Népszava, 1955. szeptember (83. évfolyam, 205-230. sz.)

1955-09-09 / 212. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA _________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 83. évfolyam, 212. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955. szeptember 9. péntek IV épközti­­rsasá­gjaik ifjatíb l­ékel(3.)év c A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott, hogy 1955. december 31-ig 20 000 fővel csökkenti ha­zánk fegyveres erőinek létszá­mát. Mint a határozat indoko­lása leszögezi, a magyar kor­mány ezzel az intézkedésével a maga részéről is hozzá akar járulni az államok közötti bi­zalom helyreállításához, a genfi nagyhatalmi értekezlet után bekövetkezett enyhülés továb­bi fokozódásához. Népünk min­den becsületes, hazáját szerető fia megelégedéssel fogadta a magyar kormánynak ezt a békegesztusát, amelyben a megváltozott világpolitikai helyzet tükröződik és kifeje­zést nyert kormányunk bizalma a genfi szellemben, a genfi lég­körben. Népi demokráciánk kül- és belpolitikájában egyaránt ha­gyománya van a békéért foly­tatott küzdelemnek. A mi or­szágunkban, ahol törvény ül­dözi a háborús uszítást, ahol pártunk útmutatása alapján az iskolák és dolgozóink nagy tö­megszervezetei egyaránt más népek megbecsülésére és tiszte­letére nevelik a tömegeket, a hadsereg fejlesztése az önvé­delem szolgálatában áll. Ért­hető tehát, hogy kormányunk megragadja ezt az alkalmat, hogy csökkentse fegyveres erőit, miután a nemzetközi helyzet ezt lehetővé teszi. Nép­­köztársaságunk arra törek­szik, hogy anyagi eszközeinek mind nagyobb részét a nép­gazdaság felvirágoztatására, a népjólét növelésére, az építő­­munkára fordíthassa. De a Minisztertanácsnak ez az intézkedése nemcsak a meg­változott világpolitikai hely­zet tudomásulvétele, következ­ményeinek levonása, hanem egyszersmind olyan tett is, amely a további kibontakozást is előmozdítja. Felszabadult népünk eddig is mindig és min­denütt jelen volt, ahol és ami­kor a béke ügyének védelmé­ről, a népek baráti együttélé­sének megteremtéséről volt szó. Természetes tehát, hogy a maga részéről most is min­dent megtesz a bizalom elmé­lyítésére és a Szovjetunióval, valamint a többi népi demok­ráciával együtt kézzelfogha­tóan és megcáfolhatatlanul do­kumentálja: nincsenek hábo­rús célkitűzései. Magyarország minden nép­pel békében és barátságban akar élni, s elsősorban békét és barátságot akar valamennyi szomszéd néppel — függetlenül attól, hogy milyen államformá­ban, társadalmi rendben él. Népköztársaságunk fegyveres erejének csökkentése — ami a Szovjetunió és a többi népi demokrácia hasonló intézkedé­seit követte — immár minden­ki előtt világossá teszi, hogy a szocialista tábort egységes és következetes akarat hatja át a genfi szellem tartósítására, a genfi eredmények továbbfej­lesztésére. Kormányunk eme intézkedé­sével újabb bizonyságát adta annak, hogy más országok szá­mára is járható az az út, amelyre a Szovjetunió lépett hadserege létszámának csök­kentésével. Kívánatos lenne, hogy ezt a példát egyre több ország kövesse. Most már a genfi tárgyaló partnereken a sor, hogy általánossá tegyék a Szovjetunió nagy békekezde­ményezését, a hadseregek csök­kentését és ezzel a maguk ré­széről is gyakorlati lépésekkel segítsék elő a nemzetközi lég­kör további megjavítását, a nép­ek közötti bizalom megszi­lárdítását. Üdvözlő táviratok a bolgár nép felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából VLKO CSERVENKOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének A Bolgár Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmá­ból a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében forró üdvözletemet küldöm a testvéri bolgár népnek, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának és személy sze­rint önnek, Miniszterelnök