Népszava, 1955. március (83. évfolyam, 50-76. sz.)
1955-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 83. évfolyam, 50. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955. március 1. kedd Az üzemi kollektív szerződésről írta: Mekis József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke Az üzemek többségében már január elején megkezdték az 1955/56. évi üzemi kollektív szerződések előkészítését. A feladat az, hogy az eddigieknél jobb, az üzemi élet egészét felölelő szerződéseke kössenek. Ehhez pedig elengedhetetlen a dolgozók tíz- és százezreinek közreműködése Az utóbbi időkben különösen megnövekedett a kollakta szerződések szerepe üzeme Int életében. Dolgozó népünk termékeny alkotókedvvel, egyre fokozódó lendülettel munkálkodik azon, hogy mielőbb elérjük a pártunk III. kongreszszusán kitűzött célokat. Üzemeinkben, bányáinkban, gazdaságainkban serény munka folyik, szorgos kezek dolgoznak évi tervünk valóraváltásán. Növeli ennek az esztendőnek a jelentőségét, hogy lényegében átmenet a múlt évben befejezett első — és a jövőre induló második ötéves terv között. • Pártunk III. kongresszusa világosan megjelölte a követendő utat. Népgazdaságunk minden ágában fokozni kell a munka termelékenységét, jelentékenyen csökkenteni kell az önköltséget, javítani a termékek minőségét és hiánytalanul eleget kell tenni exportkötelezettságeinknek. Ezek az életszínvonal további emelésének, népgazdaságunk szüntelen erősítésének és az alkotó béke védelmének mellőzhetetlen előfeltételei. A fenti feladatok megoldásában nagy szerepe van az üzemi kollektív szerződésnek. Tartalmazza a több és jobb termék, árucikk gazdaságosabb előállítását segítő valamennyi intézkedést. Ugyanakkor fokozza az igazgatók és üzemi bizottságok felelősségét a dolgozók egyre növekvő szociális és kulturális igényeinek kielégítésében. A múlt évi kollektív szerződések eredménye, hogy a termelési feladatok megoldása mellett javultak a dolgozók munkakörülményei és szociális helyzete. A szerződésben vállalt kötelezettségek értelmében sok üzemben építettek új bölcsődét, napközi otthont, fürdőt, mosdót munkásszállást stb., vagy korszerűsítették a már meglevőket. Ahol becsületes munka folyt a kollektív szerződések pontjainak végrehajtása érdekében ott szorosabbá vált a vezetők és a dolgozók kapcsolata, megszilárdult a fegyelem, a törvényesség és a szocialista tulajdon védelme, füzekben az üzemekben van tekintélye a szerződésnek a vezetők és a dolgozók szemében. A Műszaki Gumigyár igazgatója és üzemi bizottsága például állandóan szem előtt tartja a kollektív szerződést és mindent megtesz, hogy a dolgozókkal közösen végrehajtsák a szerződés pontjait. Együttes munkájuk, erőfeszítéseik gyümölcse, hogy a múlt évben négyszer nyerték el a büszke Süzem címet valamint, hogy a III. és a IV. évnegyedben megkapták a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Az él üzem címmel járó tekintélyes pénzösszegből a legjobb dolgozók megjutalmazása mellett, jutott még bőven szociális és kulturális célokra is. Azzem vezetői arra törekszenek, hogy a kollektív szerződésben vállaltakat jóval a határidő előtt teljesítsék. A dolgozókat állandóan tájékoztatják a kötelezettségek végrehajtásáról. De véleményt, javaslatot is kértek tőlük a problémák megoldásához. Hatalmas segítőerő volt ez a vezetőknek. A Selyem- és Gyapjú árugyár leterítős részben szintén a collektív szerződésnek köszön- heti sikereit. A múlt évben háromszor díszítette üzemüket szélüzem csillag. A dolgozók • a termelékenység fokozásával, az önköltség csökkentésével ■ és a minőség javításával segítették a terv teljesítését, de ■ az üzem vezetősége sem ma■radt adósuk. Bölcsődét építettek, mégpedig nagyrészt saját erejükből. A kisgyermekes anyák szívesebben és nyugodtabban dolgoznak, tudják, hogy lelkiismeretesen gondoskodnak gyermekeikről. Az ilyen kollektív szerződésnek van becsülete, hiszen a dolgozók életkörülményeik alakulásán érzik hatékonyságát. Mindemellett a szerződés nagyon sok ütemben nem vált meg a mindennapi munka alapjává. Számos gazdasági vezető és szakszervezeti funkcionárius nem értékeli kellően ennek a fontos okmánynak a jelentőségét. Felelős ezért minden minisztérium kollégiuma és minden szakszervezet elnöksége is. A felső szervek nem foglalkoznak rendszeresen és alaposan a kollektív szerződésekkel, így az üzemekben sem érezték az állandó ellenőrzést, holott ez adott volna