Népszava, 1955. március (83. évfolyam, 50-76. sz.)

1955-03-15 / 62. szám

Véget ér­ a Béke-Világtanács irodájénak ülése Bécs, március 14. (MTI) A Béke-Világtanács irodája március 11—13-ig ülést tartott Bécsben. Az ülésen megtár­gyalták­ az atomháborús elő­készületek elleni aláírásgyűj­tési kampány eredményeit és a május 22—29-ig Helsinkiben megtartandó béke-világtalál­kozó előkészületeit. A BVT irodája ülése végén a következő okmányokat fo­gadta el: Felhívás a béke- világtalálkozóra A felhívásban a Béke-Világ­tanács összehívja a világ bé­kére törekvő erőinek képvise­lőit május 22-re Helsinkibe, hogy részt vegyenek a béke­­világtalálkozón és ott teljesen szabadon megvitassák a béke­harc fontos kérdéseit. A Béke-Világtanács irodájának nyilatkozata megállapítja, hogy az atom­fegyverek megsemmisítésére és az atomfegyvergyártás megszüntetésére szólító fel­hívás az egész világon fel­ébreszti mindazoknak a lel­kiismeretét, akik elborzad­nak a tömegpusztító háború kilátásától. A felhívás kifejezi azoknak az embereknek a bi­zakodását, akik hiszik, hogy a népek el tudják kerülni a tömeges atomgyilkolást. A nyilatkozat a továbbiakban így hangzik: Üdvözlünk minden szerve­zetet, minden személyiséget és mindenkit, aki különféle mó­don, de állást foglal az ato­m­há­­borús előkészületek ellen. Az atomháború veszélye most még érezhetőbb lett. Az államférfiak nyíltan hidrogén­bombák alkalmazásával fenye­getőznek. A hidrogénbombá­val még nem rendelkező kor­mányok elhatározták, vagy tervbe vették a hidrogénbomba­­gyártást. Megpróbálják iga­zolni, vagy a béke zálogaként feltüntetni e szörnyű fegyver alkalmazását, noha ez csak növelheti az agresszió veszé­lyét és az emberiségre csak halált és pusztítást zúdíthat. Az aláírásgyűjtési kam­pánnyal világszerte erélyesen ki lehet fejezni az atomfegy­ver elutasítását és elérni, hogy minden atomfegyverrel ren­delkező kormány megegyezést kössön az atomfegyverek szi­gorúan ellenőrzött betiltásá­ról. Ez fontos lépés volna az általános leszereléshez vezető úton. A népeknek oly erősen kell hallatniuk szavukat, hogy egyetlen kormány se meré­szeljen szembeszállni követelé­sükkel. Magyar delegáció az európai gazdasági bizottság 10. közgyűlésén Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága március 15—30 kö­zött Genfben közgyűlést tart, amelyen megvitatják a bizott­ság és szakbizottságainak eddigi munkáját, jövőbeni programját, valamint a bi­zottság jelentését az európai országok gazdasági helyzeté­ről. A közgyűlésen magyar delegáció is részt vesz Szilá­gyi Béla külkereskedelmi mi­nisztériumi főosztályvezető ve­zetésével. A magyar delegáció elutazott Budapestről. (MTI) A Szabad Német Szakszervezeti Szövetség levele a Német Szakszervezeti Szövetséghez Berlin, március 13. Mint az ADN hírügynökség jelenti, a Szabad Német Szak­­szervezeti Szövetség központi vezetőségének megbízottai Düsseldorfban levelet adtak el a Német Szakszervezeti Szö­vetség vezetőségének. A levél felhívással fordul a nyugat-németországi szakszer­vezetekhez, hogy a Szabad Német Szakszervezeti Szövet­séggel vállvetve harcoljanak össznémet népszavazás meg­tartásáért a párizsi egyezmé­nyekkel kapcsolatban. A levél kifejezésre juttatja, hogy a Szabad Német Szak­szervezeti Szövetség hajlandó más javaslatokat is megvizs­gálni. Befejezésül a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség fel­veti, hogy saját, valamint a Német Szakszervezeti Szövet­ség esetleges javaslatainak megvitatása végett hívják ösz­­sze a két szakszervezeti szö­vetség meghatalmazott képvi­selőinek értekezletét. Eisenhower kongresszusi jelentése a „kölcsönös biztonsági program" teljesítéséről Eisenhower elnök március 14-én terjesztette az Egyesült Államok