elvtárs. A magyar nép nagyra értékeli azokat a kimagasló ered­ményeket, amelyeket a testvéri bolgár nép őszinte barátság­ban és szoros szövetségben a Szovjetunióval és a népi demok­ratikus országokkal, hazája felvirágoztatásában és a béke védelmében elért. További nagy sikereket kívánok a bolgár népnek a szo­, cializmust építő nemes munkájához és a béke védelmében kifejtett lankadatlan erőfeszítéseihez. HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke★ GEORGI DAMJANOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése elnöksége elnökének A bolgár népnek a fasiszta iga alól történt felszabadulása 11. évfordulóján fogadja Elnök elvtárs legőszintébb jókíván­ságaimat. A magyar nép a testvéri bolgár néppel együtt ünnepel ezen a napon és szívből kívánja, hogy a Bolgár Népköztársa­ság szocializmust építő békés alkotó munkájában további nagy eredményeket érjen el, hozzájárulva ezzel a béke fenn­tartásához és megszilárdításához. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke★ MINCSO NEJCSEV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének A testvéri bolgár nép felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából fogadja Külügyminiszter elvtárs legszivélyesebb jókívánságaimat. Szilárd meggyőződésem, hogy a Szovjetunió testvéri szö­vetségére támaszkodó, szüntelenül fejlődő, sokoldalú együtt­működés a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársa­ság között népeink alapvető érdekeit szolgálja és jelentős tényezője az európai béke biztosításának.­­• BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Adenauer Moszkvába Moszkva, szeptember 8. (TASZSZ) A szovjet kormány meghí­vására Konrad Adenauer dr. szövetségi kancellár vezetésé­vel csütörtökön Moszkvába ér­kezett a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldött­sége. Konrad Adenauer urat és a kormányküldöttséget N. A. Bulganyin, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, valamint M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Leg­­felső Tanácsa szövetségi ta­ érkezett nácsa külügyi bizottságának elnöke, I. G. Kabanov külke­reskedelmi miniszter, A. A. Gromiko és V. Sz. Szemjonov külügyminiszterhelyettesek, to­vábbá más hivatalos személy­­­­(Folytatás a harmadik oldalon) ----------------------------------------------------------------------------------^ Az őszi munkákról tárgyaltak a gépállo­mások megyei igazgatói — Gordon Schaffer londoni levele — Korszerűsítik az elővárosi vasutat — A falusi sport nagy seregszemléje s,_____________________________________________ A TARTALOMRÓL: Versenyre kell egymással a két testvérgyár két legjobb villanyszerelője A Váci út elején­­két testvér­gyár dolgozik egymással szem­közt: az I-es és a II-es számú Autójavító Vállalat. Nagyjából azonos munkát végeznek. A kü­lönbség csupán annyi, hogy az I- es telepen Csepel-motoros te­herautókat javítanak, a II- esen viszont külföldi gyárt­mányú kocsikat. Az I-es szá­mú Autójavítóban korszerűbb az üzemszervezés­i szalag­rendszerben dolgoznak. A II-esben viszont több a régi jóhírű szakmunkás és élén­­kebb a versenynyilvánosság. Ez utóbbi már az utcáról is megállapítható, mert a főépü­leten elhelyezett versenytáblá­kon szinte meg sem szárad a friss festék, máris újabbal cse­rélik fel. Jeles Mihály, a szakma ki­váló dolgozója, az I-es szá­mú Autójavító villanyszere­lője ezekről a »dicsek­­vő« utcai verseny­táblákról ismerte már hosszú ideje Né­­medy Tibor villanyszerelőt. Nem egyszer gondolt rá, hogy érdemes lenne Némedyvel ver­senyre kelni, hiszen ő is a szakma kiváló dolgozója és ál­landóan szép eredményt ér el. Mihály Géza, az I-es telep üzemi bizottságának termelési felelőse ugyanezt gondolta. Megállapodtak, hogy felkere­sik Némedy elvtársat. Ebédidőben ballagtak át a szomszédba. Némedy