Népszava, 1955. június (83. évfolyam, 127-152. sz.)
1955-06-01 / 127. szám
ír 1955. június 1, szerda Újítások a tavaszi növényápoláshoz A mezőgazdaság dolgozói előtt ezekben a napokban igen sok munka áll: időben és jó minőségben el kell végezniük a kapásnövények ápolását, a gyümölcsösök talajának gyomtalanítását, a takarmánynövények kaszálását és betakarítását. Megkönnyítik és meggyorsítják a munkákat azok az újítások és ésszerűsítések, amelyeket kiváló mezőgazdasági dolgozók szerkesztettek. Ezek közül az alábbiakban ismertetünk néhányat. Nagy Lajos, a dunabogdányi Úttörő tsz brigád vezetője a barázdásan művelt öntözéses kertészetükben gépesítette a kapálást (I. rajz). Az LK egysoros lókapa vázát, egy töltögetőfejet, s az LK lókapa egy jobb- és balos kapatestet, valamint két kapatestet, használt fel erre a célra. Az összeszerelést úgy végezte el, hogy a mélységet pontosan lehessen állítani. A két első kapatestet (1) úgy szerelte fel, hogy azok a barázda alját 60 fokos szögben legalább 2 centiméter mélyen, a barázda oldalait pedig 2—3 centiméter mélyen sarabolják meg. A lesarabolt földet a kapatestek után haladó töltögető test (2) kinyomja oldalra és a barázda alját is megtisztítja. A hátsó planet kapatestek (3) 4—5 centiméter mélyen járnak a talajban és a bakhátakon két sor palántát gyomtalanítanak. Ezzel a módszerrel mindaddig lehet gépi növényápolást végezni, amíg a növények elférnek a váz alatt. A gyümölcsfák koronáia alatt a talajt sok helyen kézi kapálással gyomtalanítják. Igen költséges ez, hiszen évente legalább ötször kell elvégezni ezt a munkát. Valu József, az abapusztai állami gazdaság dolgozója a gyomtalanítás elvégzésére a V—23X18-as tarlóhántó tárcsát oldalazó tárcsává alakította át (II. rajz). Az átalakítást a következőképpen végezte: A vonórudat és a vonópálcákat a tárcsáról leszerelte. A jobb- és baloldali vonógerendelyt laposvassal (3) és merevítővel (2) kötötte a vonókengyelhez (1). A vonókengyel baloldali végét a leszerelt vonórúdhoz csavarozta, míg a jobboldali végét szögvas merevítővel (4) kitámasztotta a vonórúd beakasztó vasához. A traktor vonókengyeléhez párhuzamos vonórész csatlakozik. Ennek a végéhez van bekötve a vonórúd, illetve a merevítő. Az oldalozó tárcsát 23 fokos támadási szögben állította be. Munkaszélessége 4 méter. Ha a fasorok távolsága 9—10 méter, akkor két húzással fellazítható a talaj, elvégezhető a gyomirtás. A traktort a sorok között úgy kell vezetni, hogy a legkülsőbb tárcsa a fa törzsétől 40—50 centiméterre dolgozzék. A gépcsoporttal a fasorok között kígyózó mozgást végezve kell haladni; az egyes fasorból a hármasba, a kettesből a négyesbe kell átfordulni, arra ügyelve, hogy az oldalozás mindig a felhúzandó fasor felé irányuljon. | ~ | Kézi saraboló kapákkal — P-j könnyű súlyuk miatt — kötöttebb vagy kissé göröngyösebb talajon nem tudunk jó munkát végezni. Ezt a hibát szüntette meg Derkovics János békéscsabai tsz-tag, amikor a saraboló kapanyél foglalata mellé a nyélre csavarral gyűrűalakú súlyt rögzített (III. rajz), így kötött és göröngyös talajon is éppen olyan hatol a talajba. A kapa lemezének széleit egyébként fel kell hajlítani, hogy a növény tövei [MTI A takarmányféleségek gépi felkaszálását gyorsítja meg Horváth István, a nagygombosi tangazdaság dolgozójának újítása (IV. rajz). Az újító két lófogatú fűkaszát kapcsolt a traktor után. A munkagépeket úgy kapcsolta egymás után, hogy a hátulsó fűkasza az első által lekaszált terület külső szélén haladjon, így nem marad levágatlan rész. A hátsó fűkasza a bilincsekkel (!) tetszés szerint állítható. Szilvássy Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium újítási csoportja vezetője. jól használható, mint a lemezes mellett is rendesen kapa, sőt, még jobb munkát vésük a tisztogatást, nézhetünk vele, mert mélyebben elvégezhes Korszerű Mollív-biztosítás hulladék- és elfekvő, selejtes csövekből A Mollív-gyártás anyagszükség- biztonságosabb és hosszabb életletét eddig használt vasúti sínek- tartamú, ből és hengerdei selejtből fedez- A csőből készült Mollívek pápaték. Ez azonban csak részben elé- csak egyszerű, hajlított, ócska kerítette ki a szükségletet. szánlemezhulladékból készülnek.Tóth József és Mátrai Sándor, a Szénbányászati Minisztérium dolgozói más, rendelkezésre álló, elfekvő és hulladékanyagok felhasználásával kísérleteztek — eredményesen. Mollíves biztosításra a sínanyagnál is használhatóbbnak bizonyultak a csövek. A kísérletek során a kőolajfúrócsövekből készített próbadarabok igen nehéz kőzetviszonyok között kerültek beépítésre a farkaslyuki bányában. Az azóta eltelt öt hónap alatt bebizonyosodott, hogy a csőívek nemcsak helyettesítik az eddig használt, sínből készült Mollíveket, de jobbnak is bizonyultak azoknál. A csőívek gyártására az eddig beolvasztásra került kőolajfúró-csővégdarabokat és a Ferroglobusnál évek óta elfekvő, selejtes csöveket használják. Az új csőbiztosítás alkalmazásával kettős célt értünk el: 1. a bányászat biztosítóberendezéseinek anyagigényét eddig beolvasztott, használhatatlan, elfekvő anyagokból elégíthetjük ki; 2. a felhasznált anyag szilárdsága— mivel ez esetben nem használt, hanem új anyagról van szó — ismert, a beépített berendezés tehát .A gömbölyű végére rövid köldökdarabot hegesztenek, amely a völgyeit csővégbe üleszthető. A Rákosi Művek havonta átlag tíz vagon ilyen fúrócsővégdarabot tud szállítani, a Ferroglobusnál mintegy 1200 tonna elfekvőselejtes csövet tárolnak, amelyből egy év alatt körülbelül 20—25 000 Mollív készíthető. Ha figyelembe vesszük e biztosítási mód hosszú élettartamát is, az új eljárással nagy mennyiségű import bányafát takaríthatunk meg. Kiégett, tönkrement motor-forgórészek újrafelhasználása Csupán Petőfi-bányán 65 darab 300 kilowattos OR—122/4-es típusú szalagmotor van üzemben. Túlterhelés esetén leggyakoribb hiba az áramvezetőrudak szétégése, az armatúra tengelyirányú hornyainak kiolvadása. A kiégett forgórészeket eddig nem lehetett kijavítani, el kellett dobni. Egy darab forgórész ára körülbelül 5500 forint. De nagyobb nehézséget jelentett, hogy külön forgórészt nem is lehet kapni. A Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár pedig a kiégett forgórészes motorok javítását 8000—10 000 forintért, egyéves határidőre vállalta. Szabó Sándor, a bánya művezetője újításával lehetővé tette, hogy egyetlen kiégett armatúrát sem kell eldobni, mert házilag, kis költséggel javíthatók. A forgórész armatúrából a rudakat kiszerelik, a kiégett csatornát kitisztítják és utána samottliszttel teljesen kitöltik. Az így előkészített forgórészt a kiégett, vagyis a kinyílt csatornák helyén lágy sárgarézhuzallal hegesztik. Hegesztés után a hegesztett sárgarézvarratott esztergapadon simára munkálják, majd a horonyban maradt samottot kikaparják és a horongszelvényt horonyreszelővel méretre igazítják. Az így kijavított armatúrát újból lehet tekercselni. 