Népszava, 1952. április (80. évfolyam, 77-100. sz.)

1952-04-24 / 95. szám

TS32 ÁPRILIS 24. CSÜTÖRTÖK — ■ ———3 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről A minisztertanács a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok példamutató gazdálkodásának elősegítésére határozatot hozott. I. A vezetés megszilárdítására a minisztertanácsi határozat leszögezi, hogy a termelőszövetkezetek elnöke a közgyűlés és az igazgatóság (intézőbizottság) határozatai alapján, az alapszabály és a fennálló törvények, rendeletek, jóváhagyott termelési tervek szerint egyéni felelősséggel irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását. A termelőszövetkezeti elnök felelős azért, hogy állandóan emelkedjék a termelőszövetkezetben a terméshozam és a jövedelem, hogy elterjeszszék az élenjáró termelési tapasztalatokat, megszervezzék a brigádokat, a főbb munkaszakaszok terveit időben elkészítsék és a gazdálkodást a terv előírásai szerint irányítsák. A határozat szerint a brigádvezetőkkel az elnöknek időben kell közölnie az egyes brigádok munkájára vonatkozó utasításait. Az elnök a brigádvezeték megkerülésével nem adhat ki utasítást. Az elnök személyében felelős azért, hogy a szövetkezet eleget tegyen valamennyi kötelezettségének (ezek között beadási kötelezettségének) az állam iránt. II. A növénytermelés fejlesztése érdekében részletes útmutatásokat ad határozatában a minisztertanács. Mindenekelőtt felhívja a szövetkezetek figyelmét, hogy alkalmazzák a fejlett termelési eljárásokat, mint a kukorica négyszetes vetését, a kukoricánál a pótbeporzást és a cukorrépánál, burgonyánál, valamint a kukoricánál a négyszeri, de legkevesebb a háromszori kapálást. A járási tanácsok és gépállomások agronómusainak munkáját elsősorban a termelőszövetkezetekben elért terméseredmények alapján kell megítélni. A magas terméshozam biztosításaÉrdekében növelni kell a termelőszövetkezeti tagok felelősségérzetét. Ezért a növénytermelésibrigádokat lehetőleg egy vetésforgó idejére kell megszervezni és a területet erre az időre a szükséges gazdasági felszereléssel, igásállatokkal jegyzőkönyvileg kell átadni. A brigád köteles a területet a termelési tervek alapján megművelni és azon minden munkát elvégezni. A kapásnövénnyel bevetett területeket a kézimunkák jó elvégzése érdekében ki kell osztani a brigádtagok között. Minden brigádtag legyen felelős egy-egy terület fő megmunkálásáért. A brigádok és munkacsapatok munkáját az elért terméseredmények alapján kell értékelni. A minisztertanács határozata megszabja, milyen jutalomban részesülnek a tervüket túlteljesítő brigádok, brigádtagok. Gabonaféléknél például a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét természetben ki kell osztani a brigád tagjai és az azon a területen dolgozó traktoristák között, az illető gabonaféle területének megmunkálása, learatása és cséplése során teljesített munkaegységeik arányában. Kukorica, burgonya, mák, napraforgó és zöldségfélék esetében — ha a munkacsapat a részére kijelölt egész területen a tervnél többet termel — a munkacsapat tagjainak munkaegységek arányában, természetben meg kell kapniuk jutalomképpen a terven felüli termés egynegyed részét. A cukorrépa, gyapot, rostlen, ricinus és más ipari növényeknél a terven felül termelt és az államnak átadott terményekért kapott pénzösszeg 25 százalékát kell hasonlóképpen jutalomként szétosztani. A kapásnövényeknél a tervben megszabott terméshozam túlteljesítése esetén jutalom illeti meg az illető terület gépi munkáit elvégző traktoristákat is abban az esetben, ha az általuk megművelt területen