szívesen fogadta a vendégeket. De mégis nehezen jutottak dűlőre, mert Némedy Tibor egy-egy autó összes elektromos berendezé­sét maga javítja, viszont Jeles elvtárs — tekintve, hogy az I-esben szalagrendszerű a ter­melés , csak a csoportkábel javítását végzi. Márpedig mindketten szigorúan ragasz­kodtak ahhoz, hogy pontosan értékelhető vállalások kerülje­nek a szerződésbe. Az üzemi bizottságaik segítségével végülis megtalálták a közös nevezőt, amely alapot ad párosverseny­nek. Jeles Mihály havi vállalása: 50 darab Csepel tehergépkocsi teljes kábelezési munkáit el­készíti — eddig 45—46 darabot javított havonta — elsőrendű minőségben. Gépkocsinként a selejtkábel felhasználásával 15 méter kábelt takarít meg. Nem késik és nem hiányzik igazo­latlanul. Munkamódszerét Füst Sándor és Soltész László kezdő szakmunkásoknak rend­szeresen átadja. Némedy Tibor elfogadta a kihívást és elvállalta: havonta 23 Opel Olympia és Opel Ka­dét vegyestípusú gépkocsi elektromos berendezésének tel­jes javítását elvégzi — eddig általában húszat javított — száz százalékos minőségben. Gépkocsinként selejtkábel fel­­használásával szintén 15 méter kábelt takarít meg. Ő sem hiányzik igazolatlanul és nem késik a munkából. Munkamód­szerét Csák Ferenc és Fábián József ifjúmunkásoknak lelki­­ismeretesen átadja. A megállapodás szerint ha­vonta értékelik a versenyt és mindkét üzemben nyilvános­ságra hozzák az eredményt. Az üzemi bizottságok termelési fe­lelősei, Mihály elvtárs és Gu­lyás elvtárs, azt várják a jól induló párosversenytől, hogy hamarosan többen követik a kezdeményező villanyszerelő­ket. És úgy tervezik, hogy egy esztendő múltán a győztesnek szép ajándékot vásárolnak. Jeles Mihály és Némedy Ti­bor viszont azt szeretnék, hogy ne legyen szalmaláng az üze­mi bizottságok mostani segítő­készsége. Ne hagyják elaludni a mindkét üzemben elhíresz­telt párosversenyt. Ez a kíván­ságuk nagyon jogos. Reméljük, teljesül is, de azért néhány hó­nap múlva mi is megnézzük, hogy ki a legény a gáton. i. e. Némedy Tibor Jeles Mihály A Minisztertanács határozata a műszaki egyetemek szakosításáról A Minisztertanács határozat­­ot hozott a műszaki egyete­mek szakosításáról, hogy az eddiginél fokozottabb összhan­got biztosítson a műszaki egye­temek oktatómunkája és a népgazdasági igények között. A határozat értelmében a nappali, az esti és a levelező tagozatokon azonos szakokra kell kiképezni. A tantervek el­készítésénél érvényesítik a technológiai és a gyakorlati ok­tatás fontos szempontjait. Az új szakosítási rendszer iparunk igényeinek, valamint az egyetemi tanszékek oktató kapacitásának mérlegelése alapján készült. A határozat szerint 1955. szeptember 1-én az első évre iratkozott hallga­tók gépészmérnöki, villamos­mérnöki, vegyészmérnöki, bá­nyamérnöki, kohómérnöki, földmérő-mérnöki, mérnöki, építészmérnöki és közlekedési üzemmérnöki karokon 26-féle szakon végezhetik tanulmá­nyaikat. (MTI) Gazdag szőlőtermést várnak Gazdag szüretre készülnek a szőlőtermelő vidékeken. Nem­csak mennyiségileg, de minő­ségileg is lényegesen jobb ter­mést várnak, mint tavaly. A szekszárdi határ 2300 holdas szőlőskertjében az átlagtermés előreláthatólag eléri a holdan­­kénti 20 hektolitert. Bada­csonyban is meghálálta a szőlő a gondos ápolást: 30 hektolite­res átlagtermés várható hol­danként. Heves megyében, Gyöngyös és Eger környékén 50 000 mázsával több szőlőt várnak a tervezettnél. Hogyan nőtt egyes közszükségleti cikkek termelése AZ ÖTÉVES TERVBEN A fővárosi és vidéki boltok­ban, áruházakban gazdag áru­­választékot, jó minőségű fo­gyasztási cikkeket találnak a vásárlók. A szebbnél-szebb ki­rakatok nemcsak az üzletek árukészletéről adnak ízelítőt, hanem egyúttal tükörképét nyújtják annak a fejlődésnek is, amelyet állami iparunk a közszükségleti cikkek