Népszava, 1956. március (84. évfolyam, 52-78. sz.)
1956-03-29 / 76. szám
A Népszava cikke nyomán Elkészül az 500 négyzetbevető gép ■ Ez év március 13-án jelent meg lapunkban »Ki vállalja a felelősséget?« című cikkünk, amely arról szól, hogy a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár nem tudja elkészíteni a megígért 500 darab négyzetbevető gépet, mert az illetékesek nem biztosították hozzá az anyagot. Most, két hét elteltével felkerestük Benkő László elvtársat, a Kohó- és Gépipari Minisztérium mezőgépipari igazgatóságának vezetőjét, s megkértük, tájékoztasson bennünket, milyen változás történt. — Március 16-án személyesen utaztam le Mosonmagyaróvárra és tételről tételre vizsgáltuk felül és jegyzőkönyveztük, hogy milyen anyag hiányzik. Velem volt a KOHERT fődiszpécsere és a mi igazgatóságunk áruforgalmi osztályának vezetője is. Ezt követően a gyár és az igazgatóság áruforgalmi osztályának vezetője együtt utazott Ózdra, Diósgyőrbe, Salgótarjánba, Borsodnádasdra és felkutatták az elfekvő árukat. A gyártáshoz szükséges összes anyagot már meg is kapta Mosonmagyaróvár. Nagyszerű munkát végeznek a Mosonmagyaróvári Gépgyár vezetői és dolgozói. Az anyagkiesés rendkívüli mértékben hátráltatta őket, de alaposan felkészültek a gyártáshoz. Megértették, hogy a mezőgazdaság részére milyen nagyjelentőségű, ha időben késszülnek el a vetőgépek. Meg-ígérték, hogy behozzák azt a kiesést, ami az anyagelosztás szervezetlenségéből adódott. Megmentik az ipar becsületét. Kedd estig az 500 darab négyzetbevető gépből a Földművelésügyi Minisztérium ellenőrei átvettek 108 darabot. Ezek már szállításra várnak. Rövidesen újabb 258 darabos tételt lehet átvenni. A többit készítik és szerelik. ígérhetem, hogy határidőre március 31-ig elkészül az 500 négyzetbevető gép. CUNY! LOVAK ezek, annyi bizonyos. Mindenképpen be akarják csapni a kocsist. Lám, most is egymásra vihognak, mint a pajkos gyerekek és hirtelen nekirugaszkodnak az útnak. Fényes szőrükön csak úgy csillámlik, villan a napsugár. A kocsis azonban kemény legény. Feszíti a gyeplőt, szorít a zabla s a két pejkó hamarosan aprózza a lépést. De nem adják be könnyen a derekukat. Egy óvatlan pillanatban ismét nekiiramodnak. Ha rajtuk állna, talán a világból is kiszáradnának. A tavasz hevíti a vérüket. Mert itt a tavasz! Havat már nem látni a földeken, csak a legmélyebb árkok fenekén lapít még ez a téli emlék. A vakondtúrások mindmegannyi szürke sipka, de van köztük sötétebb árnyalatú is: a nedves, friss túrások. A hintó imitt-amott már port kavar az úton. A régi majorok udvarán tyúkok kárálnak. Ennél a tanyánál nagymosás volt. A kerítésekre aggatott fehérnemű a bizonyíték róla. Az utakat fogatosok boronálják, simítják egyenesre. A szántóföldeken is fogatosok vonulnak. Traktorok zúgásától hangos a határ. Ez az, amit hamarjában látni lehet az ongai állami gazdaság életéből. Deálljunk csak meg néhány helyen. A DÜLÖÚT MELLETT zsákokkal megrakott szekerek. Lovak nélkül. Mert a lovakat a traktor nyomában hajtják a kocsisok. Az élvezett búzát takarják a földbe. — Nézze meg ezt a talajt, kérem mint felém egy széltől cserzett arcú javakorabeli férfi, ennek a határrésznek a gazdája, Simon János üzemegységvezető. Belegázolunk a porhanyós földbe, szemléljük a talajt, hogy lám milyen egyenes, jó lesz itt majd aratni, mehet- nek a gépek teljes sebességgel. Pedig gőzeke-szántás volt, amit nem könnyű egyenesre igazítani. — S még időben sikerült elvetni — jegyzi meg Kósik Lajos al-elnök, akinek egyébként agronómus a mestersége. — Előcsíráztattuk a magot, hogy könnyebben életre keljen a földben. Nézelődünk még egy ideig. Az üzemegységvezető nyugodt, tempós léptekkel sétálgat a birtokon. Ma földbe került a tavaszi búza, holnap már a zabot vetik. Az ab-elnök töltényt rak a puskába, durran is már a flinta és nagy csapat fekete varjú emelkedik a levegőbe... ★ A'MITT MEG VALL ATÚRA -E' FOGTÁK A FÖLDET, melyik fajta búzát szereti leginkább: a bánkútit vagy a