Népszava, 1955. szeptember (83. évfolyam, 205-230. sz.)

1955-09-08 / 211. szám

»­A moszkvai tárgyalásoknak Genf szellemében kell lefolyniok“ Alekszandrov cikke a Pravdában A Pravda I. Alekszandrov cikkét közli: »A mosz­kvai tár­gyalásoknak Genf szellemében kell lefolyniok« címmel. Sok külföldi lap joggal mu­tat rá arra — írja a többi kö­zött Alekszandrov —, hogy a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság viszonyá­nak rendezése nemcsak Né­metország és a Szovjetunió nemzeti érdekeivel áll össz­hangban, hanem a béke meg­szilárdításának és az összes európai államok biztonságának érdekeivel is. Ugyanakkor a külföldi sajtó­­közleményekből az is kiderül, hogy bizonyos nyugati körök­ben Adenauer küszöbön álló moszkvai tárgyalásaival kap­csolatban idegesség tapasztal­ható. Egyesek odáig mennek, hogy minden további nélkül a Né­met Szövetségi Köztársaság nevében beszélnek és olyan álláspontokat tulajdonítanak a Német Szövetségi Köztársa­ságnak, amelyek homlokegye­nest ellenkeznek Nyugat-Né­­metország érdekeivel. így az United Press amerikai hírügy­nökség kijelenti, hogy »Nyu-­ gat-Németországnak nem ér­deke a diplomáciai, kereske­delmi és kulturális kapcsola­tok megteremtése Moszkvával a status quo alapján...« Ugyanennek a hírügynökség­nek egy másik jelentése ma­kacsul azt hangoztatja, hogy a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság között »a je­lenlegi viszonyok között nem lehet megteremteni« a normá­lis kapcsolatokat. Ha a Szovjetunió világos álláspontja ellenére mégis olyan kijelentések és tanácsok hangzanak el, mint amilyene­ket fentebb idéztünk, az feltét­lenül arra a gondolatra vezet, hogy Nyugaton valakiknek nem tetszik az a lehetőség, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság rendezi viszonyát. Ebből kiindulva, ter­mészetesen arra a következte­tésre is el lehet jutni, hogy azok, akik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság­­közötti viszony rendezését va­lamilyen »előfeltételhez« kö­tik, nem kívánják sem e ren­dezést, sem Németország béke­szerető, demokratikus állam­ként való újraegyesítését. G. Zsukovnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének parancsa G. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere parancsot adott ki a megállapított szol­gálati időt letöltött katonák­nak a Szovjetunió fegyveres erejéből történő leszereléséről, valamint a tényleges katonai szolgálatra való soron követke­­ző behívásról. A parancs szerint az általá­nos hadkötelezettségi törvény értelmében tartalékállományba helyezik azokat a katonákat, tengerészeket, őrmestereket és törzsőrmestereket, akik letöl­töttek a törvény által megálla­pított idejű tényleges katonai szolgálatot. A parancs a továbbiakban úgy szól, hogy tényleges szol­gálatra azokat az 1936-os szü­letésű állampolgárokat hívják be, akiknek nincs mentessé­gük, vagy halasztásuk, vala­mint azokat a hadköteles ál­lampolgárokat, akiknek lejárt a halasztásuk és akiknek év­folyamtársaik tényleges kato­nai szolgálatot teljesítenek. Paasikivi finn köztársasági elnök szeptember 13-én Moszkvába utazik Moszkva, szeptember 7. elnök közölte, hogy elfogadja a (TASZSZ) meghívást. K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke augusztus 18-án levelet intézett J. K. Paasikivihez, a Finn Köztársa­ság elnökéhez, amelyben meg­hívta Moszkvába. Válaszlevelében Paasikivi A levélváltást követő tárgya­lásokon megegyezés jött létre arról, hogy a finn köztársasági elnök a miniszterelnök, a had­ügyminiszter, a külügymi­niszter