elsősorban segítséget a végrehajtás akadályainak leküzdéséhez. Csak azóta van némi javulás, amióta az élüzem cím elnyerésének feltételei közé is felvették a kollektív szerződés pontjainak teljesítését. De sok gazdasági vezető még most is semmibe veszi, amit vállalt. A Lenin Kohászati Művek dolgozói például évek óta egészségtelen, füstös, gázos levegőben kénytelenek dolgozni, mert a vállalat igazgatója évről évre csak ígérgeti a kollektív szerződésben az elszívóberendezések felszerelését. Az elektroacélmű elszívóberendezéséhez megkapták minden évben a beruházási összeget is, de ma sincs készen. A bugacsiszoló műhelyrészben az elszívóberendezést egy év késéssel építették meg — de rosszul, úgy, hogy nem is használhatják. Az ilyesmi csak rombolja a szerződés tekintélyét. Súlyos az üzemi bizottságok felelőssége, mert nekik a dolgozók megbízásából kellett volna harcolniuk a szerződések pontjainak teljesítéséért. A minisztériumok és a szakszervezetek gyakran nem éltek a szigorú felelősségrevonás jogával, de a SZOT elnöksége sem figyelmeztette következetesen a szakszervezeti elnökségeket a szerződések végrehajtásánál kiütközött hiányosságokra. A kötelezettségeket ott valósítják meg, ahol a dolgozók állandóan ellenőrzik, s ahol megkérdik és hasznosítják is a dolgozók véleményét. Az üzemek többségében azonban nem így van. Nem viszik bele a köztudatba a szerződés fontosságát, így azután az a dolgozók szemében közömbössé válik. Az ellenőrzés legfejlettebb formáját, a negyedévi beszámolót sem használják fel céljának megfelelően. Nem ösztönzik a dolgozókat a problémák megvitatására. Jónéhány , vállalatnál annyira nem törődnek a szerződéssel, hogy , a Munka Törvénykönyvében kötelezően előírt negyedévi beszámolókat sorozatosan elhalasztják. A Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál például a múlt évben egyetlen beszámolót sem tartottak. És , bár a felső szervek tudták ezt, senkit sem vontak felelősségre miatta. Egyoldalúvá vált sok helyütt a szerződés azért is, mert a nevelés elhanyagolása követ-keztében a dolgozók csak 1 -a szerződésben biztosított jogaikkal törődtek, azokat tartották számon. Pedig e jogok érvényesítésének elengedhe- tetlen feltétele, hogy a dolgo-zók szorgalmas, fegyelmezett munkával tegyenek eleget termelési kötelezettségeiknek, s hozzák munkájuk termelkénységét, csökkentsék önköltséget, javítsák a minséget. Persze az, hogy a dekozoknak legtöbbet nyújtó válalások teljesítését elhanyagoták, hogy számot sem adtak nem teljesített vállalások további sorsáról, sok esetben ő kedvetlenítette, elkeserített őket. Bizalmuk megrendült szerződésben. A feladat tehát most , hogy visszaállítsuk, megszilárdítsuk a szerződések tekintélyét, becsületét. Érvényt ke szerezni annak az elve, hogy a kétoldalú szerződő pontjai vezetőkre és dolgozóira egyaránt kötelezőek. A válalásokat azonban csak ott valósíthatják meg, ahol meg teremtik hozzá az előfeltételeket és becsületesen dolgoznak végrehajtásukért. Az igazgatóknak és azen bizottságoknak kötelezettégeik teljesítésével kell meg szerezniük az erkölcsi alapt ahhoz hogy a dolgozóktól megkövetelhessék: teljesítsél amit vállaltak. Állandó neveléssel és felvilágosítással irányítsák a dolgozók figyelme a szerződésekre. Segítsége nyújt ehhez a SZOT elnökségének határozata az 1955/56 évi üzemi kollektív szerződésekről. Szerényebb, de színvonal, tartalom szempontját»«, jobb szerződéseiket kell kötn A vállalásokat inkább a bels erőforrásokra kell alapozn Elengedhetetlen, hogy a dolgozókkal közösen készítsék e az új szerződéseket. Elsősorban a szakszervezetek feladata ez, de az üzem pártszervezeteknek is hathatósabb segítséget kell nyújtsniok hozzá. Az aktivisták tízezres közreműködésével kel elérnünk, hogy az új kollektív szerződések kifejezzék pártunk és kormányunk gondoskodását a dolgozó emberről .Mindennek azonban az az előfeltétele, hogy megteremtsük az életszínvonal emelésénél ayagi lehetőségét, fokozzuk a termelést és a termelékenységet, csökkentsük az önköltséget, javítsuk a minőséget A jó, tartalmas kollektív szerződés, a feladatok meghatározása és törvénybe iktatása csal kezdet. A neheze, a vállalatok teljesítése, később kezdő ok. Jól fel kell készülni, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeinek mozgósításával eredményesen hajtsák végre a pártunk III. kongresszusa által kitűzött nagyszerű feladaokat. Ehhez az is szükséges hogy minden