Népszava, 1954. október (82. évfolyam, 232-258. sz.)
1954-10-05 / 235. szám
„Jó lesz igyekezni, mert megelőznek benneteket!" A tatabányai XII-es akna bányászainak versenye az adósság törlesztéséért Tatabányán a XII-es akna bányászai csatlakoztak legelsőnek a csolnokiak novemberi tiszteletére tett felhívásához. »Vállaljuk, hogy az év végéig letörlesztjük 5000 tonnás adósságunkat« — ígérték meg ünnepélyesen. Most, több mint egy hónap távlatából érdemes megnézni, mit csinálnak. Nem merült-e ígéretük azóta a feledés homályába? Az északi bányamező kettős frontja a szó szoros értelmében front — a széncsata frontja. (Ez adja az üzem termelésének mintegy nyolcvan százalékát.) Délelőtt Tóbiás István és Árendás Lipót brigádjai viaskodnak itt a földalatti nehézségekkel és egymással. A múlt hónapban a Tóbiás-brigád győzött 180 százalékkal a két brigád versenyében. Most meg Árendásék brigádja bizonyul jobbnak. •Jó ..pajtások“ Árendás most van szabadságon, üdül, így a legjobb vására, Glász Ferenc vezeti a brigádot. Glászt éppen szorgos munka közben találjuk, nagy kerek lapáttal dobálja a szenet a zörögve tovahaladó kaparószalagra. Kissé csodálkozunk, hiszen ez nem a brigádvezető munkája. — Hauzer »pajtása« — (csapatbeli párja) — hazautazott, hát segítek neki — mondja természetes hangon. Ismerteti a brigád felajánlását. Minden bányászuk műszakonként egy csille szenet ad terven felül novemberi tiszteletére. És állják a szavukat most a hónap elején is. Vogl János és Marcz Ferenc jól összeszokott »pajtások». Három éve dolgoznak már együtt. Ma már három ácsolatot haladtak, s a negyedik következik. Számolgatnák: — Meglesz ma is a ISO—190 százalék és jó bőven az egyegyesülés vállalás. Mellettük dolgozik a Molnár-csapat. Apa és fia — ők sem éppen rossz »pajtások«. Molnárék nem egy, hanem — egyetlen pár a brigádban — két csille szemet vállaltak terven felül. Ezidáig állják is szavukat. Még egy másik Molnár-fiú is vájárkodik a XII-es aknában. De téved az, aki Molnárékat tősgyökeres bányászoknak gondolja. — Négy éve dolgozom csak bányában — mondja Molnár bácsi. — Eleinte furcsa volt a föld alatt. Úgy éreztem, csak akkor tudom a bányát megszökni, ha majd ennek is ablakai lesznek. Tévedtem. Ma már bottal sem tudnának elkergetni innen. A szénnek már Bicskén kellene lenni A közvetlenül alattuk levő fronton dolgozik Tóbiás István brigádja. Nem rossz brigád, de most erősen veszélyeztetik őket Árendásék. — Jó lesz igyekezni, mert Árendásék megelőznek benneteket — biztatja őket Krakkó Ferenc körletvezető aknász. — Igyekszünk mi Feri bácsi, dehát sok időbe kerül a fa beszállítása. Pajtásom már egy órája odavan — válaszol egy fiatal vájár. S panasza jogos: a fát a fabeadóknak kellene a fronthoz szállítani. — Tudjátok, hogy ennek a szénnek már Bicskén kellene lenni — Krakkó elvtárs csak így érzékelteti az üzem adósságát, de a bányászok megértik. — Bicskén? Már kazánban kéne neki égni — válaszol Márk János vájár. Tóth Károly, Veres Imre, Sebestyén István, Baracz Imre, Bart Károly gyakorló vájárok csupán két hét óta dolgoznak a Tóbiás-brigádban. Olyan tapasztalt bányászok mellé osztották őket, mint Márk és Paksi elvtársak, de Tóbiás elvtárs is tanítja őket, amikor csak teheti. Ilyen támogatás mellett kibontakozhat a fiatalok képessége. Már mindegyikük teljesíti normáját. Nem is kívánkoznak el sem a bányából, sem a brigádból. Két óra. Elérkezett a műszakváltás ideje. A fővágat gumiszalagja mentén egymásután jönnek befelé az Arendásékat váltó brigád tagjai, köztük a brigád vezetője, Pruzsina Mihály, a