és más személyek kíséretében szeptember 15-én Moszkvába utazik. Éles viták a brit szakszervezeti kongresszuson Lapunk tegnapi számában beszámoltunk a brit szakszer­vezetek kongresszusának szep­tember 6-i üléséről. Az aláb­biakban a Főtanács jelentésé­nek vitájáról számolunk be. Több napirendi pont megvi­tatása után Sir Vincent Ten­­son, a Főtanács titkára előter­jesztette a Főtanács évi jelen­tésének azt a részét, amely a Főtanácsnak az iparvitákkal kapcsolatos tevékenységével foglalkozik, valamint a Főta­nács azon javaslatát, hogy az alapszabályok 11. szakaszának módosításával bővítsék ki a Főtanács jogkörét az ipar­vitákba való beavatkozásban. Hangoztatta, hogy a Főtanács ellenzi a sztrájkjog törvényi korlátozását. Igyekezett meg­nyugtatni a küldötteket, hogy a javaslat nem fenyegeti a szakszervezetek önkormányza­tát, a Főtanács nem szándéko­zik a szakszervezetek jogait bitorolni. Frank Foulkes, az Angol Villamosipari Munkások Szak­­szervezetének elnöke javasol­ta: a kongresszus utasítsa visz­­sza a Főtanács alapszabály­módosítási javaslatát. Utalt arra, hogy ha az Angol Villa­­mosipari Munkások Szakszer­vezete elfogadta volna a Fő­tanács azon javaslatát, hogy szüntessék be a nyomdaipari sztrájkot, akkor az egész nyomdaipar nem kapta volna meg azt a 12,5 százalékos bér­emelést, amit nemrégen meg­adtak■ A javaslat tetszik a tory miniszterelnöknek, de nem tetszik a kongresszusnak. Jim Campbell, az Országos Vasutas Szakszervezet főtitká­ra ugyancsak a Főtanács ja­vaslatának elutasítását kérte, hangoztatva: ha a Főtanács közbelép és a szakszervezet nem fogadja el a Főtanács ja­vaslatát, akkor a szakszerve­zet azonnal elveszíti csatáját. Ez veszélyeztetné a sztrájkjo­got, aláaknázná a szakszerve­zeti tagok bizalmát és csüg­­gesztő hatást gyakorolna más szakszervezetekre is. Tewson főtitkár záróbeszé­dében röviden felelt az állító­lagos "­félreértésekre­“, de nem kísérelte meg Foulkes, Camp­bell és a többi szónok érveinek megcáfolását. A szavazás eredménye: a kongresszus azt a javaslatot, hogy utasítsa vissza a Főta­nács javaslatát, 4 842 000 sza­vazatat 3 039 000 ellenében el­vetette. Úgy tudják, hogy a Főtanács ellen szavazott a többi között az Országos Vas­utas Szakszervezet, a Moz­donyvezetők és Fűtők Egyesült Szakszervezete, a kazánkészí­­tők szakszervezete, az Angol öntőmunkások Egyes­éti Szak­­szervezete, az Angol Villamos­ipari Munkások Szakszerveze­te, az Egyesült Gépipari Szak­­szervezet, a Bútoripari Mun­kások Országos Szakszerveze­te, a Járműépítők Országos Szakszervezete, a Faipari Dol­gozók Szakszervezete, a Tűz­oltó Szakszervezet és az építő­gépipari munkások szakszer­vezete. A Főtanácsot főként a nagy szakszervezetek , a Szállítóipari és Általános Szakszervezet, a községi mun­kások és általános szakmái­ szakszervezete, az üzleti és el­osztó kereskedelmi alkalmazot­tak szakszervezete, valamint az országos bányász szakszerve­zet -­ tömbszavazatai mentet­ték meg. A kapitalista sajtó jelenlevő képviselői megjegyezték, hogy a Főtanács győzelme pyrrhusi győzelem és hogy a Főtanács­nak, mivel több mint három­millió szavazattal találta ma­gát szemben, a legnagyobb óvatosságra lesz szüksége ab­ban a tekintetben, hogyan használja új jogkörét. Zavargások Görögországban és Törökországban Ciprus miatt Londonban a jelek szerint holtpontra jutott a Ciprus kér­désével foglalkozó görög—tö­rök—angol hármas értekezlet. A londoni hármas értekezleten fokozódó ellentéteik lemérhe­­tők a görögországi és török­­országi eseményeken is. A hét­főről keddre virradó éjjelen bomba robbant a szaloniki tö­rök konzulátus közelében. Az épületben károk keletkeztek. Törökországban a szaloniki konzulátus ellen elkövetett merénylet híre nagy felzúdu­lást keltett. Isztanbulban és Iz­mirben görögellenes tünteté­sek voltak. A tömeg török zászlókat lengetve haladt az utcákon és hangoztatta, hogy Ciprus a törököké. Hivatalosan megerősített hírek szerint az izmiri görög konzulátust a tün­tetők felgyújtották és a kon­zulnak, valamint családjának menekülnie kellett.