Népszava, 1955. június (83. évfolyam, 127-152. sz.)

1955-06-21 / 144. szám

Megnyílt az ENSZ San-Franciscó-i jubileumi ülésszaka San-Franciseo, június 20. (TASZS/2) San-Franciscóban hétfőn, helyi idő szerint 15 órakor (magyar idő szerint 24 órakor) megnyílt az Egyesült Nem­ze­­tek Szervezetének az ENSZ- alapokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából össze­hívott jubileumi ülésszaka. A San­ Franciscó-i jubileumi ülésszakon valamennyi ENSZ tagállam küldöttséggel képvi­selteti magát. A Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere. Az Egyesült Államok kül­döttségét Dulles külügyminisz­ter, Anglia küldöttségét Mac­millan külügyminiszter, Fran­ciaország küldöttségét Pinau külügyminiszter vezeti. A jubileumi ülésszak meg­nyitóján beszédet mondott Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke. A jubileumi ülésszakon ki­zárólag plenáris ülések lesz­nek, amelyeken a küldöttség­­vezetők nyilatkozatot tesznek. Az ülésszak június 26-ig tart.­goszlávia állandó ENSZ-kép­viselője. Szovjet részről a villásregge­lin részt vett N. T. Fedorenko, a Szovjetunió külügyminisz­terhelyettese, L. F. Palamar­­csuk, az Ukrán SZSZK kül­ügyminisztere, K. V. Kiszelev, a Belorusz SZSZK külügymi­nisztere, G. N. Zarubin, a Szovjetunió nagykövete az Egyesült Államokban és A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője. Ugyancsak megjelent a vil­lásreggelin I. Sz. Csernisov, az ENSZ főtitkárának helyettese. A villásreggeli barátságos légkörben folyt le. Molotov villásreggelit adott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ENSZ-küldöttsége tiszteletére Az ENSZ jubileumi üléssza­­l­umi ülésszakon részt vevő kán részt vevő szovjet küldött- küldöttsége tiszteletére, még vezetője, V. M. Molotov, a A villásreggelin jugoszláv Szovjetunió Minisztertanácsa­ részről megjelentek: Kocsa­nak első elnökhelyettese, a Popovics, a Jugoszláv Szövet- Szovjetunió külügyminisztere­ségi Népköztársaság külügy­­június 19-én villásreggeli­ minisztere, Leo Mates, Jugo­­adott a Jugoszláv Szövetségi szlávia nagykövete az Egyesült Népköztársaságnak a Jubi­ Államokban. Jozse Brilej, Ju- V. M. Molotov találkozott Dag Hammarskjöiddel V. M. Molotov, a jubileumi ENSZ-ülésszakon részt vevő szovjet küldöttség vezetője Jú­nius 19-én az ENSZ titkársá­gának hivatalában találkozott Dag Hammarskjölddel, az ENSZ főtitkárával. A megbe­szélésen jelen volt A. A. Szo­­boljev, a Szovjetunió állandó ENS­Z-kép­viselő­j­e. Az össznémet szakszervezeti egységért Walter Ulbricht felszólalása a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség IV. kongresszusán Berlin, június 19. (TASZSZ) A Szabad Német Szakszer­vezeti Szövetség IV. kongresz­­szusának június 18-i ülésén felszólalt Walter Ulbricht, Né­metország Szocialista Egység­pártja központi bizottsága első titkára, a Szabad Német Szak­­szervezeti Szövetség központi vezetőségének tagja. Ulbricht a Német Demok­ratikus Köztársaságnak a né­met kérdés megoldásával kap­csolatban elfoglalt álláspontjá­ról kijelentette: Harcolunk a minden szövetségtől mentes egységes Németországért. A szónoknak a nyugat-né­metországi vendégekhez inté­zett arra a kérdésére, hogy el­fogadható-e ez a javaslat, a kongresszus küldöttei és a nyugatnémet dolgozók képvi­selői viharos tapssal válaszol­tak. _____ Ulbricht megállapította, hogy a béke és a nemzetközi fe­szültség enyhülése szempont­jából nagy jelentőségű a négy kormányfő küszöbön álló genfi értekezlete. Emlékeztetett a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának nemré­gen tett nyilatkozatára, amely azt a reményt fejezi ki, hogy a négy hatalom tárgyalásai alatt Németország mindkét része képviselőinek módjuk lesz megindokolni szempontjaikat. Walter Ulbricht üdvözölte a szovjet kormánynak