rockwellkeménységű szerszámokat készít fa és könnyűfémek megmunkálására. Ha ez a két javaslattevő és a javaslattevők ezrei tevékenységükért semmi jutalmazást nem kapnak — mint ahogy az említett esetekben a mai napig nem is kaptak —, természetes, hogy ez a Gazdamozgalom szélesedésének gátlójává válik. Meg kell tehát oldani a problémát, hogy az ilyen javaslattevőt milyen jutalom illeti meg és azt milyen alapból kell kifizetni. Remélhetőleg ebben az ügyben az illetékes szervek hamarosan döntést hoznak. Ez nagy mértékben előmozdítja majd a Gazda-mozgalom fejlődését. Másik jelenség, amellyel november 15-i látogatásom alkalmával a Láng-gyárban találkoztam és amelynek az RM Művekben is megvannak a jelei, hogy egyes vezetők a mozgalom fejlődését kizárólag a megalakított »Gazda-brigádok«, »Gazda-mozgalmi felelőse feladatának tekintik és nem igyekeznek azt tömegmozgalommá szélesíteni. Amilyen helyes az, ha a hulladékok felkutatására és felhasználására egyes üzemekben Gazdabrigádokat alakítanak, olyan helytelen, ha ezek a brigádok a dolgozóktól elszigetelt, zárt testületté válnak. A Láng-gyárban megfigyeltem például, hogy sok tonna olyan hulladéklemez fekszik az udvaron, amiből a gyár lakatosműhelye különböző idomlemezeket szabhatna ki. Ugyanekkor a műhelyben egész lemeztáblákból rajzolják ki ezeket az idomdarabokat. Az öntödében a magvasakat kereskedelmi koracélokból szabdalják le, amikor pedig néhány lépésnyire a Ferroglobus telepein tonnaszámra találnának a célnak jól megfelelő hulladékanyagot. Vagy feldarabolnak öntödei betétnek laposacélokat, lemezeket, abroncsokat, amelyeket fémárugyárak vagy kisipari termelőszövetkezetek épületvasalásra és egyéb célokra jól felhasználhatnának. Azt is megfigyeltem, hogy a Diósgyőrből érkező forgattyús tengelyek végeiből 50 kilogrammos darabokat is leszúrnak az esztergapadon holott ezeket az úgynevezett ráhagyásokat már Diósgyőr megtakaríthatná. Nyilvánvaló, hogy ezek a hibák elsősorban abból származnak, hogy a gazdasági és szakszervezeti vezetők nem irányítják rá a dolgozók figyelmét a hulladékok megtakarítására, nem segítik elő a Gazda-mozgalom tömegmozgalommá fejlesztését. Ha jó szervezéssel és politikai felvilágosító munkával felhívjuk a műhelyek dolgozóinak figyelmét a hulladékfelhasználás jelentőségére, másrészt, ha egységes irányelvek alapján megoldják a mozgalomban résztvevő jutalmazását, a főakadályokat már elhárítottuk a mozgalom további sikere útjából. Végezetül felhívom a művezetők, mesterek és csoportvezetők figyelmét arra, milyen fontos szerep vár rájuk ebben a mozgalomban. Most hogy egyre inkább áttérünk az önálló gazdasági egységek szerinti elszámolásra, az önálló egységek — üzemrészek, műhelyek — költségvetésében, gazdaságos működésében, a mozgalom fejlesztése jelentékeny segítséget nyújt A művezetők feladata és egyben érdeke tehát, hogy jó műszaki irányítással ás helyes munkaszervezéssel, pontos anyagnormák kialakításával, a dolgozók figyelmét a hulladékoknak a műhelyen belüli, vagy azon kívüli felhasználására irányítsák. Ezzel elősegítik a rájuk bízott műhely vagy üzemrész gazdaságos munkáját. Ahol a műszaki vezetők és a szakszervezetek a párt irányításával összefognak, ott legyőzik a mozgalom útjában álló akadályokat és ezzel is elősegítik az évi terv teljesítését, ötéves tervünk sikerét, hazánk megerősítését. 