Népszava, 1952. május (80. évfolyam, 101-126. sz.)

1952-05-08 / 106. szám

NÉPSZAVA ,ígérjük, hogy a nekünk küldött ócskavasból nemes, finom, tartós acélt öntünk* A Sztálin Vasmű öntödéje dolgozóinak felhívása a fémgyűjtő hónap alkalmából A Sztálin Vasmű öntödéjénél? toljozói a fémgyűjtő hónap alkalmából felhívást intéztek az ország dolgozóihoz. A felhívás a többi között a következőket mondja: »Mi, a Sztálin Vasmű öntödéjének dolgozói nagy örömmel vettük tudomásul azt a minisztertanácsi határozatot, amely országos fémgyűjtő hónap megtartását rendelte el. Modern elektro-ívfényes kemencénél, amelyben tavaly november 7-én öntöttünk először acélt, csapolásonként három tonna ócskavasat igényel. Ez annyit jelent, hogy három részlegben, 24 óra alatt máris igen nagymennyiségű vashulladékot fogyasztunk és szükségletünk a közeljövőben ugrásszerűen emelkedni fog, amikor új Martin-kemencénk elkészül és működni kezd. Éppen ezért igen nagy várakozással nézünk a fémgyűjtő hónap eredményei elé és kérjük az összes üzemek dolgozóit, hogy gondosan takarítsák ki munkatermeiket, udvaraikat és az értéktelen hulladékokat szakszerűen osztályozva adják át az ország nagy olvasztói számára. De kérünk minden hazafiasan gondolkozó férfit és nőt, fiatalt és öreget, munkást, parasztot és haladó értelmiségit, hogy a háztartásában, pincéjében, padlásán, szérűjében heverő minden vas- és fémhulladékot gyűjtsön össze és adja át a fémgyűjtő hónap alatt. Minden legkisebb ócskavasdarab — ha az olvasztókemencébe kerül — közelebb visz bennünket az ötéves terv megvalósításához és ezzel a szocializmushoz, a még szebb jövőhöz. Mi, a Sztálin Vasmű öntödéjének dolgozói megígérjük, hogy a nekünk küldött ócskavasból nemes, finom tartós acélt öntünk. Olyan acélt, amelyből számtalan korszerű gép gépalkatrész, mozdony, traktor, kerékpár és sok más egyéb nélkülözhetetlen iparcikk készül. Megígérjük, hogy a nekünk küldött ócska vasból öntött acél segítségével erősítjük hazánkat, szilárd bástyájává tesszük annak a békefrontnak, amelynek élén a Szovjetunió halad. Előre a fémgyűjtő hónap sikeréért! A felhívást a Sztálin Vasmű öntödéje dolgozóinak nevében a többi között Varga Zoltán, a gépgyári pártbizottság titkára, Novoszát Gyula, az egyesíteni öntöde üzemi párttitkára, Bodnár János, a műhely szakszervezeti bizottságának elnöke írták Tass és Kunsszentmiklós dolgozó parasztjai már 300—300 mássá fémet gyűjtöttek . A fémgyűjtési hónap első napjai vidéken is kiemelkedő eredményeket hoztak, TOLNA MEGYÉBEN a paksiak érték el eddig a legjobb eredményt. A községben négy átvevőhelyet állítottak fel és a gyűjtést a tömegszervezetek és iskolák versenyben végzik. Eddig 89 mázsa vasat és 42 kiló színesfémet gyűjtöttek. VESZPRÉM MEGYÉBEN Kerta szövetkezeti község földművesszövetkezetének tagjai az utcákat felosztották egymás között. Vér György egymaga 565 kilogramm vashulladékot és 166 kilogramm színesfémet gyűjtött eddig össze. HAJDÚ MEGYÉBEN Balus Ferencné egyek-ohattelekházi dolgozó parasztasszony, a szövetkezet felügyelő bizottságának tagja egymaga egy mázsa 72 kilogramm vasat vitt be a szövetkezetbe. Brám József hajdúhadházi általános iskolát tanuló 53 kilogramm vasat, Nagy József biharnagybajomi tanuló 42 kilogramm vasat és 12 kilogramm rezet gyűjtött össze. BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Tass község háromszáz mázsás fémgyűjtési előirányzatát már teljesítette, Kunszentmiklóson is háromszáz mázsát gyűjtöttek már be az előirányzott ötszázból. A ladánybeneiek eddig tíz mázsa vasat és tíz mázsa ólmot gyűjtöttek. Bódog Imre dolgozó paraszt egymaga egy mázsa ólmot szedett össze. A komlói Tatai-előváróbrigád négy nap alatt hét nap tervét teljesítette A tízezer méteres