Népszava, 1954. január (82. évfolyam, 1-26. sz.)

1954-01-08 / 6. szám

MM. JANUAR *, PÉNTEK 3 A műszaki feltételek megjavításának kérdései az Építőlemezgyár tervismertető értekezletén " Az Építőlemezgyár tervismertető értekezletén Hutterer Ferenc igaz­gató elmondta, hogy az új évben az eddiginél is több lakás, bölcsőde, munkásszállás épül, amihez építő­lemezből is nagyobb mennyiség szükséges. Az idén a gyárnak ezért nyolc százalékkal többet kell ter­melnie, mint az előző évben. Rész­letesen ismertette a napokra és bri­gádokra felbontott negyedévi tervet. Szavaiból mindenki világosan lát­hatta a reá háruló feladatot. A felszólalók egész sora mondta el, hogyan járul hozzá a közös cél si­keréhez. Hadházi Ferenc, az Oszlik­­brigád tizennégy tagja nevében meg­fogadta, hogy másfél százalékkal túlteljesítik negyedévi előirányzatu­kat. A kétszeres sztahanovista Arató János brigádjának decemberben né­­hány tized százalékos selejtje volt. Arató elvtárs most a nyilvánosság előtt megígérte, hogy az év első há­rom hónapjában már nem lesz se­lejtjük. Több művezető is felszólalt. El­mondták, hogyan biztosítják a munkaverseny műszaki feltételeit. Debreceni Ferenc sztahanovista mű­vezető megígérte, hogy körültekin­tőbb szervezőmunkával már a közeli napokban megjavítja a cementellá­tást. A művezetők és más műszaki ér­telmiségiek felszólalása azonban nem nyugtatta meg a dolgozókat. Sokan hangsúlyozták, hogy az igazán sike­res munka érdekében jóval több se­gítséget várnak vezetőiktől, sőt az építőipari minisztériumtól is. Beláz Béla gyapotvágó joggal sürgette, hogy javítsák meg gépét, hiszen ezt már decemberre megígérték neki. Varró Ferenc panaszolta, hogy a gyapotvágó szekrényekből hiányoz­nak a betétek. Az értekezleten kide­rült, hogy a vezetőség már besze­rezhette volna a hiányzó betéteket, ha kicsit gondosabban utána néz. Miczki János az építésügyi minisz­térium segítségét kérte, hogy a Tatabányai Cementgyár és más üze­mek az Építőlemezgyár igénylésének megfelelő minőségű cementet adja­nak. Horváth István pedig arra fi­gyelmeztette az igazgatót, hogy sür­gesse meg a minisztériumban a gép- és formakarbantartáshoz szükséges deszkaanyagokat, amelyek hiányoz­nak a zökkenőmentes termeléshez. Az első negyedévi terv sikeréért Három üzem — három vállalás A Budapesti Szerszámgépgyár százszázalékos tervszerűséget vállal, emellett egész sor minőségjavító in­tézkedést helyez kilátásba. A koksz­felhasználást az önköltségcsökkentés érdekében két százalékkal csökken­tik. Védőberendezések továbbfejlesz­tésére 25.000 forintot ruháznak be. Munkamódszerátadással csökkentik a normát nem teljesítők számát. A Villamosgép- és Kábelgyár dol­gozói vállalásukban évi tervük 103,2 százalékos teljesítéséről számolnak be. Az új év első negyedévében 100.000 forint értékű közszükségleti cikket gyártanak terven felül, más gyártmányaikból pedig kétmillió fo­rinttal teljesítik túl a tervet. Nagyobb gondot fordítanak kooperációs köte­lezettségeikre, így a Sajómenti Vegyiművek számára április 30-a helyett már márciusban útnak indí­tanak három nagyteljesítményű mo­tort. A selejtet tíz százalékkal csök­kentik, a termelékenység előirány­zott növekedését 1,2 százalékkal túl­haladják és 2.200.000 forint értékű anyagot takarítanak meg. A Budafoki Zománcedénygyár dolgozói első negyedévi felajánlásuk­ban megfogadják, hogy befejezett és teljes termelési tervüket két száza­lékkal túlteljesítik, 98 százalékos tervszerűség mellett. 