Népszava, 1954. november (82. évfolyam, 259-283. sz.)
1954-11-02 / 259. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 82. évfolyam, 259. szám ÁRA 30 FILLÉR 1954. november 2. kedd Az őszi csúcsforgalom sikerének döntő feltétele: a kocsik gyors kirakása Köztudomású, hogy a vasút ezekben az őszi hónapokban áldja ki a legnagyobb erőpróbát, ilyenkor birkózik a legnehezebb feladatokkal. Népgazdaságunk fejlődésének megfelelően évről évre nő a vasút őszi megterhelése. A növekvő feladatokkal — technikai felkészültség tekintetében — vasútunk nem tartott lépést. A technikai elmaradottság — amelyre a pár kongresszus is utalt — így a vasúti kocsik és mozdonyok kevés száma különösen ilyenkorérezteti káros íratását. Kevés a kocsink, rossz a szénellátottágunk, ugyanakkor az elszállításra váró árumennyiség változatlanul nagy. A nehézséget még csak fokozta az idei szeszélyes időjárás, amelynek következtében a mezőgazdasági termények beérése egy hónapot késett. Emiatt tehát még nagyobb a szállítási feladatok torlódása. Ilyen körülmények között az lenne a természetes, hogy a vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, de azok irányító szervei és minisztériumai is, az eltelt évek során kifejlődött együttműködést még javítva, a nehézségek ismeretében, a vasúttal valóban vállvetve küzdenének az őszi forgalom sikeréért. Ezzel szemben mi a helyzet? A vállalatok, államgazdaságok, termelőszövetkezetek formálisan talán tudomásul veszik, hogy őszi csúcsforgalom van, de úgyszólván semmit sem tesznek annak érdekében, hogy maguk is segítsék elhárítani ti bajokat, vagy legalább is ne szaporítsák azokat. " A fuvaroztatók és felettes szerveik közönyös magatartásának legsúlyosabb megnyilvánulása a nagymérvű — hanyagságból, nemtörődömségből eredő — késedelmesség a vasúti kocsik kiürítésénél. Az utóbbi hónapban ez annyira elharapódzott, hogy már-már veszélyezteti az őszi forgalom sikerét és ugyanakkor számos helyen komoly zavarokat okoz a termelésben is. Az őszi csúcsforgalom kellős közepén vagyunk. Az illetékeseknek fel kell figyelmeik erre a helyzetre, azonnali hatásos intézkedésre, a helyzet gyökeres megváltoztatására van szükség, mert másként a szállítások elhúzódása a termelés és a lakosság ellátásának fékjévé válhat. A fuvaroztatók a vasúti kocsikat, különösen a hét utolsó napjaiban, csak jóval a megszabott ötórás rakodási időn túl ürítik ki és ezzel kivonják a vasúti kocsikat a forgalomból. Naponta több ezer vasúti kocsi 10—20 óráig, sőt tovább vesztegel kirakásra várva. Nyilvánvaló az összefüggés a kirakások elhúzódása és a gyakori rendi kával káros vasúti kocsihiány között. A kirakatlanul álló kocsik már újabb árut továbbíthatnak, ha az átvevők nem késlekednének kiürítésükkel. Például október első felében csak Sztálinvárosban több mint négyszáz vasúti kocsi állt a Vasmű iparvágányán kirakatlanul. Ezek között több százat 12 óra múltán, de igen sokat csak 48, sőt 72 óra után , raktak ki. S közben éppen a kohó- és gépipari minisztérium vaskohászati igazgatósága úgyszólván ostromolta a MÁV-ot üres kocsikért, amelyeknek Csepel -kikötőből vasércet kellett volna szállítaniuk a borsodi kohászati üzemek részére. Nem lett volna-e helyesebb, ha a kohóipari minisztérium a »saját portáján« a Sztálin Vasműben biztosította volna a kocsik időben történő kiürítését — a MÁV sürgetése és ostromlása helyett? Országszerte nagy a késedelem a TÜZÉP-telepek és aMEZŐKER-vállalatok részére érkező küldemények kirakásánál. Hogyan jussanak vissza a vasúti kocsik a bányába újabb tüzelőért és a faluba újabb élelmiszerért, ha éppen a TÜZÉP-telepek és a MEZŐKER-vállalatok késlekednek a kirakással?! Rákospalota-Újpest vasútállomáson az Újpesti Növényolajgyár. I netán az Erőmű és az Alumíniumkohó, Budapest-Dunaparton a TÜKER-telep, Tolnanémedin a Réstkikészítő Vállalat »tűntek ki« különösen vontatott, lassú rakodásaikkal. