Népszava, 1952. április (80. évfolyam, 77-100. sz.)

1952-04-01 / 77. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Országos aktivérértekezlet a munkafegyelem kérdéseiről Megérkezett a felszabadulási ünnepségeken részvevő koreai, mongol és román kormányküldöttség 80. ÉVFOLYAM, 77 SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1952 ÁPRILIS 1. KEDD Használjuk ki jobban bányagépeinket ! "A nemrég hazánkban járt szovjet küldöttség egyik tagja, Kucser elv­társ Sztálin-díjas Donbassz-kombájn­­kezelő számos bányaüzemünkben tett látogatást. Nagyértékű útmutatásai­ban állandóan visszatért a gépek jó­lhasználására, gondos karbantartá­sára, megbecsülésére. Ezt a tanácsot adta a herbolyai Terv-táróban a kom­bájn-brigádnak, épúgy, mint a felső­­nyárádi dolgozóknak vagy Várpalo­tán a szovjet rakodógéppel dolgozó brigádnak. És ez nem volt véletlen! A kiváló szovjet bányász figyelmét nem kerülte el, hogy mi még nem tettünk meg mindent a gépek telje­sítőképességének jó kihasználásáért. Jóllehet bányáink gépesítése általá­ban még nem áll magas fokon, mégis meglevő gépparkunk mellett is jóval nagyobb eredményekre lennénk képe­sek, ha észszerűbben, gazdaságosab­ban használnánk ki a gépeket. A gépek jó, tervszerű kihasználása­­annál is inkább fontos, mert az 1952-es, döntő tervévben szénbányá­szatunk előtt is megnövekedett fel­adatok állnak. A termelés egyenletes ütemének megteremtése, állandó, sza­kadatlan fokozása, a Loy-mozgalom jelszavának: »Termelj ma többet, mint tegnap­« sikeres megvalósítása, el­választhatatlanul összefonódik a bá­nyagépek, a fejtő-, rakodó- és szál­lítógépek egyre tökéletesebb kihasz­nálásával. Tudjuk, hogy a bányában a rakodás­­és a szállítás igényli a legtöbb mun­kát. Éppen ezért eddig is e munka­folyamat­­gépesítésére összpontosítot­tuk az erőket, hogy fokozzuk a munka termelékenységét és megköny­­­yítsük bányászaink nehéz munkáját. Már 1951-ben a munkahelyi szállítás 29,6 százalékát végezték gépek, — öt­éves tervünk végéig a szállítás 80 szá­zalé­kát akarjnt gépesíteni Haladunk a jövesztési munkák gépesítésében is- a fúrást már 1951 végére 56­3 szá­zalékban gépesítettük. Bár a fejtés és réselés--gépesítésének aránya még jó­val kisebb, az a kezdeti lépéseket már itt is megtettük. Ahogy előrehaladunk szocialista építőmunkánkban, úgy ke­rül egyre több és több gép a bá­nyákba, hiszen a szocialista bányá­szat megteremtéséhez, a dolgozók munkájának megkönnyítéséhez, a tö­­megtermeléshez­­ a gépesítés vezet. Éppen ezért egyre fokozódik a­ jelen­tősége annak, hogyan használjuk ki bányagépeink teljesítőképességét. Bár" a párt és a kormány szén­bányászati határozata nyomatékosan felhívta erre a figyelmet, mégis sok hiba van ezen a téren. Ha bánya­gépeink alkalmazását, kihasználását vizsgáljuk, mindenekelőtt megállapít­ható, hogy sok bányában még m­a is idegenkednek, húzódoznak a korszerű technika bevezetésétől. Noha a gépe­sítés eddigi tapasztalatai napnál vi­lágosabbá tették a gépesítés hatalmas előnyeit, mégis találkozunk ezzel a jelenséggel. Ez év elején például a lyukói bányában tiltakoztak a műsza­kiak — hol nyíltan, hol különféle szakszerű érvekre hivatkozva — az F—4 előválási fejtőgép bevezetése el­len. Amikor aztán mégis munkába ál­lították a gépet, bebizonyosodott, hogy a gép olyan lehetőségeket teremt, ami­lyenre azelőtt nem is gondoltak: az előválás előrehaladási sebessége két­szeresére emelkedett. Most már új géneket kérnek. Nem kétséges, hogy itt is — és más bányákban is — e kezdeti idegenke­désnek az az oka, hogy a műszakiak és a dolgozók egy része még fél az újtól, visszariad az első nehézségek­től. Nem