feltárási terv végrehajtásáért harcoló komlói bányászok között a 206-os feltárócsapat tagjai, Tatai Imre vezetésével, minden hónapban messze túlszárnyalják előirányzatukat. A Tatai-brigád havi terve negyven méter feltárása. A brigád tagjai április folyamán 56 métert tártak fel. Május első napjaiban tovább fokozódott versenyük lendülete. A brigád tagjai május 2 és 5 között tíz métert tártak fel és ezzel hét nap munkáját végezték el. Átlagosan 230 százalékos teljesítménynyel mutatnak példát a feltárás többi dolgozójának. Huszonöt blokkot hengerelt terven felül egy műszak alatt az ózdi Kónya-hengerészbrigád Az ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművének blokksorozatán minden nap szívós harc folyik a terv maradéktalan teljesítéséért. Május 5-én, hétfő éjszaka Boszjár János kétszeres sztahanovista vezetésével állt munkába a forrasztár-brigád, amely a hengerészeket anyaggal látja el. A hengerészek brigád vezetője Kónya Béla sztahanovista volt. Amikor a forrasztárok és a hengerészek megtudták, hogy az előző műszak 22 blokkot hengerelt terven felül, elhatározták, hogy túlszárnyalják ezt az eredményt. Elhatározásukat óráról órára fokozódó munkával megvalósították: kedd reggelig 25 blokkot hengereltek terven felül. Május hatodikéig 371 tübbinget gyártottak előirányzatukon felül a diósgyőri gépgyár ifjúmunkásai A DIMAVAG Gépgyárban a budapesti földalatti gyorsvasút tübbingjeit készítő ifjúmunkások jó munkájuk jutalmaként az év elején megszerezték üzemrészüknek aPetőfi Sándor tübbinggyártó ifjúsági üzemi címet. Azóta nap nap után túlteljesítik tervüket. A május elsejei munkaverseny lendületét tovább fokozva, május hatodikéig előirányzatukon felül már 371 tübbinget gyártottak Kedd délelőtt 10 óráig Udvardi Sándor má.rós négy tübbinget munkált meg 268 százalékos teljesítménynyel. Püspöki János 9 tübbing végmarását készítette el 320 százalékos teljesítménnyel. Hasonló jó eredményt ért el Kacsó József és Pécsi Károly marós is. Másfél százalékkal csökkentették a selejtet a MÁVAG vasöntői A MÁVAG vasöntödéjében az élenjáró dolgozók három héttel ezelőtt együttesen elhatározták, hogy a selejt csökkentése érdekében rendszeresen figyelik a mellettük dolgozó, kisebb szaktudású öntők munkáját a formázásnál ,és az összerakásnál, valamint, hogy munka közben tanácsokkal segítenek nekik a selejt megelőzésében. Az 5-ös csarnok öntői a jó kollektív munka eredményeként tíz százalékról hét százalékra csökkentették a selejtet. A többi között Gyánó Imre öntő Kisréti Jánost, segíti. Hasznos tanácsai segítségével Kisréti elvtárs öntvényselejtje három százalékkal csökkent. Eredményesen küzd a selejteken a többi öntő is. Az öntöde dolgozói a márciusi 11,16 százalékkal szemben áprilisban 9,54 százalékra csökkentették a selejtet. A MÁVAG vasöntői azonban ne elégedjenek meg az elért eredménynyel. Javítsák tovább munkájukat és fokozott erőfeszítéssel csökkentsék tovább a még jelenleg is eléggé magas selejtszázalékukat. st tíz átlagos teljesítmény emelésére tegyenek felajánlást A rakodógépes fejtésben dolgozó brigádok teljesítménye állandóanemelkedett. Február végére már elérték a műszakharmadonkénti kétszázcsillés átlagot, sőt 15 csillével túl is szárnyalták. A márciusi átlagot 251, az áprilisit pedig 268 csillére emelték. A Loy-mozgalom tehát szép sikereket hozott a felsőnyárádi bányában. Alig három hónap alatt száz csillével emelkedett a rakodógépes fejtésben a harmadonkénti teljesítmény. Ez az eredmény azonban még távolról sem fejezi ki azt a fejlődést, amelyet elérhettek volna. A verseny műszaki feltételeinek biztosításával együtt nem vált alaposabbá, mindennapossá az üb versenyszervező és ellenőrző munkája. A versenyszervezés terén a