Népszava, 1952. március (80. évfolyam, 51-76. sz.)

1952-03-01 / 51. szám

1952 MÁRCIUS 1. SZOMBAT Vasziljevszkij marsall távirata Farkas Mihály vezérezredeshez ,Farkas Mihály vezérezredes elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Honvédelmi Miniszterének. Fogadja, Miniszter elvtárs, köszönetemet a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta megalakulása 34. évfordulója alkalmából hozzám intézett üdvözletéért. Vasziljevszkij. Vonjuk be bátrabban a nődolgozókat a szakszervezeti munkába Szocialista építésünk egyre gyor­suló üteme, rohamléptekkel előre­haladó fejlődésünk megköveteli, hogy új munkások tíz- és százezreit vonjuk be a termelésbe. Az új munkások öt­éves tervünk sikeres megvalósításá­nak jelentős tartalékai, akik a bá­nyákban, az üzemeikben és az építke­zéseken a régi dolgozók mellé sora­kozva, velük együtt küzdenek a békés alkotómunka frontján népünk felemel­kedéséért, a szocializmusért. Az elmúlt terv évben megnövekedett munkásosztályunk és ezen belül emelkedett a termelésbe bekapcsoló­dott nők száma is. Ma már az iparban dolgozók mintegy 30 százaléka nő és ez a szám napról napra emelkedik. Fejlődő iparunk mind sürgetőbben követeli, hogy a legnagyobb, legszéle­sebb tartalékból merítsünk és még fokozottabban vonjuk be az iparba a háztartásban és mezőgazdaságban dolgozó nőket. S ez nemcsak gazda­sági, hanem fontos politikai kérdés is. Rákosi elvtárs kongresszusi be­szédében erről a következőket mon­dotta: »Különösen emelnünk kell a nők arányszámát a munkások, szak­munkások, a termelés vezetői között. Ez tervünk végrehajtásának egyik­­fontos feltétele, ez pártunk elhatáro­zott szándéka, ez kormányunk poli­tikája.­ S a dolgozó nők az alkotómunka minden területén megállják helyüket. Számos élmunkás, kiváló munkás, sztahanovista kerül ki közülük, de találunk nőket a Kossuth-díjasok kö­zött is. Rákosi elvtárs iránti hálá­juk és szeretetük a március 9-i ver­senyben nagyszerű, új munkahőstet­­tekre lelkesíti nődolgozóinkat, akik, mint Chwala Ferencné, a Kőbányai Textilipar felvetőnője, Györki La­­josné, a Hazai Fésűsfonó szövőnője, Foltyn Józsefné, az Adria Selyem­szövőgyár szövőnője és sokan má­sok minőségi áruval, anyagtakarékos­­sággal, vállalásaik túlteljesítésével most is bebizonyították, hogy nem maradnak el a férfidolgozók mö­gött. Mindezzel azonban még koránt­sem elégedhetünk meg. Megállapít­hatjuk, hogy a termelésben részt vevő nők az eddiginél sokkal szebb eredményeket érnének el, ha szakszer­vezeteink jobban törődnének szak­mai és politikai fejlődésükkel. A dol­gozók­­nem­ maguktól válnak öntuda­tossá, hanem nap nap után fel kell világosítani őket ötéves béketervünk jelentőségéről, meg­ kell mutatni szá­mukra, hogyan járulhatnak a legtöb­bel a szocialista építéshez. Mindez fokozottabban vonatkozik a nődolgo­zókra, akiket a múltban kétszeresen elnyomtak. Éppen ezért nagy figye­lemmel, szüntelen felvilágosító mun­kával kell emelni politikai színvona­lukat. Szakszervezeteink fontos feladata, hogy a dolgozó nőkkel, különösen az iparba újonnan­ bekerülőkkel nagy gonddal foglalkozzanak. A termelésbe bevont új nődolgozók az első időkben nehezen szokják meg az ipari mun­kát, gyakran visszariadnak a kezdeti nehézségektől. A szakszervezetek, az üzemi bizottságok, a bizalmiak