Népszava, 1953. november (81. évfolyam, 257-280. sz.)

1953-11-19 / 271. szám

NÉPSZAVA AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG KÉRDÉSE A SZOCIALIZMUSBAN Irta: A. PALKOV, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja A társadalmi termelés fejlesz­tésében mindig nagy jelentősége volt és van annak, hogy a dolgozók mennyire érdekeltek anyagilag munkájuk eredményeiben. A dol­gozók anyagi érdekeltségének mér­téke közvetlenül befolyásolja a munka termelékenységének a nö­vekedését. Az ösztönzés problémája valamilyen módon minden társa­dalmi-gazdasági alakulatban felme­rül és ezt a problémát az objektív gazdasági feltételeknek megfelelően minden uralkodó osztály meg akarja oldani. A dolgozók anyagi érde­keltségének kérdését a termelés fejlesztésében egyetlen olyan tár­sadalom sem tudta azonban igazán megoldani, amely az embernek ember által való kizsákmányolásán alapul, mert a kizsákmányolók­ sa­játítják ki az előállított termék oroszlánrészét. A burzsoá ideológusok arcátlanul arról kiabálnak, mintha a kapita­lizmus a magánvállalkozást kezde­ményező rendszerével biztosítaná a társadalom minden tagja anyagi érdekeltségét a termelés fejleszté­sében. A kapitalisták azért fabrikálnak különböző agyafúrt bérezési rend­szereket, hogy becsapják, félreve­zessék a dolgozókat és azt a lát­szatot keltsék, mintha a munkás­osztály anyagi jóléte saját mun­kájának termelékenységétől, a tő­kés gazdaság sikereitől függne. A valóságban azonban a kapita­lista termelés fejlesztése, a dolgo­zók­ munkája termelékenységének a fokozása, a kapitalisták maroknyi csoportjának a meggazdagodásához, illetve a dolgozók anyagi romlásá­hoz és elnyomorodásához vezet. A kapitalizmus gazdasági viszonyai tehát nem hoznak létre olyan fel­tételeket, amelyek mellett a mun­kások anyagilag érdekeltté válná­nak a kapitalista termelés fejlesz­tésében és tökéletesítésében. Csak a szocializmus biztosította igazán a dolgozók anyagi érdekelt­ségét a társadalmi termelés állandó tökéletesítésében, csak a szocializ­mus alakította át ezt az érdekelt­séget a népgazdaság fejlesztésének rendkívül fontos ösztönző erejévé. A mi társadalmunkban a szocia­lista rend lényege határozza meg, hogy a dolgozók anyagilag érdekel­tek a társadalmi össztermelés fej­lesztésében. Ez a szocializmus gazdasági alaptörvényéből követ­kezik. A szocializmusban az emberek nem a kizsákmányolóknak, hanem maguknak, saját társadalmuknak dolgoznak. A termelési eszközök társadalmi tulajdona a Szovjetunió­ban élő valamennyi nép, osztály és társadalmi csoport érdekegységé­nek, az egyén és az egész társa­dalom érdekegységének alapjául szolgál. A szocializmusban a társa­dalmi gazdagság gyarapodása az az anyagi alap, amely biztosítja min­den egyes dolgozó jólétének és kultúrszínvonalának emelését. A szocialista társadalomban a társadalmi össztermék (leszámítva belőle mindazt, amit az elhasznált termelési eszközök pótlására fordí­tanak) két részre — a közvetlen személyes fogyasztást szolgáló ter­mékre és az egész társadalom szük­ségleteit kielégítő termékre — osz­lik. Az első részt az anyagi terme­lésben foglalkoztatott dolgozók kö­zött — munkájuk mennyiségének és minőségének megfelelően — osztják szét és ez a rész a dolgozók , valamint családja személyes szük­ségletei kielégítését