az egész brigád, de legalább két munkacsapat túlteljesítette termelési tervét. Jutalmat a szövetkezet csak abból a terményfajtából adhat a tervet túlteljesítőknek, amelyből a termelőszövetkezet a kötelező beadást hiánytalanul teljesítette. Nem részesíthetők jutalomban azok a tagok, akik az előírt kötelező munkaegységeket nem teljesítették. A minisztertanácsi határozat végül felhívja az I. és II. típusú termelőszövetkezeteket, hogy fordítsanak gondot a munka helyes megszervezésére. A gépállomások igazgatóinak és a tanácsoknak pedig kötelességükké teszi, hogy az I. és II. típusú termelőszövetkezeteket támogassák a kezelés megszilárdításában, és az alapi szabályszerű gazdálkodás kialakításában. III. A közös állattenyésztés fejlesztése érdekében a minisztertanács határozata szerint minden termelőszövetkezet létesítsen legalább három állattenyésztő-telepet (szarvasmarha, sertés, baromfi). Foglalkozzanak sertéshizlalással. Az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében vezessék be a fejlett zootechnikai eljárásokat, mint az egyedi takarmányozás, háromszori négyszeri fejes, mesterséges borjúnevelés, zöld futószalag. Minden állatfajta tenyésztésére vagy hizlalására külön brigádot kell szervezni. Gondoskodni kell arról, hogy a magas eredményeket elért dolgozók — amennyiben a termelőszövetkezet abból a termésből teljesítette az évi beadást — megfelelő jutalomban részesedjenek. A határozat részletesen előírja, hogyan kell megszervezni a munkát az állattenyésztésben és a tervteljesítés esetén milyen jutalmat kaphat az állatgondozó. A sertéstenyésztő brigádokban például egy-egy sertéstenyésztőhöz 20—25 anyakocát kell beosztani. A malacozási terv túlteljesítéséért természetben ki kell adni neki jutalomképpen a meghatározott terven felül kéthónapos korig felnevelt malacok közül minden ötödik malacot. Felhívja a határozat az I. és II. típusú tszcs-ket, hogy jövedelmük növelése érdekében létesítsenek közös állattartást, különösen sertéstenyészetet és hizlalót. IV. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében a határozat leszögezi, hogy a termelőszövetkezetek feladataikat csak akkor tudják végrehajtani, ha minden tag és munkaképes családtag megfelelően kiveszi részét a mezőgazdasági munkákból. A minisztertanács, figyelembe véve a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak II. Országos Tanácskozásán hozott határozatot, a termelőszövetkezeti dolgozók széles körben megnyilvánuló követelését, elrendeli, hogy a termelőszövetkezet minden tagjának — férfiaknak, nőknek egyaránt — évenként legalább 120 munkaegységet kötelessége teljesítenie (a kisgyermekes anyáknak 80 munkaegységet). Az egyes munkák idején, mint például a növényápolás 40, az aratás és cséplés idején 30, az őszi terménybetakarítás idején pedig mintegy 30 munkaegységet kell teljesíteni. Annak a tagnak, aki akár az aratás, a cséplés, vagy a növényápolás idején nem teljesíti az előírt munkaegységeket: az év végi zárszámadáskor az egész évben teljesített valamennyi munkaegységének annyi százalékát kell levonni, ahány százalék hiányzik a fenti munkaszakaszokra megszabott munkaegységek teljesítéséből. A kenyérgabonának a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó részét kizárólag a tagok és családtagjaik munkaegységeinek arányában lehet szétosztani. Előleget is csak a már teljesített munkaegységek arányában lehet folyósítani. Gondoskodni kell arról, hogy a brigádvezetők és munkacsapatvezetők naponként és egyénenként állapítsák meg a tagok végzett munkáját. A vezetőség gondoskodjék arról, hogy minden termelőszövetkezeti