Népszava, 1953. március (81. évfolyam, 51-76. sz.)
1953-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A NÉPSZAVA A minisztertanács és a SZOT Határozata az 1952. évi tervek túlteljesítésére indult munkaverseny győzteseinek jutalmazásáról Az SZVSZ végrehajtó bizottságának határozata: októberben Bécsben összeül a 111. szakszervezeti világkongresszus A GYÁR SZAKSZER VEZETE KÖZPONT DÍjÁtÍJ:L A PIA 81. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1953. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP A Sztálin Vasmű nagyolvasztója építőinek kezdeményezése a szakszervezetek XVIII. kongresszusán Március 20-tól április 4-ig „FELSZABADULÁSI HETET“ TARTUNK A magyar szakszervezeteik XVIII. kongresszusa első napján a Sztálin Vasmű nagyolvasztója építőinek küldöttsége köszöntötte a kongresszust. Az építők nevében Claus Lajos elvtárs, Kossuth-díjas főmérnök beszélt. — Mi, a Sztálin Vasműnagyolvasztójának építői, a szocialista termelés élvonalában harcolunk. Jól tudjuk, hogy ötéves tervünknek a kohászatra vonatkozó feladatai csak akkor valósíthatók meg, ha a Sztálin Vasmű hatalmas termelési berendezései a tervezett időpontban bekapcsolódnak a termelésibe. Minden tonna nyersvas, nyersacél vagy hengerelt áru, amelyet a tervezett idő előtt öntünk, gyorsítja szocialista fejlődésünk ütemét és erősíti felszabadult országunk védelmét. Pártunk és kormányunk mindent megtesz fejlődésünk előmozdítására Ötéves tervünk ipari beruházásainak csaknem kilenc százaléka a kohászati iparra esik. Ezek közül a beruházások közül iskiemelkedik a Sztálin Vasmű. A Gerő elvtárs as Központi Vezetőség legutóbbi ülésén külön kiemelte, hogy mindenekelőtt gyorsan üzembe kell helyeznünk a terveknek megfelelően a Sztálin Vasművet. Mi, Sztálinváros építői most is, mint mindenkor, magunkévá tettük pártunk útmutatását. Ezért mi, a nagyolvasztómű építői elhatároztuk, hogy hazánk felszabadulása ünnepének tiszteletére, március 20-tól április 4-ig »Felszabadulási Hetet« tartunk, amelynekkeretében újabb termelési győzelmekkel bizonyítjuk be a felszabadító Szovjetunió iránt és Sztálin elvtárs iránt érzett hálánkat. A »Felszabadulási Hét« megtartását a kohómű valamennyi dolgozója magáévá tette. Az élenjárók kezdeményezéséhez már több ezer sztálinvárosi dolgozó csatlakozott. A »Felszabadulási Hét« keretében április 4-ig a Vaskohászati és Kemenceépítő Vállalat dolgozói vállalják, hogy a munka jobb megszervezésével a nagyolvasztó és léghevítő tűzálló falazásánál átlagban napi tíz óra előnyt érnek el. A Cső- és Erőműszerelő Vállalat dolgozói a gáz- és levegővezetékek szerelésénél nyolcnapos ütemnyereséget biztosítanak. *A Mélyépítő Vállalat dolgozói a nagyolvasztó építkezésénél fennálló átlag másfél hónapos lemaradásukból tíz napot behoznak. A MÁVAG kohószerelési csoportjának dolgozói a nagyolvasztó és léghevítő padszerkezetének szerelésénél átlagban nyolcnapos előnyt biztosítanak. A nagyolvasztó építésénél dolgozó műszaki vezetők vállalják, hogy tökéletes tervfelbontással, az előfeltételek biztosításával megszervezik és koordinálják az építkezési munkálatokat. — Az országnak adott szavunkat meg akarjuk és meg is fogjuk tartani. Célkitűzéseink megvalósításának reális feltételei biztosítva vannak. Dolgozóink akarnak versenyezni, de megkívánják a szakszervezeti és műszaki vezetőktől és kérik a pártszervezeteiktől, hogy komoly segítséget adjanak munkájukhoz. A nagyolvasztó építőinek ez a kezdeményezése csak akkor