Népszava, 1954. október (82. évfolyam, 232-258. sz.)
1954-10-22 / 250. szám
Kitüntették az árvízvédelem vezetőit és legjobb munkásait A kitüntetések átadása után Kristóf László, a szentendrei járási tanács elnökhelyettese mutatjakitüntetését Lipták Lajos kétszeres sztahanovista gépkocsivezetőnek, dr. Harsányi István Pest megyei állami közegészségügyi felügyelőnek, Nagy Lajosnak, a pócsmegyeri tanács végrehajtó bizottsága elnökének, Knáb Mihálynak, a dunabogdányi kőbánya sztahanovista üzemvezetőjének és őrfi Péternek, Szentendre városi tanácsa vb-elnökének, akik mindnyájan magas kormánykitüntetést kaptak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az árvízveszély idején végzett hősies irányító munkájukért a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ke Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi minisztert, Rajezt Kálmánt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjét, Vas Zoltánt, a minisztertanács titkárságának vezetőjét, Varga Andrást, a minisztertanács titkársága tanácsi végrehajtó bizottságok osztályának vezetőjét, Markó Gyulát, a Győr- Sopron megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét, Szűcs Lajost, a Budapesti Pártbizottság titkárát és Szili Gézáit, a Budapesti Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét. Székely Béla vezérőrnagynak a Vörös Zászló Érdemrendet adományozta az Elnöki Tanács. A kitüntetettek ugyanakkor megkapták a minisztertanács által adományozott ,1954. évi dunai árvízvédelemért» elnevezésű emlékérmet. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetetteknek Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtök délelőtt adta át a kitüntetéseket és az emlékérmeket. Az ünnepségen jelen vett Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese,Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A dunai árvízvédekezésnél kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kormánykitüntetéseket, a minisztertanács pedig az »1954. évi dunai árvízvédelemért« elnevezésű emlékérmet adományozta. A kitüntetéseket csütörtök délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át az Országház kupolacsarnokában. A kitüntetések átadásánál jelen volt Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sz. 1994. évi dunai árvízvédekezésnél tanúsított kiemelkedő munkájuk elismeréséül Brulyó János építésügyi miniszterhelyettesnek, Prieszol József közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettesnek, Bartos Istvánnak, az Építésügyi Minisztérium főigazgatójának. Suhajda Józsefnek, a III. ker. pártbizottság első titkárának. Nagy Lászlónak, a Budapesti Pártbizottság politikai munkatársának. Tatai Ottónak, a Budapesti Pártbizottság politikai munkatársának. Doka Ferencnek, a Budapesti Pártbizottság politikai munkatársának. Ördögh Lászlónak, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság titkárának. Kreszner Lászlónak, a dorogi járási pártbizottság első titkárának. Kovács Bélának, a Pest megyei Pártbizottság másodtitkárának, Szabópál Antalnak, a paksi járási pártbizottság másodtitkárának. Szigeti Jánosnak, a Tolna megyei Pártbizottság osztályvezetőjének, Bognár Kálmánnak, a Győr megyei Pártbizottság másodtitkárának, Takács Andrásnak, a Győr megyei Pártbizottság harmadtitkárának, Csizmadia Lajosnak, a Győr megyei Pártbizottság osztályvezetőjének. Pál Gyulának, a Győr Városi Pártbizottság másodtitkárának. Apró Antalnénak, a XI. ker. Pártbizottság első titkárának. Szászhelyi