Népszava, 1953. november (81. évfolyam, 257-280. sz.)
1953-11-19 / 271. szám
NÉPSZAVA AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG KÉRDÉSE A SZOCIALIZMUSBAN Irta: A. PALKOV, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja A társadalmi termelés fejlesztésében mindig nagy jelentősége volt és van annak, hogy a dolgozók mennyire érdekeltek anyagilag munkájuk eredményeiben. A dolgozók anyagi érdekeltségének mértéke közvetlenül befolyásolja a munka termelékenységének a növekedését. Az ösztönzés problémája valamilyen módon minden társadalmi-gazdasági alakulatban felmerül és ezt a problémát az objektív gazdasági feltételeknek megfelelően minden uralkodó osztály meg akarja oldani. A dolgozók anyagi érdekeltségének kérdését a termelés fejlesztésében egyetlen olyan társadalom sem tudta azonban igazán megoldani, amely az embernek ember által való kizsákmányolásán alapul, mert a kizsákmányolók sajátítják ki az előállított termék oroszlánrészét. A burzsoá ideológusok arcátlanul arról kiabálnak, mintha a kapitalizmus a magánvállalkozást kezdeményező rendszerével biztosítaná a társadalom minden tagja anyagi érdekeltségét a termelés fejlesztésében. A kapitalisták azért fabrikálnak különböző agyafúrt bérezési rendszereket, hogy becsapják, félrevezessék a dolgozókat és azt a látszatot keltsék, mintha a munkásosztály anyagi jóléte saját munkájának termelékenységétől, a tőkés gazdaság sikereitől függne. A valóságban azonban a kapitalista termelés fejlesztése, a dolgozók munkája termelékenységének a fokozása, a kapitalisták maroknyi csoportjának a meggazdagodásához, illetve a dolgozók anyagi romlásához és elnyomorodásához vezet. A kapitalizmus gazdasági viszonyai tehát nem hoznak létre olyan feltételeket, amelyek mellett a munkások anyagilag érdekeltté válnának a kapitalista termelés fejlesztésében és tökéletesítésében. Csak a szocializmus biztosította igazán a dolgozók anyagi érdekeltségét a társadalmi termelés állandó tökéletesítésében, csak a szocializmus alakította át ezt az érdekeltséget a népgazdaság fejlesztésének rendkívül fontos ösztönző erejévé. A mi társadalmunkban a szocialista rend lényege határozza meg, hogy a dolgozók anyagilag érdekeltek a társadalmi össztermelés fejlesztésében. Ez a szocializmus gazdasági alaptörvényéből következik. A szocializmusban az emberek nem a kizsákmányolóknak, hanem maguknak, saját társadalmuknak dolgoznak. A termelési eszközök társadalmi tulajdona a Szovjetunióban élő valamennyi nép, osztály és társadalmi csoport érdekegységének, az egyén és az egész társadalom érdekegységének alapjául szolgál. A szocializmusban a társadalmi gazdagság gyarapodása az az anyagi alap, amely biztosítja minden egyes dolgozó jólétének és kultúrszínvonalának emelését. A szocialista társadalomban a társadalmi össztermék (leszámítva belőle mindazt, amit az elhasznált termelési eszközök pótlására fordítanak) két részre — a közvetlen személyes fogyasztást szolgáló termékre és az egész társadalom szükségleteit kielégítő termékre — oszlik. Az első részt az anyagi termelésben foglalkoztatott dolgozók között — munkájuk mennyiségének és minőségének megfelelően — osztják szét és ez a rész a dolgozók , valamint családja személyes szükségletei