fel­adata, hogy segítségükre siessenek, megismertessék és megszerettessék velük az üzemet. Ezen a téren a leg­több helyen komoly hiányosságok ta­pasztalhatók. Jellemző erre, hogy még a Ganz Villamossági Gyárban is előfordult a­­lemezsajtoló műhelyben, hogy az egyik új nődolgozóval mint­egy félévig nem foglalkozott a szak­­szervezeti bizalmi. Ilyen és hasonló példák szinte minden üzemünkben ta­lálhatók. Az új nődolgozók elhanyagolása tükröződik vissza abban is, hogy sok­ helyütt az­ átképzőtanfolyamok elvég­zése után üzemi bizottságaink nem ellenőrzik, biztosítanak-e az új nődol­gozók számára megfelelő munka­helyet. Az átképzett nőket gyakran segédmunkásként foglalkoztatják, mi­közben az üzem szakmunkáshiánnyal küzd és a szakmunkások olyan gépe­ken dolgoznak, amelyeknél az átkép­­zésök is nagyon jól megállnák a he­lyüket. Ahhoz, hogy a nőket fokozottabban bevonhassuk a termelésbe, hogy mi­nél eredményesebb munkát végezze­nek az üzemekben, megfelelően gon­doskodnunk kell róluk. Ezt elősegítik pártunk és kormányunk határozatai, amelyek törvénybe foglalják a nők vé­delmét, a gondoskodást róluk. Szak­szervezeteink, az üzemi bizottságok és bizalmiak feladata, hogy következe­tesen harcoljanak e határozatok ma­radéktalan végrehajtásáért. A dolgozó nők politikai fejlesztésé­nek egyik legjobb módszere, ha be­kapcsoljuk őket a szakszervezeti munkába. Ezen a téren is van fej­lődés. A Vegyipari Szakszervezetnél például tíz százalékkal emelkedett a szakszervezeti központban politikai munkásként dolgozó nők száma, a nyomdászoknál 11 százalékkal, a vas­iparban pedig hat százalékkal. El­maradtak azonban a nődolgozók be­vonásával az üzemi bizottságok mun­kájába. Leggyakrabban azzal indo­kolják ezt, hogy a nők nem vállal­nak szakszervezeti munkát, mert szá­mos feladat vár rájuk még otthonuk­ban is. Kétségtelen, hogy a dolgozó nőknek ilyen téren is vannak nehéz­ségeik. Szakszervezeteink, az üzemi bizottságok azonban egy­ percre se felejtsék el, ha kemény harcot foly­tatnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért, még több bölcsődét, napközi otthont, üzemi konyhát hoz­nak létre — ezzel jelentősen meg­könnyítik a nődolgozók helyzetét. A napirenden levő szakszervezeti választások lehetőséget nyújtanak, hogy megfelelő mértékben bekapcsol­juk a nődolgozókat a szakszervezeti munkába. Bátran állítsuk munkába és léptessük elő azokat a dolgozó nőket, akik bebizonyították rátermettségüket. Az eddigi tapasztalatok is világosan bizonyítják, hogy a szakszervezeti munkába bevont nődolgozók zöme jól végzi feladatát. Jelentősen javult például a X­. kerületi textiles bizottság munkája Majomé elvtárs vezetésével. A X. kerületi textiles bizottság egyre jobban irányítja és ellenőrzi az üzemi bizottságok tevékenységét, számos ko­moly, hasznos kezdeményezése látott napvilágot, munkája nyomán mind magasabb színvonalra emelkedik a szocialista verseny. Az RM Kerékpár­­gyárban, ahol az üb-ben három nő dolgozik, köztük Budai elvtársnő, mint ab-titkár, napról napra javul a munka. Ez az üzemi bizottság a leg­jobban dolgozó üzemi szervezeteink közé emelkedett. Az üzemi MNDSZ-szervezetek meg­szűnésével nagy felad­atok hárulnak szakszervezeteinkre, üzemi bizottsá­gainkra. Az üzemekben szakszervezeti nőbizottságokat kell létrehozni. A vá­lasztások során