azt a ja­vaslatát, hogy a Szovjetunió és Nyugat-Németország között létesítsenek diplomáciai, gaz­dasági és kulturális kapcsola­tokat, mert ez a kezdeménye­zés a nemzetközi feszültség enyhítésére és a német kérdés békés megoldására irányul. Ulbricht elítélte a nyugatné­met politikai személyiségeket, akik azt hirdetik, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország között lehetetlen a megegyezés. Hang­súlyozta, hogy erősíteni kell a Német Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Németország dolgozóinak és szakszerveze­teinek egységét.­­ A Szabad Német Szakszer­vezeti Szövetség kongresszu­sának vasárnapi ülésén a ma­gyar, román és a bolgár kül­döttség vezetője mondott üd­vözlő beszédet. Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke beszé­dében hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti kongresz­­szus egész Németország munkásparlamentje, amely hatalmas erőt kölcsönöz a német munkásosztálynak Németország nemzeti újjá­­egyesítéséért folyó harcá­ban. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Saarvidéki Egysé­ges Szakszervezeti Szövetség kongresszusához küldendő üd­vözlő levelet, amelyben java­solják, hogy találkozzanak a Szabad Német Szakszervezeti Szö­vetség és a saarvidéki szakszervezet képviselői és a genfi nagyhatalmi értekez­letre való tekintettel, dolgozza­nak ki olyan közös tervet, amely Németország — bele­értve a Saar-vidé­ket is — bé­kés újraegyesítésére irányul. A vitát Herbert Warnke, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség vezetősége elnöké­nek zárószavai fejezték be. Warnke megállapította, hogy a vita értékes hozzájárulást nyújtott a vezetőségnek és az egyes minisztériumoknak mun­kájuk megjavításához. Warnke kijelentette, hogy hasznos út­mutatást nyújtott a szakszer­vezetek további feladataira vo­natkozóan a Német Szocialista Egységpárt központi bizottsá­s­­ának üdvözlő távirata. Ennek alapján a legfontosabb felada­tok a következők: 1. Meg kell javítani a felvi­lágosító munkát, hogy növel­jék a munkások öntudatát; 2. újjá kell éleszteni a ver­seny- és az úyítómozgalmat a műszaki értelmiség együttmű­ködésével; 3. még határozot­tabban kell harcolni azért, hogy betartsák a törvényeket és intézkedéseket, valamint az üzemi kollektív szerződések­ben foglalt kötelezettségeket; 4. alapvetően át kell szervezni a kulturális munkát; 5. meg kell javítani a vezetőségek munkáját és ki kell küszö­bölni a bürokratizmust;­­ a vezetők többet járjanak az üzemekbe; 6. meg kell javítani a szakszervezeteken belül az oktatást és a kádermunkát. N. Sz. Hruscsov az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja köz­ponti bizottságának első tit­kára június 17-én és 18-án az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságban tartózkodott. Június 17-én megtekintette Tartu városát, járt a tapai ke­rület Kaardivaelane kolhozá­ban. Itt elbeszélgetett a kolhoz elnökével, a vezetőség tagjai­val és a kolhozparasztokkal. Érdeklődött a mezőgazdasági termelés növelésének kérdései felől és aziránt, hogyan hajt­ják végre az SZKP központi bizottsága januári teljes ülésé­nek határozatait. N. Sz. Hrus­csov ezután a Vi­su­szovhozt látogatta meg. Június 17-én este Tall­inban jelen volt a köztársaság legjobb művészei­nek hangversenyén. Az egybe­gyűltek viharos tapssal fogad­ták N. Sz. Hruscsovot, amikor a teremben megjelent. Átadta megbízólevelét a kopenhágai magyar követ Hajdú József rendkívüli kö­vet és meghatalmazott minisz­ter, a Magyar Népköztársaság dániai követe június 17-én át­adta megbízólevelét IX. Fri­gyes dán királynak. (MTI) — Lemondott az olasz kor­mány. Scelba miniszterelnök átalakítja kormányát. A francia szenátorválasztások eredménye Vasárnap zajlottak le Fran­ciaország betűrendben A—M