150.000 forint érték megtakarítására tesznek ígé­retet a Gazda­ mozgalom keretében. Selejtarányukat 6 százalékkal csök­kentik. A munkave­ v­ő mjókacai bányában 25 méteres kísérleti frontfejtésen csütörtök reggel Donbassz­ikoimbájn állt mun­kába. A gépre a Bányagépkísérleti Intézet új főtestén­­­eszedő réselő­­kart szerkesztett, am­ely teljesen ki­küszöböli a fronton a kézifejtést. •­­ A Kőbányai Vas- és Acélöntöde dolgozói alaposan felkészültek az első negyedévi terv teljesítésére. A se­lejt csökkentése érdekében beveze­tik néhány motoralkatrész héjfor­­mázással való öntését. Az öntvények gondosabb megmunkálása érdekében nagyolóműhelyt létesítenek, amely­ben öt gépen Koleszov-módszerrel forgácsolnak. • Összerakható elemekből készülő legényszálló építését kezdték meg a Tatabánya XV-ös akna mellett. Az új százszemélyes szállót — amelynek elemeit a Román Népköztársaságból szállították — még ebben a hónap­ban átadják rendeltetésének.­ rseny hírei A Lábatlan­ Cementgyár építésé­nél nagy segítséget nyújtanak a ro­mán szerelők, akik a hazájukban gyártott 3-as számú kemence össze­szerelésében támogatják magyar tár­saikat. Lábatlanba most új rend­szerű szénmalom érkezett, amely 24 óra alatt 200 tonna szenet őröl meg. Ezt a baráti Német Demokra­tikus Köztársaság ipara szállította. • A Nagymányoki Szénbánya Válla­lat liuszrészlege csütörtök reggelig 72 tonna szenet küldött felszínre terven felül. A lignitbányászok 124 tonna lignitet bányásztak előirány­zatukon felül. A Komlói Tröszt jelentette, hogy dolgozói hosszú idő után ismét ki­váló eredményt értek el, napi ter­vüket 106.1 százalékra teljesítették. Petőfibánya 103,5, a Középdunántúli Tröszt 103 százalékos tervteljesítést jelent. A mezőgazdaság fejlesztésének útján A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatá­rozat számtalan termelőszövetkezet tagságának és egyénileg dolgozó pa­rasztnak hozta meg a kedvét szőlő és gyümölcs telepítésére. Tiszakécs­­kén például január 4-ig 23 szőlő­és gyümölcstelepítési engedélyt ad­tak ki, de azóta is­ újabb 17 dolgozó paraszt kérte a tanácsot, adjon en­gedélyt szőlő és gyümölcs telepí­tésére. Ezenkívül több gazda fel­újítja szőlőjét. Nagy gondot fordí­tanak arra, hogy a környéken igen jól bevált saszla, pozsonyi fehér és kövidinka szőlőfajtákat tovább sza­porítsák. A túrkevei Harcos termelőszövet­kezet tagjai a párt- és kormányhatá­rozat után azt határozták el, hogy harminc holdon gyümölcsfát ültetnek. Ezenkívül háromszáz holdon új rizstelepet telepítenek a meglevő háromszáz hold mellé és befejezik 57 holdas halastavak építését. A Harcos tsz tagjai a talajerőjavítással is foglalkoznak ez évi tervükben. Digózással, mésziszapterítéssel és gipszeléssel nyolcszáz hold szikes te­rületet javítanak meg. A berettyószentmártoni Béke tsz az állatállományát fejleszti az el­következendő esztendőben. A szö­vetkezetben igen jól bevált a juhi tenyésztés. Mesterséges megtermé­kenyítéssel szaporítják állatállomá­nyukat és a rackajuhnál növelik nyírási átlagukat is. A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséhez igen nagy segítséget nyúj­tanak azok a szakkörök, amelyekben a dolgozó parasztok ezrével