Népszava, 1954. július (82. évfolyam, 154-180. sz.)
1954-07-01 / 154. szám
Népünk egészségének szolgálatában írta : dr. Szabó Zoltán, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke Immár harmadik éve tünteti ki kormányunk július 1-én a »Kiváló orvos« és »Érdemes orvos« megtisztelő címével azokat az orvosokat, akik becsülettel és eredményesen szolgálják dolgozó népünk egészségügyi ellátását. Harcolnak a betegségek megelőzéséért, tudásuk és áldozatos munkájuk legjavát adva gyógyítják betegeiket. Falusi és városi körzeti orvosok, üzemorvosok, egyetemi klinikák professzorai és kórházi főorvosok, rendelőintézeti szakorvosok és vezetők, az egészségügyi igazgatás és a szakszervezeti munkások legjobbjai, idősebbek és fiatalabbak egyaránt ott vannak a kitüntetettek sorai között. A kiváló és érdemes orvosi cím, a számos Kossuth-díj és kormánykitüntetés dolgozó népünk, a párt és a kormány megbecsülésének és elismerésének beszédes bizonyítéka. A felszabadulás, a szocializmus építése megteremtette a feltételeket, hogy az orvostudomány és az orvosok a népet szolgálhassák, kutató és gyakorlati munkájuk gyümölcse a dolgozóknak érjen. Eredményeik néhány tízezer kiváltságos helyett a tömegeknek biztosítanak magasabb színvonalú egészségügyi ellátást. Évről évre sokszorozódik azoknak az orvosoknak a száma, akik felismerik, hogy a párt és a kormány a kutatólaboratóriumokban éppúgy, mint a kórházi kórtermekben vagy az üzemi és falusi rendelőikben az eredményes munkának hatalmas lehetőségeit nyújtja. Látják mindezt és élnek a lehetőséggel. Arra törekszenek, hogy a szocializmust építő társadalom új típusú, szocialista orvosai legyenek. Olyanok, akik nemcsak a határozatok és rendeletek megszabta feladatokat teljesítik lelkiismeretesen, hanem maguk is keresik az újat és részt is vesznek kibontakoztatásában. A magyar orvosok az elmúlt évek során sok kiváló módszert vezettek be a betegségek megelőzésére és gyógyítására. Tevékenységük állami egészségügyi intézkedések és rendeletek hasznos alapjává vált. A rák- és szívbetegségek megelőző gondozása, az üzemorvosi munkakör kialakítása, a csecsemő- és gümőkóros halálozás elleni küzdelem nem utolsósorban annak köszönheti eredményeit, hogy a magyar orvosok összeforrtak népükkel. Világosan látják feladataikat és érzik felelősségüket a dolgozók egyre jobb egészségügyéért. Széleskörű mozgalom bontakozik ki a falusi lakosság egészségügyi ellátásának további fejlesztésére, amely ugyancsak bizonyítja, hogy az orvosok megértik, magukévá teszik és lelkesen követik e párt útmutatásait. Törekvéseikhez és munkájukhoz bőven szolgáltat buzdító példát haladó elődjeik élete és munkássága. Azoknak élete és munkássága, akiket éppen az tett naggyá és haladóvá, hogy harcoltak a népet pusztító betegségek ellen, a dolgozó tömegek emberibb, egészségesebb életéért. Olyanok, mint Korányi Frigyes, a »magyar betegség«, a tüdővész elleni küzdelem úttörője, vagy Semmelweis Ignác, a haladó magyar orvostudomány egyik világszerte ismert büszkesége, akinek élete abban a hősi küzdelemben telt el, amelyet a szülőanyák életéért vívott a közömbösséggel, a reakcióval, az elnyomással. A mai napon kitüntetett 30 kiváló és 70 érdemes orvos személyében a magyar orvosok ezrei kapják a párt és a dolgozó nép elismerését munkájukért. Sikereik nem véletlenül születtek. A kitüntetett orvosok nem véletlenül járják a magyar orvostudomány haladó nagyjainak útját. Eredményeik forrása, hogy törekvéseik egybeesnek a nép érdekeivel, feladataik