Pálnak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetőjének, Ziegler Károlynak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetőjének. Sík Jenőnek, az Országos Vízügyi Főigazgatóság csoportvezetőjének. Dobos Istvánnak, a Budapesti Vízügyi Igazgatóság főmérnökének, Törőcsik Gyulának, a Budapesti Vízügyi Igazgatóság főmérnökének, Helbányi Lászlónak, a Győri Vízügyi Igazgatóság csoportvezető főmérnökének. Molnár Antalnak, az MTII 40. intézete II. oszt. tanulójának. Nyéki Sándornak, az MTH gépkocsivezetőjének. Zakaria Péternek, a Budapesti Árvízvédelmi Készenléti Szervezet gépészének. Katona Lajosnak, a Győr Városi Tanács VB elnökének. Bognár Dezsőnek, a Sopron Városi Tanács VB Néhány nappal ezelőtt Ásványrárón jártam. Az egykori gátszakadástólnem messze az épülő új utca szélső háza mellett Kovács néni a menekülés napjait idézte. — Nem hittem volna, hogy túlélem a vizet. Felmenekültünk egy erősebb ház padlására. Onnan jöttek értünk ladikkal. Nagy volt a sodrás és a ladik a Duna felé akart haladni. Erre négy-öt ember úgy ruhástul beugrott a vízbe és úgy toltak ki minicet a sodrásból ... Nem tetszene tudni megmondani, hogy hol találom őket. Megismerném őket, ha látnám. De azóta nem jöttek erre. Meghívnám őket egy kis ebédre... Nagy szó, hogy Kovács néni meghívná ezeket az embereket ebédre. Most bizony szűkiben van az ennivalónak, mégis megosztaná azt azokkal, akik az ő életének megmentéséért a vízbe ugrottak... így él az emberekben a szigetközi árvíz megannyi hőse. A mérnök, aki színházelőadás közben ünnepi ruhájában sietett ki a gáthoz, a távirász, aki éjjelre sem hányta le a szemét, hanem csak lopogtatta a hívó, segélykérő jeleket, a munkás, a satona, a rendőr, aki egyaránt ott volt a gátakon, vagy a vízben, amikor életek mentéséről volt szó ... S most itt állnak több mint kétszázan az országház kupolacsarnokában, hogy átvegyék az egész ország elismeréseként a magas kormánykitüntetéseket. Törékeny, vékony kis aszszonyka is a kitüntetettek között van. Dömpervezető a Betonútépítő Vállalatnál. Lágymányoson hordta az anyagot egy út építéséhez. Délelőtt 11 órakor jött az értesítés és fél 12 óraikor már útban volt Almásfüzitő felé. El sem búcsúzott családjától. Akik ott látták dolgozni, úgy mondják, emberfeletti munkát végzett a gátépítésnél. Mások, erős férfiak harminc-negyven fordulót tették meg földdel megrakodva, ő hetvenet-nyolcvanat, sőt volt olyan nap, amikor kilencvenet is. Hogyan lehetett ekkora erő ebben a csepp asszonyban? — Anya vagyok. Két gyermekem van, egy kislány, meg elnökének, Schiller Istvánnak, a Komárom megyei Tanács VB elnökének, Szabó Imrénének, a Komárom Városi Tanács VB elnökének, Fekete Mihálynak, a Pest megyei Tanács VB elnökének, Beszterczei Józsefnek, a Pest megyei Tanács VB elnökhelyettesének, Szíjjártó Lajosnak, a Pest megyei Tanács VB elnökhelyettesének, Horgos Jánosnak, a Baranya megyei Tanács VB elnökhelyettesének, dr. Szatmári Sándornak, a Baranya megyei Tanács VB mb. titkárának, Tuska Pálnak, a Tolna megyei Tanács VB elnökének, Czeber Árpádnak, a Tolna megyei Tanács VB elnökhelyettesének, Körtés Istvánnak, a paksi járási tanács VB elnökének, Szelepcsényi Imrének, a Bács-Kiskun megyei Tanács VB elnökhelyettesének. Jancsik Ferencnek, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium XV. Főosztálya vezetőjének. Velkei Lászlónak, a 14. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőjének. Horváth Györgynek, a 61. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőjének, Újvári Tibornak, a KPM osztályvezetőjének, Halmágyi Lajosnak, MÁV felügyelőnek, Varga Gyula vonalfelvigyázónak, Horak Lászlónak, a 11. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőjének, dr. Loványi Istvánnak, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetőjének, dr. Váradi Andornak, Győr-Sopron megye főorvosának. Maár Tibornak, a Dunakeszi Vagongyár dolgozójának. Zimmermann Jánosnak, a Bem Posztógyár dolgozójának. Horváth Sándornak (Nemzetközi Dunabizottság). Kovács Imrének, a Komáromi Lenfonó üzemvezetőjének. Nagy Istvánnak , az almásfüzitői timföldgyár dolgozójának. Borsos Józsefnek, a Budapesti Városi Tanács főmérnökének. Szilágyi Lajosnak, a Budapesti Városi Tanács főmérnökének a MUNKA ÉRDEMREND kitüntetést adományozta. A SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM-mel 84, a MUNKA ÉRDEMÉREM-mel 93 dolgozót tüntettek ki. A kitüntetettek valamenynyien megkapták az árvízvédelmi emlékérmet is. A kitüntetettek nevében Bognár Kálmán, a Győr-Sopron megyei pártbizottság másodtitkára mondott köszönetet: egy kisfiú... És ott a gát mentén annyi ijedt kisgyerek volt és síró anya ... Kissé félszegen veszi át a kitüntetést egy hirtelen nőtt ipari tanuló egyenruhát viselő fiú. Mindössze tizenhat éves, Molnár Antalnak hívják, a Győri Vagongyárban tanul villanyszerelést. Az árvíz idején éppen kétheti szabadságon volt otthon szüleinél, Szabadiban. Nekik is menekülniök kellett. Sohasem felejti el azt a napot. Mikor már mindent kiparkoltek a házból, felraktak a teherautóra, a sofőr türelmetlenült dudált, hogy szálljak fel. De apja és anyja nem mozdult, csak álltak némán földbe gyökerezetten és nézték az üres házat. Mennyi fáradságba került, míg felépítették, mennyi boldog órát töltöttek itt. S most itt kell hagyniok. A fiú ott maradt a faluban gátat építeni, de a vízbetörést nem tudták megakadályozni. Később nyurga alakját mindenütt ott lehetett látni a győri gátakon. Nem ismert fáradtságot, példamutatóan dolgozott, emellett pedig pihenőidejében a hasonló, magakorú gyerekekből brigádott toborzott. Hivó szavára sokan jöttek. Pedig nem mondott különöset, csak felidézte azt a pillanatot, ahogy apját, anyját a kiürített ház előtt látta. Győri János Gyulán, Zakaria Péter Tokajban dolgozik a vízügyi igazgatóság kirendeltségénél. A Tisza és a Körös mellől a nagy veszély idején a Dunához mentek segíteni. Példásan megállták a helyüket. »Megtettük, amit kellett« — csak ennyit mondanak. Ismerőseik azonban elmondják, hogy amikor a gátépítés hatalmas munkája után visszatértek a Tisza mentére, sorba járták a házakat. Az ásványrárói, győrújfalui emberekről beszéltek. S a gazdák megnyitották kamráikat: ki lisztet, ki kukoricát küldött a Duna mentére. Még otthon is a Szigetközre gondolták... (Kisbán) Akik legjobban helytálltak a gáton LEPSÉNYNÉL MÉG MEGVOLT!... a Kamara Varieté kacagtató új műsora SALAMON BÉLA vendégjátéka NÓTI KÁROLY legjobb bohózataiban VÁLOGATOTT ARTISTAATTRAKCIÓK bemutató előadás október 22-én, pénteken Jegyek kaphatók a varieté pénztáránál,a Jegyirodában Lenin Zrt. 8-11 Egy vasmunkás és egy tanítónő Ketten a népfront-kongresszus küldöttei közül ANTAL SÁNDOR, a MÁVAG Mozdonygyár hengerfúrósa is meghívót lapott az Erkel Színházba, amikor ott a VIll. kerület népfront-bizottságát megválasztották. Ment is volna szívesen. De délutáni műszakos volt és egy 424-es mozdony hengerén dolgozott. Erre a hengerre ötvenen vártak, legalább ennyi ember munkája függött attól, bent marad-e az üzemben Antal Sándor. Maradt. Másnap