Népszava, 1954. február (82. évfolyam, 27-50. sz.)
1954-02-02 / 27. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA 82. ÉVFOLYAM, 27. SZÁMÁra 50 fillér • Molotov elvtárs ismertette a szovjet küldöttség javaslatait a német kérdés békés megoldására A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 1954. FEBRUÁR 2. KEDD —4 nép érdekében — a nép nyelvén Népi demokráciánk életének immár esztendőről esztendőre visszatérő ünnepe a magyar sajtó napja. Ezen a napon megemlékezünk a magyar újságírás dolgozóinak munkájáról, számba vesszük elért eredményeinket és azokat a feladatokat, amelyek előttünk állnak. A magyar sajtó napja az egész dolgozó nép ünnepe. Hiszen sajtónkban a dolgozók joggal látják legjobb barátjukat, mindennapos harcaik hűséges segítőtársát, tanítójukat és informátorukat. A magyar sajtónak legfőbb célja, legfőbb feladata népünk odaadó szolgálata, pártunk útmutatásainak közvetítése a nép tömegeihez. A magyar sajtó hivatása, hogy fegyver és szerszám legyen százezrek kezében abban a küzdelemben, amelyet az életszínvonal szüntelen emeléséért, a kultúra növeléséért, a szocializmus építéséért folytatnak. A szabad magyar sajtó nagy és dicsőséges hagyományok betetőzője és továbbfejlesztője. Népünk történetében vörös fonálként húzódik végig a szabadságért, a haladásért folytatott küzdelmek láncolata. Ezek a küzdelmek mindig összekapcsolódtak a szabad szóért folytatott harccal, azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket népünk legjobbjai tettek, hogy a magyar sajtót az igazság hirdetőjévé tegyék. Hány fényes név csatlakozik a magyar újságírók szabadságharcos gárdájához! Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szamuely Tibor, Schönherz Zoltán — hogy csak a legnagyobbakat említsük — alkották meg azt a nagyszerű hagyományt, amely a magyar újságírás szent öröksége, amely mai sajtónk tanítója és erőforrása. Kossuth »Pesti Hirlap«-ja, az 1848-as »Március Tizenötödike", Táncsics »Munkások Újságja«, Frankel Leó »Munkás Heti Króniká«-ja, a Tanácsköztársaság és Vörös Újság«-ja, az illegalittasban harcoló kommunista párt lapjai — előfutárai és ősei a mai magyar sajtónak. Előfutárai és lelkesítői, mert a maguk idejében, koruk társadalmi viszonyai közepette népünk felemelkedéséért, a haladásért küzdöttek, mert tevékenységük a mi korunkat készítette elő. A magyar nép legjobbjai mindig olyan sajtóról ábrándoztak, olyan sajtóért harcoltak, amely a népért van, a népnek szól, a nép érdekeit fejezi ki. »Én a népnek valóságos politikai és szépirodalmi lapot készültem kezébe adni, saját erőteljes nyelvén, de nem pimaszkodva; politikait, mely szerint a hon jelen állását, ahol szükséges, múltjából is világosítva, felfoghassa, külországokhoz viszonyát megismerhesse s dolgainak kifejlését, idő szerint folytonosan kísérhesse, szépirodalmit, mely a népköltészet művészi orgánuma legyen, mely által a nép romlatlan kedélyére művészi hatás gyakoroltassák ...« — írta Arany János Petőfi Sándorhoz intézett levelében. Ez a cél vezérli a mai magyar sajtót, amely feladatául tűzte ki, hogy a nép nyelvén szóljon a néphez, hogy tanítsa, nevelje, felvilágosítsa a dolgozókat. S e szabad sajtó, amelyet a marxizmus-leninizmus eszméi vezérelnek, olyan széles tömegekhez szól, amilyenekhez a múltban nem érhetett el az írott betű hatalma.A magyar sajtó legfőbb törvénye — szemben az imperialista lapok szenzációhajhászásával — az igazság szenvedélyes, pártos tisztelete. “... hogyha a lap bizalmas, jó barátja akar lenni a népnek s kelendő — írta Móricz Zsigmond —, akkor legyen az első sortól az utolsóig: tisztességes, becsületes, megbízható.