Népszava, 1952. szeptember (80. évfolyam, 205-229. sz.)

1952-09-02 / 205. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPSZAVA | szovjet szakszervezetek nagymennyiségű élelmiszerrel és pénzzel segítik India éhezd vidékeinek lakosságát Ünnepélyes keretek között nyitották meg az új tanévet A MA G­Y A R S Z A K S­Z E RVEZETE K KÖZPONTI 1. 1L AP­JA 80. ÉVFOLYAM, 205. SZÁMAra 50 fillér 1952 SZEPTEMBER 2. KEDD Iskolai szakszervezeti bizottságok az új tanév sikeréért Tegnap megkezdődött az új iskolai év. Ebben a tanévben több mint 1.200.000 fiatal tanul általános isko­láinkban és 120.000 középiskoláinkban. Gyorsan fejlődő főiskoláink és egye­temeink hallgatóinak száma meg­haladja a 45.000-et. Pártunk és Kor­mányunk gondoskodása az ifjúságról, a felszabadulás óta bekövetkezett gyors fejlődés lemérhető iskolahálóza­tunk szélesedésében is. Ebben az év­ben 23 új általános iskola és öt új középiskola kezdte meg a működését. Felsőoktatásunk fejlődését jelzi két új egyetemünk is: megnyílt Buda­pesten az új Építőipari Egyetem és Szolnokon a Közlekedési Egyetem Az­ új­ iskolai év egybeesik ötéves tervünk döntő időszakával. Az ötéves terv döntő esztendeje fokozott felada­tot ró közoktatásunkra is. Mind erő­teljesebben növekszik a szocializmus építésében­ az új nemzedé­k szerepe, jelentősége. A szocializmus építésének új káderei, vezetői pedig is­koláinkban nevelődnek. Az elmúlt iskolaévben pártunk és kormányunk állandó támogatása, a magyar pedagógusok zömének áldo­zatkész munkája nyomán, eredménye­sen emelkedett­ iskoláinkban a tanul­­mányi színvonal. Elért eredményeinkre építve­­ az új iskolaévben a tanul­mányi színvonalat tovább kell emelni Ennek döntő feltétele, hogy az ed­diginél­­ nagyobb­­ gondot fordítsunk az ifjúság politikai fejlődésére, erköl­csi nevelésére. Olyan ifjúságot kell nevelnünk iskoláinkban, amely alapos és sokoldalú tudással, fegyelmezett magatartással kész szocializmust építő hazánk alkotó harcosává­ válni. Az iskolai oktató, nevelő munka se­gítségével mélyen az ifjú szívekbe kell vésni drága hazánk szeretetét, a Szovjetunió szeretetét. Olyan ifjúságot kell nevelnünk, amely áldozatba kész a dolgozó nép ügyéért, s amelyben mélyen él az internacionalizmus szel­leme és engesztelhetetlen gyűlöletet érez hazánk külső és belső ellenségei­vel szemben Az új, szocialista erkölcs kialakí­tása tanulóifjúságunkban elválasztha­tatlan attól a küzdelemtől, amelyet iskoláinkban a még fellelhető burzsoá maradványok, ellenséges befolyások, különösen a klerikális reakció ellen folytatunk. Ezért olyan fontos, hogy az új tanévben minden becsületes pedagógus szívós, kemény harcot vív­jon az iskola oktató-nevelő munkáját akadályozó klerikális reakció — akár nyílt, akár burkolt !— megnyilvánu­lása ellen. E célok megvalósításában szép fel­adatok várnak minden tanítóra, tanárra, egy­etemi nevelőre. Az ifjúság politi­kai és erkölcsi színvonalának emelé­sére azonban csak az a pedagógus képes, aki tudatában van hivatása nagyszerűségének, aki világosan látja a szocializmus építése, a béke meg­védése és az iskolai oktató-, nevelő­munka összefüggését, aki maga is rendelkezik azokkal a tulajdonságok­kal, amelyeket az ifjúságba kell oltani. Az ilyen nevelők száma egyre szapo­rodik iskoláinkban. Ahhoz azonban, hogy mind több pedagógus emelked­jék az élenjárók sorába, az szükséges, hogy nevelőink tovább szélesítsék szakmai ismereteiket, emeljék ideoló­giai és politikai képzettségüket. »A