Népszava, 1954. szeptember (82. évfolyam, 206-231. sz.)
1954-09-25 / 227. szám
Jegyeztetők és jegyzők A MÁJUS 1. RUHAGYÁRBAN jó hangulatot teremtett az általános iskolás kislányok és fiúk megjelenése, akik a felköszöntő után cédulákat adtak át a munkásoknak. A cédulákon ez állt: »Kedves szülők! Nyugodtan szeretnénk tanulni, ezt támogatjátok az államnak adott filléreitekkel.« Az ifjú »agitátorok« munkájának nem maradt el az eredménye. • A LŐRINCI FONÓBAN az Üb nem sokat tesz a kölcsönjegyzés sikeréért. A kölcsönjegyzés munkája ellanylhult. A DIVAT CIPŐGYÁR üzemi bizottsága Pintér Istvánra bízta a gyűjtés munkáját. Pintér István, aki eddig még semilyen társadalmi munkát nem végzett , saját példamutató jegyzése után maga is sikeresen jegyeztetett. A MŰSZAKI GUMIGYÁR sztahanovistái a jegyzési ív aláírása után versenyre hívták a többi üzemrész dolgozóit és vállalták, hogy tervüket másfél nappal előbb befejezik. A BUDAI PAMUTFONÓBAN az üzemi bizottság ötletes feliratokkal hívja fel a dolgozók figyelmét az 1954. évi közvetlen juttatásokra. A beszélő számokból minden üzemrészben láthatják: csupán ez év hét hónapjában jóval több kedvezményben részesültek, mint akár tavaly. Bizonyítják ezt a bölcsődére, kulturális és üdülési célokra fordított összegek és más juttatások, amelyek meghaladják a 600.000 forintot. A RÁKOSPALOTAI NÖVÉNYOLAJGYÁR raktárosa úgy akart jegyzést gyűjteni, hogy a saját nevét késlekedett ráírni az ívre. Ahol a jegyeztető nem jár elől jó példával, nem megy a jegyzés sem. A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUMBAN ebédidő hoztatták a hangosbaszélőn a dolgozókat. Csasztuska-brigádokat alakítottak és így üdvözölték a pélás jegyzőiket. A HAZAI FÉSÜSFONÓBAN a jegyzés első napján a dolgozók 76 százaléka teljesítette hazafias kötelességét. Most vállalták, hogy egyhetes békeműszakot tartanak. Az ünnepi műszak első napján csúcseredményt értek el: 500.000 vetéssel szárnyalták túl eddigi legmagasabb teljesítményüket. A szövődé 116, a cérnázó 106 százalékos tervteljesítésről adott számot. 2 NÉPSZAVA 1954. szeptember 25. szombat Jól felkészült üzemi bizottsági példamutató jegyzések Hauk László, a Préslégszerszámgyár ab-elnöke elhatározta, olyan agitációs érvekkel vértezi fel az aktivistákat, hogy világosan megértethessék mindenkivel: miért hazafias kötelesség a békekölcsön-jegyzés és hogyan térül vissza többmilliós értékekben az államnak kölcsönadott öszszeg. Az elhatározást tett követte. Sorra vette mindazt, amit az üzem dolgozói államunktól kaptak majd elmondotta, hogy miként járultak jó munkájuk mellett mindezek eléréséhez kölcsönjegyzéseikkel is. A gyár csaknem négy évvel ezelőtt létesült. Egy régi, elhagyott papírüzemben kezdték meg a munkát, egészségtelen, sötét, szűk helyiségekben. Vág bácsi is emiatt betegedett meg. Azóta csak könnyebb munkán dolgozhat. A fűtéssel is sok baj volt, így a télen nehezen ment a munka. Azóta megváltozott az üzem képe. A régi épületek mellett újak emelkedtek, a forgácsoló és szerelde dolgozói tágas, világos, egészséges műhelyben dolgoznak. Rövidesen a köszörűsök és marósok is új munkahelyre kerülnek. Korszerű esztergapadok, csiszoló- és fúrógépek egész sora könynyíti meg a munkát. Háromszorosára gyarapodott a dolgozók létszáma és emelkedett a keresetük is. November végére pedig elkészül a jól felszerelt fürdő és öltöző. Már e néhány példából megértik a dolgozók, hogy miként könnyítik meg tulajdon életüket az államnak kölcsönadott forintjaik. Hauk elvtárs összehívta a szakszervezeti munkásokat. Ismertette