Népszava, 1955. augusztus (83. évfolyam, 180-204. sz.)

1955-08-02 / 180. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 83. évfolyam, 180. számÁra 50 fillér 1955. augusztus 2. kedd Sok helyt folyik még az ara­tás, de már megkezdődött a másik nagy munka is — a cséplés. A következő néhány hétben a cséplőmunkásokra tekint az ország népe, hiszen tőlük függ, hogy a learatos gabona minél előbb zsákokba kerüljön. A munkások, a vá­rosi dolgozók is érdeklődéssel fordulnak a cséplők felé, hi­szen a cséplés a legpontosabb számvetés a termésről, arról, mennyivel jut több kenyér, liszt, tésztaféle az éléskam­rákba. Az eddigi tapasztala­tok biztatóak. Mint a Statisz­tikai Hivatal második negyed­évi tervjelentéséből is kitű­nik: ». ..az utóbbi hetek j­obb időjárása következtében a ter­méskilátások lényegesen ja­vultak. A kalászosok termés­átlaga magasabb a múlt évi­nél.­ Van-e mód a gyorsabb, eredményesebb cséplésre? Igen, van! Mérjük csak fel a múlt évek tapasztalatait, ve­gyük számba az eredménye­ket s gondolkozzunk, hogy a hibákat miként csökkenthet­jük. A hibák csökkentése már egymagában napokkal rövidíti meg a munkát. Gondoljuk csak el, hogy ha jó a terve­zés, pontosan betartjuk a ra­­jonírozási tervet, nem járunk a cséplőgéppel egyik utcából a másikba, mennyi időt meg­takarítunk. Csornán, az egyik Győr megyei nagyközségben kiszámították tavaly, hogy hetenként egy nappal rövidíti meg a tervszerű munka a cséplést. S egyéb szempontból is előnyösebb a dolgozó pa­rasztoknak. Pontosan tudják, mikor hordják be a gabonát, mikor kerül hozzájuk a gép. Tavaly gyakori hiba volt a gépek akadozó ellátása is. Nem egy helyen késtek az üzemanyaggal és a ragyogó nyári napon 20—25 ember tét­lenkedett órákig emiatt. A gépállomások vezetőitől is függ tehát a gyorsabb, jobb munka, minden óra, minden perc kihasználása. Sok min­denről szólhatnánk még, ami talán apróságnak tűnik, mégis együttesen jelentős munkaidő megtakarítását biztosíthatják. A munkacsapat megfelelő be­osztása, a jó gépkarbantartás, a javítások gondos megterve­zése mind-mind ide tartozik. A cséplés gyors és időben tör­ténő elvégzésének mégis egyik legfontosabb módszere a cséplő munkacsapatok közötti eleven verseny. Sok száz ifjúsági munka­csapat jelentette be részvéte­lét az FM, AGM, DISZ és MEDOSZ együttes felhívá­sára. Fiataljaink a varsói Vi­lágifjúsági Találkozó alatt akarják megmutatni, mit tud­nak. Több munkacsapat máris büszkén számolhat be ered­ményeiről. Az örménykuti ál­lami gazdaság Munka Vörös­zászló Érdemrendjével kitün­tetett cséplő munkásfiataljai 60 vagon gabonát eresztettek ki gépükön, jó eredményt ér­tek el a felsőnyomási, mező­­hegyesi, kanacsi fiatalok is Mi a kiváló eredmény titka? Nemcsak a jó szervezés, nem­csak a magasabb kereset utá­ni vágy. Azért is jól dolgoz­nak, mert szeretik hazájukat, tudják, hogy munkában töltött minden napjuk igen sokat jelent a mezőgazdaság fejlesz­tésében, a nép jobb ellátásá­­ban. De tudják ezek a fiatalok azt is, hogy a munka front­ján elért kiváló eredmények is emelik a magyar fiatalok hírnevét a világ ifjúsága előtt. Példamutató ezeknek a fia­taloknak a munkája s bizo­nyára számos követőre talál­nak. Persze ennek is meg kell teremteni a feltételeit. Tolna megyében panaszkodtak ta­valy a dolgozók, hogy későn tudják, mennyit csépelt el versenytársuk, hol tartanak, hányadik helyen állnak a munkacsapatok versenyében. Az egyik legfontosabb felté­tel — mint ez a példa is iga­zolja — a verseny állandó éb­rentartása, a verseny nyilvá­nossága. Talán a cséplés so­rán