hozhatja meg a várt eredményt, nagy békeművünk felépítését, ha a sztálinvárosiak munkalendülete magával ragadja az ország dolgozóit, az üzemek minden dolgozóját. A Sztálin Vasmű kohójának határidőre történő üzembehelyezése nemcsak a sztálinvárosi dolgozók munkáján múlik, a vasmű dolgozói számítanak arra, hogy elvtársi segítséget kapnak mindazoktól, akik a kohóhoz szükséges anyagok és szerelvények szállításával, vagy a szerelések lebonyolításával részt vesznek a kohóépítés nagy munkájában. Számítunk az Ózdi Kohászati Üzemek, a MÁVAG Kohászati Üzemek, a DIMAVAG Gépgyár és az építésben részt vevő többi üzem dolgozóinak támogatására. Ahhoz, hogy országunkat valójában a szocializmus alapjára állítsuk át, nem szabad egy percre sem lassítanunk fejlődésünk ütemét, sőt azt a maximális lehetőség szerint fokozni kell. Szocialista építésünk ütemének áthlődését, kohászati bázisunk kiszélesítését szolgálja a sztálinvárosi dolgozók kezdeményezése. Kérjük tehát a XVIII. kongresszust, hogy kezdeményezésünket tegye magáévá, segítse elő, hogy a »Felszabadulási Hét« megtartását országszerte magukévá tegyék az ipar, a közlekedés és mezőgazdaság dolgozói. Bizonyosra vesszük, hogy a »Felszabadulási Hét« a magyar dolgozók hősi munkájának újabb hatalmas győzelmeihez vezet. A nagyolvasztó építői felajánlásuk teljesítésével méltók akarnak lenni Sztálin elvtárs nevéhez. Ki akarjuk fejezni határtalan szeretet A főtitkári beszámoló vitájában felszólalt Szőczei Sándor elvtárs, Kossuth-díjas, a MÁVAG művezetője. — Szeretnék átadni a bányász elvtársaknak egy üzenetet — mondotta. — Arra kértek a MAVAG kovácsai, szóljak Tajkov András és Loy Árpád elvtársaknak és a többi jelenlevő bányász elvtársnak, hogy több és jobb minőségű szenet termeljenek. Értsék meg bányász elvtársaink, hogy ma már hazánk ipari állammá fejlődött, gyáraink egymásután nőnek ki a földből és ezért egyre több és jobb szénre van szükségünk. Ezután Szőczei elvtárs arról beszélt milyennek kell lennie a jó művezetőnek. Naponta kell értékelnie a dolgozók teljesítményét, hogy a szakszervezeti bizalmiak ezt rendszeresen nyilvánosságra hozhassák. Segítsen a bizalminak a versenyszerződések megkötésében, bontsa fel a tervet munkapadokig és harcoljon a munkafegyelem megszilárdításáért. Több példát mondott el a MÁVAG kovácsológyár életéből és ezekkel bizonyította be, milyen jó hatása van az eleven versenynyilvánosságnak és az ötletes agitációnak. Herczeg Károly, a Rákosi Mátyás Művek Gépgyárának szakszervezeti bizottsági elnöke elmondotta, hogy üzemükben a dolgozók 65-70 százaléka részt vesz a termelési értekezleteken és a részvevők húsz százaléka tesz javaslatokat vagy felajánlást. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az üzem januári tervét 101,1 százalékra teljesítette és az öntödében a selejt 14 százalékról 6,25 százalékra csökkent. A termelési értekezleteken a dolgozók megbírálják a műszaki vezetőket, dolgozótársaikat, sok esetben a szakszervezet munkáját is. Az egymással kooperáló műhelyek és üzemek dolgozói ellátogatnak egymás termelési értekezleteire, hogy ezzel előmozdítsák a jobb együttműködést. Hiba azonban — folytatta Herczeg elvtárs —, hogy a dolgozók javaslataival egyes műszaki és szakszervezeti vezetők nem törődnek. A másik hiba, hogy a termelési értekezletek sokszor általánosak és így nem segítik elő a verseny szervezését, a tervek teljesítését. Ez olyankor fordul elő, ha az előadók nem készülnek fel alaposan és a szakszervezet és a vállalat vezetői elmulasztják a beszámolók előzetes ellenőrzését. Németh János elvtárs, a SZOT ellenőrző bizottságának elnöke ismertette az ellenőrző bizottság jelentését. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt időszakban a szakszervezetek a pénzügyi gazdálkodás terén jelentős eredményeket értek el. A XVII. kongreszszus óta a tagdíjbevétel 84 százalékkal, a SZOT és a szakszervezetek költségvetési kerete 75 százalékkal növekedett. Az 1953. évi költségvetésben kulturális célra előirányzott öszszeg csaknem háromszorosa az 1949. évinek. Az elmúlt években több millió forinttal járultak hozzá a szakszervezetek az állami költségvetésből létesített üzemi kultúrintézmények fejlesztéséhez. Ez évben a szakszervezetek majdnem négyszer annyit irányoztak elő sportcélokra, mint 1949- ben. A szakszervezetek a tagsági díjakból az elmúlt évben csaknem 22 millió forintot fizettek ki segélyezésre. A szakszervezetek által szervezett üdültetésre felhasznált összegek több mint kétszesére emelkedtek. Ezután a pénzügyi gazdálkodás terén tapasztalható hiányosságokról, a tünket, hálánkat Sztálin elvtárs iránt azért a sok segítségért, amelyet a Szovjetuniónak és személyesen Sztálin elvtársnak köszönhetünk. — Mi büszkék vagyunk arra, hogy a vasmű és városunk Sztálin elvtárs nevét viseli, azt a nevet, mely lelkesíti szerte a világona becsületesen dolgozók millióit, amely számunkra a szabadságot, a boldog életet jelenti, és amely biztosítéka további, egyre szebbé váló életünknek. Ígérjük, hogy méltók leszünk Sztálin elvtárs nevéhez és ezt adott szavunk teljesítésével bizonyítjuk. költségvetési fegyelem lazaságáról beszélt. A szakszervezetek elsőrendű kötelessége a tagdíjfizetés további megjavítása. Sok helyen nem megfelelő a tagok nyilvántartása. Egyes alapszerveknél még mindig előfordulnak visszaélések. Befejezésül megállapította, hogy az ellenőrző bizottság munkája sem volt elég rendszeres, nem volt mentes a bürokratizmustól. Nagy Ferenc elvtárs, az építők szakszervezete sztálinvárosi területi bizottságának titkára a sztálinvárosi szocialista verseny fejlődéséről számolt be. Hangsúlyozta az új kezdeményezések jelentőségét és rámutatott, hogya verseny nyilvános ellenőrzése milyen hatalmas lendítőerő. Megállapította, hogy a Sztálin-Blaha Béla elvtárs, a bányászszakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a szakszervezet minden vezetője és aktivistája felelős az év eleji elmaradásért i., kötelessége, hogy minden erejét latba vesse az 1953-as széntermelési terv hiánytalan teljesítéséért. A terv teljesítése és a verseny sikere érdekében a szenelők mellett nagyobb gondot kell fordítani aszállítók, fenntartók, az elővárásokon és feltárásokon dolgozók versenyének kiszélesítésére is. A gépekkel dolgozók szocialista versenyének fellendítése céljából országos méretű vetélkedést indítanak, így válthatják valóra a Rákosi elvtárs december 15-i beszédében, elhangzott útmutatást, mely szerint a szénbányászatban biztosítani kell végre, hogy a gépesítés teljes súlyával érvényre jusson, megszűnjék az idegenkedés azoknak a bányagépeknek a használatától, amelyek hivatva vannak megkönnyíteni a bányász nehéz munkáját, s a termelékenységetnövelni. A műszakiak versenyének felélénkítésére is hasonlíthatatlanul nagyobb gondot kell fordítani. A műszakiak versenyének fő célja a műszaki-szervezési feltételek biztosítása, az úgynevezett szakmai tervek teljesítése és túlteljesítése. Az