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy a kirakások terén a MÁV szertárak és fűtőházaik szinte kivétel nélkül rossz példát mutatnak. Az ország egyes területein levő súlyos kocsihiány tehát leküzdhető lenne, ha nagyforgalmú ipartelepeink (Sztálinváros, Ózd, Diósgyőr stb.) s a több ezer kisebb vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet is gyorsabban kiürítené a kocsikat. A késedelmességet az esetek többségében a vezetők és a szállítási ügyintézők felületessége, hanyagsága okozza. A gyakran hangoztatott kifogások: fogathiány, munkaerőhiány, béralaphiány — a valóságban felkészületlenséget, szervezetlenséget takarnak. A késedelmesség pénzügyi, gazdasági szempontból is rendkívülkáros. Igen sok vállalat ezer- és tízezerforintos kocsiálláspénzeket, fekbéreket fizet ki minden különösebb »izgalom« nélkül, mintha ezek az összegei nem is a termelési költségeket, az önköltséget növelnék! Hasonló a helyzet a kényszerkirakással is. Száz kilogrammonként 1,80 forint a kényszer kirakási díj, míg ha a fuvaroztató önmaga végzi a rakodást, 15—20—30 fillér a rakodási díj. A rosszul rakodó vállalat, állami gazdaság, szövetkezet igazgatója, szállítási előadója tehát saját vállalata érdekeit is durván sérti és fékezi az árak leszorítására irányuló országos politikát is. A helyi tanácsi szervek, a BELSPED és az autóközlekedési vállalatok, de maguk a vasútállomások sem segítik megfelelően a gyors vasúti rakodást. A helyi tanácsok nem kísérik figyelemmel, hogy miként megy a munka a területükön levő vasútállomásokon. Az autóközlekedési vállalatok húzódoznak a rövid távolságú szállításoktól. A BELSPED- vállalatok pedig gyakran válogatnak, mellőzik a kevésbbé fizető áruk rakodását és szállítását. A vasútállomások munkájára elsősorban az értesítések megbízhatatlansága vet rossz fényt. Az 1954. évi őszi csúcsforgalom csak akkor lehet sikeres, ha a fuvaroztatók és felettes minisztériumaik egyaránt következetesen végrehajtják a minisztertanács megfelelő határozatát. Meg kell szüntetni a vasúti kocsik kirakásánál most tapasztalható késedelmességet és megkell valósítani a folyamatos éjjel-nappali kirakást. A BELSPED-nek, az autóközlekedési vállalatoknak a fuvarozás gondos megszervezésével és gyors lebonyolításával, a fuvaroztatóknak pedig az árukiadás és áruátvétel meggyorsításával kell segíteniök. Az országos érdek itt is egybefonódik az egyéni érdekkel. Mindaz a termény, amelyet mezőgazdaságunk adott, mindaz a termék, amit iparunk termelt, gyorsan el kell jusson a lakossághoz, a fogyasztókhoz. Az őszi forgalom sikere szempontjából most a legdöntőbb a vasúti kocsik kirakásának meggyorsítása. Az illetékesek tehát erre fordítsák a legnagyobb figyelmet! Déri Tibor, a Központi Szállítási Tanács, titkára l'oiTiulaliiii mffliitak! Az első nap reggelén az Április 4 Gépgyárban Üzemi tudósítónk jelenti: Már a műszakkezdés előtt félórával igen élénk volt hétfő reggel az Április 4 