kongresszusa elé »A kölcsönös biztonsági program teljesítéséről« (az Egyesült Ál­lamok szövetségeseinek és csatlósainak felfegyverzésére vonatkozó programról van szó. A szerk.) az 1954 második fe­lére vonatkozó jelentését. A jelentésben foglalt adatok szerint a szóbanforgó prog­ram alapján történt kiutalások oroszlánrészét katonai célokra fordították. Az Egyesült Álla­mok 1949 októberétől 1954 de­cemberéig más országoknak összesen 10,5 milliárd dollár értékű hadianyagot szállított, köztük több mint hatezer re­pülőgépet, több mint 36 ezer harckocsit, ugyancsak több mint 36 ezer ágyút stb. Az 1954. esztendő máso­dik felében az agresszív Észak­atlanti Szövetség európai fegy­veres erőinek az Egyesült Ál­lamokból 700 millió dollár ér­tékű fegyverzetet és hadianya­got szállítottak. Az ilyen kate­góriájú szállítások 1949 óta összesen körülbelül 7,5 mil­liárd dollárra rúgnak. Az Egyesült Államok által kierő­szakolt fegyverkezési verseny következtében az Északatlanti Szövetség­hez tartozó európai orszá­gok katonai kiadásai évi színvonalát együttvéve kö­rülbelül 3 milliárd dol­lárra emelték. A Távol-Keletre 1949 óta 1,9 milliárd dollár értékű hadi­anyagot szállítottak. A jelen­tésben feltüntetett adatok sze­rint 1954 második felében nö­velték a Csang Kaj-sek­­klikknek és a h­szinmanisták­­nak nyújtott katonai segély keretét. A jelentésből kitűnik, hogy az Egyesült Államok fo­kozza a hadianyagszállítást azoknak az országoknak, ame­lyeknek az Egyesült Államok elgondolása szerint be kell kapcsolódniuk abba az agresz­­szív tömbbe, amelyet most tá­­kolnak össze a Közép-Keleten. Ezzel kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy az 1954. eszten­dőben emelkedett a Törökor­szág kormányának nyújtott katonai »­segély«. A jelentés rámutat, hogy Pakisztán »nagy erőfeszítése­ket fejt ki a katonai téren. A jelentésben felsorolt ada­tok szerint az 1955. június 30-án végződő jelen költség­­vetési évben a Közel-Keletre, Afrikába és Dél-Ázsiába 383 millió dollár értékű hadianyagot szállítanak. A jelentés közli, hogy az 1954. esztendő második felé­ben katonai segélynyújtás te­rén a kapitalista világ »gazda­ságilag gyengén fejlett térsé­gére« helyezték a súlyt. Az amerikai imperialistáknak az említett országok iránti foko­zott érdeklődését megmagya­rázva, a jelentés szerkesztői kijelentik a következőket: »A gazdaságilag elmaradt orszá­gok együttvéve... a föld­kerekség legfontosabb ásvá­nyainak és nyersanyagainak nagy forrását képviselik és a legértékesebb katonai támasz­pontokkal rendelkeznek.« Az elnöki jelentés aggodal­mát fejezi ki amiatt, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság óriási gaz­dasági eredményei hatást gyakorolhatnak a gazdasá­gilag elmaradt országokra. Ezek az országok — siránkoz­nak a jelentés szerkesztői — arról győződhetnek meg, hogy a »kommunista út jobb utat jelent számukra a gyors gaz­dasági előrehaladás érdeké­ben«. A jelentés szerzői szemláto­mást aggódnak amiatt, hogy a Szovjetunió »növeli azoknak a konkrét javaslatoknak szá­mát«, amelyek valóban igaz­ságos feltételek alapján a gaz­daságilag elmaradt országok »iparának és mezőgazdaságá­nak műszaki és pénzügyi se­gélyezéséről szólnak­.