Népszava, 1952. június (80. évfolyam, 127-151. sz.)
1952-06-01 / 127. szám
NÉPSZAVA Jó versenyszervezéssel segítse a bányászok jó kezdeményezéseit, a herbolyai Terv-záró üzemi bizottsága A Saróka zárnéi Szénbánya Vállalat dolgozói élretörtek a bánya-, energia- és vegyipari vállalatok versenyében. A jelentés megállapítja: "Az eredményekhez döntően hozzájárult a műszakiak jó munkája, a frontfejtések megszervezésének megjavítása, valamint a Szovjetuniótól kapott Donbassz-kombájn mind tökéletesebb alkalmazása. A herbolyai Terv-táró bányászai és műszaki dolgozói szívós munkával, a termelés jobb megszervezésével, a kombájn és a szállítógépek mind tökéletesebb kihasználásával egyenletesen fokozták teljesítményüket s ezzel jelentősen hozzájárultak vállalatuk kimagasló eredményeihez. A bánya kombájnos frontja első negyedévi tervét 106.1 százalékra teljesítette. Áprilisban 106.2 százalékot ért el, májusban pedig 107 százalékra növelte teljesítményét. Tökéletesítették a ciklusos munkaszervezést A gépek teljesítőképességének jó kiaknázását elsősorban az tette lehetővé, hogy tökéletesítették a ciklusgrafikon szerinti munkaszervezést. Májusban sikerült megvalósítaniuk a 24 órás ciklust. A kombájnkezelők, a front bányászai és a műszakiak vállvetve harcoltak a ciklusos munkaszervezés megjavításáért. Tudják, hogy ez egyik döntő feltétele a gépek jobb kiaknázásának, a termelés állandó és egyenletes fokozásának. A legnagyobb akadályt a szállítási zavarok okozták. Ezért a front szállító-alapvágatába — az addigi két kaparószalag helyett — egy kétláncos szovjet kaparót szereltek be. Ezzel a rendkívüli teherbírású szállítógéppel biztosították, hogy a fronton kitermelt szenet gyorsan továbbíthassák. A kombájn és a szállítógépek munkájának folyamatossága azt követelte, hogy meggyorsítsák a biztosítási munkálatokat is. A front bányászainak javaslatára külön fabeadó-brigádokat szerveztek. A külszínen géppel előkészített, méretszerinti fát szállítanak a frontra, így a biztosításra fordított időt tetemesen megrövidítették. Döntő feladat volt az üzemzavarok csökkentése, a megelőző és az üzemközbeni karbantartás megjavítása. A Donbassz-kombájn, valamint a kaparó- és gumiszalagok bármelyikének hibája az egész front leállását jelenti, hiszen e gépek munkája szorosan egymáshoz kapcsolódik. Ha egyetlen kaparószalag leáll , megbénul az egész frontfejtés. Ezért bevezették, hogy a kombájn kezelői és a szállítógépek dolgozói műszakról műszakra feljegyzést készítenek gépeik működéséről, észrevételeket és javaslatokat tesznek. A karbantartók így mindig pontosan tájékozottak, megismerik a leggyakoribb hibaforrásokat és a kisebb hibákat azonnal kijavítják. E módszer szép eredményeket hozott: a Donbasszkombájnnál májusban egyetlen esetben sem volt üzemzavarból származó kiesés és a szállítógépeknél is egyharmadára csökkent a veszteségi idő. A gépkezelők és karbantartók szoros együttműködése nyomán a kombájnos fronton áprilishoz viszonyítva, május hónapban 37 százalékkal emelkedett a gépkihasználás foka. Szervezze meg az fib a front bányászainak versenyét A szocialista verseny, a kombájnbrigádok nemes versengése új lendülettel viheti tovább a gépkihasználást, a termelés fokozását. Sándor József elvtárs, kiváló kombájnkezelő szerint: *Eddig még nem versenyeztünk egymással s nem döntöttük el, ki a legjobb gépkezelő, melyik a legjobb kombájnos brigád. Úgy hiszem, nem dolgoztunk eddig sem rosszul. Bizonyos azonban, hogy még többre is képesek volnánk, ha versenyre kelnénk egymással.A gépkezelők örömmel versenyeznének, hiszen szeretik munkájukat. Nagyon-nagyon megszerették a kombájnt, e nagyszerű szovjet gépet. Sándor elvtárssal együtt a többi kombájnvezető is így beszél: »Sohasem dolgoznék mással, mint a Donbasszszal. Olyan így a munka, hogy csak öröme telik benne az embernek.« A Terv-táró bányászainak eddigi eredményei bizonyítják, hogy a termelés állandó fokozásának egyik döntő feltétele a gépek egyenletes, jó kihasználása. A további sikerek alapja, hogy az Eb felkarolja a bányászok törekvését a gépek jobb kihasználására és széleskörű versenyszervező munkával segítse a termelés emelését. Az ab kötelessége, hogy a gépek teljesítőképességének még jobb kiaknázása érdekében, a bányászok kívánságának megfelelően, mozgalmat szervezzen a kombájnos fronton. A legjobb gépkezelők: Sándor József, Puskás János és Sz. Tóth József elvtársak maguk is azon a véleményen vannak, hogy a verseny még nagy tartalékokat tárhat fel a bányában. Szervezze meg az ob a kombájnkezelők és kombájnos brigádok versenyét úgy, hogy a három műszak dolgozói napról napra azért vetélkedjenek, melyik harmad ad több szenet. A versenytábla és a dicsőségtábla adjon állandóan hírt a verseny állásáról. Népszerűsítsék a napi termelés hőseit. A kombájnkezelők így beszélnek: »Az biztos, hogy nem kötne meg egyikünk neve sem a versenytáblán.« A verseny még nagyobb pezsgést, állandó lendületet vinne a munkába. A szocialista verseny ereje, élő nyilvánossága a munka még tökéletesebb megszervezésére, a gépek teljesítőképességének még jobb kihasználására ösztönzi a bányászokat. A műszakiak, a szállítás és karbantartás dolgozói is versenyezzenek egymással A frontfejtés műszaki dolgozói is szívesen csatlakoznának a bányászok versenyéhez. Csordás Barna harmadvezető frontaknász szerint: »A mi munkánkat is előrevinné, ha versenyeznénk egymással. Felajánlásunknak arra kell irányulnia, hogy még jobban biztosítsuk a bányászok versenyének műszaki feltételeit« Az üzemi bizottság segítse, hogy a harmadok munkáját irányító műszakiak, elsősorban a harmadvezető frontaknászok is részt vehessenek a versenyben. Így érhetik el, hogy mindinkább tökéletesítik a műszaki feltételeket, fokozzák a gépek kihasználását és ezzel együtt a termelést. A harmadokközötti verseny helyes formája, ha a kombájn-brigádok és velük együtt a műszakiak csatlakoznak a Loy-mozgalomhoz, vállalják, hogy jelenlegi átlagos napi termelésüket június végére — például — húsz csillével emelik. Persze nem elég, ha csak a szenelők és a műszakiak között folyik a verseny! A gépek jobb kihasználása csak úgy lehetséges, ha a szállítás dolgozói is részt vesznek a versenyben. Az vb-re e téren különösen fontos tennivalók várnak. A szállítás megszervezésében még igen jelentős hibák tapasztalhatók. A legnagyobb hiba, hogy állandóan szétdobálják a szállítóbrigádokat. Ez azért is helytelen és káros, mert a dolgozók így nem szokhatnak össze. Nem alakulhat ki egyegy brigádon belül a jó munkamódszer, a helyes munkaszervezés. A kombájnkezelők javaslata: »Szervezzenek állandó szállítóbrigádokat és állítsanak élükre egy-egy felelős vezetőt.