előttük, hogy eddig mit kaptak a dolgozók. Tóth György esztergályos például négyszáz forint segélyben részesült. Beteglátogatásra több mint kétezer forintot fordítottak. Több ezer forintért könyveket vásároltak. A tavalyi tíz dolgozóval szemben az idén hatvan üdült. Ezeket az előnyöket, juttatásokat sokan mér a világ legtermészetesebb dolgának veszik, holott azelőtt még csak nem is igen gondoltak hasonlóra. A szakszervezeti munkások már az első napon sorra felkeresték társaikat. Béza József és Pál Ferenc jegyeztetők például arról beszélgettek Fezér Pál szerelőnek, hogy fizetéséből motorkerékpárt vásárolhatott tizenkétezer forintért. Eczet elvtárs odaírta nevét az ívre. A hatvan éven felüli Vál bácsival a napokban megjelent nyugdíjrendeletről beszéltek a jegyeztetők. Elmondották, ha nyugdíjba vonul, a régi magasabb szakmunkás fizetése után kapja majd nyugdíját. Az államnak adott kölcsönök is hozzájárulnak, hogy kormányunk bőkezűbben gondoskodhat az öregekről. Beszélgettek a szakszervezeti munkások mindenkivel. Egyikkel a nyugdíjról, a másikkal a mai életéről. Meghallgatták problémáikat és a könnyen felejtőket emlékeztették. Zolai Sándor ifjúmunkást például arra, hogy nyáron egy hónapra üdülőtáborba küldték. Ezalatt megkapta fizetését az üzemtől. A jó agitációs érvek eredménye, hogy Nagy Mihállyal, Fazekas Jánossal az élen hoszszan sorolhatnánk a példamutató kölcsönjegyzőket, akiket a dolgozók többsége követett. (Győri tudósítónktól.) Ha Horváth bácsi esetét akarom elmondani, akkor az egy évvel ezelőtt lezajlott békekölcsönjegyzéssel kell kezdenem. Az idős munkás bálarakó a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban. Amikor a Negyedik Békekölcsönt jegyeztük, a népnevelők elkerülték Horváth bácsit. — Idős is, sok a gyereke, meg a fizetése se valami nagy — így nyittatták magukat. Az öreg csak pillantgatott jobbra-balra, várta, hogy mi lesz. De már elmúlt dél és csak nem mentek hozzá a jegyeztetők. Méregbe jött. Elment a pártirodára. Kifakadt: — A keservét neki! Az én néhány fillérem nem kell az államnak? Csak ha ezreket jegyez valaki, akkor ember? f«c rvt, va vagy nem akarták terhelni, hogy van helye a családban minden fillérnek. De hajthatatlan maradt. — Hát legalább száz forintot adok, jegyezzék fel! ... A szívesen adott száz forint gyorsan, szépen kamatozott. A múlt napokban a Negyedik Békekölcsön-kötvények első sorsolása alkalmával 500 forintos nyereménnyel húzták ki Horváth bácsi egyetlen kötvényét. Amikor most, csütörtök reggel elindultak a népnevelők, Öregek forintjai nem kerülték el az öreget. Megálltak mellette. — Látja, most magához jöttünk először — szólították meg. — Úgy gondoljuk, kétszáz-kétszázötven forintot jegyezhet a havi fizetésére. Az öreg rosszalóan pislogott a beszélőre. Elvette tőle az ívet, a töltőtollat. Azután — neve mellé egy nagy 4-est, majd két nullát kanyarított. ★ Az idős, a máért sok harcot vívott munkások sorában kell említeni a Győri Olajgyár kis vontatómozdonyának vezetőjét, Kulacs Gábor elvtársat is. Hetven éven felül van már. Győr újfalui részében lakik, a Vasvári Pál utcában. Házát kikezdte az árvíz. A népnevelők csütörtök reégel sokáig tandkodtak: »Felkeressük-e Gábor bácsit?