Szocialista Munka Hőse is. A XII-es aknában — erről meggyőződhettünk — nem a vágatokban, nem is a felolvasóteremben, hanem a munkahelyeken kívánnak a váltótársak »jó szerencsét« egymásnak. — Mindig így van ez egy idő óta — mondja Pruzsina elvtárs. — Az Árendás-brigádot valósággal úgy kell kituszkolnunk. Két dudás nem fér meg egy csárdában, hát még az ilyen kis munkahelyeken. Az eredményes verseny alapja a tervszerű üzemvezetés Megállnak a szállítószalagok. Átveszi őket a délutános üzemlakatos. A délelőtti eredmény 278 csille szén. És október 2-án, szombaton 129 százalékra végezte napi tervét az egész üzem. Jól kezdődik a hónap. A múlt hónap sem végződött rosszul. Az akna 103,7 százalékra teljesítette, szeptemberi tervét, ezzel körülbelül 700 tonnát máris letörjesztett első félévi adósságából. A bányászok eredményes versenyének az az alapja, hogy az üzemvezetés néhány hónap óta végre tervszerűen végzi munkáját. A nyugati bányamezőben egy kétszárnyú frontot készítettünk elő — mondja Esztó Zoltán, az új főmérnök. — Ha az északi fronton végeztünk, ide csoportosítjuk át a brigádokat. Kisebb létszámot már most telepítünk ide. Ha az északi front szállításában zavar mutatkoznék, így a nyugatit megerősíthetjük. Az északi bányamezőben egy új frontfejtést készítünk elő. Negyvenméteres szakaszon pedig, ahol most még kézicsillézés folyik, hulladékanyagokból gumiszalagot szerelünk be. Mi csak olyat ígérünk, ami megvalósítható és amit meg is valósítunk. Ilyen ígéret az is, hogy december 21-re nem lesz a XII-es aknának adóssága. ígéret, amely már megvalósulóban van. (kbcs) Országszerte ünnepi nagygyűléseken választották meg a Hazafias Népfront helyi bizottságait Vasárnap országszerte sokezer dolgozó gyűlt össze, hogy megválassza a Hazafias Népfront helyi bizottságát. Békéscsabán a nagygyűlésen, amely egyúttal a felszabadulási hét bevezető ünnepsége is volt, a népfront-bizottság 44 tagja közé választották Sztavikovics Gábor téglagyári ali elnököt, Molnár István kilencholdas parasztot, Kabdevó Ottó kórházi orvost, Stefanics Irént, a Jókai Színház művészét és Borbás Pál római katolikus esperest. Tatán a nagygyűlésen ismertették a népfront-bizottság programmját, amelyben a többi között új cipőgyári bölcsőde, az öntözéses legelőgazdálkodás bevezetése, a város vízellátásának biztosítása szere-pel. Kunhegyesen a népfront célkitűzéseit és jelentőségét . Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a megye országgyűlési képviselője ismertette. Kisújszállás újonnan megválasztott népfront-bizottságának tagjai a nagygyűlés után megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, megemlékezve arról, hogy a szovjet hadsereg 1944. október 8-án szabadította fel a várost. Lelkes hangulatban folyt le a népfront alakuló nagygyűlése Hajdúszoboszlón, Kecskeméten, Kazincbarcikán, Mihályi termelőszövetkezeti községben és az ország igen sok más helységében is. Munkában a népfront-bizottságok A már működő népfront-bizottságok a helyi Programm kidolgozásánál általában két csoportra osztják feladataikat: gyors intézkedéseket követelő tennivalókra és hosszabb időt igénylő munkákra. A bácsbokodi népfront-bizottság például máris elvégezte elsőnek kitűzött feladatát: 340 mázsa minőségi vetőmagot biztosított a község dolgozó parasztságának. A csurgói népfront-bizottság továbbította a tanácshoz a dolgozó parasztok javaslatát, hogy a községben feltörő forrás mellé építsenek fürdőmedencét. Hasonló módon jutott el a dolgozó parasztok szülőotthon-építéssel kapcsolatos javaslata is a tanácshoz. A sorokpolányi