Népszava, 1955. augusztus (83. évfolyam, 180-204. sz.)

1955-08-21 / 197. szám

Átadták a miskolci személypályaudvar dolgozóinak a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját Péntek délután Feleld Pál, a Vasutas Dolgozók Szakszerve­zete központi vezetőségéne tit­kára és Lindner József, a MÁV forgalmi szakosztályának ve­zetője átadta a miskolci sze­mélypályaudvar dolgozóinak a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A zászló átadásával egyidő­­ben a pályaudvar lekiválóbb dolgozói között összesen mint­egy 25 000 forint jutalmat osz­tottak ki . 107 vagon gabonát csépelt a felsőnyomási állami gazdaság ifjúsági munkacsapata Az állami gazdaságok ifjúsá­­gséplő-munkacsapatainak versenye továbbra is kiváló eredményeket hoz. A cséplő­munkások augusztus 20-án és 21-én is dolgoztak. Csernus Ferenc és Simon József cséplő­brigádja a felsőnyomási állami gazdaságban teljesítették vál­lalásukat és augusztus 20-án túlszárnyalták a százvagonos teljesítményt. Azóta is lanka­datlanul dolgoztak s augusz­tus 21-én estig majdnem 107 Vagon gabonát csépeltek el. gl Megkezdődött a Vasas színjátszók országos fesztiválja Augusztustól rendezik meg a vasasüzemek színjátszó cso­portjainak országos fesztivál­ját. A Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezetének fel­hívására augusztus 20-ig több mint ötven üzem csatlakozott a seregszemléhez. A fesztivál országszerte szombaton kezdő­dött meg. A budapesti művé­szeti együttesek nagy része vidéken mutatta be műsorát az alkotmánynapi ünnepségek so­rán. Aas Akkumulátorgyár párosversenyxS­tjAT­P A DEDPWDDITl brigádjainak jelszava­i IlAilLl A I­ijiluBilijill Kettős örömmel zárult az augusztus 20-i verseny az Akkumulátorgyárban: teljesí­tették alkotmánynapi felaján­lásukat és megkapták a Mi­nisztertanács és a SZOT el­nökségének vörös vándorzász­laját s a vele járó 30 000 forin­tot. Meglátogattuk a gyár leg­jobb brigádjait, dolgozóit. Kiss Józsefné brigádja a legjobb ! A szárazelemtöltő-üzem és a szerelőüzem közötti versenyben a cellagyártók, vagyis az elem­töltők győztek. Közülük is a kettes­ brigád, Kiss Józsefné brigádja lett a legjobb. Nem­csak saját versenytársukat, Imre Magdolnáikat győzték le, de megelőzték a szerelőüzem mozgó­asztalát­, a huszonegy­­tagú «­Vörös Fény« brigádot is. A Kissné brigád tagjainak bo­szorkányos gyorsasággal járó ujjai eredményezték, hogy a szerelőknél soha sincs baj az előgyártással. Sőt mindig előbb járnak egy nappal, mint ahogy a terv előírja. Töltés, berakás, tárcsázás, lenyomás — ezeket a műveleteket végzik egész napon át. S a piros-fehérbabos fejkendős lányok, asszonyok még viccelődnek is egymással munka közben, ujjaik olyan jól értik már a munkafogáso­kat. Igaz, Kissnéék mintha ke­vesebbet beszélnének, mint a többi brigád tagjai! Nem tu­dom, talán éppen ennek kö­szönhetik elsőségüket? — Hát igen is, meg nem is ... — magyarázza »rejtélye­sen« Soha elvtárs, sztahano­vista üzemvezető. — Kissné brigádjának asszonyai vala­mennyien a perceikért, sőt a másodpercekért harcolnak. Kiszámítanak minden mozdu­latot és aki jobban számol, az nyer... És a szerelők? Már indul­nánk a nem kevésbé híres »mozgó­ asztalhoz«, de útköz­ben egy vékony asszony, Kapi­tányné, a szurkolóüzem szak­­szervezeti bizalmija, megállít bennünket. Nagy a kedve, mert már tudja — műszak vé­gén járunk —, hogy 200 száza­lékot teljesített. — Kapitányné az elsők kö­zött szárnyalta túl az új mű­szaki normát! — magyarázza büszkén Soha elvtárs. Tervteljesítés : 104 százalék Amikor a szerelőműhelybe lépünk, a »►mozgó-asztalnál­“ még javában folyik a munka: itt csak három órakor jön a váltás. A világos, tiszta mű­helyben két hosszú asztalnál ülnek egymással szemben a lányok, asszonyok. Az ő mun­kájuk eredménye is nagyrészt ujjaik gyorsaságától függ, bár a művelet automatagépen kez­dődik. Süvegezés, adagolás, he­gesztés, beépítés, forrasztás — ebből áll az akkumulátor-telep szerelése. Dala Gyuláné, fiatal szőke asszony készíti a legjobb minőséget, Szűcs Györgyné a szorgalmáról híres (és arról, hogy ő legfiatalabb nagymama az üzemben). Ma 