Népszava, 1955. április (83. évfolyam, 77-101. sz.)

1955-04-29 / 100. szám

Dobi István üdvözlő távirata az Osztrák Köztársaság elnökéhez DR. THEODOR KÖRNERNEK, az Osztrák Köztársaság elnökének Bécs Elnök Úr! Engedje meg, hogy az osztrák nép mai­ nagy ünnepe al­kalmából a magyar nép, az Elnöki Tanács és a magam nevé­ben legjobb kívánságaimat küldjem a szomszédos osztrák nép­nek és személy szerint önnek. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke CSOU EN-LAJ Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság miniszterelnöke vasárnap este beszélgetést folytatott Sam A. Jaffeval, a Nation című amerikai folyó­irat tudósítójával. Csou En-laj ismét hangsúlyozta: a tajvani térség feszültségének enyhí­tése érdekében Kína azt java­solja, hogy Kína és az Egye­sült Államok üljön össze a kérdés rendezésének elősegí­tése céljából. Arra a kérdésre: »Hajlandó volna-e a Kínai Népköztársaság összeülni az Egyesült Államok kormányá­val, valamint a kínai naciona­listákkal a tajvani kérdés megvitatására?« — Csou En-laj ezt felelte: »Ez két teljesen különálló ügy. Kína és az Egyesült Államok viszonya nemzet­közi kérdés. A Kínai Nép­­köztársaság és a Csang Kaj-sek-klikk közötti vita belpolitikai kérdés. Ezt a két dolgot nem szabad ösz­­szekeverni.« »Gondolja-e miniszterelnök úr — kérdezte ezután a tudó­sító —, hogy a tajvani térség mai helyzete elég veszedelmes a harmadik világháború felidé­zéséhez?« »A tajvani térség mai hely­zetében fennáll egy új nem­zetközi háború veszélye — válaszolta Csou En-laj. — Az azonban, hogy a mai helyzet új világháborúra vezet-e, az Egye­sült Államoktól függ, mert je­lenleg nincsen háború Kína és az Egyesült Államok között. A kínai nép óhaja kifejezésre jutott az április 23-án kiadott nyilatkozatban.­ New York, április 28. (TASZSZ) Az amerikai sajtó bőven kommentálja Dulles amerikai külügyminiszter keddi sajtó­­értekezleti nyilatkozatát, amelyben Csou En-laj április 23-i javaslatával foglalkozott. A sajtó nem annyira Dulles felolvasott nyilatkozatának szentel figyelmet, mint inkább a neki feltett kérdésekre adott néhány válaszának. Ezeket a válaszokat úgy tekinti, mint amelyekben kifejezésre jut, hogy az Egyesült Államok hajlandó megvitatni Kínával néhány távol-keleti problémát kétoldalú tárgyalások útján, a csangkajsekistá­k részvétele nélkül. Eisenhower elnök április 27-i sajtóértekezletén, a tudó­sítók kérdésére válaszolva, kije­lentette, hogy teljes mértékben támogatja Dulles álláspontját, amelyet április 26-án fejtett ki a kínai kormánnyal a Tajvani­szorosban létrehozandó, úgyne­vezett tűzszünetre vonatkozó tárgyalásokról. Eisenhower kijelentette, hogy a külügy­minisztérium esetleg hibákat követett el az április 23-i (el­utasító hangú) nyilatkozat megfogalmazásában. Eisenhower hangoztatta, he­lyesli az ilyen tárgyalásokat, mint a kínai fél »jószándéká­nak próbáját«. Azt mondotta, hogy a tárgyalások a tűzszüne­ten kívül kiterjedhetnek álta­lános kérdésekre is. Az elnök azonban hozzáfűzte, hogy nem kívánná érinteni a kínai nacio­nalistáknak (vagyis a csang­­kajsekistáknak), »az Egyesült Államok barátainak és szövet­ségeseinek« az ügyét. Eisenhowernak feltették a kérdést, azon a véleményen van-e, hogy­ az utóbbi időben valamennyire enyhült a fe­szültség a Kelet és a Nyugat között. Az elnök kijelentette, hogy véleménye szerint az utóbbi időben bizonyos fellen­dülés figyelhető meg a Kelet és a Nyugat viszonyában. Hangsúlyozta, hogy ez inkább csak benyomás és hogy minden pozitív mozzanatot negatív mozzanat ellensúlyoz. Az osztrák szerződéssel ösz­­szefüggő kérdésekre Eisen­hower azt felelte, hogy jelen­leg nem tartja szükségesnek a legmagasabb szintű találkozót, de van erre lehetőség, ha a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet azt eredményezi, hogy remény támad a valami­vel nagyobb arányú megegye­zésre. Eisenhower kijelentette, hogy véleménye szerint sor ke­rül a négy külügyminiszter ér­tekezletére, jóllehet a legkö­zelebbi lépésként a nagyköve­tek ülnek össze. A tajvani feszültségről Csou En-laj szerdán a dzsa­ Csütörtök délután Csou En­­kartai rádióban beszédet inté- Jaj Burma fővárosába, Ran­­zett Indonézia népéhez. gunba érkezett. Washington visszavonulót fúl a tajvani tárgyalások kérdésében Utcai harcok Szaigonban Csütörtökön heves harcokra került sor Dél-Vietnam fővá­rosában, Szaigonban és a szom­szédos Cholonban. A Binh Xuyen szekta erői csütörtök délután aknatűz alá vették Ngo Dinh Diem miniszterelnök székhelyét. A szaigoni harcok­nak ötszáz halottja és sebe­sültje van. Cholonban eddig 120 halottat és háromszáz se­besültet számoltak össze. Kínai—indonéz közös nyilatkozat Csou En-laj kínai és Szaszt­­roamidzsozso indonéz minisz­terelnök csütörtök reggel Dzsakartában közös nyilatko­zatot írt alá. A két miniszter­­elnök tárgyalásaik eredménye­ként kijelenti: közös erőfeszí­téssel munkálkodnak az ázsiai—afrikai értekezlet nyi­latkozatának megvalósításán. Megelégedésüket fejezik ki a kettős állampolgárság kérdésé­ben létrejött kínai—indonéz szerződéssel kapcsolatban. Ki­jelentik, hogy minden ország népének elidegeníthetetlen joga saját szuverenitásának és területi integritásának megvé­dése. Mély rokonszenvükről és támogatásukról biztosítják egy­mást a két ország szuverenitá­sának és területi integritásá­nak megvédésében. A közös nyilatkozat hangsú­lyozza: a két miniszterelnök reméli, hogy a két ország kö­zött gazdasági és kulturális te­rületen széleskörű kölcsönös segítségnyújtás és együttmű­ködés fejlődik ki. Június 22—29 között tartják meg a béke világtalálkozót Bécs, április 28. (MTI) A Béke-Világtanács titkár­sága az alábbi közleményt tette közzé: Különböző országok befolyá­sos szervezetei azzal a kérés­sel fordultak a Béke-Viágta­­nácshoz, hogy a májusba Hel­sinkibe összehívott béke világ­találkozót későbbre halassza el. Ugyanilyen kéréssel fordul­tak a Béke-Világtanácshoz olyan személyek is, akik részt óhajtanak verni a világtalál­kozón. A Béke-Világtanács ezért úgy döntött, hogy a béke világ­találkozót június 22-től 29-ig tartják meg Helsinkiben. Eden nyilatkozata a négyhatalmi értekezletről E­den brit miniszterelnök csütörtökön az alsóházban ki­jelentette, hogy »hajlandó részt venni a négy nagyha­talom kormányfőinek értekez­letén«, de csak akkor, ha »a nyugatnémet felfegyverzésről szóló szerződéseket ratifikál­ták«. Egy munkáspárti képviselő a következő kérdést tette fel a miniszterelnöknek: »Bulganyin marsall kész találkozóra ösz­­szejönni a miniszterelnökkel és Eisenhower elnökkel, amint ennek az időpontjában meg­állapodás történik. Mi tartja most vissza a miniszterelnököt ennek az időpontnak a kitű­zésétől? Ugyanazok a sötét erők működnek itt is közre, amelyek a miniszterelnök elődjét is megakadályozták a Malenkovval való találkozás­ban?« Eden a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy hajlandó találkozni Bulganyin marsal­­lal, de hozzátette: »mindenek­előtt meg kell kísérelnünk megegyezésre jutni szövetsé­geseinkkel a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások eljá­rási tervében«. Egy másik munkáspárti kép­viselő azt kérdezte Edentől, »nem venné-e kezébe a kezde­ményezést, mint ahogyan azt a Ház kívánja, hogy a lehető leghamarabb legfelső síkon értekezletet lehessen tartani­. Eden válaszában azt mon­dotta, már az előbbi válaszá­ból kiderül, hogy nincs kizárva ennek lehetősége. Nemzetközi hírek — AZ NDK, LENGYELOR­SZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA BÁNYÁSZAI harci szövetsé­get kötnek egymással — je­lentették be az NDK bányá­szainak hallei küldött­értekez­letén. A három állam legjobb bányáinak dolgozóit vándor­zászlóval tüntetik majd ki. — Az olasz köztársasági el­nökválasztás első három for­dulójában egyetlen jelölt sem ért el abszolút többséget, ezért ma sor kerül a negyedik for­dulóra. — Négynapos sztrájkot kez­dett nyolcvanezer olasz közép­iskolai pedagógus fizetéseme­lési követelésük elutasítása miatt. — A szovjet Vöröskereszt százezer rubellel giet a görög­­országi Volosz földrengés súj­totta lakosságának segítsé­gére. Fogadás Izrael Állam függetlensége kikiáltásának 7. évfordulója alkalmából Katriel Katz, Izrael Állam magyarországi ügyvivője ápri­lis 27-én fogadást adott az iz­raeli követségen Izrael Állam függetlensége kikiáltásának hetedik évfordulója alkalmá­ból. A fogadáson megjelent Szabó János város- és község­gazdálkodási miniszter, Dara­bos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese, Pongrácz Kál­mán, Budapest Főváros Taná­csa végrehajtó bizottságának elnöke, Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára, Baczon Jenő külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, továbbá a Külügymi­nisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Testnevelési Sportbizottság több vezető tisztviselője, vala­mint a magyar gazdasági és kulturális élet több képvise­lője. Részt vett a fogadáson a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. — A berlin—schönefeldi re­pülőteret a Szovjetunió az NDK rendelkezésére bocsá­totta. — Bevant visszavették az angol­­Munkáspárt­ parla­menti csoportjába a vezetőség javaslatára. — A Sandia Corporation amerikai atomgyár 2500 mun­kása sztrájkba lépett a mun­kakörülmények megjavítá­sáért. — A bécsi nagyköveti érte­kezleten osztrák részről Figl külügyminiszter, Kreisky ál­lamtitkár, Schöner és Verosta követek vesznek részt. Máj­US 1! ( Az üuugU szcetys’zeude Uícei ) Szerte az országban serény készülődés folyik a dolgozók május elsejei nagyszabású fel­vonulására. Az üzemekben dolgozó nők is derekasan kiveszik részüket a május elsejei felvonulás­ban. A budapesti Villamos­­forgógép-gyár dolgozói között 200 asszony együtt menetel majd május elsején. Elől egy negyventagú csoport halad, nagy kék zászlókkal. A töb­biek pettyes fejkendőkben, ke­zükben színes kendőkkel, kis lobogókkal. A Villamosgép- és Kábelgyár mintegy 400 nődol­gozója vesz részt a felvonulás­ban. Három sor piros, másik három fehér, a harmadik há­rom zöld fejkendőkben vonul majd fel. A Budapesti Kon­zervgyár és a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet nő­dolgozói fehér köpenyben ha­ladnak a menetben. A Buda­pesti Harisnyagyár nődolgozói­nak mintegy 400 tagú csoportja színes léggömbökkel vonul fel. A Sztálin Vasmű üzemeinek dolgozói a munkaversenyben elért eredményeik sorrendjé­ben vonulnak fel a május else­jei seregszemlén. A menetet a A Chinoin Vegyészeti Gyár bejárata felett az üzem dol­gozóinak dicsőségét hirdető felirat: »A felszabadulási ver­senyben elnyertük a Minisz­tertanács és a SZOT serlegét.« Alatta kisebb plakátok, az egyes üzemrészek eredményei­vel. Mindenütt nagy készülődés. A munkaidő befejeztével so­kan az üzemben maradnak, szépítik munkahelyüket. A műhelyek, az irodáik és a gyár udvara pompázik a különböző színű zászlóktól, plakátoktól, feliratoktól. A pártszervezet és az ab bi­zottságot alakított, amelynek feladata a május 1-i felvonu­lás megszervezése. Nagy fel­adat ez, hiszen a Chinoin dol­gozói haladnak majd a IV. ke­rületi üzemek élén. Kidolgoz­ták a felvonulás rendjét, elter­vezték, milyen dekorációk, zászlók, táblák díszítik a me­netet. A legjobbak a menet élén több méter átmérőjű ko­rongot visznek. Rajta a gyár szinte valamennyi termékének rajza s az egyes üzemrészek