Fleischmannt? S hogy szóra bírják, kiválasztottak egy ötvenholdas táblát és felparcellázták. Az egyik parcellába ilyen, a másikba pedig olyan búzát tettek. Egyszerre történt a vetés, egyforma mélységben szórta el a gép a magokat. A növényápolásnál sem tesznek különbséget. Ugyanolyan bánásmódban részesítik mindkét fajtájú növényt. De ezentúl a vetési módszer kérdését is feladták a földnek. A bánkútiból egy parcellát sűrű sorosan vetettek, egyet keresztsorosan, egyet 12, egyet pedig 35 centiméteres sortávolságra. A másik fajta maggal szintén hasonlóképpen cselekedtek. — Melyik búza lesz a győztes, melyik vetési módszer? —faggatom az agronómusokat. Nem tudok meg azonban semmi bizonyosat. Eltérőek a vélemények. De majd megfelel erre a föld. Aratás után.. . A BÁRSONYOS-PATAK A KÖZELÉBEN megismerkedtünk a hagymaduggató új munkásokkal, köztük is főleg Liza nénivel, aki — mint mesélik — bátor asszony volt világ életében. Egyszer úgy megrázta a milotai jegyzőt, mint hajdan Krisztus a vargát . A nedvesorrú írnokot pedig — aki a sárgafogú jegyző mentésére kelt — csak úgy félkézzel arrébb igazította. Ebből annyi haszon származott az írnok javára, hogy orráról eltűnt a nedvesség. Orrát ugyanis a községháza padlójára stemplizte. De Liza néni —teljes nevén özvegy Szabó Jánosné — manapság is megtoldotta hírét egy nevezetes tettével. Ennek megértéséhez előzetesen azt kell tudni, hogy Liza néni maholnap hatvanesztendős lesz, valamint az is hozzátartozik a történethez, hogy valamikor kaszás volt a tarpai uradalomban — »a nemjóját annak a világnak ...« Kévét is villázott a magas osztagok tetejébe, »bár csapott volna beléjük a kénköves istennyila, de méginkább a gazdájába, abba a nagyüleprű ...« (de ezt ne tessék beleírni az újságba). Ilyenforma bevezetés után kerül szóba azután Liza néni négy élő gyereke, akiket nagy gonddal, fáradsággal felnevelt, kitaníttatott. Az Antal ügyvezető, a Guszti agronómus, az István Ózdon kocsiirányító, a Jancsi meg a tsz-ben vezető. A szóban forgó fiúknak az a szándékuk, hogy öreg napjaira hadd pihenjen az anyjuk, ne dolgozzék. Ennek ellenére mégis eljött a messzi Szabolcs megyéből, persze a fiai tudta nélkül és leszerződött munkára. Tegnap írta meg a címét és most abban reménykedik, hogy talán nem jönnek érte a fiai. — De hiába is jönnének, mert szükség van itt rám — magyarázza. — Nézze, itt vannak ezek a lányok. Rám bízta őket az anyjuk, nekem kell őrködni felettük. Meg tanítani, hogy jól álljon kezükben a szerszám. Még sokáig tart szóval a vígkedélyű asszony, mert van idő most a beszélgetésre: megakadt a hagymaduggatás. Elfogyott a barázda, a traktort várják immár egy órája, »nem tudni, hol a fenébe kódorog« — így a milotai asszony is hozzáteszi: — Még este panaszt emelek ezért az irodán. Elvégre dolgozni jöttünk, nem igaz? ★ EMLÍTÉSRE ÉRDEMESEK a többi között még Rózsa bácsi kertészmester fejeskáposztái, retkei és paprikái. De a kertészetben nem sokat időztünk, mert nagy sietve jött értünk a sertéstenyésztési brigádvezető, mondván: »Csudát láthatnak, mert a hízóba fogott sertések ellésre készülődnek.« Lett is ebből kavarodás. Némely kanászok a malacokat szidták, amiért így becsapták őket. »Mindeddig örültünk, hogy milyen szép kövérek a malacok, most meg kisült a turpisság«, jegyezte meg valaki, de a csudát látni jött tagok végül is megállapították, nincs semmi baj, sőt tiszta haszon az egész. Ezek a malacok a dormándi állami gazdaságból jöttek. Ha tudták volna, hogy hasasok, dehogy adják át nekik. Ha leellenek, lesz egy csomó malac. Lám, ilyen haszonnal jár mások figyelmetlensége. Ez az eset is a tavaszi örömök közé tartozik. De csak az ongai állami gazdaságban. Varga Kandór? TAVASZODIK 1 P ccUu lakUísír fudóvecek, harisnyák, újfajta tuttuátkcukák A Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárban műanyag erő- sítésű kötött felső ruházati cikk, s több újfajta gyermekruha próbagyártását kezdték meg. Ilyen új cikk a piros, zöld és más divatszínekben készülő, perion