kielégítését szolgálja. A másik részt a szocialista gazdaság bővítésére, egészségvédelemre, közoktatásra, társadalombiztosításra stb. fordítják, tehát végeredményben ugyancsak a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére. Következésképpen a szocialista társadalom valamennyi dolgozója személyesen érdekelt a társadalmi össztermék mind e két részének a lehető legnagyobb mértékű növelésében. A szocialista termelés állami és szövetkezeti kolhoz szektorában egyaránt egyik alapelve a szocialista gazdálkodásnak a dolgozó személyes anyagi érdekeltsége a termelés fejlesztésében. V. I. Lenin rámutatott: • »ire közvetlenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalomszülte lelkesedés segítségével a személyes érdekre, a személyes érdekeltségre, az önálló elszámolásra támaszkodva dolgozzunk azon, hogy ráindenekelőtt szilárd kis hidakat építsünk, amelyek... elvezetnek a szocializmushoz; máskép nem érkezünk el a kommunizmushoz, máskép nem tudjuk elvezetni a kommunizmushoz az emberek tízmillióit.« (Lenin Művei 33. kötet, 40—41. old. Szikra.) Ennek az elvnek szigorú megtartása objektív szükségszerűség, megsértése viszont fékezi a szocialista termelés növekedését, hátráltatja a szovjet nép jólétének emelését. Persze, a szocializmusban egyre jelentősebb szerepet tölt be az emberek tudatos viszonya a munkához, valamint az, hogy az emberek megértik a közösség érdekében végzett munka szükségességét. De akármilyen nagy ezeknek az új, kommunista ösztönzőerőknek a jelentősége, mégsem helyettesíthetik azokat az anyagi természetű ösztönzőerőket, amelyek a kommunista társadalom első szakaszának idején fontos szerepet töltenek be a termelés fejlesztésében. A szocialista gazdasági rendszer hatalmas fölényét jelenti a kapitalista gazdasági rendszerrel szemben a dolgozó anyagi érdekeltsége a termelés mennyiségi bővítésében és jövedelmezőségének növelésében. Ennek az elvnek széleskörű és hozzáértő alkalmazása segíti a dolgozók aktivitásának fokozását a technika tökéletesítésében, a munkaeszközök, a nyersanyag és a különbözőanyagok legészszerűbb felhasználásában, a dolgozók szakképzettségének és a munka termelékenységének a növelésében. A dolgozók anyagi érdekeltsége a »mindenki — képességei szerint, mindenkinek — végzett munkája szerint a szocialista elv következetes megvalósítása útján jut érvényre. Ez az elv teszi lehetővé a munkás személyes érdekének helyes összeegyeztetését a társadalmi termelés fejlesztésének érdekével. A szocialista társadalom valamennyi dolgozója annál több anyagi javat kap, minél termelékenyebb a munkája és minél jobb minőségű a termék, amelyet előállított. Másrészről minél magasabb a dolgozók munkájának termelékenysége, annál gyorsabb ütemben fejlődik a szocialista termelés, annál több lehetőség nyílik az egész társadalom állandóan növekvő szükségleteinek kielégítésére. A párt és a kormány szüntelenül harcol a bérezésben előforduló kispolgári egyenlő idő megnyilvánulásai ellen, harcol azért, hogy a népgazdaság valamennyi ágában fokozódjék a dolgozók anyagi érdekeltsége. A termelés állami szektorában a munkabér formájában érvényesül a munka szerinti elosztás gazdasági törvénye. A munkabér színvonala ugyanis a dolgozó szakképzettségétől, munkájának