Népszava, 1955. március (83. évfolyam, 50-76. sz.)

1955-03-30 / 75. szám

Éljen és erősödjék a Szovjetunió vezette 900 milliós legyőzhetetlen béketábor! Kínai kormányküldöttség­ indult Magyarországra Hétfőn repülőgépen Magyar-­csín, a Kínai Népköztársaság országra indult a kínai kor­ magyarországi nagykövete (okr­mányküldöttség, amely Ma­ jelenleg Magyarországon Ma­­­gyarország felszabadulásának tűzkedik) és mások, tizedik évfordulójára látogat­ó küldöttséget a repülőté­ri Budapestre. A küldöttség­ben Csang Li-fu, az Állam­vezetője Teng Cu-huj minisz-­tanács helyettes főtitkára, terelnökhelyettes, tagjai: Jang Szkladán Ágoston magyar Hszien-tung földművelésügyi nagykövet és mások búcsúz­miniszterhelyettes, He Dej- tatták. (MTI) A Francia Kommunista Párt nyilatkozata a párizsi szerződések ratifikálásáról Az Union Francaise d’Infor­­mation közli a Francia Kom­munista Párt nyilatkozatát a francia köztársasági tanács döntésével kapcsolatban. A nyilatkozat a többi közt meg­állapítja: A francia nép elég erős ah­hoz, hogy meghátrálásra bírja az imperialistákat, a hábo­rús uszítókat, mert a Szovjet­uniónak a békét és a nemzet­közi enyhülést célzó politiká­jára támaszkodik, és harcos együttműködést épít ki min­den ország, különösen Német­ország dolgozóival, akik nem kérnek a felfegyverzésből és a háborúból. Franciaország népe bízik e harc sikerében, mert tudja, hogy ma már nem va­gyunk abban a helyzetben, amelyben 1933-ban voltunk. Az erőviszonyok lényegesen megváltoztak mind Francia­­országban, mind nemzetközi téren, mégpedig a béke és a demokrácia erői javára. Fran­ciaországban a népi harc ma már hatalmas méretű és még jobban erősödni fog. Az ország népe április 4-re készül Budapest ünnepi köntöst ölt felszabadulásunk tizedik év­fordulójára. A Sztálin téren zászlóerdő fogadja a felvonuló­kat. A téren nyolc hatalmas tabló mutatja be a tíz eszten­dő gazdag eredményeit. A fel­vonulási útvonalakat több mint 240 hatalmas vörös lo­bogó és nemzetiszínű zászló díszíti. Marx, Engels, Lenin, Sztálin és a magyar történe­lem nagyjainak arcképei mel­lett hazánk, a Szovjetunió, a népi demokratikus országok vezetőinek, a tőkés országok­ban a szabadságért küzdő kommunista pártok vezetői­nek arcképei is — mintegy 300 nagy kép — ott lesznek az útvonalakon. A középületek ünnepi díszbe k­öltöznek, a la­kóházakat is feldíszítik. Este a főváros ünnepi fényárban ragyog majd. Kivilágítják a gellérthegyi Szabadság-szob­rot, a szovjet hősi emlékmű­veket, a Citadellát, a Lánchi­dat, Vajdahunyad várát, a jánoshegyi kilátótornyot, a Halászbástyát, az Országhá­zat, számos szobrot, műemlé­ket. Az ünnepi évfordulón több mint egymillió gyertya­fény ragyogja be a főváros épületeit, szobrait, műemlé­keit. A budapesti dolgozók lelke­sen készülnek az április 4-i felvonulásra. A XI. kerületben élénk verseny folyik az üze­mek között. Az az üzem ha­lad ugyanis a menet élén, amely a felszabadulási ver­senyben a legjobb eredményt érte el. Eddig az Április 4 Gépgyár látszik a legesélye­sebbnek. A XII. kerület ápri­lis 4-i felvonulásában a Mi­nisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját kétszer is elnyert Magyar Optikai Művek népes csoportja halad a dolgozók élén. A kerület vállalatai, in­tézményei április 2-án tartják a felszabadulási ünnepségeket. Nagyszabású ünnepségek lesznek vidéken is. Heves me­gyében a nagy ünnep előesté­jén a községekben és a váro­sokban lampionos felvonulá­sokat tartanak, hálatüzet gyúj­tanak. A megyei DISZ-bizott­­ság nagyszabású ifjúsági bé­ketalálkozót rendez a Kéke­sen. Somogy megyében is nagy előkészületek folynak április 4 méltó megünneplésé­re. Kaposvárott egésznapos ünnepségek lesznek. Szerepel­nek itt a megye legjobb mű­vészeti együttesei, megrende­zik az első somogyi népvise­leti bált. Kecskeméten az év­fordulót felvonulással, kato­nai díszszemlével ünnepüik. A felvonulás után megkoszo­rúzzák a szovjet hősök emlék­műveit. A megyei könyvtár az évforduló alkalmából ünnepi könyvkiállítást rendez. Fel kell lépni az iskolai mulasztások ellen! Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Kiss Gyula oktatásügyi mi­niszterhelyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda mun­katársának az iskolai mulasz­tásokról. Hangoztatta, hogy az általános iskolákban a mulasztások száma kü­lönösen ősszel és tavasszal jelentősen emelkedik, ami egyben azt is mutatja, hogy ez elsősorban a mezőgada­­sági vidékek problémája. Egyes szülők még mindig nem látják kellően az általános is­kolai oktatás jelentőségét. Pedig népi demokratikus álla­munk az 1951. évi 15. számú törvényerejű rendeletben a kérdés fontosságának megfe­lelően külön is szabályozta az iskolába járást. A mulasztások sokszor szülői önzésből is fa­kadnak. Mindig akad a ház körül munka, »végezze csak azt el a gyermek, az iskolát máskor is megtalálja«. Az így gondolkodó szülők gyermekei azután rendszertelenül járnak iskolába. A sok mulasztás miatt az is előfordul, hogy a gyermekek osztályt ismétel­nek.­­ Míg ezelőtt két évvel a mulasztás, lemorzsolódás elleni harc egyik fő kérdése volt mi­nisztériumunknak, a tömeg­szervezeteknek, a nevelő tes­tületeknek, az úttörő szerve­zeteknek, addig ma ezt nem lehet elmondani. Erejét veszí­tette az az egészséges, orszá­gos mozgalom is, amely felka­rolta a mulasztás, lemorzsoló­dás elleni harcot. Akad olyan község, ahol a tanácsok nép­szerűtlen feladatnak tekintik az igazolatlanul mulasztó ta­nulók szüleivel szemben a megfelelő fellépést. Elfogadják a szülőknek a múltból vissza­maradt helytelen vélekedését: »Apám se, én magam sem jár­tam ki a hatodik osztályt, mégis elboldogulok«, »Olyan nagy gyerek ne üljön már padban, hanem dolgozzon meg a kenyeréért«. Az ilyen véle­kedéseknek megvan azután a következményük: a sarkadi járásban 82, a hatvaniban 119 tanuló az első félév egyetlen napján sem volt az iskolában. Nyíracsádon, Vésztőn és még több helyen sem a törvény ér­telmében jár el a tanács. Még olyan helyek is akadnak, ahol elhanyagolják a tankötelesek évenkénti áprilisi összeírását is.­­ A minisztériumnak job­ban kell biztosítani az is­koláztatási törvény meg­tartását. Ennél a munká­nál a lehető legnagyobb segítséget kell adni a ta­nácsoknak. Alaposan és jól meg kell szer­vezni az áprilisban sorra­­kerülő új tankötelesek, az első osztályba lépő gyermekek ösz­­szeírását. Nem maradhat ki egyetlen hatéves gyermek sem az összeírásból. Vissza kell térnünk az évekkel ezelőtt jól bevált módszerekhez. Országos mozgalommá tesszük a mu­lasztás, a lemorzsolódás elleni harcot — fejezte be nyilatko­zatát Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes. Hazautazott Moszkvából a magyar szakszervezeti küldöttség A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghí­vására három hétig a Szov­jetunióban tartózkodott egy magyar szakszervezeti küldött­ség, élén Vincze Józseffel, a SZOT társadalombiztosítási főosztályának vezetőjével. A küldöttség tanulmányoz­ta a szovjet szakszervezetek munkáját az állami társada­lombiztosítás vonalán, elláto­gatott Moszkva és Leningrád több ipari üzemébe és kultúr­intézményébe. A magyar szak­­szervezetek képviselői néhány napot töltöttek Szocsiban, ahol megtekintették a szak­­szervezeti üdülőket és megis­merkedtek a dolgozók üdülte­tésének és gyógykezelésének megszervezésével. A magyar szakszervezeti küldöttség március 29-én re­pülőgépen hazautazott. A vnu­­kovói repülőtéren búcsúztatá­sukra megjelentek a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának felelős munkatársai. Albániába utazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnökségének meghívására március 29-én Albániába utazott a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának kül­döttsége. A küldöttség tagjai: M. P. Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnökhelyettese, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke (a kül­döttség vezetője), T. I. Arhi­pova és M. M. Alijev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldötte. Ötödik napja tart a londoni nyomdászsztrájk Kedden már ötödik napja tart a londoni nyomdák elek­trotechnikusainak és gépészei­nek sztrájkja. A sztrájk már­cius 25-én kezdődött és azóta Londonban egyetlen lapot sem nyomtattak ki, pedig itt jele­nik meg Anglia tíz legnagyobb reggeli lapja, továbbá három esti és tizenegy vasárnapi lap. A sztrájk oka az, hogy a laptulajdonosok nem voltak hajlandók eleget tenni a mun­kások béremelési követelésé­nek.­­ Az Albán Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya elhatá­rozta, hogy nagykövetségi rangra emeli berlini, illetve tiranai követségét és rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követet cserél. Haag, osztrák kancellár április ligász Moszkvába utazik Az AFP jelenti: A kedd dél­előtt tartott osztrák miniszter­­tanács után hivatalos kom­münikét adtak ki Julius Raab kancellár moszkvai útjával kapcsolatban. A közlemény ki­jelenti: »Abban a szovjet vá­laszban, amelyet Molotov szov­jet külügyminiszter adott Norbert Bischoffnak, Ausztria moszkvai nagykövetének, a Szovjetunió hivatalosan meg­hívta Raab kancellárt és az A Neue Tageszeitung meg­állapítja, hogy egyes nyugati fővárosokban észrevehetően nyugtalanságot keltett Raab kancellár moszkvai meghí­vása. Az Arbeiter Zeitung Bulga­­nyin nyilatkozatát kommen­tálva megállapítja: »Ami az osztrák kormány több más tagját, látogassanak el Moszk­vába. A minisztertanács elfo­gadta ezt a meghívást. Julius Raab kancellár, Adolf Schärf alkancellár, Leopold Figl kül­ügyminiszter és Bruno Kreisky külügyi államtitkár április 11-én utazik Moszkvába. Az osztrák kormányküldöttség kí­séretét a legközelebbi napok­ban állítják össze.A osztrák kérdést illeti, kormá­nyunk világosan kijelentette, hogy véleménye szerint csak akkor van kilátás a sikerre, ha az osztrák kérdést elkülö­nítve vitatják meg.« A Salzburger Nachrichten című amerikabarát lap azt írja, hogy »az amerikai kül­ügyminisztérium álláspontja még nem világos... Dulles amerikai külügyminiszter munkatársaival megbeszélést folytatott Molotov és Bischoff tárgyalásairól, valamint Raab moszkvai meghívásáról. Az amerikai külügyminisztérium beismeri, hogy Molotov feb­ruár 4-i beszéde óta Wash­ington helyzete igen kényessé vált­. Az österreichische Volks­stimme »Moszkvai utazás« című vezércikkében rámutat arra, hogy az Egyesült Álla­mok továbbra is nyomást gya­korol az osztrák kormányra és így próbálja megakadályozni az osztrák államszerződés meg­kötését. Az osztrák közvéle­mény azonban elvárja a kor­mánytól, hogy nem támogatja tovább az »erő politikáját« és megvédi Ausztria nemzeti ér­dekeit. Az osztrák sajtó a küszöbön álló tárgyalásokról „Nagysúlyú bizonyíték Moszkvának a nemzetközi feszültség enyhítését célzó törekvésére“ Nyugati sajtóvisszhangok Bulganyin nyilatkozatára NEW YORK Egyes amerikai sajtóorgánu­mok hangsúlyozzák, milyen nagy nemzetközi jelentőséggel bír N. A. Bulganyin válasza a TASZSZ tudósítójának kérdé­sére. A United Press hírügy­nökség Bulganyin nyilatkoza­tát »nagy jelentőségű deklará­ciónak« nevezi, »amely a szov­jet politika jelenlegi hajlé­konyságát mutatja«. »Ezt a szovjet lépést — állapítja meg a hírügynökség — nagy súlyú bizonyítéknak tekintik a moszkvai kormánynak a nem­zetközi feszültség enyhítését célzó törekvésére.