­­ Szerdán újabb tanácsko­zásra ültek össze az ENSZ le­­szerelési albizottságának tagjai. A francia munkásosztály új fegyverei Az utóbbi hónapokban ismét gyarapodott a harcos francia munkásosztály fegyvertára. Májusban a kommu­nista párt Renault-gyári szervezetének kiadásában meg­jelent a l’Echo des Métalles (Vasasok Hangja), majd ezt követően egy sor üzemi újság, a SIMCA-gyárak, az orly-i repülőtér, a Hispano-Suiza, a Citroen-gyárak, a Chausson-Chenard, a Lyoni Pályaudvar dolgozóinak üzemi lapjai. Vidéken is megjelent az első: Le Courrier du Port (Kikötői Futár), a marseille-i dokkmunkások és tengerészek lapja. Az eddig kiadott üzemi lapok 100 000 példányban jelennek meg. Legtöbbjüket nagy anyagi áldozatok árán a munkások adakozásából tartják fenn, mert árusítani nem lehet. Az üzemi lapok leleplezik a kapitalista kizsákmá­nyolást, a világ elé tárják az embertelen munkakörülmé­nyeket, bátran harcolnak a francia munkásosztály fel­­emelkedéséért. Az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk francia munkástestvéreink írásaiból. Termelékenység amerikai módra 1913-ban 12 órai munkával 5200 cserép volt a termelés, vagyis óránként 433. 1955-ben 8 órai munkával a termelés 7200 cserép, vagyis óránként 900. Nos, ezt a termelésemelke­dést egyáltalán nem új gépek­kel, hanem kizárólag a mi munkafeltételeink súlyosbítá­sával érték elt kétszeresére emelték a gé­pek sebességét. Formázó elv­társaink kezén naponta 26 tonna föld fordul meg, azaz percenként 54 kiló, szemben az 1895. évi 25 kilóval. Szállító elvtársainknak futva kell dolgozniok. Nemcsak hogy a gépesítés nem javult, hanem mindenütt csökkentették a személyzetet is: ott, ahol 15 éve még négyen voltunk, most csak hárman, ahol hárman voltunk, már csak ketten vagyunk. Gyártulajdonosunk, miután visszatért a termelékenységi ta­nulmányút­járól“, az Egyesült Államokból, kicseréltette a szállítókocsikat, felfújható gu­mikat rakatott a kerekekre. De míg azelőtt 15 cserepet, vagyis 54 kilót raktunk a ko­csikra, most húsz cserepet,­ te­hát 72 kilót akar rárakatni és ráadásul a három szállítómun­kásból egyet el akar bocsátani. (Levelezőnktől a Marseillei Téglagyárból.) (Le Courrier du Port.) Vérző ujjakkal sem hagyja abba ... Tömény munka a javából — éhbérért. Ez megy Citroennél. • Csak egy példát idézünk a sok közül Levalloisból.­­A na­pokban egy fiatal asszonyka jelent meg a segélyhelyen. Folyt a vér az ujjaiból, any­­nyira nyomkodta az apró mun­kadarabokat köszörűkövéhez. — Néhány napra abba kell hagyni a munkát — mondja neki az ápolónő. — Menjen be­tegállományba és ha majd meggyógyult, dolgozzék kesz­tyűvel, vagy gumiujjakkal. — Lehetetlen, hogy abba­hagyjam akár nyolc napra is. Túlságosan szükségem van a fizetésemre és a táppénz nem elég a megélhetéshez. Ami pe­dig a kesztyűket, vagy a gumi­­ujjakat illeti, azokkal sem dol­gozhatok. Olyan az ütem, hogy minden ügyességemre szüksé­gem van, hogy megkeressem a pénzemet. (Le Réveil-Citroen.) „Kivel alszik ön !