az üzemi bizottsá­gokba mindenütt nőfelelőst választa­nak, ak­i megszervezi a nőbizottságot. A nőbizottságok feladata, hogy köz­vetlenül képviseljék a nődolgozókat, neveljék őket, foglalkozzanak problé­máikkal. Természetesen ez nem azt jelenti, h­ogy a szakszervezeti munka más területeire nem kell nőket beál­lítani. A szakszervezeti nőbizottságok munkája csak egy részét jelenti az egész szakszervezeti tevékenységnek, amelyet nem az általános szakszerve­zeti feladatoktól elválasztva, hanem azokkal szoros kapcsolatban kell el­végezni. A dolgozó nők nevelésének nagyon fontos eszköze az is, hogy sokkal na­gyobb számban küldjük őket a párt- és a SZOT-iskolákra, az üzemekben folyó esti tanfolyamokra. Kétségkívül ezen a téren komoly fejlődés tapasz­talható. Most már legtöbb iskolánk hallgatóinak mintegy harminc-negy­ven százaléka nődolgozó. Különösen a magasabb fokú iskolák hallgatói közé azonban még mindig nem megfelelő számban küldik a nő­dolgozókat. Szakszervezeteink, az üzemi bizott­ságok fontos és szép feladata, hogy eddigi eredményeink továbbfejleszté­sével, a hiányosságok leküzdésével bátrabban vonják be a nőket a szak­­szervezeti munka minden területére. Üzemi bizottságaink, a bizalmiak szüntelen felvilágosító és nevelőm­un­­kával segítsék a nődolgozókat, emel­jék mind magasabb színvonalra szak­mai és politikai képzettségüket, mert szocialista építőmunkánk sikere, öt­éves tervünk győzelme nem kis mér­tékben a dolgozó nők aktivitásán, ál­dozatkész, lelkes munkáján múlik. Pétlek Gizella 3 NÉPSZAVA Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére tett fogadalmunk teljesítésével javítsuk meg az üzemek együttműködését! Üzemeink határidő előtti szállításokkal segítik a diósgyőri óriáskohó elkészítését Erősáramú berendezéseket gyártó üzemeink dolgozói Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére fogadalmat tettek, hogy szocialista építésünk új alkotása, a diósgyőri 700 köbméteres óriáskohó határidő előtti­­üzembehelye­zését, pontos, illetve terven felüli szál­lításokkal segítik. A fogadalom meg­valósítása érdekében a dolgozók egyre lelkesebben küzdenek és egymásután készítik el azokat a berendezéseket, amelyek a nagyolvasztó megindításá­hoz szükségesek. A GANZ VILLAMOSSÁGI GYÁR trafórészlegének dolgozói a diósgyőri nagyolvasztó motorjaihoz szükséges fojtótekercsek elkészítését, a tervben szereplő október 25-e helyett március 9-re vállalták. A fogadalom teljesí­téséért vívott harcban Rónai Sándor trafószerelő csoportja járt az élen. Teljesítményük február első dekádjá­­ban 117 százalék volt, ez a verseny lendületében február végéig 122 százalékra emelkedett. A trafógyár valamennyi dolgozója becsülettel tel­jesítette fogadalmát és még a vállalt határidő előtt, február végén átadták a fojtótekercseket. A GANZ VEZÉRLŐBERENDEZÉ­SEK GYÁRA dolgozói hatalmas fel­adat elvégzésére tettek ígéretet Rákosi elvtársnak. Ők készítik az óriáskohó automatikus vezérlőberen­dezését. Ezt a 17 szekrényből álló vezérlőberendezést külön teremben ál­lítják majd fel, ahol egy dolgozó irá­nyítja gombnyomással a kohó műkö­­dését. A vezérlőberendezés gyártását megnehezítette, hogy a más gyárakban készülő alkatrészeket, berendezéseket egyes üzemek nem szállították határ­­időre. A gyár dolgozói, Barsi Zoltán művezető irányításával