174 százalé­kot ért el. Megkérdezzük, hogyan csi­nálta. — A felesleges időt, az al­katrészekért való nyúlkálást, megszüntettem, mindent egy csomóba magam elé készítek. Ez is sokat jelent! — vála­szolja. Tőzsér Alajosné ugyanerre a kérdésre azt mondja: — Elha­tároztam előre, hány százalé­kot akarok elérni. Kiszámítot­tam, hogy egy darabbal meny­nyi idő alatt végzek és beosz­tottam az időt. Mivel minden hozzávalót megkapok, néhány ésszerűsítéssel elérek 140 szá­zalékot is... Tehát Tőzsérné is — és vala­mennyien — a percekért har­col. Nem csoda, hogy 130 szá­zalék fölé emelkedett a mű­hely átlagteljesítménye! Varga elvtárs, az üzem disz­pécsere már megkezdte a mai eredmények számbavételét. — Szigorúak ezek az asszo­nyok — mondja —, megköve­telik, hogy mire a váltás meg­érkezik, ott legyen az első mű­szak eredménye a táblán! A logarléc segítségével ez is gyorsan elkészül és három órakor már beírja: tervteljesí­­tés: 104 százalék, havi terv ál­lása 65 százalék. — Úgy látom, az alkotmány ünnepe után sincs szégyenkez­ni valónk — nézi a számokat Soha elvtárs. — Most pedig »rámegyünk«, hogy a követke­ző fél évben is miénk legyen a zászló! Ha az Akkumulátorgyár többi — huszonegy — üzem­része is így dolgozik, mint ez a kettő, akkor sikerülni fog! p. m. Jelentések a bányákból Pécs vezet, második Mátravidék, harmadik Komló A Szénbányászati Miniszté­rium jelenti. Az alkotmány ünnepének tiszteletére a péntek reggeltől szombat reggelig tartó műszak alatt valamennyi szénbányá­szati tröszt jelentősen túltelje­sítette napi előirányzatát. A komlói bányászok 147,5, a tata­bányaiak 145,2, a nógrádiak 144,5, a pécsiek 143,1 százalékos napi tervteljesítéssel büszkél­kedhettek. Az egész szénbá­nyászat napi előirányzatát 127 százalékra teljesítette A havi terv esedékes részé­nek teljesítése alapján a Pécsi Szénbányászati Tröszt halad az élen 105,2 százalékos ered­ménnyel. Második Mátravidék, harmadik Komló. Az ünnep után azonban fo­kozott erőfeszítésekre van szükség a havi tervek teljesí­tésének érdekében, mert a hó elején felhalmozódott adósság következtében a szénbányászat még elmaradt az esedékes elő­irányzat teljesítésében. HOGYAN MŰKÖDNEK AZ ÚJ ÜZEMI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK A nagyobb ipari üzemekben az 1955—56. iskolai évtől füg­getlenített tantestületekkel üzemi általános iskolát létesít a dolgozók részére az Oktatás­ügyi Minisztérium. Budapes­ten a Rákosi Mátyás Művek­ben, a MÁVAG-ban, vidéken a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben és több más üzemben már szep­temberben megkezdi működé­sét az üzemi dolgozók általá­nos iskolája. A munkások többsége a múlt rendszer iskolapoliti­kája miatt mindössze négy, öt vagy legfeljebb hat elemit végzett el. Sok dolgozó anyagi körülményei miatt sem tudta gyermekét iskoláztatni. Ennek következménye, hogy ma, a Rákosi Művekben pél­dául 13 800, a MÁVAG-ban pedig 4500 olyan dolgozó van, aki csupán az alsófokú elemi több vagy kevesebb osztályát járhatta ki. A felszabadulás óta e téren is megváltozott a helyzet. Nép­oktatásunk jelentős reformja­ként megteremtettük a legfon­tosabb alapműveltséget nyújtó nyolcosztályos általános isko­lát. Ennek elvégzése ma már minden gyermek számára kö­telező. Népi demokráciánk azonban a felnőtt dolgozók ér­dekében is sok mindent tett: lehetővé vált számukra, hogy pótolják hiányos iskolázottsá­gukat. Már az 1946—47-es tan­évben megkezdődött a dolgo­zók esti általános iskolája, amelyre mindmáig több mint százezren iratkoztak be. 1953- ban pedig létrehozták az álta­lános iskola levelező tagozatát, hogy olyan dolgozók is képez­hessék magukat, akik munká­juk miatt csak kötetlenebb ta­nulási formában tudnak részt venni. A levelező tagozatra ed­dig mintegy húszezren iratkoz­tak be. Műszakbeosztáshoz igazodó tanítási idő A most következő tanévben kibővül a felnőttek oktatása. A dolgozók általános iskolája esti és levelező tagozatának további fenntartása mellett az Oktatásügyi Minisztérium megszervezi az üzemi általá­nos iskolákat is. Ezek az iskolák, amelyek szeptember 15-én kezdik