3 Segítik az elmaradókat, emelkednek a teljesítmények a Kismotor- és Gépgyár revolverműhelyébe. Mint az őszi eső, hol permetezve, hol nagy cseppekben spriccelve a sárgásfehér hűtővizet szórja a védőlemezre a revolvergép. Illésné reflexszerűen töröl le arcáról egy-egy eltévedt cseppet. Minden idegszála a menetet figyeli. Ez már jó Felhajtja a menetvágókart, olajtól csillogó keze ügyesen fordít az indítón és a keskeny leszúrókés már sercegve szeli az acén kést. Az acélrúd előrenyomul, Illésné a következő darabot formálja. Figyelmesen végzi munkáját, ismergépét és gyakorlott mozdulatokkal kezeli. Művezetője is, munkatársai is szorgalmas munkásnak ismerik. Mégsem tud óránként 25 főcsavart elkészíteni. Pedig ennyi a norma és mások, mint Puszkaillerné vagy Nyirádi ennél jóval többet is készítenek. Gyakran szerepel az elmaradottak között a versenytáblán. Most is a három leggyengébb között a neve, tegnapi 73 százalékos eredményével. Illésné nemrégen dolgozik a Kismotor- és Gépgyár revolverműhelyében. Még nincs három hónapja sem Sok ilyen fiatal munkás dolgozik vele együtt. Sőt Puszkadlerné, a műhely sztahanovistája az egyetlen, aki több mint egy éve dolgozik revolvergépen A többi régi munkás elkerült a műhelyből. A legjobbakból vállalatvezető lett, vagy más fontos funkciót bízott rájuk pártunk és kormányunk Sokan tanfolyamra mentek és jó esztergályosok, szakmunkások váltak belőlük Helyüket a revolverpadok mellett újak, szocialista építőmunkánk új harcosai foglalták el. Hónapról hónapra kemény harcot vívnak a műhelyben a készáruprogramra teljesítéséért. Augusztus végén, szeptember elején 114 százalék volt a műhely átlagos teljesítménye. Szeptemberben a munkások 40 százaléka kicserélődött, a régi begyakorolt munkásokat újak váltották fel és októberben már 98,5 százalék lett az átlag. A dolgozók lelkesedése, a november 7-i verseny lendülete, a ma vezetők, népnevelők, bizalmiak jó munkája gyors eredményt hozott: novemberben újra 1í0 százalékra emelkedett az átlagos teljesítmény a műhelyben. A műhely munkájáért, eredményeiért és hiányosságaiért a művezető felelős. Karvaly elvtárs nagy gondot fordít az új munkások betanítására a gyengék segítésére, a sztahanovista módszerek elterjesztésére. A 4 új munkást először a gyári renddel, fegyelemmel ismerteti meg, a munkaidővel, bélyegzőórával és így tovább. Megtanítja, hogy a gépek, vezetékek között hogyan mozogjon, hogyan kerülje el a balesetet. Ezután az egyik begyakorolt munkás mellé állítja, aki megtanítja új társát a gép kezelésére, az alapvető fogásokra. A következő két hétben a betanuló munkás már önállóan dolgozik. Teljesítményét állandó figyelemmel kísérik A csoportvezető, a beállító mellette van, kijavítják mozdulatait, mindenben segítik A háromhetes betanulási idő után sem hagyják magára. A műhely négy-öt legjobb dolgozója naponta két-két órát foglalkozik velük munkaidő után. Puszkaillerné ma például délutános és két órával előbb jött be, hogy átadja munkamódszerét egy gyengébb, a versenyben elmaradt dolgozónak. A művezetőnek feladata teljesítésében nagy segítséget nyújt Sas István, a műhely bizalmija, ő hívta fel a művezető figyelmét, hogy Kincses elvtárs a nagy Pittter-gépen nem birkózik meg feladatával. 60—70 százaléknál nem tud többet elérni Javaslatára kisebb gépre tették és Kincses elvtárs ma már 90—100 százalékra teljesíti normáját Sokat beszélgetett Farkasnéval, aki ügyetlenül dolgozott, sok felesleges és hibás mozdulattal 70—80 százalékot ért el és sok szerszámot tört. Sas elvtárs meggyőzte, hogy a figyelmes, jó munka saját érdeke és a közösségé is. Farkasné azután gyorsan elsajátította a helyes munkamódszereket és teljesítette normáját Amikor a bizalmi javaslatára nagyobb gépet, bonyolultabb munkát bízott rá a művezető, ezt még jobb munkával, 120—130 százalékos teljesítménnyel hálálta meg. A teljesítményemelés leghatásosabb eszközének a brigádverseny bizonyult. Hat brigád alakult a november 7-i versenyben. Mindegyik célkitűzésében szerepelt a brigád átlagteljesítményének emelése A művezető és a bizalmi naponta megbeszélte a brigádvezetőkkel az eredményeket és azt, hogyan javítsanak egy-egy dolgozó teljesítményén Brigádnaplót vezettek