eredményes megoldásához a dolgozó tömegek alkotómunkája biztosítja a feltételeket. Mindez azonban egyben kötelezettséget is hárít a magyar orvosokra. Vájjon nyugodtan elmondhatjuk, hogy már mindent megtettünk a betegségek megelőzésére, a legjobb, a legkorszerűbb gyógyításért? Aki ismeri — mint ahogy az orvosok zöme jól ismeri — az ipari és mezőgazdasági üzemek egészségügyi helyzetét, a rendelőintézetek és a beteggyógyintézetek munkáját, tudja, hogy még bőven akad tennivaló. A munkavédelem és balesetelhárítás megszervezésében az üzemorvosokra és a falusi körzetorvosokra sok fontos feladat hárul. Komoly segítséget nyújthatnak a munkavédelmi és szociális beruházások tervezésénél, közreműködhetnek a párt és a kormány egészségügyi határozatai hiánytalan megvalósításában. A rendelőintézetek, a kórházak és a klinikák szakorvosai is hozzájárulhatnak a dolgozók jobb egészségügyi ellátásához, ha alaposan tanulmányozzák az ipari és mezőgazdasági ártalmak okait, segítenek ezek megszüntetésében, kidolgozzák a megelőzés és a gyógykezelés legmegfelelőbb módszereit. A falu általános közegészségügyi helyzetének további javítása is szerteágazó feladatokat ró az egészségügyi dolgozókra. Az orvosoknak és közvetlen munkatársaiknak, a védőnőknek és szülésznőknek oroszlánrészt kell vállalniuk a falusi lakosság általános egészségügyi kultúrájának emelésében, a nevelő és felvilágosító munkában. Az orvosok és általában az egészségügyi dolgozók csak úgy végezhetik munkájukat valóban eredményesen, ha messzemenő, széleskörű társadalmi támogatást kapnak. És ebből természetesen nem hiányozhat a munkások legnagyobb tömegszervezeteinek, a szakszervezeteknek segítsége sem. Hiszen a szakszervezetek egyik felelősségteljes és megtisztelő feladata: gondoskodni a dolgozókról, védeni egészségüket, törődni munkakörülményeikkel, egészségügyi ellátásukkal. Az üzemorvosoknak erőt és szárnyakat ad, ha az üzemi bizottság támogatja a dolgozók érdekében tett intézkedéseiket. De a jobb betegellátást szolgálják azok a szakszervezeti munkások is — és ez nemcsak az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet funkcionáriusaira vonatkozik —, akik a táppénzbehelyezésben határozottságra nevelik a körzeti orvosokat és ha kell, meg is védik őket az indokolatlan támadásokkal, a jogtalan követelésekkel szemben. A szakszervezetek segítségének módja sokrétű, lehetőségeik meszszemenőek. A szakszervezetek megyei tanácsainak feladata, hogy összekapcsolják az ipari, a mezőgazdasági és az orvos-egészségügyi szakszervezet területi bizottságainak munkáját. Kötelességük segíteni az orvosok kezdeményezéseit, hogy az ipari és mezőgazdasági munkások biztonságosabb, egészségesebb munkakörülmények között dolgozhassanak. A társadalombiztosítási tanácsok munkája, a jól megszervezett beteglátogatás, a kényelmes és kellemes üdülés kiegészíti, eredményesebbé teszi a rendelőintézetek és a kórházak egészségügyi tevékenységét, szebbé, gondtalanabbá a dolgozók életét. A kiváló és érdemes orvosok száma évről évre gyarapodik. A szakszervezetek is elősegíthetik, hogy egyre több orvos kövesse és követhesse a kitüntetettek példáját, hogy egyre többen váljanak a dolgozók még jobb egészségügyi ellátásának élharcosaivá. A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye az első atomenergiával működő szovjet ipari villanytelep üzembehelyezéséről Moszkva, június 30. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa közleményt adott ki arról, hogy üzembehelyezték az első atomenergiával működő szovjet ipari villanytelepet. A közelmúltban — mondja a közlemény — a Szovjetunióban a szovjet tudósok és mérnökök erőfeszítéseivel sikeresen befejezték az első atomenergiával működő ipari villanytelep tervezésének és építésének munkálatait. A villanytelep hasznos kapacitása 5000 kilowatt. 1954 június 27-én az atom-villanytelepet üzembehelyezték és azóta áramot ad a környező vidék ipara és mezőgazdasága számára. A villanytelep turbinája nem szén, vagy más fűtőanyag elégetésével működik, hanem az urán atommagjának hasításával nyert atomenergiával. Az atomenergiával működő villanytelep üzembehelyezésével fontos lépés történt az atomenergia békés felhasználása terén. A szovjet tudósok és mérnökök most azon dolgoznak, hogy 50.000 —100.000 kilowattos atomenergiaelektromos erőműveket létesítsenek. (MTI) Köszönjük nektek, fiúk!... ,Világbajnoki héttel“, termelési győzelmekkel buzdítják dolgozóink a nagyszerűen küzdő magyar labdarúgókat »Köszönjük nektek, fiúk, hogy olyan lelkesen, odaadóan harcoltok a magyar színekért« — így üdvözlik a tatabányai bányászok után a Tatabányai Cementgyár dolgozói is a ragyogó sikereiket elérő magyar labdarúgókat. »Sok örömet szereztek nekünk ragyogó győzelmeitekkel s ennek eredményeként nálunk is vidámabban megy a munka. Arra kérünk benneteket, hogy a döntő mérkőzésen is harcoljatok úgy, mint eddig. Mi tervünk túlteljesítésével kívánjuk megmutatni, hogy szívvellélekkel veletek együtt harcolunk. Egy sor további üzem dolgozói is táviratok özönével üdvözlik a nagyszerű magyar labdarúgókat és »világbajnoki hét« tartásával termelési győzelmekkel kívánják segíteni a magyar sikert. A bázakerettyei olajbányászok »Szabadsági-brigádjának DISZ-fiataljai megfogadták, hogy a hét során hetven tonna olajjal túlteljesítik tervüket. A »világbajnoki hét« első napján már 25 tonnás tervtúlteljesítést értek el. A Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszámgyárának dolgozói ugyancsak jó munkával fejezik ki lelkesedésüket, így buzdítják a magyar csapatot. A Magyarország—Uruguay mérkőzés napján azt az üzenetet küldhették Lausanne-ba, hogy a terven felül vállalt 150 tonna mezőgazdasági szerszám helyett már több mint 160 tonnát gyártottak. A Rákospalotai Kötöttárugyár fiataljai is kimagasló termelési sikerekkel köszöntik a sportgyőzelmeket. Az üzem sportolóinak kezdeményezése magával ragadta valamennyi dolgozót. Bánki Frigyes, a »világbajnoki hét« elindítója, kétszázszázalékos teljesítménnyel állt helyt a szavának. Fritz Pál kézikötő 220, Berecki Erzsi ifjúmunkás 170 százalékos teljesítménnyel harcol együtt a magyar sport harcosaival. A magyar dolgozók vállvetve küzdenek a magyar sportolókkal. HÁRMAN A LEGJOBBAK KÖZÜL évősen gondolnak rá, hogy a szabolcs utcai Állami Kórház szülészeti és nőgyógyászati részlege ötéves tervünk egyik legszebb létesítményei közé tartozik. Ebben a néhány esztendeje újjáépült s korszerűen berendezett intézetben különös öröm dolgozni annak, aki legnagyobb örömét a munkában leli. — Dr. Bársony Jenő, az intézet főorvosa mondja ezeket a szavakat s hogy ő maga valóban örömét leli a munkában s szívesen dolgozik e nagyszerű intézetben, mi sem bizonyítja jobban, minthogy ideje nagy részét itt tölti. Szabadidejét tudományos kutatómunkának szenteli. Közel négy évtizedes tapasztalatai és az élenjáró tudomány felhasználásával küzd a vérátömlesztés szélesebb körű alkalmazásáért a különböző női megbetegedéseknél. Eredményes kísérleteket folytat a szülés alatti fájdalom enyhítése