látják, hogy bár minden kezdeményezés, egy-egy új géptípus beállítása egy ideig több munkát, fá­radságot, alapos körültekintést jelent, ezt vállalni kell, éppen a jövő, a bu­sásan fizető eredmények érdekében. Ezen a téren tehát az eddiginél jobb felvilágosító munkára van szükség. Az a feladat, hogy rendszeresen, terv­szerűen tapasztalatcserét szervezzünk, hogy a bányák műszaki vezetői és dolgozói a gyakorlatban győződjenek meg a gépesítés előnyeiről. Alkalmaz­zuk ezt a módszert az egyes vállala­tokon és trösztökön belül, egész szén­bányászatunkban. A gének teljesebb, tervszerűbb ki­használásának legdöntőbb feltétele a műszaki, munkaszervezési feladatok megoldása. Gerő elvtárs az országos aktívaértekezleten hangsúlyozta: »A termelőapparátus, a gépek, a felsze­relés jobb kihasználása érdekében rendkívül fontos a folyamszerű, ciklu­sos és zárt ciklusú termelésre való át­térés meggyorsítása .. ." Világos te­hát, hogy bányagépeink sikeres al­kalmazása, teljesítőképességük jó ki­használása elsősorban azon múlik: latba vetik-e a műszakiak minden tu­dásukat. Jóformán minden bányánk­ban a műszakiakra vár még az a fel­adat, hogy a termelést egyenletessé tegyék, biztosítsák annak szakadat­lan növekedéséhez a feltételeket, mert ezzel együtt sokkal jobban kihasznál­hatjuk a gépeket is.. A gépek jó ki­használásának döntő eszköze a cik­lusos munkaszervezés, amelynek be­vezetése gyorsan, ugrásszerűen meg­javítja a fejtő-, rakodó- és réselőgépek és a szállítóberendezések, rázócsúsz­dák, kaparó- és gumiszalagok kihasz­nálását. Számtalan példa bizonyítja ezt, így a borsodi Terv-táróban a Donbassz­­kombájn teljesítményét jelentősen megnövelte, hogy — Kucser elvtárs javaslata alapján — kidolgozták a ciklus-grafikont. A­­kombájn eredmé­nyesebb munkája is segített abban, hogy az üzem tervteljesítését 107-ről 112,2 százalékra növelte. Törekedje­nek tehát műszaki vezetőink arra, hogy mielőbb, minden bányában, min­den munkahelyen kialakítsák a ciklu­sos munkaszervezést, tökéletesítsék a ciklusgrafikont, mert ezzel hatalmas lépéssel vihetik előre a gépek jó ki­használását. Egy pillanatra se feled­jük, hogy a korszerű technika beve­zetése, a gépi munka fokozottan meg­követeli a termelés magasabb fokú, szocialista szervezettségét, a vezetés színvonalának emelését. Szorosan idetartozik — és jelen­leg ez a legégetőbb feladat —, hogy tervszerűvé tegyük ? ‘-l­yakb­a­n mű­ködő gépek karbantartását. Gerő elv­társ ezzel kapcsolatban leszögezte: »Be kell vezetni mindenütt a terv­szerű megelőző karbbantartást.­ E té­ren­ bányaüzemeinkben szinte kivétel nélkül komoly lazaság tapasztalható. A megelőző karbantartás hiánya okozta jórészt, hogy számos bányá­ban rendkívül sok az üzemzavar. Ha egy-egy fronton például, ahol több kaparószalag működik, csak egy is leáll , megbénul az egész vonalon a szállítás. Kétségtelen tény, hogy az üzemzavarok túlnyomóan az előzetes karbantartás elhanyagolásából szár­maznak. Ilyen hibák tapasztalhatók — a többi között — a Nagybátonyi Vál­lalat számos üzemében, a Perecest Vállalatnál és több tatabányai üzem­ben is. Az előzetes karbantartás he­lyes megszervezése azt követeli, hogy minden bányarészben harmadonként is lakatos és villanyszerelő felügye­letet rendszeresítsünk. Szívós felvilá­gosító munkával el kell érni, hogy a ka­rbantartók is csatlakozzanak a Log­­mozgalomhoz, a­z Javíts ma jobban, mint tegnapi a jelszó valóra vá­lt­ásá­­val. A karbantartó brigádokat fele­lőssé kell tenni a rájuk bízott gépek állapotáért, folyamatos működéséért. Az üzemzavarok mellett nem szabad szó nélkül elmenni: meg kell vizs­gálni azok okát, számon kell kérni minden hanyagságot és mulasztást. Számoljuk fel tehát az e téren még mindig tapasztalható tűrhetetlen libe­ralizmust.