és a brigádok annak alapján vitatták meg az egyes dolgozók munkáját. A közös cél, a közös munka, a közösség ereje minden dolgozót, gyengét, átlagost és kiválót egyaránt nagyobb eredmények elérésére serkentett, így segíti a művezető, a bizalmi, a csoportvezetők, a beállítók és a sztahanovisták a műhely minden dolgozóját. Illésné és még néhányan mégsem tudják teljesíteni normájukat — Illésnével nem boldogulunk — mondja a művezető is, a bizalm is . Pedig a hiba nem Ilésnében van A művezető és a bizalmi még nem tett meg mindent, hogy megjavítsák munkáját. Beszélgessenek hoszszabban vele, vizsgálják meg alaposabban munkamódszerét — megtalálják a módját, hogyan segítsenek rajta. Illésné szorgalmasan, de lelkesedés nélkül dolgozik. Kedvét vesztette: kevesebbet keres, mint a többiek és nap mint nap ott a neve a feketetáblán Sas elvtárs írja ki akkor is a nevét a táblára, amikor egyik, másik nap teljesítményét 70 százalékról 80-ra néha 100-ra emeli. Az ilyen kis eredményekre is fel kell figyelni. A művezető és a bizalmi fontos feladata a gyengékkel és az átlagmunkasokkal egyénenként is foglalkozni s úgy szervezni a versenyt, hogy az elmaradók sikeres erőfeszítései is rend gyakrabban felkerüljenek az élenjárók táblájára. Sok másodpercet veszít Illésné a lőcsavarok készítésénél a menetvágással. Kilenc mozdulat helyett hattal végzi már ezt a műveletet, de még így is sok időt veszít vele Sok más műveletnél is vannak felesleges mozdulatai. Ha lefényképeznék egy munkanapját és összehasonlítanák Puszkaillerné munkájával, bizonyára sok hibát fedeznének fel. A szovjet üzemekben így elemzik és javítják ki a gyengébb dolgozók munkamódszerét. Alkalmazzák bátran a szovjet módszereket, Kovaljov elvtárs módszerét. Vegyék igénybe az üzem mérnökeinek, technikusainak, időelemzőinek segítségét és ne törődjenek bele, hogy akár egy dolgozóval is »nem boldogulnak«. " A budapesti albán Petro Papi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az Albán Népköztársaság budapesti követe az albán nép felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából csütörtök este a Margitszigeti Nagyszállóban fogadást adott A fogadáson megjelent Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter, Révai József elvtárs, népművelési miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Politikai (Mailát) követség fogadása Bizottságának több más tagja, közöttük Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Megjelent továbbá Dobi István, a minisztertanács elnöke, a kormány több tagja, politikai, gazdasági és kulturális életünk számos kiválósága Megjelent a fogadáson J. D. Kiszeljov elvtárs, a szovjet nagykövettel az élén a budapesti diplomáciai kar számos tagja. NÉPSZAVA Több árucikket a dolgozóknak! A könnyűipar dolgozóinak mozgalma a fokozott áruellátásért Kiss Árpád elvtárs könnyűipari miniszter értekezleten beszélte meg az ipar vezetőivel, sztahanovistáival, hogyan tudna a könnyűipar több árut bocsátani a fogyasztó közönség rendelkezésére. Népünk növekvő életszínvonalának megfelelően a könnyűipar dolgozói arra törekszenek, hogy decemberre mind nagyobb árumennyiséggel elégíthessék ki a dőlgőzök téli szükségleteit. Ezért az év végi vásárra fokozott árualapot kívánnak biztosítani. A könnyűipari minisztérium felmérte, hogy mi az a mennyiség, melyet többletként december 10-ig a dolgozók rendelkezésére tud bocsátani. A ruházati ipar dolgozói szállítási szerződésen felül december 10-ig 12 millió forint értékű konfekcióárut bocsátanak a fogyasztók rerülelkezésére. Az üzemek dolgozói mind lelkes munkával készülnek arra, hogy még több ruhanemű jusson dolgozótársaiknak, így a többi között a Férfiruhagyár 10.000 darab öltönyt, a Fehérneműgyár pedig 50.000 inget készít el terven felül Hasonlóképpen a többi