lelkes munka­­jukkal a késedelmes szállítások okozta elmaradást is behozták és mindenek­előtt Sánta Antal, Lesetár Lajos, Márki Alajos, Wagner Lajos és Berleg Ottó műszerészek kiváló munkájának eredményeképpen beváltották Rákosi elvtársnak adott ígéretüket, a 17 szek­rényes vezérlőberendezést már elkészí­tették. A gyár dolgozóinak másik vállal­­ása volt, hogy a kohó­ kiszolgáló­­motorjainak indításához és szabályo­zásához szükséges 72 darab külön­féle típusú ellenállást február 29-ig elkészítik. Február 2- án, egy nap­pal a vállalt határidő előtt, elkészül­tek a teljes berendezéssel. A TRANSZVILL RT, Transzformá­tor- és Villamoskészülékgyár dolgozói Rákosi elvtárs születésnapja tisztele­tére megfogadták, hogy első negyed­évi tervükön felül március 15-ig el­készítik a diósgyőri óriáskohóhoz szükséges 42 kapcsolót és különböző erősáramú készülékeket. A dolgozók versenye ebben az üzemben is mind magasabb eredményeket hoz. Tarr Ferenc és Medgyes Sándor műszeré­szek 160, Orosz László és Pataki Tibor műszerészek 165 százalékos, Hofmann Károly és Láng Antal reduktorszerelők pedig a feszültség­­váltók munkálataiban 175 százalékos átlagteljesítményt értek el. A gyár dol­gozói fogadalmunknak már 60 száza­lékát megvalósították. „Rákosi elvtárs születésnapjáig száz mázsára akarjuk fokozni teljesítményünket“ Elekes Ferenc dorogi sztahanovista levele a „Termelj ma többet, mint tegnap .’“-mozgalom sikereiről A Dorogi Szénbánya Vállalatnál Elekes Ferenc munkaérdemrendes vájár még február elején párosver­­senyre hívta­tó Loy elvtársat. Az az­óta eltelt időben jelentősen emelke­dett az Elekes-brigád teljesítménye. Erről ad hírt Elekes elvtárs levele, melyet a vele párosversenyben álló Loy elvtársnak küldött: »Kedves Loy elvtársi Amikor legutóbb Dorogon, feb­ruár 6-án, a bányász Népszava­­szerdán találkoztunk és beszámol­tál nekünk az általad kezdeménye­zett és azóta már országos mé­retűvé fejlődött »Termelj ma többet, mint tegnap! «-mozgalom elindulá­sáról, átéreztem, hogy milyen nagy jelentősége van minden csille­szén­nek iparunk további fejlesztésében, ötéves tervünk sikeres megvatósi­­■ tásában. Csapatommal közösen elhatároz­tuk, hogy Rákosi elvtárs születés­napja tiszteletére a napi 72 csillés előirányzatunkat fokozatosan napi száz csillére fokozzuk. Ez a válla­tésünk annyit jelent, hogy csapa­tomban az egy főre és egy mű­szakra eső 43.2 méternázsa telje­­sítmény-tervünket 72 méternázsára fokozzuk. Örömmel értesítelek, hogy amióta párosversenyünket megkezdtük, je­lentősen emeltük termelésünket. A február 11-től 20-ig terjedő dekád­ban 68.4 métermázsás átlagra nö­veltük csapatunkon belül az egy főre eső napi teljesítményt. A február 21-től 27-ig terjedő munkanapokon már átlagosan 86 métermázsa volt az egy főre eső teljesítményünk. Szeretnénk, ha a Rákosi elvtárs szüle­tésnapját megelőző héten 100 méter­­mázsára fokoznák fel teljesítmé­nyünket. Örömmel tapasztaltam, hogy üze­münknél még nyolc csapat csatla­kozott a »Termelj ma többet, mint tegnap”­mozgalomhoz. Ezeknél a csapatoknál is szépen, fokozatosan emelkednek a teljesítmények. A Mézes-brigád február első dekádjá­­ban még 4,5 csillés műszakteljesít­­ménnyel dolgozott, a második de­kádban 6.3 csillére, majd a február, 21-től 27-ig tartó munkanapokon már 7.3 csillére