Népszava, 1953. szeptember (81. évfolyam, 204-229. sz.)

1953-09-11 / 213. szám

NÉPSZAVA A minisztertanács határozata a termelési, hizlalási és tenyésztési szerződések teljesítésének elmulasztásából származó kötelezettségek rendezéséről A minisztertanács a dolgozó pa­rasztság jogos sérelmének orvoslá­sára rendezte a termelési, hizlalási és tenyésztési szerződések teljesíté­sének elmulasztásából származó kö­telezettségeket. A határozat értelmé­ben mindazokat a szerződéses kö­telezettségeket, amelyeket a termelő­nek 1952. december 31-ig kellett volna teljesítenie és ez ideig nem teljesítette, egészben vagy a még nem teljesített részükben el kell engedni. Törölni kell az emiatt elrendelt ter­ménybeadási kötelezettségeket, va­lamint a még ki nem fizetett kötbé­reket. A kötbér megállapítása ér­dekében folyamatban levő pereket pedig meg kell szüntetni. Abban az esetben, ha a termelő a múlt év végéig esedékessé vált kö­telezettségét ez év augusztus 1-ig még részben sem teljesítette, 1953. december 31-ig köteles visszaadni a termeltető vállalattól kapott előle­get és természetbeni juttatásokat, kivéve, ha olyan elemi kár érte, amely a felhasznált természetbeni juttatásokat megsemmisítette. Rész­leges elemi kár esetében a kárral ará­nyos rész visszatérítését kell elen­gedni. Azokat a termelési, hizlalási és tenyésztési szerződéseket, amelyek­nek teljesítési határideje már erre az évre esett, a szerződésekben meg­állapított feltételek szerint kell tel­jesíteni. (MTI) A minisztertanács határozata a szerződéses növénytermelőknek adott kedvezményekről A minisztertanács megtárgyalta a szerződéses termelés kérdéseit és jelentős kedvezményeket biztosított a szerződéses termelőknek. A mi­nisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ha­tározata és a kormányprogramm alapján már eddig is több olyan ha­tározatot hozott, amely elősegíti a munkás-paraszt szövetség megszilár­dítását, a mezőgazdasági termelés fo­kozását és ezzel egész dolgozó né­pünk életszínvonalának gyorsabb emelését. Ez a célja a szerződéses termeltetés fejlesztéséről szóló hatá­rozatnak is. A minisztertanács határozata szá­mos intézkedést tartalmaz és új alapokra helyezi a szerződéses ter­melést. A határozatban különösen nagy­­jelentőségű a szerződéses keretben termelt növények átvételi árának emelése, amely országosan mintegy 180—200 millió forint többletbevé­telt jelent a termelőknek. Elsősor­ban azoknak a növényeknek átvé­teli ára emelkedik, amelyeket az alacsonyabb átvételi ár miatt a ter­melők eddig nem szívesen termeltek, így a dohány, a hagyma, a fűszer­paprika, a paradicsommag és a kerti magvak szerződéses árai. A termelők a szerződéses termelői ár emelése mellett komoly többlet­­bevételhez jutnak az eddiginél foko­zottabb premizáláson keresztül is, s jelentős prémiumot kapnak a terme­lési szerződésben megállapított ter­méshozamon felül átadott termények után, így a többi között a dohány­nál, a cukorrépánál, a hagymánál és a fűszerpaprikánál. Egyes olyan nö­vények után, ahol a termények mi­nőségének nagy jelentősége van, a termelők külön minőségi prémiumot kapnak. A termelőszövetkezetek a szerző­déses termelés rendszerében fokozot­tabb támogatásban részesülnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok: szer­ződésesen termelt terményeik után a kétszeresét kapják annak a meny­­nyiségi és minőségi prémiumnak, amit a határozat a dolgozó parasztok részére biztosít. A minisztertanács­nak ez a rendelkezése még inkább érdekeltté teszi a termelőszövetkeze­tek tagjait abban, hogy több ter­ményt, jobb minőségben termelje­nek. A minisztertanács határozata az eddiginél fokozottabb mértékben biz­tosít a szerződéses termelők részére kedvezményes áron iparcikkeket, elsősorban olyan ipari termékeket, amelyek nyersanyaga szerződésesen termelt termény. A gyapottermelők