tag elsajátítsa a számolást a munkaegységekkel. Harcolni kell az igazságtalan egyenlősdi nyílt és rejtett megnyilvánulásai ellen. A tagoknak rendszeresen kell járniuk munkába. Ennek elősegítése érdekében a munkacsapatvezetők időben értesítsék a tagokat a munka kezdetéről és helyéről. Azoknak a tagoknak, akik figyelmeztetés ellenére sem járnak rendszeresen munkába, mulasztott munkanaponként a termelőszövetkezet közgyűlésének határozata szerint egy-két munkaegységet kell levonni. A súlyosabb munkafegyelem ellen vétőket ki is zárhatja a szövetkezet közgyűlése. Gondoskodni kell arról, hogy a családtagok minél nagyobb számban vegyék ki részüket sürgős munkák idején a szövetkezet munkájából. A munka sürgősségének megfelelően minden rendelkezésre álló munkaidőt teljesen ki kell használni, ahogyan az a mezőgazdaságban általában is szokásos. Harcolni kell az olyan káros nézetek ellen, amelyek figyelmen kívül hagyják a mezőgazdasági munka sajátos jellegét és így, sok esetben az ellenség hatása alatt, a legnagyobb dologidőben is nyolc órára akarják korlátozni a munkaidőt és ezzel gátolják a termelőmunkát, s megrövidítik a tagokat. A termelőszövetkezet tagjai 1952 májusa után csak a termelőszövetkezet elnökének, illetve igazgatóságának írásbeli engedélyével vállalhatnak a termelőszövetkezeten kívül más munkát. Az engedély nélkül más munkahelyen, de nem állami üzemekben dolgozó termelőszövetkezeti tagokat fel kell szólítani a visszatérésre a termelőszövetkezetbe. A közgyűlés csökkentheti az ilyen tagokat megillető részesedést, illetve jutalmat s végső esetben ki is zárhatja őket a termelőszövetkezetből. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a név bizonyos munkaszakaszaiban előreláthatóan munkaerőfelesleg jelentkezik, már jóelőre meg kell szervezni e munkaerőnek a népgazdaság és a tagok érdekében történő felhasználását. E célból a vezetőség magállapodást létesíthet állami gazdaságokkal és más mezőgazdasági vagy ipari üzemekkel is. V. Az állami fegyelem megszilárdítása érdekében a határozat leszögezi, hogy a termelőszövetkezeteknek példát kell mutatniuk az állami fegyelem betartása terén. Pontosan és kellő időben hiánytalanul eleget kell tenniök minden állami, elsősorban beadási kötelezettségüknek, a gépállomással szemben fennálló tartozásaiknak, termelési szerződéseiknek. A beadási kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelősek a termelőszövetkezet tagjai. A termelőszövetkezet elnöke személyében felelős a termelőszövetkezet valamennyi állami kötelezettségének teljesítéséért. A tagság előtt havonként be kell számolnia arról, hogy a szövetkezet eleget tett-e állanti kötelezettségeinek, illetve milyen intézkedéseket kell tenni, hogy a kötelezettségeket időben megfelelően tudják teljesíteni. A termelőszövetkezet csak abban az esetben oszthatja ki természetben a termékek megfelelő hányadát és csak abban az esetben értékesítheti terményeit szabadpiacon, ha a járási begyűjtési miniszteri meghatalmazott írást állít ki részére a beadás teljesítéséről. A minisztertanácsi határozat ismerteti, milyen büntető rendszabályokat kell érvénybe léptetni a beadási kötelezettséget nem teljesítő termelőszövetkezet ellen, illetve szükség esetén mikor kell a járási tanács elnökének bűnvádi feljelentést tennie a termelőszövetkezet elnöke és a mulasztást elkövető tagjai ellen Annak a termelőszövetkezetnek, amely beadási kötelezettségét azért nemteljesítette, mert a szükséges termékeket a tagok között kiosztotta, vagy szabadpiacon értékesítette, beadási kötelezettségét a hátralékos mennyiség öt százalékával, 15 