Népszava, 1952. augusztus (80. évfolyam, 179-204. sz.)

1952-08-01 / 179. szám

NÉPSZAVA 2 Valósítsák meg az üzemi kollektív szerződés pontjait a Budapesti Porcelángyárban Gyáraink igazgatói és üzemi bizottságai ezekben a napokban adtak számot a dolgozók előtt, hogyan teljesítették kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeiket az elmúlt negyedévben. Július 28-án a Budapesti Porcelángyár öv utcai telepén is összegyűltek a dolgozók, hogy meghallgassák Kollár Sándor igazgatóhelyettes és Csordás László ab-elnök beszámolóját. A műhelyek dolgozói érdeklődéssel készültek erre a napra. Hiszen a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének ismertetése választ ad kérdésükre: hogyan fejlődött üzemükben a termelés, a beruházás, a szociális gondoskodás, a munkaverseny , és a kultúrmunka a második negyedévben. Rövid, felszínes beszámolók Ugyanakkor kíváncsiak voltak jónéhány meg nem valósított kötelezettség sorsára is. Szerették volna tudni például, hogy miért nincs még mindig elég szállítókocsi. Az udvari csoport dolgozóit az érdekelte legjobban, mikor készül el a június 1-re megígért öltöző és mosdó. Arra is kiváncsiak voltak, hogy a havi verseny bevezetésén kívül milyen munkát végzett ez alatt az idő alatt az ob. Mert a gyakorlatban nem nagyon tudták ezt eddig megállapítani. Csordás László elvtárs vb-elnök beszámolója elején megállapította: az ob csak hiányosan tett eleget vállalt kötelezettségeinek. Mindössze néhány vállalásról adott számot. És azokról is nagyon felszínesen. »Az vb teljesen elhanyagolta a felajánlások ellenőrzését« — mondotta. De miért? Csordás elvtárs a magyarázatot nem tartotta fontosnak. A Rőder-mozgalom bevezetésének elhanyagolását már megmagyarázta. Szerinte ez nem komoly mulasztás, hiszen már a présműhelyben is — ahol legroszszabbul állt az új norma teljesítése — 100—150 százalékos eredményeket érnek el. Azt azonban figyelmen kívül hagyta: ha a présműhely dolgozói megismernék a fejlett sztahanovista munkamódszereket, többet is el tudnának érni. Az egész szerződés sorsáról adjanak számot Ezután Kollár Sándor igazgatóhelyettes vette át a szót. Bevezetőben beszámolt a megvalósult vállalásokról. Elmondotta: kijavították a kőművesöltözőn keresztül vezető porelszívó készüléket. Villanyórát szereltek fel a korongos műhelyben, elvégezték a 3-as számú alagútkemence felújítását stb. A mulasztásokat is felsorolta Kollár elvtárs, de hogy kit terhel miattuk a felelősség, arról alig esett szó. Ehelyett minden pontnál tisztázta, miért nem hibás az igazgató, öltözőket és mosdókat például azért nem építettek, mert »messziről kellene bevezetni a vizet és ehhez nincs elég vezeték«. A masszagyúrógépeknél azért nincs még ma sem áztatóláda, mert »a művezető nem adta le a megrendelést«. A Budapesti Porcelángyár dolgozói azt érezték, hogy Kollár Sándor és Csordás László nem úgy számoltak be a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek soráról, ahogyan azt az üzem gazdái, a termelés harcosai megérdemlik. A rövid, hiányos és kritikátlan beszámoló okozta, hogy mindössze két dolgozó, Farkas és Fárián elvtársak szólaltak fel. De kérdéseikre ők sem kaptak kielégítő választ. Küzdjenek következetesen a szerződés minden pontjának megvalósításáért Mi az oka annak, hogy az igazgatóhelyettes és az ül-elnök ilyen felületesen kezelték ezt a fontos feladatot? A dolgozók lebecsülése és az önelégültség. Igaz, a dolgozók lelkes munkája eredményeként a gyár túlteljesítette második negyedévi tervét. De helytelen, hogy Csordás László ab-elnök ebből azt a következtetést vonja le, hogy további fejlődésre nincs lehetőség. »Bezzeg három évvel ezelőtt még voltak rejtett tartalékaink, de most már nincsenek« — mondotta. Ezért nem harcolt az üzemi bizottság a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek megvalósításáért s nem ellenőrizte az igazgató munkáját sem. A Budapesti Porcelángyár dolgozóinak