szolgálja. A másik részt a szocialista gazdaság bővítésére, egészségvédelemre, köz­oktatásra, társadalombiztosításra stb. fordítják, tehát végeredmény­ben ugyancsak a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelé­sére. Következésképpen a szocia­lista társadalom valamennyi dol­gozója személyesen érdekelt a tár­sadalmi össztermék mind e két részének a lehető legnagyobb mér­tékű növelésében. A szocialista termelés állami és szövetkezeti­ kolhoz szektorában egyaránt egyik alapelve a szocia­lista gazdálkodásnak a dolgozó sze­mélyes anyagi érdekeltsége a ter­melés fejlesztésében. V. I. Lenin rá­mutatott: • »ire közvetlenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom­­szülte lelkesedés segítségével a sze­mélyes érdekre, a személyes érdekelt­ségre, az önálló elszámolásra tá­maszkodva dolgozzunk azon, hogy ráindenekelőtt szilárd kis hidakat építsünk, amelyek... elvezetnek a szocializmushoz; máskép nem érke­zünk el a kommunizmushoz, máskép nem tudjuk elvezetni a kommuniz­mushoz az emberek tízmillióit.« (Lenin Művei 33. kötet, 40—41. old. Szikra.) Ennek az elvnek szigorú meg­tartása objektív szükségszerűség, megsértése viszont fékezi a szo­cialista termelés növekedését, hát­ráltatja a szovjet nép jólétének emelését. Persze, a szocializmusban egyre jelentősebb szerepet tölt be az em­berek tudatos viszonya a munká­hoz, valamint az, hogy az emberek megértik a közösség érdekében végzett munka szükségességét. De akármilyen nagy ezeknek az új, kommunista ösztönzőerőknek a je­lentősége, mégsem helyettesíthetik azokat az anyagi természetű ösz­tönzőerőket, amelyek a kommu­nista társadalom első szakaszának idején fontos szerepet töltenek be a termelés fejlesztésében. A szocialista gazdasági rendszer hatalmas fölényét jelenti a kapita­lista gazdasági rendszerrel szemben a dolgozó anyagi érdekeltsége a ter­melés mennyiségi bővítésében és jövedelmezőségének növelésében. Ennek az elvnek széleskörű és hozzáértő alkalmazása segíti a dol­gozók aktivitásának fokozását a technika tökéletesítésében, a munka­eszközök, a nyersanyag és a kü­lönböző­­anyagok legészszerűbb fel­­használásában, a dolgozók szak­­képzettségének és a munka terme­lékenységének a növelésében. A dolgozók anyagi érdekeltsége a »mindenki — képességei szerint, mindenkinek — végzett munkája szerint a szocialista elv következetes megvalósítása útján jut érvényre. Ez az elv teszi lehetővé a munkás személyes érdekének helyes össze­egyeztetését a társadalmi termelés fejlesztésének érdekével. A szocia­lista társadalom valamennyi dol­gozója annál több anyagi javat kap, minél termelékenyebb a munkája és minél jobb minőségű a termék, amelyet előállított. Másrészről mi­nél magasabb a dolgozók munkájá­nak termelékenysége, annál gyor­sabb ütemben fejlődik a szocialista termelés, annál több lehetőség nyí­lik az egész társadalom állandóan növekvő szükségleteinek kielégíté­sére. A párt és a kormány szüntelenül harcol a bérezésben előforduló kis­polgári egyenlő idő megnyilvánulá­sai ellen, harcol azért, hogy a nép­gazdaság valamennyi ágában foko­zódjék a dolgozók anyagi érdekelt­sége. A termelés állami szektorában a munkabér formájában érvényesül a munka szerinti elosztás gazdasági törvénye. A munkabér színvonala ugyanis a dolgozó szakképzettsé­gétől, munkájának