szocializmus építésének olyan felada­taihoz érkeztünk, amikor nem eléged­hetünk meg a szocialista öntudat, magatartás, fegyelem mai színvonalá­val, sem a munkásság, sem a paraszt­ság, sem az értelmiség körében« — mondotta Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség 1952 június 27-i ülésén. A szakszervezeti aktívákra tehát nagy­ feladatok hárulnak a meggyőző, nevelő munkában. A párthatározatok és a közoktatásügyi minisztérium rende­letei — amelyek megszabják a­z előt­tünk álló feladatokat —, csak akkor válnak iskolai munkánk vezérfonalává, ha azok célját, politikai jelentőségét minden pedagógus megérti. A fiatal iskolai szakszervezeti bizottságok leg­fontosabb feladata tehát, hogy min­dennapos felvilágosító munkával megmagyarázzák a párthatározatokat és a kormányrendeleteket és mozgó­sítsák az iskolák dolgozóit azok végrehajtására.. A nevelő- és oktatómunka színvona­lának emelése érdekében fokozott figyelmet kell fordítanunk az új is­kolaévben a kiváló szovjet pedagógu­sok tapasztalatainak elterjesztésére. Az új típusú szocialista ember kialakí­tásához felmérhetetlen , segítséget ad nevelőinknek a szovjet pedagógia. A szakszervezeti bizalmiak­­ nyújtsanak segítséget ahhoz,­­ hogy minden peda­gógus tökéletesítse pedagógiai isme­reteit, tudását és tanulmányozza a szovjet pedagógusok tapasztalatait. Számos nevelő máris jelentős eredményt ért el az élenjáró szovjet pedagógia elveinek és­ módszereinek elsajátításában és azok­­ helyes alkal­mazásában. Nagybányai Sándor, a Budapest megyek­ úti iskola nevelője mintaszerű biológiai szakköre előse­gítette növendékei természettudomá­nyos nevelését. Dankó Imre túrkevei általános gimnáziumi tanár a szülő­föld megismertetésével igazi Haza­szeretetre nevelte az ifjúságot. Az új módszerek sikeres alkalmazásáért, eredményes oktató-nevelő munká­jukért az elmúlt iskolai év befejezé­sével közel 70 nevelő­ kapta meg a »Kiváló Tanító« és »Kiváló Tanár« kitüntetést. Támaszkodjunk bát­ran a legjobbak tapasztalataira, is­­eéterlássuk és terjesszük szées kör­ben kiváló munka­módszereiket. A tapasztalatcsere megszervezése a szakszervezet feladata. Az iskolai szakszervezeti bizottságok akkor se­gítik valóban az iskolai munkát, ha támogatnak minden új és helyes kezdemén­yezést, ha megismerik és tanulmányozzák a nevelő kollektíva­­ke, legjobban dolgozó pedagógusok mó­d-­zere­it, megszervezik a legjob­bak tapasztalatainak elterjesztését. A tapasztalatcsere széles mozgalommá fejlesztése iskoláinkban a tanulmá­nyi színvonal emelésének egyik­­ fon­tos eszköze. Más eszközökkel is elősegíthetik a szakszervezeti bizottságok a tanítás eredményességét. A­ hajdúdorogi ál­talános f­úiskola szakszervez-'­ti _ bi­­zottsagi példám az évegii relatyások siker­es elvégzésére , megszervezte az egyszakos nevelők munkaközösségét és ismertette a legjobban, bevált módszereket. A debreceni Petőfi-ts­­koli szakszervezeti bizottsága pedig a múlt év végén a vizsgák előké­szítésére eredményesen megszervezte a nyolcadik osztályos tanulókkal való külön foglalkozást. A szakszerv­eze­ti bizottságok eredményes munkája te­hát­­ azzá járul az oktató- nevelő­munka sikeréhez. Az iskotai szakszervezeti bizottság nevelte tagságát a munkához való szocialista viszony kialakítására. A szocialista munkafegyelem megszilár­dításának, az öntevékenység és kez­deményező készség kifejlesztésének fontos eszköze a szakszervezeti tag­gyűlés és iskolai munkaértekezlet. Az