Népszava, 1953. november (81. évfolyam, 257-280. sz.)

1953-11-06 / 261. szám

NÉPSZAVA 2 1953. NOVEMBER 6. PENTER A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk döntő láncszeme. Ahhoz, hogy pártunk sikeresen végre tudja hajtani ezt a politikát, elengedhetetlenül szükséges az ipari termelés és a beruházások alapvető átcsoportosítása. Csak a szükséges átcsoportosítás szervezett és gyors végrehajtásával biztosítható a könnyű- és élelmiszeripar termelésének növelése — tehát a fogyasztási és közszükségleti cikkek menynyiségének növelése, minőségének javítása és főként a mezőgazdaság gyors fejlesztése. Ezért a Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy pártunk tagjai — kiki a maga területén — minden tudásukkal és erejükkel biztosítsa a szükséges átcsoportosítás szervezett és sikeres végrehajtását. A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapította, hogy a szocialista iparosítás politikája helyes volt, de az iparosítás túlságosan gyors üteme akadályozta az életszínvonal emelését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1954. évi népgazdasági tervben lényegesen csökkenteni kell a nehézipari beruházásokat. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell fejleszteni a könnyű- és élelmiszeripar termelését. Lényegesen meg kell változtatni a fogyasztási és termelési javak termelésének arányát a fogyasztási cikkek javára. Biztosítani kell, hogy a nehézipar üzemei is jelentős mértékben gyártsanak közszükségleti cikkeket. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni azon iparágak termelését (mezőgazdasági gépek, műtrágya, növényvédőszerek, állatgyógyászati szerek stb.), amelyek a mezőgazdaság fejlődését segítik elő. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az iparosítás túlhajtott üteme miatt kárt szenvedett az ipar egyes fontos területein az üzemeltetés biztonsága. Háttérbe szorult a gépek rendszeres karbantartása, pótalkatrészek gyártása, tartalékok képzése. Az iparfejlesztés lassúbb üteme lehetőséget nyújt e hibák kiküszöbölésére, a termelés jobb megszervezésére, a folyamatos anyag- és energiaellátás biztosítására. Az ország zavartalan villamosenergiaellátásának érdekében a legfontosabb tennivaló: az országos kooperációba bekapcsolt nagy erőművek biztonságos üzemeltetése, a rendszeres karbantartás és javítás, az erőművek ellátása tartalék alkatrészekkel. Vaskohászatunk termelje pontosan, programmszerűen azt, amire iparunknak szüksége van. Legfontosabb feladata a minőség megjavítása. A szénbányászatban el kell érni a reálisan megállapított terv hiánytalan teljesítését, egyenletesen, hónapról hónapra. Ehhez szükséges a bányászat irányításának megjavítása, a megfelelő munkáslétszám biztosítása, figyelmesebb gondoskodás a bányászok — és elsősorban az új munkások — ellátásáról és neveléséről. Biztosítani kell az iparban az 1953. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését és az 1954. évi népgazdasági terv alapos, átgondolt előkészítését annak érdekében, hogy az átmenet 1953-ról 1954-re zökkenőmentes legyen. Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az önköltségcsökkentésre, s a termelékenység emelésére, mert ezek a szocialista felhalmozás s a nép életszínvonala emelésének döntő forrásai. Meg kell javítani a termékek minőségét mind a könnyű- és az élelmiszeriparban, mind az egyéb iparágakban s az építkezésen. A legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani anyaggal, energiával, pénzeszközökkel. Biztosítani kell a szilárd szocialista munkafegyelmet, a technológiai fegyelem, a bérfegyelem megerősítését. A Központi Vezetőség leszögezi: a párt politikájának és a kormány programmjának sikeres megvalósításától függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgozó munkásosztályunk életszínvonala, annak az osztálynak anyagi és kulturális ellátottsága, amely szocializmust építő államunk vezető ereje. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy bár a párt júniusi határozata és az új kormányprogramja megjelenése óta javult a munkásosztály helyzete, azonban ez a javulás még korántsem kielégítő. Ezért kötelezi a Politikai Bizottságot és felhívja a minisztertanácsot, hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály gazdasági, szociális és kulturális helyzetének további javulását. Gondoskodni kell arról, hogy a minisztertanács sürgősen tárgyalja meg és fogadja el a Munka Törvénykönyvének olyan módosítását, amely kiszélesíti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait. A népgazdaság teherbíróképességének megfelelően meg kell valósítani a munkásosztály anyagi ellátottságának, a munkaviszonynak, a munkavédelemnek, az üzemi szociális, kulturális és sportintézmények megjavítását. Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgazdaság számára különlegesen fontos szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyait, hasonlóképpen a legalacsonyabb fizetésű munkások bérviszonyait is. Helyes arányt kell létrehozni az egyes munkáskategóriák bérei között. Fokozottabban kell gondoskodni az idős munkásokról, és mindenekelőtt javítani kell a régi jogon nyugdíjas ipari munkások nyugellátását. A Központi Vezetőség felhívja az állami, a szakszervezeti és a pártfunkcionáriusokat, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatóit, hogy feltétlenül, minden körülmények között biztosítsák a kormány által felemért munkavédelmi és szociális beruházások programmjának teljesítését. Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás elválaszthatatlan! Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és népköztársaságunk kormányának politikája! IV. A Központi Vezetőség júniusi ülése óta eltelt időszak bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság egyre egységesebben tömörül a párt és a kormány politikájának támogatására. Pártunk keresztülhúzta az ellenség tervét a termelőszövetkezetek szétbomlasztására. Idejében hozott, helyes határozatokkal és széles politikai tömegmunkával megvédte a szövetkezeteket. Az eredményes harc, amelyet a szövetkezeti parasztság pártunk vezetésével a szövetkezetek megvédéséért az utóbbi négy hónapban vívott, megmutatta, hogy a nagyüzemű, szocialista, szövetkezeti gazdálkodás mély gyökereket eresztett a magyar faluban. A szövetkezeti termelésnek, több százezer főnyi, lelkes, harcos, céltudatos tábora van, melyre pártunk, munkásosztályunk bizton számíthat. Az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési kedvének, biztonságérzetének fokozódását bizonyítja a mezőgazdasági termelési eszközök iránt növekvő kereslet, továbbá az a tény, hogy a tartalékföldeket márcsaknem teljes egészében bérbevették a dolgozó parasztok, s nem egy községben kevésnek is bizonyult a bérbevehető földterület. Az egész dolgozó parasztság fokozódó termelőtevékenységére támaszkodva, a Központi Vezetőség és a minisztertanács a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésére irányuló alapvető intézkedések előkészítését határozta el. Ezek fő célja: a gabonakérdés megoldása, a terméshozam növelése; az állattenyésztés hozamának emelése; a lakosság bőséges burgonya- és zöldségellátásának biztosítása; a világhírű magyar bor- és gyümölcstermelés feljavítása; a gépállomások további fejlesztése és munkájuk minőségi megjavítása. Ezen alapvető kérdések megoldása érdekében a Központi Vezetőség elhatározza, hogy még ez évben megtárgyalja a mezőgazdasági termelés további nagyarányú fellendítése érdekében szükséges rendszabályokat. A mezőgazdaság e nagyarányú fejlesztésének politikája a dolgozó parasztság, a munkásosztály, egész népünk alapvető érdeke. A munkásosztály, s általában a városi dolgozók életszínvonalának emelése legközvetlenebbül a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésétől függ. Az élelmiszeripar és részben a könnyűipar nyersanyagellátásának emelése mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fokozását követeli meg. A mezőgazdaság fejlesztésének politikája erősíti népi demokratikus államunk alapját: a munkás-paraszt szövetséget. Szorosabbra fűzi a munkásság és az egész dolgozó parasztság kapcsolatát, elmélyíti, erősíti a munkásosztály szövetségét a középparasztsággal. A munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében is fokozott gondot és figyelmet kell fordítani a jelenleg a mezőgazdaságban túlsúlyban levő egyénileg gazdálkodó parasztok termelési szükségleteinek kielégítésére. Össze kell egyeztetni a paraszti kisárutermelők egyéni érdekeit a munkásosztály, az állam érdekeivel mindkettőjük hasznára. Gazdasági és politikai rendszabályok révén el kell érni, hogy tovább javuljon a viszony a párt és a dolgozó parasztság között és nem utolsósorban a párt és a