azután meghallotta, hogy kongresszusi küldöttnek választották. Ez lesz első közéleti szereplése. Szerény és csendes ember, némi keserűséggel jegyzi meg, hogy bizony sokszor már háttérbe is szorult e miatt a csendessége miatt. Nem bánja: munkája és a családjával való foglalkozás eddig kitöltötte egész életét. A MÁVAG-ban tizenkét éve dolgozik, s most, hogy a gyár kezd talpraállni, sőt az országos verseny élére verekedte magát, méginkább úgy érzi, sok a dolga, kár minden perc elvesztegetett időért. Egyébként, természetesen pénzre is szüksége van, mert az ötéves Marika és a tizenhat hónapos Sanyi (festményre kívánkozó szép gyerekek) nőnek, ami az örömök mellett gondokkal is jár. És van a családnak más gondja is: főkép a lakás. Társbérletben laknak, a szoba egyúttal konyha is és nem ritka az éles vita a szomszédokkal. Bizonyos, hogyha a népfront a lakáskérdés megoldásáért bármilyen akciót kezd, mint szakértőt és lelkes küzdőtársat bekapcsolhatja Antal Sándort. A gondok természetesen nem homályosítják el a lényeget: azt, hogy az élet szép és most közös erővel igazán nekilátunk, hogy szebb legyen. A szélesvállú, hallgatag hengerfúrás, akinek szobája ma még bizony sivár, szebb lakás után vágyódik, s a szép iránti szeretete nyilvánul meg abban is, hogy tangóharmonikát vett és esténként muzsikál a gyerekeknek . . . A gyerekek... A beszélgetés minden második mondatában újra róluk van szó. A kongresszusi küldött gyerekkora nem így kezdődött. Már tizenegy éves korában kuláknál cselédeskedett, hogy — amint mondja — »megszolgálja a nyári ruhát«. A gyerekek már szabad világban születtek. Hogy még szebbet találjanak, mire felnőnek, ezért még sok a tennivaló. Antal Sándor, a pártonkívüli sztahanovista a mozdonygyári munkapor mellett és most már a névfrontban is megteszi, amit tőle várnak.★ KOVÁCS PÉTERNÉ számtan-fizika tanár a Szentkirályiutcai általános iskolában. Mellékfoglalkozása: háziasszony, három gyerek — két gimnazista és egy általános iskolás — mamája. Ez a két foglalkozás bőven ellátja mulikéval. Mégis kiderül, hogy — csakúgy mellékesen — tankönyveket fordít a román nemzetiségi iskolák számára, továbbképzi magát a »Bolyain«, foglalkozik a szülői munkaközösséggel... és egyetlen dolgot nem bír: a tétlenséget. Mozgékony, feketehajú asszony, s még most is diákos tanulnivágyás lobog benne. A választás meglepte. A népfront megalakulása és az egész, most kibontakozó politikai helyzet nagyon érdekli. Szólamok nélkül, őszintén és nagyon egyszerűen mondja ezt és azt is, hogy büszke a megtiszteltetésre. De a legerősebb a meglepetés érzése volt. Nem érti, hogyan jutott a VIII. kerületiek eszébe éppen ő, aki még csak öt éve tanít itt és kapásból, azonnal, két magánál alkalmasabbat tudna ajánlani a háztömb lakói közül is. De a beszélgetés kissé saját magát is meggyőzi arról, hogy a pedagógusoknak nagy a hivatásuk a népfrontban, hiszen a gyerekeiken keresztül száz és száz szülő ismerősei és barátai lehetnek — megannyi kapocs a mai pál utcai fiúk, Puskin utcai, vasutcai gyerekek családjához, a néphez. őket képviseli a kongresszuson. (baktai) Épül hazánk első teljesen előregyártott emeletes lakóháza A taranydaru emelője úgy forog, hajlong, mint valamilyen őskori óriásmadár zsákmányt leső csőre. Azután lehajol és a békát tartó gólya könnyedségével felemeli a »csőrébe« akasztott tonnás vasbetongerendát. A daru így adogatja sorra az előregyártott elemeiket az első emelet födémjén dolgozó munkásoknak. A pesterzsébeti Gubacsi-lakótelepen