termelékenysé­gétől, az egyes gazdasági ágak je­lentőségétől, valamint az egész tár­sadalmi vagyon gyarapodásától függ. Az anyagi ösztönzés hatékony­sága a munkatermelékenység nö­velésében közvetlenül függ a da­­rabbérezés bevezetésének mértéké­től, a normák helyes megállapításá­tól, és a progresszív munkanormák széleskörű elterjesztésétől. Az anyagi érdekeltség elve az önálló elszámolás egyik legfonto­sabb eleme. Az önálló elszámolás arra épül, hogy minél jobban telje­síti a vállalat az állami terv meny­­nyiségi és minőségi követelményeit, annál bővebben részesítheti anya­giakban dolgozóit. A termelés kolhoz-szektorában a jövedelemelosztás farpiája: a munkaegység. Ez a legfőbb lendítő­erő, amely foldozza a kolhozparasz­­tok anyagi érdekeltségét a közös gazdálkodás fejlesztésében. A munkaegység, mint közgazda­­sági fogalom, a bérezés szocialista elvét juttatja érvényre a kolhoz­­gazdálkodásban. A munkaegység a k­olhozparasztok munkájának és fogyasztásának mértéke, a kolhoz­­gazdálkodás fejlesztésében kifejtett aktivitásuk serkentésének eszköze. A kolhozparasztok anyagi ösz­tönzésének fokozása érdekében az élenjáró kolhozok szüntelenül tö­kéletesítik a munka megszervezé­sét, progresszív munkanormákat honosítanak meg, következetesen megvalósítják azt a kialakult rend­szert, amelynek értelmében a mező­­gazdasági és állattenyésztési termé­kek növeléséért pótdíjazás jár a kolhozparasztoknak. A népgazdaság tervszerű fejlesz­tése a szocialista termelés vala­mennyi területén megköveteli az anyagi érdekeltség elvének követ­kezetes érvényesítését. A Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának szeptemberi teljes ülésén hozott határozatok rámutat­nak, hogy néhány mezőgazdasági ágban megsértették az anyagi ér­dekeltség elvét. Ez volt az egyik legfőbb oka annak, hogy ezek a mezőgazdasági ágak elmaradtak. Az anyagi ösztönzés hiánya min­denekelőtt abban nyilvánult meg, hogy a legutóbbi időkig alacsonyak voltak az állattenyésztési termékek, a burgonya és a zöldségfélék be­­szolgáltatási és felvásárlási árai. Most azonban jelentősen felemel­ték ezeket az árakat. A magasabb árak eredményeként fokozódik a kolhozparasztok anyagi érdekeltsége a közös gazdálkodás fejlesztésében. Olyan kedvező feltételek jönnek létre, amelyek biztosítják a mező­gazdasági termelés több ágában ta­pasztalt elmaradás helyrehozását. Nagyon ösztönző lesz az is, hogy a beszolgáltatási áraknál magasabb árakon szervezik meg a kolhozok gabona-, hús-, burgonya-, főzelék-, tej- és egyéb termékfeleslegeinek állami felvásárlását. A marxizmus-leninizmus a kolho­zok közös gazdaságát tekinti a leg­főbb erőnek a kolhozparasztok anyagi jólétének emelésében, de azt tanítja, hogy a szocializmus sza­kasza idején a kolhozparasztok anyagi szükségletei kielégítésében nagy szerepet játszik háztáji gazda­ságuk. Mint tudjuk, a legutóbbi idő­kig több esetben előfordult, hogy lebecsülték a kolhozparasztok ház­táji gazdaságát. Ez kárára szolgált mind a kolhozparasztoknak, mind pedig a társadalom egészének. A párt és a kormány elítélte a helyes gyakorlat ilyen eltorzításait és ennek megszüntetése érdekében több hatá­rozatot hozott: megváltozott a kol­hozparasztokat érintő mezőgazda­­sági adó kivetési rendszere, csök­kent az egyes kolhozporták pénz­ben fizetett