Népszava, 1953. szeptember (81. évfolyam, 204-229. sz.)
1953-09-11 / 213. szám
NÉPSZAVA A minisztertanács határozata a termelési, hizlalási és tenyésztési szerződések teljesítésének elmulasztásából származó kötelezettségek rendezéséről A minisztertanács a dolgozó parasztság jogos sérelmének orvoslására rendezte a termelési, hizlalási és tenyésztési szerződések teljesítésének elmulasztásából származó kötelezettségeket. A határozat értelmében mindazokat a szerződéses kötelezettségeket, amelyeket a termelőnek 1952. december 31-ig kellett volna teljesítenie és ez ideig nem teljesítette, egészben vagy a még nem teljesített részükben el kell engedni. Törölni kell az emiatt elrendelt terménybeadási kötelezettségeket, valamint a még ki nem fizetett kötbéreket. A kötbér megállapítása érdekében folyamatban levő pereket pedig meg kell szüntetni. Abban az esetben, ha a termelő a múlt év végéig esedékessé vált kötelezettségét ez év augusztus 1-ig még részben sem teljesítette, 1953. december 31-ig köteles visszaadni a termeltető vállalattól kapott előleget és természetbeni juttatásokat, kivéve, ha olyan elemi kár érte, amely a felhasznált természetbeni juttatásokat megsemmisítette. Részleges elemi kár esetében a kárral arányos rész visszatérítését kell elengedni. Azokat a termelési, hizlalási és tenyésztési szerződéseket, amelyeknek teljesítési határideje már erre az évre esett, a szerződésekben megállapított feltételek szerint kell teljesíteni. (MTI) A minisztertanács határozata a szerződéses növénytermelőknek adott kedvezményekről A minisztertanács megtárgyalta a szerződéses termelés kérdéseit és jelentős kedvezményeket biztosított a szerződéses termelőknek. A minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata és a kormányprogramm alapján már eddig is több olyan határozatot hozott, amely elősegíti a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, a mezőgazdasági termelés fokozását és ezzel egész dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb emelését. Ez a célja a szerződéses termeltetés fejlesztéséről szóló határozatnak is. A minisztertanács határozata számos intézkedést tartalmaz és új alapokra helyezi a szerződéses termelést. A határozatban különösen nagyjelentőségű a szerződéses keretben termelt növények átvételi árának emelése, amely országosan mintegy 180—200 millió forint többletbevételt jelent a termelőknek. Elsősorban azoknak a növényeknek átvételi ára emelkedik, amelyeket az alacsonyabb átvételi ár miatt a termelők eddig nem szívesen termeltek, így a dohány, a hagyma, a fűszerpaprika, a paradicsommag és a kerti magvak szerződéses árai. A termelők a szerződéses termelői ár emelése mellett komoly többletbevételhez jutnak az eddiginél fokozottabb premizáláson keresztül is, s jelentős prémiumot kapnak a termelési szerződésben megállapított terméshozamon felül átadott termények után, így a többi között a dohánynál, a cukorrépánál, a hagymánál és a fűszerpaprikánál. Egyes olyan növények után, ahol a termények minőségének nagy jelentősége van, a termelők külön minőségi prémiumot kapnak. A termelőszövetkezetek a szerződéses termelés rendszerében fokozottabb támogatásban részesülnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok: szerződésesen termelt terményeik után a kétszeresét kapják annak a menynyiségi és minőségi prémiumnak, amit a határozat a dolgozó parasztok részére biztosít. A minisztertanácsnak ez a rendelkezése még inkább érdekeltté teszi a termelőszövetkezetek tagjait abban, hogy több terményt, jobb minőségben termeljenek. A minisztertanács határozata az eddiginél fokozottabb mértékben biztosít a szerződéses termelők részére kedvezményes áron iparcikkeket, elsősorban olyan ipari termékeket, amelyek nyersanyaga szerződésesen termelt termény. A