Népszava, 1953. február (81. évfolyam, 27-50. sz.)
1953-02-01 / 27. szám
NÉPSZAVA megkönnyíti a szabadnapok beosztását, hiszen a két együttműködő britádból könnyebb kivonni egy embertAt azonban nem látta meg, hogy ez az együttműködés, a versenynek ez az új formája hogyan segíti a termelést. A tapasztalatcsere formáját is meg kellene változtatni. Régebben a tapasztalatcsere nem sokkal jelentett többet kirándulásnál. Az élenjáró olvasztárok megismerték egymást, barátságot kötöttek, de valójában nem sokat tanulhattak egymástól. A tapasztalatcserét úgy kell megoldani, hogy egy kemence három olvasztárét néhány hétre átvigyék a másik gyárba s így aztán alaposabban megismerhetik az ottani tapasztalatokat. Befejezésül azt javasolta Fessler elvtárs: bízzák meg Csepelt még több minőségi acél gyártásával, mert megvan a reális lehetősége annak, hogy a csepeli Martin-üzemben tovább emeljék a minőségi adagok arányát- Bérces Henrik elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár igazgatójának hozzászólása után Kugier Lajos elvtárs, az ismert diósgyőri Kossuthdíjas hengerész beszélt. Szembeszállt azokkal, akik azt mondják, hogy minden az anyaigei látáson és a gáz kén tartalmán, az »objektív körülményeken« múlik. Gyakran a munkafegyelemben kell keresni a hibát — mondotta. — Ezt nem mindig a kimaradók száma jelzi, hanem az, hogy milyen komolyan veszi a dolgozó a munkát, mennyire szívügye a terv teljesítése. Brigádom versenyben állt másik két brigáddal. A másik két brigád nem tudta teljesíteni a vállalását, míg mi a felajánláson felül 608 tonnát teljesítettünk az elmúlt évben. Pediig ugyanazzal a géppel, ugyanolyan anyagellátással dolgoztunk. Ha a munkaversenyt komolyan veszik, akkor igenis, lehet teljesíteni a tervet. Kugier elvtárs ezután megbírálta a verseny szervezésével foglalkozó szerveket, amelyek nem gondoskodnak az eredmények kihirdetéséről. Ezután Tóth László elvtárs, a Borsodnádasdi Lemezgyár igazgatója és Balsai István elvtárs, az ózdi acélmű vezetőjeszólalt fel, majd szünet következett. Emelni kell a műszaki vezetés színvonalát Szünet után Réti Vilmos eleiére, a Diósgyőri Kohászati Üzemek főmérnöke szólalt fel. Műszaki vezetőink többé-kevésbbé helyes utasításokat adnak ki. De az utasítások végrehajtását nem ellenőrzik. Mikor végezzük mi az ellenőrzést? Amikor valamiért »felülről« figyelmeztetést kapunk. Ilyenkor gyorsan szaladunk s ellenőrizzük azt a területet, ahol baj van s nagyilletve felelősségre vonjuk a mulasztókat. Pedig mennyivel helyesebb lenne, ha az ellenőrzés szervezett, állandó, folyamatos lenne. Ennek a rossz munkamódszernek egyik velejárója az, hogy minden vezető »egy lépcsőfokkal« lejjebb lép; tulajdonképpen a hozzá beosztott, alacsonyabb fokú funkcionárius munkáját végzi el. A minisztérium mutatott ebben rossz példát, amikor a főosztályvezető és más magasrangú funkcionárius háromszáz kiló anyagért telefonálgatott a gyáraikba. Réti elvtárs ezután megbírálta a minisztériumot, mert túl sok adminisztratív munkával halmozta el a műszaki vezetőket s ezzel elvonta őket fontos műszaki feladatok teljesítésétől. Ezután Zoltán elvére, az RM Csőgyárának igazgatója, majd Somogyi Antal, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója beszélt, majd Mekis József elvtárs, a vasas-szakszervezet elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok még nem eléggé járatosak szakmai, műszaki kérdéseikben és ezért kérte, hogy a műszaki vezetők segítsék jobban szakmai útmutatásokkal is a szakszervezeti vezetők munkáját. Rámutatott arra, milyen károkat okozott egyes