Népszava, 1956. január (84. évfolyam, 1-26. sz.)

1956-01-21 / 18. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam 18. szám ÁRA SO FILLÉR 1956. január 21. szombat AA technika fejlesztését tegyük az egész dolgozó nép ügyévé A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. november 9—12-i határosat­nak végrehajtásáról tárgyalt a SZOT Vik­. teljes ülése A vasas-szakszervezet székházának dísz­termében pénteken reggel 9 órakor meg­kezdte munkáját a SZOT VIII. teljes ülése. A tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének első titkára, Mekis József, a Miniszter­­tanács elnökének helyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Csergő János kohó- és gépipari minisz­ter, Czottner Sándor szénbányászati minisz­ter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Alto­máré Iván élelmiszeripari miniszter, Román József egészségügyi miniszter, valamint a szakszervezetek és az ipar vezető személyiségei, kiváló dolgozói. Fock Jenőnek, a SZOT titkárának megnyitó szavai után Gáspár Sándor, a SZOT elnöke tartott referátumot »A szakszervezetek fel­adatai pártunk Központi Vezetősége 1955. no­vember 9—12-i határozatainak végrehajtá­sában« címmel. Gáspár Sándor elvtárs beszámolója Bevezetőjében Gáspár elv­társ azokkal a célkitűzésekkel foglalkozott, amelyeket pár­tunk Központi Vezetőségének novemberi határozata megje­lölt. Rámutatott, hogy a Köz­ponti Vezetőség márciusi ha­tározata a jobboldali nézetek szétzúzásával, a szocializmus építésének világos perspektívá­ját tárta elénk. A határozat nyomán dolgozó népünk, mun­kásosztályunk fokozta erőfeszí­téseit. Ennek eredményei már az 1955-ös népgazdasági terv teljesítésében is megmutat­koznak. Ezután arról beszélt, hogy az 1955-ös évben elért gazda­sági eredmények előkészítik második ötéves tervünk sike­rét. 1956. évi tervünk a munka termelékenységének 4,8 száza­lékos emelését tűzi ki célul. Ezt csak a műszaki színvonal jelentős növelésével, a fejlett technológiai eljárások széles­körű bevezetésével érhetjük el. A termelékenység emelésé­nek még nagy lehetőségei rej­lenek a gépek és a munkaidő jobb kihasználásában, a mun­ka- és technológiai fegyelem megszilárdításában, a dolgozók szakmai továbbképzésében, az anyag — és elsősorban az im­portanyagok — takarékosabb felhasználásában. E tartalékok kiaknázásával minden üzemben, minden vál­lalatnál jelentősen csökkent­hetjük az önköltséget, növel­hetjük a termelékenységet. Ez igen fontos forrása mind az életszínvonal általános növe­kedésének, mind a műszaki fejlesztés anyagi megalapozá­sának. Erre nyomatékosan fel kell hívnunk a figyelmet. A technikai színvonal viszonyla­gos elmaradottságát ugyanis elsősorban nem nagy beruhá­zásokkal küzdhetjük le, ha­nem meglevő adottságaink a kultúrotthonok, könyvtárak, különböző kulturális intézmé­nyek munkájában sem kapta A szakszervezetek elnöksé­gei az iparvezetéssel kö­zösen meghatározták azt a né­hány országos jelentőségű újí­tást, munkamódszert, amely az iparág termelékenysége szempontjából a legjelentősebb és ezeknek elterjesztésére össz­pontosították az erőiket. A szakszervezetek többségénél az elmúlt negyedévben létrehoz­ták a központi szakoktatási és műszaki propaganda tanácso­kat és a központi újítási és ésszerűsítési bizottságokat. Ezekbe a legkiválóbb mű­szaki