iskolák dolgozói ezeken az érte­kezleteken bírálják a meglevő hiá­nyosságokat és javaslataikkal segítik előbbre vinni a­z egész iskola munká­ját. Ott, ahol az iskolai szakszerve­zeti bizottságok megértették a tag­gyűlések­­ és munkaértekezletek jelen­tőségét, jól előkészítik azokat , az értekezletek jelentős eredményeket hoznak, hozzájárulnak a nevelők szo­cialista öntudatának emeléséhez. Fontos és sokoldalú tehát az iskolai szakszervezeti bizottságok munkája, nagyok, a feladataik. Gondot, kell for­­dítaniok a nevelők eszmei, politikai színvonalának emelésére, szakképzett­ségük növelésére, a pedagógusok is­kolai munkájának megszervezésére, társadalmi tevékenységükre, kulturális igényeik kielégítésére. Figyelemmel k­ell kíkérniék a pedagógusok minden­napi életét, hogy segítséget nyújthas­sanak a nevelők jogos igényeinek a­ kielégítéséhez és ezzel biztosíthassák a zavartalan munkához szükséges körülményeket. . Az iskola sikeres munkája nagy mértékben függ attól, hogy mennyire egységes az iskola dolgozóinak kol­lektívája, mennyire ismeri fel minden tagja, hogy felelős a rábízott gyerme­kek tanításáért, politikai, erkölcsi nevelésért. Éppen ezért az iskolai munka segítése, harc az új tanévben közoktatásunk előtt álló célok meg­valósításáért, a szakszervezet fő fel­adata. Cseterki Lajos, a pedagógus-szakszervezet elnöke Minden nap teljesítsük a Rákosi elvtársnak tett ígéretet!­ ­ (Üzemi tudósítónk jelenti.) A Rákosi elvtársnak tett ígéret va­­lóraváltásáért, egymással versenyezve harcolnak a borsodi kohászok. A ver­senyben Ózd jár az élen. Augusztus havi készárutermelési tervüket túltel­jesítették. A minisztertanács és a SZOT vándorzá­szj­ajáért folyó vetél­kedésben iparági elsők lettek. A diósgyőri hengerészek látva ve­­télytársuk eredményeit, fokozták a versenyt. A finomhengermű dolgozói — borsodi kohászokhoz méltóan — augusztusban 105,2 százalékra teljesí­tették készárutervüket. Bebizonyítot­ták, hogy erős akarattal, jó munka­szervezéssel még az elmaradást is behozhatják. Július hónapban ugyanis 157 tonna hengerelt acéllal maradtak adásai a népgazdaságnak. Augusztus­ban a műszaki vezetők a szakszerve­zet segítségével azt a jó módszert kö­vették, hogy műszakokra bontották fel az egyes brigádok tervét, megje­lölték, mennyit kell teljesíteniük min­den műszakban, hogy behozzák az el­maradást és teljesítsék vállalásukat. A szakszervezet versenyt szervezett a brigádok között. »Minden nap telje­sítsük a Rákosi elvtársnak tett ígére­tet!« — ez valamennyi brigád harcos, jelszava. Táboros Sándor középkori hengerész brigádja júliusban még 30 formával maradt adós a terv teljesí­tésében. Augusztusban a brigád be­hozta elmaradását, tervét és felaján­lását 88 tonnával szárnyalta túl. Ba­lajkai ,anya­ hengerészbrigádja augusz­tusban tervén és vállalásán felül 60 tonnát hengerelt. Augusztusban a finomhengermű mű­szaki-­vezetői is bebizonyították, hogy képesek megteremteni azokat a felté­teleket, amelyekkel a dolgozók túltel­jesíthetik vállalásaikat. A műszaki ve­zetőség a szállítások zavartalansága érdekében érintkezésbe lépett a vasút­­forgalom vezetőségével. Ma már a vasútforgalom dolgozói időben bizto­sítják a hengerműnek a kocsikat. A Martinacélmű és a Nagyolvasztó­­mű nem követi a finomhengermű pél­dáját. A két jelentős gyáregység el­maradt tervének és vállalásának tel­jesítésében. Az elmaradás legfőbb oka a műszaki előfeltételek­ hiányán kívül, a bevált jó módszerek