szálakkal erősített, kártolt gyapjú női pulóver, amelyből 5000 kerül ki az üzemből a második negyedévben. Új gyártmány a nylon sarok- és talperősítéssel ellátott »Hóvirág« nevű pamut és műselyem női harisnya. Ebből mintegy 40 000 párat készítenek a következő negyedévben. A gyermekeknek kártolt gyapjú mackót, az 1—3 éves kicsinyeknek ugyancsak kártolt gyapjú blúzt készítenek rágombolható kék nadrággal. Ezekből is több ezret gyártanak a következő negyedévben. Ünnepségek külföldön Bartók születésének 75. évfordulója alkalmából A Román Újságírók Szövetsége ünnepi estet rendezett Bartók Béla születésének 75. évfordulója alkalmából. A román újságírók házában tartott ünnepségenmegjelent Pataki I László, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, valamint a nagykövetség több tagja. A kairói felsőfokú zenei leányiskola ugyancsak megemlékezett az évfordulóról. Az emlékünnepségen részt vet az egyiptomi közoktatásügyi minisztérium több vezetője. Ahmed A. Youssef, a minisztérium művészeti főosztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Majd Hernádi Lajos Kossuth-díjas zongoraművész,, aki jelenleg Kairóban tartózkkodik, néhány Bartók-darabot adott elő. Korszerűsítik a Gyapjúmosó- és Finmtextilgyárat A Gyapjúmosó- és Finomtextilgyár a főváros legrégibb gyapjúszó vödéinek egyike. A régi üzem korszerűsítésére három és félmillió forintot fordítottak és április végén már befejeződnek a »fiatalítási« munkák. A korhadt fafödémeket vasbetonnal helyettesítik és mind a festődét, mind a mosodát korszerűsítik. A festődében csempézik a falakat, így könnyebben lehet majd tisztán tartani a műhelyt. Új szovjet hősi emlékművet avatnak Csepelen A csepeli sporttelep mellett levő szovjet katonai temetőben új szovjet hősi emlékművet állítanak fel. Az emlékművet április 3-án délután 4 órakor Baranyai János, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettese adja át Csepel dolgozóinak. Az emlékmű — egy szovjet harcos szobra — Gyenes Tamás szobrászművész alkotása. Beszámoló két év munkájáról Hasznos volt, sokat tanultunk, jó útmutatást kaptunk amunkánkhoz — ez volt az általános vélemény a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete győri területi küldöttközgyűlésén. Vajon miért volt eredményes ez az értekezlet? Mindenekelőtt azért, mert a területi bizottság az előkészítésében a tömegekre támaszkodott. Több éves munkáról nem könnyű feladat beszámolni. Ez csak akkor sikerülhet, ha kikérik a dolgozók véleményét is. A területi bizottság mélyrehatóan vizsgálta az üzemi problémákat, figyelembe vette az üzemi bizottságok, szakszervezeti aktivisták és a dolgozók észrevételeit és tapasztalatait. Ennek tulajdonítható, hogy Horváth Károly elvtárs, a területi bizottság elnöke beszámolójában sokrétűen, igen élesen és a szakszervezet központi vezetőségének határozata alapján tárta fel a tennivalókat. »Kétségtelenül javult a vállalatok termelési munkája, a gondoskodás a dolgozóikról. De sokkal előbbre járhatnánk, ha elgondolkozunk a jelenségeken, hakonkrétabb, rendszeresebb a felsőbb szervek vezetése« — mondotta. Alaposan felkészültek a küldöttek is. Érezni lehetett a felszólalásokból, hogy nemcsak a saját, hanem az üzemek dolgozóinak, a kollektívának a véleményét is ismertetik. Azt mondják, a jó előkészítés fél siker a munkában. Ezt bizonyítja ez a konferencia is. Az alapos felkészülés a legfőbb feladatokra irányította a közgyűlés figyelmét. Így került a vitában előtérbe a technika fejlesztése, a gazdaságosság, a vezetés kollektivitásának erősítése és különösen az, hogy a szakszervezetnek állandó, élő, eleven kapcsolatot kell fenntartania a dolgozókkal. Persze nem volt hibamentes ez a küldöttközgyűlés. Az eredmények mellett kevés szó esett a közlekedési dolgozók munkakörülményeiről, a kollektív szerződések végrehajtásáról, feladatairól. Pedig ez elhanyagolt terület, mint ahogy egy-két felszólaló ezt megemlítette. A vita és a választás bizonyságot tett arról, hogy a küldöttek