embereket és munkáso­kat vonták be. Jórészt az üze­mekben is kiépült már a szakszervezetek oktatási és újítási aktívahálózata. Különösen megélénkült a vasas-szakszervezet tevékeny­sége. A Kohó- és Gépipari Minisztériummal közösen uta­sítást adott ki továbbképző tanfolyamok, cél­tanfolyamok szervezésére és az ipari tanu­lók patronálásának megjaví­tására. Ennek eredményeként a na­gyobb vasipari üzemekben jobb, gazdaságosabb kihasz­nálásával. E nagy feladatok végre­hajtásának legfőbb bizto­sítéka a munkásosztály, a dolgozó tömegek aktivi­tása és lelkesedése. A szak­­szervezeteknek, mint a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetének éppen az a szerepe és feladata, hogy mozgósítsa a töme­geket e nagy célok meg­valósítására. A SZOT VII. teljes ülése már felhívta a szakszervezetek figyelmét a technika fejlesz­tésével kapcsolatos feladatok­ra. Azóta jelentős eredménye­ket értünk el e feladatok vég­rehajtásában, így a szakokta­tás kiszélesítésében, az újító­mozgalom fellendítésében. Saj­nos, nem mondhatjuk el ugyan­ezt a műszaki propaganda­­munkáról­ és a technológiai fe­gyelem megszilárdításáról. Az elért eredmények min­denütt arról tanúskodnak, hogy a dolgozók egyre széle­sedő köre érti meg és teszi magáévá a technikai fejlesztés eszméjét, már az elmúlt év folyamán számos előadást és bemutatót tartottak, így a Wilhelm Pieck Vagongyárban például ötven műszaki előadást szerveztek. A tudományos egyesülettel és a minisztériummal kar­öltve hetenként tartanak gya­korlati szakmai bemutatót. Ezeken a legkiválóbb dolgo­zók mutatják be újításaikat, munkamódszerüket. Komoly erőfesztéseket tett a VII. teljes ülés célkitűzései­nek megvalósítására a Bányász Szakszervezet központi veze­tősége is. A legjobb feltáró brigádok részére országos ta­pasztalatcsere értekezletet ren­dezett. Ez nagyban hozzájárult a millszekundos robbantás, va­lamint a gyorsvágat-hajtás el­terjesztéséhez. Több szakszervezet központi vezetősége országos újítókon­ferenciával és újítókiállítással lendítette fel az újító- és ta­pasztalatcsere-mozgalmat. Eredményeink azonban még jelentősebbek lehet­tek volna, ha a szakszer­vezeti és a gazdasági ve­zetés együttműködése felső és alsó szinten egyaránt szorosabb, ha jobban be­kapcsoltuk volna a DISZ szervezeteit is ebbe a mun­kába. A technológiai fegyelem megszilárdításában és a mű­szaki propaganda fellendítésé­ben — mint ahogy erre már utaltunk — nem beszélhetünk jelentősebb eredményekről. Súlyos hibák vannak a tech­nológiai utasítások betartásá­ban. Sokan még ma sem lát­ják, hogy a technológiai fegye­lem megszilárdítása egyik leg­fontosabb tényezője a terme­lékenység emelésének és az önköltség csökkentésének. Sok vezető elhanyagolja a technológiai eljárások pontos kidolgozását, vagy pedig nezi, törődik a betartásával. Nem egyszer találkozunk az­zal a helytelen nézettel, hogy a technológiai utasítások be­tartása a selejtet növeli. Pedig előfordult, hogy egyes üze­meinkben a műszaki vezetés megvizsgálta a selejt okát és megállapította: éppen a tech­nológia megszegése idézte azt elő. Sajnos, semmiféle konkrét intézkedés nem követi ezeket a vizsgálatokat. S ez arról ta­núskodik, hogy a szóbanforgó műszaki vezetők vagy nem bíznak saját megállapításaik, technológiai előírásaik helyes­ségében, vagy nem mernek