Népszava, 1955. augusztus (83. évfolyam, 180-204. sz.)

1955-08-02 / 180. szám

IM­ÍREK ,Pekk" A Szebeny Antal tér 1. számú, majd kétszáz éves ház nemigen láthatott még­­ nagyobb iramban érkező t­rményseprőt, mint a mi­nap. A korom alatt is pozs­gás arcú, köpcös szerencse­­, minek a Fővárosi I. kerületi Ingatlankezelő Vállalat XII. számú házikezelőségé­­nél volt dolga. Helyeseb­ben: lett volna. Az ajtón tábla: »Félfogadás hétfő,­­ csütörtök, péntek, szombat fél 3—13 óráig.­ A táblács­­, ha lelakatolt vasrács mö­',­gött volt látható, a helyiség­ zárva. Az órák 12 óra 381 percet mutattak. — Ejnye, milyen pekkem van — mondta a kedélyes kéményseprő. A többi hasztalan vára­kozó részéről összesen két javaslat merült fel. Egy ter­metes és szintén kedélyes asszonyság azt mondta: — Ha lát egy kéményseprőt, fogja meg a gombját, ak­kor másszor nem lesz ilyen­­ pekkje. Egy kevésbé kedélyes, so­­­­vány férfi viszont így véle-.­­ kedett: — Dolgoznák ki­­ tisztességesen a munkaidőt, akkor egyikünknek se vol­na ilyen pekkje. Az utóbbi javaslat élet­képesebbnek tűnik. (rajki) ­ A gyorsbegyűlés idején a Bács-Kiskun Megyei Termény­forgalmi Vállalatnál sok ned­ves gabona gyűlt be. A válla­lat nem rendelkezett elég munkaerővel, hogy a gabonát megforgassák. A szakszerve­zeti bizottság felhívására sok­ adminisztratív dolgozó jelent­kezett a gabona átlapátolá­­sára. Egyetlen délután 850 má­zsa gabonát mentettek meg a meghohosodástól. — Az 1848—49-es szabadság­harc egyik diadalmas ütközete, a pákozdi csata évfordulóját az idén Velence községben ünnepük meg. — Országos forgalom­szám­lálás kezdődik augusztus 25-én a Dunántúlon. Az új számlá­lási módszer alapján leállítják a gépkocsikat, megkérdezik, honnan hová tartanak és mi­lyen árut visznek. A Rigoletto-részletekkel augusztus 3-án megkezdődik a zenekari sorozat a KPDSZ margitszigeti Vörösmarty Színpadán. A szakszervezet központi szimfonikus zenekara és neves opera­házi művészek működnek közre (Je­gyek igényelhetők: Központi Kultú-­­otthon, Eötvös utca 25/a. T.: 127—379, 124-034.) — O -Záporok Várható időjárás: változó felhő­zet, néhány helyen záporeső, zi­vatar. Mérsékelt, időnként meg­élénkülő északi, északkeleti szél. A nappali felmelegedés fokozódik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden 27—30 fok kö­zött. A Duna vízállása hétfő reggel Budapestnél 445 centiméter. \jt®ffC,DOSDh IMAESTE MINDEN VÉDETÉi színes csehszlovák fam l\ KALANDOS.TÖRTÉNELMI TÁRSADALMI dráma iVIHAR ITÁLIA felett Si°VHT fau ÖZÖNVI* ElOTt FRANCIA ' KUTYAFEJŰEK kj'* ti IV KECSKEMÉTI BARACK (Magyar Fotó — Zinner Erzsébet felvétele) — A Pécsi Nemzeti Színház augusztus 13-án nyit a »Má­ria főhadnagy«-gyal. Rövidesen színrehozzák »A tanítónőit is. Az október 1-én nyitó kamara­­színház a »Néma leventéivel kezd. A tájelőadásokat szep­tember 24-én kezdik meg. — A KPDSZ József nádor tér, 11. alatti kultúrotthonában megnyílt a sztálinvárosi dol­gozók képzőművészeti körének kiállítása. — Mintegy hat és félmillió forintot fordítanak Szombathe­lyen ebben az évben a lakások felújítására és karbantartá­sára. Ebből az összegből már több mint négymillió forintot felhasználtak. — A Műcsarnokban hétfőn adták át Lávai Józsefnének, az Épületszerelő Vállalat kö­zönségszervezőjének kiváló munkájáért a Műcsarnok ajándékát: Gross Arnold gra­fikusművész »Bodrogpart« cí­mű rézkarcát.