adója és így tovább. Az anyagi érdekeltség elvének következetes keresztülvitele nagy­jelentőségű a kolhoztermelés fej­lesztésében. Ezzel együtt a mező­­gazdaság további hatalmas fellen­dülésének alapjául szolgál majd a gépállomások és a szovhozok tech­nikai felszerelésének gyarapítása, az állattenyésztés, a zöldség- és burgonyatermelés gépesítésének fo­kozása, a kolhozok gazdasági és szervezeti megerősítése, valamint vezetésük megjavítása. A mezőgazdaság fejlesztéséről, a közszükségleti iparcikkek termelé­sének bővítéséről, a szovjet keres­kedelem továbbfejlesztéséről az utóbbi időben hozott párt- és kor­mányhatározatok még inkább fo­kozzák a szovjet emberek anyagi érdekeltségét a szocialista termelés fejlesztésében. (A Pravda cikkéből rövidítve.) Hideg éjszaka Várható időjárás: páráa, több he­lyen ködös idő. Kisebb felhőátvonu­­lások. Legfeljebb egy-két helyen ke­vés hóesés. Mérsékelt légáramlás. Az éjszakai fagyok tovább tartanak. A r­appali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az or­szág területére: csütörtök reggel mínusz 4—mínusz 7, délben 3—8 fok között. A fűtés arányául szolgáló várható napi középhőmérséklet csütörtökön 0—plusz 3 fok között Issz. színházak műsora Opera: A szevillai borbély (C-bérlet, 3. előadás, 7). Erkel Színház: Aida (7). Nemzeti Színház: A nők iskolája (7). Katona József Színház: Fáklyaláng­ (7). A Magyar Néphadsereg Színháza: Szel­lemesek (XII. bérlet; 7). Fővárosi Ope­­rettszínház: Luxemburg grófja (7). Fővárosi Víg­színház: Újpesti lány (7). I.Baria­ch Színház: Nem magánügy (III. bérlet; 7). Ifjúsági Színház: Páncélvonat (47). Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Mátyás király Debrecenben (4). Vidám Színpad: Nem a tükör görbe (7). Artista Varieté: A jókedv nem szégyen (fél 7, fél 9) Zeneakadémia: Dénes Vera és Hajdú István szonáta-estje (Szonáta­­bérlet, 2. est; 8). Bartók-terem: Buka­resti VIT IV. dijat nyert művészek hang­versenye (8). MOZIK MŰSORA HARAP NAPJA: VÖRÖS CSILLAG prol. fő, h7, 9; TÁNCSICS (Csenel) prol. fő. Il8. vas. f4. — TÁMADÁS 6 28-KOFt: CORVIN hl, 6, 19. MÁJUS 1 prol. 4. n7, 19. vas. h7. — BÁTRAK ARÉNÁJA (kísé­­retműsor: Beszélnek a színek): szikra prol. 10, 18, n3, ti, hl, 9; URANIA prol. 4, n7, 19; DÓZSA 15, 1­7, 9; FELSZABA­DULÁS 14, 1­6, 8; MUNKÁS prol. no, 18, vas. 3; TÁTRA (Pesterzsébet) prol. 10, 1­8, vas. ni. — JÓZLAPOT ELEFÁNT (ki­­sóraműsor: Matyóföldön): PUSKIN prol. no, f­2, T2, fi, dlfl, 8; HUNYADI (Kis­pest) 6, 1­ 9, vas. Ill. —­ CSUK ÉS QSK (Kíísérőműsor: Kutyakötelesség és has­unk,a): DUNA prol. f5, 1)7, 9, vas. 1)3; ALKOTMÁNY (Újpest) fi, 1)6, 8; ZUGLÓI fi, 1)6, n9, vas. f2; JÓZSEF ATTILA (Rákospalota) 16, 8, vas. fi. — KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM: SZA­BADSÁG Prol. 10, 12, 2, 4, n7, f9; ATTILA­­(Budafok) 1:6, 8, vas. fi. VILÁG (Rákosszentmihály) hó, 8, vas. fi. — TOLDI plasztikus mozi prolon­gálja nagysikerű műsorét 6, 17, s8. •— BÁTRAK ARÉNÁJA (kísérőműsor: Beszél­nek a színek): GORKIJ (orosz nyelvű mozi) prol, 1:6, 8. sz., vas. fi. •— GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMSSHULLÁSIG (kísérőműsor: Szépség­ és erő ünnepe): FÁKLYA 3. hétre prof. 4. 