azonban — a termelés eredményei is mutatják — más a véleményük. Jó munkájukkal, augusztus 20 tiszteletére tett felajánlásaik teljesítésével bizonyítják be: a fejlődésben nincs megállás. Az üzem vezetőitől és az üb-től pedig azt várják, hogy a jövőben sokkal következetesebben hajtsák végre a kollektív szerződés, az üzem második alkotmánya minden pontját. A szakszervezeti munka módszerei Alkalmazzák a versenynyilvánosság valamennyi formáját Dolgozóink az egész országban lelkesen munkálkodnak a Rákosi elvtársnak adott szavuk, fogadalmuk valóraváltásáért, a harmadik negyedévi terv határidő előtti befejezéséért. A munkások hősies harcát a tervteljesítésért az üzemi és szakszervezeti bizottságok azzal segíthetik legjobban, ha még magasabbra szítják a dolgozók versenykedvét, ha napról napra ismertetik a dolgozók versenyben elért eredményeit és a hibákat, valamint azt, hogy hol tartanak fogadalmuk teljesítésében. E célt szolgálja a friss, változatos, élő versenynyilvánosság. Az Üzemi bizottságoknak tehát az a feladatuk, hogy rendszeresen használják a verseny nyilvános ellenőrzésének valamennyi eszközét. A nyilvános ellenőrzés egyik legfontosabb fóruma a termelési értekezlet. Az augusztus 1-től 10-ig tartandó értekezletek előkészítésében segítse és ellenőrizze a szakszervezet a beszámolót tartó műszaki vezetőket, hogy azok részletesen elmondják, hogyan teljesítette az üzem, üzemrész júliusi tervét, miként hajtotta végre eddig augusztus 20-i felajánlását. Az értekezleteken dicsérjék meg azokat a dolgozókat, akik vállalásuk teljesítésében élenjárnak, az elmaradókban pedig keltsék fel a felelősségérzetet, hogy a Rákosi elvtársnak adott szó kötelez. De egyben mutassák meg azt is, hogyan teljesíthetik felajánlásaidat. Ez egyik fontos feladatuk a negyedévenként megtartott szakszervezeti taggyűléseknek is, amelyeken az üzem szakszervezeti vezetősége elmondja, mit tett a verseny fejlesztése, a vállalások teljesítése érdekében, s a dolgozók bírálata alapján határozatot hoz a szakszervezeti munka megjavítására. Ahogyan a műhelyek, üzemrészek versenynyilvánosságának fontos fóruma a termelési értekezlet, ugyanúgy egy-egy szakszervezeti bizalmihoz tartozó dolgozók számára ezt a célt szolgálja a csoportértekezlet. " Ezen a bizalmiak megbeszélik a csoport egyes tagjainak a versenyben elért eredményeit. Azok a dolgozók, akik fogadalmukat már teljesítették, nagyobb eredmények elérésére tesznek ígéretet és segítséget nyújtanak az elmaradóknak, hogy azok is megtarthassák adott szavukat. Természetesen az a helyes módszer, ha ezeken az értekezleteken a bizalmiak ismertetik azt is, hogy a műhely, az üzem hol tart augusztus 20-ra tett fogadalmának teljesítésében, valamint, hogy ebből mi jut a csoportra és külön az egyes dolgozókra. A verseny nyilvánosságának ehhez a formájához nagy segítséget nyújt a szakszervezeti aktíváknak a »bizalmi napló«. Ebben a bizalmiakeltüntetik csoportjuk tagjainak versenyvállalásait és naponként vagy dekádonként vezetik az elért eredményeiket. Majoros Anna, a Kontaktagyár szerekéjének szakszervezeti bizalmija például rendszeresen vezeti a naplót. Az egyik csoportértekezleten ebből állapította meg, hogy Orbán Mária szereldei ifjúmunkás már teljesítette augusztus 20-i vállalását és újabb, nagyobb célt kell maga elé tűznie. Orbán Mária elvtársnő újabb fogadalmattett: augusztus 20-ra befejezi 1953. évi júliusi tervét. A versenynyilvánosság legelterjedtebb, legegyszerűbb formája a falitábla. A Hőpalack- és Üvegipari Vállalatnál a műhelyenként felállított falitáblákra a szakszervezeti aktívák naponta kiírják az egyes dolgozók teljesítményét, sőt dekádonként a műhelyek eredményeit is feltüntetik, így a dolgozók láthatják azt, melyik műhely jár élen a termelésben, melyik maradt le. A Csavarárugyár üzemi bizottsága azt is feltünteti a táblákon — és ez a legjobb módszer —, hogy az egyes dolgozók hol tartanak