helyeken a szociáldemokratizmus befolyása. Répási Gellért elvtárs, a diósgyőri acélmű főmérnökének felszólalása után Tarr István elvtárs, a Lőrinci Hengerművek párttitkára beszélt. Rámutatott arra, hogyan járult hozzá a magas selejthez a politikai munka gyengesége. A pártbizottság hosszú időn át nem végezte el megfelelően a termelés pártellenőrzésének feladatát. A következő felszólaló Herczeg Ferenc elvtárs, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt. Utána Margóczi István Kossuth-díjas diósgyőri acélgyártó beszélt. Rámutatott arra, hogy a kohászat Sztahanov-mozgalmat, amely 1951-ben nagy eredményeket hozott, tavaly visszaesett. A sztahanovistákkal csak addig foglalkoznak, amíg megkapják azoklevelet — utána már nemigen törődnek velük. Ezért sok sztahanovista nem is jut el az oklevéltől a sztahanovista jelvény megszerzéséig. Wilhelm elvtárs, az RM Acélművének igazgatója részletesen ismertette a minőség megjavításának műszaki feltételeit. Szembeszállt azokkal, akik egyedül a tűzállóanyagok minőségi hibáival, a gáz magas kéntartalmával, a hulladékvas-ellátás hiányosságaival akarják magyarázni az acél gyenge minőségét. Élesen elítélte azokat, akik belenyugszanak a gyakori programmeltérésekbe s kijelentette: teljesen reális, hogy Martin-üzemeink legalább 95 százalékos programmszerűséggel dolgozzanak. Simon Béla elvtárs, az ózdi nagyolvasztó vezetője elmondotta, hogy hosszabb időn át lebecsülte a dolgozók kezdeményezéseit. — A kohók átépítésének rekorderedményei azonban bebizonyították nekem — mondotta —, milyen hatalmas erő rejlik a dolgozók kezdeményezéseiben. Attól kezdve elhatároztam, hogy jobban segítem a szakszervezeti funkcionáriusokat a verseny szervezésében. Beszéde után a vitát lezárták . Zsofinyecz Mihály elvtárs kohászati miniszter válaszolt a felszólalásokra. Felszólította az értekezlet részvevőit, hogy az ürembe visszatérve, ismertessék a dolgozókkal a kohászati konferencia útmutatásait. Kohászatunk minden vezetője és minden dolgozója harcoljon azért, hogy mihamarabb pótoljuk az éveleji mulasztásokat s április 4-e tiszteletére ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a tervet! — mondotta befejezésül Zsofinyecz elvtárs. Ezzel a kohászati értekezlet véget ért. Kötelességünknek érezzük, hogy felemeljük szavunkat Dolgozóink tiltakozó táviratai a Rosenberg-házaspár halálra ítélése ellen Változatlanul nagy számban érkeznek dolgozóink tiltakozó táviratai az Országos Béketanácshoz a halálra ítélt Rosenberg-házaspár ügyében. »Mi, pedagógusok a békére neveljük a ránk bízott gyermekeket. Kötelességünknek érezzük tehát, hogy felemeljük szavunkat egy ártatlan kétgyermekes családapa és anya megmentéséért« — írják táviratukban a XII. kerület, Szent László út 59. számú általános leányiskola pedagógusai. A kertai gépállomás dolgozói a következő üzenetet küldték az Egyesült Államok kormányának: »Tiltakozásunkat fejezzük ki a Rosenberg-házaspár ellen hozott jogtalan ítélet miatt. Mi erre az igazságtalan ítéletre gépeink határidő előtti minőségi kijavításával adunk választ.