« A népnevelők töprengését Kulacs elvtárs vágta ketté: odament hozzájuk és félhavi fizetését íratta fel. Miért? — Ezt a népnevelők is megkérdezték és az öreg szívesen meg is magyarázta nekik: — Ti még fiatalok vagytok, nem tudjátok, milyen gond az öregség, amikor már nem tud dolgozni az ember. Gondoltok arra, hogy egyszer meg is öregedtek. Látjátok, én már elmúltam hetvenéves és ha holnap leszállok a masinámról, nyugdíjba megyek, annyi pénzt kaponk, amennyiből rendesen megélek. Hát ezért jegyzek én. Pedig ... már hol leszek, amikor az utolsó kötvényét is kihúzzák ennek a kölcsönnsról! P. P. A ÜDÜLIDÍTÉS ÍRTA: VÉSZI ENDRE Rettenetes hóvihar dúl a hegyek között. Fiatalember halad szemben a viharral — elhatározása erősebb az elemeknél, célhoz kell érnie. Már-már a fagyhalál küszöbén érkezik az öreg erdészhez, aki ellátja ruhával, tanácsokkal és útra bocsátja. A hegyvidék vasútállomásának restijében katonai nyomozókkal akad össze , őt keresik. Kénytelen zongoristának kiadni magát, mulattatni egy részeg társaságot, hogy félrevezesse üldözőit. Útja Budapestre vezet, fontos feladat várja ott. Leleménnyel, bátor elszántsággal átverekszi magát az akadályokon. A Baross-téren elvi társai várják. Beszáll a taxiba. 11 Beszélgetés egy sörözésről A kocsiban félhomály volt, fény és árnyék cikázott, ahogy az esti körút neonjai, sugárzó kirakatai váltogatták egymást. Ezek a felvillanó fények hol a most érkezett fiatalembert, hol pedig a mellette ülő Rózsa Ferenc arcát, profilját világították meg. A nagyvárosi este fénymortéje ez. A volán felől Köti izmos, széles válla takarta el a kilátást, ő maga is inkább csak sziluettben volt látható. A két férfi csendesen beszélgetett, s szavaikat aláfestették vagy félbeszakították az utcai zajok. — A zongora — mondta eltűnődve a fiatalember — igen, a zongora most is úgy viselkedett, mint egy ember, mint egy elvtárs. Megmentett. Mikor már nagyon vizsgálgattak, nézegettek — elkezdtem rajta játszani. A fiatalember azokról a hegyvidéki elvtársakról beszélt, akik között az elmúlt napokban tartózkodott. Volt egy közös ismerősük, akinek említésére Rózsa felvillanyozódott. Maga elé idézte a régi jóbarát atlétatermetét, harsogó, nyárias jókedvét, derűjét, neki is mosoly futott az ajkára. — Hát ő mit mondott? Mit mesélt? — Azt üzeni neked, hogy az első szabad estén leülünk egy pesti vendéglő terraszára, jó barnára sülve, aztán sört rendelünk. — És aztán? — Aztán hirtelen el kellett búcsúznunk. Más egyebet nem tudott üzenni. A kocsi sötét mellékutcába fordult. Ebben a hirtelen támadt sötétségben csak Rózsa felcsapó szavai világítottak. — Abba a sörözésbe, tudod, abba én is benevezek! 12 Az egyetlen út A széles Üllői úton robogott az autóbusz. A fiatal férfi az ablak mellett ült és nézegetett kifelé. Bajuszkáját éppen reggel borotváltatta le. Rövid utazása alatt nemcsak lajstromozta, megjegyezte útitársait, hanem elemezgette is kilétüket. Amott a soffőrfülke felé egy kifutógyerek ült, nagy, kivörösödött kezekkel, kezében gondosan átkötött csomag. A küldemény nagyon sürgős lehetett, hogy nem sokalták tőle az autóbuszjegyet. A másik széksorban fiatal katonatiszt: lábszárhoz simuló csizmanadrág, lakkosan fénylő, keskeny, hosszú cipő. Az Új Magyarságot olvasta. Előtte tömöttbajuszú, pirosarcú férfi, kezében orvosi táska. Két öregedő nő, bevásárlókosárral. Átlagos utazóközönség. Már messze a külváros sivár, lapos házai között haladtak. A fiatalember azt figyelte az ablakon át, nem követik-e autón. Az egyik gyomortelepnél, amely barakkjaival, hullámbádogtetőivel, az ajtók elé gyűlő nagy tócsáival egyetlen sötét fekélynek látszott — jóltáplált pap szállt fel. Aktatáskájából breviáriumot vett elő és olvasni kezdett. Közel a végállomáshoz már csak hárman maradtak a kocsiban: a katonatiszt, az orvostáskás férfi és a fiatalember. Az orvostáskás most kinyitotta jellegzetes táskáját, valamit