fogadalmuk valóraváltásában. Azzal is ösztönzi a dolgozókat nagyobb teljesítmények elérésére, hogy a legjobbak nevét nemcsak az üzemen belül, hanem a gyár utcai frontján is kifüggesztették. Kiírták például, hogy Fűrész László hidegsajtoló augusztus 20-ra vállalta, teljesítményét az új műszaki normával 138 százalékra növeli. A munka jobb megszervezésével, a gépállásidő csökkentésével fogadalmát túlteljesítette, 145 százalékos eredménynél tart. Az üzemi bizottságok fontos feladata, hogy azokban az üzemekben, ahol erre lehetőség van, a hangosbeszélőt is rendszeresen felhasználják a verseny nyilvános ellenőrzésére. A Kontakta-gyárban a hangosbeszélő nemcsak az üzem által elért eredményeket, valamint azoknak a dolgozóknak a nevét mondja be, akik túlteljesítették fogadalmukat, hanem a legjobbaknak indulókat és mozgalmi dalokat is küldenek, így serkentik őket még jobb munkára. Használják üzemi bizottságaink ezenkívül a verseny továbbfejlesztésére a „villámokat“, a tömör, eleven kis plakátokat, röplapokat. Gondoskodjanak arról, hogy a villámok már néhány perccel a műszak befejezése után megjelenjenek. Hirdessék az aznapi legjobbak munkahőstetteit. Az eddig felsorolt módszereken kívül még több lehetőség kínálkozik üzemi bizottságaink számára a versenynyilvánosság frissé, elevenné tételéhez. Legtöbb helyen rendelkezésre állnak már az üzemi sajtó, a kultúrbrigádok, dicsőségtáblák és a dicsőségkönyvek. Felhasználhatják még a nagy rajzos plakátokat is, amelyekkel a legjobb dolgozókat népszerűsítik s lelkesítik több és jobb munkára. A versenynyilvánosságnak tehát nagyon sok formája van. Az üzemi bizottságoktól függ, melyiket használják, hogy ne legyen az egyhangú, unalmas. Csak a változatos versenynyilvánosság kelti fel a dolgozók érdeklődését s ösztönzi őket a több és jobb munkára a harmadik negyedévi terv határidő előtti befejezésére. Ezért üzemi bizottságaink érezzék a felelősséget a versenynyilvánosság terén rájuk háruló feladatokért, mert a jó vagy rossz versenynyilvánossággal elősegíthetik vagy gátolhatják a dolgozók Rákosi elvtársnak tett ígérete teljesítését. Kugler elvtárs felszólítja az ózdiakat, elevenítsék fel a Bódi elvtárssal folyó párosversenyének nyilvánosságát Kugler Lajos Kossuth-díjas diósgyőri hengerész és Bódi Béla Kossuthdíjas ózdi hengerész régi párosversenytársak. Kugler elvtárs még a tavasszal vállalta, hogy szeptember 30-ig 60 tonnával szárnyalja túl tervét. A 60 tonnából júniusra tíz, júliusra 25 tonna esett. Júniusban azonban Kugler elvtárs elmaradt a vállalás teljesítésében. Ebben a hónapban azután — nehogy elmaradjon Bódi elvtárs mögött — alaposan megfogta a munkát. A júliusra vállalt 25 tonna helyett 36,2 tonnával teljesítette túl tervét. Így bepótolta múlt havi elmaradását is. Július 30-án napi tervét 192,8 százalékra teljesítette. A nagy eredmények mellett joggal elégedetlen Kugler elvtárs, mert semmit sem tud versenytársa munkájáról. Márpedig milyen verseny az, amelyikben a versenytársak nem ismerik egymás eredményeit. A diósgyőri és az ózdi szakszervezeti bizottság, de a két hengermű üzemi bizottsága sem törődik a két Kossuth-díjas hengerész párosversenyével. Nem tájékoztatják őket egymás eredményeiről sem. Kugler elvtárs már arra is gondolt, hogy Bódi elvtárs elmaradt és az ózdiak ezt nem merik bevallani. Kérdezi hát Bódi Bélától: »Hol tart a vállalása teljesítésében?« Kéri a diósgyőri és az ózdi szakszervezeti vezetőket, ne becsüljék le párosversenyüket, hanem segítsék az eredmények gyors továbbításával, hogy még nagyobb teljesítményeket érjenek el és valóban szocialista versennyé váljék kettőjük harca az ország legjobb finopisori hengerésze kitüntető címéért. 1952 AUGUSZTUS 1, PÉNTEK Hároméves tervünk évfordulóján Ma öt éve, 1947 augusztus 1-én kezdtek hozzá a magyar dolgozók a hároméves terv megvalósításához. 