legnagyobb hiba, hogy a Loy-mozgalomhoz csalakozott brigádok, harmadok felajánlásai nem az átlagos teljesítmény növelését tűzik célul és nem je 1952 MÁJUS 8. CSÜTÖRTÖK SZAKSZERVEZETI Jobb versenyszervez!! és ellenőrzi! munkával segítse a Loy-mozgalom fejlődését a felsőnyárádi bánya üzemi bizottsága Lépésről lépésre tökéletesítik a verseny műszaki feltételeit A bánya műszaki vezetői valóban sikeres lépéseket tettek a verseny műszaki feltételeinek biztosításáért. Elsőrendű feladat volt, hogy a nagy■ szerű szovjet rakodógépek hatalmas teljesítményének megfelelően gondos kódjanak a szén gyors elszállításáról. Le kellett küzdeni az állandó üres csirlehiányt. A jövesztés, rakodás és szállítás, valamint az egyéb munkák összhangját, pontos egymásba kapcsolódását csak a ciklusos munkaszervezéssel érhették el. A műszaki vezetők, a bányászokkal együtt kidolgozták a ciklus-grafikont, a műszaki munkarendet és a ciklus teljesítésén alapuló brigádbérezési rendszert. A ciklus-grafikon szerinti munka meghonosítása nyomán — bár a ciklus még számos vonalon tökéletlen volt — egyenletesebbé vált a termelés,, jelentősen javult az üres csilleellátás, meggyorsult a szállítás. A második égető tennivaló: a robbantási technika tökéletesítése volt. Meg kellett a fúrást és robbantást gyorsítani. A rakodógép óriási teljesítőképessége azt követelte, hogy folyamatos munkájához biztosítsák a megfelelő jövesztést. Lépésről lépésre tökéletesítették a robbantást is. A fúrólyukak mélységét egy méterről 1.200 méterre növelték, és a Kóta-féle mioblszekundos robbantási eljárást jobban megoldották. A cél az volt, hogy az egyszeri robbantással jövesztett szénmennyiség felrakása és a gép egyik munkahelyről a másikra való »átvándoroltatása« alatt — 45—50 perc — a másik fejtési kamrában elvégezzék a fúrást, a robbantást és biztosítási munkálatokat. Meg kellett oldaniuk az anyagellátásnál fennálló nehézségeket, elsősorban a fabeadás gyorsítását. Fabeadó vágatot építettek ki, így a biztosítási munkákhoz szükséges fa beszállítása nem akadályozta a szénszállítást Ugyanakkor külön faegátó-brigádokat szerveztek, hogy a szenelőcsapatok ne vesztegessenek időt anyagbeszerzéssel A műszaki vezetők és a bányászok már a verseny kezdetén helyesen felismerték, hogy a »Termelj ma többet, mint tegnapie jelszó sikeres vakóraváltásához meg kell javítani a karbantartók munkáját. Addig csak egy lakatos és villanyszerelő dolgozott fenn a bányában a rakodógépes fejtésnél. Gyengén működött a megelőző és üzemközbeni karbantartás: az üzemzavarok miatt a munkaidő 3,3 százaléka veszett el. Harmadonként szerelőbrigádokat szerveztek és földalatti javítóműhelyben is ügyeletes szolgálatot vezettek be, amelyik a kisebb hibákat azonnal kijavította, így érték el, hogy a gépek számánál a kétszeresére növelése mellett is 2,6 százalékra csökkentették az üzemzavarok következtében kieső időt. E sokoldalú műszaki intézkedéssel jelentősen javultak a verseny műszaki feltételei, a munka szervezettsége, harmonikusabbá vált a műszaki munkarend é s mindez lehetővé tette a termelés egyenletes, folytonos emelését. Nem sokkal Loy elvtárs felhívása után a felsőnyárádi bányászok is csatlakoztak a »Termelj ma többet, mint tegnap t e-mozgalomhoz. Az Sz—153-as szovjet rakodógép fejtésében, a hármas siklóban dolgozó bányászok tettek először felajánlást. A rakodógépes fejtés e bánya termelésének mintegy háromnegyed részét adja, így hát a jelszó valóraváltása azt jelentette, hogy sikerrel teljesíthetik, sőt jelentősen túl is szárnyalhatják negyedévi előirányzatukat. A rakodógépes fejtés egy-egy harlelnek meg határidőt a vállalás teljesítésében A fejtésben például most az ötszázcsillés mozgalomért folyik a verseny, holott az