kitallózott belőle: egy címkét. Úgy tett, mintha egyedül volna a kocsiban. A címkét nyilaskereszt és valami nyilas jelszó foglalta el. A katonatiszt tekintete a címkére esett s egyetértő mosollyal bólintott. Az autóbusz fékezett, végállomás. A fiatalember a rikkancshoz lépett és újságot vásárolt. Miközben átvette a lapot és fizetett, gondosan körülnézett, majd egy széles utca irányába vette útját. Időnként megmegállt. Cipőfűzőjét igazgatta, falragaszt olvasott. Szeme alig mozgott, mégis feltérképezte a környező világot. Kis utcába fordult. A járda mentén lombja vesztett gömbakácsot. Földszintes házak, sunyító kis ablakokkal. Az utca csöndes volt. A téli délután süketsége feküdte meg a házakat. »Tégla-utca 5« — olvasta a fiatalember. Egyszerre szemébe tűnt a taxisoffőr, aki gondtalanul, zsebrevágott kézzel ődöngött. A fiatalember egyenesen a kapu felé tartott. Belépett a barna kapun. Egy pillantást vetett a névtáblára. »Guba Pál« — olvasta és máris tudta, merre kell tartania. A keskeny, hosszú udvaron öreg, fázós leanderek búslakodtak a februári szürke időben. A nagy kövek horpadásai között, mint a penész, megmaradt néhány csíkja a hónak. A lakás ajtaja, ahol a vezetőség találkozott,beszögellésből nyílott. Az ajtó keskeny, barna, hámlott, akár ezer nagy koporsófedél. Az ajtófélfán rajzszög. Úgy látszott, mintha az idők során ottfeledték volna. Pedig ez jelezte, hogy szabad az út, minden rendben van. A fiatal férfi kopogott, majd a kilincsre tette a kezét. (Folytatjuk) A helyi tanácsok irányítása alá helyezik a sütőipart A minisztertanács a legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy az egész sütőipart a jelenlegi szervezeti forma változatlanul hagyásával a helyi tanácsok irányítása alá kell rendelni. Budapesten a Sütőipari Trösztöt meg kell szüntetni, s egyidejűleg intézkedési tervet kell kidolgozni a megyei tanácsok felügyelete alá rendelt sütőipari trösztök további decentralizálására. A sütőipari üzemeket az alsófokú (városi, községi) tanácsok részére et kell adni. A sütőipar szakfelügyeletét továbbra is az élelmiszeripari miniszter gyakorolja. A határozat kimondja, hogy a magánsütőipari engedélyek számát tovább kell növelni, elsősorban olyan helységekben, ahol sütőipari üzem nem működik. APA) Bodor József (MÁVAG, Budapest): Arra kérek felvilágosítást, hogy mikor kaphat sztahanovista kitüntetést egy brigád? VÁLASZ: A minisztertanács és a SZOT munkaversenyről hozott határozata értelmében brigád csak abban az esetben kaphat sztahanovista kitüntetést, ha a brigádtagok eredményeit külön-külön nem lehet értékelni és fizetésüket is együttes elszámolás alapján kapják. A brigádnak az egyénekhez hasonlóan együttesen és folyamatosan kell teljesítenie a megszabott feltételeket a kitüntetések különféle fokozatainak elnyeréséhez. A feltételek teljesítése után a brigád tagjait egyenként kell kitüntetni és jutalmazni, bár az eredményt együttesen érték el. E szabály alól kivétel, amikor a brigád teljesíti ugyan a feltételeket, de a brigád közös határozattal megtagadja a kitüntetést egyik vagy másik tagjától, mert véleményük szerint nem érdemli meg. Az egész brigád elveszíti jogát a kitüntetésre — még akkor is, ha teljesíti a többi feltételt —, amennyiben egyik tagja igazolatlanul hiányzik vagy sokszor késik. A brigád tagjainak tehát elemi érdekük, hogy együttes nevelőmunkával, vagy szükség esetén megfelelő rendszabályokkal a szocialista munkafegyelem betartására késztessék a fegyelmezetleneket. Prókai Ottó (Diósgyőr): Lehet-e szóban megállapítani a