1947 augusztus 1-én, tehát még a fordulat éve előtt, amikor a reakció — Pfeiffertől a jobboldali szociáldemokratákig — széles fronton támadott a szabadság és a demokrácia erői ellen, amikor még az imperialista ügynökök benn ültek a kormányban, a képviselőházban és hirdették a »Marshall-jólétet«, amikor a minisztériumoktól a helyi közigazgatásig mindenütt meghúzódtak a régi úri Magyarország emberei. De 1947 augusztus 1-én már egyéves volt a jó pénz, amit a kommunisták hoztak, már szemmel látható eredményei voltak az ország újjáépítésében a kommunisták példamutatását követő dolgozók hősi erőfeszítéseinek, már látta dolgozó népünk, hogy a párt szavára oly biztosan építhet, mint a kősziklára. A párt vitte a nép elé a hároméves tervet is. Amikor Gerő elvtárs első alkalommal ismertette a párt nagyszerű elgondolását és a megvalósításhoz vezető utat , a munkásosztály hatalmas lelkesedéssel fogadta a tervet, amelynek megvalósítása elsősorban az ő vállán nyugodott. A munkásosztály megértette Rákosi elvtárs üzenetét, amely ma öt éve Csepelen hangzott el .Az a körülmény, hogy alig két és fél esztendővel a szörnyű háborús pusztítások után a magyar nemzet esztendőkre előre lefektetett tervek szerint fog a munkához, azt is mutatja, hogy lezárult a rögtönzések, az egyik napról a másikra való élés ideje. „Népünk életének gazdasági és politikai alapjai annyira megszilárdultak, hogy nyugodtan foghatunk a tervszerű, évekre előretekintő munkához.ATV/munkásosztályunk megértette és követte a párt szavát. Hiába támadták a parlamentben a hároméves tervet és a kommunistákat a fasizmus és a reakció sötét erői. Hiába próbálták elgáncsolni a szebb jövő tervét a nyugati imperialisták ügynökei, a jobboldal szociáldemokraták. Hiába javasolta az egyik képviselő a hároméves terv helyett a Marshall-tert — a dolgozó nép azt az utat választotta, amely az alkotómunkán keresztül a jóléthez vezet: a szocialista utat. A hároméves terv törvény lett és a dolgozók — a párt vezetésével — súlyos politikai harcokban biztosították a terv tényleges megvalósításának nemcsak gazdasági, hanem politikai előfeltételeit is. Mert az egymást követő államosítások és a nép ellenségeinek, a reakció erőinek szétzúzása egyformán elengedhetetlen előfeltétele volt annak, hogy a dolgozók első nagy terve valóra váljék. »A nagy mű elkezdődött — mondotta Rákosi elvtárs öt év előtt Csepelen — és ha csak a munkásokon, a parasztokon, a haladó értelmiségen áll, úgy bizton remélhetjük, hogy három esztendő múlva erről a helyről a nagy terv sikeres befejezéséről számolhatunk be.« A munkásság, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség lelkesen oldotta meg az előtte álló feladatokat és hét hónappal a határidő előtt győzelemre vitte első nagy tervünket. Két év és öt hónap alatt az ipar dolgozói nemcsak teljesítették, hanem messze túlteljesítették a tervet. 1949 végén az ipari termelés színvonala 20,6 százalékkal volt magasabb, mint ahogyan azt a terv 1950 júliusára előírta. Húsz százalékkal túlteljesítettük a nagyszabású építkezési tervet is. A mezőgazdaság termelése jelentékenyen megnövekedett és belterjesebbé vált. A tervidőszak alatt megkétszereződött a munka termelékenysége a gyáriparban és megszűnt hazánkban a kapitalizmus átka, a munkanélküliség. Harminc százalékkal túlteljesítettük a terv befejezésekor az életszínvonal emelésének tervét. Mindezek a hatalmas sikerek elérése úgy vált lehetővé, hogy tervünk megvalósításában mindvégig hathatósan segített bennünket a felszabadító Szovjetunió, amelynek áruszállításai, gazdasági és technikai segítsége nélkül, gazdag tapasztalatainak felhasználása nélkül nem tudtuk volna a tervet megvalósítani. A terv végrehajtása azokat igazolta, akik tántoríthatatlanul bíztak felszabadult dolgozó népünk teremtőerejében« — mondotta Rákosi elvtárs a terv sikeres megvalósítása után a Központi Vezetőség ülésén. A hároméves terv megvalósításával biztosítottuk szocializmust építő nagy ötéves tervünk alapjait. Mai, amikor