eredményei. Ezt követi a fel­­szabadulási serleg kétméteres­re felnagyított mása. Marx, Engels, Lenin, Sztálin mono­nagyolvasztómű dolgozói nyit­ják meg, akik a megyei párt­­bizottságtól jó munkájukért kapott zászló alatt haladnak majd. A színpompás menet a május 1-én nyíló Vidám Park­ban oszlik szét, mentális képei után a kitünte­tett dolgozók sora következik. Tánccsoportok, májusfák, DISZ-fiatalok zászlós menete teszi elevenné a felvonulás ké­pét. Nagy munka vár még a de­korációsokra. Most festik a kü­lönböző táblákat, feliratokat. Kelemen György mérnök, üzemvezető neve mellé odaír­ják: »A PÁL üzemrész, irányí­tásával 115 százalékra teljesí­tette tervét és a többi üzemré­­szeket megelőzve, 10 százalék­­kal csökkentette az önköltsé­get.­ Csepeli Ignác lakatos az­zal érdemelte ki az elismerést, hogy újításaival több mint 50 ezer forint megtakarítást tett lehetővé. Szelyes Dezső ifi­­brigádvezető e hónapban a fel­­szabadulási versenyben elért kiváló eredményét 30 százalék­kal túlszárnyalta. Az üzemi bizottság és akti­­vistái naponta járják a műhe­lyeket. Sokat beszélnek május­­ jelentőségéről, régi emlékeik­ről, de a jelenről sem feledkez­nek meg. Mindenütt szívesen hallgatják őket. Minden jel ar­ra vall, hogy a gyár valameny­­nyi dolgozója egy emberként sorakozik fel a május 1-ét ün­neplő zászlóerdő alatt. T. L. léészut­ád és a Chiuau&au A Pamutkikészítő Gyár dekorációs műhelyében »csúcsforga­lom« van: mint mindenütt, itt is elhalmozták a különböző üzemrészek májusi rendelésekkel. (Magyar Fotó — Bürger Gertrud felvétele.) Közlekedési korlátozások május 1-én A felvonulás kezdete reggel 9 óra. Zárt terület: a Vágány utca, Dózsa György út, Rudas László utca, Szi­­nyei Mer­se utca, Körönd, Szív utca, Rottenbiller utca, Thököly út, Hun­gária körút által határolt terület. 7 órától előreláthatólag 14 óráig a le­zárt területre csak az ünnepségre meghívottak mehetnek. Azok, akik a lezárt területen belül laknak, lak­helyüket a Személyi Igazolvány fel­mutatásával, illetve lakhelyük igazo­lásával érhetik el. 6 órától a Sztálin teret keresztezni, vagy azon áthaladni a Személyi Igazolvány felmutatásá­val sem lehet. Ezért a zárt területen lakók lakhelyüket a legközelebb eső útvonalakon érhetik el. Külső zárt terület: a Róbert Ká­roly körút, Váci út, Bajcsy-Zsi­­linszky út, Tanács körút, Rákóczi út, Baross tér, Thököly út, Hungária körút által határolt terület. 7 órától előreláthatólag 14 óráig erre a terü­letre járművek nem hajthatnak be. Kivételt képeznek a szolgálatos men­tők, tűzoltók, orvosok gépjárművek és azok a gépjárművek, amelyeknek telephelye a zárt területen belül van. A meghívottak kocsicédulával ellá­tott gépjárművekkel a Sztálin idon haladhatnak. A meghívóval rendel­kezőket a Sztálin térre 8.45 óráig bo­csátják be. A zárt területeken az élelmiszer- és a vendéglátóipari üzletek nem nyit­nak ki. Ezért a zárt területre élelmi­szer- és áruszállítás céljából gép­járművek nem hajthatnak be. 14 óráig a lezárt területeken min­dennemű utcai árusítás tilos. Az ünnepség ideje alatt, előrelát­hatólag 14 óráig, a Gundel-étte­rm, az Állatkert, a Vidám­park, a Mező­­gazdasági Múzeum, a Helyiipari Vá­sár és a Széchenyi-fürdő zárva lesz. A részletes autóbusz- és villamos­­menetrendet holnapi számunkban kő- Május 1 A „HŐS VÁROSIBAN, ’"pompa puf­fogásra éb­­redtem. Valahol — ta­lán a Nyevszkij proszpekten — zenekar haladt. A zenei hangokat elnyelték a házcirá­dák, csak a dobok zöreje jutott be a szobámba, ütemes időkö­zökben. Kinézek. Kicsit borús az idő, de bízom benne, hogy nem lesz eső. Kilenckor indulunk el a szállodából. »Egy egész inter­­nacionálé« mondja egy asz­­szony s valóban: románok, len­gyelek, koreaiak, angolok és más nemzetek fiai igyekeznek velünk együtt a tribünök