gazdasági vezető szakszervezeti funkcionárius érzék, de a dolgozók is bízzanak a kollektív szerződés ereiben s harcoljanak végrehajásáért. Az üzemi bizottságot se csak szavakban hangoztasák, hogy a szakszervezet munka alapja a kollektív szerződés, hanem tegyék is azzé rindennapi tevékenységükkel vállalt kötelezettségek hiányolan végrehajtásával. Ellenőrizzék a minisztériumok és a szakszervezetek endszeresebben a kollektívzerződések teljesítését. Nyújtanak több, hathatósabb segítéget az igazgatóknak és az üzemi bizottságoknak a nehézségek leküzdéséhez. Járjanak el szigorúan a szerződéek megszegőivel szemben, s rá kell, sújtsanak le a törény erejével azokra, akik emmibe veszik az üzem alkotmányát. A szerződés megkötésével gyidőben mind hatalmasabb nézetekben bontakozik ki a dolgozók versenymozgalma elszabadulásunk tizedik évordulójának megünneplésére lépünk békés alkotni vágyát fejezik ki a dolgozók kimagasló eredményei. A most megkötendő kollektív szerződésekkel is segítsük győzelmre vinni ezt a nagy szocialista munkaversenyt. A népek összefogásával minden Iluiinak össziük a békét! Az Elnöki Tanács és az országgyűlés elnöksége magáévá teszi és üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását a világ népeihez és parlamentjeihez A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés elnöksége és az Országgyűlés külügyi bizottsága hétfő délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívását a világ népeihez és parlamentjeihez. Az Országgyűlés külügyi bizottsága a felhívással kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnöksége részleteiben megtárgyalt. A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, Andics Erzsébet, Nánási László és Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagjai, továbbá Horváth Márton, a külügyi bizottság tagja. Az Elnöki Tanács a határozati javaslatot elfogadta. A határozat szövege a következő: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés elnöksége őszinte örömmel üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyfontosságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdekében. Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kezdeményezésének a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor bizonyos imperialista körök az Egyesült Államok kormányával az élen arra törekednek, hogy Európában, Ázsiában és a világ más részein a már létrehozott agresszív tömböket megerősítsék és újakat szervezzenek, melyek jelentős mértékben növelik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása érdekében a háborús uszítók minden erővel fokozzák a fegyverkezési hajszát és a katonai támaszpontok kiépítését a világ minden részén. Fokozzák rágalomhadjáratukat a békeszerető népek és kormányaik ellen, annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomháborút készítenek elő, amely mérhetetlen szenvedést okozna a népeknek, bár nem kétséges, hogy egy ilyen új háború az imperialista agresszorok végső megsemmisülését vonná maga után. A magyar népet mély felháborodással tölti el a nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogy néhány állam részvételével létrehozzák a Nyugateurópai Uniónak nevezett zárt katonai tömböt és annak keretében újra feltámasszák az európai népek biztonságát veszélyeztető német militarizmust, amely az utolsó évtizedek során kétszer sodorta igazságtalan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revansvágyó német militarista körök Ausztria bekebelezésére törekszenek, új Anschlusst készítenek elő, melynek megvalósulása esetén az újjáéledő német imperializmus támadó hadserege ismét megjelenne a magyar határokon, közvetlenül fenyegetve a magyar nép békéjét és függetlenségét. A magyar nép szilárd meggyőződése, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív terveknek a végrehajtását. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya minden intézkedést megtett és a jövőben is megtesz a moszkvai értekezlet határozatainak megfelelően a német militarizmus újjáélesztésének meghiúsítására. A Magyar Népköztársaság népe békéjének és biztonságának megőrzése érdekében őszintén helyesel és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására, a béke megszilárdítására irányul, és ennek érdekében a maga részéről teljes erejével elő kívánja segíteni az európai kollektív biztonságnak, az általános leszerelésnek, az atom- és más tömegpusztító fegyverek eltiltásának megvalósítását. A magyar nép nagy nyomatékkal juttatta mindezt kifejezésre most befejeződött IV. békekongresszusán is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és az Országgyűlés elnökségének meggyőződése szerint a világ békéjének megőrzése céljából valamennyi ország népének ma inkább, mint valaha, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző, nagy és kis államok közötti kapcsolatokat a népek baráti együttműködésének elvére alapozzák. Mindennek elengedhetetlen követelménye egymás területi sértetlenségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés elvének alkalmazása. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés elnöksége magáévá teszi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslatát, hogy valamennyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és megszilárdításának felelősségét, tegye lehetővé a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését, a parlamenti küldöttségek cseréjét, a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdítása érdekében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés elnöksége a magyar nép békéjének és függetlenségének biztosítását következetesen szem előtt tartva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatainak szellemében mindent meg fog tenni, hogy szorosabbá tegye és kiszélesítse kapcsolatait más népek törvényhozó testületeivel és ezzel tevékenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához. felszabadulási serlegén felvő verseny élenjárói a könnyűiparban és a közlekedés területén Legutóbbi értékelés szerint a versenyben eddig elért eredményeik alapján a gyapjúiparban élenjár a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár, a Magyar Gyapjúmosó- és Finomprsztógyár, a Magyar Posztógyár és a Soproni Fésűsfonó. Elmaradtak a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár dolgozói. A ruhaiparban a Minőségi Kabátgyár került az első helyre. A pamutiparban a következő sorrend alakult ki: 1. Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár, 2. Újpesti Céragyár, 3. Goldberger Textilművek. Az elmaradók között van a Sortex, a Pamuttextilművek és a Coloritgyár. A rövidáruipar élenjárói: a Rico Kötszerművek és a Lőrinci Szalag- és Csipkegyár. A len-kenderiparban a fonodák között első helyezett a Budapesti Lenfonógyár, 2. a Szegedi Kanderfonó. A szövedék között a Csillaghegyi Lenárugyár és a Győri Lenszövő vezet. A kötszövő iparban első a Budapesti Harisnyagyár. Utána következnek: Váci Kötöttárugyár, Selyem- és Gyapjúárugyár, a Magyaróvári Kötöttárugyár. A Pesterzsébeti Kötöttárugyár dolgozói 91,1 százalékos tervteljesítésükkel lemaradtak. A nyomdaiparban a Révai Nyomda, a Globus és az Állami Nyomdák kerültek az élre. A papíriparban első a Csepeli Papírgyár, 2. a Kartonlemezgyár, 3. a Lábatlani Papírgyár. A papírfeldolgozó üzemek versenyében eddig győztes a Csomagolóanyaggyár, 2. a Budai Dobozgyár, 3. a Vegypapírgyár. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium értékelése szerint a felszabadulási serlegért folyó versenyben jelenleg a következő helyezés alakult ki: A hajózás területén 1. a MAHART forgalmi részlege. Az autóiparban a MÁVAUT autóbusz főműhely vezet. A teherautófuvarozás területén a 63-as számú Autóközlekedési Vállalat került az első helyre. A szállítmányozásnál a bajai BELSPED Vállalat, az útfenntartás területén pedig az Egri Útfenntartó Vállalat az első. Az építés terén első helyezett a Közlekedésépítő Vállalat, a tervezésnél pedig az Út-Vasút Tervező Vállalat. Hétfőn megkezdték a második gépegység elektromos szerelését a Borsodi Hőerőműben A Borsodi Hőerőmű II-es gépegységénél már befejezték a kazán szárító-fűtését. A német Spitzmüller szerelőbrigád felszerelte a kazán műszertábláját. Az Április 4 Gépgyár dolgozói végeztek az élőmelegítők szerelésével. Hétfőn elkezdték a I1-es turbina elektromos berendezésének szerelését is. Infravörös sugarakkal szárítják a csőbútorokat A székesfehérvári Megmunkáló- és Kovácsoló Vállalat nagy mennyiségben készíti a festett csőbútorokat. A festés utáni szárítás mindezideig nyolc napot vett igénybe. A vállalat műszaki vezetői infravörös szárítási eljárást vezettek be az üzemnél. Az új eljárással 30—35 percre csökkent az előbbi nyolcnapos szárítási idő. Lényegesen csökkent az infravörös sugarak alkalmazásával az önköltség is. Mindössze 18—25 fillérbe kerül az egy-egy csőegy szárításához felhasznált villamosemergia.