­­ Tokióban letartóztattak­­ három amerikai katonát, mert­­ megtámadtak egy japán taxi-­ sofőrt. A vizsgálat megállapít­­­totta, hogy az amerikai kato­nák fegyverrel megfenyeget­ték és kirabolták a taxisofőrt. A TASZSZ részletesen ismerteti Rákosi elvtárs beszédét Moszkva, március 13. A TASZSZ budapesti je­lentés alapján részletesen is­merteti azt a beszédet, ame­lyet Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára a bu­dapesti pártbizottság aktíva­­ülésén mondott. A lengyel—magyar műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszaka A lengyel—magyar mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság március 4—11 között tartotta soronlevő ülés­szakát Budapesten. A baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon hozott határoza­tok értelmében a Lengyel Népköztársaság lehetővé teszi magyar szakemberek tanul­­mányútját, illetve műszaki do­kumentációkat ad át a Magyar Népköztársaságnak a kohászat, szénbányászat, mezőgazdaság és élelmiszeripar területén. A Magyar Népköztársaság híradástechnikai, vegyipari és könnyűipari tapasztalatok át­adásával nyújt segítséget a Lengyel Népköztársaságnak. Az átvett tapasztalatok hozzájárulnak mindkét ország népgazdaságának erősödésé­hez. Antonio Hallotta képviselő belépett az Olasz Kommunista Pártba Róma, március 13. (TASZSZ) A l’Unita közli, hogy Anto­nio Pino Ballotta messinai egyetemi tanár, akit 1953-ban a »függetlenek« listáján kép­viselővé választottak, belépett az Olasz Kommunista Pártba. Atomfegyvert próbáltak ki az Egyesült Államokban New York, március 14. (TASZSZ) Az amerikai sajtó közlése szerint február 18-tól március 12-ig a Las Vegas (Nevada állam) közelében fekvő külön­leges lőtéren atomfegyver­­lőpróbákat végeztek. A lapok rámutatnak, hogy öt, külön­böző erejű robbanás történt. Egy bombát repülőgépről dob­tak le, a többit pedig 90 mé­ter magas különleges toronyra függesztették. (MTI) Gyilkosok klubja Mint a Democratic Nouvelle című francia lap hírül adja, New Orleans­­ban működik egy »SS- klub«, amelynek fiatal-­­emberek a tagjai. A klub­­ üléseit horogkeresztekkel és Hitler-fényképekkel dí­szített teremben tartják. Ahhoz, hogy valakit a klubba felvegyenek, a kö­­­­vetkező »hőstetteket« kell véghezvinnie: 1. kiugrani és visszaszállni egy mozgó vonatból, illetve vonatba; 2. bizonyos számú lámpa­üveget összetörni; 3. tég­lákkal agyonütni egy né­­­gert. Ezek után az illető az »amerikai demokrácia« fel­szentelt lovagja lesz. „E döntő órában magának az osztrák népnek kell felemelnie szavát!“ Ausztria egységének és függetlenségének kongresszusa Bécs, március 14. (TASZSZ) Bécsben március 13-án az Osztrák Népi Ellenzék kezde­ményezésére megtartották Ausztria egységének és függet­lenségének kongresszusát. A kongresszus munkájában a po­litikai pártok, tömegszerveze­tek és szakszervezetek több mint ezer küldötte, vala­mint a Német Demokra­tikus Köztársaságból és Nyu­­gat-Németországból érkezett vendégek vettek részt. Steiner, a Volt Ellenállók Szövetségének elnöke meg­nyitva a kongresszust, azt mondotta, hogy a kongresszus fő feladata egyesíteni az ország hazafias és demokratikus erőit az ország egységéért és füg­getlenségéért, az új Anschluss réme elleni harcban. A beszá­molót Dobretsberger profesz­­szor tartotta. Az osztrák kormány — mon­dotta Dobretsberger professzor — nemcsak teljes mértékben aláveti magát a Nyugat hábo­rút előkészítő terveinek, ha­nem maga is tevékenyen ki­veszi ebből a részét, felhasz­nálja erre a propaganda rövi­­den fajtáját, sürgeti a »katonai szövetségek« és más milita­rista szervezetek létrehozását. Az osztrák kormány — foly­tatta — az ipart és a külkeres­kedelmet 1947 óta következe­tesen Nyugat-Németorszá­g és a nyugatnémet hadiipar szük­ségleteinek rendeli alá. A nyu­gatnémet tőke mindenütt be­hatol az osztrák iparba. Az osztrák kormány semmiféle in­tézkedést nem tesz a német tábornokok »látogatásai« ellen. Az osztrák kormány megen­gedi a Nyugat-Németország­­ból érkezett háborús irodalom és militarista filmek terjesz­tését. A »katonai szövetségek­ben« és más militarista szervezetekben nyíltan be­szélnek az Anschlussról, a »vállvetett« harcról, a »fegyverbarátságról« és így tovább. De különös figyelmet érde­melnek — mondotta Dobrets­berger — azok a