napnál hosszabb késedelem esetén tíz százalékával fel kell emelni és a teljesítésre újabb határidőt kell adni. Ha az újabb határidőn belül sem teljesíti kötelezettségét, készpénzben kártérítést kell kivetni. A kártérítés mértékét ugyanúgy kell megállapítani, mint a dolgozó parasztoknál (a hátralékos termékek szabadpiaci ára + 20 százalék). A kártérítést a tagok munkaegységrészesedésének pénzbeli részéből kell fedezni. Ezen a címen azonban egy évben a munkaegységek szerint kiosztható készpénzjövedelemnek legfeljebb 25 százalékát lehet igénybe venni. Ha ez az összeg a kártérítést nem fedezné, a hátralékot a következő évre kell átvinni. A kártérítés mellett még teljesíteni kell a hátralékos termékek beadását is. Ha a termelőszövetkezet beadási kötelezettségét nem teljesítette, sem a termelőszövetkezetet, sem a vezetőt jutalmazni, kitüntetésre előterjeszteni nem lehet. Kivéve, ha a beadási kötelezettség hátralékos részét valamilyen címen (például elemi kár) elengedték. A tanácsoknak segíteniük kell a szövetkezeteket a beadás teljesítésében, időben kell értesíteniük azokat a beadási határidőkről. Az elmaradt termelőszövetkezetek elnökeivel egyénenként beszéljék meg a hátralék teljesítésének módját. VI. A minisztertanács vándorzászlaja elnyerésének feltételei A minisztertanács az ország hárm legjobb termelőszövetkezetét vándorzászlóval ésaz ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága címmel tünteti ki. A vándorzászlóval együtt a legjobb termelőszövetkezet százezer forint, a második ötvenezer forint, a harmadik huszonötezer forint jutalomban részesül. A kitüntető díj elnyerésének feltétel: a), az alaji szabály és kományz* Kohászatunk feladatai Az a forró szeretet, amely kohászainkat Rákosi elvtárshoz fűzi, az a lelkesedés, amellyel születésnapjára és felszabadulásunk ünnepére készültek, száz és ezer tonna terven felül gyártott vas és acél termelésében tükröződik. Ezt bizonyítja a Központi Statisztikai Hivatal negyedévi tervjelentése, amely szerint vaskohászatunk teljes termelési tervét 4 és fél százalékkal, készárutermelési tervét pedig 3,2 százalékkal túlszárnyalta. Az előrehaladás lendületét, szocialista ütemét jellemzi, hogy 1951 első negyedéhez képest csaknem egynegyedével, 23 százalékkal növekedett a kohászat termelése. Nagyok az eredmények, de még nagyobbak a feladatok. A második negyedévi terv mintegy 8 százalékkal megnövelt követelményeket állít kohászaink elé. A feladatok megoldása megköveteli, hogy elemezzük az elmúlt negyedévi munkát is a tanulságokat felhasználva, még eredményesebben harcoljunk ebben a negyedévben a terv teljesítéséért. A nyersvastermelésben január, február hónapban jelentős elmaradást okozott a télre való felkészülés elhanyagolása. Ennek következtében a nagyolvasztók anyagellátása hiányos, munkamenetük kapkodó, egyenetlen lett. A nagyolvasztók dolgozói ezért a második negyedévet Diósgyőrben 3,9, Ózdon pedig 9 százalékos adóssággal kezdték. A legdöntőbb feladat tehát a munka jobb megszervezése a szovjet kohászok nyersvasgyártási tapasztalatai alapján. Jobbá kell tenni az ércelőkészítést, fokozni a tömörítő művek termelését, biztosítani a nagyolvasztók elegyösszetételének állandóságát. Népgazdaságunk megköveteli a kohóművek vezetőitől és dolgozóitól, hogy tervük teljesítése mellett minél hamarabb letörlesszék negyedévi adósságukat. Ebben segítségükre lesz ötéves tervünk büszkesége, az új diósgyőri nagykohó üzembehelyezése, amely a legmodernebb szovjet technika alkalmazásával, szovjet segítséggel készült. A diósgyőri kohászok külön megtisztelő feladata, hogy az új technika