legkönnyebb az eredmé­nyek rendszeres ismertetése. A napi teljesítményeket a gépállomáson és a községi ta­nácsnál minden este feljegy­zik, hiszen erre feltétlenül szükség van a gabonabeadás miatt. Csupán az adatokat kell eljuttatni a gépekhez, ami ugyancsak nem nehéz, mert állandóan ellenőrzik a gépállomásbeliek és a taná­csok dolgozói a munkát. A MEDOSZ és a Közalkalmazot­tak Szakszervezete együttmű­ködésétől, közös tevékenységé­től függ elsősorban, hogy valóban élő, eleven versen­gés alakuljon ki. A cséplés gyors elvégzése még nem jelent feltétlenül jó munkát. Jó minőségre, a szemveszteség állandó csök­kentésére is szükség van. Nagyrészt a gépek mellett dől el a begyűjtés sikere is. Az elmúlt évek példái igazolják, hogy ahol a munkacsapatok vezetői, a népnevelők, a szak­­szervezeti bizalmiak nem fe­ledkeztek meg a begyűjtés ér­dekében végzett agitációról, ott legtöbb gazda a géptől egyenesen a Terményforgalmi Vállalat raktáraiba szállította a törvény által előírt gabona­­mennyiséget. Az idén még alaposabb, gondosabb nevelő­munkára van szükség, hiszen meg kell magyarázni az álla­mi felvásárlás jelentőségét és célját is. A cséplő munkacsa­patok versenyéhez tehát az is hozzátartozik, hogy miként halad a községekben a be­gyűjtés, a gabonafelvásárlás. Az ország népe bízik abban, hogy nem csalódik a versengő fiatalokban, az öregebb csép­lőmunkásokban. Bízik abban — erre ők s adott szavukban biztosíték is van —, hogy minden téren jó munkát vé­geznek. Kombájnosok lelkes versenye az aratás utolsó napjaiban A Földművelésügyi Minisz­térium értékelte a kombájnok aratási tervteljesítését és a ki­használásukban elért eredmé­nyeket. Július 29-ig a legjobb eredményeket a Pest megyei gépállomások érték el. A me­gye gépállomáséinz tartozó 105 kombájn július 29-ig 13 080 hold gabonát aratott le. Az egy kombájnra eső átlagtelje­sítmény már 124,6 hold. Pest megye után a kombájnaratási tervek teljesítésében Komá­rom, majd Szolnok megye kö­vetkezik. A Vas, Borsod és Zala megyei gépállomások el­maradtak a tervük teljesítésé­iben és a gépek kihasználásá­ban. Az állami gazdaságok kom­­bájnvezetői is lelkes munkát végeznek, hogy az aratás hát­ralevő napjaiban minél na­gyobb területről takarítsák be a gabonát. Versenyükben to­vábbra is Bachmann Félix, a Május 1 majori állami gazda­­ság kombájnvezetője az első. Július 31-ig 466 holdról 4541 mázsa gabonát vágott le és csépelt el. Második G. Nagy István, a bábolnai állami gaz­daság kombájnosa 409 holdas és 4173 mázsás teljesítmény­nyel. Harmadik Gyurmánszki Mihály, az ikrényi állami gaz­daság kombájnosa. Eddig 387 holdról 4644 mázsa gabonát csépelt el. Új bányaüzemet nyitnak a perecesi Erenyő-völgyben A Borsodi Hőerőmű, a Vegyi­kombinát, a Tiszapalkonyai Erőmű egyre több szenet kí­ván, így a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt mind több helyen folytat kutatásokat a még fel nem tárt szénvagyon felderí­tésére. Most a borsodi szén­medence egyik legrégebben művelt bányavidékére, a pere­­cesi Erenyő-vidékre került a sor. A legkorszerűbb bánya­­művelési elveik alapján épített új bányaüzemben két párhuza­mos aknát mélyítenek. Az egyik aknában gumi szállító­­szalagon hozzák felszínre a nagyteljesítményű fejtéseken termelt szenet, míg a másik aknán keresztül a dolgozók beszállását, valamint a szüksé­ges anyagszállítást bonyolít­ják le. Az akna rövidesen el­készül, most folyik a gépmes­terek képzése. Az aknaszintről már hajtják a széntelep fel­tárására szolgáló vágatokat is. Az új bányaüzemet felhasz­nálják a szomszéd Márta és