« A kommunista sajtóban valósult meg először következetesen ez az elv. Abban a sajtóban, amely szembeszállva az ellenforradalom minden aljasságával és terrorjával, a fasizmus szörnyű évei alatt is magasra emelte a népünk felszabadulásáért vívott harc lobogóját, amely a szabadság világítótornyaként sugározta ki a magyar nép felszabadító harcának útját bevilágító eszméket. A felszabadulás után a magyar sajtó új szakaszba lépett Népünk győzelmes előrehaladásával párhuzamosan vált sajtónk egésze is a nép fegyverévé a szocializmus győzelméért vívott küzdelemben. A mai magyar sajtót azok a nagyszerű elvek vezérlik, amelyeket Marx, Engels, Lenin, Sztálin fektettek le, amelyek jegyében a haladó emberiség folytatja küzdelmét a népek teljes felszabadulásáért. A felszabadult magyar sajtó példaképe a világ élenjáró sajtója, a szovjet újságírás, amely a legmesszebbmenően valósította meg Lenin és Sztálin tanításait a sajtó szerepéről, a leghatékonyabban tölti be a kollektív agitátor, propagandista és szervező nagyszerű feladatát. Ma lapjaink a szocializmusért vívott küzdelemre mozgósítják népünket, a békeharc zengő szócsövei, az igaz ismeretek, a haladó tudomány és kultúra terjesztésének az orgánumai. Ma lapjainkban — a szovjet példa nyomán — mind határozottabban kapnak hangot a dolgozó nép, az egyszerű emberek mindennapi problémái, sajtónk mindinkább fejlődésünk hajtóerejévé, a tömeges kritika, önkritika forrásává és fórumává válik. Ezért érzik magukénak a dolgozó milliók lapjainkat s elsősorban pártunk központi lapját, a Szabad Népet. Mind több dolgozó érzi szükségletének, hogy tevékeny közreműködésével segítse lapunk munkáját, hogy a közvélemény parancsnokaként híradásaival, bírálatával, javaslataival, ötleteivel, problémáival segítse a sajtó tevékenységét, népünk nevelését, tanítását, mozgósítását az előttünk álló feladatokra. Jelentősek a magyar sajtó eredményei, de igen sok feladat vár még megoldásra. A magyar sajtó fejlődését csak azokkal a nagyszerű célokkal, feladatokkal lehet mérni, amelyeket a párt politikája állít elő. Számunkra a mérce csak az lehet, hogyan teljesíti a sajtó a kollektív szervező, agitátor, propagandista feladatát, hogyan tesz eleget azoknak az igényeknek, amelyeket a dolgozó tömegek joggal támasztanak vele szemben. Népünknek az elmúlt esztendők alatt hatalmasan kitágult látóköre, nagyot emelkedett politikai és kulturális színvonala. Lapjaink azonban nem minden tekintetben tudtak lépést tartani ezzel. A magyar sajtónak még nem sikerült egész népünket átfognia, minden dolgozó mindennapos szellemi táplálékává válnia. A magyar sajtónak még nem sikerült maradéktalanul baráti közelségbe kerülni az olvasók hatalmas tömegeivel, nem sikerült széleskörűen és sokoldalúan kielégítenie dolgozóink érdeklődését a politika, a termelés, a kultúra, a tudomány kérdései iránt. A magyar sajtó még nem vált a tömeges kritika-önkritika olyan harcos fórumává, amilyenné tennie kell, hogy pártunk, kormányunk programmjának megvalósításában betölthesse a nép felvilágosítójának, tanítójának, mozgósítójának nagyszerű hivatását. Lapjainknak közelebb kell kerülniük a mindennapi élethez, azokhoz a problémákhoz, amelyek munkásainkat, parasztjainkat, értelmiségünket foglalkoztatják. Sajtónknak meg kell találnia és tovább kell fejlesztenie azokat a módszereket, haladó hagyományokat, amelyeknek birtokában a nép nyelvén szólhatnak a néphez. Az újságírók előtt az a feladat áll, hogy érdekesebb, kulturáltabb, a dolgozók problémáihoz közelebb álló lapszámokat adjanak az olvasók kezébe. Kutatniok kell szüntelenül, melyek azok a nehézségek, amelyek a dolgozókat foglalkoztatják és milyen módon gyűrhetők le ezek. Ismertetniük kell azt a hatalmas küzdelmet, amely világszerte folyik a béke megőrzéséért. Mozgósítaniuk kell a termelés csatáira, megmutatva az összefüggést a munka frontján elért eredmények és életszínvonalunk emelkedése között. Le kell leplezniük az ellenség mesterkedéseit és szószólóivá kell válniuk