április havi harmadonkénti átlag 238 csille szén volt. Igaz, egy-egy műszakban már több mint négyszáz csille szenet is termeltek: április 11-én például az első harmad 407 csille szenet fejtett. A cél azonban nem egyes kiugró eredmények elérése, hanem az átlagos teljesítmény szakadatlan növelése. Május folyamán szervezzék úgy a versenyt, hogy a harmadok vállalják: hiavi átlagban háromszáz vagy 320 csille szenet adnak a rakodógépes fejtésből. Ha fogadalmukat valóra váltották , tegyenek újabb vállalást a havi átlag további harminc-negyven csillével történő emelésére. A felajánlások tehát mindig tartalmazzák az átlagos teljesítmény emelését és pontosan jelöljék meg a vállalás teljesítésének időpontját is. A verseny így válik élővé, mozgósító erejűvé: a fejtésben dolgozó brigádok minden nap elérhető célért indulnak harcba. Naponta és műszakonként hozzák nyilvánosságra az eredményeket A versenyszellem állandó ébrentartása, fokozása érdekében az ob gondoskodjék az eredmények nyilvánosmódja ebben az időben — február derekán — átlagosan 150—170 csille szenet termelt. A hármas sikló bányászai ekkor kiadták a jelszót: »Előre a 200 csillés teljesítményért« Nagy célt állítottak maguk elé a bányászok. De a brigádok legjobb vezetői — Szlama Sándor, Schweitzer József, Béki István, Veres Vilmos és a többi — bíztak a bányászok akaratában, munkaszeretetében. És bíztak abban is, hogy a műszakiak a termelés jobb megszervezésével segítik a vállalás teljesítését, vágrahozataláról. Most a brigádok a műszakharmadok versenyét nem értékelik rendszeresen és nem ismertetik a bányászokkal az eredményeket. Alaposan elhanyagolták különösen a harmadok közötti versenyt, holott ez a termelés napról napra történő emelésének az alapja. Az ob fontos feladata, hogy megteremtse a termelés emeléséért versenyző bányászok vetélkedésének élő, mindennapos nyilvánosságát. Nap nap után, de műszakról műszakra is adjanak hírt arról, hogy az egyes brigádok, a műszakharmadok dolgozói hány csille szenet termeltek. A felolvasóban elhelyezett központi versenytábla mellett helyezték el a »Termelj ma többet, mint tegmol* jelszóért harcoló brigádok külön Log* mozgalmi versenyhíradóját is. A bánya adottságai lehetővé teszik, hogy lent a munkahelyen is versenytáblákat helyezzenek el, a hármas sikló alatt például, ahol a dolgozók közlekednek, vagy bent a fejtésben, az egyes brigádok munkahelyén, ahol a ciklus-grafikonokat kifüggesztik. A versenytáblákon mutassák meg azt is, hogy a fokozódó teljesítmény növekvő keresetet is jelent. A Békebugád tagjai például már majdnem száz forintot keresnek naponta, a Kossuth-brigádban mintegy nyolcvan, a Petőfi- és a Zatcsics-brigádban pedig napi hetven forintos keresetnél tartanak. A *Termelj ma többet, mint tegnapre jelszóért harcoló bányászok teljesítményének ilyen nyilvánossá-' gával nagyobb lendületet adhat az vb a termelés fokozásához. A Loy-mozgalom továbbfejlődése a felsőnyárádi bányában tehát jórészt azon múlik, hogy a műszaki feltételek további tökéletesítése mellett az vb jobb versenyszervező és ellenőrző munkával segítse a bányászok versenyét. a Szakszervezeti választások hírei Miért kell megvitatni a jelöltlistát ? A szakszervezeti demokrácia széleskörű jogokat biztosít minden szakszervezeti tag számára. Választható és választhat, bírálhat, javaslatot lehet. A most folyó választásokon a jelölőbizottság tesz javaslatot az új szakszervezeti vezetőségekre és a tagi gyűlésen megindokolja javaslatát. A javaslattétel gondos, az indoklás részletes és alapos legyen: milyen érdemei alapján esett a választás egy-egy jelöltre, hogyan dolgozott eddig, miként segít munkatársainak stb. A taggyűlés részvevői egészítsék ki a javaslatokat saját