Gépgyár környéke. Az üzem dolgozói siettek, hogy pontosan ott legyenek a röpgyűlésen, amelyen megindul a forradalmi műszak. A műhelyrészenként megtartott röpgyűléseken értékes felajánlások születtek. Az Április 4 Gépgyár dolgozói, amikor csatlakoztak a MÁVAG versenyfelhívásához, vállalták, hogy az exportra készülő hűtőkből november 7-ig 14 darabot készítenek el. Hétfőig a 14 helyett már 17 darabot gyártottak. A szerelde dolgozói azonban még ezzel az eredménnyel sem elégedtek meg és új vállalást tettek. Megfogadták, hogy november hónapban 15 helyett 20kompresszort készítenek exportra, kifogástalan minőségben. A megmunkáló műhely röpgyűlésén az esztergályosok és a gyalusok úgy határoztak, hogy a forradalmi műszakban felére csökkentik a selejtet. Az öntöde munkásai 10 százalékos selejtcsökkentést fogadtak meg és vállalták, hogy a tervbe vett 500 darab kályhaajtó-készlet helyett 2000 darabot öntenek ebben a hónapban. Az Április 4 Gépgyár jó munkáját bizonyítja, hogy a harmadik negyedévben újból teljesítették az élüzem-feltételeket. A forradalmi műszak ideje alatt is úgy akarnak dolgozni a gyár munkásai, hogy méltók legyenek a nagy kitüntetéshez. (m. j.) Békeutcai építkezés: Juhász Gábor és Krizsán Ferenc brigádja az élen A békeutcai lakásépítkezésen zeneszóval köszöntötték hétfő reggel az építőipari brigádokat. Az ünneplés különösen Juhász Gábor és Krizsán Ferenc gépi vakolóbrigádjának szólt, akik októberben is kiválóan dolgoztak. Múlt havi 270, illetve 212 százalékos átlagteljesítményükkel egy héttel megrövidítették a három átadásra kerülő lakóház vakolási munkáit. Hétfőn újabb vállalást tett a két brigád: Juhászék vállalták, hogy a forradalmi műszakban elvégzik az utójavítási munkákat. Krizsánék pedig elhatározták, hogy november 15-re befejezik a vakolást. Megindult a versengés az újabb vállalások teljesítéséért. Mind a két brigád szépen haladt a munkával. A vakolók a déli órákig 250 négyzetméternyi falrészt vakoltak be, Juhásnék egyre több lakrészben fejezték be a javítást, Krizsán Ferenc brigádja ezen a műszakon túlszárnyalta eddig elért legmagasabb napi teljesítményét. Juhász Gábor brigádja is elérte a 210 százalékot. A két brigád nagyszerű munkája magával ragadta az elmaradókat is. A forradalmi műszak első munkanapján még a leggyengébb építőmunkások is elérték a száz százalékot. Első eredmények az ózdi martinban Az Ózdi Kohászati Üzemek martin-acélművének dolgozói nagy lendülettel kezdték munkájukat a forradalmi műszak első napján. A hétfői első műszak végén Zilahi András olvasztár brigádja jelentette, hogy 15,5 tonna acélt gyártott előirányzatán felül. A XI. kemencénél Orosz Béla brigádja öt tonnával teljesítette túl műszaktervét. A Dísz-tér 3. számú, nemrégen helyreállított épületet —■ amelyben eddig a 43. sz. Építőipari Vállalat és a Várgondnokság irodái foglaltak helyet — most visszaadják eredeti rendeltetésének: korszerű lakásokká alakítják át. Az épületben 12 lakás lesz. Ez év augusztusától a közületek több mint 160 lakást szabadítottak fel, melyeknek átalakítása részben folyamatban van, részben rövidesen megkezdődik (Gonda György felvétele) Bővül a választék a magyaróvári kötöttárugyárban A könnyűipari minisztérium sajtóosztálya jelenti: A könnyűipari üzemek — a Központi Vezetőséghatározatának útmutatása szerint — a jobb minőségért és a nagyobb árubőségért harcolnak a forradalmi műszak ideje alatt is. A Magyaróvári