azoknak a jövőt formáló eszméknek, amelyek pártunk harcát, programmját áthatják. Váljanak lapjaink az új típusú hazafiság, a nép, a haladás odaadó szeretettnek messzezengő szócsöveivé. Tegyék egész népünk közkincsévé a kultúra alkotásait, haladó hagyományainkat s a most születő szocialista-realista magyar kultúrát. Szolgálják még odaadóbban, még harcosabban népünk felemelkedésének, békéjének nagy ügyét. Új olvasztókemence a Nagykanizsai Üveggyárban A Nagykanizsai Üveggyár olyan laboratóriumi és híradástechnikai célra szükséges üvegeket gyárt, amelyek vetekednek az eddig külföldről behozott üveg minőségével. A gyár rövidesen hőálló üveggyártásunk büszkeségévé válik. Új üzemrészében felépült hazánk egyik legkorszerűbb üvegolvasztó kemencéje, melyben megkezdték a kísérleti munkát és több, üzemi laboratóriumokhoz szükséges felszerelés már el is készült. Közsikségleti cikkeket is gyártanak a vasúti járműjavítók A Landler Jenő Járműjavító Üzem az idén fokozottabb mértékben készít közszükségleti cikkeket. A terv szerint az első negyedévben több száz húsdarálót gyártanak, továbbá elkészítik az üzemben gyártásra kerülő villanyvasaló modelljét is. Az üzem dolgozói tervbe vették szecskavágógépek és kézi kukoricamorzsolók készítését is. A Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat teljesítette téli tervét A Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói megfogadták, hogy téli gépjavítási tervüket a minisztertanács határozata szerint előírt február 25 helyett február 5-re teljesítik. Tervüket 168 traktor főjavításával már január 31-én teljesítették. A III. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy február 15-ig terven felül újabb 35 traktort javítanak ki. /• r r /r HAZANK ELETEROL Szénbányászatunk 101.1 százalékra teljesítette januári tervét Januárban nagy feladatok hárultak szénbányászainkra. Havi tervüket teljesítették is: 101.1 százalékos eredményük azzal biztat, hogy mind jobb teljesítményekkel veszik ki részüket a szén- és áramellátás problémáinak megoldásából. Feladataikat azonban nem teljesítették hiánytalanul. A tavalyról elmaradt 204.000 tonna és a terven felül felajánlott 26.000 tonna szén januárban esedékes részét nem küldték felszínre. Nem kis mértékben a borsodi, a dorogi és a középdunántúli tröszt hibáin múlt az elmaradás, ez a három tröszt nem teljesítette még a havi tervet sem. Egész szénbányászatunk hibája volt januárban,hogy a bányák többsége nem ügyelt eléggé a szén minőségére, ami, mint ismeretes, nehézségeket okoz a közlekedésben. Az ország legfiatalabb gyára a pártkongresszusra készül A nemrég üzembehelyezett sarkadi kenderfeldolgozógyárban — az ország egyik legfiatalabb és egyben legkorszerűbb üzemében — a pártkongresszus tiszteletére lelkes verseny folyik. A kendertilolók versenyében Boda Imréné kétszeres sztahanovista és Ködrcön István párosversenye áll az érdeklődés középpontjában. Bodáné már az első nap 38 kilóval túlszárnyalta versenytársát. A kóckikészítőknél a Tomanicska- és a Török-brigád vetélkedése a verseny napról napra ismétlődő eseménye. A dolgozók lelkesedése és az üzem műhelyeinek korszerű felszerelése biztosítja a vállalások teljesítését. Az új gyár dolgozóinak közös ígérete, hogy a pártkongresszus tiszteletére több mint 360 mázsa rostanyagot termelnek és javítják munkájuk minőségét. A miskolci honvédek hősies harca a hótorlaszok ellen A vasárnapi hófúvás Miskolc közelében, Mezőnyárád-Mezőkeresztes és Csincsetanya között eltorlaszolta nemcsak a vasútvonalat, de az országutat is. A vasút a miskolci helyőrséghez fordult gyors segítségért Az egyik laktanyában éppen kultúrverseny folyt. A műsor a végefelé tartott, amikor bejelentették a vasút dolgozóinak kérését. »Segítsetek a forgalmat helyreállítani.