Népszava, 1955. november (83. évfolyam, 257-281. sz.)

1955-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 83. évfolyam 257. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955. november 1. kedd ISMERETTERJESZTÉS - MŰVELTSÉG A legtöbb emberben él a természetes, egészséges vágy, hogy minél többet ismerjen meg a világból, mely körül­veszi, a csillagok végtelen bi­rodalmától az atomok láthatat­lan, parányi belsejéig, az em­beri társadalom kialakulásá­ból, történelméből egészen napjaink mélyreható társa­dalmi átalakulásáig; a tech­nika nagyszerű fejlődéséből, mely közvetlenül hat rá, sőt elősegíti, megkönnyíti munká­ját. Ezer és ezer kérdésre sze­retne választ kapni, tudomány­ról, művészetről, politikáról, technikáról. S kérdéseire vá­laszt ad — ezért oly fontos és tegyük mindjárt hozzá: ered­ményes is — a Társadalom- és Természettudományi Ismeret­­terjesztő Társulat munkája. Különösen nagy a tudás­szomj a munkásokban és dol­gozó parasztokban. Ezért je­lentős a TTIT országos elnök­ségének határozata, mely le­szögezi: »Egész munkánk to­vábbfejlesztésének soron követ­­k­ező láncszeme — szocializ­must építő társadalmunk két alapvető osztálya — a munkás­­osztály és a dolgozó parasztság soraiban folytatott ismeretter­jesztő munka módszerbeli és szervezeti megalapozása és je­lentős kiszélesítése.« Az ismeretterjesztés a tudo­mány eredményeit népszerű­síti, s mert minden tudomány világnézeti alapokra épül, az ismeretterjesztő munkának rendkívül nagy a jelentősége a dolgozók világnézeti, ideológiai nevelésében. Akár műszaki, történelmi vagy művészeti elő­adások hangzanak el, azok csak akkor szolgálhatják a dolgozók szakmai ismereteinek és műveltségének fejlesztését, ha szilárdan támaszkodnak a marxizmus—lenini­zmus elmé­letére, ha forrásul: a materia­lista világnézet és az abból fa­kadó tudományos eredmények. Nem lehet sikeres a legújabb felfedezéseket, találmányokat vagy műalkotásokat bemutató előadás, ha nem küzd egyúttal az embereik tudatában még sokszor élő idealista, reakciós nézetekkel. Nem lehet a csil­­lagvilágról beszélni anélkül, hogy ne leplezzük le a vallási dogmáikat; nem lehet a törté­nelem egyes eseményeit fel­eleveníteni, ha nem mutatjuk meg mögöttük az osztályok harcát, s nem küzdünk egyút­tal a nacionalizmus, a fajelmé­let és más, a kizsákmányolást szentesítő elméletek ellen; nem lehet művészetre tanítani, ha nem fedjük fel a formalista ,csak a kiválasztottaknak szóló« művek és a giccsek vagy ponyvatermékek egyaránt népellenes, a kapitalizmust kiszolgáló jellegét. A magas eszmei és szakmai követelményeket azonban ösz­­sze kell egyeztetni az ismeret­­terjesztés népszerűsítő felada­tával. Az előadónak mindig számolnia kell azzal, hogy szi­gorúan tudományos témáját közérthetően és érdekesen adja elő, hiszen hallgatói mindin­kább munkások, parasztok, akik éppen az ismeretterjesztő előadásokból akarják pótolni azt a tudást, melyet a múltban nem szerezhettek meg. Helye­sen mondja ki a TTIT országos elnökségének határozata, hogy először az ismeretek megala­pozására kell törekedni s csak ha ez megtörtént, szabad mé­lyebb vagy bonyolultabb kér­déseket is feltárni. Az érthetőség és érdekesség fokozására pedig több, jobb és változatosabb szemléltető esz­közre van szükség, térképekre, falitáblákra, képekre, dia- és mozgófilmek­re. Ez utóbbiak különösen növelik az ismeret­­terjesztő előadások vonzóere­jét, viszont megengedhetetlen az, ha egyes helyeken az előadás tárgyával semmilyen összefüggésben sem levő fil­meket vetítenek s ezzel akar­nak »közönséget toborozni". Az ilyen módszerek nem szol­gálják az ismeretterjesztés tartalmát és nem pótolják a lelkiismeretes propagandát, ha­nem csak lejáratják és lebe­csülik e fontos munkát. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztéséért tett erőfeszíté­seink megkövetelik a techni­kai színvonal fokozottabb eme­lését, az élenjáró műsza­ki ered­mények és tapasztalatok szé­leskörű elterjesztését. A TTIT sokoldalú munkája ennek ér­dekében új vonással gazdago­dik: munkásakadémiák, mű­szaki előadássorozatok és ta­pasztalatcserék megszervezésé­vel és magas színvonalú lebo­nyolításával. A műszaki isme­retek terjesztése elsősorban gyakorlati célt szolgál, a dol­gozók közvetlen munkájához nyújt segítséget. Más és más tematikát követelnek az egyes iparágak, de alkalmazkodni kell az egyes üzemek helyi, különleges problémáihoz is, s itt különösen fontos, hogy az ismeretterjesztő munkába be­kapcsoljuk a műszaki értelmi­séget, hiszen például egy ön­töde mérnöke az új öntési el­járásokról úgy tud beszélni üzeme dolgozóinak, hogy mon­danivalóját összeköti a saját üzemükben felmerült speciális problémákkal. De a nem ki­fejezetten műszaki ismeretter­jesztés is segítheti közvetve a termelőmunka megjavítását, mert például egy exportra vagy külföldi anyagokkal dol­gozó üzem munkásait hasznos megismertetni annak az or­szágnak földrajzával, történe­tével, gazdasági helyzetével, amelynek szállít vagy amely­től anyagot kap. A TTIT megnövekedett fel­adatai — elsősorban is a mun­kások és dolgozó parasztok nevelése, tanítása — a szerve­zés és propaganda megjavítá­sát kívánják. A munkások kö­zött folyó ismeretterjesztés si­kere igen nagy mértékben függ a szakszervezetek gondos, lelkiismeretes támogatásától. A TTIT és a SZOT, illetve a szakszervezetek között már kialakult a megfelelő kapcso­lat a közös tervezés és ellenőr­zés érdekében. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak­­szervezete például országos aktívaülésen tárgyalta meg a feladatokat, a Textilipari Szakszervezet közös tematikát dolgozott ki a társulattal, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetében pedig a szakszervezet elnöke beszélt az ab-elnököknek az ismeretter­jesztés feladatairól. Egyes szakszervezetekben azonban — mint a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetében is — még igen vontatottan halad az évad előkészítése. A szakszervezetek megyei tanácsaival javult a TTIT kapcsolata, viszont az egyes területi bizottságok, kü­lönösen Borsod és Baranya megyében meglehetősen elha­nyagolják az ismeretterjesz­tést. Pedig az üzemekben ál­talában sikeresen halad az előadások előkészítése. A Ganz Vagongyárban például a köz­ponti előadásokon kívül gyár­tási áganként rendeznek mű­szaki előadássorozatokat. A TTIT ez évi programja elkészült, a szervezés is nagy­részt befejeződött és az érdek­lődés is nagyobb, mint valaha. A többi: az előadások, bemuta­tók, ankétok sikere sem ma­rad el, ha az előadógárda ala­posan felkészül, hogy szemlé­letében pártosan, tartalmában magas színvonalúan, formájá­ban pedig érdekesen, élvezete­sen tanítsa a dolgozókat, s ha minden üzemi, szakszervezeti, területi, kulturális felelős és aktíva szívén viseli a nagy fel­adatot, művelt, tájékozott és szakmájában képzett dolgozók­kal meggyorsíthatjuk hazánk I.y.­­ Jósét, a szocializmus épí­tését. -----------------------------------------------------------------------"N A TARTALOMRÓL: Molotov nyilatkozatai a két német állam kép­­viselőinek genfi meghívásáról és az európai biztonság kérdéséről — A SZOT brigádjának tapasztalatai a Vörös Csillag Traktorgyárban — A Minisztertanács határozata a szocialista munkaversenyben legjobb eredményt elért ipari tanulóintézetek jutalmazásáról — Lengyel­­országi útinapló — A vasárnap sportja _______________________________| Nagy jelentőségű szovjet javaslatok Genfben 2. Új indítvány az európai biztonság kérdésében 2. Tervezet a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről 3. A Szovjetunió javasolja — a nyugati hatalmak elutasítják a két német állam képviselőinek meghívását Genf, október 31. (MTI) L. F. Iljicsov, a genfi érte­kezleten részt vevő szovjet küldöttség szóvivője hétfő este sajtóértekezleten számolt be a külügyminiszterek negyedik üléséről, amelyen Dulles, az Amerikai Egyesült Államok küldöttségének vezetője elnö­költ. Az ülés 15 órakor kezdő­dött és 20 órakor ért véget. — Véleményünk szerint az ülést ezúttal is tárgyi­lagos légkör jellemezte — mondotta