« Az üb vigye e tanácsát az üzemvezetés elé. Hasson oda, hogy megvalósuljon a bányászok észszerű javaslata. Ha állandó szállítóbrigádokat hoznak létre, megszervezhetik a szállítás dolgozóinak versenyét. A szállítók — a szenelőbrigádok felajánlásának megfelelően — szívesen vállalják, hogy gyorsan elszállítják a teli csilléket és megfelelő számú üresről gondoskodnak. Hiszen a termelés állandó emelésével együtt nő a szállítás dolgozóinak keresete is. A szállítók verseire, munkájuk megjavítása nagyon fontos feltétel a gépek jobb kihasználásában. A gépkapacitás fokozása jelentős mértékben a bányában dolgozó lakatosok, villanyszerelők felelősségteljes, gondos munkájától függ. A kombájnos front karbantartói lelkes odaadó munkáról tettek tanúságot már eddig is. Az ő munkájukat dicséri az üzemzavarok és veszteségidők jelentős csökkenése. Sokan — mint Kövesdi József elvtárs — számos újítással segítették elő a kombájn és a szállító gépek jobb kihasználását. Harencsák Gyula kiváló bányagépmester mondja: »A karbantartók munkáját csak még eredményesebbé tenné, ha versenyszerződést kötnének egymással. A mi versenyünk fő célja az üzemzavarok és veszteségidők csökkentése lehet.« Kövesdi elvtárs szerint: »A harmadok ügyeletes karbantartóinak versenye még szorosabbra fűzné kapcsolatunkat a kombájnos brigádokkal. Növelné felelősségérzetünket, ha együttesen versenyeznénk a másik harmad dolgozóival.« Az ob gondoskodjék, hogy a karbantartók kívánságának megfelelően egészséges verseny szülessék a karbantartás dolgozói között is. Ezzel is előrevihetik a termelés állandó, egyenletes fokozását. A gépek jobb kihasználásáért folyó harc tehát szorosan kapcsolódik a verseny továbbfejlesztéséhez. Az vb akkor végezhet e téren jó munkát, ha a bányászok kezdeményezésének megfelelően a kombájnos front minden dolgozóját versenybe szólítja és biztosítja e verseny jó nyilvánosságát. A herbolyai Terv-táró kombájnos frontjának bányászai eddigi szép eredményeiket még tovább akarják fokozni, hogy a gépek teljesítőképességének növelésével napról napra több csille szenet adjanak, hogy a Sajókazinci Szénbánya Vállalat elnyerje a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Az üzemi bizottság a verseny jó megszervezésével segítse a bányászokat a győzelemhez. Várkonyi István 2 1952 JÚNIUS 1. VASÁRNAP Fokozzák a harcot a Fémszerelvényárugyárban a termelőképesség jobb kihasználásáért Amikor a Fémszerelvényárugyárban először hallottak a DIMAVAG dolgozóinak kezdeményezéséről, sokan azt gondolták, hogy a gépek jobb kihasználásáról náluk nem is lehet beszélni, mert rossz az anyagellátás. Áprilisban, nagyrészt a rossz öntvényellátás miatt, a teljes termelési tervet csak 91, a készárutermelési tervet pedig 87,6 százalékra teljesítették. Az öntvényeket a Salgótarjáni Kályhagyár öntödéje és a Soproni Vasöntöde tervszerűtlenül szállította. A későn érkezett anyagok miatt azután kapkodás. A termelés hullámzását, a gépek kihasználásának alacsony fokát elsősorban a munka helytelen szervezése okozta- Munkaadagolás nagyrészt csak papíron volt. A gyakorlatijain az alkatrészek gyártását nem a tervszerű előrelátás, hanem az armatúraszerelde azonnali