“ A “termelékenység“ másik oldalát mutatják meg azok a hírhedt lélektani vizsgák, ame­lyeknek semmi közük a szak­mához. Egy 19 éves gépírónő­vel alig végeztettek technikai próbát, de megkérdezték tőle: “Kivel alszik ön? Egyedül al­szik vagy a nagymamájával, nagynénjével? ...« A lány egy kissé elcsodálkozott. Megma­gyarázták neki: “Ha ort rosz­­szul alszik, akkor kevésbé jól és kevésbé gyorsan dolgozik. Mi nem akarunk ilyesfajta személyeket itt.« Egy 26 éves munkásnőnek, aki forrasztónak jelentkezett, 95 kérdést tettek fel. És mi­lyen kérdéseket! Például egy kúp köbtartalmának a kiszá­mítását. Mindez körülbelül egy napig tartott. Ezután az orvosi rendelőbe ment. Az orvost eddig rendes embernek tar­tottuk. A következő kérdése­ket tette fel: »Ön 26 éves és hajadon? Kemény szív... vagy pedig ... hát... jobb sze­reti a kis heti házasságokat?“ És még: »Mostanáig hány abortusa volt?“ Mindez vég­eredményben azért, hogy fel­vegyék ezt a munkásnőt a forrasztások tisztításához, 99 frankos alapbérért. (A Tele­fonipari Vállalat egy munkás­nője.) (Paris-Inter 16.) „Hozzá kell ragadni a géphez“ Flins után az igazgatóság Billancourt-ban is be akarja vezetni termelékenységi mód­szereit. És a présműhelyben már érezzük is ennek követ­kezményeit. A 49-es, 48-as, 47-es, 46-os és még hány prés­nél szűnik meg a munka?! A szekrénykivágásnál egy em­berrel kevesebb van és az árak 0,43-ról 0,42-re estek, a tartály­­hajlításnál 50 százalékkal, és egy munkás van kettő helyett. A szekrényeknél 1570 darabot kellett naponta csinálni, most 1800-at. A hátsó ajtók gyártá­sánál bevezették »automatizá­lási« robotrendszerüket, az eredmény az lett, hogy most három munkás kell az előző nyolc helyett. A hajlításnál az árak 0,44-ről 0,30-ra, két má­sik műveletnél pedig 0,40-ről 0,30-ra estek, ugyanakkor a termelés 1700 ajtóról 2200— 2300-ra emelkedett, ami 500— 600 ajtós növekedést jelent. És a bérek? Nos azok maradtak, sőt csökkentek, mert a mun­kásnők igen nehezen tudják teljesíteni a napot. Fizikailag jobban elfáradnak és idegeik kemény próbát állnak ki. Az igazgatóság egyik embere maga mondta: »A munkásnak hozzá kell ragadnia gépéhez, naponta 7,5—8,5 órán keresz­tül követnie kell a prés alá kerülő darabokat.­ A múlt héten ugyanez az ember fi­gyelmeztette a munkásokat, hogy ha megállnak uzsonnáz­ni, akkor levesz a fizetésük­ből. Ami egyébként azt is je­lenti, hogy amikor egy mun­kás vécére megy, gyakran látjuk, hogy a művezető má­sik munkást ültet a helyére. (L'Echo des Métalles.) Az „áldott“ gép A barentini »Baden« válla­latnál elbocsátottak 150 mun­kásnőt, akik agyondolgozták magukat a Badin-család jólé­téért. Harminckétféle munkát most öt modern gép végez el, öt 17 éves lány kezeli a gépeket, két hasonlókorú kise­gítővel. Estére már alig állnak a lábukon, de fizetésük mini­mális. Ebben a községben tör­tént, hogy a roueni érsek 1952 május elsején, a­ munka ünnepén misét celebrálva meg­áldott egy, az oltár mellé fel­állított automatikus szövő­gépet . . . (Citroen, L'Essor.) Kiszipolyozott napszámosok »A szakképzett munkások száma csökken« — állapította meg Maurice Thorez, a Fran­cia Kommunista Párt központi vezetőségének legutóbbi ülé­sén mondott záróbeszédében. Íme egy példa: Citroennél 1936-ban a mun­kások összlétszámához képest átlagosan 54 százalék volt a betanított munkás, 1954-ben 72 százalék. A 80 százalékhoz közeledik ez az arány a Rennes-ben leg­utóbb létesített Citroen üzem­ben. Ez a példa is mutatja a ka­pitalista termelés általános irányzatát: munkától kiszipo­lyozott