emelkedett az átlag­teljesítmény. Krempl Jakab sztaha­­novista csapata 6 csillés fejtelje­sítményről indult el, február első tíz napjában 6.8 csille, a második tíz napon már 7.8 csille és most 8.4 csille szenet termel műszakonként a csapat minden tagja. A csapatok versenyének eredmé­nyei máris megmutatkoznak fel­ajánlásunk teljesítésében, üzemünk 3300 tonna szenet vállalt Rákosi elvtárs 60. születésnapjára terven felül és ebből február 27-ig már, 3090 tonnát teljesítettünk is. Kérlek, hogy legközelebbi leve­ledben számolj be újabb eredmé­nyeidről. Remélem, hogy ti is­ nap­­ról napra újabb csúcseredményekkel készültök Rákosi elvtárs hatvana­­dik születésnapjára. Jó szerencsét! Elekes Ferenc, munkaérdemrendes sztahanovista vájáré Kucser elvtárs tanácsai nyomán napi 2,6 vagonnal emelkedett a herbolyai Terv-táróban a Donbassz-kombájn teljesítménye Kucser elv­társ Sztálin-díj­as szov­jet szénkombájnkezelő február 19-i látogatása során hasznos tanácsokat adott a herbolyai Terv-táróban a Donbassz-kombájn mellett dolgozók­nak. Kucser elvtárs tanácsai nyomán László András elvtárs — az első ma­gyar szénkombájnkezelő — és a bánya műszaki vezetői, élenjáró dol­gozói megbeszélést tartottak arról, hogyan hasznosíthatják mielőbb a szovjet mester értékes tanácsait. László András, Kucser elvtárs útmu­tatása alapján javasolta, hogy a ra­kodószerkezeten levő négy lapátot az átszerelés ideje alatt hosszabbítsák meg tíz centiméterrel, hogy azok a szállítószalagra söpörjék a kisebb széndarabokat is. Kucser elvtárs má­sik fontos tanácsát­­is megszívlelték a ■kombájn-brigád tagjai és most már állandóan figyelemmel kísérik a gép munkáját: munkakezdés előtt részlete­sen átvizsgálják a kombájn minden alkatrészét. Az üzemvezetőség is megfogadta Kucser elvtársnak azt az útmutatását, hogy valósítsák meg a ciklusos munka­­szervezést: azon a fronton, ahol a Donbassz-kombájn dolgozik, most már ciklusgrafikon szerint folyik a munka. Kucser elvtárs tanácsainak meg­valósítása máris komoly eredmények­kel jár: a kombájn-brigád napról napra növeli teljesítményét. Február 19-től — Kucser elvtárs látogatásá­nak napjától 1­2,6 vagon szénnel termel többet a gép naponta és így a herbolyai Terv-táró február 27-ig átlagosan 107 százalékra teljesítette napi tervét. — A Demokratikus Ifjúsági Világ­­szövetség főtitkára Jacques Denis és alelnöke Frances Damon látogatást tettek Sztálinvárosban. — MEGSZŰNTEK a hóakadályok főbb útvonalainkon, jelenti a közleke­désügyi minisztérium öt osztálya pén­tek délután. n március 9-ig vállalt 10.500 csille szén helyett február 29-ig 13.448 csille szenet termeltek terven felül a tatabányai „Rákosi Mátyás“-akna bányászai A tatabányai »Rákosi Mátyás«-akna dolgozói az új tervév beindulásakor elhatározták, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére rendszeresen 105 százalékra, teljesítik tervüket és ezzel március 9-ig 10.500 csille szenet adnak terven felül az országnak. Vállalásukat már januárban túltelje­sítették: 118,2 százalékra teljesítették első havi tervüket. Februárban a »Ter­melj ma többet, mint tegnap!