háborús elő­készületek, amelyeket maga az osztrák kormány folytat a Nyugat terveinek támogatása érdekében. A nyugati hatal­mak Ausztriát nyíltan a NATO fegyveres erőinek had­műveleti övezetévé változtat­ják. Ezt bizonyítja elsősorban az a tény, hogy nagy számban­ helyeznek el Tirolban ameri­kai csapatokat az onnan ki­vont francia megszálló csapa­tok helyére. Tirolban katonai támaszpontokat, az Alpokban fegyver- és lőszerraktárakat építenek. Az osztrák kormány egyetlenegyszer sem jelentette be tiltakozását az országunk területén folytatott katonai jellegű intézkedések ellen. A párizsi egyezmények rati­fikálása előtt — mondotta Dobretsberger — Raab kancellár kijelentette például, hogy ez a ratifi­káció kedvező légkört te­remt Ausztria számára és hogy az osztrák szerződés­ről való tárgyalásokat csak a német Wehrmacht feltá­masztása után kell meg­tartani. Ez annyit jelent, hogy az osztrák kormány inkább ér­világos és konkrét döntéseket követel a kormánytól. E rend­kívül fontos kérdés megoldá­sát nem bízhatja kizárólag a kormányra. Magának a nép­nek kell felemelnie szavát e döntő órában. Követelnie kell a kormánytól, hogy foglaljon állást az államszerződés kér­désében, Ausztria részvételé­vel folytatandó négyhatalmi tárgyalások mellett. Népünknek olyan intézke­déseket kell követelnie a nagyhatalmaktól, amelyek kizárják az Anschluss le­hetőségét Ausztriának pedig kötelezett­séget kell vállalnia, hogy nem csatlakozik semmiféle katonai és politikai szövetséghez. Ez a kongresszus — mon­dotta befejezésül Dobretsber­ger — kezdetét jelenti az Ausztria szabadságáért, füg­getlenségéért és biztonságáért vívott hazafias mozgalomnak. Ennek a mozgalomnak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, a békére és a népek együttmű­ködésére kell törekednie. Ezután megkezdődött a vita a beszámoló fölött. A vitához összesen több mint ötven kül­dött szólt hozzá. A kongresszus részvevői be­­fejezésül nagy lelkesedéssel el­fogadtak négy határozati ja­vaslatot. Az első határozat követeli a kormánytól: éljen Molotov kezdeményezésével és a sze­mélyes kapcsolat helyreállítása érdekében küldjön Moszkvába a kor­mány tekintélyes tagjai­ból alakuló küldöttséget, hogy előzetes tárgyalásokat kezdjenek az államszerző­dés aláírásáról és Ausztria függetlenségének biztosítá­sáról. A második határozat a Béke- Világtanács irodájának felhí­vásával foglalkozik, a harma­dik határozat Nyugat-Ausztria militarizálásának kérdését érinti. A negyedik határozat követeli az osztrák kormány­tól­, hogy indítson törvényes eljárást Starhemberg, a heim­­wehristák egykori főkolompo­sa ellen. A UctodisUM­­ A cseljabinszki kohászati üzemben kísérletek folynak a radioaktív izotópoknak az acélolvasztásnál való felhasz­nálásával kapcsolatban. Külön­leges műszerek segítségével, amelyek regisztrálják a »jel­zett atomok« mozgását az ol­vasztásra kerülő rétegben, a kohászok tökéletesítik az ol­vasztókemencék munkáját, ja­vítják az acél minőségét. A gyár mérnökei a cselja­binszki politechnikai intézet tudományos dolgozóival kar­öltve A. N. Morozov profesz­­szornak, a technikai tudomá­nyok doktorának vezetésével izotópok segítségével tanulmá­nyozták a fémek villanyke­mencékben történő kéntelení­­tésének folyamatát. A­­jelzett atomok­ felhasználásával a kohászok tökéletesebb techno­lógiát dolgoztak ki. Ennek alapján az olvasztás időtar­tama átlag 15—20 perccel csökkent. A gyárban tanulmá­nyozták a fémöntvények kris­tályosodási folyamatát. Ez le­hetővé tette az öntés technoló­giájának megjavítását. Az utóbbi időben a tudósok olyan műszereket szerkesztet­tek, amelyek a radioaktív ki­sugárzáson alapulnak. Ebben a vonatkozásban az atomener­gia még a mágneses módszer­nél és a röntgenoszkópiánál