véleményt nyilvánítani a fe­gyelmezetlen, technológiát le­becsülő dolgozókkal szemben. A szakszervezetek feladata, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozók mozgósításában és felvilágosításában. A techno­lógiai fegyelem megszilárdí­tása közös ügy. Csak a gazda­sági vezetés és a szakszerve­zeti szervek együttes erőfeszí­tése viheti lényegesen előbbre. Éppen ezért ismételten le kell szögezni, hogy a szakszervezeteknek az eddiginél sokkal többet kell tenniök a technológiai fegyelem megszilárdítá­sáért. Javasoljuk, hogy rendezzenek ankétokat, vi­tákat, előadásokat, kiállí­tásokat, melyeken szemlél­tetően megmagyarázzák, illetve bemutatják, milyen anyagi károkat jelent nép­gazdaságunknak — és a dolgozónak is —, ha nem tartják be a technológiai utasításokat. A műszaki propaganda hiá­nyosságai összefüggnek azzal, hogy üzemeink tekintélyes részében még mindig nem épí­tették ki a műszaki köröket. A szakszervezeti bizottságok még mindig nem találták meg a hatékony módszereket és eszközöket a műszaki propa­ganda segítésére. Nem teremtettük meg a megfelelő kapcsolatot a tudo­mányos egyesületek helyi szerveivel. Enélkül pedig nem képzelhető el eredményes mű­szaki propagandamunka. A műszaki ismeretek terjesztése A VII. teljes ülésen már foglalkoztunk a tapasztalat­­csere és a munkamódszerát­­adás kérdéseivel. Amikor a munkamódszerátadás és ta­pasztalatcsere nagy jelentősé­gét hangsúlyozzuk, abból in­dulunk ki, hogy az új elsajátí­tásához, a magasabb teljesít­mény eléréséhez nem elegen­dő pusztán a dolgozó saját igyekezete. Feltétlenül szük­séges, hogy segítséget kapjon a tapasztaltabbaktól. Megis­merje és alkalmazza a legjob­bak munkastílusát, munka­­módszereit. A szakszervezetek feladata megkedveltetni a tömegekkel a korszerű technológiát és új munkamódszereket. A mun­kamódszerátadás fellendítése érdekében a szakszervezetek központi vezetőségei rendsze­resen határozzák meg azokat az új módszereket, amelyek­nek elterjesztése az adott ipar­ágban elsőrendű fontosságú. Jelöljék meg a kiválasztott módszerek leglényegesebb tar­talmát. Szervezzék meg az üzemek közötti tapasztalatcse­rét. Ajánljanak és biztosítsa­nak megfelelő szakirodalmat és műszaki filmeket a tapasz­talatcseréhez. Ezzel az üzemi szakszervezeti szervek munká­ját is megkönnyítik. A VII. teljes ülés határoza­tai végrehajtásának megszer­vezése során több üzemben tapasztaltuk azt, hogy az üze­mi bizottság csak általánosság­ban beszélt a munkamódszer­átadásról és tapasztalatcseré­ről a dolgozóknak, de nem határozta meg konkrétan az egyes célkitűzéseket. Az üzemi tapasztalatcse­re és munkamódszerátadás célkitűzésének helyes meg­határozásában és meg­szervezésében jelentős sze­rep vár a művezetőkre, technikusokra és mérnö­kökre. Az üzemi bizottságok kérjék fel őket egy-egy fejlett eljá­rás, munkamódszer szakszerű ismertetésére, ankétok, bemu­tatók levezetésére, megtartá­sára. Jó példa erre a Finom­­mechanikai Vállalat néhány lelkes technikusa és mérnöke. Brigádot alakítottak, melyben feldolgozzák és ismertetik a legfontosabb szakmák egy-egy műszaki dolgozójának korsze­rű munkamódszerét. Az üzemi bizottságok, mű­helybizottságok, szakszervezeti bizalmiak érjék el, hogy a jövőben minden egyéni és bri­gádvállalásban szerepeljen munkamódszerátadás vagy át­vétel is. A