1­7, f9; VÖ­RÖSMARTY, 22-től f3, f5, n, f9; ÚJ­VILÁG (Rítkoskeresztúr) 16,­ 8, vas. fi; TAVASZ (Rákospalota­) 6, n9, vas. hi; TERV (Pestújhely) f6, h8, vas. ni. — ARAN­Y ALMAI* ÁC­SÍ­­A: FÉNY (Újpest) 6, 8, vas. 4. — 1. Magyar híradó, 2. Szov­jet híradó­, 3. Virágos Kalocsa, 4. Ásvány­kincseink nyomában, 5. Magas dom­bocska: HÍRADÓ, reggel 9-tőől este 11-ig folytatólag1. A flotta hőse: BÁSTYA prol. 11, f, 3, 6, 7, 9; SPORT prol. f1, hó, 8, vas. f2; UGOCSA 14, h6, 8; KOSSUTH (Pester­zsébet) 1­6, 8, vas. f4; MIKSZÁTH (Sas­halom) 4, n8, vas. 3, 5, n8. — Leszá­molv­: MARX fi, TINÓDI Ti, n. őfensége levest főz: CSOKONAI 10, 12, 2, 4, 6, 8; TANÁCS prol. 10, 12, n3, f5, 1­7, 9; JÓZSEF ATTILA pro­. fi, h6, 8. — Elveszett melódiák: ADY prol. 4, n7, f9; ÓBUJPA 3. hétre prol. 4, n7, f9; ÁRPÁD (Soroksár) h6, 8, vas. 14. — Köpeny: BETHLEN prof. 4, n­. 19. — RÁDIÓMŰSOR NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ. 4.40—8.30-ig: Reg­geli zenés műsor a munkába Induló dol­­■ozóknalt. 11.30: Táncok zenekarra. 2.15: Szüret után. A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 13.00: Népi demokra­tikus ország­ok muzsikája. 13.30: üzemi kórusok 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora a kis­iskolásoknak. 15.00: Népek zenéje. Tatár népzenéről. 15.30: Mulató dalok —­ mag­yar népzene. 16.00: Cso­konai Vitéz Mihály élete és művei. II. 18.35: Tánczene. 17.05: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 17.20: Szivár­vány. 18.16: A Magyar Rádió válaszol fa­lusi hallgató­ kérdéseire. 18.30: Népzene. 20.10: Mit hallunk holnap? 20.15: A Ma­gyar Rádió ajándékműsora Fegyvernek község- dolgozó parasztságának. 21.00: A két Tosca. 22.20: Tánczene. 23.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 23.30: Szép esti muzsika. PETŐFI-RÁDIÓ. 6.10: Népek dalai. 8.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.00: Jó reggelt, gyerekek! 7.33: Szim­fonikus táncok. 8 30: Részletek Verdi Traviata és Donizetti Lammermoori Lu­cia c. operájából. 9.20: A két koldus­diák. 10.10: Dőry Zoltán hegedül. 10.25: Szórakoztató zene. 11.00: Fúvószene. 15.00: A Magyar Rádió kisegyüttese ját­szik. 10.40: Schubert: VII. (C-dúr) szimfónia. 16.35: Tudósok a mikrofon előtt. 10.50: Fiatalok zenei újságja. 17.40: Háziállataink egészségvédelme té­len. 17.55: Szív küldi szívnek szívesen. 19.00: Schubert, d-moll vonósnégyes. 19.35: Tánczene. 2 1953. NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁ• Sok ezer ember kenyere függ tőle A Mátészalkai Sütőipari Vállalat ellátási körzetébe 123 község tarto­zik, mintegy 130 ezer lakossal. E nagylétszámú körzet kenyerét biz­tosítani nem kis feladat. Nem mú­lik el nap, hogy ne kapnánk se­gélykérést a vállalat valamelyik te­lepéről (melyek sokszor 30—40 kilométerre vannak egymástól): nincs szén, nincs fa, elfogyott a lisztünk. Ez pedig azt jelenti: ha mi nem biz­tosítjuk a kért cikkeket, megéri a termelés — másnap nincs kenyér. És ez többször is előfordul, mert — bármilyen hihetetlenül is hangzik — vállalatunk egyetlen gépkocsival sem rendelkezik. A TEFU kénye-kedvén múlik, hogy kapunk-e két-három na­ponként kocsit vagy sem. (A TEFU- szállítás egyébként napi 5—600 fo­rintba kerül, ami nagyon meg is drágítja termelésünket.) Ez az ál­lapot pedig tarthatatlan. Egyetlen gépkocsin múlik tehát, hogy a környező falvakat elláthas­suk kenyérrel. Ezt azonban nem tud­juk megkapni. Talán már nincs is olyan