elterjesztésének elhanyagolása. Pedig a Martin­acélmű egyes olvasztárbrigádjai a­ verseny során több alkalommal ének­el kimagasló eredményeket. Legutóbb szombat reggeltől vasárnap reggelig tartó három műszak alatt a martin,á­­szok 73 tonna acélt gyártottak na­pi tervükön felül. Az eredmények kivívá­sában élenjár Koncza Márton négytagú olvaszti­brigádja. A brigád tagjai az élenjáró szovjet munkamódszerek al­­­kalmazásával csökkentették az ráng­­időt. Az adagolásnál Amoszov elvtárs tanácsait követték: az adagokat­ a lángjárás irányába rakták, hogy mi­előbb beolvadjanak. A­ szovjet sztaha­novisták tapasztalatait, Amoszov elv­társ tanácsait azonban még kevés bri­gád alkalmazza — ez az elmaradás egyik fő oka. A Nagyolvasztómű és a Martinacélmű dolgozói és mű­szaki vezetői vegyenek példát ózdi társaiktól és saját gyárukban a finomhengermű dolgozóitól. A szak­­szervezeti vezetők ismerkedjenek meg az élenjáró üzemek módszereivel, használják fel a tapasztalatcserét a verseny fellendítésére, harmadik ne­gyedévi tervük, Rákosi elvtársnak tett ígéretük valóraváltására. Nógrádi bányászok, tegyetek eleget adott szavatoknak! A bányásznap közeledtével, vala­mennyi bányaüzemünkben fokozódik a h­arc a Rákosi elvtársnak tett ígé­ret valóraváltásáért. Bányászaink a II. bányásznap méltó megünneplésé­vel, terveik túlteljesítésével köszö­nik meg pártunk egész évi szerető gondoskodását. Különös erővel len­dült fel a verseny azoknál a trösztök­nél, amelyek eddig elmaradtak. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt dol­gozói adósok Rákosi elvtársnak tett ígéretük teljesítésében. Különösen augusztus elseje óta esett vissza a ter­melés, a műszaki szervezetlenség, az üres csirjehiány miatt. A tröszthöz tartozó bányák közül a hibák elleni harcban példát mutat a zagyvai bánya. Dolgozói a mű­szaki vezetők segítségével nyolc tar­­talékhelyet biztosítottak a munka za­vartalansága érdekében. A jó együtt­működés eredményesnek bizonyult augusztus utolsó napjaiban csaknem másfélszeresére teljesítették a napi előirányzatot. A népnevelők és a szak­­szervezeti bizalmiak felvilágosító munkával készítik elő a bányásznap sikerét. Jó munkájuknak köszönhető, hogy a hónap eleje óta sem igazolt, sem igazolatlan hiányzás nem fordult elő a bányában. A nagybátonyi szén­bányák azonban elmaradtak a ver­senyben. Tervüket mindössze 97,8 százalékra teljesítették. Míg a zagy­vai bánya műszaki vezetői minden erővel igyekeztek biztosítani a vál­lalások teljesítéséhez szükséges mű­szaki feltételeket, addig a nagy­bátonyi bányák műszaki vezetői el­hanyagolják feladataikat. A bánya dolgozói műszaki szervezetlenség s az­­ürescsib­ehiány miatt nem telje­síthetik vállalásaikat. A nagybátonyi szénbányák műszaki vezetői igyekez­zenek az eddiginél sokkal jobb mun­kával részt venni a Rákosi elvtárs­­nak tett ígéret valóravált­ásában­. A minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért indított szocialista verseny iparági győztesei A minisztertanács és­­ a SZOT vándorzászlajáért folyó verseny győzteseinek névsorát közöltük la­punk vasárnapi számában A szak­­szervezetek elnökségei és az illeté­kes miniszterek a vándorz­iszlót nyert üzemek sorrendje , mellett megállapították az egyes iparága­kon belül kialakult sorrendet is. Ezek szerint az 1952. évi terv első félévi tervének túlteljesítéséért és az alkotmány tiszteletére indított szo­cialista munkaversenyben iparágan­ként a következő üzentek érték el a legjobb eredményt. A kohászatban és gépgyártásban: A gépiparban: I. DIMAVAG Diósgyőri Gépgyár. II. Magyar Acélárugyár. Rákózi Művek: I. Szerszámgyár. II. Vas- és Acél­­öntvénygyár. Autó- és traktoripar: I. IKARUS. II. Csepel Autó. Erős áram: I. Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár. II. Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára. Vaskohászat: I. Ózdi Kohászat. II. Lőrinci Hengermű. Általános Gépipari Igazgató­ság. I. Kisszivattyúgyár. II. Erőgépjavító Vállalat. Tömegokkipar: 1. Magyar Acél­­drót- és Drózkötélgyár. II. Kecskeméti Gépgyár. Híradástechnika: I. Rádiófelsze­­relések gyára. II. Telefongyár. Mezőgép­­ipar: I. Szombathelyi Mezőgépgyár. Jár­műipar: I. Kismotor- és Gépgyár. II. Fo­­gaskerékgyár. Műszeripar: I. Kalibergyár. A bányászatban és energiatermelésben: A szénbányászatban: I. Borsodi Szén­bányászati Tröszt. II. Dorogi Szénbányá­szati Tröszt. III. Tatabányai Szénbányá­­szati Tröszt. Bauxitbányászat: I. MASZO­­BAL nyirádi üzeme. II. Gánti bauxit­bánya. Ércbányászat: I. Recsk. II. Ruda­­bánya. Ill. Erlényi mangán. Vegyes ás­­vénybányászat: I. Zemplényi Ásványbá­nya. II. Mátrai Ásványbánya. III. Börzsö­nyi Ásványbánya. ás­vány­olajbányászat: I. Lovászi Kőolajtermelő vállalat. II. Bu­­dafai Kőolajtermelő Vállalat. 111. Szén­savtermelő Vállalat. ásványolajfeldolgo­­zás: I. MASZOLAJ. Szőny. II. Csepeli Ásványolaj Feldolgozó Vállalat. III. Péti Ásványolajfeldolgozó Vállalat. Szerves­vegyipar : I. Ipari Segédanyagszyár. II. Egyesült Gyógyszer. III. Veszprémi Fes­tékgyár. Szervetlen vegyipar: 1. Hungária Vegyiművek. II. Magyar I­akkfestékgyár. III. Felsőgallai Karbidgyár. Villamosener­gia: I. Mátrai Erőmű. II. Északmagyar­­országi Áramszolgáltató vállalat. III. Aj­­kai Erőmű. Bányagépgyártás: I. Duc­ás Bányagépgyár. II. Dorogi Bányagépgyár. III. Zagyvapálfalvi Bányagépgyár. Az építőanyagiparban: Tégla-, eserépipar: I Kőbányai Tégla­gyár. II. Vasmegyei Téglagyár, m­.­­ csil­laghegyi Téglagyár. Mész-, cementipar területén: I. Tatabányai Cement- és Mészm­ö. II. Beremendi Cement- és Mész­­mö. Kő-, kavicnbányaipar: I. Szarvaskői Kőbányavállalat. II. Délegyházi Kavics­termelő Vállalat. III. Déldunántúli Kavics­­termelő Vállalat. Beton-, cementipar: I. Műkő és Kőipari Vállalat. H. Építőlemez­­gyár. III. Vasbetonipari Vállalat. Finom­kerámia és üvegipar: I. Salgótarjáni Üveg­­gyár. II. Pécsi Porcelángyár. III. Slus Csiszolókoronggyár. A magasépítésben: Gyárépítés: I. 26/1. sz. Építőipari Vál­lalat. II. 26/2. sz. Építőipari vállalat. III. 24/1. sz. Építőipari Vállalat. Szerelő­ipar: I. Budapesti Szerelő Vállalat. II. Épületvilágítás Szerelő Vállalat. HL Ke­lenföldi Épületszerelő Vállalat. Lakatos­ Ipar: I. Fűtő- és Tűzhelyszerelési Válla­lat. II. Zuglói Fűtőberendezési Vállalat. III. Általános Épületlakatosipari Vállalat. Asztalosipar. I. Egyesült Épületasztalos­ipari Vállalat. II. Fa- és Vászonredőny­­gyártó Vállalat. III. Kőbányai Épületasz­talosipari Vállalat. Lakásépítés (V/A. Fő­osztály): I. 4 3/3. sz. Építőipari Válla­lat.