Népszava, 1956. április (84. évfolyam, 79-103. sz.)

1956-04-01 / 79. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam 79. számára 50 fillér 1956. április 1. vasárnap NÉPSZAVA A tagság erejével A SZOT titkársága a Nép­szava mai számában határo­zattervezetet bocsát vitára a szakszervezeti csoportok munkájáról. Maga az a tény hogy a SZOT titkársága a dolgozók, a társadalmi mun­kások százezreinek a véle­­ményét igényli, mutatja hogy a szakszervezetek felső vezető szervei milyen nagy jelentőséget, fontosságot tu­lajdonítanak a szakszerve­zeti csoportok tevékenységé­nek, munkájuk fejlesztésé­nek. Mi tette szükségessé e ha­tározattervezet kidolgozását? Mindenekelőtt a munkás­kollektívák növekvő öntuda­ta. Az a fokozódó igény, hogy a szakszervezetek kö­vetkezetesebben harcoljanak a munkafeltételek biztosítá­sáért, a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítéséért, törvényes jo­gaik védelméért. Az, hogy a dolgozók mind nagyobb és felelősségteljesebb munkát követelnek az üzemi szak­szervezeti vezető szervektől, de különösen a szakszerve­zeti csoportoktól. A szakszervezeti csoportok szerepe egyre inkább növek­szik. Hiszen az egész szak­­szervezeti munka sikere, eredményessége végső fokon a szakszervezeti csoportok­ban dől el. Innen indul el és bontakozik ki a szocialista munkaverseny, itt ismer­kednek meg először a tagok a szakszervezeti demokrácia adta jogaikkal, ez a legalkal­masabb szervezeti forma ahhoz, hogy kifejlődjék a munkásszolidaritás érzése, kialakuljon az egymást tá­mogató elvtársi segítség­­nyújtás, az összeforrott munkáskollektíva. Mindezek megoldását kí­vánja most elősegíteni az új határozattervezet. A választott aktivisták el­sősorban a bizalmi, a társa­dalombiztosítási küldött és a csoport társadalmi munka­­védelmi felügyelője jelentő­ségét kiemeli a tervezet, ugyanakkor előírja, hogy az üzemi bizottságok hogyan segítsék, hogyan teremtsék meg a csoportok, az aktivis­ták jó munkájához szüksé­ges feltételeket. A szakszervezeti demok­rácia széleskörű érvényesü­lését jelenti, hogy a magyar szakszervezetek legfelső ve­zető szerve egy fontos hatá­rozat kialakításában és meg­hozatalában bevonja a tár­sadalmi munkásokat, az egész szakszervezeti tagsá­got. Hiszen a kollektíva, az aktivisták tapasztalata nagy erő. Sok olyan jelenségről tájékoztathatják a vezetőket, amelyek esetleg elkerülik azok figyelmét. Most min­den üzemben, munkahelyen arra van szükség, hogy a szervezett dolgozók, a bizal­miak megvitassák a terveze­tet, bátran, őszintén elmond­ják véleményüket és saját tapasztalataikkal kiegészítve, segítsék olyanná tenni a ha­tározatot, amelynek végre­hajtása előbbre viszi az egész szakszervezeti mozgal­mat. Huszonkét vállalat javaslatot készít második ötéves tervére A második ötéves terv gon­dos kidolgozása szükségessé teszi a dolgozók tevékeny köz­reműködését a tervező mun­kában. A Minisztertanács ezért vállalati ötéves tervjavaslatok kidolgozását rendelte el. A ha­tározat értelmében május 15-ig a következő 22 vállalat készíti el öntevékenyen második öt­éves tervjavaslatát: a Rákosi Mátyás Művek Szerszámgépgyára, a Kiement Gottwald Villamossági Gyár, a Gheorghiu-Dej Hajógyár, az Egyesült Izzó Villamossági Gyár, az EMAG, a Lenin Ko­hászati Művek, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, az Aj­kai Erőmű, az Inotai Alumí­niumkohó, a Hungária Vegyi­művek, a Péti Nitrogénmű­vek, a Kőbányai Gyógyszer­­árugyár, a 31. számú Építő­ipari Tröszt erőműépítkezései, a Budapesti Porcelángyár, a Lábatlani Cement- és Mészmű, a Hazai Fésűsfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecskeméti Kon­zervgyár, a Kőbányai Sörgyár, a Felsőnyomási Állami Gazda­ság, a Mezőfalvi Állami Gaz­daság és a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság. A Minisztertanács határoza­ta szerint a terv kidolgozását a vállalatok igazgatói irányít­ják, akik a pártszervezetekre és a szakszervezetekre támasz­kodva, tervezőbrigádok és szak­csoportok alakításával minél több dolgozót vonnak be a ter­vező munkába. A kidolgozott javaslatokat az Országos Terv­hivatal, s az illetékes minisz­térium képviselőinek jelenlé­tében üzemi gyűléseken tár­gyalják meg. A határozat kimondja, hogy a tervező munka irányítói használják fel a dol­gozóknak