­­ A megelőző karbantartás­ban is szerezzünk következetesen ér­vényt az egyéni felelősségnek. A megelőző karbantartás tervszerű­­sítéséhez tartozik a tartalékalkatrész­­utánpótlás biztosítása is. Itt a bánya­­üzemek mellett a vállalatoknak, trösz­töknek és a minisztériumnak is javí­tania kell munkáján. A kétségkívül meglevő nehézségek mellett azonban az üzemekben igen gyakran szerve­zetlenséggel, az előrelátás teljes hiá­nyával találkozunk. Egy példa: a felse­­tsingeri bányában hosszú időn ke­resztül állt egy F—4-kombájn, tar­talék alkatrész »’hiányában”. Kiderült, hogy a raktárkezelő már húsz napja megkapta a rendelt alkatrészt, de »nem értesített senkit, mert nem kérte senki ezt az alkatrész!«. Fontos tenni­való tehát, hogy minden üzemben, vállalatnál és trösztnél alkatrész­­raktárt rendezzenek be és nyilván­tartást vezessenek a rendelkezésre álló anyagokról, hogy gyorsan segít­hessenek, ha valamire szükség van. Mind a megelőző karbantartás meg­javítását, mind pedig az alkatrész­­utánpótlás egyszerűsítését szolgálja, ha a bányaüzemekben és ezen belül az egyes bányamezőkben egytípusú gépek bevezetésére törekszünk. Mind­ezekkel az intézkedésekkel jelentősen megjavíthatjuk a bányagépeink kihasz­nálásának fokát. Bányáink műszaki vezetői és dolgo­zói tekintsék tehát a gépet jó segítő­társuknak, fogadják örömmel, tegyenek meg mindent gyors munkába állításu­k­ért, jó kihasználásukért, megfelelő karbantartásukért. A gépek jobb ki­használása azt jelenti, hogy a fárad­ságos, fizikai erőkifejtéssel járó mun­kát egyre inkább a gép végzi el a bányász helyett; könnyebbé, szebbé, eredményesebbé válik a bányász munkája. A gép jobb kihasználása a termelés fokozásának, a terv teljesíté­sének egyik legfontosabb tartaléka a szénbányászatban is. Minél jobbam ki­használjuk a gépeket, annál több sze­net adhatnak bányászaink­ szocialista ép­ítőm­unkánk sikeres megvalósításá­hoz. Használják ki tehát jobban mű­szaki vezetőink, bányászaink a bánya­gépeket! Tomesz Dezső bányamérnök, a bánya- és energiaügyi minisztérium előadója Munkagyőzelmekkel készüljünk felszabadulásunk ünnepére! A szénbányászat március 29-én délelőtt teljesítette első negyedévi tervét A bánya- és energiaügyi miniszté­rium jelentése szerint szénbányásza­tunk dolgozói 102,6 százalékra teljesí­tették a negyedévi termelési tervet. Az ország szénbányáinak dolgozói szom­baton 115.1 százalékra teljesítették a napi előirányzatot. A trösztök közül a Dorogi Tröszt érte el 128.8 százalékos teljesítménnyel a legjobb eredményt. Az önálló vállalatok között a MESZHART jár az élen, 137.9 száza­lékos teljesítménnyel. A trösztökhöz tartozó vállalatok között a dorogi vál­lalat 173,8 százalékos napi tervtelje­süléssel ért el kiemelkedő eredményt. A felszabadulás ünnepére készülve valamennyi szénbányászati tröszt száz százalék fölött teljesítette a napi elő­irányzatát, s az önálló vállalatok kö­zött csak Nagymányok és Edelény maradt el száz százalék alatti teljesít­ménnyel. A trösztök közötti verseny­ben a Dorogi Tröszt mögött második helyen a Nógrádi, harmadik helyen a Borsodi, negyedik helyen az Ózdi, ötödik helyen a Tatabányai és hatodi­kon a Középdunán­túli Tröszt áll­­ték a munkát és a versenylendület fokozásával megszerezték az első he­­­lyet. Március 25-én túlszárnyalták ti kitűzött célt, 117 százalékot értek el. Március 26-án már 120 százaléknál tartottak, 27-én pedig 127 százalékra­ emelkedett teljesítményük. A jó ered­­mények ellenére a Rákosi brigád