vesznek részt szerte az országban. A föld­művelésügyi minisztérium most nyolcszáz szakkör részére laborató­riumi felszerelést biztosít. Mikro­szkóppal, talajvizsgáló berendezés­sel, a talaj savanyúságát megállapító mérőeszközzel szerelik fel ezeket a laboratóriumokat. Gondoskodnak ar­ról is, hogy az 500 növénytermelési kérdésekkel foglalkozó szakkör kí­sérletezés céljára legalább egytől öt­holdas területtel rendelkezzék. Erre a területre a szükséges elit vető­magot is biztosítja az állam, úgy­hogy a kísérletező szakkör az idei termésből adja majd vissza a köl­csönt. A nagyrévi Haladás tsz-ben hasznosítják a meleg forrásvizet Szolnok megyében a föld mélyéből, a cserkeszőlői homokbuckák alól né­hány évvel ezelőtt 92 fokos melói víz tört elő. Ezt a melegvizet eddig nem használták fel a környék ter­melőszövetkezetei, dolgozó paraszt­jai. A nagyrévi Haladás termelőszö­vetkezet tagjai most elhatározták, aeek­ a t­—M rllMl e­melésre használják fel. Már a ta­vasszal háromezer négyzetméter üvegfelület alatt zöldségféléket ter­melnek a melegvíz segítségével. A tsz tagjai kiszámították, hogy a melegvízzel mintegy 1500 tonna évi szénmegtakarítást érnek el és nagy­tömegű friss zöldséghez juttatják a dolpanokat. SEGÍTSÉG AZ ÚJÍTÓKNAK: A TALÁLMÁNYI HIVATAL ÚJÍTÁSI TANÁCSADÓ-SZOLGÁLATA Hatalmas neon-be­ln­­ sorakoznak a Lenini körút 30. számú ház egyik bolthelyiségének széles kirakatüve­gei fölött: »Újításokat Kivitelező Vállalat.« A kirakatokban különféle gépek: kotrógép, eszterga, villany­­motor és mezőgazdasági gép mo­delljei láthatók. Az ajtón tágas te­rembe jutunk. Közepén néhány asz­tal van, az előtérben pedig irodabú­tor. Egy fiatal nő szorgalmasan ko­pogtatja az írógépet. — A Találmányi Hivatal újítási tanácsadó-szolgálatához jöttem. — Mi vagyunk — felel az elv­társnő. Majd hátra kiált: — Vermes elvtárs! A galériáról gyors léptekkel siet le az újítási tanácsadó-szolgálat ve­zetője. — Sajnos, még nem kaptuk meg a címtáblákat és így sokan bizony nem tudják, hogy itt van az újítási tanácsadó — mondja mentegetőzve. Felmegyünk az emeletre. Kényel­mes karosszékekkel körülvett asz­talokon különféle műszaki folyóira­tok hevernek. Zacharov Tivadar ta­nácsadó-mérnök éppen egy látoga­tónak magyaráz valamit. Az újítónak — egyszerű munkásember — érté­kes találmánya van, méghozzá kettő is egyszerre. Az egyik egy széna­forgató gép, amely tizenkét ember helyett dolgozik. A másik kuko­­ricatőszedő gép, Zacharov elvtárs már vázolja is a gép körvonalait egy papírra, majd elmerülnek a »méretezésben«. Újabb léfogető érkezik. Ceglédi elvtárs, többszörös újító. A forgá­csolás technológiájával foglalkozó tapasztal­atcsere-gyűjtemény iránt érdeklődik. Vermes elvtárs már nyújtja is neki a vastag füzetet. A gyűjtemény tartalmazza az összes újításokat és észszerűsítéseket a Koleszov­ikéstől a legkorszerűbb be­fogókészülékekig Ceglédi elvtárs el­mélyed a füzet tanulmányozásába, majd megszólal: — Szeretném ezt a füzetet az üzemben is megmutatni, sok olyan van benne, amit használhatnánk. — Készséggel adunk egy példányt a vállalatnak — mondja Vermes elvtárs. — Hiszen éppen az a felada­tunk, hogy a Találmányi Hivatal ál­tal elfogadott újításokat eljuttassuk minél több dolgozóhoz. Ceglédi elvtárs elégedetten távozik a füzettel. Ismét újabb látogató lép be. Kö­zépkorú