gyapottermelők az eddiginél nagyobb mértékben kapnak textilárut, a dohánytermelők cigarettát, a fűszerpaprikatermelők őrölt paprikát... stb. A szerződéses termelők számára a kormány a beadási kötelezettség megállapításánál az eddigieknél jelentősebb kedvezményt biztosít. Eddig csak a leszerződött területek után nem kellett terménybeadást teljesíteni. A minisztertanács mostani határozata alapján a népgazdaság számára fontos növényeknél a leszerződött területen felül minden leszerződött katasztrális hold után további fél-kettő katasztrális hold terület mentesül a terménybeadás alól. A határozat ezután felsorolja azokat a takarmánymagvakat, hüvelyeseket, olajosnövényeket, ipari növényeket, köztük a gyapotot, dohányt, rostlent, amelynek minden hold szerződött területe után további fél-két hold mentesül a terménybeadás alól. A városellátó övezetekben levő önálló termelőszövetkezeteknek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknak jelentős kedvezményt jelent, hogy terménybeadási kötelezettségüket zöldségfélékkel is teljesíthetik. A szerződéses termelőknek a minisztertanács határozata jelentős újabb kedvezményt nyújt az állat- és állati termékbeadási kötelezettség megállapításánál. A leszerződött terület után 50 százalékos kedvezményt kapnak azok a termelők, akik szerződéses növényeik révén természetbeni kedvezményként takarmány- vagy répaszelet-juttatásban részesülnek; azok a termelők pedig, akik abraktakarmányt vagy répaszeletet természetbeni kedvezményként nem kapnak, teljes egészében mentesülnek a leszerződött terület utáni állat- és állati termékbeadás alól. A szerződéses termelők a termeltető vállalatoktól továbbra is kamatmentes kölcsönként kapják a vetőmagot és a műtrágyát. A határozat értelmében mintegy száz növény termeltetésetörténik szerződéses alapon. Ezek közül a fontosabb növények termelési szerződéseinek főbb feltételei a következők: CUKORRÉPA A cukorrépánál a természetben kapott cukrot az állam kilónként 9,30 forintos árban váltja be. Ugyanakkor jelentősen emelkedik a cukorrépa prémiuma. Ha a termelő katasztrális holdanként 100—125 mázsa cukorrépát ad át a cukorgyárnak, a 100 mázsán felüli répa minden mázsája után 7,50 forint, 125— 150 mázsa holdankénti répatermés átadása esetén mázsánként 15 forint, 150 mázsán felül mázsánként 25 forint prémium illeti meg. DOHÁNY Az eddigi átlagos beváltási ár mázsánként 290 forintról 500 forintra emelkedik. Ha a termelő katasztrális holdanként 5 mázsánál több szárított dohányt ad át a beváltó hivatalnak, a többlettermés után mázsánként 6 mázsáig 200 forint, 6-7 mázsáig 300 forint, 7—9 mázsáig 500 forint, 9—11 mázsáig 750 forint, 11 mázsán felül pedig 1000 forint prémiumot kap. A dohánytermelők minden mázsa átadott szárított dohány után 1000 darab cigarettát kapnak ingyenesen. Katasztrális holdanként 5 mázsánál több dohány átadása esetén az egyénileg dolgozókat mázsánként további ezer darab térítés nélkül kiadott cigaretta illeti meg. A termelőszövetkezetek dohánypajta építésére hosszúlejáratú beruházási hitelt kaphatnak. Azon dohánytermelőktől, akik pajtával vagy szükségszárítóval nem rendelkeznek, dohánytermésük egy részét zölden is átveszik a begyűjtő szervek. GYAPOT A gyapot szerződéses termelői ára minden minőségi osztályban 100 forinttal emelkedik. A gyapottermelők minden mázsa gyapot átadása után az eddigi 4 méter helyett 8 méter pamut-textilárut kapnak 50 százalékos kedvezményes áron, ezenkívül 10 kiló olajpogácsadaját. Ha a termelő katasztrális holdanként 250 kilónál több átlagos minőségű gyapotot ad át, minden mázsa többlettermés után 350 kilóig 213 forint, 350—450 kiló között 426 forint, 450 kiló felett mázsánként 711 forint prémiumot kap az alapáron felül. ROSTLEN Az átlagos minőségű rostlenkóró mázsánkénti ára 61.50 