­ Egész sor amerikai politikus és szemleíró azonban csökken­teni próbálja Bulganyin nyi­latkozatának jelentőségét, így a New York Times szerkesz­tőségi cikkében Bulganyin nyi­latkozatában »manővert« lát. PÁRIZS A lapok kivétel­­nélkül nagy nemzetközi jelentőséget tulaj­donítanak a nyilatkozatnak. A Figaro hangsúlyozza, hogy Buiganyin nyilatkozata »ked­vező benyomást« keltett Pá­rizsban. Ugyanakkor egyes burzsoá lapok úgy próbálják beállítani a dolgot, hogy Buiganyin nyi­latkozata szinte a párizsi egyezmények ratifikációjának eredménye. Egyes burzsoá szemleírók ehhez hasonló ferde nézeteit megcáfolja a jobboldali Aurore című lap szemleírója. Ez leszö­gezi, hogy a szovjet külpoli­tika vezetői­­sohasem mond­ták azt, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálása után a Szovjetunió nem lesz hajlandó tárgyalni a Nyugat képviselői­vel. BERLIN A Die Welt című nyugat­­németországi lap párizsi jelen­tésében közölte Pinay francia külügyminiszternek a lap tu­dósítója előtt tett nyilatkoza­tát. A jelentés hangsúlyozza, Pinay lehetségesnek tartja, hogy az idén júniusban újabb nagyhatalmi értekezletet tart­sanak. A lap egyúttal idézi Pinay állásfoglalását Bulganyin nyi­latkozatával kapcsolatban. Pi­­nay kijelentette, a nyugati ha­talmak hamarosan érintke­zésbe lépnek egymással, hogy megvitassák Bulganyin nyilat­kozatát. Befejezte tanácskozását a Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetségének vezetősége A Mezőgazdasági és Erdő­­gazdasági Dolgozók Nemzet­közi Szakmai Szövetségének vezetősége kedden a MEDOSZ székházban befejezte tanács­kozását. A vezetőségi ülés határoza­tot fogadott el a Szakszerve­zeti Világszövetség főtanácsá­nak 1954 decemberi varsói ülésszakán hozott határozatok végrehajtásáról, valamint a munkaügyi törvények alkal­mazásáról. Másik határozata a Szakszervezeti Jogok Alapok­mányának megvalósításáért folytatott harcra mozgósítja a világ mezőgazdasági és erdé­szeti dolgozóit. A vezetőségi ülés felhívással fordult a világ összes mező­­gazdasági és erdészeti dolgo­zóihoz: minden eszközzel tá­mogassák az 1955 májusában Helsinkiben összeülő béke-vi­­lágtalálk­ozó előkészítését és vegyenek részt munkájában. Ugyancsak felszólította a ve­zetőségi ülés Európa mezőgaz­dasági és erdészeti dolgozóit, hogy részvételükkel támogas­sák az európai dolgozóknak 1955 áprilisában Lipcsében, a nyugatnémet új­raf­elf­egy­vérzés elleni tiltakozás jegyében tar­tandó konferenciáját. Végül a vezetőségi ülés meghallgatta a számvizsgáló bizottság jelentését, s ezzel be­fejezte tanácskozását. A Pravda tudósítójának beszélgetése Joliot-Curie professzorral Joliot-Curie professzor, a nagytekintélyű atommagfi­zikus, a Béke-Világtanács el­nöke a College de France­­beli dolgozószobájában fogad­ta a Pravda tudósítóit. Joliot- Curie a College de France atommagfizikai és kémiai la­boratóriumát vezeti és immá­ron 18 esztendeje tart e kér­désekről előadásokat, neveli a tudományos kádereket. Szilárdan hiszem — mon­dotta Joliot-Curie —, hogy az atomerő hatalmas szolgála­tot tesz az emberiségnek, ha békés célokra alkalmazzák. Annál inkább nyugtalanít­ják a tudóst olyan emberek tervei, akik ezt a hatalmas energiaforrást nem az alkotás céljaira, hanem az anyagi ér­tékek rombolásának és az em­berek irtásának céljaira akar­ják felhasználni. A Béke­ Világtanács bécsi felhívásában hangoztatja, hogy meg kell semmisíteni az atomfegyverkészleteket és so­ha többé nem szabad atom­fegyvert gyártani. Ez a felhí­vás máris mindenütt nagy tá­mogatásra talált — mondja Joliot­ Curie. Meggyőződésem, hogy nem lesz csekélyebb a szerepe, mint a nevezetes 1950. évi stockholmi felhívásnak. S ami fontos: sok atomtudós, aki távol