­­ Anna-bált rendeztek Ba­­latonfüreden szombat este a festői szépségű parkban. Az étterem ezerötszáz főnyi ven­déget befogadó kerthelyisége és termei zsúfolásig megteltek.­­ Óriás harcsát fogtak a Zala folyó egyik mellékágá­ban, Kemendollár község ha­tárában. A harcsa 220 centimé­ter hosszú és több mint ötven kiló. Vasúti türténet •Személyvonat érkezik Bu­dapestről Esztergomba. Az első vágányra áll be.­ A hangszóró hangjára megmozdultak az eddig nyugodtan várakozó ki­­sebb-nagyobb csoportokba ve­rődött emberek. Szombat délután volt. Tik­­kadt hőség. A felhőtlen égből csak úgy tüzelt a nap. Rákos­rendező pályaudvaron egymást érték a hétvégi pihenőre uta­zókkal telt hosszú vonatok. A kocsik zsúfolva, még a lép­csőkön is álltak. Az esztergomi vonat jöttére is igyekezett mindenki jól el­helyezkedni. Szinte láncot al­kottak az utasok a sínek mentén. A szerelvény még meg sem állt, a fiatalabbak, fürgébbek — s tegyük hozzá —, a könnyelműbbek, máris ugráltak felfelé. Feneketlen nagy gyomra van egy ilyen vonatnak! Már-már mindenki feltornászta magát rá, csak egy középkorú asszony állt még fenn, egyik kezében szíj­jal összefűzött takaró, a má­sikban sötétbarna préselt pa­pírbőrönd, amelyre egyforma fehér ruhába öltözött két kis apró emberke támaszkodott. Az asszony riadtan, segítség­kérően tekingetett jobbra balra, szőke hajfürtjei az izga­lomtól és a melegtől verejté­kező homlokára tapadtak. Re­ménytelennek látszott a hely­zet... S ekkor az egyik kocsi ablakból pirospozsgás képi honvédszázados hajolt ki. Ara­nyozott vállpántján megcsil­lant a napsugár, kinyújtot karján megfeszült a zubbony Barátságos, de határozott han­gon szólt le a melegtől szinti izzó peronra: »Gyerünk gyor­san, segítse fel valaki a cso­magot!­ Az öreg málházó, ak­eddig a salakot locsolta, min a villám dobta el a tömlőt ■ máris adta fel a bőröndöt,­­ plédet, majd a kis legények is kalimpáló lábakkal szinte re­pültek be az ablakon. Már csak az anya volt hátra S akkor — mert a jó példa a ragadós — megmozdultak a lépcsőn álló utasok is, helyet szorítottak az asszonynak. A forgalmi szolgálattevő magasra nyújtotta a jelzőtár­csát — és a vonat lassan meg­indult. Gergely József * — o — KORUNK HŐSEI A hetedik forduló rejtvényének megfejtése: Mint az új demokratikus Magyarország énekese teszi halhatat­lanná nevét. 1 GYAPJÚ TAKARÓT nyert: Pus­kás Istvánná, Pécel, Ráday utca 7. 1 ÖNGYÚJTÓT nyert: Sajdák Zol­tán, Salgótarján, Házi F. utca 9. 1 LEVES.TÁRCÁT nyert: Bánkúti Szilárd, Csepel, Rákosi Mátyás Mű­vek. 1 VILLANYVASALÓT nyert: Vej­du­la Irén, Bp. X. Pongrácz utca 9. 1 ÉTELDOBOZT nyert: Székely Mária, Szed. Dózsa Gy. út 16. 1 PIPERECSOMAGOT nyert: Ba­kos Margit, Szarvasgede. 1 PING-PONG KÉSZLETET nyert: if­. Szelényi János, Eger, X. Vécsey utca 43. 1 CIGARETTATARCAT nyert: Tar Jenő, Bp. VII. Nefelejts utca 17. 1-1 KÖNYVET nyert: Karancsy Ágnes, Bp. XV. Tóth István utca 162; Koós Ernő, Bp. VI. Majakovszkij utca 106. A budapesti nyertesek nyereményei­ket kellő igazolás mellett átvehetik a Népszava szerkesztőségében (Bp. VII. Rákóczi út 54. II. eva. titkárság). A vidéki nyertesek nyereménytárgyait egyidejűleg postára adtuk. Béke-nagygyűlés Tatabányán Vasárnap délelőtt a néph­áz­­ban béke-nagygyűlésre gyűl­tek össze Tatabánya lakói. Bozsóki Ferenc, a Vegyipari, Kőolajipari és Rokonszakma­beli Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetségének fő­titkára, országgyűlési képvi­selő ismertette a nemzetközi helyzetet, a békeharc legújabb eseményeit. Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti szervezeté­nek elnöke az anyák Lausan­­ne-ban tartott világkongresz­­szusáról számolt be. Ezután Fernand Vigne, a Francia Bé­ketanács főtitkára szólt a nagygyűlés részvevőihez. - o -— Kórusok, népi tánc-­­ színjátszócsoportok vezetői ré­szére kéthetes tanfolyam in­dult Győrött. A részvevők bi­­zonyítványt és működési en­gedélyt kapnak. Győr megyé­ből 45-en, Fejér megyéből 15-en vesznek részt a tanfo­lyamon. A Petőfi-emlékünnepséget tartottak vasárnap Kiskőrösön Petőfi Sándor halálának 108. évfordulója alkalmából. Meg­koszorúzták a költő emlékmű­vét és átadták rendeltetésének az emlékmű környékén létesí­tett parkot.- o - Bővítik a Péti Nitrogénművek erőtelepét A Péti Nitrogénműveket sa­ját erőtelepe látja el gőzener­giával és a villamosáram egy részével. A gyár most bővül és hogy az új részleget is ellát­hassák gőzzel és árammal, bő­vítik a gyár erőtelepét is. Je­lenleg két kazánt építenek, jö­vőre pedig új turbinát szerel­nek fel, így 50 százalékkal nö­velik az erőtelep teljesítőké­pességét.­­ o — — A székesfehérvári üzemek elkészítették az ország egyik legszebb úttörőházának felsze­relését és sok új, szebbnél szebb játékot. A székesfehér­vári úttörők a hétfői ünnepsé­gen vették át a város ipari munkásainak szerető gondos­kodásáról tanúskodó felszere­lést és játékokat.­­ Új helyi érzéstelenítő ké­szüléket (lokálomét) gyártanak a Budapesti Orvosi Műszer­­gyár dolgozói. Az orvos az ér­zéstelenítőszert a kívánt mennyiségben oxigénnyomás segítségével juttatja a beteg testrészbe. Elutazott a csehszlovák nemzetgyűlés küldöttsége A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési küldöttségének tagjai, akik a Magyar Nép­­köztársaság országgyűlésének meghívására baráti látogatást tettek hazánkban, vasárnap reggel elutaztak Budapestről. A küldöttség búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren meg­jelent Rónai Sándorral, az országgyűlés elnökével az élen a politikai és társadalmi élet több képviselője. Ott voltak a búcsúztatásnál a Csehszlo­vák Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai, élü­kön Stefan Major rendkívüli és meghatalmazott nagykövet­tel. Zdenek Fierlinger, a cseh­szlovák nemzetgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője elutazás előtt nyilatkozott a sajtó szá­mára. — Négy napot töltöttünk itt — mondotta a többi között —, ez alatt a négy nap alatt még jobban elmélyítettük barát­ságunkat. Építésünk során még sok közös és nehéz fel­adat lesz, de tudjuk, hogy jó úton haladunk és hogy közös munkával legyőzhetünk min­den akadályt. Éppen ezért fo­kozni fogjuk erőfeszítéseinket közös erővel fogunk harcolni, hogy még jobban erősödjék a népi demokráciák ereje és ez­zel együtt annak a tábornak az ereje, amely a Szovjetunió­val együtt harcol azért, ami a legdrágább az emberiségnek: a népek közötti barátságért és a békéért. Zdenek Fierlinger és Hodinová-Spurná sajtófogadása Zdenek Fierlinger, a cseh­szlovák nemzetgyűlés elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága el­nökségének tagja és Anezska Hodinová-Spurná, a csehszlo­vák nemzetgyűlés alelnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának póttagja, szombat délután — mint már jelentettük — sajtó­­fogadáson számolt be a cseh­szlovák nemzetgyűlés küldött­ségének magyarországi útjáról. Zdenek Fierlinger bevezető szavaiban elmondotta, hogy a csehszlovák nemzetgyűlés­ kül­döttsége a magyar és a cseh­szlovák nép barátságának to­vábbi elmélyítése, a népek kö­zötti békés kapcsolatok fejlesz­tése jegyében jött Magyar­­országra.