középparasztság között. Minden körülmények között biztosítani kell az őszi munkálatok, a szántás, a vetés, a mélyszántás stb. mielőbbi, jó minőségben való elvégzését, a felemelt kenyérgabona-vetésterv megvalósítását, mert ettől függ jövő évi kenyerünk, és mert ez lépés a kenyérgabonakérdés megoldása felé. V. A Központi Vezetőség elhatározza, hogy lényegesen meg kell javítani a város és a falu áruellátását s az áruforgalmat. A lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítése érdekében meg kell változtatni a nemzeti jövedelem felhasználásának arányait. Az 1953. évi 58 százalékkal szemben 1954-ben a nemzeti jövedelemnek mintegy 70 százalékát kell a lakosság ellátására fordítani. Biztosítani kell, hogy a lakosság nemcsak több, de jobb minőségű és gazdagabb választékú áruhoz jusson. 1953 negyedik negyedében és fokozottabban 1954-ben jelentősen növelni kell azoknak az áruknak a mennyiségét és választékát, melyek iránt a kereslet megnövekedett, s amelyekben még hiány mutatkozik. Nagyobb mennyiségben kell gyártani és forgalomba hozni: jó minőségű szöveteket, készruhát, cipőt, gyermek-fehérneműt, bútort, edényárut, különböző háztartási felszerelési tárgyakat, motorkerékpárt stb. 1954-ben biztosítani kell a lakosság ellátását jó minőségű tüzelővel. A paraszti vásárlókat jobban el kell látni kisgépekkel, műtrágyával, szerszámokkal, szeggel, dróttal, építőanyaggal, mésszel, részgáliccal stb. Meg kell javítani kereskedelmünk munkáját. Belkereskedelmi szerveink munkájából ki kell küszöbölni a szervezetlenséget, vezérelvükké kell tenni a vásárlók igényeinek minél tökéletesebb kielégítését, a közönség figyelmes, gondos kiszolgálását. Az ipari központokban a munkások, a dolgozók igényeinek gondos mérlegelésével tovább kell fejleszteni az üzlethálózatot, el kell érni, hogy a dolgozók gyorsabban végezhessék el vásárlásaikat és munkájuk után is friss élelmiszerekhez juthassanak. Meg kell javítani a földművesszövetkezetek munkájét, hogy a falu iparcikkekkel való ellátása bőségesebb, zökkenőmentesebb legyen. VI. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata nyomatékosan hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdban, törvényességet. A párt és a kormány intézkedéseinek eredményeképpen a törvényesség megszilárdítása a júniusi teljes ülés óta jelentős lépésekkel haladt előre. Megvalósult a széleskörű amnesztia. Megszűnt az internálás rendszere, feloszlatták az internálótáborokat. Feloldották a kitelepítettek lakhelyhez kötöttségét. Megszűnt a kuláklista. Hatékony intézkedéseket léptettek életbe a rendőrség, az államvédelmi szervek, a bíróságok gyakorlatában a törvényesség biztosítása érdekében. Létrejött a Legfőbb Ügyészség, a törvényesség egyik alapvető biztosítéka. A Központi Vezetőség azonban felhívja a párttagok és különösen az állami szervekben és a tanácsokban dolgozó kommunisták figyelmét, hogy még mindig előfordul törvénysértés, még most is megtörténik, hogy hatóságok, különösen a falunk ridegen intézik a dolgozók ügyeit. A Központi Vezetőség felszólítja az összes állami és pártszerveket, hogy erélyesen számolják fel a helyenként még előforduló törvénysértéseket és teljes mértékben szerezzenek érvényt a törvényeknek az állami, a gazdasági és a társadalmi életben. Az ország törvényes rendje, a lakosság nyugodt, biztonságos életkörülményei ugyanakkor megkövetelik, hogy minden állampolgár tartsa tiszteletben a törvényeket, fegyelmezetten tegyen eleget kötelességeinek. Érvényt kell szerezni az állampolgári fegyelemnek minden téren: az adófizetésnél, a begyűjtésnél, az összes állampolgári kötelezettségek hiánytalan teljesítésénél j an. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a júniusi kibővített ülés határozata nyomán javult a pártonbelüli demokrácia. Fejlődött a párt alapszervezeteiben és a vezető pártszervekben a bírálat és önbírálat, szélesedett az alulról jövő bírálat. Csökkent a személyi kultusz, amely összeegyeztethetetlen a marxizmusleninizmus szellemével. Kezd kialakulni a pártszervezetekben és a pártszervekben a kollektív vezetés. Megnőtt a taggyűlések, valamint a választmányok szerepe és tekintélye. Növekedett a párttagság aktivitása a pártéletben. A Központi Vezetőség ugyanakkor leszögezi, hogy a vezetés módszerei- nek és egész rendszerének megjavítása, a belső pártélet kifejlesztése, a