« jelszó­val indultak harcba még jobb ered­mények eléréséért. Az üzem műszaki dolgozói bányamezőkre, sőt lő­misze­­rekig felbontották a terveket és a fej­tési rendszert megváltoztatták, hogy csökkentsék a fenntartási munkát. Az állandó nyomás miatt hosszúnak bizo­nyultak a 40 méteres fejtések s ennek következtében idő előtt eltörtek az ácsolatok. A fejtések hosszát 15 mé­terre csökkentették. Növelték a me­­chanizált fejtések számát és ma már a dolgozóknak több mint fele mechani­­zált fejtésen dolgozik. A műszaki és fizikai dolgozók jó együttműködése nyomán februári ter­vüket 123,3 százalékra teljesítették az akna dolgozói. A felfelé ívelő munka eredménye, hogy 10.500 csillés válla­lásukat már február 25-re teljesítették, február 29-ig pedig 13.448 csille sze­net termeltek terven felül. M Mezőgazdaságunk dolgozói tovább harcolnak a március 9-i felajánlások teljesítéséért Mezőgazdaságu­nk dolgozói között mind szélesebben bontakozik ki a Rákosi elvtárs iránti szeret­etből fa­kadó verseny­mozgalom. Napról napra emelkedik azoknak a gépállomások­nak, állami gazdaságoknak, erdő­­gazdaságoknak, termelőszövetkezetek­nek a száma, amelyek teljesítették, sőt túlteljesítették felajánlásaikat. Nem m­aradnak el mögöttük az egyénileg dolgozó parasztok sem.­­ A desz­ki gépállomás dolgozói a gép­javítási terv szerint február 28-ra vállalták erő- és munkagépeik kijaví­tását. Vállalásukat február 31-ra tel­jesítették. Ezenfelül kijavítottak tíz cséplőgépet, amelyek javítási határ­­ideje március 31 volt. A tompai gép­állomás február 28 helyett 18-ra fe­jezte be a téli gépjavításokat. Ezzel 1760 munkaórát takarítottak meg 4209 forint értékben. Elhasznált anyagok újrabedolgozásával, ócskavasból ké­szült alkatrészek felhasználásával összesen 161100 forintot takarítottak meg. A lőcsei gépállomás február 17-én száz százalékig befejezte gépjavítási munkáit és ezzel teljesítette Rákosi elvtárs születésnapjára tett vállalását. Az óhati állami gazdaság baromfitele­pének nődolgozói a forársihozam feleme­lését vállalták. A belső baromfitelep dolgozóinak januári termelése meg­haladta a 234 százalékot. Görgényiné 466 százalékban teljesítette januári nortrréját. A­z új rónafői állami gazda­ság gépesítési brigádja vállalta, hogy a traktorokat és gépeket­­ február, 10-re kijavítják. Ezt a vállalásukat­ három nappal a határidő előtt teljesí­t­tették. A mezőhegyesi állami gazdaság ómezőhegyesi üzemegységének sertés-, gondozói vállalásukat teljesítették!] Felajánlásuk 326 malactöbblet, azaz 94­ 540 forint volt. Ezt a felajánlást 11 malaccal, 27.850 forint értékkel túl, teljesítették. A soproni Dózsa termelőszövetkezet­ben felajánlásként már kitisztították sí tavaszi vetőmagvakat és elvégezték a csíraképességi vizsgálatot is. A gépe-­­ket és ■ munkaeszközöket saját, műhe­lyükben javították ki. Az egyénileg dolgozó parasztok is mind nagyobb számban teljesítik féli ajánlásaikat. Tamási községben Bár­sony János félévi baromfi- és tojás­­beadási kötelezettségének már eleget tett. Tótkomlóson a dolgozó parasztok már azon versenyeznek, hogy ki tel­­jesííti túl nagyobb százalékban negyed­évi beszolgáltatási előirányzatát. Je­lenleg Vnyercsán Ádám 12 holdas középparaszt vezet, aki már az egész évi tojás- és baromfibeadást ISO szá­zalékra teljesítette. Az orosházi járás­ban 645 dolgozó paraszt versenyez egymással, akik közül 57­ már teljesí­tette is vállalását. A járás versenyé­­ben kiemelkedik Gádoros község, ahol 346 dolgozó, paraszt tett vollalást.

Next