férfi. Elpanaszolja, hogy noha elfogadták az újítását, még­sem vezetik be és a különböző szer­vek egyre húzzák-halasszák ügye elintézését. Az újító az eddig használt TÜKER-alágyújtás helyett olajba mártott kukoricaszárat javasol gyúj­­tósnak, így megtakarítják az érté­kes puhafaanyagot. — Az olajba mártott kukoricaszár meggyújtja még a szenet is, tehát fa sem kell hozzá — mondja az újító, mintegy aláhúzva az újítás gazda­sági jelentőségét. A panaszt Vermes elvtárs fel­jegyzi és még az újító előtt ledik­tálja a TÜKER-alágyújtást készítő szövetkezetnek szóló levelet. A pa­naszos megnyugodva távozik. Úgy érzi, most már jó kezekben van az ügy. Közben Zacharov elvtárs is befe­jezi a beszélgetést. A következő ügy­fél egy koreai fiatalember, aki­­ kitűnően beszél magyarul. Gyorsan elmondja panaszát: Újfajta tuskihúzóval kísérletezett. Újítását be is nyújtotta az írószer­­gyárba, de ott elutasították anélkül, hogy közölték volna, miért. — Azt mondják, már van ennél jobb tuskihúzó is — teszi hozzá. — De miért nem akarták megmutatni, hogy az milyen? Zacharov elvtárs nagyon resteli a dolgot. A koreai fiatalemberrel két­szerre szívesebben kellett volna fog­lalkoznak az írószergyár illetéke­seinek, hiszen a koreai nép fia —a vendégünk. Miközben leülteti a fia­talembert, a titkárnő már tárcsázza is az írószergyár számát: azonnal intézkednek. Vermes elvtárs elégedetten jegyzi meg: — Alig egy hónapja, hogy meg­kezdtük a munkát és máris szép számmal jönnek a tanácsot kérők. Hozzánk nem kell sem belépőcédula, sem ajánlólevél. Bárki felkereshet bennünket újításra, észszerűsítésre vagy bármely műszaki problémára vonatkozó ügyes-bajos dolgával. Ha panasza van, kivizsgáljuk, elintéz­zük. Ha műszaki tanácsot kér, azon­nal rendelkezésére állunk. Akár a műszaki rajzot is elkészítjük. A tanácsadó­ szolgálat még egy fontos feladatot tölt be: terjeszti az üzemek legjobb munkamódszereit Később ankétokat is rendeznek majd. Egy dolog azonban még hiányzik: az üzemek, gyárak nem igen tudnak e hasznos intézmény létezéséről. Jó volna, ha a szakszervezeti bizottsá­gok felhívnák a dolgozók figyelmét az újítási tanácsadószolgálatra. Hadd gyomlálják ki a bürokráciát, amely sok helyütt akadályozza meg az újí­tások bevezetését. (pongor) Külföldi békeharcosok üdvözlő táviratai az Országos Béketanácshoz Az új év alkalmából számos üd­vözlő távirat érkezett az Országos Béketanácshoz külföldi békeharco­soktól, békebizottságoktól, hazánk­ban járt vendégektől. A Szovjet Békevédelmi Bizottság táviratában a következőket írta: »Kedves bará­taink! Az új év alkalmából szívélye­sen üdvözlünk benneteket s a béke­­szerető magyar népet. Az új évben még nagyobb sikereket kívánunk a békés építésben, a béke ügyének megerősítéséért vívott harcban. Nőjön és erősödjék népeink barát­sága a béke jegyében!« Táviratban üdvözölte az Országos Béketanácsot a Finn Béketanács, a Belga Békevédelmi Szövetség, Brand­­weiner professzor, az Osztrák Or­szágos Békebizottság elnöke. Gian Carlo Citterio olasz mérnök, aki az Országos Béketanács vendégeként töltött néhány napot hazánkban, levélben köszöntötte a magyar béke­harcosokat. A magyar képzőművészeti életet tanulmányozzák­ a hazánkban tartózkodó szovjet művészettörténészek A hazánkban tartózkodó két kiváló szovjet művészettörténész, A. Ny. Tyihomirov, a