« A ceglédi városi tanács ülésén megjelent tanácstagok és dolgozók közös Táviratot küldtek. »/Az amerikai imperialisták azt hiszik — írják —, hogy az egész világot átfogó nemzetközi békemozgalmon rést lehet ütni azzal, hogy kiváló amerikai békeharcosokat üldöznek és halálra ítélnek azért, mert nem értenek egyet a monopolkapitalisták háborús törekvéseivel. Ez a hitük azonban nem válik valóra. Tiltakozó táviratot küldtek még a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára, a Mozgóképüzemi Vállalat, a MAVAUT Főműhely, a nagytétényi Gumigyár, az újfehértói állami gazdaság, a Pénzjegynyomda dolgozói, a Magyar Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, a tápiószelei, tápiógyörgyei, újszilvási, tápiószőlősi községi tanácsok, a Somogy megyei kisipari szövetkezetek küldöttközgyűlése, a rajkai Vörös Csillag termelőszövetkezet, a Hutyra Ferenc utcai úttörők, a békéscsabai 4-es számú általános iskola nevelői, valamint a Szabolcsutcai és a jános utcai kórházak dolgozói s betegei. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája Szombat délután a Művészeti Szövetségek Házában megkezdte tanácskozását a fiatal írók második konferenciája. A tanácskozás fő feladata, hogy megvitassa fiatal íróink eddigi munkásságát és segítse őket népünk életének művészi ábrázolásában. A konferencia megnyitásán részt vettek: Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyettese, Non György elvtárs és Erdei Sándor elvtárs népművelési miniszterhelyettesek, Várhegyi György elvtárs, Gosztonyi János elvtárs, Petrák Lajos elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének titkára,Aczél Tamás Sztálin- és Kossuthdíjas író, Illyés Gyula, Veres Péter, Háy Gyula, Szabó Pál, Urbán Ernő, Gergely Sándor, Zelk Zoltán, Hámos György, Juhász Ferenc Kossuth-díjas írók és költők, Benke Valéria elvtárs, az Országos Béketanács titkára és a magyar irodalmi és tudományos élet számos más vezető személyisége is. Darvas József közoktatásügyi miniszter, az írószövetség elnökének megnyitó beszéde után Fekete Sándor, az Új Hang szerkesztőségének vezetője tartott beszámolót a fiatal írók munkájának legfontosabb kérdéseiről.Fekete Sándor beszámolója felett széleskörű vita indult meg. 2 1953 FEBRUAR 1, VASÄRNAR A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról. A határozat megszabja azokat a módszereket, amelyekkel pótolni lehet az őszi munkákban bekövetkezett elmaradást és biztosíthatjuk, hogy a korszerű agrotechnika, az időbeni vetés segítségével elérjük, sőt túlszárnyaljuk az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A határozat mindenekelőtt megállapítja, hogy a tavaszi munkálatok időbeni és jó minőségű elvégzéséért kik a felelősök az egyes területeken: az állami gazdaságokban az igazgató, a termelőszövetkezetekben az elnök. Meghatározza, hogy milyen növényeket kell termelni, így a vetéseket úgy kell elvégezni, hogy az egész gabonavetésterület — ősziek-tavasziak együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. Az egyéni termelők földterületük legalább hét százalékán kötelesek napraforgót és községenként meghatározott mértékben a földterületnek arányosan burgonyát termelni. A termelőszövetkezetek és egyéni termelők saját maguk kötelesek teljes tavaszi vetőmagszükségletük biztosításáról, valamint február 28-ig vetőmagvak tisztításáról, csávázásáról gondoskodni. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a tavaszi búzát, tavaszi árpát, gyapotot meghatározott mértékben jarovizálni kell. Gondoskodni kell arról is, hogy minél nagyobb mértékben végezzék el az egyéni termelők is a vetőmagvak vetés előtti melegítését. A határozat kimondja, hogy az állami gazdaságoknak és gépállomásoknak február 15-ig kifogástalanul ki kell javítaniuk a gépeket. A termelőszövetkezetek és gépállomások február 15-ig kössék meg gépi munkaszerződéseiket. Az állami gazdaságokban február 15 és 20, a termelőszövetkezetekben február 20 és 28, a gépállomásokon február 15 és 20 között helyszíni szemlén kell felülvizsgálni a jó felkészülést a tavaszi munkákra. A határozat a feladatok