népfront-bizott- ség a falu régi hídja helyett korszerű híd építését, kultúr- otthon létesítését, a járdák, utak és a közvilágítás megjajvítását vette programmjába. Badacsonytomajon szőlőoltványtelep létesítését javasolja a népfront-bizottság. Az agrotechnikai problémák megoldása nem lesz nehéz, mert a bizottságnak tagja Ágoston József, a szőlészeti kutatóintézet munkatársa is, aki már felajánlotta, hogy szakmai tanfolyamokat tart a dolgozó parasztok számára. Az építők szakszervezete elnökségének és az építésügyi minisztériumnak levele az építőipari vállalatokhoz Az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és az építésügyi minisztérium együttesen levéllel fordult az építőipari és az építőanyagipari vállalatok igazgatóihoz és szakszervezeti bizottságaihoz, hogy a téli munkákkal kapcsolatos szociális feladatokra felhívják a figyelmet. A levél figyelmezteti a vállalatokat, hogy gondoskodjanak a munkások megfelelő tisztálkodási lehetőségeiről, a szállások fűtéséről, az összes helyiségek ajtajának, ablakának rendbehozásáról. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ellenőrizzék a konyhák, ebédlők, étkezdék, melegedő helyiségek vízellátását, fűtési lehetőségeit, s gondoskodjanak a konyhák téli nyersanyagszükségletének beszerzéséről és szakszerű tárolásáról. A vállalatok időben lássák el a szabadban dolgozókért melegítő itallal. Magyar nehézipari szakemberek Közel- és Közép-Keleten A napokban több magyar nehézipari szakember utazott Szíriába, Libanonba és Pakisztánba, hogy a magyar nehézipari kapcsolatok kiszélesítéséről és nehézipari cikkeink eladási lehetőségeiről tárgyaljon. Elsősorban elektromos berendezések, vízi és öntöző berendezések, nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari berendezések, valamint különféle gépek elhelyezési lehetőségeit vizsgálják meg, tekintettel arra, hogy ezek a cikkek beleillenek a közel- és középkeleti országok fejlesztési programmjába. Nehézipari cikkeink ellenértékeként a meglátogatott országok külkereskedelmében fontos szerepet játszó exportcikkek jönnének számításba. Megnyílt a József Attila szabadegyetem A József Attila Szabadegyetemet — amelyet a Budapesti Városi Tanács végrehajtó bizottsága és a Társadalom- és Tempészettudományi Ismeretterjesztő Társulat szervezett — hétfő este nyitották meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. A megnyitó ünnepségen megjelent Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Mód Aladár, a TTIT főtitkára, s a magyar tudományos élet számos kiváló képviselője; Pesta László, a Budapesti Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a TTIT budapesti intéző bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, a TTIT országos elnökségének tagja mondott évnyitó ünnepi beszédet. A József Attila Szabadegyetem előadásai október 5-én kezdődnek msag. Munkavédelmi hónap a DIMIlVflG Gépgyárban A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói októberben munkavédelmi hónapot tartanak. Szovjet tapasztalatok alapján társadalmi ellenőrzőbrigádokat szerveznek. Külön brigádok vizsgálják meg az elektromos felszereléseket, esztergapadokat, fúrógépet, kézi szerszámokat. Péntek reggel 81 brigádban 243 dolgozó kezdte meg a munkát. A munkavédelmi hónap idején kétízben rendeznek filmvetítést a helyes és biztonságos munkamódszerek és munkafogások ismertetésére. Negyvenöt tagú csehszlovák építészküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Építőművészek Szövetsége meghívására 45 tagú csehszlovák építészküldöttség érkezett hazánkba tanulmányútra. Vendégeink megismerkednek a főváros és a vidék új építkezéseivel, megtekintik hazánk legnevezetesebb műemlékeit és szakmai tanácsadásokon vitatják meg Magyarország és Csehszlovákia közös építészeti problémáit. A vendégeiket hétfőn az építők székházában Köböl József, az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Lux László építésügyi miniszterhelyettes fogadta. Minőség:iváló teljesítmény! 