felé. A díszes meghívót a kezemben tartom, mert most csak ezzel lehet közlekedni. Elfoglaljuk a helyünket. Szemben velünk a felsorako­zott díszszázadok, a félkör­alakú tér árkádjai mellett a gépkocsizó alakulatok, jobbra fehérsapkás matrózok erdeje, a tér szélén a fiatal szuvoro­­visták. A tér közepén, a Sándor­­oszlop négy lépcsőjén, egymás felett négy sorban körülbelül húsz kürtös helyezkedik el. Kürtjükön vörös selyemzászló. Halálos csend a téren. Majd vezényszó harsan s egy fehér­­kerekű gépkocsin a helyőrség parancsnoka sorban köszönti az alakulatokat. Zene­i hurrázás váltogatják egymást. Egy rövid beszéd után min­den alakulat zenekara kilép és a tér közepén egymás mellett felsorakozik. Lehetnek vagy ezren. S egyetlen karnagy in­tésére felhangzik a Szovjet­unió Himnusza. A körben levő paloták szinte visszhangozzák, felerősítik az akkordokat, s amikor az utolsó taktusokban a húsz kürtös a zenekarral együtt a kürtjelet fújja, a do­bok peregnek ... ebben a pil­lanatban kísérőzenének meg­dördülnek a folyó felől az ágyúk, s így, ezzel összeolvadva szállnak el a hangok a friss, májusi szél hátán. Aztán felcsendülnek az in­dulók, s megindul a díszmenet. 9 óra 45 perc. Balra alig tűntek el a tengerészek, jobb­ról, az Admiralitás épülete fe­lől már felbukkan a zászlók, transzparensek erdeje, felira­tok, képek ... megkezdődik a dolgozók felvonulása. Nem fényesebb, mint a mi májusi felvonulásaink, sok te­kintetben még egyszerűbb, leg­feljebb fegyelmezettebb ... Más tette óriásivá és szívet do­­bogtatóvá: a hely, ahol leját­szódott. Mert a téren, ugyanitt, ahol most a Karl Marx Gépgyár emblémáját viszik, amin két L­enin-rend és két Vörös Zászló Érdemrend díszeleg — itt 1905-ben azon a véres va­sárnapon, az ugyanígy képek­kel, zászlókkal felvonuló tö­megre a cári katonák lőttek. Ahol most iskolásgyerekek piros zászlócskái lobognak — a fetrengő sebesültek piros vére lobogott fel az égre zászló gyanánt. Odébb — ahonnan a tömeg áramlik — a Dekabristák te­rén, tagadta meg az engedel­mességet az önkényuralomnak a forradalmi ifjúság, s itt a hátunk mögött, a folyón túl — hegyes tornyát az égbe fúrja — áll a Péter Pál-erőd. Ide zárták be a nép legjobbjait. Pár perce onnét hangzott el a díszlövés. S ugyanitt, végül, ugyanezen a helyen dőlt el 1917-ben a Téli Palota ostrománál egy éjszaka a jövendő sorsa. Leningrádban Rokonok vonulnak előttem. Annak a szőke lánynak, aki felém int, talán a nagyapját lőtték le itt a véres vasárna­pon, s talán az apja is itt ro­hamozott 38 évvel ezelőtt. S tíz éve legtöbbjük itt, a »Hős város«-ban állta a blokád nehéz hónapjait, az ostrom idejét. Az ő kezük nyomán dol­goztak akkor is a gépek, éltek a hadiüzemek, adtak fegyvert, lőszert, s ha kellett életet a frontnak. A Kirov-gyár vonul fel. A volt Putyilov művek. A régi nyomor és gyötrelem pokla egyben a forradalmi munkás­ság izzó katlana. Ma az egyik legfontosabb üzem. Körülötte lakótelepek nőttek ki a föld­ből, hófehér falakkal, több­­emeletes épületek, egyetemi diákszállók. S a tömeg egyre jön. Kígyó­zik át a hídon, a volt Börze­palota előtt, amelynek lép­csőjén Sztálin tartott beszédet 1917-ben, az emberfolyam mu­tatja az utat a Pervaja-linia felé. Ott áll egy épület, mely­ben egy Ceretelli nevű ember kijelentésére:­­Most nincs olyan párt, amely kezébe tudná venni a hatalmat__« — a hallgatók között felpattant egy alacsony, szakállas férfi s éles hangon azt felelte: »De van! Van olyan párt! A bol­sevikok pártja...« Lenin volt. ... Katonák érzik azt, a megvívott ütközet után, az ütközet színhelyén sok évvel később, amit itt érezhetnek ezek a veteránok. Azt, hogy »mi megtettük a kötelességün­ket«. A fiatalokon a sor, hogy az emberi boldogságért tovább harcoljanak. Jobbágy Károly

Next