intézmény, melynek segítsé­gét ne kértem volna. Jöttek »kivizs­gálni«, »segítséget« adni. A segít­ség azonban abból állott, hogy min­den küldött felírta az adatokat és megígérte: a legrövidebb időn belül intézkednek. Néhány napja elláto­gattak hozzánk a közlekedésügyi minisztériumból, ugyanakkor kinn­jártak a SZÖVOSZ-tól, a MÁVAUT- tól és a vasúttól ,s összesen vagy tízen. Megígérték, hogy a mátészal­kai körzetben naponta közlekedik majd egy pótkocsis TEFU-autó s a pótkocsit kizárólag kenyérszállí­tásra használhatjuk. Örültünk, hogy végre megoldódik a régen vajúdó kérdés és zökkenésmentes lesz a környező falvak kenyérellátása. Már tetőponyvát és polcokat is kerítet­tünk a pótkocsira, hogy az egész­ségügyi követelményeknek is eleget tegyünk. És ... vártuk a TEFU- autót, a pótkocsival. De helyette csak egy levél érkezett a közleke­dési minisztériumból, melyben érte­sítettek bennünket: a kenyérszállí­tást csak zsákba csomagolva vállal­ják. Közöltük — ami már a gyakor­latban is bebizonyosodott —, hogy a kenyér zsákban szállítva teljesen összetörik, élvezhetetlenné válik. Éppen ennek megakadályozására terveztünk polcokat a kocsiba. Hiába... Szó, ami szó, most ugyanott tar­tunk, ahol tartottunk. A nyilvános­ság előtt kérem tehát az illetéke­seket, adjanak a Vállalatnak egy gépkocsit, sok ezer ember kenyere függ ettől. Papp Lajos, a Mátészalkai Sütőipari Vállalat igazgatója Udvarias kiszolgálás a 7420-as KÖZÉRT-ben Sokat olvastam már az újságok­ban, hogy gyakran udvariatlanok és gorombák a kiszolgálók a KÖZÉRT- ekben. Sőt nemcsak olvastam, hanem magam is nem egyszer tapasztaltam már ezt. Éppen ezért úgy gondolom, ha az ember valahol ennek az ellen­kezőjével találkozik, arról is meg kell emlékezni. Az Izabella­ utca 29. számú ház­ban több mint két éve működik egy KÖZERT-fiók. Az elmúlt két-három hónapot kivéve, nem nagyon dicse­kedhettünk e KÖZERT-üzlet dolgo­zóinak modorával. Amióta azonban König Oszkárné vette át a vezetést és új dolgozókat osztottak be mellé, megváltozott a hang a boltban. A kiszolgálók mind udvariasak, előzékenyek. Hogy csak egy példát Szökik a menyasszony: RÁKOSI MÁTYÁS KULTúrHaz ne, f8, sz. f5, vas 3, na, rs. BRIGÁD (Pestlőrinc) fo, h8, vas. ni. — Az óceán jegén: KÖLCSEY (Kispest) he, 8. vas. 14. — OBo­k a papa meg ne tudja: VERSENY IC. Ii8, vas. n4. említsek: a zöldségféléknél a Vev5 szeme láttára kiszedik a hibás árut. Nem úgy, mint ahol azt mondják, »a rosszat is el kell adni«. Sokszor fel­merült bennem az a gondolat, ha az egyik KÖZERT-ben bevezethet­ték ezt a módszert, miért ne tehet-­ nék meg másutt is? Mennyivel szí­vesebben vásárolnának a háziasszo­nyok olyan üzletben, ahol figyelmes, udvarias kiszolgálásban van részük és nem goromba megjegyzésekben. Nyugodtan mondhatom, hogy a 7420-as KÖZÉRT dolgozóit meg­­érdemelt megbecsülés veszi körül. Földes Em­ilné háziasszony Budapest Kellemes meglepetés A Nagy Októberi Szocialista For­radalom ünnepe alkalmából a MÁV békéscsabai igazgatósága rendkívül kellemes meglepetésben részesítette a kisgyermekekkel lakóhelyükre utazó dolgozókat. A Békéscsaba— Budapest közötti személyvonat gyer­mekkel utazók részére fenntartott első kocsijának párnán kocsit állí­tottak be az addigi fapados helyett. Nem nagy esemény ez. Mégis meghatott, jó érzés fogott