Anna bánya szállításának kor­szerűsítésére is. A két régi bányaüzemet földalatti vágat­tal kötik össze az új Erenyő­­völgyi aknával, ahonnan vég­telenköteles szállítással továb­bítják majd a szénnel teli csilléket. Az összekötő vágatok elkészülése után, a tervek sze­rint, az új aknaüzemben a jövő év második felében kez­dődik meg az üzemszerű ter­melés. mm Gazdag aratás Az őszi forgalom biztosításával készülnek a MÁV dolgozói az V. vasutasnapra Szerte az országban nagy lelkesedéssel készülnek a vas­utas dolgozók az V. vasutas­napra: augusztus 14-ig, a vasút nagy szolgálati helyein ünnepi műszakot tartanak. A két­hetes műszakon olyan felada­tokat oldanak meg, amelyek az őszi forgalom zavartalan lebonyolítását segítik. A bajai pályafenntartási fő­nökség dolgozói vállalták, hogy Bátaszék állomáson mintegy 650 folyóméter hosszúságban pályaszint-emelést végeznek, Rudics állomás rakterületén rendbehozzák az utakat, el­végzik a burkolási munkákat. E két terven felüli munka 140 000 forint értéket jelent. Megígérték, hogy a gondjaikra bízott pályaszakaszokat az őszi forgalom idejére alaposan ki­javítják, eltüntetik a sebesség­­korlátozó lassú jel­táblákat. A főnökség területén már siker­rel alkalmazzák a szovjet vasutasoktól átvett szalag­szerű pályaferntartási mód­szert, amely jelentősen emeli a termelést, a pályatesteket ritkább időközökben kell fel­újítani és a dolgozók 15 szá­zalékkal többet keresnek. A debreceni rakodási főnök­ség is jó munkával készül az V. vasutasnapra. A második negyedévben elérték az él­­üzem-szintet és noha most magasabb követelményeket ál­lítottak eléjük, vállalták, hogy a harmadik negyedévben is megszerzik az élüzem címet. Az őszi forgalom sikeres le­bonyolítása érdekében éjszakai brigádokat szerveztek, ame­lyek az éjfélkor beállított vo­natokat rakják ki, hogy a reg­geli műszak dolgozóinak ne kelljen az éjszakáról ott­maradt kocsikkal vesződniük. Gondoskodtak arról is, hogy kellő számú alkalmi munka­erő álljon rendelkezésükre, ha egyszerre túl sok kocsi fut be az állomásra. A pécsi vasú­tigazga­tós­ág távközlő és biztosító-berende­zési szakszolgálatának dolgozói vállalták, hogy az V. vasutas­napig Sárbogárd állomáson utasítást adó, Somogyszobon pedig utastájékoztató berende­zést szerelnek fel. Augusztus 14-ig több állomáson lecseré­lik a légvezeték-berendezése­ket, Nagykanizsa és Pécs állo­mások között egy csatornás vivőberendezést helyeznek üzembe. Az őszi forgalom jó lebonyolítása érdekében szá­mos raktárban és pályafenn­tartási főnökségen szerelnek fel távbeszélő készülékeket. Évi tervüket december 21-re befejezik évi költségcsökkentési tervük 10 százalékos túltelje­sítése mellett. Konfekcióiparunk őszi tervei a KonfekCicnpar cnvaibemu­­tatóiin egyre csinosabb női és gyermekruhákat, jólszabott férfiöltönyöket látunk. Ma már azok is bizalommal térnek be egy-egy áruházba, vagy szaküzletbe kész ruháért, akik szeretnek »jól öltözködni«. Megkérdeztük a Belkereske­delmi Minisztérium ruházati főigazgatóságán Székely Jó­zsef osztályvezetőt és Lenhorn Jolán csoportvezetőt, milyen meglepetést tartogat konfek­cióiparunk az őszre. Alább is­mertetjük a választ: Női átmeneti kabátból ősz­re nem lesz hiány, már most bőséges raktárkész­lettel rendelkezik a ke­reskedelem. Az igen kedvelt, elegáns és olcsó teveszőrkabátok mellett a tweed és egyszínű velúr­­kabátok között is kedvükre válogathatnak a nők. Az évek óta vajúdó kosztüm­hiány kérdése is megoldódik. A KTSZ-ek mellett idén a Minő­ségi Kabátgyár is gyárt fésűs- és tweedszövetből, cordból an­gol- és