forintról 75 forintra emelkedik. Ha a termelő kilenc mázsánál nagyobb termést ad át, az átadási áron felül 11 mázsáig mázsánként 22.50 forint, 11 mázsától 14 mázsáig mázsánként 45 forint, 14 mázsán felül 75 forint prémiumot kap. A rostlentermelők minden mázsa átadott rostlen után 50 forint értékben zsák-, kötél- és vászonárut vásárolhatnak ötvenszázalékos kedvezményes áron. ROSTKENDER A szerződéses termelői ár I. osztályú kenderkórónál 40 forintról 50 forintra emelkedik. Ha a termelő katasztrális holdanként 22 mázsánál több termést ad át, 27 mázsáig mázsánként 15 forint, 27—35 mázsáig mázsánként 30 forint, 35 mázsán felül mázsánként 45 forint prémiumot kap. A II. és III. minőségű rostkenderkóró szerződéses termelői ára és a több termés után járó prémium hasonló arányban emelkedik. A szerződéses rostkendertermelőt az átadott termés minden három mázsája után ugyanolyan természetbeni juttatás illeti meg, mint a rostlentermelőket. HAGYMA Az I. osztályú vöröshagyma szerződéses termelői ára kilónként 55 fillérről 80 fillérre emelkedik. Ha a termelő katasztrális holdanként 40 mázsánál több vöröshagymát ad át, 60 mázsáig mázsánként 40 forint, 60—80 mázsa között mázsánként 80 forint prémiumot kap. A szerződéses vöröshagymatermelő a dughagyma szárításához minden leszerződött katasztrális hold után négy mázsa háztartási szenet és két mázsa tűzifát kap 50 százalékos kedvezményes áron. A fokhagyma és dughagyma szerződéses termelésénél — az átvételi ár jelentős emelkedésén kívül— a termelők hasonló arányú prémiumot kapnak, mint a vöröshagymánál. FŰSZERPAPRIKAMAG Az eddigi mázsánkénti szerződéses termelési ár 2900 forintról 8000 forintra emelkedik. Ha a termelő kft. holdanként 48 kilónál több terményt ad át, a többlettermés után kilónként 60 kilóig 24 forintot, 60—80 kiló között 48 forintot, 80 kilón felül kilónként 80 forintot kap prémium címén. PARADICSOMMAG Az eddigi 3000 forintos mázsánkénti átvételi ár 8000 forintra emelkedik. Ha a termelő kft. holdanként 40 kilónál több paradicsommagot ad át, a többlettermés után 60 kilóig kilónként 24 forint, 60—80 kiló között kilónként 48 forint, 80 kilón felül pedig kilónként 80 forint prémiumot kap. Az egyes növények szerződéses feltételének ismertetése alapján a szerződések kötését valamennyi növénynél legkésőbb október 1-ig meg kell kezdeni. A dolgozó parasztság érdeke, hogy minél előbb szerződést kössön a neki legmegfelelőbb növények termelésére és ezáltal biztosítsa magának a kormány által juttatott kedvezményeket. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok a megkötött szerződések alapján már most jelöljék ki azokat a területeket, amelyeken szerződéses növényt akarnak termelni. Ezeken a területeken időben végezzék el az istálló- és műtrágyázást, valamint a jó minőségű mélyszántást, hogy jövőre az ez évinél nagyobb termést érjenek el. ÁRLESZÁLLÍTÁS! Zománcozott »•Szépasszony« tűzhely 15X30”-os méretben, virág díszítéssel Régi-árritSÓ.— Uj ár: 855.— Ft Zománcozott »Luna« tűzhely 18X33”-as méretben, virág díszítéssel Régi-árrittTÓ.— Uj ár: 963.— Ft Burgonyanyomó öntött karral Rígi-áF~3L58 Uj ár: 29.40 Ft Gyermekágy festett 60X135 cm méretben silos betéttel Rjei-árralSö— Uj ár: 156.— Ft Eredeti jénai tűzálló üvegtál, ovál 255X85 mm, méretben körülbelül 2.3 liter, fedővel Régi-árrSzép Uj ár: 49.60 Ft a VAS- és EDÉNYBOLT fiókjaiban Boltjaink a város minden kerületében bő választékkal várják a vásárló közönséget. 