tökéletes elsajátításával biztosítsák a nagyolvasztó termelésének gyors felfutását, üzembiztos, egyenletesen emelkedő menetét. Az éveleji nyersvastermelés elmaradása a Martin-acélművek munkájára is kihatott. A martinászok azonban Rákosi elvtársinak tett ígéretük teljesítésével a negyedév végére behozták elmaradásukat. Értek el eredményt a minőség terén is. Diósgyőrött például novemberhez képest negyedére csökkent a szakadt öntecsek száma. A selejt 8.27-ről 4,3 százalékra csökkent azáltal, hogy a technológiai előírásokat következetesebben betartották. 80 százalékra növelték az alsóöntések számát, minőségi brigádot szerveztek az öntőcsarnokban. De a tavaly őszi martinászértekezlet 3,5 százalékos célkitűzésének még így is alatta maradtak Az acélmű munkájában a legnagyobb hiányosságot a programmszerű gyártástól való eltérés, a martírracél minőségi hibái jelentik. Ezért ebben a negyedévben martinászaink különös gondot fordítsanak a kemencék munkájára, az adag helyes levezetésére, az acél jó kifőrésére, a tiszta lecsapólásra, az öntőberendezések tisztántartására. Martinműveink dolgozóinak legfontosabb feladata a minőségi acélgyártás fokozása. Ezzel biztosítják hengerműveink programmszerűségét, tervszerű munkáját is. A hengerművek termelésének hullámzását az egész ipar megérzi. Hengerműveink munkájában az eredmények mellett éppen a tervszerűség, a programmtartás területén sok még a hiányosság. Az ózdi lemezsoron például márciusban 58,5 százalékra esett vissza a programmszerűség és csupán a bugakiszállításnál értek el 90 százalékon felüli tervszerűséget. A diósgyőri hengerészek jobb munkát végeztek, de a gerendasoron itt is 18 százalékkal maradtak el a programom mögött. A második negyedévben a hengerművek dolgozói előtt mindenekelőtt az a feladat áll, hogy a nagyszerű szovjet gyorshengerlési mozgalom elterjesztéseig behozzák elmaradásukat. Ahol a műszaki vezetők felkarolták a gyorshengerlést, ott máris nagyszerű eredmények születtek. Az ózdi bugasoron például alapos műszaki terveket dolgoztak ki a hengersorok termelékenységének növelése érdekében. A műszaki vezetők minden erejükkel segítették a mozgalmat — Marosi elvtárs öt újítást nyújtott be a gyorshengerléssel kapcsolatban — és a negyedév rendeletek betartása, a szövettel. demokrácia érvényesítése, sz'ád munkafegyelem és példás rend a gazdaság területén; b) a növénytermelési és állattenyésztési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése, a mezőgazdasági munkák határidőre törrő elvégzése; c) az állami kötetezettségek pontos, határidőre való teljesítése. A vándor zászlót és a pénzjutalmat a második negyedévben átlagában 65 százalékkal emelték a termelékenységet. A tavalyi országos hengerészértekezlet célkitűzéseit a diósgyőri hengerészek csak két sorozaton érték el, mert műszaki terveiket nem kellő alapossággal fektették fel. A gyorshengerlési mozgalom eddigi eredményeit csak első lépcsőnek szabad tekinteni, jó szervezőmunkával kell törekednünk az eredmények továbbfejlesztésére. Nem tartott lépést a hengersorok meggyorsításával a kikészítő üzemek fejlődése. A hengerlési idő és a kikészítési idő egyensúlyát a kikészítés meggyorsításával minél hamarább meg kell teremteni. Ez a műszaki intézkedések mellett a munkaverseny szervezésének és erre a területre való irányításának kérdését állítja előtérbe. Sikereink egyik fő forrása az a lendület, kezdeményező erő, alkotó hősiesség, amely a szocialista munkaverseny során bontakozik ki kohászaink körében. A diósgyőri óriáskohó nyolchónapos felépítése, az ózdi »Április 4« nagyolvasztó nyolc és félnapos