mű­ködésüket — ugyanolyan tan­terv és tananyag alapján taní­tanak majd, mint az esti és levelező iskolák. A tanítás azonban az illető üzemek mun­karendjéhez, munkabeosztásá­hoz igazodik. Az állandóan nappal dolgozóknak például hetenként kétszer nyolc-tíz tanórájuk lesz. A váltott mű­szakosok viszont csak akkor részesülnek oktatásban, ami­kor délelőttösök, vagyis min­den harmadik héten ötnapos tanulási idővel veszik át a tan­anyagot. Az oktatási időnek ilyen ru­galmas beosztása lehetővé te­szi, hogy számos olyan dolgo­zó is tovább tanuljon, akinek ez eddig különböző nehézsé­gekbe ütközött. A dolgozóknak nem kell időt tölteni az isko­lába utazással sem, mert a gyáron belüli tantermekben mindjárt a műszak befejezése után kezdődik a tanítás. Az üzemi iskoláknak ugyanolyan függetlenített, önálló tantestü­lete lesz, mint a rendes általá­nos iskoláknak. A pedagógu­sok ezáltal többet foglalkozhat­nak majd tanítványaikkal és így jobban segíthetik őket a tananyag elsajátításában, a ta­nulási készség kialakításában. Emellett állandó közvetlen kapcsolatot tarthatnak az üzem vezetőségével, tömegszerveze­teivel is. Gondos előkészítés Azok a nagyüzemek, ahol már az elkövetkező tanévben megnyílnak az ilyen iskolák , hetekkel ezelőtt hozzáláttak az előkészítő munkához. A Rákosi Mátyás Művekben például a személyi lapok alapján üzem­részenként felmérték, hogy hány dolgozónak hiányzik a nyolc általános iskolája. A szakoktatási osztály és az üze­mi bizottságok a DISZ-szel kar­öltve széleskörű felvilágosító, népszerűsítő munkát folytat­nak a gyári újságban, a han­goshíradóban és a szakszerve­zeti bizalmiak útján, hogy mi­nél többen jelentkezzenek az üzemi iskolába. Úgy tervezik, hogy ez évben már négy-ötszáz dolgozóval indulhat meg az is­kola. A MÁVAG-ban három-négy­száz tanulóra számítanak. Itt egyébként a pártbizottság és az üzemi bizottság is foglalkozott az üzemi iskola létrehozásával. Az üzemi lapban, a Kalapács­ban Kara József szb-elnök írt cikket a dolgozók továbbtanu­lásának népszerűsítéséről. A gyárban különösen lelkes mun­kát végez a fővárosi tanács ok­tatási osztályának küldötte, Bata István tanár, aki a helyi szerveknek segít az előkészítő munkálatokban. Bata elvtárs végigjárja az összes üzemi ebédlőket, a különböző műsza­kokat s rövid kis tájékoztató­ban hívja fel a dolgozók figyel­mét az üzemi iskolákra. Minél több jelentkezőt! A gyárban azonban későn dolgozták fel, hogy üzemré­szenként hány dolgozónak hiányzik a nyolc általános is­kolája. Ezért a szakszervezeti bizalmiak is késve láttak hoz­zá a felvilágosító munkához. A DISZ pedig egyelőre semmit sem tett az ügy érdekében. Pe­dig az összes gyárakban, ahol létrehozták az üzemi iskolát, sokoldalú agitációt kell kifej­teni, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a tanulásban. Azok a munkások, akiknek nincs meg a nyolc általános osztályuk, körülbelül fele számban negy­ven éven aluliak. Kívánatos volna, hogy soraikból az elkö­vetkező években minél többen szerezzék meg a nyolcosztályos képzettséget. Erre az eljövendő esztendőkben még nagyobb le­hetőség lesz, mert újabb üzemi iskolák nyílnak majd. A nyolc általános iskola el­végzése minden dolgozónak egyéni érdeke. Az iskola nyúj­totta alapműveltség nagyobb önbecsülést ad minden mun­kásnak, könnyebben tájéko­zódhat a világ dolgaiban és ha­marabb elsajátíthatja szakmá­­jána­k fejlődő, haladó módsze­reit, technikáját. Sz. I. Borsodban első a Loy-brigád, második a Szentkuti-brigád Kovács Gábor levelezőnk írja: A Borsodi Szénbányászati Tröszt augusztus első felében növelte szénadósságát. A lema­radás oka, hogy a hatalmas esőzések következtében több bányaüzem teljesen leállt. Az üzemben levő aknák bányászai megfogadták, vállalják a leállt bányák tervének teljesítését is. Elsősorban frontcsapataink mutattak nagyszerű példát. Loy Árpád elvtárs kezdemé­nyezésére a három alberttelepi frontbrigád versenyt indított. Loy elvtárs jár eddig élen. Augusztus hónapban majdnem 300 tonna szenet adott csa­pata. A második Szentkuti Ti­vadar frontbrigádja 202 tonna szénnel, harmadik Nagy