180—200 százalék Hidasi Vilmos sztahanovista karusszel-esztergályos a Dorogi Bányagépgyár és Javító Vállalatnál dolgozik. Szivattyúnyomócsonkot esztergál a Tatabányai Szénbányászati Tröszt részére. Átlagteljesítménye — kiváló minőség mellett — 180—200 százalék A tudomány három munkása munkájáról és terveiről dr. hátsó imrii egyetemi tanár, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója: A gépesítés mezőgazdaságunk fejlesztésének kulcskérdése. A Gépkísérleti Intézetben azon dolgozunk, hogy minél jobb gépeket kapjon a falu. A gépesítési kutatómunka rendkívül szerteágazó, sokrétű feladatai közül a megfelelő traktortípusok kialakításának kérdésével és a gabona komplex gépi betakarításával foglalkozunk behatóbban. A nagyteljesítményű lánci talpaszántótraktor kivitelezésének különösen a rendkívül kötött tiszántúli talajokon van nagy jelentősége. A nagyteljesítményű szántótraktornál mintául választották a kitűnő képességű DT 54-es szovjet traktort. Ennek a típusnak hazai gyártása azonban csak akkor oldható meg, ha a hazai, eredetileg teherautók hajítására készült Diesel-motort sikerül alkalmassá tenni a sokkal nehezebb üzemi követelményeket állító traktormunka számára. Eddigi munkánk az intézetben azt bizonyítja, hogy a hazai Diesel-motor traktormotorrá való fejlesztése nem megoldhatatlan feladat. A homoktalajok gazdaságos gépi művelésére féllánctalpas járószerkezetet dolgoztunk ki meglevő G 35-ös kerekes traktorainkhoz. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy teljesítménye 25—30 százalékkal fokozható, ugyanakkor az üzamanyagfogyasztása alacsonyabb, mint a kerekes traktoré. A jó gabonatermést csak akkor mondhatjuk magunkénak, ha már zsákban van. Ennek egyik feltétele a korszerű gépi aratás és az aratással kapcsolatos mellékmunkák gépesítése. Mindenekelőtt az aratócséplő tökéletesítésén dolgozunk az intézetben. A kombájn szovjet mintára készült, kísérleti és kutatómunkánk arra irányul, hogy a hazai sajátos viszonyoknak is megfeleljen. Ebben az évben munkánk arra irányult, hogy az ara-órgázt tökéletesítsük, alkalmassá tegyük a hosszú ás vonódott szakonájú gazos gabona feldolgozására is. Emellett pedig csökkenteni próbáltuk a szemveszteséget. A nyári tapasztalatokat felhasználva, folytatjuk ezt a kísérletet és emellett tovább dolgozunk az aratás többi gépesítési problémájának megoldásain is. Dr. VÉGHELYI PÉTER, az orvostudományok kandidátusa: Tudom, hogy első hallásra rendkívül furcsán és ijesztően hangzik, hogy az emberi test lehűtésén dolgozom, hiszen az általános elképzelés szerint a test melegsége elválaszthatatlan az élettől. Mégis vannak esetek, amikor a lehűtés adja az egyetlen lehetőséget arra, hogy halálos kórokat ki lehessen védeni. Az emberi test ugyanis az élethez szükséges energiát a szervezetben végbemenő égési folyamatokból veszi és ehhez az égéshez oxigénre van szüksége. Megtörténik, hogy valamely betegség, például kiterjedt tüdőgyulladás következtében az ember nem tud annyi levegőt juttatni a véréhez, hogy azt felfrissítse. Ennél gyakoribb, hogy a vérkeringés zavara miatt nem jut elég oxigén a szervekhez. Ha az ilyen oxigénellátási zavar súlyos, vagy