áll tőlünk vagy ta­lán ideológiai ellenfelünk is, most egyetért velünk. §4 Ismeretes, hogy a párizsi egyezmények hívei minden­képp úgy igyekszenek feltün­tetni a dolgot, mintha ezek az egyezmények kellő »biztosí­tékul« szolgálnának és mint­ha az egyezmények alapján azt lehetne gondolni, hogy az újjászülető Wehrmacht nem használhatja az atombombá­kat és egyéb tömegpusztító fegyvereket. Ez hazugság — mondja éle­sen Joliot-Curie. Ha alaposabban megnézzük a párizsi egyezmények meg­felelő cikkelyeit, kiderül, hogy Adenauer és tábornokai a legnagyobb mértékben el­láthatják magukat atombom­bákkal és fel is használhatják azokat. Ez a fődolog. A többi, amit ezekben az egyezmények­ben olvashatunk, mind csak porhintés... Joliot-Curie átlapozza a maga szerkesztette összehason­lító táblázatot, egymás után elemzi a cikkelyeket. A 3. számú jegyzőkönyv ezt a hangzatos címet viseli: »A fegyverzet ellenőrzése« — mondja. — Rendszerint első­sorban erre hivatkoznak azok, akik azt állítják, a párizsi egyezmények lehetetlenné te­szik Nyugat-Németországnak, hogy tömegpusztító fegyvert gyártson és azt használhassa. De miről van itt szó valójá­ban? Figyeljünk mindenekelőtt a jegyzőkönyv 1. cikkelyére. Azt olvashatjuk benne, hogy »a magas szerződő felek egyetértenek« (!) Adenauer 1954. október 3-i nyilatkoza­tával, amely szerint Nyugat- Németország kötelezettséget vállal, hogy nem gyárt »saját (!) területén« atom-, bioló­giai vagy vegyifegyvert. Szó sincs itt az ilyen fegyver gyártásának eltiltásáról. Ade­nauer egyszerűen ígéretet tett, szövetségesei pedig tudo­másul vették ezt. Másodszor: Adenauer Nyu­gat-Német­ország területére korlátozta ígéretét. Ez tehát azt jelenti, hogy másutt, pél­dául Japánban vagy Portugá­liában, ahol vannak uránérc­készletek, joga van tömeg­­pusztító fegyvert gyártani. Harmadszor: Szó sincs itt arról, hogy megtiltják az atomfegyvernek Nyugat-Né­­metországba való bevitelét. Ez azt jelenti, hogy Adenauer akadálytalanul vihet be atom-, biológiai és vegyifegyvert pél­dául az Egyesült Államokból és felfegyverezheti azzal had­seregét. Negyedszer: E cikkely szö­vege egyáltalán nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Nyu­­gat-Németország szövetsége­sei egy szép napon módosít­ják az Adenauer nyilatkoza­tával való »egyetértésüket« és azt mondják neki: »A hely­zet megváltozott, úgy véljük, eljött az ideje, hogy Nyugat- Németországban is megkez­dődjék az atomfegyver gyár­tása.« Ez esetben Franciaor­szág nem mondhat »nem«-et, hiszen egyszerűen nem is tö­rődnek majd vele. A továbbiakban Joliot-Curie hasonló részletességgel tag­lalta a jegyzőkönyv második cikkelyét, amely a nagy ható­­távolságú rakétalövedékek, szárnyasbombák és egyéb legmodernebb fegyverfajták gyártásáról szól, valamint a 4. számú jegyzőkönyvet, amely ezt a hangzatos címet viseli: »A Nyugateurópai Unió fegyverzetellenőrzési szerve.« Mindkét kérdésről pontról pontra bebizonyítja, hogy ugyanolyan tudatosan félre­vezetőért, mint a 3. számú jegyzőkönyv. Joliot-Curie a Pravda tudósítóival folytatott beszélgetését ezzel fejezte be: — Igyekszem az egyezmé­nyek betűit követni, azaz ab­ból a feltételezésből indulok ki, hogy az egyezményeket megtartják — mondotta. — Amint látják, az egyez­mények még ebben az esetben is lehetővé teszik Nyugat- Németországnak, hogy minden tömegpusztító fegyverrel, az atomfegyverrel is felfegyve­rezzék. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a párizsi egyezmények korlátlan lehe­tőséget nyújtanak Adenauer­­nak arra, hogy kerülő utakra lépjen. Joliot-Curie így fejezi be: — A német militarizmus újjáteremtése és az atomhábo­rú előkészületei elleni harc minden jóakarata ember be­csületbeli ügye. NÉPSZAVA 31955. március 30, szerz­e

Next