Népszava, 1954. június (82. évfolyam, 128-153. sz.)

1954-06-01 / 128. szám

1954. JÜNIUS 1, KEDD A Magyar Dolgozók Pártja ///. kongresszusa jább, mint valaha, megvan minden feltétele a határozatok megvalósítá­sának. Azonban a határozat végre­hajtása mindig és most is harcot jelent. Éppen ezért mondja ki a szervezeti szabályzatunk tervezete, hogy nem elég a határozattal egyet­érteni, hanem megvalósításáért har­colni kötelessége minden kommu­nistának. A kommunista vasutasok ezreinek példamutató magatartása, a szervezeti szabályzat szellemé­ben végzett nevelőmunkája követ­keztében a vasutasdolgozók munká­hoz való viszonya az elmúlt években átformálódott. Különösen élesen mutatkozott ez meg az elmúlt tél folyamán, amikor nemcsak egyes vasutasdolgozók, hanem sokszor egyes üzemek egész kollektívája hőstetteket hajtott végre, hogy biz­tosítsa a gazdasági életünkhöz szük­séges termékek szállítását. A módosított szervezeti szabály­zat tervezetével egyetértünk, elfo­gadása után a vasutas pártszerveze­tek munkájában is hatalmas segítsé­get fog jelenteni. Hozzásegít ben­nünket ahhoz, hogy a magunk terü­letén maradéktalanul végrehajtsuk a pártunk III. kongresszusán hozott nagyjelentőségű határozatokat. (Nagy taps.) I / Kerek István elvtárs: A terület ismerete nélkül nem lehet helyesen vezetni Kerek István elvtárs, a bajai já­rási pártbizottság első titkára fel­szólalásában a többi közt a követ­kezőket mondta: A járási pártbizottság a szervezeti szabályzatban meghatározott fel­adatát akkor lesz képes megoldani, ha minden dolgozója megismeri te­rületét, a terület sajátosságának fi­gyelembevételével helyi községi po­litikát alakít ki. A terület konkrét ismerete nélkül, anélkül, hogy ne ismerjük a járás, illetve a község növénykultúrájának, állattenyész­tésének alakulását, a lakosság kultu­rális, szociális helyzetét, a lakosság társadalmi alakulását, helyesen ve­zetni és helyi politikát kialakítani véleményünk szerint nem lehet. Ez nem könnyű feladat és nem lehet egyik hétről a másikra biztosítani. Járási pártbizottságunk arra törek­­szik, hogy minél előbb megismerje a területet, s minden községben ki­alakítsuk a helyes községpolitikát, mozgósítsuk pártszervezeteinket, párttagjainkat annak maradéktalan végrehajtására. A szervezeti szabályzat módosítá­sának tervezetében — mondta végül — a tagdíjfizetéssel kapcsolatosan az van, hogy az 1501-től 2000 forin­tig terjedő fizetés után 30 forint 2001-től 2500 forintig 45 forint tag­sági díjat kell fizetni. Azt javasol­nám, hogy a kongresszus ezt a kö­vetkezőképpen módosítsa: »Az 1501— 1800 forint fizetés után 20 forint, 1801—2100-ig 30 forint, 2101-től 2500 forintig 45 forint legyen a tagdíj.­ A módosítással elkerülnénk, hogy az 1500 és a 2000 forint fizetéssel ren­delkező párttagok között túl nagy legyen a különbség. Fülöp Péter elvtárs : Minden lehetőség adva van, hogy a kongresszus határozatait megvalósítsuk Fülöp Péter elvtárs, a II. kerületi pártbizottság első titkára felszólalá­sában a többi között ezeket mon­­dotta: Pártunk gyakorlatában először ordult elő, hogy a szervezeti szabály­zatot a kongresszus által történő elfogadása előtt a párttagság meg­­smerhette és a nagyjelentőségű do­kumentumról véleményét nyilvánít­hatta. A tapasztalat e módszer he­­vességét igazolta és ezt a pártszer­vezetekben lefolyt viták, valamint a ajtóban megjelent levelek is iga­­d­ják. A szervezeti szabályzat 26-os és 17-es pontja