termelékenységétől, az egyes gazdasági ágak jelentőségétől, valamint az egész társadalmi vagyon gyarapodásától függ. Az anyagi ösztönzés hatékonysága a munkatermelékenység növelésében közvetlenül függ a darabbérezés bevezetésének mértékétől, a normák helyes megállapításától, és a progresszív munkanormák széleskörű elterjesztésétől. Az anyagi érdekeltség elve az önálló elszámolás egyik legfontosabb eleme. Az önálló elszámolás arra épül, hogy minél jobban teljesíti a vállalat az állami terv menynyiségi és minőségi követelményeit, annál bővebben részesítheti anyagiakban dolgozóit. A termelés kolhoz-szektorában a jövedelemelosztás farpiája: a munkaegység. Ez a legfőbb lendítőerő, amely foldozza a kolhozparasztok anyagi érdekeltségét a közös gazdálkodás fejlesztésében. A munkaegység, mint közgazdasági fogalom, a bérezés szocialista elvét juttatja érvényre a kolhozgazdálkodásban. A munkaegység a kolhozparasztok munkájának és fogyasztásának mértéke, a kolhozgazdálkodás fejlesztésében kifejtett aktivitásuk serkentésének eszköze. A kolhozparasztok anyagi ösztönzésének fokozása érdekében az élenjáró kolhozok szüntelenül tökéletesítik a munka megszervezését, progresszív munkanormákat honosítanak meg, következetesen megvalósítják azt a kialakult rendszert, amelynek értelmében a mezőgazdasági és állattenyésztési termékek növeléséért pótdíjazás jár a kolhozparasztoknak. A népgazdaság tervszerű fejlesztése a szocialista termelés valamennyi területén megköveteli az anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának szeptemberi teljes ülésén hozott határozatok rámutatnak, hogy néhány mezőgazdasági ágban megsértették az anyagi érdekeltség elvét. Ez volt az egyik legfőbb oka annak, hogy ezek a mezőgazdasági ágak elmaradtak. Az anyagi ösztönzés hiánya mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy a legutóbbi időkig alacsonyak voltak az állattenyésztési termékek, a burgonya és a zöldségfélék beszolgáltatási és felvásárlási árai. Most azonban jelentősen felemelték ezeket az árakat. A magasabb árak eredményeként fokozódik a kolhozparasztok anyagi érdekeltsége a közös gazdálkodás fejlesztésében. Olyan kedvező feltételek jönnek létre, amelyek biztosítják a mezőgazdasági termelés több ágában tapasztalt elmaradás helyrehozását. Nagyon ösztönző lesz az is, hogy a beszolgáltatási áraknál magasabb árakon szervezik meg a kolhozok gabona-, hús-, burgonya-, főzelék-, tej- és egyéb termékfeleslegeinek állami felvásárlását. A marxizmus-leninizmus a kolhozok közös gazdaságát tekinti a legfőbb erőnek a kolhozparasztok anyagi jólétének emelésében, de azt tanítja, hogy a szocializmus szakasza idején a kolhozparasztok anyagi szükségletei kielégítésében nagy szerepet játszik háztáji gazdaságuk. Mint tudjuk, a legutóbbi időkig több esetben előfordult, hogy lebecsülték a kolhozparasztok háztáji gazdaságát. Ez kárára szolgált mind a kolhozparasztoknak, mind pedig a társadalom egészének. A párt és a kormány elítélte a helyes gyakorlat ilyen eltorzításait és ennek megszüntetése érdekében több határozatot hozott: megváltozott a kolhozparasztokat érintő mezőgazdasági adó kivetési rendszere, csökkent az egyes kolhozporták pénzben fizetett adója és így tovább. Az anyagi érdekeltség