megszabása mellett útmutatást is ad arra vonatkozóan, milyen korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával tudják a kijelölt feladatokat sikeresen végrehajtani, így feladatul szabja az őszről elmaradt mélyszántás mielőbbi pótlását, az egész szántóterület felszántását és simítozását (fogasolását) legkésőbb március 31-ig és a megfelelőtrágyázást. Ahatározat megszabja a vetési időket, így a szántással egyidőben — amint a talajra rá lehet menni — meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, tavaszi búza, borsó, olajlen, rostlen, lencse, hagyma, bükköny és füveskerék vetését. Ha a talaj hőmérséklete elérte az öt—nyolc Celsius fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, zab, lucerna, vöröshere, baltacím, napraforgó, csillagfürt, cukorrépa és takarmányrépa vetését. 8—12 Celsius fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a köles, a marhakáposzta, valamint az Alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és a dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. 14 Celsius fok hőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. 12—16 Celsius fok talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legkésőbb május 5-ig be kell fejezni a ricinus és a késői napraforgó vetését, május 20-ig pedig a dohány és május 31-ig a fűszerpaprika palántázását. A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és a zabot az állami gazdaságok három napon belül, a termelőszövetkezetek és csoportok, egyéni termelők hat munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapon belül, a teremelőszövetkezetek és egyénileg termelők nyolc munkanapon belül, a gyapotot pedig öt napon belül kötelesek mindenhol elvetni az országban. A határozat megszabja, hogy az állami gazdaságok legalább 40200 katasztrális hold tavaszi gabonát és az egész rostlent, a termelőszövetkezetek pedig legalább hatvanezer katasztrális hold tavaszi gabonát és ugyancsak az egész rostlent keresztsorosan vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 hold kukoricát és napraforgót, a termelőszövetkezetek 175.000 katasztrális hold kukoricát és napraforgót vessenek négyzetes vetéssel. A rendelet meghatározza azt is, hogy az állami gazdaságoknak legalább százezer, a termelőszövetkezeteknek pedig legalább 150.000 holdon kell elvégezniök az őszi vetés tavaszi fejtrágyázását. A határozatmegszabja a kártevők elleni védekezés módszereit is. A minisztertanács határozata a tavaszi szántási és vetési munka minden fontos tennivalóját részletesen meghatározza. Pontosan megszabja az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, egyénileg gazdálkodó parasztok, gépállomások, községi tanácsok tennivalóit. Megszabja az ellenőrzés, a jelentőszolgálat módszerét és büntető rendszabályokat határoz meg azok ellen, akik ezeket a feladatokat — amelyek az ország egész dolgozó népének élelmiszerellátását, népgazdaságunk szükségleteinekkielégítését szolgálják — nem végzik el. A szakszervezetek kibővített vezetőségi értekezleteken vitatják meg a kongresszus határozati javaslat tervezetét A taggyűlések után szakszervezeteink most kibővített központi vezetőségi értekezleteken vitatják meg a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa határozati javaslatának tervezetét. Az értekezleteken részt vevő sztahanovisták, üzemi bizottsági elnökök, szakszervezeti funkcionáriusok a tervezet alapján és a taggyűlések tapasztalatait hasznosítva elemzik a szakszervezetek eddigi munkáját, eredményeit és hibáit és javaslatokkal segítik a szakszervezeti tevékenység javítását, a határozati