gyártá­sában elért az első ötéves terv alatt. Érdemes ezt a fejlődést néhány adattal, ténnyel köze­lebbről is megnézni. Ha az 1949-es termelést száz százaléknak vesszük, akkor a gyapjúiparban az ötéves terv alatt 56,2 százalékkal több szö­vetet gyártottak. De nemcsak mennyiségi emelkedésről van szó. 1952-ben ugyanis még csak 95 fajta minőségű és 393 féle mintájú szövet készült, 1954- ben viszont már 170 fajta 409 mintával. Ez idő alatt a kár­tolt szövetek gyapjútartalma 35 százalékkal, a fésűs szöve­teké 18 százalékkal növekedett. Több olyan újfajta fésűsgyap­jú, tweed- és sportszövetek is forgalomba kerültek, amelyek 1949-ben még hiányoztak. A la­kosság igényei azonban túl­szárnyalják az elért fejlődést is: mindenekelőtt nagyobb gyapjútartalmú szöveteket ke­resnek a vásárlók — még dú­­sabb választékban és nagyobb mennyiségben. A pamutiparban 1949-hez viszonyítva 43,2 százalékkal emelkedett a termelés, ezen belül a pamutszöveteké 35,4 százalékkal. Az igen népszerű teniszflanellek például az egy­kori 14 minta helyett, ma már 120 mintával készülnek. A csí­kos pupliningek anyagát 15 minta helyett 90 változatban gyártják. Jelentősen megjavult a sűrűn keresett delén, flakon, köténykarton, angin-, pelenka­­anyagok minősége. Az ötéves terv alatt a többi között olyan új cikkek kerültek forgalomba, mint a nők által kedvelt kosz­­tüm-ripsz-, santung- és gyer­­mekpiké-anyagok. Az ötéves terv időszakában megteremtettük a nagyüzemi ruházati ipar alapját. Ezekben az években létesült a többi kö­zött a debreceni, a szegedi, a békéscsabai, a zalaegerszegi, a kaposvári és számos budapesti ruhagyár. A ruhaipar termelé­se 1949-hez viszonyítva 265,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a férfiöltönyök ké­szítése 160, a női kabátoké pe­dig 225 százalékkal nőtt. Nem maradtak el a fejlődés­ben a cipőgyárak sem. Ma már a cipőipar 75 százaléka nagy­üzemi módszerekkel dolgozik. Ennek köszönhető, hogy a láb­beligyártás 311,6 százalékkal emelkedett az ötéves terv alatt. A falusi lakosság által igen hiányolt csizmagyártás 174 szá­zalékkal nőtt, a férficipőké 68, a női cipőké 132, a gyermek­lábbeliké pedig 199 százalék­kal. A gyermekcipőkkel kap­csolatban azonban időnként még mindig visszatérő panasz, hogy bizonyos számokból nincs elég választék. Az utánpótlás­ról pedig olykor az ipar, olykor a kereskedelem hibájából nem gondoskodnak időben. Az ötéves terv előtt a cipők összeállításánál alkalmazott fém segédanyagok helyett rá­tértek a rámán varrott cipők gyártására. A sokat kifogásolt gumilemez-talp helyett meg­kezdték a cseh mintájú, tetsze­tős, s bőrrel egyenértékű gumi­talp gyártását. Az ötéves terv végére megoldódott a mikro­pórusos gumitalp hazai előállí­tása is, ami a választék bőví­tésén túl, a cipőtalpak tartóssá­gát 50 százalékkal növeli. 1956- ban az összes férfi-, női és gyermekcipők 12 százalékát ilyen talppal készítik majd. Bevezették az igen tartós krepp-gumitalpak gyártását. Számottevően fejlődött a vastömegcikk ipar. Az állami üzemek 1954-ben kétszer annyi árut termeltek mint 1950-ben. 68,1 százalékkal több zomán­cozott tűzhelyet, 20 százalék­kal több zománcedényt, 114,7 százalékkal több fürdőkádat és 48 százalékkal több motorke­rékpárt adtak a lakosságnak, amelynek vásárlóereje is évről évre nőtt. Sz.­t. ­ Jön az új telefonkönyv! Új távbeszélő-névsort ad ki a posta a jövő év elején. Az új telefonkönyvben igyekeznek megvalósítani az előfizetők kéréseit, a betűk kisebbek, de élesebbek, olvashatóbbak lesznek, több lesz az utalás is a több néven ismert hivatalok, vállalatok számának könnyebb megtalálása érdekében. Az új­­névsort előreláthatólag január­ban adják ki, 130 000 példány­ban. Mintegy 10 százalékkal több adat lesz benne, mint a tavalyiban, de terjedelme nem nő meg jelentősen.

Next