Kötöttárugyárban a forradalmi műszakot műszaki konferencia előzte meg, amelyen élénk vita után megállapodtak a legsürgősebb tennivalókban. A minőség javítása érdekében egy szövetterítő gépet állítottak munkába. Ezzel megkezdik a harcot a méretdifferenciák ellen. A hengerekben pihentetett szövet ugyanis a további mimika folyamán öszszezsugorodik. E hiba elleni küzdelemben jelent nagy segítséget az új gép. A Magyaróvári Kötöttárugyár dolgozói mindent elkövetnek, hogy tovább emeljék a választékot. Már a harmadik negyedévben is értek el jelentős eredményeket, hiszen mintegy 200.000 darab különféle kötöttáruval gyártottak többet, mint az előző negyedévben. A dolgozók nem elégszenek meg ennyivel és a forradalmi műszakon még újabb termelési sikerek elérésére törekednek. (p. c.) ÜZENET DIÓSGYŐRBE A Sztálinvárosi Nagyolvasz- 1 tómű ifjú kohászai november 7 . és a tanácsválasztás tiszteletére párosversenyre hívták a diósgyőri nagykohók ifjú munkásait. Diósgyőrből azonban egyre késik a válasz. ■ A sztálinvárosi kohász fiatalok októberben 38 tonnával teljesítették túl tervüket és 1 91,75 százalékra tartották be a Programm minőségi előírásait. A forradalmi műszakban ennél is jobb eredményt kívánnak elérni. Újból üzentek Diósgyőrbe, ifjúmunkás társaikhoz: »Adjatok életjelt magatokról! Termeljetek ti is sok és jó minőségű vasat. Ezzel ünnepeljétek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját.« A gazdagabb termés „laboratóriumában Sokoldalú Úgy ismerik az tudományos országban Fertőmunkadót, mint a gyü---------------- mölcsnemesítés fellegvárát. Nem is csoda, hiszen a kertészkedésnek olyan nagynevű tudósa dolgozik itt, mint Porpácsi Aladár Kossuth-díjas akadémikus. Ha azonban végigsétálunk a kísérleti gazdaság szántóföldjein, már az első pillanatban észrevehetjük, hogy nemcsak gyümölcsnemesítés folyik itt, hanem kukorica, olajos növény, gyógynövény, sőt a legfontosabb élelmiszer, a búza nemesítésén, új fajták előállításán, a meglevők jó tulajdonságainak továbbfokozásán is fáradoznak. Ilyen sokoldalú tudományos munkával foglalkozó kísérleti gazdaságban mindig sok a tennivaló, ősztájt azonban megsokszorozódnak a feladatok. Vaskuti László, a gazdaság helyettes igazgatója csak felsorolja, mi mindent csinálnak ősszel, de már ebből is látszik a rengeteg munka. — Betakarítjuk a kísérleti növényeket, ami egymagában is sok feladatot ad — mondja Vaskuti elvtárs. — Nem egyszerű betakarításról van szó, hanem gondosan számbavesszük az idei eredményeket és ezt kutatóink a télen évkönyvben részletesen feldolgozzák. Előkészítik a jövő évi kísérleteket. Ehhez sokszor szemenként válogatjuk a vetőmagot és igen nagy gonddal készítjük a parcellákat, amelyek néha 20— 40—60 négyzetméteresek csak. És van munkánk az ország minden részén,, hiszen kutatóinké nemcsak a fertődi gazdaság, hanem az egész ország. Most jött meg Majláth László kutató is Tápiószeléről, ahol sörárpa kísérletekkel bízták meg. Ehhez készítette el az agronómiai eljárásokat. A búzanemesítés I A sokoldalú parcellái között munkáról ---------------------- külön meggyőződtem, amikor a kukoricabetakarítókat látogattam meg. Itt nemcsak letörték és megfosztották leveleitől a dús termést, hanem a nemesített parcellák töveit és csöveit külön megszámolták, majd azt vizsgálták, hogy az egyes csöveken milyen a szem és a csutka aránya. Külön lemérték minden parcella termését, s közülük a legjobbakat