el, amikor a kisgyermekkel több száz kilomé­terre utazó, munkától fáradt szülők arcán a meglepetés boldog mosolyát láttam. Ezek a szülők kivétel nélkül úgy érezték: a MÁV békéscsabai igazgatósága nemcsak szóban tette magáévá, hanem tettekkel is igyek­szik bebizonyítani: megértette, hogy a szocializmusban legfőbb érték az ember. A dolgozó ember és kisgyer­meke. Réder Márton sztahanovista kőműves Kazincbarcika Változatosabb és jobb minőségű zöldséget kérünk Azt hiszem, sok háziasszony pa­naszát tolmácsolom, amikor arról írok, hogy az Amerikai­ út, Kolum­­bus­ utca és az Erzsébet királyné útja elején lakók zöldségbeszerzése sok bosszúságot és felesleges fáradsá­got okoz. Az Erzsébet királyné útja és a Kolumbus­ utca sarkán van ugyan egy zöldség- és gyümölcs­áruda, ez azonban nem sokat ér. Fejeskáposztán, kelkáposztán kívül alig lehet ebben az üzletben kapni valamit. Spenótot, karfiolt és más zöldséget, ami változatossá tenné ét­kezésünket, ebbe az üzletbe nem küldenek. Sokat lehetne beszélni a boltba küldött áruk minőségéről is. A ká­posztafejek hasadtak, egy ép leve­let nem lehet a fejekről leválasz­tani. Nem jobb a többi áru minő­sége sem. Maga az áruda vezetője kesereg, hogy a vevőktől — akár­hogy is iparkodik — elismerés he­lyett csak szemrehányást kap. Bár a gyenge minőségű árut nem köteles átvenni — ha visszaküldené, ak­kor igazán ölhetett kézzel, tétlenül kellene néznie, hogy a vevők­­ üres kosárral távoznak az árudájából. Ideje volna, hogy az illetékesek egy kicsit jobban szívükön viseljék ennek a környéknek a zöldségellá­tását; mi is jó minőségű és változatos zöldségfélét szeretnénk kapni, anél­kül, hogy minden nap elvillamosoz­­nánk a Garay­ téri vagy a Bosnyák­­téri csarnokba. Jeszenkszki Mihályflé Kolumbus­ utca 09/b. A legújabb szak­szervezeti kiadványok (Népszava Könyvkiadó) KOVÁCS DÉNES: A MUNKÁSELLÁTÁSI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE A brosúra a munkásellátási bizottságok szervezeti felépítésével, munkarendjével, az albizottságok feladataival foglalkozik, ismerteti az üzemétkeztetést, a gyer­mekintézmények, a szállásellenőrző és a kereskedelmi albizottsági munkamódszerét. MÓNUS GÁBOR: TERMELÉSI BIZOTTSÁGOK MUNKÁJA A Ganz Vagon és a Servex termelési bizottságának munkamódszerbeli tapasz­talatait közli a brosúra. Leírja a terme­lési bizottság megalakításának módját, munkatervéne­k elkészítését, üléseinek napirendjét és előkészítését, a versennyel való rendszeres foglalkozás jó tapaszta­latait. DÉRY KÁROLY: HARC AZ EXPORTTERV TELJESÍTÉSÉÉRT A KLEMENT GOTTWALD GYÁRBAN A brosúra leírja, hogyan segíti a Kié­rném Gottwald Villamossági Gyár szak­­szervezeti bizottsága az export feladatok teljesítését. Példákat mutat be a szak­szervezeti termelési munkára, a Tervké­szítésre, a versenyszervezésre, a ver­senyértékelésre és a verseny nyilvánossá­gának megteremtésére. KARALFÖLDÉN­YI: A MA VÁG MŰSZAKI ÉRTELMISÉGÉNEK RÉSZVÉTELE A VERSENYBEN A szerző gyakorlati példákkal mutatja meg, miképpen vehet részt a műszaki ér­telmiség a versenyben és a szakszervezeti bizottság hogyan mozgósítja a műszakia­kat erre a feladatra. KURDJUKOV: KOHÁSZOK VERSENYE A szerző elénk tárja, hogyan szervezni a versenyt a szovjet kohászati üzemek­ben a bizalmmiak, a műhelybizottságok és az üzemi bizottságok.

Next