Iljicsov. — Az előző ülésen hozott határozat értelmében a külügyminiszte­rek hozzákezdtek a napirend harmadik pontjának, a Kelet és a Nyugat közti kapcsolatok fejlesztése kérdésének megtár­gyalásához, majd visszatértek az első napirendi ponthoz, az európai biztonság és Német­ország kérdéséhez. Mind a négy miniszter hozzászólt mindkét napirendi ponthoz. A harmadik napirendi ponttal kapcsolatban Dulles, Pinay és Macmillan kifejtette vélemé­nyét, majd a három nyugati külügy­miniszter közös emlékira­tot nyújtott be a Kelet és Nyugat közötti kapcsola­tok fejlesztéséről. A szov­jet küldöttség nevében Molotov külügyminiszter ezután ugyancsak konkrét javaslatot terjesztett elő ebben a kérdésben. A külügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy szakér­tők fogják tanulmányozni mind a nyugati külügyminisz­terek, mind a szovjet küldött­ség javaslatát és november 10-én jelentést terjesztenek az értekezlet elé. A Szovjetunió részéről Vinogradov párizsi nagykövetet jelölték a szakér­tői bizottságba. Molotov külügyminiszter ezután javasolta, hogy a német kérdés további megtárgyalásához hívják meg a két német állam képviseletében Otto Gro­­tewohlt, a Német Demok­ratikus Köztársaság mi­niszterelnökét és Konrad Adenauert, a Német Szö­vetségi Köztársaság kan­cellárját. A három nyugati külügy­miniszter elutasította a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság képviselőinek meghívására tett szovjet javas­latot. A szovjet küldöttség vezető­je kijelentette, hogy vélemé­nye szerint az elutasítás nem válik a német kérdés megtár­gyalásának és megoldásának javára. Ezután Molotov szovjet külügyminiszter új javas­latot tett az európai biz­tonság kérdésére vonatko­zólag. A szovjet küldöttség nevében Molotov külügyminiszter az európai biztonsággal kapcso­latban felvetett egy további kérdést. Hangsúlyozta, hogy a négy kormányfő genfi értekez­letén több megjegyzés hang­zott el és különösen Eden an­gol miniszterelnök részéről merült fel konkrét formában az a szempont, hogy a Kelet és a Nyugat között ellenőrzési övezeteket hozzanak létre. A szovjet küldöttség a kormányfők irányelveinek szellemében javasolta, hogy hozzanak létre a Ke­let és a Nyugat között övezeteket, amelyek a Német Szövetségi Köztár­saság, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a ve­lük szomszédos államok területén húzódnának. A szovjet küldöttség azt a reményét fejezte ki, hogy e javaslat elfogadása hozzájárul majd az európai biztonság megszilárdításához és más fontos nemzetközi kérdések megoldásához. Macmillan angol külügy­miniszter kijelentette, hogy a szovjet javaslat rendkí­vül érdekes és nagyfon­tosságú gondolatot tartal­maz. Hangsúlyozta, hogy a nyugati külügyminiszte­­(Folytatás az 5. oldalon) Nagy lendülettel indult a forradalmi műszak az üzemekben Az első jelentések — Sikeres kezdeményezések a minőség megjavítására — Harcban a vállalások teljesítéséért Hétfő reggel a forradalmi műszak első óráiban új jelszó született az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában. »Visszaszerezzük az élüzem címet!« — hirdették a felira­tok, ahogyan a műhelyek dol­gozói a kora reggeli röpgyűlé­­seken megfogadták. A múlt évben négyszer kapott »él­üzem« kitüntetést a gyár, a második félév eredményeiért pedig elnyerte a Miniszter­­tanács és a SZOT vándorzász­laját. Ebben az évben nem sikerült megőrizniük a meg­tisztelő kitüntetéseket, ezért született most az elhatározás és az új jelszó a forradalmi műszak reggelén. A műhelyekben mindenütt szorgos munka folyik. A te­kercselő üzem dolgozói azt ígérték, hogy december 15-re befejezik éves tervüket. És erre számítani, is­ lehet, mert ebben az évben már három­szor szerezték meg a legjobb üzemrész címet. A forgácsoló üzemben Simon Béla műveze­tő irányításával sürögnek az anyagmozgatók, hogy a forra­dalmi műszak lendületét egy pillanatig se lassítsa a forgá­csoló esetleges elmaradása. A gyár egyik legjobb üzem­részében, a készülékszereldé­ben is nagy munka folyik. Eb­ben a műhelyben