ilyen vasbetongerendákból kétemeletes, 55 lakásos ház vasbetonváza bontakozik ki szemünk időtt végső formájában. A Lakóépület Tervező Vállalat nagyjelentőségű kísérleti építkezése folyik itt, amelyet most mutatnak be közel száz főnyi építészmérnök előtt. Magyarországon ugyanis ez az első olyan emeletes lakóház, amely teljes előregyártással épül. Hazánkban ugyan már évek óta folyik teljes előregyártásos építkezés — de kizárólag gyárcsarrnokoknál. Középületeknél vagy lakóházaknál viszont eddig csupán egyes épületelemeket gyártottak előre. Az itt folyó kísérleti építkezésnél azonban teljesen előregyártották a vasbetongerendákat, a födémeket, a falakat és a tetőszerkezetet is, tehát egy lakóház minden fontos elemét, kivéve a pincefalakat. Nemzetközi viszonylatban új és eredetien magyar építési eljárást használnak itt, amelyet a Lakóépület Tervező Vállalat kísérleti csoportja dolgozott ki Miskolczi László főmérnök és Málnai László, valamint Falus Lajos mérnökök irányításával. Az új eljárás lényege az, hogy mivel Magyarországon igen kevés hengerelt vassal rendelkezünk, így a vasbetongerendák kötéseit szögvassal és hegesztés nélkül oldják meg. A kötéseket csavarokkal erősítik egymáshoz. Az előregyártott födém- és fallapokat viszont vaskampókkal rögzítik helyére. Ezt utólag körülbetonozzák, hogy a rozsdától megvédjék. Az itt alkalmazott csavaros módszert körülbelül úgy kell elképzelni, mint a Maridinjátékokat. E munkához nem is kellenek kőművesek. Itt például csak a főművezető kőműves képzettségű, rajta kívül egy darus és hat ács dolgozik az egész építkezésen. Ugyanilyen emeletes lakóház szokásos módszerű felépítéséhez 20—30 munkás kellene. Az építkezés körül hiányzik az állványzat: hordozható ácsolat helyettesíti, amit a daru pillanatok alatt a tetszés szerinti helyre szállít. A teljes előregyártással az építkezés szerelőhellyé változott. Ilyen épületek az időjárástól függetlenül, télen is felépíthetők, mert semmiféle nedves munka a házon nincs. Az itt használt előregyártott elemek mérete olyan, hogy egy normális teherautóval is szállítható. A falakat az Építéstudományi Intézet által kikísérletezett, úgynevezett gázszilikát-anyagból készítik. Szovjet példára hazánkban először kerül felhasználásra ez az anyag. Három ilyen szobamagasságú fal-lap összerakásával egy teljes szobafalat kapunk. A gázszilikát könnyű, szivacsos anyag, homokból, mész- és aluminiumporból készül. Szilárdsága lényegtelen eltéréssel ugyanolyan, mint a tégláé, hőszigetelése viszont a téglának háromszorosa. Ennek az anyagnak a gyártása feleannyi energiát igényel, mint a téglaégetés, tehát nagy szénmegtakarítást is jelent. A gázszilikát főfalak ára körülbelül a fele a szokásos téglafalazatnak. E kétemeletes kísérleti ház váza tíz nap alatt teljesen elkészül. Egy ilyen 55 lakásos ház a szokásos építkezéssel öt hónapig tart, teljes előregyártással viszont két-három hónap után már be is költözhető. A tervező mérnökök véleménye szerint a teljes előregyártásos lakóházépítés akkor válik majd igazán gazdaságossá, ha hat-hétemeletes házakat emelünk. Az építésügyi minisztérium komolyan foglalkozik azzal, hogy már a közeljövőben — a régi építési módszerek mellett — áttérünk a teljes előregyártásos lakóházépítkezésre. Szenes Imre Rövidesen bemutatásra kerül! ÚJ MAGYAR FILM ROKONOK Főszerepben: TOLNAY KLÁRI és UNGVÁRI LÁSZLÓ MÓRICZ ZSIGMOND regénye nyomán filmre írta: THURZÓ GÁBOR Operatőr: EIBEN ISTVÁN Zene: POLGÁR TIBOR Rendezte: MÁRIÁSSY FÉLIX