kívánságai irántyították. Az armatúraszerelés két egymástól távoleső műhelyben folyt A két részleget a műszaki vezetés nem tudta áttekinteni, egybehangolni, ellenőrizni. A szerelésre került szériákat a központi raktárban állították össze és legtöbbször a következő széria rovására pótolták a hiányzó alkatrészeket. Ez természetesen később súlyosan éreztette hatását. A nehézségeket fokozta, hogy az alkatrészeket az I. számú armatúraszerelőműhelyből a II-esbe szállították át vízüvegezésre, tömítésre, nyomáspróbára. Onnan azután a szerelés folytatása végett visszavitték az I-es szereldébe. Ugyanakkor kis mennyiségben magában az I-es műhelyben is végeztek tömítést, vízüvegezést, nyomáspróbát. Vándorlás közben a különböző típusok hasonló alkatrészei összekeveredtek, gyakran el is kallódtak. A hiány az egyes alkatrészfajtákból mindig szerelés közben derült ki és akkor azután a forgácsolókra szakadt a »hajrá«, a hiányzó alkatrészeket gyorsan pótolniok kellett. Emiatt a forgácsológépeket indokolatlanul sűrűn kellett átállítaná. A szereld© hóvégi »hajrá« jellemezte a gyárban a termelést. A gyár legjobb dolgozóinak, a kommunistáiknak a nehézségek ellenére is az volt a véleményük, hogy a gyár termelőképességét az eddiginél sokkal jobban ki lehet használni, ha a belső munkaszervezési hibákat megszüntetik. Ezek a hibák leküzdhetők — mondották — és leküzdésükkel a gépek kihasználását a jelenlegi — egy műszakra vonatkozó — 78,5 százalékról a második negyedévben 85 százalékra, a harmadik negyedévben 91,5 százalékra fokozhatják. számára hirtelen sürgőssé vált alkatrészek rajzainak keresése, anyagának előteremtése is növelte a gépállásokat. Mindez együttvéve a programm eltolódását okozta. Világos, hogy ilyen körülmények között a gépek jobb kihasználásának egyik legfontosabb előfeltételét, a termelés egyenletességét az armatúraszerelésnél kellett először megteremteni. A gyár műszaki vezetői ki is dolgozták a szerelés új rendjét. Az armatúraszerelést egy műhelybe vonták öszsze és munkafolyamatok szerint rendezték. Az alkatrészek azelőtt a szerelőműhelyig hetvenméteres utat, a szerelés alatt további 98 méteres utat tettek meg. A műhelyrendezés az alkatrészek útját a szerelőműhelyig negyven méterre, a szerelés alatti utat pedig 14 méterre rövidítette. Ezzel a szállítás is sokkal egyszerűbbé vált. Évi kétezer tonna anyag kétszeri mozgatását szüntette meg az átszervezés. Ugyanakkor a festőműhelyt is áthelyezték, amivel évi háromszáz tonna anyag műhelyközi szállítását takarítják meg. A műhelyátszervezés során még az is kiderült, hogy eddig — helytelenül — egy munkás dolgozott a kétkorongos csiszológépeken. Természetesen csak egy korongon — közben a másik korong üresen forgott. Áttértek a ■gépek mindkét korongjának használatára és így hat csiszológépet adhattak át más gyárnak. műhely szerszámkiadójába, sőt a Központi szerszámraktárba is a muníciójukhoz szükséges szerszámokért —i közben gépük áll. De áll addig ia, amíg rajz után mennek, munkautalványért járkálnak. A szerszámok köszörülésének jobb megszervezésével is sok gépállást meg lehetne takarítani. Minderről azonban hallgat a kimutatás. Hallgat, mert a művezetők nem unják be ezeket a veszteségidőket és így »szüntetik meg« az állóórák nagy részét. De nem tartják pontosan