elvének következetes keresztülvitele nagyjelentőségű a kolhoztermelés fejlesztésében. Ezzel együtt a mezőgazdaság további hatalmas fellendülésének alapjául szolgál majd a gépállomások és a szovhozok technikai felszerelésének gyarapítása, az állattenyésztés, a zöldség- és burgonyatermelés gépesítésének fokozása, a kolhozok gazdasági és szervezeti megerősítése, valamint vezetésük megjavítása. A mezőgazdaság fejlesztéséről, a közszükségleti iparcikkek termelésének bővítéséről, a szovjet kereskedelem továbbfejlesztéséről az utóbbi időben hozott párt- és kormányhatározatok még inkább fokozzák a szovjet emberek anyagi érdekeltségét a szocialista termelés fejlesztésében. (A Pravda cikkéből rövidítve.) Hideg éjszaka Várható időjárás: páráa, több helyen ködös idő. Kisebb felhőátvonulások. Legfeljebb egy-két helyen kevés hóesés. Mérsékelt légáramlás. Az éjszakai fagyok tovább tartanak. A rappali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: csütörtök reggel mínusz 4—mínusz 7, délben 3—8 fok között. A fűtés arányául szolgáló várható napi középhőmérséklet csütörtökön 0—plusz 3 fok között Issz. színházak műsora Opera: A szevillai borbély (C-bérlet, 3. előadás, 7). Erkel Színház: Aida (7). Nemzeti Színház: A nők iskolája (7). Katona József Színház: Fáklyaláng (7). A Magyar Néphadsereg Színháza: Szellemesek (XII. bérlet; 7). Fővárosi Operettszínház: Luxemburg grófja (7). Fővárosi Vígszínház: Újpesti lány (7). I.Bariach Színház: Nem magánügy (III. bérlet; 7). Ifjúsági Színház: Páncélvonat (47). Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Mátyás király Debrecenben (4). Vidám Színpad: Nem a tükör görbe (7). Artista Varieté: A jókedv nem szégyen (fél 7, fél 9) Zeneakadémia: Dénes Vera és Hajdú István szonáta-estje (Szonátabérlet, 2. est; 8). Bartók-terem: Bukaresti VIT IV. dijat nyert művészek hangversenye (8). MOZIK MŰSORA HARAP NAPJA: VÖRÖS CSILLAG prol. fő, h7, 9; TÁNCSICS (Csenel) prol. fő. Il8. vas. f4. — TÁMADÁS 6 28-KOFt: CORVIN hl, 6, 19. MÁJUS 1 prol. 4. n7, 19. vas. h7. — BÁTRAK ARÉNÁJA (kíséretműsor: Beszélnek a színek): szikra prol. 10, 18, n3, ti, hl, 9; URANIA prol. 4, n7, 19; DÓZSA 15, 17, 9; FELSZABADULÁS 14, 16, 8; MUNKÁS prol. no, 18, vas. 3; TÁTRA (Pesterzsébet) prol. 10, 18, vas. ni. — JÓZLAPOT ELEFÁNT (kisóraműsor: Matyóföldön): PUSKIN prol. no, f2, T2, fi, dlfl, 8; HUNYADI (Kispest) 6, 1 9, vas. Ill. — CSUK ÉS QSK (Kíísérőműsor: Kutyakötelesség és hasunk,a): DUNA prol. f5, 1)7, 9, vas. 1)3; ALKOTMÁNY (Újpest) fi, 1)6, 8; ZUGLÓI fi, 1)6, n9, vas. f2; JÓZSEF ATTILA (Rákospalota) 16, 8, vas. fi. — KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM: SZABADSÁG Prol. 10, 12, 2, 4, n7, f9; ATTILA(Budafok) 1:6, 8, vas. fi. VILÁG (Rákosszentmihály) hó, 8, vas. fi. — TOLDI plasztikus mozi prolongálja nagysikerű műsorét 6, 17, s8. •— BÁTRAK ARÉNÁJA (kísérőműsor: Beszélnek a színek): GORKIJ (orosz nyelvű mozi) prol, 1:6, 8. sz., vas. fi. •— GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMSSHULLÁSIG (kísérőműsor: Szépség és erő ünnepe): FÁKLYA 3. hétre prof. 4. 