2 1953. SZEPTEMBER 11. PÉNTEK Nagygyűlés a Magyar Acélárugyárban és a Szegedi Textilművekben a kormányprogramol megvalósításáról, az árleszállításról A Magyar Acélárugyár kultúrtermében csütörtök délután nagygyűlést tartottak a gyár dolgozói. A termet zsúfolásig megtöltötték a dolgozók. Arról tárgyaltak, mit jelent számukra a kormányprogramm, az árleszállítás. Simon János igazgatóhelyettes a gyár dolgozóinak öntudatos, fegyelmezett munkájáról beszélt. »A harmadik negyedév utolsó szakában — mondotta — dolgozóink rádupláztak a munkára és a harmadik negyedévre vállalt 1.300.000 forint helyett eddig több mint 2.700.000 forint értékű árut termeltek terven felül. Elmondotta azt is, hogy az árleszállítás óta 865-en tettek felajánlást szeptemberi tervük túlteljesítésére. Villányi László a kovácsműhely fiataljainak nevében szólalt fel. — Tudjuk, hogy kormányunk programmjának nagyszerű győzelme, az árleszállítás, nem magától jött — mondotta. — Büszkék vagyunk arra, hogy mi is jól kivettük részünket abból a munkából, ami az árleszállítás lehetőségeit megteremtette. Nem sajnáltunk fáradságot: 40 százalékkal teljesítettük túl normánkat az elmúlt hónapban. Azt is tudjuk azonban, hogy az életszínvonal további emelkedéséhez még olcsóbb termelés, még jobb munka kell. Ezért elhatároztuk, hogy elfogadjuk az RM Kovácsológyár fiataljainak versenykihívását és a mai naptól kezdve újult erővel látunk munkához. A 68 esztendős Molnár János kovács és a többi felszólaló is egyszerű, őszinte, meleg szavakkal mondatta el, hogy ezentúl még hűségesebben dolgoznak a nép újabb győzelmeiért. Ennek adott kifejezést a nagygyűlés határozata is. Elhatározták, hogy a kormányprogram sikeréért újabb 500.000 forint értékű árut termelnek szeptemberi tervükön felül. Csütörtök délután a Szegedi Textilművek virágokkal, zászlókkal feldíszített kultúrtermét szintén zsúfolásig megtöltötték a dolgozók. Péter Szilveszter, az üzemi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Nagy Sándor főmérnök mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozóinak az eddiginél is nagyobb részt kell vállalniuk a kormányprogramm megvalósításából. Felszólalt a nagygyűlésen részt vevő Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, majd Nyéki Lajosné, az üzem békebizottságának titkára elmondotta, hogy amikor megtudták az árleszállítás hírét, mintegy harmincan álltak békeőrséget és kiváló eredményeket értek el. " A Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlése A kemény, harcos kiállás a béke mellett Ajtay Zoltán Kossuth-díjas bányamérnök, a Bányászati és Kohászati Egyesület bányászati szakosztályának elnöke, a nehézipari minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának helyettes vezetője a Tudományos Munkások Világszövetsége hazánkban tartandó III. közgyűlésének jelentőségéről a következőket mondta: — Országunkat az a megtiszteltetés érte, hogy a Tudományos Munkások Világszövetségének folyó évi III. közgyűlését Budapesten tartják meg. A világ tudományos dolgozói budapesti ülésének a haladó tudósok béketalálkozójává kell válnia. A béke szilárd megvédésében a tudományos élet dolgozóira igen nagy feladat hárul az egész világon és így nem utolsósorban hazánkban is. Minden tudós, bárhol él és dolgozik a világon, tud cselekedni és kell is cselekednie a béke érdekében. — Meleg szeretettel üdvözöljük a már hazánkba érkezett Tudományos Munkások Világszövetségének kiküldötteit — fejezte be nyilatkozatát Ajtay Zoltán. — Legyen a budapesti találkozó még keményebb, még harcosabb kiállása a világ tudományos dolgozóinak a békéért. Dr. E. G. Edwards előadása az angol tudományos egyesületek munkájáról Dr. E. G. Edwards, a Tudományos Munkások Világszövetségének hazánkban tartózkodó tiszteletbeli titkára szeptember 11-én délelőtt 11 órakor a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székházában (Bp., VI., Rudas László utca 45.) előadást tart az angol tudományos társaságok munkájáról. Az előadást a magyar tudományos egyesületek és tudományos társaságok vezetői hallgatják meg. AHOL AZ OLCSÓBB KERÉKPÁROKAT GYÁRTJÁK Az RM Kerékpárgyárának igazgatója mondja, amikor a kerékpárok árleszállítására terelődik a szó: »Érdemes kissé azon az úton visszamenni, amelyen idáig eljutottunk. Tanulságos séta lesz ez a jövőre nézve is.