nyilván a gyárban a géptisztításra fordított, indokolatlanul sok időt sem. Ugyanakkor pedig minden gépetaz1 óráig »tisztítanak« szombatonként. Ezenkívül hétközben minden műszakkezdéskor öt-tíz percig és munkadarabváltásnál is. A géptisztítás valóban fontos, de helytelen, hogy az emiatt elveszett gépidőt nem kísérik figyelemmel. Ezért nem is tudják a dolgozók, hogy teljesítményük milyen nagy mértékben emelkedhetnek a gépek kezdés előtti vagy műszak utáni tisztításával, amire az egyműszakos munka lehetőséget biztosít. Sokat állnak a gépek a társadalmi munka miatt is. Alapvető hiba, hogy a gyár vezetői elnézik az ilyen cím alatt feltüntetett veszteségidők elszámolását. A kimutatás arról beszél, hogy a II-es esztergaműhelyben áprilisban két gépóra veszett el ilyen címen. A valóságban ennél jóval nagyobb a veszteség. A bérelszámolás tanúsítja, hogy Rieger Attila és Kiss Irén sztahanovista esztergályosok, valamint mások gépe sokkal többet állt áprilisban hasonló okból. A gyári pártszervezet titkárának és az üzemi bizottság elnökének nem szabad elnéznie, hogy a társadalmi munkát a termelés rovására végezzék, hogy ez bárkinél is gépállást okozzon, órákat raboljon el a terv teljesítésétől és végeredményben fékjévé váljék a teljesítmények növelésének. A Fémszerelvényárugyárban a műszaki vezetők a munka egyes területeinek jobb megszervezésével sokat tettek a gépek jobb kihasználásáért. Még mindig nagy veszteségidők akadályozzák azonban a gépek lehető legjobb kihasználását. Ezeket a veszteségeket a dolgozók javaslataira, kezdeményezéseire, bírálatára támaszkodva szüntessék meg a Fémszerelvényárugyár vezetői. Faragó István Jobb munkaszervezés a szerelésnél — jobb gépkihasználás a forgácsolóban A zárt ciklus újabb eredményeket hoz A gyár az armatúraszerelés átszervezésével megtette az első lépést a gépek jobb kihasználásához vezető úton. A második lépés a legsúlyosabb munkaszervezési hibák megszüntetése volt az esztergaműhelyekben. Az eszterga-Az áldatlan állapotnak a permetezőgépgyártás zárt ciklussá alakításával vetnek véget. Egy műhelybe kerül az egész gyártási folyamat. A zárt ciklus kialakításával a megmunkálógépek újfajta csoportosítása szinte ugrásszerűen fokozza kihasználásuk lehetőségét. A három fémnyomógép, amely a permetezőgépciklusba kerül, áprilisban még átlagosan 151 órát dolgozott. Májusban — állandó egynemű munkával — már elérik a 170 órás átlagot. A kis Pittler-revolvereszterga szintén eléri a 170 órás havi futási időt, mert a zárt ciklusban már nem kell folyton átállítgatni armatúraalkatrészek gyártására. A ciklusba kerülő csúcsesztergapad számára — eddig nem is volt leterhelve — most már állandó munkaellátást biztosít a permetezőgépek alkatrészeinek gyártása. A zárt ciklus megvalósításával megrövidül az anyagok útja, javul a műhelyterület kihasználása is. A permetezőgépgyártás zárt ciklusa a nyersanyag útját a műhelyig a régebbi 44 méterről 16 méterre, a megmunkálás műhelyekben a két főgyártmány, az armatúrák és a permetezőgépek alkatrészei megmunkálás közben gyakran keresztezték egymást. Ez gyakori gépátállításhoz, szerszámcseréhez vezetett, útját a szállításig 79 méterről 34 méterre csökkenti. Tovább kell csökkenteni a veszteségidőket A műhelyszervezés tökéletesítésével a