érdekében. (Ám nem lenne teljes Bársony doktor szabadidejének vázolása, ha nem említenénk meg legkedvesebb szórakozásai, a muzsikát. A kiváló főorvos ugyanis mesterien kezeli a csellót is.) A korszerűen berendezett intézetben kiválóan irányított nagytudású orvosok segédkeznénk a szülőanyáknak az új élet létrehozásában. Nemcsak Bársony Jenő, de valamennyien azt tartják: a szülőorvos munkájának különös jelentőségét a kétszeres felelősség adja meg. Hiszen két élet — az anya és a gyermek — érdekében tevékenykednek. S az intézet orvoskollektívája, Bársony Jenővel az élen, példásan megfelel mindkét felelősségnek. Duda »belvárosában«, néhány lépésnyire a Móricz Zsigmondkörtértől, a Gellérthegyre felkapaszkodó Himfi-úton kétemeletes, zöld kerttel övezett villa áll. A hatalmas épületben régen egy házaspár élt. És most?.., de menjünk csak beljebb. Az udvaron a levegőt tisztító s a tűző nap sugarait felfogó terebélyes fák lombjai alatt fehér ágyacskáiban apró gyermekek alszanak. Csend van, szusszanás sem hallik, lábujjhegyen jár az ápolónő s mintha a megannyi gyermeknek tulajdon szülőanyja volna, oly féltő szeretettel hajol az apróságok fölé. A fővárosi tanács átmeneti gyermekotthonában járunk. Idehozzák tüdőbeteg vagy tbc-gyanús gyermekeiket azok az anyák, akik betegségük vagy egyéb ok miatt nem tudják kicsinyeiket ápolni. Az intézet kiváló eredményeiben nagy része van a vezető főorvos, dr. Beck Bella áldozatos munkájának. Nagyon szerény ember Beck Rella főorvos. Szenvedélyes szeretet fűzi munkájához , ám saját tevékenységéről szűkre szabott szóval beszél csak. Annál ékesebben beszélnek az otthon eredményei. A tudományos eszközök felhasználásának és a gyermekek példás gondozásának együttes eredményeként az apróságok néhány hónapi bentartózkodás után gyógyultan hagyják el az épületet. Az eredmény »titkát« egyetlen mondattal árulja el az intézet főorvosa: »Mi azt tartjuk: a gyógyítás eszköze nemcsak a gyógyszer.« A plusz, amelyet a gyógyszer, a gyógymód mellé adnak piciny betegeiknek az otthon dolgozói: a szeretet. Harminc esztendeje dolgozik mint körzeti orvos dr. Nádasi Jenő. Három, munkával, küzdelemmel, nehézséggel és szépséggel teli évtized van mögötte. Érdemes viszszapillantani ezekre az esztendőkre. A Borsodi szénmedence Parasznya nevű bányaközségében dolgozott 20 esztendeig. Nagy büszkeséggel beszél erről az időről: »A bányászok között lettem híve a szocializmus eszméinek.« Az orvos életében a munkásokkal való összeforrottság — igazságukba, eszméik győzelmébe vetett hit — fordulópontot jelentett. Közöttük és érettük vált, a szó szoros értelmében, a nép orvosává. Sok-sok beteg vagy balesetet szenvedett bányász neki köszönheti gyógyulását. Bányászasszonyok az ő segítségével szülték meg gyermeküket — villany hiányában, gyakran egyszerű karbidlámpa fénye mellett. S amikor Nádasi doktor 1945- ben visszatért szülővárosába — Újpestre — kommunista párttagsági könyvvel a zsebében búcsúzott a bányavidéktől. A felszabadulás óta Újpest kerületi, majd körzeti orvosa. Nemcsak ismeri itt mindenki, de szeretik, becsülik is. Újpest lakosai, munkásai talán nem ismerik Nádasi elvtárs jelszavát, azt a régi latin közmondást, amely így szól: »A beteg érdekében mindent« — de, hogy jelszavához híven dolgozik, nem kétséges senki előtt sem. S bizonyos, hogy a mukáskerület lakosai hálával s elismeréssel gondolnak körzeti orvosukra, 30 éves jubileumán. Bársony Jenő szülész-nőgyógyász, főorvos Beck Bella gyermekgyógyász főorvos Nádasi Jenő körzeti orvos