17, f9; VÖRÖSMARTY, 22-től f3, f5, n, f9; ÚJVILÁG (Rítkoskeresztúr) 16, 8, vas. fi; TAVASZ (Rákospalota) 6, n9, vas. hi; TERV (Pestújhely) f6, h8, vas. ni. — ARANY ALMAI* ÁCSÍA: FÉNY (Újpest) 6, 8, vas. 4. — 1. Magyar híradó, 2. Szovjet híradó, 3. Virágos Kalocsa, 4. Ásványkincseink nyomában, 5. Magas dombocska: HÍRADÓ, reggel 9-tőől este 11-ig folytatólag1. A flotta hőse: BÁSTYA prol. 11, f, 3, 6, 7, 9; SPORT prol. f1, hó, 8, vas. f2; UGOCSA 14, h6, 8; KOSSUTH (Pesterzsébet) 16, 8, vas. f4; MIKSZÁTH (Sashalom) 4, n8, vas. 3, 5, n8. — Leszámolv: MARX fi, TINÓDI Ti, n. őfensége levest főz: CSOKONAI 10, 12, 2, 4, 6, 8; TANÁCS prol. 10, 12, n3, f5, 17, 9; JÓZSEF ATTILA pro. fi, h6, 8. — Elveszett melódiák: ADY prol. 4, n7, f9; ÓBUJPA 3. hétre prol. 4, n7, f9; ÁRPÁD (Soroksár) h6, 8, vas. 14. — Köpeny: BETHLEN prof. 4, n. 19. — RÁDIÓMŰSOR NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ. 4.40—8.30-ig: Reggeli zenés műsor a munkába Induló dol■ozóknalt. 11.30: Táncok zenekarra. 2.15: Szüret után. A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 13.00: Népi demokratikus országok muzsikája. 13.30: üzemi kórusok 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora a kisiskolásoknak. 15.00: Népek zenéje. Tatár népzenéről. 15.30: Mulató dalok — magyar népzene. 16.00: Csokonai Vitéz Mihály élete és művei. II. 18.35: Tánczene. 17.05: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 17.20: Szivárvány. 18.16: A Magyar Rádió válaszol falusi hallgató kérdéseire. 18.30: Népzene. 20.10: Mit hallunk holnap? 20.15: A Magyar Rádió ajándékműsora Fegyvernek község- dolgozó parasztságának. 21.00: A két Tosca. 22.20: Tánczene. 23.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 23.30: Szép esti muzsika. PETŐFI-RÁDIÓ. 6.10: Népek dalai. 8.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.00: Jó reggelt, gyerekek! 7.33: Szimfonikus táncok. 8 30: Részletek Verdi Traviata és Donizetti Lammermoori Lucia c. operájából. 9.20: A két koldusdiák. 10.10: Dőry Zoltán hegedül. 10.25: Szórakoztató zene. 11.00: Fúvószene. 15.00: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. 10.40: Schubert: VII. (C-dúr) szimfónia. 16.35: Tudósok a mikrofon előtt. 10.50: Fiatalok zenei újságja. 17.40: Háziállataink egészségvédelme télen. 17.55: Szív küldi szívnek szívesen. 19.00: Schubert, d-moll vonósnégyes. 19.35: Tánczene. 2 1953. NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁ• Sok ezer ember kenyere függ tőle A Mátészalkai Sütőipari Vállalat ellátási körzetébe 123 község tartozik, mintegy 130 ezer lakossal. E nagylétszámú körzet kenyerét biztosítani nem kis feladat. Nem múlik el nap, hogy ne kapnánk segélykérést a vállalat valamelyik telepéről (melyek sokszor 30—40 kilométerre vannak egymástól): nincs szén, nincs fa, elfogyott a lisztünk. Ez pedig azt jelenti: ha mi nem biztosítjuk a kért cikkeket, megéri a termelés — másnap nincs kenyér. És ez többször is előfordul, mert — bármilyen hihetetlenül is hangzik — vállalatunk egyetlen gépkocsival sem rendelkezik. A TEFU kénye-kedvén múlik, hogy kapunk-e két-három naponként kocsit vagy sem. (A TEFU- szállítás egyébként napi 5—600 forintba kerül, ami nagyon meg is drágítja termelésünket.) Ez az állapot pedig tarthatatlan. Egyetlen gépkocsin múlik tehát, hogy a környező falvakat elláthassuk kenyérrel. Ezt azonban nem tudjuk megkapni. Talán már nincs is olyan intézmény, melynek segítségét