Jó­zsef brigádja, ők is megköze­lítik már a terven felüli 200 tonnát. Teljes iramban dolgoznak elővárosi csapataink is. Bub­­rovszki István brigádja a sajó­­kazinci bányában esedékes havi tervét 180 százalékos át­laggal teljesíti. A versenytárs — az ormosbányai Domoszlai István-brigád — 177 százalé­kos átlagot ért el augusztus hó­napban. Domoszlaiék a DISZ- brigádok közötti versenyben eddig a legjobb eredményt ér­ték el. Üzemi fürdőt, öltözőt, legényszállást kapnak a Balatonfüredi Hajógyár dolgozói Újabb létesítményekkel ja­vítják a Balatonfüredi Hajó­gyár dolgozóinak szociális kö­rülményeit. Több mint egy­millió forintos beruházással már épül a 104 személyes le­gényszállás, amelyben a gyár egyedülálló dolgozói kapnak lakást. Egymillió kétszázezer fo­rintos beruházással a napok­ban kezdték meg egy korszerű, kétemeletes üzemi fürdő­öltöző építését. A téli munkák megkönnyítésére a szabadban dolgozó hajógyári munkások számára rövidesen elkészül a melegedő ism Köszöntjék az ünneplő román dolgozókat Ez a két fiatal nő — Románia Timisoara tartományá­ból — sok millió dolgozótársával együtt, vidáman és lelke­sen ünnepli ma, hazája nagy nemzeti ünnepén a felszaba­dulás 11. évfordulóját. Augusztus 23-án szabadította fel a dicsőséges Szovjet Hadsereg Románia földjét az ellen­séges megszállás alól és ezen a napon indult el a román nép a szabadság és a függetlenség útján, a szocializmus felé. A magyar dolgozók igaz barátsággal, testvéri szere­tettel köszöntik a szomszédos román népet nagy nemzeti ünnepnapján. Köszöntjük a Román Népköztársaság mun­kásait, dolgozó parasztjait és haladó értelmiségét, Románia egész dolgozó népét, amely a felszabadulás óta eltelt év­tizedben ismételten bebizonyította, hogy tud élni a kivívott szabadsággal. A Szovjetunió hathatós segítségével, szoros együttműködésben a testvéri népi demokráciákkal, a ro­mán nép hazát teremtett magának és minden akadályt le­­küzdő lendülettel építi országában a szocializmust. Újabb nagy sikereket, a béke és a munka frontján újabb fényes győzelmeket kívánunk az ünnepnapon román dolgozótársainknak! Magyar államférfiak üdvözlő táviratai Románia népének nemzeti ünnepe alkalmából DR. PETRU GROZA elvtársnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnöksége elnökének, Bukarest Engedje meg, elnök elvtárs, hogy Románia népének nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében legmelegebb szerencsekívánatai­mat fejezzem ki Szilárd meggyőződésem, hogy népeink megbonthatatlan ba­­rátsága és gyümölcsöző együttműködése újabb nagy sikerek forrása lesz a román és a magyar nép­szocializmust építő műn.'A­kajában és a békéért folytatott harcában. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ★ GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Bukarest A testvéri Románia népének nagy nemzeti ünnepén, fel-* szabadításának 11. évfordulóján, az egész magyar nép, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében forró szeretettel köszöntöm Románia népét és személy szerint önt, miniszter­­elnök elvtárs. Népünk a mai napon Románia népével együtt ünnepli a Román Népköztársaságnak azokat a történelmi jelentősége eredményeit, amelyeket a felszabadulás óta eltelt időszakban a szocializmus építése terén elért. A magyar nép és a magam nevében szívből kívánom, hogy Románia testvéri népe a béke, a demokrácia és a szocializmus Szovjetunió­ vezette táborának soraiban további hatalmas sike­reket érjen el közös ügyünk, a szocializmus építése, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítása terén. HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ SIMION BUGHICI elvtársnak, a Román Népköztársaság külügyminiszterének, Bukarest A baráti Románia népe felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából fogadja miniszter elvtárs szívből jövő jókívánsá­gaimat. Kívánom, hogy népeink szoros szövetsége és testvéri együttműködése mind eredményesebben szolgálja a szocializ­mus országainkban való felépítésének, a tartós béke biztosítá­sának magasztos ügyét. BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere

Next