Szovjetunió Képző­­művészeti Akadémiája mellett mű­ködő Művészetelméleti és Művé­szettörténeti Intézet vezető tudomá­nyos munkatársa, a művészettörté­net tudományának kandidátusa és V. P. Salimova, a Tretyakov-képtár tudományos munkatársa néhány hé­tig a magyar képzőművészeti életet tanulmányozzák. Meglátogatják ne­ves festőművészeinket, a többi kö­zött Csók István és Glatz Oszkár Kossuth-díjasokat, a Magyar Nép­­köztársaság kiváló művészeit. Meg­beszélést folytatnak művészettörté­nészeinkkel, valamint a Képzőművé­szeti Főiskola tanáraival. A. Ny. Tyihomirov ankétot tart a Képző­­művészeti Főiskola hallgatóinak a szovjet és a forradalom előtti orosz képzőművészet eredeti alkotásaiból rendezett kiállításról. Több múzeu­mot is meglátogatnak, Budapesten és vidéken képzőművészeink előtt ismertetik a Szovjetunió Képzőmű­vészeti Akadémiájának VII. ülés­szakán felmerült problémákat és tapasztalatokat. A. Ny. Tyihomirov előadást tart majd Hollósy Simonról, aki egyik mestere volt, valamint vetítettképes előadásban emlékszik meg a nagy orosz festőről, V. V. Verescsaginról halálának 50. évfordulója alkalmá­ból. — JANUÁR 21-ÉN KEZDŐDIK A TANÍT­ÁS A DOLGOZÓK ÁLTALÁ­NOS ÉS KÖZÉPISKOLÁIBAN. A téli szünet meghosszabbítása a dol­gozók általános és középiskoláira is vonatkozik. Ezekben az iskolákban is január 21-e az első tanítási nap. A szakérettségis tanfolyamokon a ta­nítás január 11-én NÉPSZAVA A főváros egyik külső kerületének áruellátásáról Budapest egyik legkiterjedtebb városnegyede, a 38.000 lakosú XVII. kerület Rákoskeresztúron kívül ma­gában foglalja Rákosligetet, Rákos­hegyet, Rákoscsabát, Rákoskertet is. Ennek a régebben széttagolt, de most egységes hatalmas városrész­nek az igazgatása érthetően nagy feladatot ró a kerületi tanácsra, egyben tehát osztályunkra, a keres­kedelmi osztályra is. A XVII. kerület abban is külön­bözik Budapest legtöbb városrészé­től, hogy lakosságának elég jelen­tős része, mintegy harminc száza­léka, dolgozó paraszt, illetve ter­melőszövetkezeti tag, így különösen sokféle, szerteágazó igény kielégí­tésére kell gondot fordítania a ke­reskedelemnek. Kétségtelen, hogy a kerület kereskedelme lényegesen fejlődött, amióta a fővároshoz csa­tolták ezeket a községeket. A lakosságnak nem kell a belső kerületekbe utaznia bevásárlás cél­jából. Két új Röltex- és négy Ápisz­­bolt, valamint több HÚSÉRT-fiók áll a dolgozók rendelkezésére. Rá­koshegyen és Rákoscsabán cuk­rászda is nyílt, sőt falatozót is létesí­tettünk a rákoskeresztúri elágazás­nál. Kilenc új zöldség- és gyümölcs­­áruda, valamint öt új TÜKER-telep is segíti a dolgozók jobb áru-, illetve tüzelőellátását. Ezek az eredmények azonban nem terelhetik el figyelmünket a még kétségtelenül fellelhető hibákról, amelyeket elárulnak az üzletekben elejtett megjegyzések, a rosszaló te­kintetek, de még a tanácsüléseken időnként elhangzó bíráló felszóla­lások is. Nem mindig jó a kenyér — összetörik a cukrászsütemény Különösen a kenyérellátás körül vannak még bajok. Még most is elő­fordul, hogy sületlen, lapos, sava­nyú kenyér kerül a dolgozóik aszta­lára. A sütőipar vezetői mindig az­zal hárítják el a kritikát, hogy kor­szerűtlenek a kemencék. Mi azon­ban megfigyeltük, hogy ugyanabból a lisztből egyszer jó kenyeret süt­nek, máskor rosszat. Tervszerűtlen a sütés üteme