napszámosokká változ­tatni a munkásosztály többsé­gét. (Le Réveil-Citroen.) NÉPSZAVA , 1955. szeptember 8. csütörtök --r-" A belga, japán és norvég parlamenti küldöttségek látogatásai a Szovjetunióban A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának házelnökei, A. P. Volkov és V. T. Lacisz szep­tember 6-án a Kreml nagyter­mében fogadták a Szovjetunió­ban tartózkodó belga parla­menti küldöttséget, élén K. Huysmans-szal, a belga kép­viselőház elnökével. A Szovjetunióban tartózkodó japán parlamenti küldöttség tiszteletére a VOKSZ elnöksé­ge nagyszabású fogadást ren­dezett. A küldöttség szeptem­ber 5-én Moszkva ipari válla­lataival, kulturális és tudomá­nyos intézményeivel ismerke­dett, majd szeptember 6-ra vir­radó éjszaka Leningrádba uta­zott. Tíznapos vidéki útról vissza­térve a norvég parlament me­zőgazdasági küldöttsége Moszk­vába érkezett. Szeptember 5-én P. Sz. Kucsumov, a Szov­jetunió mezőgazdasági minisz­terének helyettese fogadta a küldöttséget. A fogadás barát­ságos légkörben zajlott le. Ugyanaznap este a norvég kül­döttség Leningrádba utazott. . I».-'- . ■ : svy-­­­­ 2 ** tf RADAR LJfWO/X jpesf* CWff«" i fd­ekri «at.?. Angol mezőgazdasági küldöttség utazik a Szovjetunióba Londonban hivatalos közle­ményt hoztak nyilvánosságra arról, hogy a Szovjetunió kor­mányának meghívására szep­tember 5-én angol mezőgazda­­sági küldöttség indul a Szov­jetunióba. A küldöttség vezetője G. Nugent, a földművelés-, köz­ellátás- és halászatügyi minisz­térium államtitkára lesz. Ez alkalommal a Szovjet­unióba utaznak a News Chro­nicle című lap képviselői. Ez a lap kezdeményezte a szovjet mezőgazdasági küldöttség ang­liai útját. — Sukri Kuatli, az új Szíriai köztársasági elnök átvette hi­vatalát. A Szovjetunió és Dánia nagyköövetséggé alakítja át diplomáciai képviseletét A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kor­mánya, valamint a dán királyi kormány a két ország kapcso­latainak további megerősítése és fejlesztése céljából elhatá­rozta, hogy a Szovjetunió koppenhágai követségét, vala­mint Dánia moszkvai követsé­gét nagykövetséggé alakítja át és nagykövetet cserél. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Szlavin Nyikolaj Vasziljevicset a Szov­jetunió dániai rendkívüli és meghatalmazott­ nagykövetévé nevezte ki. Rendelet a szovjet „építőnap"­­megünnepléséről A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége törvény­­erejű rendeletet adott ki az »építőnap« megünneplésének bevezetéséről. Az »építőnapot« a Szovjetunióban minden év­ben augusztus második vasár­napján ünnepük meg. Moszkvába érkezett a nyugatnémet küldöttség 65 munkatársa Szerda délben megérkezett a szovjet fővárosba a nyugat­német kormányküldöttség munkatársainak különvonata. A különvonaton a nyugat­német küldöttség munkatár­sainak mintegy 65 főnyi cso­portja utazott Moszkvába. Ade­nauer kancellár és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányküldöttségének főbb tag­jai csütörtök délután érkeznek majd a szovjet fővárosba. — J. MALIK szovjet meg­bízott és Macum­oto japán megbízott a szeptember 6-i ülésen tovább folytatta az esz­mecserét a szovjet—japán vi­szony rendezéséről. A követ­kező megbeszélés szeptember 13-án lesz.­­ A koreai semleges fel­ügyelő bizottság javaslatára a semleges csoportok szeptem­ber 5-től négy kirakodási he­lyen, Kanninban és Teguban (Dél-Korea), valamint Cson­­csinban és Hinnanban (Észak- Korea) ideiglenesen beszüntet­ték mindennemű felügyelő, ellenőrző, ügyeleti és kivizs­gáló tevékenységüket.

Next