kezdőbetűjű 54 megyéjében a szenátorválasztások. A szenátorválasztási rend­szer — mint ismeretes — erő­sen kedvez a jobboldali pár­toknak s ennek következté­ben ebben az 54 megyében, jól­lehet a kommunista párt vá­lasztóinak 25 százalékát jelen­tik, csak két kommunista mandátum megújításáról volt szó. Az 54 megye közül csupán négyben választottak arányos szavazási módszerrel, ötven megyében a több fordulós vá­lasztási módszert alkalmaz­ták, amely a jobb oldalra elő­nyös. A szenátorokat nem ma­guk a választók, hanem szűk­körű, úgynevezett kollégiumok választották meg. A választások eredménye az anyaország 123 mandátumára vonatkozólag a következő: A szavazás eredményének ismeretessé válása után Bour­­ges-Maunoury belügyminisz­ter a sajtó képviselőinek kije­lentette, hogy a választások, mint előrelátható volt, nem hoztak nagy változásokat. Egyébként elismerte, hogy egyes megyékben a kommu­nisták visszavonták jelöltjei­ket a szocialisták javára s ez sok esetben a szocialista jelölt megválasztására vezetett. . . man­­ny*re. v*sí­pan­dátum ség ttség kommunisták I •­ 1 szocialisták 33 2 — MRP és rokonpártiak 7 1 — Radikális Tömörü­lés 31 1 — köztársasági szocialis­ták (volt gaulleisták) 9—4 mérsékeltek (úgyneve­­zett függetlenek és konzervatívok) 42 1 — Magyar—norvég árucsereforgalmi megállapodás Június 20-án aláírták a ma­gyar—norvég árucsereforgalmi megállapodást. A megállapo­dás keretében Magyarország konfekcionált és egyéb textil­áruikat, továbbá fürdőkádat, motorkerékpárt, elektromos cikkeket, nehézipari felszere­lést, cukrot, rizst és egyéb mezőgazdasági áruikat szállít Norvég"'•ek, műrost, frissítő vasér ■ -rsvas, ferro-ötvöze­­tek, h­ifa, cellulóz, nyers­bőr és különféle haltermékek ellenében! — Az Anyák Világkongresz­­szusát, amelyet eredetileg Pá­rizsban akartak megtartani, Lausanne-ban (Svájc) július 7-től 10-ig tartják. — Tito elnök novemberben hivatalos látogatásra Egyip­tomba utazik — jelenti az AFP. — Négyhatalmi tárgyalások kezdődnek Belgrádban pénte­ken a nyugati nagyhatalmak belgrádi nagykövetei, vala­mint a jugoszláv külügymi­nisztérium képviselői között. Arra van szükség, hogy a közvélemény nyomása növekvő mértékben érvényesü­ljün Bernal professzor, a világhírű tudós, a BVT elnöke nyilatkozik a Népszava olvasóinak a helsinki világtalálkozóról (Londoni telefonjelentésünk.) J. D. Bernal professzor, a világhírű angol tudós a Béke­világtanács alelnöke. Mióta csak a béke világmozgalma elin­dult útjára, szüntelenül és következetesen egy gondolatra irá­nyította minden erejét és figyelmét. Minden megnyilatkozá­sában azt hangsúlyozta, hogy el lehet jutni az általános lesze­relés gyakorlati megvalósításához. Azt hirdette: ha a nagyha­talmak végre elérkeznek odáig, hogy leüljenek a tárgyalóasz­talhoz, meg lehet találni az utat és módot, amely elvezet a fegyverzet és a fegyveres erő megegyezéses csökkentéséhez, az atomfegyver és más tömegpusztító eszközök használatának eltiltásához, valamint az ilyen megegyezések szigorú végrehaj­tását a helyszínen ellenőrző nemzetközi gépezet létrehozásá­hoz. Mint annyi más, különböző nemzetiségű békeharcos, most már Bernal professzor is érlelődni láthatja munkájának gyümölcseit. Erre gondoltam, amikor felkerestem Bernal professzort, aki a helsinki béke-világtalálkozóra készült abban az aránylag szerény külsejű tudományos kutató intézetében, amely a lon­doni egyetem Russel squares hatalmas épületének tőszomszéd­ságában van. Amint beszélgetni kezdtünk, a professzor dolgozószobájába lépett egyik fiatal munkatárs­nője és tanítványa, hogy mik­roszkopikus felvételben mutas­son meg neki egy növényi megbetegedésekkel kapcsola­tos metszetet. Szinte pillanatok alatt feledésbe merült a világ­politikai helyzetről kezdett be­szélgetésünk