ne kértem volna. Jöttek »kivizsgálni«, »segítséget« adni. A segítség azonban abból állott, hogy minden küldött felírta az adatokat és megígérte: a legrövidebb időn belül intézkednek. Néhány napja ellátogattak hozzánk a közlekedésügyi minisztériumból, ugyanakkor kinnjártak a SZÖVOSZ-tól, a MÁVAUT- tól és a vasúttól ,s összesen vagy tízen. Megígérték, hogy a mátészalkai körzetben naponta közlekedik majd egy pótkocsis TEFU-autó s a pótkocsit kizárólag kenyérszállításra használhatjuk. Örültünk, hogy végre megoldódik a régen vajúdó kérdés és zökkenésmentes lesz a környező falvak kenyérellátása. Már tetőponyvát és polcokat is kerítettünk a pótkocsira, hogy az egészségügyi követelményeknek is eleget tegyünk. És ... vártuk a TEFU- autót, a pótkocsival. De helyette csak egy levél érkezett a közlekedési minisztériumból, melyben értesítettek bennünket: a kenyérszállítást csak zsákba csomagolva vállalják. Közöltük — ami már a gyakorlatban is bebizonyosodott —, hogy a kenyér zsákban szállítva teljesen összetörik, élvezhetetlenné válik. Éppen ennek megakadályozására terveztünk polcokat a kocsiba. Hiába... Szó, ami szó, most ugyanott tartunk, ahol tartottunk. A nyilvánosság előtt kérem tehát az illetékeseket, adjanak a Vállalatnak egy gépkocsit, sok ezer ember kenyere függ ettől. Papp Lajos, a Mátészalkai Sütőipari Vállalat igazgatója Udvarias kiszolgálás a 7420-as KÖZÉRT-ben Sokat olvastam már az újságokban, hogy gyakran udvariatlanok és gorombák a kiszolgálók a KÖZÉRT- ekben. Sőt nemcsak olvastam, hanem magam is nem egyszer tapasztaltam már ezt. Éppen ezért úgy gondolom, ha az ember valahol ennek az ellenkezőjével találkozik, arról is meg kell emlékezni. Az Izabella utca 29. számú házban több mint két éve működik egy KÖZERT-fiók. Az elmúlt két-három hónapot kivéve, nem nagyon dicsekedhettünk e KÖZERT-üzlet dolgozóinak modorával. Amióta azonban König Oszkárné vette át a vezetést és új dolgozókat osztottak be mellé, megváltozott a hang a boltban. A kiszolgálók mind udvariasak, előzékenyek. Hogy csak egy példát Szökik a menyasszony: RÁKOSI MÁTYÁS KULTúrHaz ne, f8, sz. f5, vas 3, na, rs. BRIGÁD (Pestlőrinc) fo, h8, vas. ni. — Az óceán jegén: KÖLCSEY (Kispest) he, 8. vas. 14. — OBok a papa meg ne tudja: VERSENY IC. Ii8, vas. n4. említsek: a zöldségféléknél a Vev5 szeme láttára kiszedik a hibás árut. Nem úgy, mint ahol azt mondják, »a rosszat is el kell adni«. Sokszor felmerült bennem az a gondolat, ha az egyik KÖZERT-ben bevezethették ezt a módszert, miért ne tehet- nék meg másutt is? Mennyivel szívesebben vásárolnának a háziasszonyok olyan üzletben, ahol figyelmes, udvarias kiszolgálásban van részük és nem goromba megjegyzésekben. Nyugodtan mondhatom, hogy a 7420-as KÖZÉRT dolgozóit megérdemelt megbecsülés veszi körül. Földes Emilné háziasszony Budapest Kellemes meglepetés A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe alkalmából a MÁV békéscsabai igazgatósága rendkívül kellemes meglepetésben részesítette a kisgyermekekkel lakóhelyükre utazó dolgozókat. A Békéscsaba— Budapest közötti személyvonat gyermekkel utazók részére fenntartott első kocsijának párnán kocsit állítottak be az addigi fapados helyett. Nem nagy esemény ez. Mégis meghatott, jó érzés fogott