határozza meg a me­gyei, járási, budapesti és kerületi pártszervek felépítését. E pontok is biztosítják a kollektív vezetés elvé­­nek tiszteletben tartását. Pártunkban e tekintetben június óta jelentős fej­­ödés van, sok helyen azonban még ok a formális vonás a kollektív ve­­zetésben. Különösen a pártválaszt­­mányok vezető szerepe biztosításá­val maradtunk el. A II. kerületi pártválasztmány igyekezett e hely­zeten változtatni és biztosítani poli­tikai vezető és ellenőrző szerepét a kerületben. Fülöp elvtárs ezután javasolta hogy a szervezeti szabályzat »A párt szervezetei a fegyveres erőknél és vasútnál« című fejezetben a külön­féle funkcionáriusok párttagsági ide­jének meghatározása ne szerepeljen. A kongresszus által elfogadott po­litikai feladatok és az előterjesztett szervezeti szabályzat-tervezet szilárd egységben vannak — mondotta végül. — A párt helyes politikai vo­nalát tehát jó szervezeti rendszer támasztja alá, ezért minden lehető­ség adva van, hogy a kongresszus ha­tározatait megvalósítsuk. (Taps.) Ezután Hortobágyi János elvtárs, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára szólalt fel és a tervezet két pontjának új megfogalmazására tett módosító javaslatot. Ács Lajos elvtárs válasza A felszólalásokra a szervezeti sza­bályzat tervezetéhez beérkezett ja­vaslatok megvizsgálására kiküldött bizottság nevében Ács Lajos elvtárs válaszolt. Elfogadásra javasolta töb­bek között Dénes elvtársnak azt a javaslatát, amely szerint a budapesti és megyei pártbizottságok ne két­havimként, hanem háromhavonként tartsák meg üléseiket. Ács elvtárs javasolta, hogy a kon­gresszus fogadja el Kerek elvtárs ja­vaslatait is: a tagdíj 1501 forint fize­téstől 1800 forintig 20 forint, 1801— 2100 forintig 30 forint, 2101—2500 fo­rintig 45 forint legyen. Ezután a kongresszus a javasolt módosításokkal egyhangúlag elfo­gadta az MDP szervezeti szabályza­tát. A kongresszus küldöttsége és a testvérpártok képviselői megkoszorúzták a gellérthegyi felszabadulási emlékművet Május 30-án, vasárnap délután a Magyar Dolgozók Pártja III. kon­gresszusának küldöttsége és a test­vérpártok hazánkban tartózkodó képviselői megkoszorúzták a gellért­hegyi felszabadulási emlékművet. A koszorúzási ünnepség a magyar és szovjet himnusszal kezdődött. A III. kongresszus nevében Rá­kosi Mátyás, Nagy Imre és Pióker Ignác elvtársak koszorúzták meg az emlékművet, majd K. J. Vorosilov, M. B. Mityin és I. Ty. Vinogradov elvtársak a Szovjetunió Kommu­nista Pártja küldöttségének koszo­rúját helyezték el az emlékmű ta­lapzatán. Ezután 28 ország kommu­nista és munkáspártjának képviselői helyezték el koszorúikat. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Fogadás a kongresszus küldötteinek és a külföldi testvérpártok képviselőinek tiszteletére A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának elnöksége 1954. május 30-án, a III. pártkongresszus küldötteinek és a hazánkban tartóz­kodó külföldi testvérpártok képvi­selőinek tiszteletére fogadást rende­zett az Országház épületében. A fogadáson megjelentek: Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Ács Lajos, Hidas István, Apró Antal, Hegedűs And­rás, Szalai Béla elvtársak, a Politi­kai Bizottság tagjai, Bata István és Mekis József elvtársak, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János elvtársak, a Köz­ponti Vezetőség titkárai, a Központi Vezetőség tagjai, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsának tagjai és a III. pártkongresszus küldöttei. A fogadáson jelen voltak: K. J. Vorosilov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének vezetője, M. B. Mityin és I. Ty. Vi­nogradov elvtársak, az SZKP kül­döttségének tagjai, a hazánkban tar­tózkodó külföldi testvérpártok kép­viselői, valamint a baráti népi demo­kratikus államok diplomáciai testü­­letének­ képviselői, élükön J. D. Kiszeljov elvtárssal, a Szovjetunió magyarországi nagykövetével. A fogadás meleg baráti légkör­ben folyt le, a részvevők melegen ünnepelték K. J. Vorosilov elvtár­sat és a külföldi testvérpártok többi képviselőjét (MTI) 3 népszava VALÓRA VÁLTJUK PÁRTUNK CÉLKITŰZÉSEIT Tovább folytatjuk a kongresszusi hét jó munkáját a minőségért, az önköltségcsökkentésért A Budapesti Konzervgyár húsüzemében dolgozom, tizenöttagú diétás- és készételgyártó brigádot vezetek. Ma is a legjobb eredménnyel szerepelünk a verseny­táblán, s azt hiszem, ez nem véletlen. Két éve dolgo­zunk együtt társaimmal, összeszoktunk, testvérként szeretjük egymást és ismerjük munkánk jelentőségét. A pártkongresszus előtt ígéretet tettünk, hogy májusi tervünket két nappal határidő előtt befejezzük, a vizes selejtet 0,25 százalékkal csökkentjük és az üve­gek zárásánál napi 1500 forintot takarítunk meg vul­kanizált gumi helyett nyersgumi alkalmazásával. Mindezt teljesítettük, újabb felajánlással tetéztük és azt is valóra váltottuk. Vezetőink, köztük Recsek elv­társ, helyettes gyártásvezető irányításával nap mint nap jobb eredményeket értünk el. Vállalásunk minden pontját napról napra teljesítettük, ugyanakkor meny­­nyiségi teljesítményünk nem egyszer a kétszáz szá­zalék fölé ugrott. Miközben ilyen eredménnyel dolgoztunk, pártunk kongresszusa az egész ország életéről tárgyalt — a mi munkánkról is. Nagy várakozással figyeltem a párt­­kongresszus tanácskozásait. Hogy munkánkban jó úton haladunk, arra különösen akkor gondoltam elégedet­ten, amikor arról olvastam, milyen nyomatékosan be­szélnek a párt vezetői a minőség, a selejtmentes munka, az önköltségcsökkentés jelentőségéről. Életünk további megjavítása tőlünk magunktól függ, ezt most, a kongresszus után még jobban látom. Azt is tudom, hogy jó eredményeink ellenére még mindig van tenni­valónk bőven. Rákosi elvtárs maga is beszélt a fogyasz­tási cikkek gyártásában tapasztalható hibákról. A mi üzemrészünk, úgy gondolom még sokat tehet azért, hogy az elkövetkező hónapokban dolgozó né­pünknek több öröme teljék élelmiszeriparunk munká­jában. Most, hogy május havi tervünket már négy napja befejeztük, azon leszünk, hogy a csoport minden tagja szívvel-lélekkel, nagy gondossággal és még az eddiginél is nagyobb felelősségérzettel lássa el mun­káját. Németh Rózsi, a Budapesti Konzervgyár húsüzemének sztahanovista brigádvezetője MINDEN TUDÁSUNKKAL SEGÍTJÜK A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉÉRT FOLYÓ HARCOT Nagy érdeklődéssel olvastam a­­ pártkongresszus tanácskozásainak anyagát. Mint tudományos kutatót, különösen elgondolkoztatott Rusznyák István elvtárs­nak a magyar tudomány helyzetét, feladatait elemző felszólalása. Ehhez szeretnék néhány szót fűzni. A tudományos kutatómunka eredményeinek gya­korlati alkalmazása, bevezetése az iparba, saját tapasz­talataim szerint is nagyon nehézkesen halad. Egyetlen példát ragadok ki a sok közül: a vegyipari kutatók jó eljárást dolgoztak ki a műtrágyagyártásnál keletkező fluorvegyületek kinyerésére. Az