április 4 tiszteletérefolyó verseny sikere elválaszthatatlan a munkafegyelem megszilárdításáért vívott harctól. E téren a szakszervezet munkájában alapvető hiba, hogy nem elég következetes és szívós. Az első sikerek után ellanyhul a felvilágosító munka. Állandó nevelő és felvilágosító munka, valamint a törvények és rendeletek szigorú érvényesítése szükséges a munkafegyelem megszilárdításához. A szakszervezet előtt álló feladatok végrehajtásához mindenekelőtt arra van szükség, hogy megerősítsék üzemi szervezeteiket. Egy percig sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szakszervezetimunka alapja a bizalmi hálózat. városi műszaki dolgozók mind többen megértik a szocialista verseny hatalmas jelentőségét és szívósan dolgoznak a műszaki szervezési feltételek biztosításáért. A szakszervezet munkájának egyik fő hiányossága még mindig az, hogy a verseny nyilvánossága igen gyakran az események után kullog. Befejezésül ígéretet tett a kongresszusnak, hogy a jelenlegi nehézségeket a sztálinvárosi építők a szocialista verseny még szélesebbkifejlesztésével legyűrik, hogy az első szocialista várost és gyárat határidő előtt felépítsék. Ezért a bizalmi hálózat kiszélesítése a bányászszakszervezet egyik legfontosabb célkitűzése. El kell érni, hogy a szakszervezet aktivistái a tervteljesítésben- élenjáró, áldozatkész, példamutatóbányászok' legyenek, szívügyüknek ! "tekintsék a párt politikájának megvalósítását, a szakszervezeti munka megjavítását, a szocialista verseny fellendítését és állhatatosan harcoljanak a szénbányászati terv hiánytalan teljesítéséért és túlteljesítéséért. Háy József elvtárs, a mohácsszigeti állami gazdaság . kombájnvezetője arról beszélt, hogy a. mezőgazdaság. dolgozói követik a munkásosztály.példáját, amely sikeresen valósítja meg az ötéves tervet. Majd a .saját. munkájáról, szólott. Elmondotta, hogy mint kombájnvezető, hogyan szervezte meg 1952-ben az aratásimunkát és milyen eredményeket ért el. • Hangsúlyozta, hogy sikeres munkájának egyik biztosítéka , a pártszervezet és a szakszervezet állandó támogatása, iránymutatása volt. Ezután Gazda Géza elvtárs, a Rákosi Mátyás MűvekAcélművének Kossuth-díjas vezetője szólalt fel. Beszédében a Gazda-mozgalom és az anyagtakarékosság kérdésével foglalkozott. Ismertette a Gazda-mozgalom eddigi eredményeit és hiányosságait, majd rátért a Gazda-mozgalom további elterjedésének akadályaira. A mozgalmat elsősorban a bürokrácia akadályozza. Az igazgatók jelentős része még nem ismerte fel a mozgalom jelentőségét és emiatt sok dolgozótársamfordult hozzám panaszszal. A javaslatokat sokan hosszú ideig fektetik, nem adnak választ a dolgozóknak. A sok aktatologatás között nem egyszer elvész a javaslat. A mozgalom fejlődésének másik akadálya egyes műszaki vezetők »féltékenysége«. Sok esetben előfordult, hogy amikor a dolgozó javaslatot tesz a műszaki vezetőnek ,■ a vezető szégyenli, hogy erre nem ő jött rá és azt feleli, hogy ezzel a kérdéssel már ők is foglalkoztak, ismerik a dolgot. Ilyenkor bevezetik az újítást anélkül, hogy a dolgozót megjutalmaznák. A szakszervezetek mulasztása legfőképpen az, hogy nem nyújtják azt a támogatást a Gazda mozgalom újítóinak, ami szükséges lenne. A szakszervezeti funkcionáriusok feltétlenül tanulmányozzák és ismerjék meg az újításra vonatkozó rendelkezéseket, vegyék igénybe a műszaki értelmiség, a jó szakemberek, a sztahanovisták segítségét. Ugyanakkor határozottan lépjenek fel a