1955. Június 1, szerda m Hanssk István ifjúmunkás sztahanovista esztergályos munkamódszereiből A Finommechanikai Vállalatnál nemrég brigád alakult a legjobb dolgozók munkamódszerének tanulmányozására. A szinte tudományos gondossággal feldolgozott munkamódszereket hozzáférhetővé teszik a gyár minden egyes dolgozója számára, így is biztosítják, hogy a Finommechanikai Vállalat dolgozói a legfejlettebb, legkorszerűbb munkafogásokat alkalmazzák, növeljék a termelékenységet. A munka előkészítése Hanzlik István ifjúmunkás esztergályos munkamódszereit tanulmányozva megállapította a brigád, hogy eredményeit már a munka előkészítésénél megalapozza. Nála sohasem fordul elő az például, hogy munka közben derül ki egy készülék vagy szerszám használhatatlansága, hibája. Mindig előzetesen ellenőrzi azokat és a munka elkezdéséig módot talál az esetleges javítások elvégzésére, a kések és egyéb Egyik munkadarabja egy gyűrű volt. Követelmény: az oldalfelületek párhuzamossága 0,01-en belül legyen. A következő megoldást alkalmazta: Egy hasított gyűrűt készített. Azt lágypofás tokmányba fogta és így a munkadarab felfogása biztos volt. (1. ábra.) A késtartóba két kést fogott, amellyel a méret tartását és a párhuzamosságot tette biztossá, kéziszerszámok előkészítésére. Amikor új munkát kap, először átnézi a műveletterveket. Tanulmányozza a műveleti sorrendet és az egyes műveleten belül előírt munkákat. Ha valami hibát vagy jobb megoldási lehetőséget talál, azt megbeszéli az üzemtechnikussal. Hanzlik elvtárs rajzismerete kielégítő, mégis minden alkalmat megragad ismereteinek bővítésére. Mindezzel megtakarította a munkadarab kifogását, fordítását és újra befogását amellett, hogy az előírt minőségű munkát végezte. Másik esetben vékony lemezből gyűrűt kellett kiszúrni. Ezt a feladatot is két késsel oldotta meg, így egy műveleten belül kész gyűrűt tudott gyártani. A gyűrű furatát kiszúró kés 0,2-vel kijebb állt, hogy megakadályozza a késtörést. (2. ábra.) hajt végre. A belső menetvágásnál például egy késsel esztergálja az előfúrt furatot. Ugyanezzel a késoldallal alászúr a késkifutásnak és a kés másik oldalán levő menetprofillal menetet esztergál. (3. ábra.) Sima lépcsős furatok esztergályozásához is készített több élű kést Az »a-val jelölt vágóéllel nagyolja az előfúrt furatokat, ezután a »C« vésőénél méretre. Hanzlik István nem különös ember, műhelyében sem kap több támogatást, segítséget, mint amennyit a műhely bármely más dolgozója is megkaphat. Többek számára talán munkamódszereiben sincs semmi meglepő. Mégis tanulságos munkaszervezése, mindij újat kereső, alkotó munkája. Mindenki számára figyelemreméltó, megszívlelendő tanulságaik rejlenek egyszerű munkafogásaiban. Követésre méltó példát mulett biztosítja a lehető legpontosabb együttfutást is. A mellékidők csökkentésére minden lehetőséget felhasznál, így például a gépen levő deszkára egyszerre több megmunkálásra váró munkadarabot is előkészít, tehát nem hajol le különkülön minden egyes darabért. Nem veszít időt a szerszámkeresgéléssel sem, mert azokat miitat a Finommechanikai Vállalat lelkes brigádja, amelynek tagjai — Dési Imre főtechnológus, Péter Dénes szerszámszerkesztő, Almási Ferenc művelettervező, Schianner Sándor normatechnológus, Benécs István munkaügyi előadói fáradságot nem kímélve tárták fel Hanzlik István munkamódszerének értékes tapasztalatait. Ezzel nagymértékben elősegítették, hogy gyárukban minél szélesebbkörben terjedjenek el a legkorszerűbb munkafogások. Többkéses megoldások Többévi kések Ötletes késeket készített Hanz- val csökkenti a mellékidőket és sik elvtárs, amelyek segítségével kiküszöböli a késtartó forgatásaegy felfogással több műveletetből adódó pontatlanságot. Emelsarkosra esztergál, majd furatdig rendben használat letörést készít aza- vágóéllel, után ugyanarra a helyre teszi Ezután esztergálja a külső pere- vissza. Amíg gépe dolgozik, már meta -íja* vágóéllel. (4. ábra.) a következő munkát tanulmá- A több élű kések alkalmazásé- nyozza, előkészíti. | I 3. ábra 4. ábra *