készülnek a feszültségszabályozók, az autókürtök és az irá­nyjelzők. A feszültségszabályozót a 32 tagú Riegler-brigád állítja össze. A röpgyűlésen azt ígér­ték, hogy tervüket 102 száza­lékra teljesítik. Balázs Ferenc művezető, a gépipar kiváló dolgozója, a brigád irányítója. Reggel azzal kezdtem — mondja —, hogy végigjártam az előgyártó üzemek vezetőit, megbeszéltem velük, mennyi alkatrészre van szükségünk. Utána a brigádtagok között osztottam fel a feladatokat. A műszaki feltételekről én gon­doskodom, Marci (Spiegelber­­ger Márton segédművezető) pedig arra ügyel, hogy min­dig elegendő alkatrész legyen a szereléshez. 130 százalékot kell ugyanis elérnüünk ahhoz, hogy vállalásunkat teljesíthes­sük. Ez meg is lesz. Még csak arra kérjük a Kőbányai Por­celángyár dolgozóit, hogy a forradalmi műszak idején rendszeresebben küldjék a porcelánsziget élőket. s. 1. Új munkahelyen kezdtek hétfőn Dorogon A Dorogi Szénbányászati Tröszt szeptemberben elvesz­tette húszezer tonnás többter­meléssel kivívott jó helyezé­sét a bányák versenyében. Ok­tóberben munkahely hiánya miatt elmaradtak a tervvel, s több mint ezer tonna az adós­ságuk. A forradalmi műszakot éppen ezért új munkahelyek feltárásával készítették, elő a dorogiak. Arimvölgyön, a X-es aknában, hétfőn már sze­net termeltek, holott azelőtt hónapokig nem volt frontfej­tés. A dorogi VIII-as aknában is hétfő reggel indították be a 34-es számú kamrafejtést, amely több mint száz csille szenet ad majd naponta. A XV-ös aknában hét százalék­kal növelték a produktív lét­számot. A­ dorogi bányászok arra számítanak, hogy a mun­kahelyek jó előkészítésével a forradalmi műszakon letörlesz­­tik adósságukat. „A döntő a jobb minőség !“ — mondják a sztálinvárosi martinászok A sztálinvárosi martinászok a múlt héten az »Alkotmány«, vasárnap pedig a IV-es számú kemencét javították ki. Az »Alkotmány«-kemence már vasárnap értékes munkagyő­zelemmel kezdte a forradalmi műszakot: három adag jó mi­nőségű acélt csapolt hétfő reg­gelig. Hétfőn mindkét kemen­ce gondosan kijavítva folytatta a termelést. Másfél százalékos selejtcsökkentésre tettek ígé­retet az acélgyártók, s ezt tart­ják is. Az ígéreteket tettek követik a Bőrtexben A háromszoros élüzem Bőr­tea­ Cipőgyár üzemeiben főleg a minőség további javítására tettek ígéretet. A fűzőüzem hatszázalékos minőségjavulást vállalt, Gyácsi Mihályné szak­szervezeti bizalmi megfogadta, hogy a II. osztályú termékek arányát 0,2 százalékra szorítja le. Az ünnepi műszak első eredményei azt mutatják, hogy az ígéreteket tett követte: a délig átvett cipők legalább egy százalékkal jobb minősé­gűek, mint a műszak megin­dulása előtt. Segítenek a műszakiak , javul a minőség a Pamuttextilművekben Az ünnepi műszak első nap­ján a Pamuttextilművek négy műszaki vezetője feszült vára­kozással sietett a szövődébe. Basák Ferenc, Englert János, Tanai Tibor mérnökök és Nagy Lajos tmk csoportvezető ugyanis egy értékes újítást dolgoztak ki, hogy megakadá­lyozzák az értékes hord­anyagok selejteződését. Az áru gyakran »csíkos« volt, s amiatt harmad-, negyedosztályúvá mi­nősítették. A négy műszaki ve­zető vetüléktapintót szerelt a szövőgépekre. Ez az elmés kis készülék előre jelzi a szövő­nek a cséve fogyását, s mikor már csak pár méter van hátra, az automata leállítja a gépet, így megszűnik a csíkozódás vagy egyéb szövéshiba és re­mény van arra, hogy a drága kordszövet minősége jelentő­sen megjavul. A szövőnők örömmel fogadták a műsza­kiak segítségét, így könnyeb­ben megy a munka, többet ter­melnek, a minőség javulása pedig a borítékban is jelent­kezik. Berta Péter beváltja a szavát Berta Péter, a Duc­os Bányagépgyár vésője szeptemberben 147 százalék átlagteljesítményt ért el. A forradalmi műszál tiszteletére vállalta: eléri a 150 százalékot. A maga elé tűzöt célt nemcsak elérte, hanem túl is szárnyalta. Jelenlegi átlag­­teljesítménye 165 százalék. Magas százalékteljesítményéhez hozzájárul újítása: az aknaszállító hajtókarból egy helyet most kettőt fog a tüskére.

Next