mö­­gött a Terv brigád sem maradt el és szinte óráról órára fokozódik a ne­mes vetélkedés a két élenjáró brigád között az elsőségért, »az üzem leg­­jobb brigádja« büszke címéért. A Dorogi Szénbányászati Tröszt dolgozói már 13.631 tonna szén termelésével szárnyalták túl a negyedévi tervet A szénbányák dolgozói első negyed­évi tervük határidő előtti befejezése után április 4-ét terven felül termelt széntonnák ezreivel köszöntik. A Do­rogi Tröszt bányászai 22.000 tonna szén terven felüli kitermelését vállal­ták és ebből már 13.631 tonnát telje­sítettek is. A tröszthöz tartozó bányák versenyében március 30-ig az erzsé­beti, a dorogi, tokodi üzemek járnak az­­élen. A borókási és a pilisi bá­nyák azonban elmaradtak, három, il­letve 17 napi termeléssel adósok. Hétfő reggel azzal az elhatározással­­ láttak munkához a Dorogi Tröszt bá­nyászai, hogy a kötelezettségvállalá­suk teljesítéséhez hiányzó 8359 tonna szenet is a vállalt április 4-i határidő előtt felszínre küldik. A tatabányai dolgozók is szorosan a dorogi bányá­szok nyomában járnak. A tatabányai XV-ös Rákosi Mátyás akna­bányászai például már 6552 tonna szénnel szárnyalták túl első negyedévi ter­vüket. Az Ózdi Széntröszt királdi vál­lalatánál pedig március 28-ig 7000 tonnánál is több szenet termeltek az első negyedévi terven felül. Egymillió forint értékű tervi ált­elj­esítéssel köszöntik április 1-ét a Győri Vagongyár préskovács-üzemeinek dolgozói .A Gy­őri Va­gongyár préskovács­a it­p. c.­ a grafikon szerinti termelés bevezeté­sével szinte ugrásszerű teljesítményt értek el a dolgozók. A napi tervek túlteljesítéséért folyó verseny során például Ökrös Illés sztahanovista ko­vács csoportjának dolgozói 259, Vida Pál sztahanovista kovács csoportjá­nak dolgozói pedig kétszázszázalé­­­kos teljesítményt értek el. Az üzem­­ben egy dolgozó sincs már, aki száz száz.h­. a., teljesítette normáját. A verseny egyik eredménye az is, hogy a kovácsok t­elv ajtóik számára elő­melegítik a munkadarabokat és­­ így kiküszöbölik a kieső idők nagyi ré­szét, s a­z új módszerek segítségével a Győri Vagongyár préskovácsa, felsza­badulásunk hetedik évfordulóját több mint egymillió forintos tervtúlteljesí­­téssel ünnepült. A Diósgyőri Martin vasárnap 185,5 tonna acélt termelt negyedévi tervén felül A Diósgyőri Martin dolgozói szom­baton 117,1 százalékra teljesítették napi tervüket. A dolgozók lelkes mun­kával vasárnap már 185,5 tonna acélt adtak negyedévi tervükön felül nép­gazdaságunknak. A kemencék közötti versenyben szombaton a legkiemelke­dőbb eredményt a VIII-as érte el napi tervének 121 százalékos teljesítésével. Vasárnap a 11-es kemence tért az elre 127 százalékos eredményével. Szovjet m­­un­ka módszerek alkalmazásával küldenek a terv túlteljesítéséért a k­alibergyár dolgozói A Kalibergyár a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó ver­senyben elért eredmények alapján el­nyerte a kitüntető élüzem címet. Most a felszabadulás ünnepére készülődve, ismét elsők akarnak lenni az élüzem címért folyó versenyben. Az ön­elszámoló egységek között éles ver­seny folyik a napi tervek túlteljesíté­séért. Az elért eredmények alapján a gyár műszaki vezetői tovább szélesí­tik a szovjet módszerű grafikon sze­rinti termelés bevezetését. A mozdony­­sebességmérő órákat már szalag­­szerűen gyártják. Az órák mintegy 500 alkatrészét előállító, dolgozók mindegyike tudja, hogy egy-egy alkat­részből naponta hányat kell elkészí­tenie ahhoz, hogy ne legyen fenn­akadás a szalagszerte szerelésnél. A dolgozók a műszak befejezése után maguk vezetik diagrammra az elért termelési eredményt. Kismóki Károly sztahanovista