Fémszerelvényárugyárban a termelékenység háromszázalékos emelkedését akarják elérni. De a gépeknek a veszteségidők csökkentésével történő jobb kihasználása még ennél is nagyobb lehetőséget biztosíthatna a dolgozóknak a termelés további fokozására. A gyár vezetői még nem fordítanak kellő figyelmet a gépállási idők okainak felkutatására és megszüntetésére. Igaz, hogy a gépállási idők kimutatása elég kevés veszteségre mutat. Lamanda Pál, a munkaügyi osztály vezetője azonban olyan gépállási kimutatásokat ír alá, amelyek nem a valóságot tükrözik. Áprilisban például a kimutatás szerint az egész gyárban egy óra sem veszett el a munkaelőkészítés hiánya miatt. A valóságban pedig majdnem minden gép értékes perceket veszít naponta a hiányos munkaelőkészítés miatt. A dolgozók maguk járnak ,a I nismon’sVI FÍLVÜNCJ *—* I \ \rocmzT/ts\ pmimma' m. em. s/ ____}' Ak \i fíhnyomási-----*{adogoshuhka\ ^-jszutás] Aw - - —4sinniis]—»•—| mid | PFRMETF2ŐL \ \ fut | A I xMIO | / ► -|jZAIUTA'S] A régi munkaszervezés mellett a permetezőgépgyártásnál a nyersanyag útja a műhelyig 44 méter volt, a megmunkálás útja a szállításig 79 méter \fíhnyomai\—-----*^WKÍCSOlÍS\ rI—'T—mmi [•H--— \BAKTÁ't\ i h szcmis] -Ti"—r \ MU MOW aul | MEO I-»\cSOMICaii\ ! A j Pnisi]—>-f reir’ő] -r \suiimsV A zárt ciklus megszervezésével a nyersanyag útja a műhelyig 16 méter; a megmunkálás útja a szállításig 34 méterre csökkent Az ország fiatalsága sikerrel vívta meg a pénteki fémgyűjtő csatát Péntek délután az ország fiatalsága nagy rohamra indult a fémgyűjtési hónap sikeres befejezéséért. Hajdú- Bihar megyében több mint 12.000 fiatal gyűjtött ezen a napon vas- és fémhulladékot. A debreceni autójavító DISZ-fiataljai indították el a debreceni üzemek között a fémgyújtási versenyt. Most is jó munkát végeztek. Pénteken vasból 54 mázsát, szinesfémből 230 kilót gyűjtöttek össze. Kecskeméten pénteken többszáz fiatal vett részt a fémgyűjtési versenyben. Az élüzemjelvényes Kecskeméti Gépgyár fiataljai 120 mázsa vasat gyűjtöttek. Ezzel együtt már 500 mázsára emelkedett a gyár fiataljainak vasgyűjtési eredménye. Szegeden különösen jó munkát végzett Horváth Gergely géplakatostanuló harminctagú brigádja. Péntek délután ásókkal, csákányokkal, kötelekkel felszerelve kimentek a Tiszapartra, ahol már az előző napokban felfedezték, hogy a parti iszapban nagymennyiségű ócskavas hever, a háborúban lerombolt vasúti híd alkatrészei. A fiatalok több mint 50 mázsa vasat »bányásztak ki« az iszapból. Kiskundorozsmán a földművesszövetkezet tagjai saját kocsijukkal segítettek a gyűjtésben. Az úttörők kiskocsikkal járták be a községet. Az előirányzott 300 mázsa vas és 7 mázsa színesfém helyett eddig ötszáz mázsa vasat és több mint 10 mázsa színesfémet szedtek össze. A baranyai földművesszövetkezetek a pénteki fémgyűjtőnap eredményeit is figyelembe véve, eddig 2069 tonna vas és fémhulladék összegyűjtéséről adtak számot. A BÉKETALÁLKOZO TISZTELETÉRE »Erőnk a béke« címmel versgyűjtemény jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában. A kötet 45 magyar költő békeversét tartalmazza. Kossuth-díjas és József Attila-díjas költőink mellett a legfiatalabb költők versei is megtalálhatók. A kötet a Magyar Írók Szövetsége, a Szépirodalmi Könyvkiadó és a Révai Nyomda közös kiadványa.