kulikosztümöket. A fő­leg vidéken kedvelt fél-, úgy­nevezett biciklikabát hiányát a szolnoki tanácsvállalat gyárt­mányai idén megszüntetik. Női ruhából mind a KTSZ-ek, mind pedig a gyár­ipar igen szép modellekkel le­pik meg a készruhákat kedve­lőket. A tiszta gyapjú Ama­zon- és Vesta-szövetből varrt egyenesvonalú délutáni ruhák mellett finomszínezésű, szövet hatását keltő, tarka, mosható, színtartó Tisza-barchetből íz­léses ruhák kerülnek ismét forgalomba. Az eddig »hol volt, hol nem volt« sötétkék és fekete gyapjú­­szoknyákból, különböző minőségű blúzokból is hő­ipar a kereskedelmet. A túra­idők kedvelt viselete, a női kaska-pantaló sem fogy most már ki az üzletekből, mert az ipar folytonosan gyártja és szállítja a kereske­delemnek. A gumisderekú, szép flanellpongyolák pótolják a még mindig hiányzó mat­­lasszé pongyolákat. A férfiaknak sima, sötét szí­nű (barna és kék) kamgam­­öltönyökből ígér az eddiginél többet a kereskedelem. Sport­öltönyből pedig a múlt évihez viszonyítva, ötven százalékkal növekszik a termelés. Ismét gyártja iparunk a rövid idő alatt igen meg­kedvelt, fenyőmintázatú barna és zöld színű »Erőd« nevű tisztagyapjú öltönyö­ket. A testesebb férfiak régi pana­szát is orvosolják és idén több extra-, valamint hasasméretű öltönyt gyártanak. A fogyasz­tók kívánságára, az új mo­dellek alapján három centi­méterrel hosszabb télikabátok készülnek idén. Átmeneti ló­don, ballon és zippzáras kuli­­kabátok mellett bőven lesz különféle esőkabát is. A vidéki lakosság kedvelt viseletét, a Tallér és Novida (cájg) öltönyöket is megfelelő mennyiségben hozzák forga­lomba. De traktoroskabátok, overallok, műtőskabátok és egyéb munkaruhák is készül­nek. Nem lesz hiány idén gyer­mek télikabátban és lóden­­kabátban. Gondoskodtak róla, hogy most már minden gyer­­mekruhaüzletbe és áru­házba megfelelő méretű és mennyiségű gyermek­kabát kerüljön. Nagy választék lesz gyermek­fiú öltönyben. A három-hat­éves gyermeknek modern, lumberjackes öltönyöket gyárt az ipar. Évek óta húzódó prob­léma oldódik meg az idén az­zal, hogy hat-tizenhárom éves, magasra nőtt, vékony gyerme­keknek különleges szabású ru­hákat készít a Vörös Október Ruhagyár. A szülők kívánsá­gára módosították a Gaby­­nadrág szabását is. A bébi-ruhákat idáig csak a KTSZ-ek vállalták hímzéssel. Dicséretes a Soproni Ruha­gyár, amely most már hímzéssel díszíti a csinos bébi-ruhákat. ízléses glob­­nis, sima és rakottszok­­nyájú bakfisruhák készül­nek kockás, pepita és fi­nom barchetanyagból. Ötven-hatvan százalékkal több matrózruha lesz idén, mint tavaly az iskolásgyermekek részére, bár ez még mindig nem elegendő. Az elmúlt ősszel a konfek­cióiparra sokat és jogosan pa­naszkodott a vásárlóközönség. Az ipar és a kereskedelem ve­zetőin és dolgozóin múlik, hogy idén minden vásárló elé­gedetten távozzék az üzletek­ből. Ábel FALUSI MUNKÁRA JELENTKEZTEK HERÉNYI BÉLA, a Közleke­dési és Postaügyi Minisztérium csoportvezetője »városi em­ber«. Nem ismeri a falut, de szívesen jelentkezett, mert tudja, hogy nagy szükség lesz ott rá. Bizonyára megállja a helyét, hiszen a minisztérium­ban is kiváló munkát végzett, PERGITY MIHÁLY, a Köny­­nyűipari Minisztérium főelő­adója faluról származik. Min­den vágya az volt, hogy valamikor visszatérhessen. Ezért is végezte el pesti mun­kája közben a mezőgazdasági akadémiát. MAJOR LÁSZLÓNAK, a Vegyi- és Energiaügyi Minisz­térium főelőadójának nem lesz ismeretlen a falusi munka. Vi­déken nevelkedett s most oda megy vissza. Úgy tervezi, fő­könyvelő lesz valamelyik ál­lami gazdaságban.

Next