Népszava, 1955. március (83. évfolyam, 50-76. sz.)

1955-03-01 / 50. szám

,,Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye, győzni fog“ Befejeződött a IV. magyar békekongresszus Vasárnap folytatta tanácskozását a IV. magyar békekongresszus. A jelölőbizottság tagjait választották meg elsőnek, majd Gál Ferencné Csongrád megyei, Nyitrai László Heves megyei dolgozó paraszt és özv. Kovács Jánosné, a Szolnoki Járműjavító dolgozója után Káldy Zoltán pécsi evangélikus esperes szólalt fel, hangoztatva: az evangélikus egyház hívői tudják, nem elég nemet mondani a hidrogénbombára és a német militarizmusra. Igenre van szükség a békéért való munkálkodás terén. Josef Lukacevic szlovák építésügyi megbízott a csehszlovák békeharcosok nevében köszöntötte a kongresszust magyar nyelven. Meleg szavakkal beszélt a két nép őszinte és meghitt barátságáról, s arról, hogy a béketábor és a szocializmus eszméje összehozta a két szomszéd népet. Ezután Esze Gábor tarpai parasztember, Esze Tamás és Bajcsy-Zsálinszky Endre falujának békeharcosa tett ígéretet: »Termelünk,mert tudjuk, hogy minden szem gabona Dr. Kolta Ferenc, a Pécsi Pedagógiai Főiskola docense után Szabó István altábornagy, az Országos Béketanács elnökségének tagja szólalt fel néphadseregünk képviseletében. Hangoztatta: a mi békeszeretetünk és békeakaratunk egy pillanatra sem jelent kiszolgáltatottságot és védtelenséget. Ezért hozta létre pártunk és államunk népünk szeretett gyermekét, a magyar néphadsereget. A béke megvédéséhez olyan erő is kell, amely fékentartja s ha szükséges, mégis semmisíti a népek békéjére és szabadságára törő agresszorokat. A továbbiakban beszélt honvédelmünk kiapadhatatlan forrásairól, népünk hazaszeretetéről, erkölcsi, politikai egységéről, növekvő gazdasági Vörös Béla győri és Tóth János zalaistvándi küldött után Lukács György, a Békevilágtanács tagja mondott beszámolót az értelmiségi bizottság munkájáról. Hangoztatta, hogy a békeharc sikeréhez az értelmiség aktív szerepére is szükség van. Rámutatott arra, hogy egyesek úgy vélekednek: a háború és béke kérdése államok, kormányok, tömegek dolga, amelyben egy ember nem számít. Ez a nézet mélységesen téves, mert egyes embereknek is nagy jelentősége lehet a tömegek mozgalmának felkeltésében. Utalt Rosa Luxemburg, Liebknecht, Zala, Fucsik magatartásának hatalmas hatására, s hangsúlyozta: nagy felelősség nyugszik minden értelmeségűnek, vállán, önmaga, nemzete és az egész világ előtt. Setét Mátyásné hetényegyházi dolgozó parasztasszony és dr. Kisbán Jenő tatabányai kórházi főorvos után Tolnay Klári Kossuth-díjas színművésznő, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze szólalt fel. — A művész akkor szolgálja leghívebben hazáját, ha minden képességével a béke védelmét hirdeti — mondotta. Bakoskőházi György Nógrád megyei bányász, Bellik István aszódi járási béketitkár beszélt azután, majd Maria Bonus román költőnő, a román békeharcosok küldötte beszélt a román nép békeakaratáról, országaink örök barátságáról. Az európai népek saját bőrükön tapasztalták, mit jelent a német militarizmus. Lankadatlanul újra és újra felhívjuk az egész világ figyelmét arra, a békét erősíti".« Jenei Lajos, a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas olvasztája Diósgyőr hatalmas fejlődéséről beszélt s ismertette a Lenin Művek békehetének sikereit A koreai nép üdvözlete Sümegi János szécsényi dolgozó paraszt után Kim Gi Szu, a koreai nép küldötte köszöntötte magyar nyelven a kongresszust: »Kívánom, hogy a békeszerető magyar nép erősítse, fejlessze tovább gazdag országát, s arasson újabb ragyogó sikereket az emberiség életének megmentéséért vívott harcban.« Kim Gi Szu átadta a kongresszusnak a Koreai Béketanács zászlaját. Kovács Pál, a kardvívás olimpiai és világbajnoka beszélt sportéletünk háborús veszteségeiről. »Sportolni is csak békében lehet és mi a sportpályákon, a sport küzdőterén kívánjuk erőinket más országok sportolóival összemérni, nem pedig véres háborúban!