­­ Az országaink, népeink közötti együttműködést a jö­vőben még tovább akarjuk szélesíteni és ki akarjuk ter­jeszteni a poltikai, gazdasági és kulturális élet minden te­rületére. Elmondotta a továbbiakban: reméli, hogy a magyar ország­­gyűlés küldöttsége rövidesen viszonozza a csehszlovák nemzetgyűlés küldöttségének látogatását, majd hosszabban beszélt a csehszlovák nemzet­­gyűlés munkájáról. Részlete­sen ismertette a csehszlovák nemzetgyűlés különféle bi­zottságainak tevékenységét. Magyarországi benyomásai­ról beszélt ezután Zdenek Fierlinger. — Minden iránt érdeklőd­tünk uinitv sorait — inunuvnia —, amiből megismerhettük a magyar dolgozó nép életét. Fe­lejthetetlen élmény volt a VIT- re induló magyar fiatalo­k margitszigeti h­angversenye. — Természetesen nagyon ér­dekel bennünket a magyar mezőgazdaság és különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. Meglátogattuk a pél­dásan működő rákoscsabai Mi­csurin ■ termelőszövetkezetet, amelyet néhány dolgozó pa­raszt hozott létre és amely szerény kezdet után hatalmas fejlődést ért el. — Céljaink valóraváltásában a Csehszlovák Köztársaság és a többi baráti állam segíti a népi demokratikus Magyar­­országot, mint ahogy Magyar­­ország is segíti minden téren a baráti államokat. — Igen sok példát lehetne erre felhozni, de most Csak a legkézenfoghatóbbat említem meg. Meglátogattuk a Novem­ber 7-ről elnevezett inotai erő­művet, amelynek felépítésében részt vett Csehszlovákia há­rom legnagyobb gépgyára. Ugyanakkor a nagy tapaszta­lattal rendelkező magyar szakemberek Csehszlovákiában segédkeznek, hogy hazánk megteremtse saját alumínium­­iparát. Ezután Anezska Hodinová- Spurná, a csehszlovák nem­zetgyűlés alelnöke beszélt ma­gyarországi élményeiről. A továbbiakban Zdenek Fierlinger válaszolt a sajtó munkatársainak kérdéseire. Aki a harmadik évezredben él .Meghitt ünnepséget tartottak a tirgovistei Gheorghe Gheorghiu- Dej-gyár esztergoműhelyében. Út­törők virágcsokrokkal kezükben, a vállalat igazgatója, a párttitkár, az ab-elnök, munkások és barátok Constantin Vasilache gépe köré gyűltek. Ünnepelték a kiváló esz­tergályost, aki ezen a napon ter­melte 2000. évi tervének első mun­kadarabjait.« (A Munca, a Román Szakszervezetek Központi Tanácsa lapjának július 12-i számából.) CONSTANTIN VASILACHE esztergályos élete nem éppen szokványos. Tizenegyéves ko­rában tanonc az „Astra«-gyár egyik műhelyében. Itt ismer­kedik meg először az igazság­talansággal. Művezetője, bizo­nyos Franz Caroll, cselédjének tekinti és a kis Constantin kénytelen a »főnök tíz« laká­sát takarítani, piszkos edé­nyeit elmosogatni és reggelijét felszolgálni. Ez a cselédmunka nem nagyon tetszik a fiúnak. Egy reggel a művezető arcába löttyinti a kávét, rázárja a műhely ajtaját és eliszkol. Pár év múlva a »Concordia«-gyár­­ban találjuk, de itt sem ma­rad sokáig, mert a munka em­bertelen, a fizetés pedig ki­csiny. Múlnak az évek, Vasilache egyik üzemből a másikba ván­dorol, megismerkedik a mun­kanélküliséggel. Máról hol­napra él. Beköszöntött azonban az az idő, amikor a gyártulajdono­sok már nem dobhatják ki Vasilachét és a hozzá hasonló munkásokat. Egyszerűen azért , mert a munkások elkerget­ték őket. Esztergályosunk vég­érvényesen a tirgovistei »Ghe­­orghe