is előnyösebb. Előfordulhat, hogy valamely acéltárgy méretei meghaladják azt a határérté­ket, amely a röntgenkészülék­kel való átvilágítást lehetővé teszi. A radioaktív kobalt se­gítségével viszont háromszáz milliméter vastagságú fém- és acéltárgyakat is átvilágítha­tunk. Az APA osztrák hírügynökség közleménye Bécs, március 14. (TASZSZ) Az APA hírügynökség már­cius 14-én a következő közle­ményt adta hírül: "Mint az APA hírügynök­ség számára ismeretessé vált, Molotov szovjet külügyminisz­ter nyilatkozatát a szövetségi kancellár irodája most gondo­san tanulmányozza. Az osztrák szövetségi kor­mány valószínűleg a jövő hé­ten nyilatkozatot ad ki é­dekelt a német Wehrmacht feltámasztásában, mint az ál­lamszerződés megkötésében. Dobretsberger ezután részle­tesen foglalkozott a szovjet kormánynak az osztrák kérdés gyors rendezésére vonatkozó javaslatával, valamint azzal, hogy az osztrák kormány mi­lyen álláspontot foglal el e javaslatokkal szemben. Népünk — hangsúlyozta — jelentés az atomenergia békés felhasználásának új útjairól a Szovjetunióban in a . A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján­ak biofizikai in­tézete tanulmányozza az atom­erő mezőgazdasági felhaszná­lását. Radioaktív izotópokat már évekkel ezelőtt felhasz­náltak mezőgazdasági növé­nyek magvainak besugárzá­sára. Megállapították, hogy a megfelelő adagolási­, sugárzás növeli a terméshozamot, ille­tőleg meggyorsítja a növeke­dést, a fejlődést. Érdekes kísérletet hajtottak végre egy Moszkva környéki szovhozban. Az egyik táblán egy tartályban fémes radio­aktív kobaltot helyeztek el. A kobaltot gammasugárzás for­rásául használták fel. A kobalt aktivitása csekély, mindössze egy Curie volt. Hatását mégis 80 méter sugarú körben észlel­hették. Kilencvennégy napi su­gárzás után a cukor mennyi­sége a cukorrépagyökerekben kétszeresére nőtt, a cukorrépa­­termés pedig 10—14 százalék­kal növekedett. Kedvezően ha­tott a sugárzás a pohánkára is. A növény erőteljesen fej­lődött, a szokásosnál hét-nyolc nappal előbb virágzott ki. Jövőre zöldségféléket, gyü­mölcsöket, nehezen kelő fa­félék magvait, valamint facse­metéidet sugároznak majd be a növekedés meggyorsítására. Nem lehetetlen, hogy a radioaktív sugárzó berendezé­sek nemsokára megjelennek majd a legértékesebb növé­nyekkel — a gyapottal, az olajosmagvakkal — bevetett területeken is. Sikeresen használják a radio­aktív elemeket az orvostudo­mányban is, különösen a be­tegségek megállapításánál — állapítja meg Topcsilev akadé­mikus a Pravdának adott nyi­latkozatában. — A gyógyszer­be kevert csekély mennyiségű jelzett atom lehetővé teszi an­nak megfigyelését, milyen gyorsan szívja fel a szervezet a gyógyszert és mikor jut el például a gyógyszer a beteg­ség által megtámadott szerv­be. Moszkvai, kievi, lenin­­grádi fiziológusok jelzett ato­mok segítségével sikeresen ta­nulmányozzák az idegműködés alapját alkotó vegyi folyama­tokat, az agyban lefolyó anyag­csere gyorsaságát. Figyelmet érdemelnek azok a kutatások is, amelyeket a Szovjet Tudományos Akadé­mia mikrobiológusai a Szovjet­unió élelmiszeripari miniszté­riumához tartozó konzervipari intézet dolgozóival vállvetve folytatnak a radioaktív suga­raknak az élelmiszerek a hideg tartósítása«, továbbá olyan magas termelékenységű mikro­organizmusok kitenyésztése céljából, amelyek nagy szere­pet játszanak a vitaminok ipa­ri előállításában. Csak egyes példákat hoztunk fel arra, hogyan használják fel békés célokra a Szovjetunió­ban az atomenergiát. A tudo­mány, a technika és a népgaz­daság különböző ágaiban évről évre nagyobb arányban alkal­mazzák az atomenergiát. Min­den szovjet tudós fontos fel­adata újabb módszerek kidol­gozása az atomerő béikiós fel­­használására.

Next