szakma kiváló dol­gozója cím odaítélésénél szin­tén követeljék meg ennek a feltételnek a teljesítését. Szakszervezeti szerveink har­coljanak azért is, hogy a jövő szakmunkásai, az ifjúmunká­sok már a fejlettebb munka­­módszereket tanulják meg. A DISZ-szervekkel együtt készít­senek konkrét terveket az if­júmunkások támogatására. Szervezzék meg, hogy az idő­sebb, tapasztaltabb szakmun­kások nyújtsanak segítséget a fiatal munkásoknak. Ellen­őrizzék azt, hogyan alkalmaz­zák a fiatalok a fejlett mód­szereket és milyen nehézsé­gekkel küzdenek e módszerek elsajátítása közben. A tapasztalt régi szakembe­rek szívesen vállalkoznak meg azt a helyet, amely jelen­tőségénél fogva megilleti. Az eredményes munka aka­dálya, hogy felső szinten nincs összehangolva és nem elég tervszerű a műszaki propa­ganda irányítása. A szakszer­vezeteken kívül még foglalko­zik ezzel a kérdéssel az MTESZ, a TTIT, az MSZT, az arra, hogy fiatalabb, gyakor­latlanabb társaiknak átadják tapasztalataikat, bevezessék őket mesterségük titkaiba. Igen célravezető, ha a ta­pasztalatcserét, ankétok, hely­színi bemutatók előzik meg. A Kohászati Dolgozók Szakszer­vezete és a Vaskohászati Igaz­gatóság a múlt negyedévben jól sikerült tapasztalatcserét rendezett Sztálinvárosban az ózdi, diósgyőri és csepeli ol­vasztároknak és martinászok­nak. A tapasztalatcserét hely­színi bemutatóval kezdték a kohónál és a martinkemencé­nél. A vendégüzemek meghí­vott szakemberei előbb végig­nézték hogyan dolgoznak a sztálinvárosiak, majd a ven­dégek álltak be dolgozni, hogy a helybeliek megfigyelhessék az ő munkamódszereiket is. E gyakorlati tapasztalatszerzés után következett az ankét, melyen alaposan megvitatták a látottakat. Így többek között megbeszélték a kemencejaví­tások különböző és jelenleg al­kalmazott eljárásait és kiele­mezték a leghasznosabbat. A továbbiakban Gáspár elv­társ az újítómozgalom néhány kérdésével foglalkozott. A VII. teljes ülés óta a SZOT elnökségének javaslatá­ra a Minisztertanács módosí­totta az újítási rendeletet. Ez hozzájárult az újítási mozga­lom alapvető kérdéseinek tisz­tázásához és fontos eszköze lett az egész újítómozgalom fellendítésének. Azóta az újí­tások számszerűen növekedtek. Egyre több javaslatot vezet­nek be. De az újítómozgalom fejlődé­sének változatlanul komoly akadálya, hogy még min­dig hiányzik a céltuda­tos, tervszerű irányítás. A céltudatos irányítás első­sorban azt jelenti, hogy az újítók fő figyelmét a Köz­ponti Vezetőség novemberi határozatában megjelölt műszaki fejlesztési és gaz­dasági feladatokra for­dítsuk. Az 1956. évi terv üzemekre történő lebontása során min­den üzemben kidolgozták a műszaki fejlesztés terveit is. Az újítómozgalom említett cél­tudatos irányításának előfelté­tele tehát az, hogy az üzemi gazdasági vezetés és az üzemi bizottság a dolgozók figyel­mét ezekre a konkrét tervfel­adatokra tereljék. A szakszervezeti bizalmiak gyakran tapasztalhatják, hogy a dolgozók ötleteik, elgondolá­saik — egyszóval újításaik — kidolgozása közben komoly nehézségekkel küzdenek. Nem bíznak elgondolásaik helyessé­gében, mert nincs magasabb műszaki képzettségük, mely­­lyel megoldhatnák azokat. Ezt a szakszervezeteknek világosan látniuk kell. Tartják tehát fontos feladatuknak, hogy a munkájukban elakadt újítók megfelelő műszaki