« Rövid percek alatt csaknem négyszer annyian jelentkeztek, mint amenynyire szükség volt. Lapátokkal, csákánnyal felszerelve indultak a miskolci pályaudvarra. Mezőnyárád-Mezőkeresztes állomás közelében a nyílt pályán vesztegelt egy hosszú teherszerelvény, amely nyersanyagot szállított a Borsodvidék üzemeinek. Mikor a honvédek odaértek, a mozdony lámpája alig látszott ki a nagy hóból. A már ott levő vasúti dolgozókkal együtt kemény harc indult a tehervonat kiszabadításáért és a pálya megtisztításáért. A mozdonyt és néhány kocsit valósággal ki kellett ásni a hótengerből. Jókedvűen és megállás nélkül ment a munka. A honvédek politikai tisztjeik vezetésével és személyes példamutatásával nagyszerű munkát végeztek. Nemcsak a vonatot és a vonalat szabadították fel, de a közeli országúton is száos gépkocsit mentettek ki a hótorlaszok közül és hajnalra biztosították a forgalom zavartalanságát. A derék honvédek joggal érdemelték ki a polgári lakosság s katonai elöljáróik elismerését. A pártkongresszus tiszteletére A Fogaskerékgyár megkezdi a szekszárdi gépállomás patronálását A Fogaskerékgyár dolgozói elhatározták, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére vállalják a szekszárdi gépállomás állandó támogatását. Nemcsak a téli javítómunkában vesznek részt, hanem mérnökeik, technikusaik és szakembereik modett a könyvelők, bérelszámolók és tervkészítők is átadják szaktudásukat egész éven keresztül rendszeresen a gépállomás dolgozóinak. A cél megvalósítása érdekében alakult brigád nevében Hatos László elvtárs művelettervező, a brigád vezetője írta alá első helyen a közös vállalást, melyben arra kéri az üzemi pártszervezetet, a szakszervezetet és a vállalatvezetőséget, hogy mind szakmai, mind politikai vonatkozásban nyújtson teljes támogatást a felajánlás valóraváltásához. A SZOCIALISTA MUNKA HŐSEI Ifj. Kovács József a balfi Micsurin tsz elnöke. Szövetkezetében 22,10 mázsás átlagtermést takarítottak be őszi búzából. Holdanként 62 hektoliter boruk termett. Egy munkaegységre 8,45 forintot osztottak. Péti János a tamási Vörös Szikra tsz elnöke. A vezetése alatt álló termelőszövetkezetben magas termelési eredményeket értek el: búzából 14,50 mázsás, kukoricából 25 mázsás, rozsból 12 mázsás átlagtermést. Jámbor Istvánnak, a földes Rákóczi tsz elnökének vezetésével jó termelési eredményeket ért el a szövetkezet. Egy munkaegységre hat kiló búzát, egy kiló árpát, hat kiló kukoricát, fél kiló cukrot osztottak. Új postahivatal Balmazújvároson Balmazújvároson mintegy százezer forintos beruházással modern postahivatalt létesítettek. A tágas, világos, egészséges munkahelyeken kívül a közönségnek is szépen berendezett váróterem áll rendelkezésére. Az új postahivatalt már át is adták rendeltetésének. Primőrárus februárban A bonyhádi »Szabad Föld« termelőszövetkezetnek az elmúlt évben tízholdas kertészete volt. A rossz munkaszervezés miatt azonban a kertészet nem jövedelmezett úgy, ahogy kellett volna. Az idei tervkészítésnél már ügyeltek arra, hogy a kertészetben is zavartalanul folyjék a munka. Már decemberben munkához látott egy 11 tagú kertészbrigád. Munkájuk eredménye, hogy 740 melegágyi ablak alatt — már most, a legnagyobb hidegben is — nyolc-tíz centis hónapos retek-palánták virulnak. Ez azt jelenti, hogy már e hónap végén mintegy 7500 csomó retket szállítanak piacra a bonyhádi kertészek. A nagymiskolci állami gazdaság dolgozói is felkészültek a város kora tavaszi zöldségfélével való ellátására. Míg a múlt évben 1400 melegágyi ablak alatt neveltek korai zöldségfélét, az idén 3400 melegágyban mintegy 130.000 fej salátát, húszezer csomó hónapos retket s közel tízezer fej kalarábét termelnek. A palántákat négy üvegházban nevelik és ha az idő enyhül, azonnal melegágyakba ültetik, hogy március közepén már friss salátát és hónaposretket adhassanak a város dolgozóinak.