kollektív vezetés megvalósítása terén a párt még csak kezdeti eredményeket ért el. Felhívja az egész párttagság, valamennyi pártszervezet és pártszerv figyelmét arra, hogy a párton belüli demokrácia, a kollektív vezetés ügyét ne tekintse időleges, egyszeri, kampányjellegű feladatnak; ez a lenini forradalmi munkáspártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának is állandó módszere, működési törvénye. Döntő feltétele ez a párt előtt álló feladatok sikeres megoldásának, a párt és a munkásosztály, a párt és a pártonkívüli dolgozó tömegek közötti szoros, megbonthatatlan kapcsolatnak. Megállapítva a pártélet megjavításában eddig elért eredményeket, a Központi Vezetőség rámutat arra, hogy a belső pártélet felélénkülése számos pártszervezetben befelé fordulással párosult; a széles pártonkívüli tömegek között a párttagok és a pártszervezetek által végzett felvilágosító, agitációs munka elégtelen; a pártszervezetek nagy része nem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a politikai munkát a gazdasági munkával, s ezért gyengült a pártszervezetek és pártszervek figyelme a termelés iránt az iparban és a mezőgazdaságban. A pártszervezetek és pártszervek kezdik ugyan elsajátítani a pártéletben a vezetés helyes módszereit, de a tömegek helyes kommunista vezetése terén még lényeges előrehaladás nincsen. A bírálathoz való viszony és az önbírálat olykor formális: nem mindig követik megfelelő tettek a bírálatot és az önbírálatot. Egyes pártszervezetekben megfeledkeznek arról, hogy a párt szervezeti felépítésében és egész működésében érvényesülnie kell a demokratikus centralizmusnak, hogy a demokratikusan megválasztott szervek határozatai a párt minden szervére és minden tagjára egyaránt kötelezőek. Komoly elmaradás mutatkozik azon feladatok megvalósításában, amelyeket a júniusi kibővített ülés ideológiai és elméleti téren szabott meg. Egyes párttagoknál a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet elméleti és ideológiai kérdéseiben bizonyos zavar és tanácstalanság mutatkozott, aminek leküzdéséhez a párt vezetése kellő időben nem fogott hozzá és amelyet maradéktalanul még nem számolt fel. A Politikai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kidolgozásra és tisztázásra kerüljenek azok az elméleti és ideológiai kérdések, amelyek az új helyzettel, pártunk és népidemokráciánk fejlődésének új szakaszával kapcsolatosak, s amelyeknek tisztázása elengedhetetlenül szükséges a párt helyes politikájának megvalósításához. Tekintetbe véve, hogy egész további fejlődésünk döntő láncszeme, kulcskérdése a mezőgazdaság termelésének nagyarányú fejlesztése — és figyelemmel arra, hogy a magyarmezőgazdaságban még különféle típusú gazdasági alakulatok egymásmellett működnek, ami bonyolulttá teszi a feladatokat a párt számára: az egész párt egyik legdöntőbb, alapvető feladata a falusi pártmunkában évek óta tapasztalható elmaradás, sőt visszaesés felszámolása. A Központi Vezetőség kötelezi a Politikai Bizottságot, valamint a párt megyei, járási és egyéb vezetőszerveit, hogy a mezőgazdaság jelentőségének megfelelően, foglalkozzanak a falusi, gépállomási, termelőszövetkezeti, állami gazdasági stb. pártszervezetek megerősítésével, építésével, pártéletével, vezetésének megjavításával és e szervezeteknek, különösen a falusi pártszervezeteknek összetételével. Biztosítsák, hogy a falusi pártszervezetekben mind nagyobb számban legyenek közvetlen termelőmunkát végző dolgozó parasztok. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban biztosítani kell, hogy a pártszervezetek összeegyeztessék a politikai munkát a gazdasági munkával, elsősorban a termelés feladataival, irányítsák, vezessék a munkaversenyt, karolják fel a dolgozóit helyes, élenjáró kezdeményezéseit! Támogassák erőteljesen a műszaki értelmiséget (a mérnököket, technikusokat,agronómusokat) a népgazdaság erői gyors átcsoportosítása érdekében kifejtett tevékenységükben; tudatosítsák közöttük munkájuk nagy jelentőségét és közvetlen összefüggését az egész nép jólétének emeléséért folytatott harccal. Pártunk erejét az 1953-as tervév sikeres befejezésére és az 1954. évi népgazdasági terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére kell összpontosítani. E cél érdekében mozgósítani kell a magyar munkásosztályt, az egész dolgozó népet. Meg kell értetni