az eddiginél nagyobb mértékben kapnak textilárut, a dohánytermelők cigarettát, a fűszerpaprikatermelők őrölt paprikát... stb. A szerződéses termelők számára a kormány a beadási kötelezettség megállapításánál az eddigieknél je­lentősebb kedvezményt biztosít. Ed­dig csak a leszerződött területek után nem kellett terménybeadást teljesí­teni. A minisztertanács mostani ha­tározata alapján a népgazdaság szá­mára fontos növényeknél a leszer­ződött területen felül minden leszer­ződött katasztrális hold után további fél-kettő katasztrális hold terület mentesül a terménybeadás alól. A határozat ezután felsorolja azokat a takarmánymagvakat, hüvelyese­ket, olajosnövényeket, ipari növé­nyeket, köztük a gyapotot, dohányt, rostlent, amelynek minden hold szer­ződött területe után további fél-két hold mentesül a terménybeadás alól. A városellátó övezetekben levő önálló termelőszövetkezeteknek és III. típusú termelőszövetkezeti cso­portoknak jelentős kedvezményt je­lent, hogy terménybeadási kötele­zettségüket zöldségfélékkel is telje­síthetik. A szerződéses termelőknek a mi­nisztertanács határozata jelentős újabb kedvezményt nyújt az állat- és állati termékbeadási kötelezett­ség megállapításánál. A leszerződött terület után 50 százalékos kedvez­ményt kapnak azok a termelők, akik szerződéses növényeik révén természetbeni kedvezményként ta­karmány- vagy répaszelet-juttatás­­ban részesülnek; azok a termelők pedig, akik abraktakarmányt vagy répaszeletet természetbeni kedvez­ményként nem kapnak, teljes egé­szében mentesülnek a leszerződött terület utáni állat- és állati termék­beadás alól. A szerződéses termelők a termel­tető vállalatoktól továbbra is ka­matmentes kölcsönként kapják a vetőmagot és a műtrágyát. A határozat értelmében mintegy száz növény termeltetése­­történik szerződéses alapon. Ezek közül a fontosabb növények termelési szer­ződéseinek főbb feltételei a követ­kezők: CUKORRÉPA A cukorrépánál a természetben kapott cukrot az állam kilónként 9,30 forintos árban váltja be. Ugyan­akkor jelentősen emelkedik a cukor­répa prémiuma. Ha a termelő ka­tasztrális holdanként 100—125 má­zsa cukorrépát ad át a cukorgyár­nak, a 100 mázsán felüli répa min­den mázsája után 7,50 forint, 125— 150 mázsa holdankénti répaterm­és átadása esetén mázsánként 15 forint, 150 mázsán felül mázsánként 25 fo­rint prémium illeti meg. DOHÁNY Az eddigi átlagos beváltási ár má­zsánként 290 forintról 500 forintra emelkedik. Ha a termelő katasztrá­lis holdanként 5 mázsánál több szá­rított dohányt ad át a beváltó hiva­talnak, a többlettermés után mázsán­ként 6 mázsáig 200 forint, 6-7 má­zsáig 300 forint, 7—9 mázsáig 500 fo­rint, 9—11 mázsáig 750 forint, 11 mázsán felül pedig 1000 forint pré­miumot kap. A dohánytermelők min­den mázsa átadott szárított dohány után 1000 darab cigarettát kapnak ingyenesen. Katasztrális holdanként 5 mázsánál több dohány átadása ese­tén az egyénileg dolgozókat mázsán­ként további ezer darab térítés nél­kül kiadott cigaretta illeti meg. A termelőszövetkezetek dohány­pajta építésére hosszúlejáratú beru­házási hitelt kaphatnak. Azon do­hánytermelőktől, akik pajtával vagy szükségszárítóval nem rendelkeznek, dohánytermésük egy részét zölden is átveszik a begyűjtő szervek. GYAPOT A gyapot szerződéses termelői ára minden minőségi osztályban 100 fo­rinttal emelkedik. A gyapottermelők minden mázsa gyapot átadása után az eddigi 4 méter helyett 8 méter pa­mut-textilárut kapnak 50 százalékos kedvezményes áron, ezenkívül 10 kiló olajpogácsadaját. Ha a termelő katasztrális holdanként 250 kilónál több átlagos minőségű gyapotot ad át, minden mázsa többlettermés után 350 kilóig 213 forint, 350—450 kiló között 426 forint, 450 kiló felett mázsánként 711 forint prémiumot kap az alapáron felül. ROSTLEN Az átlagos minőségű rostlenkóró mázsánkénti ára 61.50 forintról 