« Egy-két évvel ezelőtti régi feljegyzések, dokumentumok kerülnek elő. Kiderül például, hogy míg 1950-ben húsz óráig tartott egy kerékpár elkészítése, ma már csak nyolc-kilenc órát vesz igénybe. Nagyon sokat köszönhetnek a szovjet automatagépeknek. Néhány évvel ezelőtt még a középső csapágy csészéjéből mindössze negyven darabot állított elő egy munkás egy nap , az új szovjet géppel pedig hatszáz darabot. A termelési osztály vezetője kiszámítja, hogy az alkatrészgyártásnál mintegy 48.000 kilogrammal teljesítették túl a tervet. Kimutatja az újítások számának emelkedését, azt, hogy a múlt évben felére csökkent a gépállási idő, hogy a verseny eredményeként egyre gyorsabb és olcsóbb a termelés, hogy az árleszállítás a jobb, gyorsabb és olcsóbb munka gyümölcse. Bármilyen szemléletesek is a számok, mégsem mutatják az embert, aki a gépeket kezeli, aki a terveket túlteljesíti, aki évről évre termelékenyebben dolgozik. Az üzemi bizottság elnöke, a termelési osztály vezetője sok nevet sorol. Találomra keressük fel az egyik dolgozót a nyeregkészítő műhelyben. A hosszú asztalnál többen ülnek. Feketehajú, karcsú lány, akit keresünk: Mohácsi Erzsébet. Apja a Fémműben dolgozik már vagy húsz éve — kovács. Tősgyökeres csepeliek. A lány harmadik éve dolgozik az RM-ben és már egy éve ezen a munkahelyen. Amit elmond — ezerszer hallott és leírt »hétköznapi« eset. De éppen azért megérdemli, hogy itt álljon. Megérdemli, hiszen a dolgozók »szürke, hétköznapi munkája« teremtett meg mindent ebben az országban. Amikor a nyeregkészítőkhöz helyezték — nem szépítjük a dolgot —, elég gyatrán dolgozott és keveset keresett. Ez meglehetősen letörte. Két okból is. Először azért, mert az ember általában szereti, ha megbecsülik munkájáért, másodszor pedig, nem mindegy, mennyi pénzt visz haza. Az igaz — mint most utólag elmondja — foglalkoztak vele, tanították. Kövér Jánosné szakszervezeti bizalmi, aki egyúttal munkaátvevője is volt, sokat segítette. Ám, egyik ember ilyen, a másik olyan, őt éppen az bosszantotta, hogy támogatásra szorult. Sokat gondolkodott, hogyan másszék ki a kátyúból. Még a tavasszal történt, egyik napon hirtelen elhívták valahova. Ő pedig, hogy a kerékpárnyereg fillére már ráhelyezett bőr el ne mozduljon, néhány tűvel rátűzte azt. Amikor visszatért, egy pillanat alatt villant fel benne a felismerés: itt újítás született. Eddig ugyanis egy teljesen felesleges munkafolyamatot is végeztek a nyeregkészítésnél. Mielőtt géppel rávarrták a bőrt a filcre, a munkások kézzel is felfércelték. Mohácsi Erzsébet ötlete nyomán javasolta, elég, ha csak tűvel tűzik fel a bőrt gépelés előtt. Persze, volt olyan, aki azonnal azt mondta: »Nem lesz jó, mert elmozdul.« De nem mozdult el. Bevált. A felfedezés tehát nem volt valami »óriási« dolog. A lényeg azonban az, hogy még soha senkinek nem jutott eszébe. És míg azelőtt egy nyereg elkészítése 18 percet vett igénybe, most öt perc alatt összeállítják. A műhely termelése négyszeresére emelkedett. Emelkedett azonban Mohácsi Erzsébet életszínvonala is. Először azért, mert az újítás után is még hat hónapig a régi normája marad. Ez pedig — az új munkamódszerrel —, havonta 2000—2500 forintos fizetést jelent. De emelkedett másként is. Erről így beszél: »Úgy látszik, nem jár magában a siker. Éppen most készültem nagyobb bevásárlásra. Milyen jó — szalad ki őszintén a száján •—, hogy nem vettem meg, amit akartam. Most néhány száz forintot megtakarítottam rajta.« Mohácsi Erzsébet persze csak egy a sok dolgozó közül, akinek szaporábban megy a munka, akinek a magasabb termelést, az olcsóbb kerékpárt köszönhetjük. (maj