az ötéves terv harmadik, döntő tervekét teljesítjük, rákkor mérhetetlenül nagyobb feladatokat oldottunk meg sikerrel és még nagyobb feladatok állnak előttünk — büszke örömmel gondolunk vissza tervgazdálkodásunk kezdeteire, hároméves tervünkre és munkánknak arra a hősi lendületére, amely a tervet sikerre vitte. Visszatekintünk a megtett útra, amelyen a Szovjetunió segítségével és pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével győzelmesein végighaladtunk és szilárd lépésekkel megyünk ezen az úton tovább, hogy meg is valósítsuk ötéves tervünk célját: a boldog, gazdag, szocialista Magyarországot. Több mint 530 mázsa búzát csépeltek el tíz óra alatt a vértesaljai állami gazdaságban Gazdaságunkban kiváló eredményeket értünk el a Bredjuk-rmAsztra gyorscsépléssel. Legutóbb például tíz óra alatt 530 mázsa 28 kilogramm gabonát csépelt el a pázmándi gyorscséplő brigád. Teljesítményük szinte óráról órára emelkedett. Az első órában 42.61, a másodikban 48.72, a harmadikban 50.09, a negyedikben 53.52, az ötödikben 55.47, a hatodikban 63.18, a hetedikben 64.27 mázsa volt az óránként elcsépelt búza mennyisége. Az egész cséplési idény alatt az óránkénti cséplési átlag 41 mázsa volt. Gazdaságunkban az elmúlt évben is alkalmaztuk már a gyorscséplést. Számos tapasztalatot szereztünk, amelyet az idén munkánk megjavítására használhatunk fel. Tavaly például a gyorscsépléshez nem hordtunk össze osztagot, így gyakran elfogyott a gabona. Az idén a folyamatos munka biztosítására a cséplőgép mindkét oldalára kétszáz-kétszáz keresztből álló osztagot hordunk. Nagy mértékben fellendítette a munkát, hogy a teljesítményeket óránként értékeltük. A dolgozók a versenytábláról állandóan olvashatták eredményeiket, óránkénti keresetüket és a prémiumot. A munkacsapat tagjai nemcsak saját teljesítményüket ismerték. Ebédszünetekben Pálinkás József szakszervezeti bizalmi a napi sajtóból felolvasta az ország különböző területein a gyors cséplésben elért eredményeket. Amikor például a munkacsapat dolgozói meghallották, hogy a Baranya megyei bolyi állami gazdaságban még magasabb volt a cséplési óraátlag, azonnal megfogadták, lehagyják a bolyiakat. A következő nap eredményei igazolták, hogy ez sikerült is. A pázmándi Bredjuk-féle gyorscséplő brigád kiváló munkája nagy mértékben hozzájárult, hogy gazdaságunkban két héttel a vállalt határidő előtt befejeztük cséplést. A cséplőgép most a munkacsapattal együtt a velencei állami gazdaságba huzatott át. Amikor elmentek, megfogadták, hogy ott még nagyobb eredményeket érnek el, harcolnak az óránkénti hatvanmázsás teljesítményért. Ifjú Koós László igazgató, vértesaljai állami gazdaság Megkezdték a próbahengerlést a Diósgyőri Kohászati Üzemek újonnan épült trióbugasorán Az egyre emelkedő hengerelt acélszükséglet kielégítésére az ötéves terv beruházásai során a Diósgyőri Kohászati Üzemek durvahengerléjében új trióbugasort építettek. Ez lehetővé teszi, hogy a blokksor kapacitását mintegy 10 százalékkal, a gerendasor kapacitását pedig mintegy 50 százalékkal növeljék. Az új trióbugasor gépészeti részeinek szerelését május végén kezdték meg. A hengersorozat dolgozói lelkes munkával dolgoztak, hogy augusztus 1 -re üzemképesen átadhassák az új sorozatot a durvahengerdének. Csütörtök délelőtt elkészültek az utolsó szerelési munkák és déli 1 óra 15 perckor rákapcsolták próbafáratástra a meghajtómotort az új hengersorra. Az új trióbugasoron szombaton kezdik meg az üzemszerű próbahengerlést. Finn vendégek érkeztek Magyarországra Az Országos Béketanács meghívására finn vendégek érkeztekhazánkba: Vilho Parviainen mérnök, a Lapp Békebizottság titkára, Gunnar Uotile szobrász, Aarne Laurila újságíró, kritikus, Erkki Liinamo tanító, Edit Lähdesmäki tanítónő és Varnö Lihavainen művezető. Az Országos Béketanács csütörtök délután a Művészeti Szövetségek Házában fogadást rendezett a finn vendégek tiszteletére.