mindazokat a kezde­ményezéseit és javaslatait, ame­lyek előmozdítják a saját erő­források kihasználását, a ter­melés lehető leggazdaságosabb bővítését, a munkaerők , az anyagok, a beruházási eszkö­zök fokozott megtakarítását, a termelőberendezések jobb ki­használását, a műszaki színvo­nal emelését, új korszerű gyártmányok bevezetését és a termékek minőségének megja­vítását, a munka termelékeny­ségének nagyarányú emelkedé­sét, az önköltség következetes csökkentését és a vállalati nyereség megfelelő növelését. A Minisztertanács határoza­ta szerint a felsorolt 22 nagy vállalat tervező munkájában szerzett tapasztalatok felhasz­nálásával a minisztériumok a felügyeletük alá tartozó válla­latok zömében — legalább 320 vállalatnál — megszervezik a vállalati ötéves tervek hasonló módon történő kidolgozását. (MTI) ELINDULT A MAGYAR IFJÚSÁG „FELSZABADULÁSI VÁLTÓ”JA A Szabadság téren szombaton már egy óra körül gyüle­keztek az üzemi, iskolai és sportegyesületi küldöttségek, hogy tanúi legyenek hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tisz­teletére a magyar—szovjet határra induló felszabadulási váltó útrakelésének. A díszes stafétabotba a sportegyesületek mele­­gítős fiataljai üzenetet helyeztek el és szalagokat kötöttek a váltóbotra. A DIVSZ-induló hangjai közben Rúzsai István kiváló sportoló vette át a váltóbotokat s a staféta megindult többnapos magyarországi útjára. Társasutazások a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Bulgáriába és Jugoszláviába Az IBUSZ és a SZOT szer­vezésében már az év első hó­napjaiban megkezdődtek a külföldi társasutazások. Az eddig megkötött egyezmények alapján az idén a következő további utazásokra nyílik le­hetőség. A Szovjetunióban kétféle utat tehetnek az érdeklődők. Májustól októberig havonta megrendezik a Kijev—Lenin­grád—Moszkva irányú kéthe­tes túrát, amely 3055 forintba kerül. Ugyancsak két hét idő­tartamú a fekete-tengeri hajó­út, amelynek során Konstan­­cát, Ogyesszát, Jaltát, Szuhumit, Batumit és Szocsit látogathatják meg a turisták. Ezt az utazást májusban, júniusban és július­ban rendezik meg. Részvételi díja 3400 forint. Májusban, júniusban, július­ban és augusztusban egy-egy 12 napos utazást szerveznek a Német Demokratikus Köztár­saságba. E csoportok útközben megtekintik Prágát, majd Drezdát, Lipcsét, Weimart és az NDK több más városát ke­resik fel. A részvételi díj 2800 forintba kerül. A Bolgár Népköztársaságba júniusban és szeptemberben szerveznek egy-egy tíznapos túrát. A részvevők egy napot Szófiában, kilenc napot pedig a Fekete-tenger partján, Sztá­lin fürdőhelyen töltenek. Az út költsége 2600 forint. Lehetőség nyílik az idén arra is, hogy magyar turisták látogassanak el a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba. Júniusban és szeptemberben egy-egy üdülőcsoport az Ad­riai-tenger partján fekvő Opa­­tijába (Abbáziába) látogat el. A részvételi díj 2500 forint. A külföldi társasutazásokra továbbra is az üzemek és vál­lalatok szakszervezeti bizott­ságánál lehet jelentkezni, ahol az érdeklődők a részletesebb tájékoztatást is megkapják. Az izlandi parlament a NATO-csapatok kivonását követeli Az izlandi parlament már­cius 28-ái, szótöbbséggel el­fogadta azt a határozati javas­­latot, amelyet a haladópárti és a szociáldemokrata parlamenti csoportok terjesztettek be. A javaslat követeli az 1951-ben megkötött izlandi—amerikai »védelmi egyezmény« felül­vizsgálását és az Észak Atlanti Szövetség (NATO) csapatainak kivonását az országból. »Figyelembe véve azokat a változásokat — mutat rá a határozat —, amelyek 1951, vagyis a­­védelmi egyezmény’ megkötése óta következtek be, továbbá azt az óhajunkat, hogy békeidőben ne tartóz­kodjanak országunkban idegen fegyveres erők, haladéktalanul felül kell vizsgálni az annak­idején teremtett rendszert és a védelmi objektumok ellen­őrzését és megerősítését izlan­diak kezébe kell adni, meg kell tiltani mindenféle további ka­tonai építkezést és végre kell hajtani a külföldi csapatok ki­vonását az országból.