75 forintra emelkedik. Ha a termelő kilenc mázsánál nagyobb termést ad át, az átadási áron felül 11 má­zsáig mázsánként 22.50 forint, 11 mázsától 14 mázsáig mázsánként 45 forint, 14 mázsán felül 75 forint pré­miumot kap. A rostlentermelők minden mázsa átadott rostlen után 50 forint érték­ben zsák-, kötél- és vászonárut vá­sárolhatnak ötvenszázalékos kedvez­ményes áron. ROSTKENDER A szerződéses termelői ár I. osz­tályú kenderkórónál 40 forintról 50 forintra emelkedik. Ha a termelő katasztrális holdanként 22 mázsánál több termést ad át, 27 mázsáig má­zsánként 15 forint, 27—35 mázsáig mázsánként 30 forint, 35 mázsán felül mázsánként 45 forint prémiu­mot kap. A II. és III. minőségű rost­­kenderkóró szerződéses termelői ára és a több termés után járó prémium hasonló arányban emelkedik. A szerződéses rostkendertermelőt az átadott termés minden három mázsája után ugyanolyan természet­beni juttatás illeti meg, mint a rost­­lentermelőket. HAGYMA Az I. osztályú vöröshagyma szer­ződéses termelői ára kilónként 55 fil­lérről 80 fillérre emelkedik. Ha a termelő katasztrális holdanként 40 mázsánál több vöröshagymát ad át, 60 mázsáig mázsánként 40 forint, 60—80 mázsa között mázsánként 80 forint prémiumot kap. A szerződéses vöröshagymater­melő a dughagyma szárításához minden leszerződött katasztrális hold után négy mázsa háztartási sze­net és két mázsa tűzifát kap 50 szá­zalékos kedvezményes áron. A fokhagyma és dughagyma szer­ződéses termelésénél — az átvételi ár jelentős emelkedésén kívül­­— a termelők hasonló arányú prémiumot kapnak, mint a vöröshagymánál. FŰSZERPAPRIKAMAG Az eddigi mázsánkénti szerződéses termelési ár 2900 forintról 8000 fo­rintra emelkedik. Ha a termelő kft. holdanként 48 kilónál több terményt ad át, a többlettermés után kilónként 60 kilóig 24 forintot, 60—80 kiló kö­zött 48 forintot, 80 kilón felül kilón­ként 80 forintot kap prémium cí­mén. PARADICSOMMAG Az eddigi 3000 forintos mázsán­kénti átvételi ár 8000 forintra emel­kedik. Ha a termelő kft. holdanként 40 kilónál több paradicsommagot ad át, a többlettermés után 60 kilóig kilónként 24 forint, 60—80 kiló kö­zött kilónként 48 forint, 80 kilón fe­lül pedig kilónként 80 forint pré­miumot kap. Az egyes növények szerződéses fel­tételének ismertetése alapján a szer­ződések kötését valamennyi növény­nél legkésőbb október 1-ig meg kell kezdeni. A dolgozó parasztság ér­deke, hogy minél előbb szerződést kössön a neki legmegfelelőbb növé­nyek termelésére és ezáltal biztosítsa magának a kormány által juttatott kedvezményeket. A termelőszövetke­zetek és egyénileg gazdálkodó pa­rasztok a megkötött szerződések alapján már most jelöljék ki azokat a területeket, amelyeken szerződé­ses növényt akarnak termelni. Eze­ken a területeken időben végezzék el az istálló- és műtrágyázást, vala­mint a jó minőségű mélyszántást, hogy jövőre az ez évinél nagyobb termést érjenek el. ÁRLESZÁLLÍTÁS! Zománcozott »•Szépasszony­« tűzhely 15X30”-os méretben, virág díszí­téssel Régi-árritSÓ.— Uj ár: 855.— Ft Zománcozott »Luna« tűzhely 18X33”-as méretben, virág díszítéssel Régi-árrittTÓ.— Uj ár: 963.— Ft Burgonyanyomó öntött karral Rígi-áF~3L58 Uj ár: 29.40 Ft Gyermekágy festett 60X135 cm méretben silos betéttel Rjei-árralSö­— Uj ár: 156.— Ft Eredeti jénai tűzálló üvegtál, ovál 255X85 mm, méretben körülbelül 2.3 liter, fedővel Régi-árrSzép Uj ár: 49.60 Ft a VAS- és EDÉNYBOLT fiókjaiban Boltjaink a város minden kerületében bő választékkal várják a vásárló közönséget. 2 1953. SZEPTEMBER 11. PÉNTEK Nagygyűlés a Magyar Acélárugyárban és a Szegedi Textilművekben a kormányprogramol megvalósításáról, az árleszállításról A Magyar Acélárugyár kultúr­termében csütörtök délután nagy­gyűlést tartottak a gyár dolgozói. A termet zsúfolásig megtöltötték a dolgozók. Arról tárgyaltak, mit je­lent számukra a kormánypro­gramm, az árleszállítás. Simon János igazgatóhelyettes a gyár dolgozóinak öntudatos, fegyel­mezett munkájáról beszélt. »A har­madik negyedév utolsó szakában — mondotta — dolgozóink rádupláz­tak a munkára és a harmadik ne­gyedévre vállalt 1.300.000 forint he­lyett eddig több mint 2.700.000 fo­rint értékű árut termeltek terven felül.