felelősséget éreznek a területi bizottság munkájáért. Határozottan megmondták róla véleményüket és sok javaslatot tettek. Külön-külön elemezték a vezetőségbe javasolt eltársak eddigi munkáját, nemcsak jó tulajdonságaikat sorolták el, hanem elvtársiasan, jóindulatúan mutattál-, meg munkáját-, és egyéniségük hibáit, tanácsot adtak leküzdésükhöz. Az újonnan választott vezetőség sok útravalót kapott. A területi bizottságnak most az a feladata, hogy feldolgozza a tanácskozás tapasztalatait és újszerűen, következetesen megoldja az itt elhangzott javaslatokat. Győr, Komárom és Vas megye közlekedési üzemeiben sokkal több a munka, mint eddig volt. De megbirkóznak vele. Ezt húzta alá a közgyűlés egyöntetűen: a legfőbb tennivaló most, behozni azt a lemaradást, amit a kemény tél, a havazás és az árvíz okozott. A vitában a többi között felszólaltak: Gyúró Imre, a szombathelyi 12-es Autójavító V. küldötte, Kovács Ferenc, a tatabányai 67-es AKÖV vb-elnöke, Kiss Ferenc, a tatai 61-es AKÖV küldötte, Müller ,1. a győri AKÖV Igazgatóságának vezetője, Tiborc Jánosné, a szombathelyi BELSPED vb-elnöke, Biró Mihály, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. (T. J.) ÚJ VÁROSNEGYEDEK A felszabadulás óta országszerte új házak, új lakások tízezrei épültek. És a második ötéves terv során újabb ezer és ezer lakás épül, hogy minél több családnak biztosítsunk egészséges otthont. Képeink a már felépült, a dolgozók által birtokba vett új lakótelepek egy részét mutatják be. A »város peremén« — a nagymúltú munkáskerületben, Angyalföldön új városrész épült, a József Attila kertváros. Új házai körülölelik a halhatatlan proletárköltő szobrát. A kedves elnevezésű utcák, a Menyasszony utca, a Vőlegény utca szinte egymásba karolnak, a Mosoly utca, az Unoka utca, a Fiastyúk utca pedig békés, derűs hangulatot áraszt. És e hangulatot még fokozza, hogy a Fiastyúk utcában, a Béke úti lakótelep folytatásaként új házak vázai emelkednek már az ég felé. Itt dolgozik az idén Kossuth-díjat kapott híres Macsali Sándor kőműves brigádja. Az ő jó munkájuk is hozzájárul ahhoz, hogy ez év júliusától az esztendő végéig folyamatosan több mint ötszáz lakást adhatnak át a beköltözőknek. »Autóváros« néven ismert a Csepel Autógyár dolgozóinak néhány évvel ezelőtt épült szigetszentmiklósi lakótelepe. A 13 nagy lakóházból álló várostelepülés 626, főleg kétszobás, néhány egy- és háromszobás összkomfortos lakást nyújt az itt gyökeret eresztett autógyáriaknak. A közelmúltban készült el a 8 tantermes iskola és a 40 férőhelyes óvoda. Most épül a 60 férőhelyes bölcsőde. Ma már háromezren laknak a gyárhoz közel fekvő lakótelepen, és a második ötéves terv végére sok száz új család is otthont talál itt. A lakótelep a gyár területén elhasznált gőzzel távfűtéshez, melegvízhez jut majd. A csepeli gyorsvasutat ■ Szigetszentmiklósig vezetik.A négy folyó városa« — ahogyan Győrt évszázadokon át jellemezték — olyan szép új házakkal büszkélkedhet, mint a képünkön látható Wilhelm Pieck-gyári lakótelep. A város azonban — amelynek környékén a Rába, a Rábca és a Marcal találkozik a Dunával — tovább épül, szépül. A régi utcák alacsony, szürke házait mindenfelé friss, élénk »színfoltok« tarkítják. Az új építkezések kellékei: pirosló téglahalmok, hófehér meszesgödrök, farakások formálják e «foltokat«. A Bástya utcában, a Nádorvárosban idén új lakótömböt húznak tető alá. De ez évben felépül a Bercsényi ligeti 16 tantermes általános iskola 6,5 millió forint beruházással. Már idén megkezdik az egyik új lakóház alsó részére tervezett 800 személyes korszerű mozi építését is. Emellett sok-sok millió forintot fordítanak a víz- és gázszolgáltatás bővítésére, fejlesztésére, a régi házak felújítására. A Karancs-hegység felé húzódó festői völgy aljában hosszan nyúlik el Salgótarján, Nógrád ipari centruma. Déli részén magasodnak a Tűzhelygyár és az Üveggyár kéményei. Képünk e gyárak melletti új városrészről, az új tavaszra készülő parkról ad pillanatfelvételt, mint .