alumíniumiparnak nagy szüksége lenne ezekre a vegyületekre, műtrágya­­gyáraink azonban nem alkalmazzák az említett eljárást. Rusznyák elvtárs elmondotta, hogy az üzemek vezetői húzódoznak az új eljárások bevezetésétől. Szerintem ennek az az oka, hogy nem akarják, nem merik vál­lalni sem az esetleg szükséges — de később bősé­gesen megtérülő — kisebb-nagyobb anyagi áldozato­kat, sem pedig azokat a kezdeti zökkenőket, amelyeket az új technológiákra való áttérés okozhat. Természe­tesen így nem jutunk előbbre, s ebbe nem szabad bele­nyugodnunk. Nekünk, kutatóknak, következetesen és szívósan küzdenünk kell eredményeink gyakorlati megvalósításáért. A tudományosan kidolgozott eljárások gyakorlatba való átültetésének másik nagy akadálya az üzemfej­lesztési laboratóriumok hiánya. Rusznyák elvtárs be­szédének erre vonatkozó része erősen foglalkoztat. A kongresszuson szó esett a tudósok munkájának megbecsüléséről. Annyit mondhatok, hogy a magyar tudósoknak, kutatóknak még soha nem volt részük olyan nagymértékű anyagi és erkölcsi támogatásban, mint most. Nem lehetünk eléggé hálásak azokért a nagy áldozatokért, amelyeket kormányunk például a tudományos könyvkiadás területén hoz munkánk segí­tése érdekében. Ezt a hatalmas támogatást nem kö­szönhetjük meg szebben, mint hogy szívvel-lélekkel szolgáljuk a dolgozó nép érdekeit és a kongresszus útmutatása alapján minden tudásunkkal segítjük a termelékenység emeléséért, a minőség javításáért, az önköltség csökkentéséért országszerte folyó küzdelmet. Gedeon Tihamér kutatómérnök, az ásvány- és földtani tudományok kandidátusa JELENTÉS A ZÁSZLÓNYERTES ÜZEMEKBŐL Becsületműrszak indul Tatabányán — így várják a győztesek a vándorzászlót Tatabánya, május 31A VI-os aknától Oroszlányig, a régi telepek házaitól az új, korszerű bányászlaká­sokig indulók vidám üteme pattog, a hangszórókból egész nap árad a muzsika. A bányászrádió köszönti a győzteseket, akik sok hónapos harc után immár a diadal, kiérde­melt jelvényét, a párt kongresszusi versenyzászlaját várják. Nem várják tétlenül. A VI-os akna tanácskozásán a fiatalok határozták el elsőnek, hogy a kongresszusi zászló átvételéig becsületműszakot tartanak, ismételten bebizonyítják, hogy az ország legjobb bányatröszt­jének járó zászló jó kézbe kerül. Kezdeményezésükhöz csatlakoztak az idősebbek is s így közösen hatá­rozták el, hogy május 31-től június 6-ig 450 tonna szenet adnak terven felül. A Kossuth-díjas Mészáros Jó­zsef, vele Földesi József és Váradi István vájárok 200 százalékos telje­sítményt ajánlottak fel. Az akna kollektívája a minőség érdekében is új vállalást tett: a jelenlegi 1,5 szá­zalékos meddőtartalmat 0,74 száza­lékra szorítják le. A kezdeményezéshez a DISZ-fia­­talok a többi aknában is sorra csat­lakoztak. A VIII-as akna röp­­gyűlésen 150 ifi határozta el, hogy becsületműszakot tart. A Mikula­csapat minden nap nyolc csille sze­net küld felszínre. Bánfalvi körlet­vezető aknász körletének bányászai júniusban 600 csille szenet adnak terven felül. A VIII-as aknából jú­niusban 1430 tonna terven felüli szénre számíthat az ország. ★ A legfrissebb jelentés szerint a hétfő délelőtti műszakban legjobban dolgoztak a XI-es aknában (141.1 százalék), a XVI-os aknában (111.4 százalék), a külfejtésen (120.8 szá­zalék), a Késelő-aknában (104.7 szá­zalék) és a VII-es aknában (105.5 százalék). A Diósgyőri Gépgyárban máris új fogadalom született Alig három hete, hogy idéztük a Diósgyőri