­ Elmondotta azt is, hogy az árleszállítás óta 865-en tettek fel­ajánlást szeptemberi tervük túltel­jesítésére. Villányi László a kovácsműhely fiataljainak nevében szólalt fel. — Tudjuk, hogy kormányunk programmjának nagyszerű győ­zelme, az árleszállítás, nem magától jött — mondotta. — Büszkék va­gyunk arra, hogy mi is jól kivettük részünket abból a munkából, ami az árleszállítás lehetőségeit meg­teremtette. Nem sajnáltunk fárad­ságot: 40 százalékkal teljesítettük túl normánkat az elmúlt hónapban. Azt is tudjuk azonban, hogy az élet­­színvonal további emelkedéséhez még olcsóbb termelés, még jobb munka kell. Ezért elhatároztuk, hogy elfogadjuk az RM Kovácsoló­gyár fiataljainak versenykihívását és a mai naptól kezdve újult erővel látunk munkához. A 68 esztendős Molnár János ko­vács és a többi felszólaló is egy­szerű, őszinte, meleg szavakkal mondatta el, hogy ezentúl még hű­ségesebben dolgoznak a nép újabb győzelmeiért. Ennek adott kifejezést a nagygyűlés határozata is. Elhatá­rozták, hogy a kormányprogram­ sikeréért újabb 500.000 forint ér­tékű árut termelnek szeptemberi tervükön felül. Csütörtök délután a Szegedi Tex­tilművek virágokkal, zászlókkal fel­díszített kultúrtermét szintén zsúfo­lásig megtöltötték a dolgozók. Péter Szilveszter, az üzemi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Nagy Sándor főmérnök mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozóinak az eddiginél is nagyobb részt kell vállalniuk a kormánypro­gramm megvalósításából.­­ Felszólalt a nagygyűlésen részt vevő Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, majd Nyéki La­­josné, az üzem békebizottságának titkára elmondotta, hogy amikor megtudták az árleszállítás hírét, mintegy harmincan álltak békeőr­séget és kiváló eredményeket értek el. " A Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlése A kemény, harcos kiállás a béke mellett Ajtay Zoltán Kossuth-díjas bá­nyamérnök, a Bányászati és Kohá­szati Egyesület bányászati szakosz­tályának elnöke, a nehézipari mi­nisztérium műszaki fejlesztési fő­osztályának helyettes vezetője a Tu­dományos Munkások Világszövet­sége hazánkban tartandó III. köz­gyűlésének jelentőségéről a követ­kezőket mondta: — Országunkat az a megtisztelte­tés érte, hogy a Tudományos Mun­kások Világszövetségének folyó évi III. közgyűlését Budapesten tartják meg. A világ tudományos dolgozói budapesti ülésének a haladó tudó­sok béketalálkozójává kell válnia. A béke szilárd megvédésében a tudo­mányos élet dolgozóira igen nagy feladat hárul az egész világon és így nem utolsósorban hazánkban is. Minden tudós, bárhol él és dolgozik a világon, tud cselekedni és kell is cselekednie a béke érdekében. — Meleg szeretettel üdvözöljük a már hazánkba érkezett Tudományos Munkások Világszövetségének ki­küldötteit — fejezte be nyilatkozatát Ajtay Zoltán. — Legyen a budapesti találkozó még keményebb, még har­cosabb kiállása a világ tudományos dolgozóinak a békéért. Dr. E. G. Edwards előadása az angol tudományos egyesületek munkájáról Dr. E. G. Edwards, a Tudományos Munkások Világszövetségének ha­zánkban tartózkodó tiszteletbeli tit­kára szeptember 11-én délelőtt 11 órakor a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége szék­házában (Bp., VI., Rudas László­ utca 45.) előadást tart az angol tu­dományos társaságok munkájáról. Az előadást a magyar tudományos egyesületek és tudományos társasá­gok vezetői hallgatják meg. AHOL AZ OLCSÓBB KERÉKPÁROKAT GYÁRTJÁK Az RM Kerékpárgyárának igazga­tója mondja, amikor a kerékpárok árleszállítására terelődik a szó: »Érdemes kissé azon az úton vissza­menni, amelyen idáig eljutottunk. Tanulságos séta lesz ez a jövőre nézve is.