minden dolgozóval, hogy népgazdasági tervünk a népjólét emelésének terve. Helyileg és országosan a terv teljesítését minden egyes dolgozó ügyévé kell tenni. Minden egyes pártszervezetünk, minden egyes kommunista lelkes, odaadó munkájától függ, hogy győzelemre vigyük a népjólét emelésének 1954-es tervét! A párt csak akkor képes eredményesen leküzdeni a nehézségeket, ha széleskörű, fáradhatatlan felvilágosító munkát végez a dolgozó tömegek, a lakosság legszélesebb rétegei között. Ennek érdekében a kommunistáknak jobban kell támogatniuk és mozgósítaniuk a szakszervezeteket, a DISZ szervezeteit, az MNDSZ-t és más tömegszervezeteket. Fordítsanak a pártszervezetek és a pártszervek fokozott figyelmet a helyi tanácsok munkájának megjavítására; segítsék elő, hogy a tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei és mint a lakosság legszélesebb tömegszervezetei, teljes mértékben betöltsék szerepüket, erősítsék kapcsolataikat a lakossággal, törődjenek a lakosság mindennapi érdekeivel, a községfejlesztés és gazdálkodás ügyével, s ugyanakkor biztosítsák a központi feladatok megvalósítását is. A Magyar Dolgozók Pártjának politikája — a magyar munkásosztály politikája. Ez a politika a munkásosztály, a magyar nép anyagi és szellemi felemelkedésének, Magyarország felvirágoztatásának, a békének, a nemzeti függetlenségnek, a nemzeti egység megerősítésének, a szocializmus építésének a politikája! A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésén meghatározott politika megköveteli, hogy a párt még következetesebben elmélyítse és megsokszorozza kapcsolatait a munkásosztállyal, a dolgozó parasztsággal, az értelmiséggel, az egész néppel. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége felhívja a párt valamennyi szervezetét, az összes párttagokat és tagjelölteket, hogy zárják még szorosabbra soraikat, s odaadóan, szilárd akarattal biztosítsák a Központi Vezetőség júniusi teljes ülésén hozott határozatok, az ott megállapított politika, valamint a jelen határozatban megjelölt feladatok gyors megvalósítását! A Központi Vezetőség felhívással fordul az egész magyar dolgozó néphez, minden hazáját szerető magyarhoz, a béke és a függetlenség minden hívéhez, hogy széles nemzeti egységben összefogva, segítsenek valóraváltani a Magyar Dolgozók Pártjának, népköztársaságunk kormányának politikáját, diadalra juttatni a magyar nép felemelkedésének nagy ügyét. - Ma nyitják meg „A szocializmusban legfőbb érték az ember“ című kiállítást A Magyar-Szovjet Társaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére »A szocializmusban legfőbb érték az ember« címmel kiállítást rendez, amelyet november 6-án délben nyitnak meg ünnepélyesen az Iparművészeti Múzeumban. Megnyitó beszédet Erdei Ferenc igazságügyminiszter, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke mond. A nagy gonddal és körültekintéssel megrendezett kiállítás első termében üveglapon, arany betűkkel csillog a szocializmus gazdasági alaptörvényének sztálini megfogalmazása. Ennek a törvénynek megvalósulását dokumentálja a hét teremben kiállított gazdag anyag. Megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat központi technikai szakosztálya Csütörtök délután a Műszaki Egyetemdísztermében tartotta alakuló ülését a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat központi technikai szakosztálya, amely a műszaki tudományok népszerűsítésével, a modern technika eredményeinek ismertetésével segíti majd dolgozóink műveltségének emelését. Az alakuló ülésen részt vett Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Biró Ferenc kohó- és gépipari miniszterhelyettes, valamint a magyar műszaki tudomány számos kiváló képviselője: Kossuth-díjas tudósok, akadémikusok, egyetemi tanárok, mérnökök. Az ülést Verő József Kossuth-díjas akadémikus nyitotta meg, majd Gillemot László Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja ismertette a szakosztály célkitűzéseit. Ezután megválasztották a szakosztály elnökségét. Elnök Mosonyi Emil Kossuthdíjas, az Akadémia levelező tagja lett, társelnök: Verő József Kossuthdíjas akadémikus. Alelnökké Gillemot László Kossuth-díjast, az Akadémia levelező tagját, Valkó Endrét, az MTESZ főtitkárát és Vásárhelyi Boldizsárt, a műszaki tudományok doktorát választották meg. Az ülést Varga József Kossuthdíjas egyetemi tanár zárta be.