­ II. 44/2. sz. Építőipari Vállalat. La­­kásépítés (V/B. Főosztály): I. 63/1. sz. Építőipari Vállalat. II. 65/1. sz. Építő­ipari Vállalat. III. 65/4. sz. Építőipari Vállalat. Tervezőirodák: I. Ipari Épület­tervező Vállalat. II. Középület Tervező Vállalat. III. Főv. Tatarozó Vállalat. A könnyűiparban: Pamutipari I. Kelenföldi Textilkombi­nát. II. Győri Fonó. III. Szegedi Textil­­művek. Rövidáru-, kötszövő-, selyemipar. I. Pesterzsébeti Kötöttárugyár. II. Zuglói Kötöttárugyár. III. Adria Selyemszövő­­gyár. Len-, kender-, rostipar: I. Szeg­vári Rosttelep. II. Szegedi Kendergyár. III. Szegedi Jutagyár. Ruházati ipar: I. Szegedi Ruhagyár. II. Férfiruhagyár. Gyapjúipar: I. Bajai Gyapjúszövetgyár. II Kőszegi Nemez- és Posztógyár. Bőr­ipar: I. Bőrkonfekció. II. Finombőrök Gyára. in. Pécsi Bőrgyár. Cipőipar: I. Minőségi Cipőgyár. II. Sport Cipőgyár. III. Szigetvári Cipőgyár. Fürészlemez­­ipar: I. Budapesti Bú­torlapgyár. II. Sze­gedi Gyufagyár. Bútoripar: I. Budapesti Bútorgyár II. Angyalföldi Bútorgyár. Vegyes faipar: I. Iskolabútor Gyár. II. Újszeged: Ládagyár. Papíripar: I. Pesti Dobozgyár. I. Fűzfői Papírgyár. 111. Szentendrei Papírgyár. Nyomdaipar: I. Franklin Nyomda. II. Közlekedési Nyomda. Az élelmezésiparban: Cukor- és édesipar. I. Budapesti Cso­koládégyár II. Sósborszesz- és Cukorgyár. Növényolaj és háztartásvegyipar: I Nö­vényolaj- és Szappangyár II. Budapesti Ilatszergyár. III. Győri Növényolajgyár. Dohányipar: I. lágymányosi Dohánygyár, I. Egri Dohánygyár. Malomipar: I. Oros­házi Malom. II. Szegedi­ Malom Bőr-, maláta-, szesz- és keményítőipar; I. Ká­vészeripari Vállalat. II. Budapesti Szesz­gyár. III. Ászári Keményítőgyár. Konzerv­­én paprikaipar: I. Szegedi Paprikafeldol­­gozó Vállalat. Hús- és baromfiipar: I. Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat. II. Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Hűtőipar: I. Budapesti Hűtőipari Vállalat. Sütő- és tésztaipar: I. Pesti Délisütő­ipari ES. Tejipar. Megfelelő helyezést nem értek el az üzemek. A közlekedésben: Vasút: I. Kaposvári Állomás. II. Békés­csabai Fűtőház. III. Szolnoki Járműjavító Vállalat. Villamosközlekedés: I. Fővárosi Villamos fogaskerekű. II. Fővárosi Villa­mos Trolibusz telepe. Gazdasági vasút: I. Szolnoki Gazdasági Vasút. Hajózás: F. MESZHART Teherhajózás. Gépjármű­­közlekedés: I. Fővárosi TEFU. II. Autó­­motorjavító Vállalat. Ifj. V. sz. Autó­javító Vállalat. Szállítmányozás: I. Nyír­egyházi BelsDed. II. Bajai Belsped. A postánál: Posta műszaki.­ I. Posta Alközponti vállalat. II. Átviteltechnikai Vállalat. III. Rádióműszaki Vállalat. Postaforcsalom: L Eger Körzeti Hivatal. II. Karcag Körzeti Hivatal. III. Bp. 114-es Felügyelő Hiva­tal. A mélyépítésben: Mélyépítés: I. Betonútépítő Vállalat. II. Földalatti Vasútépítő Vállalat., III. Köz­úti Hídfenntartó Vállalat. útfenntartás: I. Pécsi Útfenntartó Vállalat. II. Buda­pesti útfenntartó Vállalat.­ III. Miskolci Útfenntartó Vállalat. Tervezés: I. Út. Vasút Tervező Vállalat. II. Mélyépítési Tervező Vállalat. árvízvédelem és fo­lyamszabályozás: I. Szolnoki AFH. II. Debreceni AFH. III. Gyulai AFH. A begyűjtésben: Gabonatermény­re raktári per: I. Vas­megyei Terményforgalmi vállalat. II. Zalamegyei Terményforgalmi Vállalat. Borbegyüjtás: I. Tokajhegyaljai Borfor­galmi Vállalat. II. Mórvidéki Borforgalmi Vállalat, állat- ás zak­begyűjtés: I. He­vesmegyei Állat- és Zsírbeg­yüjtő Vállalat. II. Békésmegyei Állat,- és Zsírbegyüjtő Vállalat. Sertéstenyésztén­ye hizlalás: I. Debreceni­ Sertéstenyésztő és Hizlaló Vál­lalat. II Nagytétényi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat. Tej-, tojás- és baromfi­­begyűjtés: I. Zalamegyei Tej-, Tojás- és Baromfibegyüjtő V. II. Vasmegyei Tej-, Tojás- és Baromfibegyüjtő Vállalat. A helyi iparban: I. Hódmezővásárhelyi Majolikagyár. n. Baranya megyei Szikra Nyomda. HL Fő­városi „Vas- és Fémem­­ódé.

Next