el, amikor a kisgyermekkel több száz kilométerre utazó, munkától fáradt szülők arcán a meglepetés boldog mosolyát láttam. Ezek a szülők kivétel nélkül úgy érezték: a MÁV békéscsabai igazgatósága nemcsak szóban tette magáévá, hanem tettekkel is igyekszik bebizonyítani: megértette, hogy a szocializmusban legfőbb érték az ember. A dolgozó ember és kisgyermeke. Réder Márton sztahanovista kőműves Kazincbarcika Változatosabb és jobb minőségű zöldséget kérünk Azt hiszem, sok háziasszony panaszát tolmácsolom, amikor arról írok, hogy az Amerikai út, Kolumbus utca és az Erzsébet királyné útja elején lakók zöldségbeszerzése sok bosszúságot és felesleges fáradságot okoz. Az Erzsébet királyné útja és a Kolumbus utca sarkán van ugyan egy zöldség- és gyümölcsáruda, ez azonban nem sokat ér. Fejeskáposztán, kelkáposztán kívül alig lehet ebben az üzletben kapni valamit. Spenótot, karfiolt és más zöldséget, ami változatossá tenné étkezésünket, ebbe az üzletbe nem küldenek. Sokat lehetne beszélni a boltba küldött áruk minőségéről is. A káposztafejek hasadtak, egy ép levelet nem lehet a fejekről leválasztani. Nem jobb a többi áru minősége sem. Maga az áruda vezetője kesereg, hogy a vevőktől — akárhogy is iparkodik — elismerés helyett csak szemrehányást kap. Bár a gyenge minőségű árut nem köteles átvenni — ha visszaküldené, akkor igazán ölhetett kézzel, tétlenül kellene néznie, hogy a vevők üres kosárral távoznak az árudájából. Ideje volna, hogy az illetékesek egy kicsit jobban szívükön viseljék ennek a környéknek a zöldségellátását; mi is jó minőségű és változatos zöldségfélét szeretnénk kapni, anélkül, hogy minden nap elvillamosoznánk a Garay téri vagy a Bosnyáktéri csarnokba. Jeszenkszki Mihályflé Kolumbus utca 09/b. A legújabb szakszervezeti kiadványok (Népszava Könyvkiadó) KOVÁCS DÉNES: A MUNKÁSELLÁTÁSI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE A brosúra a munkásellátási bizottságok szervezeti felépítésével, munkarendjével, az albizottságok feladataival foglalkozik, ismerteti az üzemétkeztetést, a gyermekintézmények, a szállásellenőrző és a kereskedelmi albizottsági munkamódszerét. MÓNUS GÁBOR: TERMELÉSI BIZOTTSÁGOK MUNKÁJA A Ganz Vagon és a Servex termelési bizottságának munkamódszerbeli tapasztalatait közli a brosúra. Leírja a termelési bizottság megalakításának módját, munkatervének elkészítését, üléseinek napirendjét és előkészítését, a versennyel való rendszeres foglalkozás jó tapasztalatait. DÉRY KÁROLY: HARC AZ EXPORTTERV TELJESÍTÉSÉÉRT A KLEMENT GOTTWALD GYÁRBAN A brosúra leírja, hogyan segíti a Kiérném Gottwald Villamossági Gyár szakszervezeti bizottsága az export feladatok teljesítését. Példákat mutat be a szakszervezeti termelési munkára, a Tervkészítésre, a versenyszervezésre, a versenyértékelésre és a verseny nyilvánosságának megteremtésére. KARALFÖLDÉNYI: A MA VÁG MŰSZAKI ÉRTELMISÉGÉNEK RÉSZVÉTELE A VERSENYBEN A szerző gyakorlati példákkal mutatja meg, miképpen vehet részt a műszaki értelmiség a versenyben és a szakszervezeti bizottság hogyan mozgósítja a műszakiakat erre a feladatra. KURDJUKOV: KOHÁSZOK VERSENYE A szerző elénk tárja, hogyan szervezni a versenyt a szovjet kohászati üzemekben a bizalmmiak, a műhelybizottságok és az üzemi bizottságok.