próbaidőt és általában milyen hosszú lehet? VÁLASZ: Próbaidőt csak a munkaszerződés megkötésekor — tehát a munka tényleges megkezdése előtt — és csak írásban szabad megállapítani. Ha a szerződéskötés időpontjában nem állapították meg a próbaidőt, minden későbbi ilyen megállapodás érvénytelen. A próbaidőt szóban kötött munkaszerződésnél is írásban kell megszabni. Áthelyezésnél, kötelező szakmai gyakorlatnál, továbbá toborzásnál próbaidőt kikötni nem szabad. A próbaidő tartama hét nap, fontosabb munkát végző dolgozóknál harminc nap. Ha a vállalat legkésőbb a próbaidő utolsó napján nem küldi el a próbaidős dolgozót,s a dolgozó sem szünteti meg a munkaviszonyt), akkor az alkalmaztatás határozatlan idejűvé válik. Ez annyit jelent, hogy ezután már csak felmondással szabad elküldeni. Amennyiben a próbaidő leteltével a vállalat igazgatója a dolgozó munkaszerződésben meghatározott munkakörét vagy munkabérét meg akarja változtatni, erről a dolgozót hétnapos próbaidő esetén legkésőbb a próbaidő letelte előtti napon, harmincnapos próbaidőnél legkésőbb a próbaidő letelte előtt három nappal írásban köteles értesíteni, Bucsai Sándornak (Pécs) válaszoljuk. Az a dolgozó, akinek még nincs munkakönyve, az állandó lakóhelye vagy bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes járási, illetőleg városi tanács végrehajtó bizottságánál kérheti a munkakönyv kiállítását. Nem kaphat munkakönyvet: a) a fiatalkorú annak a tanévnek a végéig, amelyben tizennegyedik életévét betölti, b) az ipari tanuló, c) a főiskolai és egyetemi hallgató. Klein Teréznek (Tápióbicske): A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállaló indokolt esetben nyolcszáz forintot meg nem haladó ös- szegű fizetési előleget kaphat. Az összeget legkésőbb hat hónap alatt vissza kell fizetnie. Fürjesi Gábornak (Szerencs): Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete 101. §-ának (1) bekezdése szerint a miniszter — a minisztertanács megállapította kereten belül — engedélyezheti, hogy a dolgozó a következő év március hó 31. napjáig vehesse ki szabadságát, ha az év végére beosztott szabadságot rendkívüli okok miatt nem adhatják ki neki. A vállalat igazgatójának december hó 1. napjáig kell erre javaslatot tennie az üzemi bizottsággal egyetértésben. Prehlinger Tamásnak (Kaposvár): A továbbtanuló dolgozók kedvezménye címén elengedett munkaidőre mind az időbéres, mind pedig a darabbéres dolgozóknak időbér jár. A továbbtanuló havidíjas dolgozók munkabéréből a mulasztott órákat nem szabad levonni. Kiss Gézánénak (Keltex): Az a dolgozó nő, akinek gyermekét a koraszülöttek otthonában (kórházi osztályon) gondozzák, szülési szabadságának hat hetét közvetlenül a szülés után kapja meg. A szülési szabadság ezen felül járó részét akkor kaphatja meg, amikor gyermekét hazaviszi az otthonból. Lányi Dezsőnének (Csorognád): Amennyiben terhességi, gyermekágyi táppénzt kapott és segélyezése után 28 napon belül újból keresőképtelenné válik, akkor a táppénz összegét az előző segélyezése alapjául szolgáló munkabére szerint állapítják meg. Majoros Imrének (Maglód): Ha a közös háztartásban élő mindkét szülő jogosult a társadalombiztosítás szolgáltatásaira, a gyermek jogosultságát az apa után bírálják el, tekintet nélkül a szülők keresetére. Amennyiben az apa foglalkozása alapján nem jogosult a biztosítás szolgáltatásaira, a gyermek akkor sem kaphatja meg az anya jogán a szolgáltatásokat, ha az anya keresete magasabb az apáénál. A mi utcánk csapata Színes szovjet ifjúsági film Bemutatja szeptember 23-tól: CORVIN MŰVÉSZ