is, megtörténik, hogy a boltok két-háromnapos kenyeret kénytelenek árusítani. Jogosan sérelmezi a lakosság azt is, hogy nem vásárolhat olyan cuk­rászsüteményt, mint a belterületen. Mire Pestről kiszállítják hozzánk, gyakran összetörik, szinte morzsa lesz belőle. Szó van azonban arról, hogy a kerületben létesítünk cuk­rászüzemet, amely friss, kívánatos süteményekkel látja majd el a la­kosságot. Sok a panasz a földművesszövetkezeti boltokra Legtöbben azonban a földműves­szövetkezeti boltokra panaszkodnak. Nemrégen hiányzott a jegyes­ tej és időnként gyufát is hiába kértek a vevők a Homoki-szőlő boltjában. Va­lósággal rendszerré vált ugyanis, hogy a bolt vezetői csak akkor ren­delnek árut, amikor már nehezen kifogyott a készlet. A helytelen áru­elosztás következtében sokszor kap­nak például feleslegesen ötven má­zsa cukrot is, de lisztet nem. Más­kor meg lisztből jön száz mázsa is, de egyetlen deka cukor sem. Míg a belterületen valósággal roskadoznak a pultok a finomabbnál finomabb felvágottaktól, mi nem dicsekedhe­tünk ebben a tekintetben sem meg­felelő választékkal. Bizonyos, hogy jó elosztással segíthetünk ezen, mint ahogyan segíthetnénk a mész- és a cementhiányon is. Tűzhely­ből szintén több kellene a szövetke­zeti boltba. Termelőszövetkezeteink tagjainak sok borsot tör az orruk alá az, hogy kerületünkben nem jelöltek ki üz­letet közületek kiszolgálására. Így a tsz-tagoknak Pestre kell utazniok patkószegért, írószerért, papírért. Terveink , feladataink A fentiekből kiderül, még szá­mos megoldásra váró feladat áll előttünk és sokat kell javítanunk munkánkon. Éppen ezért elhatároz­tuk, hogy ankétokat rendezünk, amelyekre a tanácstagokon, a társa­dalmi ellenőrökön kívül meghívjuk kerületünk dolgozóit is. Csak így is­merhetjük meg a lakosság pana­szait, sérelmeit és állandóan nö­vekvő igényeit. Véleménykutatásunk eredményeit azután eljuttatjuk az ipar képviselőihez, hogy olyan cik­keket gyárthassanak, amelyekre va­lóban igényt formálnak a dolgozók. Rendszeresen tartunk majd divat­­bemutatókat is, amelyeken szintén kikérjük a dolgozók véleményét. A lakosság igényeinek felmérése céljából igyekszünk még több tár­sadalmi ellenőrt munkánkba bekap­csolni. Ehhez szeretnénk megnyerni kerületünk nődolgozóinak nagyobb segítségét. A számszerű növekedés mellett azonban fokozott gondot kell fordítanunk a társadalmi ellenőrök nevelésére is. Hiszen csak így vár­hatjuk el, hogy ők is nevelik majd a kereskedelem dolgozóit és a néha bizony indokolatlanul türelmetlen vásárlókat. Idei zöldség- és gyümölcsellátá­­sunk biztosítására termelési szerző­dést kötünk a kerület termelőszö­vetkezeteivel, így már jóelőre biz­tosítjuk, hogy városrészünk dolgo­zói egész évben friss zöldféléhez és gyümölcshöz jussanak. Nem for­ ,­dulhat elő az , amire pedig tavaly sok példa volt —, hogy innen a nagyvásártelepre szállították a gyü­mölcsöt és a zöldséget, onnan meg törődötten, fonnyadtan visszahoz­ták. Végül terveink között szerepel, hogy ankétot szervezünk Volkov elvtársnak a kereskedelem dolgozói­ról írt »Szívügyünk« című művéről. Bizonyosra veszük: ez a megbeszé­lés lényegesen segíti, hogy kereske­delmünk dolgozói ugyancsak szív­ügyüknek tekintsék majd a kultu­rált, szocialista kereskedelmet. Deres Janusné, a XVII. kerületi tanács kereskedelmi osztályának vezetőj­e

Next