javaslatok bürokratikus kezelése ellen. Bárczi Béla, az ózdi kohászati üzemek mérnöke rámutatott a kohászat elmaradására és feltárta, milyen hibákat követtek el eddig az ózdi nagyolvasztó művezetői. Ezekért a hibákért — hangsúlyozta — elsősorban mi vagyunk a felelősek. Majd arról beszélt, milyen segítséget nyújtott a magyar kohászoknak Bargyin elvtárs, szovjet akadémikus két magyarországi látogatása és ismertette,hogyan szívlelték meg az' ózdi kohászok a szovjet' tanácsokat. · '• ' - ■ : — Ma már kohászaink nem dolgozhatnak úgy,’ ahogyan azelőtt dolgoztak — hangsúlyozta. — A fejlett technika megköveteli, hogy kohászaink megtanulják a fejlett munkamódszereket, betartsák a fejlett technológiát. Ehhez a munkához nyújtsanak nagyobb segítséget a szakszervezetek. Cseterki Lajos elvtárs, a pedagógus szakszervezet elnöke felszólalásában a többi között ezeket mondta: — Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy szakmai tudásunkat, politikai képzettségünket tökéletesítsük és szélesítsük kulturális látókörünket. A pedagógusok ma szocializmust építő hazánk megbecsült dolgozói, egyre többen érdemlik ki a kiváló pedagógus címet. . Cseterki elvtárs a továbbiakban arról beszélt, milyen nagy segítséget jelentenek az iskolák munkájának továbbfejlesztésében a szovjet tapasztalatok és a nevelők tapasztalatcseréje. Rámutatott: népi demokráciánk minden lehetőséget megad a dolgozóknak arra, hogy a termelő munka mellett tovább tanulhassanak. Szólt arról, hogy az üzembe kerülő fiatalokat az első perctől kezdve támogatni kell szakmai gyakorlatuk tökéletesítésében. — Pártunk azt várja tőlünk — mondotta befejezésül —, hogy az ifjúság egyre magasabb színvonalú nevelése mellett segítsünk a dolgozók nevelésében is s legyünk valójában dolgozó népünk nevelői, ígérjük, a szovjet pedagógusok példája nyomán mindent megteszünk ezért. Cseterki elvtárs felszólalásával a kongresszus elsőnapitanácskozása véget ért. Naponta értékeljék a dolgozók teljesítményét A bányaHXszakszervezet aktivistái legyenek a tervteljesítés élenjáró harcosai A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának részvevői A kongresszus második napi tanácskozása A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa, szombatonfolytatta tanácskozásait. Az ülésein megjelent Hidas István elvtárs és Kiss Károly elvtárs, a minisztertanács elnök-helyettesei, Zsofinyecz Mihály elvtárs,a kohászati minisztérium vezetésével megbízott közép-gépipari miniszter, Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára, Apró Antal elvtárs építőanyagipari miniszter, Harustyák József elvtárs, a SZOT elnöke, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Kossa István elvtárs, általános gépipari miniszter, Szíjártó Lajos elvtárs, építésügyi miniszter, Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter, Altomáre Iván elvtárs élelmiszeripari miniszter, Szabó Gergely elvtárs vegyipari miniszter. Részt vettek az ülésen a Szakszervezeti Világszövetség képviselője, a szovjet szakszervezeti küldöttség és a többi külföldi szakszervezeti küldöttség tagjai. Az ülést Gáspár Sándor elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese nyitotta meg. Az első felszólaló Mekts József elvtárs, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt, aki felszólalásában a kollektív szerződések kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben 78,a folyó évben pedig 222 vasipari üzemben kötöttek, illetve kötnek kollektív szerződést