« Pocman Herman Vas megyei küldött községe magyar- és németajkú lakosainak aláírását adta át, erejéről, valamint a Szovjetunió és a testvéri népi demokráciák iránt érzett szeretettről. Majd így folytatta: szakadatlanul munkálkodnunk kell azon, hogy hazánk gazdasági erejét növeljük. Ezért is kell a helyes arányok figyelembevételével továbbfejlesztenünk nehéziparunkat, amely a mezőgazdasági termelés növelésének, az életszínvonal emelésének, s nem utolsósorban honvédelmünk erősítésének alapvető feltétele. Felszólalását így fejezte be: tudja meg minden magyar dolgozó, a magyar nép hű fiai, a magyar néphadsereg katonái mindenütt ott lesznek, ahol a nemzet legdrágább s kincsének, a szabadságnak megvédéséről van szó, hogy a német militarizmus fejlesztése halálosan veszélyezteti az emberek otthonainak nyugalmát, a gyermekek életét. Naxim Hikmet felszólalása Rozsnyai Mihály, a gádoros Gerő termelőszövetkezet tagja után nagy taps közepette lépett az emelvényre Nazim Hikmet nemzetközi békedíjas török költő. — Törökország népe békét akar, barátságban akar élni minden szomszédjával és a világ valamennyi népével együttműködve meg akarja védeni a békét, harcol a nemzeti függetlenségért — mondotta. Majd így folytatta: — Szeretném, ha a magyar nép, amely olyan csodálatos dalokkal ajándékozta meg a világot, s most újabb dalokat teremtene, olyanokat, amelyek az atombomba és a német felfegyverzés ellen mozgósítanak, amelyek a gyűlöletet és az élet szeretetét sugározzák a hálái ellen. Mészáros Ági Kossuthdíjas kiváló művész Nazim Hikmet Halott kislány című versét mondotta el ezután, majd Pribék Istvánné, az MNDSZ Veszprém megyei elnöke, Havasi Lászlóné, a veszprémi városi békebizottság titkára és dr. Kulka Hugó érdemes orvos, a tapolcai járási békebizottság elnöke szólalt fel. Ezután Imázs Eszkandri iráni küldött hangsúlyozta, hogy valamennyien egyesülve megnyerjük az emberiség nagy csatáját a pusztulás, a halál, a nyomor és a sötétség erőivel szemben. tét, alattomos készülődését. Ha jelfegy vérzik Nyugat-Németországot, mi sem maradunk tétlenül és a magyar munkásosztály a világ békeszerető népeivel megtalálja a módját, hogy az imperialista tervekre méltó módon adjon választ. Befejezésül hangoztatta, hogy munkásosztályunk örömmel üdvözli a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására irányuló kezdeményezését, a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívását. Munkásosztályunk magáévá tette a Szakszervezeti Világszövetség felhívásét: március 10 legyen a párizsi egyezmények és a német militarizmus újjáélesztése elleni harc napja. Sályi István, a miskolci Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyetem rektora, a Hazafias Népfront országos tanácsa nevében szólalt fel, hangoztatva, hogy a népfront a becsületes embereknek azokra a millióira támaszkodik, akik ma azért építik Inotát, Sztálinvárost, Komlót vagy Kazincbarcikát, hogy utódaik tovább építhessék ezeket; azokra a milliókra, akik a pusztulás, a rombolás démonával szembe állítják a maguk törhetetlen meggyőződését. Kovács Imre, Somogy megyei küldött után Ferdinand Schattauer mérnök, osztrák békeharcos szólalt fel, elmondotta, hogyan igyekeznek Ausztriát az imperialisták a háború előkészítésébe bevonni s hangoztatta: Ausztria népéből nem lesz ágyútöltelék. Paul Robeson üzenete Barabás Tibor Kossuth-díjas író volt a délelőtti ülés utolsó felszólalója. A déli szünet után az elnök közölte, hogy Paul Robeson, a világhírű amerikai békeharcos magnetofon-szalagon angol és magyar nyelvű üzenetet küldött a kongresszusnak. Üzenetében Paul Robeson a többi között reményét fejezte ki, hogy nemsokára eljön a nap, amely lehetővé teszi számára, hogy együtt ünnepelje a tartós békét és barátságot a magyar néppel s a világ minden nemzetével.. Ezután a kongreszszus meleg ünneplésétől kísérve csendültek fel a magnetofon-szalagról magyar nyelven az amerikai békeharcos által énekelt magyar dalok. Fülöp István zombai termelőszövetkezeti elnök a Tolna megyei magyar és német dolgozó parasztok békevágyát tolmácsolta. Győri Elemér dunántúli református püspök hangoztatta: nem azért küzdünk a békéért, mintha félnénk, hanem azért, mert szeretjük az embert és az emberiséget, hazánkat, népünket és minden népet. Greilich Ferenc soltvadkerti dolgozó paraszt, dr. Kovács István, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Nasza Imre sztálinvárosi főolvasztár, Bácsi Jánosné füzesabonyi parasztasszony, dr. Frankl Zoltán Koreában járt orvos, Takács Istvánné, a Rákosi Művek munkásnője és Csohány Gabriella költőnő szólalt fel ezután, majd az ifjúság küldöttsége vonult be s köszöntötte a kongresszust. Budapest DISZ- fiataljainak üdvözletét Gazdik István, a MÁVAG ifjúmunkása adta át. Ezután dr. Pesti László tett javaslatot az Országos Béketanács megválasztandó tagjaira, majd Bugár Jánosné felolvasta a IV. magyar békekongresszus felhívását. A IV. magyar békekongresszuson Sőtér István író mondott zárszót. A kongresszus a Szózat hangjaival ért véget. Megválasztották az Országos Béketanács elnökségének vezetőit Az Országos Béketanács elnökségének tagjai Benke Valéria, a Magyar Rádió Hivatal elnöke javaslatára megválasztották az elnökség tisztségviselőit. Elnök Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, alelnök Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes és Nánási László, a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja, titkár Bugár Jánosné lett. Szabó István altábornagy felszólalása Lukács György beszámolója Mekis József, a SZOT elnöke az üzemi békemozgalomról Mekis József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke az üzemi békemozgalommal foglalkozó bizottság munkájáról számolt be. — A békebizottságok munkájában tapasztalt hibák ellenére kijelenthetjük — mondotta —, hogy békebizottságaink jó munkát végeztek s felvilágosító szavukkal eljutottak azokhoz a dolgozókhoz is, akik egyébként a politikától távol éltek. Feladatunk, hogy a békebizottságokat tovább erősítsük. A békeharc sikeréhez elengedhetetlenül szükséges — folytatta —, hogy az üzemi békemozgalom együttműködjék a munkásosztály legnagyobb, legszélesebb tömegszervezetével, a szakszervezettel. Ennek az együttműködésnek megvan minden feltétele. A magyar munkásosztály szilárdan a béke ügye mellett áll — folytatta Mekis József —, a béke megvédésének eltökélt szándéka azonban nem jelenti azt, hogy tétlenül nézzük a béke ellenségeinek s. A IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatók újra feltámasztják Nyugat-Németországban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatók még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtettük és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztrájkokkal adják tudtára a háborús gyújtogatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirobbanthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállásunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy háborúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Németországról akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott, milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békeharcosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven valóság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békeszerető emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadságunk védelme és békénk védelme egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad életünk születésének tizedik évfordulójára készülve fogadják meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben,józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük tazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében, készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotó- munkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjetunió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele sohasoha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hűt fiának összefogásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. Aláírták az 1955. évi szovjet-magyar áruszállítási jegyzőkönyvet A szovjet külkereskedelmi minisztérium és a magyar kereskedelmi küldöttség között lefolyt kereskedelmi tárgyalások sikeresen befejeződtek. Február 26-án Moszkvában jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti 1955. évi kölcsönös áruszállításokról. A Szovjetunió gyapotot, kokszot, vasércet, vasötvözeteket, faanyagot, műtrágyát, ipari felszerelést, mezőgazdasági gépeket, csapágyakat és a magyar népgazdaság számára szükséges egyéb árukat