félretették. Ezek képezik majd további nemesítő munkájuk alapját. Ezután a ''kukoricaszárat vizsgálták meg, mennyire alkalmas a takarmányozási követelményeknek. Minderről részletes, alapos, átgondolt, feljegyzést készítettek a kutatók. Mert ki tudja, hátha valami apró jel lesz döntő befolyással az új, nagyszerű fajta nemesítéséhez. A gazdaság központjától nem messzire, az országút mellett nagy, kilenchektáros földterület van. A sárgulólevelű fákkal övezett földdarab a vetésforgó és a búzanemesítési kísérlet területe. Itt egy öreg brigádvezető, Ábrahám András kalauzol. A kilenc részre osztott, egyenként egy-egy hektáros parcellák közül nem mindegyiken van már termés. A cukorrépát és a kukoricát behordták, de haragoszöld színben"«ragyog , a hetetábla.Mellette apró, hosszúkás, játékparcelláknak tűnő földdarabokon, a búzanemesítés kísérleti parcelláin frissen kelő növények. Ábrahám András, aki huszonöt éve dolgozik már itt, tudományos szakképzettséggel mondja el, hogy az egyes sorokban az ország minden búzafajtáját megtaláljuk. Százféle növényt vezettek a kísérletekhez. Az öreg brigádvezető jelzőtábla nélkül is megmutatja a kelő növény színéről a különféle fajtákat: »Az a halványabb zöld bánkuli, amott a sötétebb lovászpatonai, arrébb Fleischman-búzát vetettünk.« Már ebből is látszik, milyen nagy gyakorlata van a brigádvezetőnek, aki legjobb segítőtársa Beke Ferenc kutatónak, a búzanemesítés »gazdájának«. Új növény ! Furcsa így egymás születik ! mellett és egymás -------------- mögött látni ezt a sok néhány négyszögöles kis parcellát. A növénynemesítés különböző fázisai azonban pontosan lemérhetők rajtuk. Itt van elől keresztben három hosszú sor. A válogatott vetőmagból az elsőéves törzsállomány. Csak az idén »kerülkísérletre«. Mellette ugyanabból a fajtából második éves, majd a következő sorban harmadik és negyedik éves növények. Törzsállományból — a kísérleti parcellákból — kerül ki valamennyi vetőmagja, van olyan törzs is, amelyikkel tíz éve kísérleteznek. Mert a búzanemesítés nem rövid idő munkája. Gyakran tizenöt év ■is eltelik, amíg újfajta, lesz a kísérleti törzsekből. És hányszor vallanak kudarcot. Nemrégiben is az történt, hogy az 56-os számú törzs évről évre más eredményt adott, máskép reagált minden agrotechnikai eljárásra. »Megbízhatatlanná vált«, félre kellett tenni. Mikor pedig úgy látják, hogy az évek hosszú során az végzett munkájuk eredménnyel jár, a legboldogabb emberek a kutatók. Most is talán sikerül egy új búzafajtát nemesíteniök. Az F-1-es törzs Fertődön, Lovászpatonán, Bánkúton és még jónéhány kísérleti helyen magasabb termést hozott az összes többi fajtáknál, ellenállóbb a betegségekkel szemben és gépi aratásra is kiválóan alkalmas. Szinte ragyog az örömtől az öreg brigádvezető arca, amint mondja: ..Ha minden jól megy, jövőre a törzsállomány fajta kísérletre kerül és néhány év múlva önálló fajtaként új, bőtermésű búzát adhatunk az országnak.« Sűrűn forgatott ! A fertődi könyvecske kísérleti gaz---------------------- daság irodájában az egyik asztalon a sok forgatástól már megkopott, gyűröttszélű füzetre leltem. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat, tudományos munkásságuk alapja. A kísérleti gazdaság vezetői, tudósai és kétkezi munkásai sűrűn forgatják ethény cecske lapjait, tanulnak, mert tudják, hogy tőlük is függ, milyen gyorsan fejlődik a magyar mezőgazdaság. Kovács Andris //