soká tart, akkor az ember meghal. Eddig alig tudtunk az efféle oxigénhiányos állapotokon segíteni, bár már száz év óta ismeretes az élettanban, hogyha a test hőmérséklete alább száll a normális 37 foknál, akkor az élethez sokkal kevesebb oxigén kell. Nem volt azonban olyan gyógyszerünk, amellyel a szervezet hideg elleni védekezését ki tudtuk volna iktatni — enélkül pedig biztos halálnak tennénk ki a gyógykezelési célból lehűtött beteget. Emiatt nem is gondolhattunk arra, hogy a hideg hatásával kísérletezzünk, mielőtt legalább is a didergést, a szervezet lehűlés elleni védekezésének legfeltűnőbb fegyverét megbénítani nem tudtuk. Erre csak akkor nyílt mód, amikor sikerült a curaret, a délamerikai bennszülöttek híres izombénító nyílmérgét tiszta állapotban előállítani. Pár éve francia kezdeményezésre rendkívül hatásos idegbénító vegyületekkel gyarapodott az orvostudomány. Ezek birtokában előbb számos állatkísérletben, majd később betegek gyógyítása alkalmával végre meggyőződhettünk arról, milyen nagy kilátásokkal kecsegtet a testhő csökkentése. Egyelőre a módszer — amelynek gyakorlati megvalósítása céljából nagy apparátust állítottunk be, az I. Gyermekklinikán — még alig van túl a kísérleti időszakon, de máris látszik, hogy segítségével sok olyan betegségen leszünk úrrá, amelyek eddig halálos veszélyt jelentettek és hogy a lehűlt szervezet olyan műtéti beavatkozásokat is ellűr, amelyeket normális törziérmérsékletű emberen nem lehetett elvégezni. Dr. ADÁSZ ELEMÉR tétszeres Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár: Munkaterületemen, a földtanban a hazai ipari nyersanyagszükséglet fokozott kívánalmait tartjuk szem előtt. Arra törekszünk, hogy új tudományos vizsgálati módszerek bevezetésével jobban megismerjük vasérc, kőszén, bauxit, agyag, homok és egyéb kőzeteink összes sajátosságait, hogy tökéletesítsük felhasználásukat megfelelőbb technológiai eljárások kidolgozásával. Eddigi kutatásaink során oly módon már sok külföldiről behozott anyagot sikerült hazai anyagokkal pótolni. A Magyar Tudományos Akadémia földtani főbizottságának keretében részt veszek a kutatások elvi irányításában, ellenőrzésében, a kutatási tervek tudományos végrehajtásának előbbrevitelében és elméleti alátámasztásában. Ilyen vonatkozásban a bauxitra, mangánércünkre, az olajra és bizonyos tekintetben a kőszénre vonatkozóan világviszonylatban is nagyjelentőségű tudományos és gyakorlati eredményeket értünk el Munkatervemben oktatói minőségemből következően elsősorban a régóta hiányolt korszerű tudományos könyvek kiadására törekedtem. Az ötéves terv folyamán eddig megjelent »Kőszénföldtan«, »Bauxitföldtan«, »Magyarország földtana« című könyveimen kívül sajtó alatt van az »Elemző földtan« című könyvem. Most dolgozom a sorozat befejezéseként az 1955. évre tervezett »Földtörténet és földfejlődés« című könyvemen. Az említett tudományos elvi alapozásokon túlmenően sikerült feltárnunk eddig nem ismert mangánérc-, gipsz-, színesérc, új agyagfajták, derítőföld és más ipari nyersanyag lelőhelyeket. Rajtunk kívülálló okokból lemaradtunk a kőszénterületek továbbkutatásában. Ugyancsak hátrányban vagyunk az ország korszerű vízgazdálkodásában nélkülözhetetlen országos vízföldtani munkálatokban is. Hiányolnunk kell, hogy az országos földtani részletes térképezés, amelyet két évvel ezelőtt Rákosi elvtárs elsőrendű feladatként jelölt meg, szünetel. Legközelebbi feladatunknak tekintjük, hogy kutatómunkánk átszervezésével és az akadémia irányításával pótoljuk e hiányokat. NÉPSZAVA 3 1954. október 5. JSaM