segítséget kapjanak. A Kismotor- és Gépgyárban húsz műszaki dolgozó bevo­násával műszaki tanácsadást szerveztek. A tanácsadás eredménye OTH és néhány más intéz­mény. Ezek a szervek azon­ban vajmi keveset tudnak egymás munkájáról és intéz­kedéseik nem egyszer keresz­tezik egymást. Ezért javasoljuk, hogy a »Műszaki Fejlesztési Tanács« keretén belül műszaki propa­ganda bizottságot létesítsenek. A tapasztalatcsere legcélra­vezetőbb formája a munka­helyen a gépek mellett nyújtott segítség. Az üzemi szakszerve­zeti szerveknek ezért elsősor­ban a saját üzemükön belül történő tapasztalatcserét kell szorgalmazni. Fontos nevelő és felvilágo­sító, szervező és ellenőrző munkát kell e téren kifejteni. Bár nem jellemző munkásaink többségére, de még mindig akadnak közöttük olyanok, akik féltve őrzik szakmai tit­kaikat. Magyarázzuk meg ne­kik, hogy népi demokráciánk­ban a fiatal munkások szak­mai tudásának fejlesztése nem veszélyezteti a régi, tapasztal­tabb szakemberek kenyerét. Szakszervezeti szerveink szó­lítják fel a fiatalokat, hogy bátran igényeljék az idősebbek segítségét. Természetesen fontos fel­adat az is, hogy a tapasztalat­­cseréken ismertetett eljárások, újítások alkalmazását, sorsát következetesen végigkísérjük, felhasználásukat ellenőrizzük, máris kézzelfoghatóan meg­mutatkozott. Míg régebben a rendszeres újítók törzsgárdája mindössze 20—25 főből állott, addig ma már a dolgozók nagy része nyújt be újítási ja­vaslatokat. Havonta 250—300 javaslatot nyújtanak be az újí­tási irodára és az újítók 80 százaléka fizikai dolgozó. A szakszervezeteknek vál­tozatlanul és még követke­zetesebben, megalkuvás nélküli harcot kell folytat­­niok az elfogadott javas­latok, ésszerűsítések és újí­tások bevezetéséért és el­terjesztéséért. Ellenőrizniük kell, hogy a mű­szaki vezetők a dolgozók ren­delkezésére bocsássák a szük­séges megfelelő berendezése­ket, szerszámokat, és biztosít­sák az újítások bevezetéséhez és széleskörű alkalmazásához szükséges műszaki feltételeket. Gyakran magukat a műszaki vezetőket is meg kell győzni arról, hogy az új eljárás be­vezetése az ő munkájukat is megkönnyíti. Ezután Gáspár elvtárs be­számolt arról, hogy a SZOT VII. teljes ülése óta a szak­­szervezetek és minisztériumok határozott intézkedéseket tet­tek az újításokkal kapcsolatos korrupció megszüntetésére. A VIII. teljes ülés előtt tar­tott üzemi aktívaértekezlete­ken azonban — folytatta Gás­pár elvtárs — a dolgozók fel­hívták a figyelmünket arra, hogy számos újítási javaslat még mindig elkallódik. Hasonló jelenségekkel talál­kozunk az elfogadott újítások elterjesztésénél is. Engedjék meg az elvtársak, hogy egy nemrég lezajlott eset példájával illusztráljam, mi­lyen huza­vonák történnek az újítások elfogadásánál és mennyire fontos, hogy a szak­­szervezetek tanácsokkal lás­sák el, támogassák az újítókat és határozottan fellépjenek, hogy az újítók a megérdemelt anyagi részesedést megkapják. Kovács János, a Budapesti Járműgyár dolgozója javaslat A technológiai fegyelem megszilárdítása — a szakszervezeti és a gazdasági vezetés közös ügye A szakszervezetek feladatai a tapasztalatcsere és a munkamódszerátadás kifejlesztésében Megalkuvás nélküli harcot az újítások bevezetéséért, elterjesztéséért Gáspár Sándor beszámolóját mondja al A hallgatóság soraiból

Next