iparágak dolgozói is lelkes munkájukkal árulnak hozzá a fokozott árualap biztosságához. A pamutipar dolgozói közül főleg a kikészítővállalatok fokozott munkája segíti elő a dolgozók megnövekedett fogyasztási igényeinek kielégítését. De az egyes szövödék és fonodák dolgozói is jelentős többletmennyiséget készítenek el. A Kelter 100.000 méter többletárut ad a fogyasztóközönségnek terve teljesítésével. A selyemhurkoló és rövidáruipar csaknem tízmillió forint értékű árut bocsát december 10-ig szállítási szerződésen felül a belkereskedelem rendelkezésére, gyermek- és bébiárukat, pullóvereket, férfiingeket, kesztyűt, svájci sapkát, csipketerítőt és függönyárukat Jelentős többletszállítást vállalt a Divat Kötöttárugyár, Rákospalotai Kötő- és Fonógyár, Zuglói Kötöttárugyár és Gardénia Csipkegyár. A gyapjúipar is jelentős mennyiségű többletszövetet szállít szerződésen felül. Ebben szerepel pl. a Magyar Posztógyár gyártmánya is 1.300.000 forint értékben, nagyrészt tisztagyapjú fésűsszövet áru. A lenkenderipar törülköző, konyharuha és abroszok szállítását biztosíta a fogyasztók részére szerződésen telni. Az üveg-kerámia ipar vállalatai is jelentős többletszállítást biztosítanak, így a Salgótarjáni Üveggyár 690.010 forint értékű díszmó, festett és csiszolt árut, a Herendi Porcelángyár pedig 205.000 forint értékű díszműárut bocsát a fogyasztók részére. A faipar dolgozói háztartási cikket és játékárut készítenek nagy mértékben. Így a Tisza Bútorgyár 10.000 forint értékben készít játékárut. Az évi terv teljesítésének feladatairól tárgyalt a szénbányászati igazgatók értekezlete A bánya- és energiaügyi minisztériumban november 27-én értekezletet tartottak a szénbányavállalatok igazgatóinak részvételével A tanácskozáson Ajtay Zoltán elvtárs, a szénbányászati főosztály vezetője rámutatott arra, hogy az üzemek vezetői még mindig nem tudták számottevő mértékben csökkenteni az igazolatlan mulasztások magas számát. A dolgozók nagy része még nem használja ki a teljes munkaidőt és a műszaki vezetés is helytelen munkabeosztással, magasabb létszámtelepítéssel járul hozzá a széntermelési lemaradáshoz. Komoly felelősség hárul a válalatok igazgatóira a béralapok helytelen kezelése miatt is. Súlyos mulasztás az is, hogy az üzemek vezetői nem biztosítják minden esetben a dolgozók vállalásainak teljesítéséhez szükséges műszaki előfeltételeket, valamint a verseny nyilvánosságát. — Az év hátralevő időszakában minden erőnkkel arra kell törekednünk — mondotta befejezésül Ajtay elvtárs —, hogy Rákosi elvtársnak tett fogadalmunk betartásával termelési lemaradásunkat behozzuk, tervünket maradéktalanul teljesítsük. Havrán István elvtárs, a miniszter első helyettese elmondotta az értekezleten: szénbányászaink fejlődését vizsgálva megállapítható, hogy komoly eredmények születtek Elismerés illeti azokat a vezetőket, dolgozókat, akik jó munkájukkal hozzájárultak az elért eredményekhez . Vannak nehézségek, de Magyarországon ma több szenet termelünk, mint bármikor termeltek a szénbányák. A dolgozók és vezetők érzik, hogy minden eredmény az ő érdeküket szolgálja, az ő életszínvonaluk emelkedését biztosítja Tegyünk meg mindent, hogy az év végére teljesíthessük tervünket — fejezte be szavait. Több szén termelésével előre, ötéves tervünk megvalósításáért! cím alatt az MDP Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztálya füzet alakban kiadta Rákosi Mátyás elvtárs beszédeit az 1951 október 21-én és 1950 november 26-án tartott bányásztanácskozáson. Rákosi elvtárs e beszédeiben a bányaiparban dolgozó összes munkásoknak, technikusoknak és mérnököknek megmutatta a helyes utat, hogy hogyan kell létrehozniuk a szocialista bányászatot A füzet tanulmányozása hatalmas segítséget jelent a bányaiparban dolgozók részére.