« Egy-két évvel ezelőtti régi feljegy­zések, dokumentumok kerülnek elő. Kiderül például, hogy míg 1950-ben húsz óráig tartott egy kerékpár el­készítése, ma már csak nyolc-kilenc órát vesz igénybe. Nagyon sokat kö­szönhetnek a szovjet automata­gépeknek. Néhány évvel ezelőtt még a középső csapágy csészéjéből mind­össze negyven darabot állított elő egy munkás egy nap , az új szovjet géppel pedig hatszáz darabot. A ter­melési osztály vezetője kiszámítja, hogy az alkatrészgyártásnál mint­egy 48.000 kilogrammal teljesítették túl a tervet. Kimutatja az újítások számának emelkedését, azt, hogy a múlt évben felére csökkent a gép­állási idő, hogy a verseny eredményeként egyre gyorsabb és olcsóbb a termelés, hogy az árleszállítás a jobb, gyor­sabb és olcsóbb munka gyümölcse. Bármilyen szemléletesek is a szá­mok, mégsem mutatják az embert, aki a gépeket kezeli, aki a terveket túlteljesíti, aki évről évre termeléke­nyebben dolgozik. Az üzemi bizott­ság elnöke, a termelési osztály ve­zetője sok nevet sorol. Találomra keressük fel az egyik dolgozót a nyeregkészítő műhelyben. A hosszú asztalnál többen ülnek. Feketehajú, karcsú lány, akit kere­sünk: Mohácsi Erzsébet. Apja a Fém­műben dolgozik már vagy húsz éve — kovács. Tősgyökeres csepeliek. A lány harmadik éve dolgozik az RM-ben és már egy éve ezen a munkahelyen. Amit elmond — ezer­szer hallott és leírt »hétköznapi« eset. De éppen azért megérdemli, hogy itt álljon. Megérdemli, hiszen a dolgozók »szürke, hétköznapi mun­kája« teremtett meg mindent ebben az országban. Amikor a nyeregkészítőkhöz he­lyezték — nem szépítjük a dolgot —, elég gyatrán dolgozott és keveset keresett. Ez meglehetősen letörte. Két okból is. Először azért, mert az ember általában szereti, ha meg­becsülik munkájáért, másodszor pe­dig, nem mindegy, mennyi pénzt visz haza. Az igaz — mint most utólag elmondja — foglalkoztak vele, tanították. Kövér Jánosné szakszer­vezeti bizalmi, aki egyúttal munka­­átvevője is volt, sokat segítette. Ám, egyik ember ilyen, a másik olyan, őt éppen az bosszantotta, hogy támo­gatásra szorult. Sokat gondolkodott, hogyan másszék ki a kátyúból. Még a tavasszal történt, egyik na­pon hirtelen elhívták valahova. Ő pedig, hogy a kerékpárnyereg fillére már ráhelyezett bőr el ne mozduljon, néhány tűvel rátűzte azt. Amikor visszatért, egy pillanat alatt villant fel benne a felismerés: itt újítás született. Eddig ugyanis egy teljesen feles­leges munkafolyamatot is végeztek a nyeregkészítésnél. Mielőtt géppel rávarrták a bőrt a filcre, a munká­sok kézzel is felfércelték. Mohácsi Erzsébet ötlete nyomán javasolta, elég, ha csak tűvel tűzik fel a bőrt gépelés előtt. Persze, volt olyan, aki azonnal azt mondta: »Nem lesz jó, mert elmozdul.« De nem mozdult el. Bevált. A felfedezés tehát nem volt va­lami »óriási« dolog. A lényeg azon­ban az, hogy még soha senkinek nem jutott eszébe. És míg azelőtt egy nyereg elkészítése 18 percet vett igénybe, most öt perc alatt összeállítják. A műhely termelése négyszeresére emelkedett. Emelkedett azonban Mohácsi Er­zsébet életszínvonala is. Először azért, mert az újítás után is még hat hónapig a régi normája marad. Ez pedig — az új munkamódszerrel —, havonta 2000—2500 forintos fi­zetést jelent. De emelkedett más­ként is. Erről így beszél: »Úgy lát­szik, nem jár magában a siker. Éppen most készültem nagyobb bevásárlásra. Milyen jó — szalad ki őszintén a száján •—, hogy nem vettem meg, amit akartam. Most néhány száz forintot megtakarítot­tam rajta.« Mohácsi Erzsébet persze csak egy a sok dolgozó közül, akinek sza­porábban megy a munka, aki­nek a magasabb termelést, az ol­csóbb kerékpárt köszönhetjük. (m­­aj

Next