és a professzor fiatalos hévvel és lelkesedéssel kezdte magyarázni e tudomá­nyos munka jelentőségét és azt, hogy milyen nagymértékben segíti majd ez a világ élelmi­szerellátási problémáinak meg­oldását. Amikor azután szóba került látogatásom tulajdonképpeni célja, első kérdésem az volt, milyen eredményt vár Bernal professzor a helsinki béke-vi­lágtalálkozó tanácskozásaitól. Helsinki és Genf A professzor így válaszolt: — A béke-világtalálkozóra olyan időpontban kerül sor, amikor a legnagyobb remény­ségekkel nézhetünk legfőbb célkitűzéseink: a nemzetközi együttélés, a leszerelés és a tartós béke megvalósulása elé. Kezdettől fogva az volt a béke­­világmozgalom követelése, hogy a nagyhatalmak üljenek a tárgyalóasztalhoz és keres­sék meg a megegyezés útját. Most abban a tudatban kezd­hetjük Helsinkiben a béke-vi­lágtalálkozó tanácskozásait, hogy a nagyhatalmak végre meg tudtak egyezni a tárgya­lások politikájában és találkoz­ni fognak Genfben. Éppen az egy hónap múlva Genfben kez­dődő négyhatalmi kormányfői találkozó megvilágítójában kell megvizsgálni a helsinki ta­nácskozások jelentőségét és horderejét is. Koránt sincs ar­ról szó, mintha a genfi érte­kezlet csökkentené a helsinki tanácskozások jelentőségét, sőt ellenkezőleg, annál sürgetőbbé teszi azokat. — Más szóval — jegyez­tem meg —, azt is lehet mondani, hogy a helsinki tanácskozások befolyást gya­korolhatnak a kormányfők esetleges döntéseire? A világközvélemény erejével — A genfi értekezlet hatal­mas jelentőségét — mondotta Bernal professzor — nemcsak bizonyos államférfiak elgondo­lásai adják meg, hanem az is, hogy az egész világ közvéle­ménye döntő befolyást gyako­rol arra, amit ezek az állam­férfiak cselekszenek. Ily mó­don a Béke-Világtanács helsin­ki tanácskozásai időszerűek és egyben szükségesek is, mert a világ közvéleményének erejé­vel hatnak majd ki a világpoli­tika irányítóinak cselekede­teire. — Professzor úr vélemé­nye szerint — kérdeztem — a helsinki béke-világtalálko­zó olyan széleskörű és haté­kony lesz, hogy kifejezésre juttathatja az egész világ bé­kekövetelését? — A béke-világtalálkozó — felelte a professzor — már jel­legénél fogva is rendkívül szé­leskörű és ismét meg fogja mutatni, hogy a béke-világ­mozgalom milyen nagymérték­ben tört már utat az emberek minden rétegéhez és minden politikai felfogáshoz. Ugyan­akkor a találkozó összetételé­ben tükröződik majd a nem­zetközi politikában felülkere­kedett új irányzat, az az irányzat, amelyben a békés együttélés és azon túlmenően a nemzetközi együttműködés lett a világpolitika legfonto­sabb jelszava. Átütő hatású békeprogram Bernal professzor végeze­tül­­ a béke-világtalálkozó munkamódszereiről beszélt: — A tárgysorozatot rendkí­vül rugalmasan alakítjuk ki, amennyiben a küldöttek ma­guk fognak határozni arról, milyen kérdéseket kívánnak megtárgyalni. Annyi azonban bizonyos, hogy a világpolitika minden főbenjáró problémája a legteljesebb figyelemben ré­szesül majd. Ezek a problé­mák: a leszerelés kérdése, az atomfegyverek eltiltása, a kol­lektív biztonság rendszerének megszervezése a német kérdés rendezésének megvilágításá­ban, valamint Ázsia és a most még gyarmati és függő orszá­gok égető problémái. Saját fel­fogásomat és elgondolásaimat a dolgok jelenlegi szakaszában még nem kívánom kifejteni. Annyit azonban mondhatok, hogy tanácskozásaink rendkí­vül átfogóak és sokrétűek lesznek és éppen ezért nem lenne helyes elébevágni a dön­téseknek. Mindenesetre bizo­nyos már a béke-világmozga­­lom egész eddigi történetéből is, hogy sikerül majd megta­lálni és kidolgozni egy olyan programot, amely elfogadásra találhat majd minden ország­ban az emberek nagy többsége részéről és vezérfonalul szol­gálhat arra irányuló erőfeszí­téseikben, hogy kormányaik által biztosítsák a béke poli­tikájának gyakorlati megvaló­sítását. Mi a magunk részé­ről egyáltalában nem törek­szünk rövidlejáratú célok el­érésére. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy bármilyen építő jellegű döntésekre kerülne is sor Genfben, ezeknek végre­hajtását hatékony biztosítékok­kal kell körülbástyázni. Ezért arra van szükség, hogy a köz­vélemény nyomása állandóan és növekvő mértékben érvé­nyesüljön. — Bízom abban — hangsú­lyozta Bernal professzor —, hogy a béke-világmozgalom máris olyan átfogó, és rendel­kezik azzal az átütő erővel, hogy az elkövetkező döntő fon­tosságú hónapok során képes lesz egybehangolni és szoro­san összefogni az egész világ népeinek elszánt törekvését a tartós béke biztosítására. Gordon Schaffer Helsinkibe érkezett Joliot-Curie és a Béke-Világtanács több tagja Helsinki, június 20. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Hétfőn megérkezett Helsin­kibe Joliot-Curie professzor, a Béke-Világtanács elnöke és át­vette a béke-világtalálkozó elő­készítő munkálatainak legfelső irányítását. A finn fővárosban tartózkodnak már a Béke- Világtanács titkárságának tag­jai, köztük Jean Laffitte főtit­kár (Franciaország), Isabelle Blume (Belgium), Vincent Duncan Jones (Nagy-Britan­­nia), Pantyelejmon Guljajev (Szovjetunió), Fogliaresi (Olasz­ország), Alfredo Valera (Argen­tína), Jorge Zalamea (Colom­bia). Megérkezett a béketalál­kozó színhelyére a békemoz­­galom egész sor, világszerte is­mert más élenjáró harcosa is, köztük Kuo Mo-zso, a kínai or­szágos népi gyűlés elnökségé­nek alelnöke, a Kínai Tudomá­nyos Akadémia elnöke, C. L Bharuka, India volt munka­ügyi minisztere. Június 18-én elindult Moszk­vából Helsinkibe a béke-vi­lágtalálkozón részt vevő szovjet küldöttség. A küldöttség tagjai között van: Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Békebizottság elnöke, Alekszandr Kornyejcsuk író, Ilja Ehrenburg író, Alekszandr Fagyejev író, Konsztantyin Fegyín író, Alekszej Szurkov író, Vanda Vasziljevsz­kaja írónő, Alekszandr Nyeszmeja­­nov akadé­­ikus, Viktor Anu­barcumjan akadémikus, Ivan Gluscsenko professzor, Viktor Blazsenov mozdonyvezető, Gri­­gorij Dubinyin leningrádi esz­tergályos, A. Balasova hős anya, Tyerentyij Malceva kí­sérletező kolhozparaszt, Ny­ina Popova, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának titkára. A Béke-Világtanács meghí­vására a szovjet küldöttség tagjaként elutazott a béke­világtalálkozóra Vilisz L­eisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának el­nöke. A helsinki béke-világtalálko­zó technikai előkészületei egyébként már jóformán be­fejeződtek. A Messuhallit kör­nyező utcákon valóságos zászlóerdő köszönti az érke­zőket. A nemzetközi békemoz­­galom létrejötte óta most első ízben lengenek a többi nem­zeti lobogó között a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság zászlói is. A Messuhalli, a világtalálkozó színhelye A Kínai Népköztársaság Államtanácsa elfogadta az első ötéves terv tervezetét A Kínai Kommunista­­Párt központi bizottsága június 10-én beterjesztette a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­hoz a népgazdaság fejlesztésé­ről szóló első ötéves terv ter­vezetét. A Kínai Népköztársaság Államtanácsa szombaton tar­tott teljes ülésén elfogadta a Kínai Népköztársaság n­ép­­gazdaságának fejlesztéséről szóló első ötéves terv terve­zetét. Az Államtanács teljes ülése meghallgatta Li Fu-csun, az Államtanács elnökhelyet­tesének és az Állami Tervbi­zottság elnökének előadói je­lentését, majd úgy döntött, hogy a tervezetet átvizsgálás és jóváhagyás végett az Or­szágos Népi Gyűlés második ülésszaka elé terjeszti.­­ Nehru indiai miniszterel­nök Leningrádban megtekin­tette az Ermitage múzeumot és a város több nevezetessé­gét.

Next