átépítése, az ózdi hengerművek nagyjavításának elvégzése másfél nap alatt — mind a verseny sikerét mutatják. A legdöntőbb feladat tehát a verseny kiszélesítése, helyes irányítása. A hengerművekben az ütemes termelés és a gyorsított módszerek alkalmazása a kiszállítási idő megrövidítéséért — ez legyen a legfőbb versenyeik A Martin-üzemekben a programokszerinti adagok gyártása legyen a jelszó és a minőségi előírások betartása mellett a grafikon szerinti munkát helyezzék a verseny homlokterébe. A műszaki vezetők a versenyvállalások mindennapi ellenőrzését kössék öszsze a termelés egyenletesen emelkedő ütemének ellenőrzésével. Be kell vonni a versenybe a gépészetet, darusokat, mindazokat, akik munkájukkal a grafikon szerinti termelést biztosítják. A verseny műszaki előfeltételeit is az eddiginél gondosabban kell biztosítani. A dolgozók versenylendületének, a termelés növekedésének egyik akadálya a gyakori üzemzavar, géphiba, mely elsősorban a tervszerűtlen javítások miatt jelentkezik. Az ózdi kohóműnél 308 óra állásidőt okozott a tervszerűtlen javítás, a diósgyőri Martin-acélműben a gépészeti és villamossági berendezések hibáiból származó állásidő 600 óránál is többet tesz ki. Fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a javítási programmot egyes, gyárrészlegek vezetői az »elmaradások behozásának« jelszavával felborítsák. A javítási tervet a termelési terv részleteként kell kezelni, amelynek teljesítése a termelési tervvel együtt kötelező. A javítások elhalasztása helyett vezetőink készüljenek fel a programm szerinti karbantartásra. Fordítsanak több gondot a gépészeti és villamossági üzemzavarok megelőzésére és a hengercserék gyors végrehajtását biztosító feltételek megteremtésére. Mindezek mellett az eddiginél sokkal fokozottabb figyelemmel kell a munkafegyelem felé fordulni. A kohászok döntő többsége fegyelmezett, pontos ,n szocialista építés hű katonája. Az első negyedévben közel felére csökkent a két döntő kohászati üzemünkben az igazolatlan mulasztók száma. De ez a szám még mindig igen magas. Emellett a munkafegyelem terén elért eredményeinket lerontja az is, hogy az igazolatlanul mulasztók számának csökkenése mellett — elsősorban Ózdon — növekedett az álbetegek száma. Az eddiginél sokkal erőteljesebben kell felvenni a harcot a munkafegyelem megszegőivel szemben. A művezetők még keményebben éljenek a minisztertanács által reájuk ruházott jogokkal. A szakszervezet az eddiginél alaposabb nevelőmunkával vegye ki részét ebből a harcból és a kohászok többségét képező öntudatos dolgozókra támaszkodva erősítse azt a szellemet, melyben a fegyelmezetlenség, az indokolatlan mulasztás szégyen és gyalázat. Közeledik május elseje, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe. Kohászainknak a nagy ünnepre készülve az elmaradások behozásával, a második negyedév feladatainak naponkénti teljesítésével és túlteljesítésével kell bebizonyítaniok, hogy az ország dolgozó népe, egész népgazdaságunk számíthat rájuk. Harcoljanak kohászaink az első negyedévi tapasztalatok felhasználásával tovább, hogy hazánk mielőbb a vas és acél országává, a béketábor még erősebb bástyájává váljék. . . Komjáthy László kohó- és gépipari miniszterhelyettes NÉP 52 ÉVA egy év munkája alapján a Termelőszövetkezeti Tanács adja át a győztesének a következő esztendő januárjának első felében. A vándorzászlót, az »ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága« címet és a pénzjutalmat egyazon termelőszövetkezet többgymást követő évben is elnyerheti. A pénzjutalom felhasználásáról a tetőzd, a szövetkezet közgyűlése. don...