DIMÁVAG Gépgyár, a hétszeres ólüzem dolgozóinak vidám, jóslatszerű fogadalmát: »a párt zász­laja hozzánk kerül« é s máris va­­lóra vált. A kongresszusi zászló, a becsületes és kemény munka ju­talma Borsod és az egész ország legjobb gépgyárába került. A legfrissebb eredmények bizo­nyítják, hogy a DIMÁVAG-ban a győzelem hírére tovább emelkedett a lendület. Kurta Miklós brigádja a süllyesztékes kovácsüzemben 218, Kiss Kálmán ifjúsági brigádja 200, Nemesánszki László brigádja 204 százalékkal erősíti az eddig kivívott győzelmeket. A hidegüzemben Pasz­ternák Erzsébet, aki az esztergályo­sok részére keményfémsapkás kése­ket készít, most ért el 210 százalé­kot, Bósa Mária ugyanennyit. Az egyedi gépgyártó gyáregységben Sztrapa Ferenc és Pálmai Gyula 152 százalékos eredményt ért el. Hat üzemrész már szombat este jelen­tette, hogy teljesítette a májusi ter­vet. Túlteljesítette a DIMÁVAG az esztergapad exporttervet is. Az élüzemzászlók mellé most új győzelmi jel kerül. De mint minden győzelem után, a DIMÁVAG-ban máris új fogadalom született: a ter­melékenység növelésével, az önkölt­ség újabb csökkentésével új célt akarnak elérni a diósgyőri gépgyár­tók. A SZOT és a minisztertanács vándorzászlajának és a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjének elnye­rése lenne méltó folytatása a most kivívott legszebb sikernek. Ma már ezért dolgoznak Diósgyőrött. Boldogság, új munkasikerek a Gyapjúmosóban A Gyapjúmosó- és Finomposztógyárban talán még sohasem ment ilyen vidáman a munka, mint most. Nagy öröm érte a gyár dolgozóit: kiváló, odaadó mun­kájuk eredményeképpen elnyerték a párt Központi Vezetőségének kongresszusi zászlaját. A nagy kitünte­tést természetesen nem volt könnyű megszerezni. A gyár az első negyedévben az élüzemjelvényt sem tudta kiharcolni és emiatt többen elkedvetlenedtek. A kongresszusi verseny lendülete azonban valósággal szárnyakat adott az üzem dolgozóinak: jobbnál jobb eredmények születtek. A Báné darabfestő brigád pél­dául 255 százalékos, Nagy Tiborné szövő 125 százalé­kos, Kiss Nándor szövő 124 százalékos átlagteljesít­ménnyel és jó minőségű munkával írta be nevét a kon­gresszusi műszak hőseinek sorába. Hétfő hajnalban a gyár felé tartó villamosokon boldogan kívántak egymásnak új sikereket a kongresz­­szusi zászlónyertes üzem dolgozói. A munkatermek­ben itt is, ott is megállították, ölelgették Nagy elvtárs­nőt, a párttitkárt. »Nagy elvtársnő — lelkendezett Jozefinné —, én már huszonkét éve itt dolgozom, de ilyen öröm még nem ért, mint most. Még a szomszédok is gratuláltak gyárunk sikeréhez. Olyan boldog vagyok, hogy mi nyertük el a párt zászlaját!« Hummel Ist­vánné elmondotta, hogy amikor iskolásfia meghallotta a rádióban az örömhírt, nyakába ugrott és össze­csókolta. A szopjamosógyáriak eredményeik fokozásával méltóképpen ünnepüik a kongresszusi zászló elnyeré­sét. Hétfőn újabb nagyszerű eredményeket írtak ki a versenytáblákra. A többi között Argy­elán György 122 százalékos eredménnyel dolgozott, Ferber Mária és Nagy József­né fonónők 29,2 kg orsóórás kiváló teljesít­ményt értek el. A Gyapjúmosó- és Finomposztógyár dolgozói méltóak akarnak lenni a párt kitüntetésére. Kiss Nándor szövő, a zászlónyertes Gyapjúmosógyár egyik legjobb dolgozója. A kongresszusi héten a fel­ajánlott 120 százalék helyett 124 százalékos átlagtelje­sítményt ért el jó minőségű munkával és anyagtakaré­kossági vállalását is jelentősen túlteljesítette

Next