javaslat tervezetének kiegészítését, a kongresszus sikeres előkészítését. Csak a szoros kapcsolat a tömegekkel biztosítja a feladatok sikeres elvégzését — hangsúlyozta a vasasszakszervezet értekezlete A Kas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetében kibővített központi vezetőségi ülésen vitatták meg a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa határozati javaslatának tervezetét. A szakszervezet elnöke, Mekis József elvtárs beszámolóját élénk vitakövette. Több hozzászólás hangsúlyozta a műszaki értelmiséggel való foglalkozás fontosságát. Kara József elvtárs, a MÁVAG szb-elnöke arról szólott, hogy a szakszervezet a legutóbbi időkig elhanyagolta a műszakiakat. A múlt év negyediknegyedévének tapasztalatai üzemünkben megmutatták, hogy ahol a szakszervezet feladatokat adott a műszakiaknak és mozgósította őket a munkaversenyben, ott fellendült a ternyelőmunka, de megerősödött a szakszervezet tekintélye is. A kazánkovácsműhelyben a műszaki és fizikai dolgozók összefogásával addig legyőzhetetlennek látszó feladatot oldottak meg. A Sztahanov-mozgalom fejlődésével kapcsolatos feladatokról beszélt felszólalásában Lőrincz János elvtárs, a Pest megyei területi bizottság elnöke. Legfőbb hiba — mondotta —, hogy a Sztahanov-mozgalom még nem vált tömegessé, a verseny szerves részévé, hatalmas lendítőjévé. Gátolja a mozgalom fejlődését a felterjesztés körüli bürokrácia és hogy nem kérdezik meg a dolgozók véleményét. Javasolta, hogy a határozati javaslat tegye a műszaki gazdasági bizottságok feladatává, hogy segítsék az okleveles sztahanovistákat a sztahanovista jelvény elnyerésében. Szőczei Sándor elvtárs, a MÁVAG Kossuth-díjas kovácsa javasolta, hogy a határozat domborítsa ki jobban a szakszervezetek agitációs feladatait. Véleménye szerint a Sztahanov-mozgalomban tapasztalható megtorpanás oka a politikai felvilágosító- és nevelő munka gyengesége. A termelési értekezletek, taggyűlések beszámolói ne csak száraz számhalmazokat tartalmazzanak, hanem mutassanak rá, hogyan függ össze a dolgozók, a műhely, az üzem munkája a békéért folyó harccal, a szocializmus építésével. Az értekezleten felszólalt Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára. Hangsúlyozta, hogy amunkásosztály legfontosabb érdeke a termelés fokozása, a terv teljesítése és túlteljesítése, amunkaverseny sikere. A szakszervezetek ettől elválaszthatatlan feladata a dolgozók legközvetlenebb érdekeinek védelme. Ebben a szakszervezetek súlyos hibákat követtek el: a szakszervezeti funkcionáriusokat a dolgozók mindennapi problémáival szemben a közömbösség, a szájtátiság jellemezte. A szakszervezeti munka akkor sikeres, ha a bizalmi foglalkozik a dolgozók minden problémájával. A szakszervezeti munkát nem lehet a dolgozók széles tömegei nélkül végezni, az a vezető, aki elszakad a tömegektől, menthetetlenül bürokratává válik. A szakszervezeteknek meg kell hallgatniuk a dolgozók javaslatait és a jó javaslatokat meg is kell valósítaniuk. Befejezésül rámutatott, hogy a kongresszus sikerének egyik fő biztosítéka az, ha az előkészületek során a vasas-szakszervezet is jelentősen megjavítja munkáját den kifogásolták, hogy a határozati javaslat tervezete csak általában veti fel a nevelés fontosságát, de nem mondja meg részletesen, hogyan és mire neveljék a szakszervezetek a dolgozókat. Kvassai István elvtársi, a vasúti főosztály munkatársa, hozzászólásában javasolta: a kongresszusi határozat állapítsa meg, hogy a szakszervezetek kötelessége a dolgozókat forró hazaszeretetre, a párt iránti hűségre, példamutató