Gheorghiu-Dej« olaj­ipari gépeket gyártó üzembe került. Nagyon megszerette jó öreg gépét, de elégedetlen volt vele is, saját magával is. Hat évvel ezelőtt történt, hogy va­lamennyire csökkent elégedet­lensége. Kitartásának, lelemé­nyességének és szakmája szen­vedélyes szeretetének köszön­hette, hogy első nagy újítása — esztergakésének újfajta éle­sítése — eredménnyel járt Egy nap alatt két normát tel­jesített. »Ez sikerült, most me­hetünk tovább« — gondolta magában. Munkatársai csodá­jára jártak, mert a következő nyolc hónap alatt nyolc év normáját teljesítette. Nem csoda volt ez, hanem élő való­ság. Hiszen ez a nagyszerű román munkás már nem érezte háta mögött a »főnök urak« számonkérő tekintetét, nem cselédje most már senki­nek. Saját magának, népének dolgozik. AZ ÚJSÁGOK FELFI­GYELNEK rá. Fényképezik, interjúkat kérnek tőle. A bu­karesti kutatóintézet munka­társaival tanácskozik, tapasz­talatcserére a népi demokrá­ciákba is ellátogat. A kor­mány a szocialista munka hőse csillagát tűzi a mellére. Ha az ember munka közben nézi, az a benyomása: ez a munkás bizony nem túlzottan erőlködik. De ez csak a látszat. Az igaz, hogy nem kapkod, de annál feszültebben dolgozik agya. És ezt szemének min­den villanása tükrözi. Mintha Vasilache és gépe között vala­milyen bensőséges kapcsolat lenne. Mintha a gép figyel­meztetné a maga láthatatlan, néma módján: ide nyúlj, ezt igazítsd meg rajtam. Vasilache mozdulatai gyorsak, különle­gesen pontosak s ezt követeli meg tanítványaitól is. Gheorghe Petrisor szerény vidéki fiú volt, amikor Vasi­lache brigádjába került. Esz­tergályosunknak megtetszett a fiú. Nem tartott neki nagy előadásokat, nem fitogtatta szakismeretét, hanem lépésről lépésre mind nagyobb, nehe­zebb feladatot bízott rá. Egy alkalommal bonyolult munka­darabot adott a fiatal munkás kezébe, az meg a poklok min­­den kínját élte át: hol eltörött az esztergakés, hol beállítása nem volt jó. Vasilache a saját gépén dolgozott, de azért fél­­szemmel a fiú munkájára fi­­gyelt és imitt-amott odabökött egy-egy tanácsot. Petrisolból, nem is hosszú idő alatt, az üzem egyik leg­jobb esztergályosa lett. Elő­ször 800, később 1500 lejt ke­resett havonta. De nem ő volt az egyedüli tanítvány. Vasi­lache egész brigádját élbri­­gáddá fejlesztette, nem félt a versenytársaktól. Országosan elterjedt a Vasilache-féle gyorsesztergáló mozgalom. EGY ALKALOMMAL ellá­togatott egy resicai üzembe, megállt az egyik műhelyben, kiválasztotta a legrégebbi tí­pusú padot és rá sem hederí­tett arra az ultramodern gép­re, amelyet az üzem dolgozói előkészítettek számára, hogy bemutathassa rajta kitűnő módszerét. »Új géppel meg­­dönteni a rekordot nem nagy csoda — mondotta csendesen —, régi, használt gépen mu­tassa meg az ember, hogy mit ér.* Kis, kertes otthona életvi­dámságot, életerőt sugároz. Szereti az ízes tréfákat. Szen­vedélyesen tekézik. A jó bort sem veti meg. Előfordul, hogy saját pincéjében fogadja ven­dégeit, lopóval kiszív egy kis kóstolót, megtölti a poharakat, s elbeszélget a múltról, a jövő ezer nagy tervéről. Most egy garázs felépítésén dolgozik, odakerül majd a Pobeda, amelyről úgy tervezi, hogy idén megvásárolja. Nem hiába keresi meg a havi 6000 lejt. Napjainkban felszabadulása 11. évfordulójának megünnep­lésére készül a román nép. Eddigi teljesítményeihez mél­tóan Constantin Vasilache ígé­retet tett, hogy augusztus 23-ig befejezi a 2001­ évi jú­niusi tervét.

Next