idoi­iszerész, »a szakma legjobbja« cím büszke­­ birtokosa, 380—400 százalékos átlagteljesítmény­­nyel jár az élen. Szorosan nyomában halad Farkas Géza marós­­is. A dol­gozók ellentervet készítettek és — mint a 2-es szerelőműhelyben például — elhatározták, hogy április havi ter­­vüket két nappal a határidő előtt be­fejezik. Százezer forinttal t­últeljesí­tették tervüket a Simontornyai Bőrgyár dolgozói A Simontornyai Bőrgyár dolgozói április­i tiszteletére vállalták, hogy 65.300 forint értékben teljesítik túl a tervet. Vállalásukat túlszárnyalva máris százezer forint értékű tervtúl­teljesítést értek el. Az üzem dolgozói most harcba szálltak »a legjobb mi­nőséget gyártó brigád« címért. Melyik brigád lesz április 4-ig ,.az üzem­ legjobb brigádja” az Elaert-gyárban ? Az Elzett Vasárugyárban nemes vetélkedés folyi­k »az üzem legjobb brigádja« címért és a címmel együtt­­járó vándorzászlóért. A versenyben Farkas Mihályné sztahanovista zár­szerelő Terv brigádja járt az élen. Nem régen azonban megelőzte őket a Rákosi ifi-brigád. Az ifi-brigád 110 százalékos átlagteljesítménnyel dol­gozott, de a brigádtagok elhatároz­ták, hogy április 4-ig 115 százalékra növelik teljesítményüiket. Átszervez­ A miskolci mozdonyvezetők a­­Xaza­ro­va - mozgalom eredményeivel köszöntik április 4-ét A miskolci fűtőház­ mozdonyvezetői a szocialista szerződések megkötése óta kiváló eredményeket értek el gén­jeik karbantartása, megóvása terem­t. Kovács József sztahanovista moz-­ donyvezető fűtőjével mozdonyának havi átlagos 1087 forintos javítási költségét 103 forintra csökkentette., Várakozási idők alatt mindig átvizs­gálta mozdonyát és a kisebb hibákat azonnal kijavította, a nagyobb javítá­soknál maga is ellenőrizte a lakatosok munkáját. Halkóczi Gyula mozdony-­ vezető egy hónap alatt 76 százalékos költségmegtakarítást ért el mozdonya­ karbantartásával. Eberling Ottó, a Ganz Villamossági Gyár sztahanovista műszerésze már 1951 novemberi tervét teljesíti A Ganz Villamossági Gyárban Eber­­ling Ottó sztahanovista műszerész megfogadta Rákosi elvtársnak, hogy május 1 -re befejezi ötéves tervét. A­z­ elmúlt hónapban szovjet munkamód­szerek alkalmazásával 380 százalékra­ teljesítette előirányzatát és április 4-re készülve március 29-én már 1954 no­vember 10-i tervét is teljesítette. Eberling elvtárs kiváló eredményével azonban nem áll egyedül. A Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban Pelsőczi Sándor sztahanovista gyalus április 4-re az 1954 első félévi tervének befe­jezését vállalta, de már 1954 szeptemb­­­er havi tervét is teljesítette. Csiszár Jánosné, a Debreceni Dohánygyár sztahanovista korongs­aj­tolója és láda­­szerelője az április 4-re készülődés során befejezte ötéves tervét. Csiszár elvtársnő »a szakma legjobbja« kitün­tető címet többször elnyerte már, példaképe, a szovjet sztahanovisták munkamódszerével. A Mezőgazdasági Gépbérleti Intézet dolgozói kutatásaik meggyorsításával ünnepüik a felszabadulás évfordulóját A Mezőgazdasági Gé­pkísérleti In­tézet tudósai, kutatói és munkatár­sai hazánk felszabadulásának év­fordulóját kutatásaik meggyorsításá­val, jobb munkával ünnepüik. Kele­men Béla és Zombori János kutatók vállalták, hogy a Vörös Csillag trak­torgyár részére az új magyar lánc­talpas szántótraktor kipróbálásához szükséges próbatermet rendeznek be. Dr. Treer Mór felajánlotta, hogy ki­vizsgálja: a traktorok erősebb meg­terhelése milyen mértékben fokozza a hengerfej repedéseket. Kovács Gyula és Gálik János kutatók felajánlották, hogy kísérleteket indítanak egy új növénytápláló (műtrágyaszóró) kulti­­vátor megszerkesztésére.

Next