termelőmunkára, proletárnemzetköziségre és éberségre nevelni. Többen foglalkoztak a szakszervezetek munkavédelmi feladataival. Sági elvtárs kérte, hogy a határozati javaslattervezet konkrétebben határozza meg a szakszervezetek munkavédelmi tevékenységének eszközeit Berta István elvtárs, a szakszervezet politikai munkatársa, hiányolta, hogy a tervezet nem foglalkozik a szálláshelyekkel. A következő kiegészítést javasolta: »A szakszervezetek állandó ellenőrzőmunkával gondoskodjanak a szociális normákbetartásáról és a szálláshelyeken levő dolgozók paliiikai és kulturális neveléséről.« A szovjet tapasztalatok elterjesztése harci feladat - állapították meg a vasutas-szakszervezet értekezletének részvevői A vasutas-szakszervezet központi vezetőségének kibővített ülésén Gáspár Sándor elvtárs, a szakszervezet elnöke ismertette a határozati javaslat tervezetét. Utána Prieszál József elvtárs, a közlekedésügyi miniszter első helyettese szólalt fel. Ezután kezdődött a határozatijavaslat tervezet megvitatása. A hozzászólók különösen sokat foglalkoztak a munkafegyelem megjavításának, megerősítésének kérdéseivel, módszereivel. Cinger Gyula elvtárs, a szegedi területi bizottság elnöke javasolta, hogy a határozati javaslat tervezete foglalkozzék többet a munkafegyelem megszilárdításának kérdésével és az ebből folyó szakszervezeti feladatokkal Ugyan -erről beszélt Makáci elvtársnő is. Sok szó esett arról, hogy a szakszervezetek csak akkor tudják feladataikat a jelenleginél jobban elvégezni, ha állandóan merítenek a szovjet szakszervezetek tapasztalataiból, ha minden erejükkel igyekeznek az élenjáró szovjet munkamódszereket, technológiai eljárásokat nálunk is meghonosítani. Krajcsovics elvtárs éppen ezért javasolta, hogy a határozati javaslat tervezetébe vegyenek bele egy ilyen mondatot: »Tekintsék a szakszervezetek harci feladatnak az élenjáró szovjet munkamódszerek elsajátítását és bevezetését.« Sok elvtárs foglalkozott a szakszervezetek nevegőmunkájával- Tőle-, Különösen nagy gondot kell fordítani a minőségre — mondották a felszólalók a textiles szakszervezet értekezletén A Textil- és Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének kibővített központi vezetőségi értekezletén számos sztahanovista, üzemi bizottsági elnök és műszaki vezető vett részt. Döbrentei Károly elvtársnak, a szakszervezet elnökének beszámolója után a megjelentek több kiegészítő és módosító indítványt tettek a határozati javaslat tervezetéhez. Molnár Endre elvtárs kérte, hogy a határozati javaslatnak az üzemikollektív szerződéssel foglalkozó része hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek feladata a tömegek fokozott bevonása a kollektív szerződések előkészítésébe. Mikó Erzsébet elvtárs, a Keltex igazgatója kérte, hogy a határozati javaslat ne csak általánosságban foglalkozzék a bérezés kérdésével, hanem állapítsák meg konkréten a szakszervezet feladatát a minőségi bérezés megvalósításában is. Veres elvtársnő, a Magyar Pamutipar vb-elnökhelyettese kérte, hogy a javaslat jelölje meg az egyes iparágak sajátosságainak figyelembevételével az iparágban szervezendő munkamozgalmakat. Ajtai Miklós elvtárs könnyűipari miniszterhelyettes szükségesnek látja, hogy a termelési terv teljesítése mellett elsőrendű feladatként kezeljék a szakszervezetek a minőség kérdését is. Csepregi Győző elvtárs Kossuth-díjas mérnök, a Kaposvári Fonó műszaki vezetője a versenyértékelés megjavítása érdekében indítványozta: a határozati javaslatban szögezzék le, hogy a szakszervezetek a műszakiak bevonásával valósítsák meg ezt a feladatot