tapasztalataikkal, véleménynyilvánítás nemcsak joguk, hanem kötelességük is. Olyan embereknek kell az élre kerülniük, akik becsületesek, megbízhatóak, élenjárnak a termelésben, példamutatóan dolgoznak és viselkednek. Ezeket a tulajdonságokat pedig azok ismerik a legjobban, akik együtt dolgoztak a jelölttel, akik már tapasztalatot szereztek munkájáról, magatartásáról. Az is előfordulhat, hogy a jelölőbizottság téved a jelöltlista összeállításánál. A taggyűlés legyen az a szerv, amely éberen őrködik, hogy az új vezetőségekbe ne kerülhessenek megbízhatatlan, vagy éppen ellenséges befolyás alatt álló elemek. Leplezzék le azokat, akik vezető helyre akarnak furakodni, hogy akadályozhassák építőmunkánkat! Szólaljon fel tehát a tagság és támassza alá, miért helyes a jelölőbizottság javaslata. De ne hallgassa el azt sem, ha nem egyezik véleményt a jelölőbizottságéval. Vitassák meg nyíltan a problémákat, hogy akit vezető helyre választanak, mindenki bizalmát élvezze. A jelöltek elbírálásánál az első: figyelembe venni hűségüket a néphez. Miként bizonyították már be eddig is jó termelőmunkájukkal, munkafegyelmükkel, segítőkészségükkel, hogy magukévá tették pártunk célkitűzéseit. A bírálatnál ki kell térni azokra a kisebb-nagyobb hibákra is, amelyek egy-egy elvtársnál mutatkoznak. Adjon a szakszervezeti tagság tanácsot ez számára, hogyan dolgozzék a jövőben, miként javítson hibáján. Például: van, aki nem szívesen adja át munkamódszerét, van, aki türelmetlen, nem használ megfelelő hangot és így tovább. Érezzék a jelöltek a tagság felszólalásaiból, hogy figyelemmel kísérik tevékenységüket, értékelik eredményeiket, de rámutatnak hibáikra is és számonkérik azok kijavítását. Őszinte, építő bírálatra és önbírálatra van szükség Ez biztosítja a vezetőségválasztó taggyűlések sikerét. Ez ad tartalmat a szakszervezeti demokrácia megnyilvánulásainak. Ez a záloga annak, hogy megfelelő vezetők kerüljenek az üzemi bizottságok, szakszervezeti bizottságok és műhelybizottságok élére. A VÁLASZTÁSI MUNKA előkészítésének és ellenőrzésének elhanyagolása gátolja a választások sikerét. Sőt nem egy esetben a szakszervezeti demokrácia súlyos megsértését vonja maga után. A kisterenyei szénosztályozón például az üzemi bizottság nem ellenőrizte a bizalmi választások előkészítését és megtartását. Ennnek következményeként a bizalmiakat nem csoportjuk, hanem az osztályozó valamennyi dolgozója választotta meg. Az vb felületes munkáját bizonyítja, hogy az üzemi bizottság elnöke azt sem tudta, milyen formában zajlott le a bizalmi választás. JÓL KÖTÖTTÉK ÖSSZE a szakszervezeti választásokat a versenyszervező munkával több vasutas üzemben. A taggyűlések beszámolói is részletesen tárgyalták a munkaverseny szervezésében elért eredményeket és hiányosságokat. A dolgozók nagy részét így újabb versenyfelajánlások tételére ösztönözték. A Váci Fűtőház taggyűlésén például számos hozzászóló foglalkozott az üzem tervének teljesítésével és újabb fogadalmat tett a második negyedévi terv határidő előtti befejezésére. NEM AZ A CÉLJA a most folyó szakszervezeti választásnak, hogy a régi aktivistákat leváltsa. Erre csak akkor van szükség, ha azok felületes, hanyag munkát végeztek. Ezért helytelenül cselekszenek, ahol olyan aktivívákat is leváltanak, akik azért nem tudtak jó munkát végezni, mert nem kaptak elegendő segítséget. Így például a Közlekedési Szakszervezethez tartozó üzemeknél eddig megtartott választásokon a bizalmiak jelentős százaléka helyett újakat választottak. A leváltott aktívák közül sokan nem érdemelték meg, hogy munkástársaik megvonják tőlük bizalmukat. Ahol többségükben új, még gyakorlatlan aktívákat választanak, megnehezítik a feladatok maradéktalan, jó megoldását. .