szállít Magyarországra. Magyarország tengeri és folyami hajókat, vasúti kocsikat, úszó és mozgó dónákat, energetikai és elektrotechnikai felszereléseket és bizonyos mezőgazdasági árukat szállít a Szovjetuniónak. A jegyzőkönyvet szovjet részről I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, magyar részről pedig Háy László külkereskedelmi miniszter írta alá Központi vezetőségi ülést tartott a MEDOSZ Boros Gergely elvtársat választották meg elnökké Hétfőn központi vezetőségi ülést tartott a MEDOSZ. Az ülés első napirendi pontjaként Varga András elvtárs, az elnökség tagja, a termelési osztály vezetője ismertette az elnökség munkáját a legutóbbi központi vezetőségi ülés óta. Ezután Halász József elvtárs, a tMEDOSZ titkára mondott beszédet a szakszervezet előtt álló feladatokról. Legfontosabb tennivalóként a tavaszi szántás vetési munkák gyors elvégzésére, a növényápolási munkaverseny szervezésére és végrehajtására történő mozgósítást jelölte meg. Részletesen foglalkozott a felszabadulási verseny továbbfejlesztésével s több példát mondott el, hogy a munka során milyen lehetőségek vannak a takarékosságra, az önköltség csökkentésére. Hangsúlyozta, hogy a versenyszervezésnél messzemenően figyelembe kell venni a helyi lehetőségek kihasználását. Részletesen beszélt arról, hogy a bizalmiak közreműködése nélkül a versenyvállalások nem válhatnak valósággá A verseny nyilvánosságáról szólva a többi között elmondotta, hogy különösen nagy gondot kell fordítani a tavaszi munkák során is az élenjáró módszerek elterjesztésére és a legjobb dolgozók népszerűsítésére. Beszámolója második részében a szakszervezetnek a dolgozók élet- és munkakörülményei állandó javítása terén végzett munkájáról beszélt. Igen fontos szakszervezeti feladatként határozta meg az időszaki munkások fogadását és a velük való foglalkozást. Részletesen ismertette, milyen munka vár a MEDOSZ üzemi bizottságaira, a munkásszállások, üzemi konyhák, napközi otthonok szervezésében és üzemeltetésében, majd a társadalombiztosítással és az üdüléssel foglalkozott. Beszéde további részében a szervezés és a pénzgazdálkodás kérdéseiről szólott. A beszámolók után vita következett, majd megválasztották a központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság új tagjait és póttagjait, a közben eltávozottak helyett. Kiegészítették az elnökséget is, ezután Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT titkára ismertette, hogy Borbás Lajos elvtárs, a MEDOSZ elnöke, egyéb elfoglaltsága miatt kérte leváltását. A SZOT elnöksége nevében javasolta, hogy a központi vezetőség fogadja el Borbás elvtárs lemondását. Miután a központi vezetőség a javaslatot elfogadta, Gáspár elvtárs ismertette a SZOT elnökségének a második javaslatát is, hogy a MEDOSZ elnökévé Boros Gergely elvtársat, a párt és a MEDOSZ központi vezetőségének tagját válasszák meg. A MEDOSZ központi vezetősége ezt a javaslatot is egyhangúlag elfogadta. Megnyílt a lipcsei nemzetközi vásár Február 27-én ünnepélyes keretek között megnyílt a tavaszi lipcsei nemzetközi vásár. A megnyitóünnepségen a kormány nevében Heinrich Rau miniszterelnökhelyettes, gépipari miniszter beszélt. A kiállítási csarnokot vasár- nap délelőtt nyitották meg e közönség számára. A tavaszi nemzetközi árumintavásáron 9620 kiállító vesz részt 36 európai és tengerentúli államból. Egységes szervezetben egyesítik az MSZHSZ-t és az MRSZ-t A Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülő Szövetség országos választománya hétfőn közös választmányi ülést tartott. Az ülésen Szabó József ezredes, a£ MSZHSZ főtitkára és fián Gyánszki András, az MRSZ főtitkára a két szövetség 1954. évi munkájáról számolt be. Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes a honvédelmi tömegsportmunnka szélesítésének, megjavításának feladatairól beszélt. A közös választmányi ülés elhatározta, hogy akét szövetséget feladataik eredményesebb megoldása érdekében Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség néven egységes szervezetben egyesíti. Az alapszervezetekben az egyesítő taggyűléseket május 15-ig tartják meg, az egyesítő konferenciát pedig július 2. és 3. napjára hívják össze.