« -------------------------------------------------------------------­ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE: A Csepeli Papírgyárban a legjobb BERTALAN ISTVÁN főmechanikus az üzemfenn­tartási osztályt vezeti. Ha azt kérdezzük a gyárban — akár az igazgatótól, akár a pártfunkcionáriusoktól —, hogy jelenleg ki a legjobb műszaki dolgozó, azt felelik: Bertalan István. Neve és munkája azért került most különösen elő­térbe, mert rövidesen új papírgép érkezik a Csepeli Papírgyárba a Német Demokratikus Köztársaságból. És Bertalan István — valamint a vezetésével dolgozó osz­tály — április­i tiszteletére felajánlotta, hogy a hatal­mas gépmonstrum alapozási munkáit határidő előtt, április 22-re elvégzi, így a gép szerelését május elsején meg lehet kezdeni. Ma már ott tartanak, hogy bizton ki­jelenthetik: felajánlásukat teljesíteni fogják, sőt, ha minden jól megy, még a lerövidített határidőt is sikerül újabb egy-két nappal megkurtítani. (Gonda György felvétele) Földrengés Zala és Vas megyében Szombaton délután Zala megye északi részén és Vas megye déli részén több köz­ségben földlökéseket észleltek. A földmozgás megfigyelések szerint Zala megyében 7—10 másodpercig, Vas megyében pedig 2—4 másodpercig tar­tott. A földmozgás következtében több lakóház megrongálódott, de emberéletben nem esett kár. A Zala megyei Pakod községből egy sebesülést jelen­tettek, ahol egy­ 12 éves gyer­meket a háztetőről lezuhant cserepek megsebesítettek. A gyermeket azonnal első­segély­ben részesítették és a zala­egerszegi kórházba szállítot­ták. A földrengés következtében Pakod községben nyolcvan ké­mény beomlott és bezúzta a háztetőket. Zalavégen három ház teljesen lakhatatlanná vált, négyet pedig súlyos ron­gálódások miatt ki kellett ürí­teni. Zalaszentivánról és Vöc­­köndről egy-egy kémény be­­omlását jelentették. A Vas megyei Bérbaltavár községben a házaknak mint­egy a fele rongálódott meg, azonban csak­ egy házat kel­lett leüríteni. Nagytilaj és Mikosszéplak községekből negyven százalékos rongáló­dást telerítettek, kiürítés nem volt. Kisebb károkat szenve­­dett Kaid község is. A két megyében a földren­gés megszűnése után a községi tanácsok és a rendőrség a la­kossággal együtt azonnal hoz­zálátott a kisebb károk helyre­­állításához. A károk felméré­sét már az esti órákban meg­kezdték. (MTI) Elkészült a századik televíziós vevőkészülék az Orion-gyárban Az Orion­­ Rádiógyárban kö­rül­belül öt héttel ezelőtt kezdték el a televíziós vevő­­készülék próbasorozatának szerelését. Az első jubileum­hoz március 31-én érkezett el a televíziós részleg. Szomba­ton délelőtt adták át a csoma­­golónak a próbasorozat utol­só példányát, a századik tele­víziós vevőkészüléket. A most elkészült sorozat példányait vizsgálati célokra használják fel. Hétfőn azonban megkez­dődik a készülékek nagy so­rozatának szerelése, ami már kereskedelmi forgalomba ke­rül. Áprilisban 150 televíziós vevőkészüléket gyártanak. Előreláthatólag májusban már a boltokban is megjelenik 3 televíziós készülék. Négyzetes vetésre készülnek a pusztaszabolcsi gépállomáson Király bácsi, a dégi gépállo­más szerelője éppen egy újon­nan készült kukoricavető szer­kezetet vesz át Schiffer Lajos­tól, az alapi gépállomás dolgo­zójától. Hogyan került a dégi és az alapi szerelő, valamint öt más Fejér megyei gépállo­mási dolgozó Pusztaszabolcs­­ra? A megyei gépállomás igaz­gatósága Fejér megyében két helyütt, Csíkváron és Puszta­­szabolcson megszervezte a kul­tivátorra szerelhető Horog-féle négyzetes vetőszerkezet készí­tését. Tíz kultivátort szerelnek fel ilyen vetőszerkezetekkel, amelyeket a különböző gépál­lomásokról összejött szerelők készítenek. Három kultivátor­­hoz való vetőszerkezet ottma­­­rad a gépállomáson, egyet­­egyet pedig mindegyik szerelő hazavisz. — Április 10-ig elkészülnek a vetőszerkezetek – mondja Vaskuti István, a pusztasza­bolcsi gépállomás főmérnöke. — Király bácsi és a szerelők szinte »üzemszerűen« gyártják a Horog-féle vetőszerkezetet. És mit mond az agronómus? A vetőszerkezet készítésével egyidejűleg ugyanis legalább olyan fontos felkészülni ma­gára a vetésre. — Körzetünkben hét gép dolgozik majd, négy mosonma­­gyaróvári, három pedig Horoga féle — mondja Siroki elvtárs főagronómus. — 960 holdon vetünk négyzetesen kukoricát a szövetkezetekben. Minden géphez hét főből álló brigádot szerveztünk a gépállomás dol­­gozóiból. Jobbnak tartjuk ezt a módszert, mintha minden al­kalommal más termelőszövet­­kezet dolgozóiból alakulna a brigád. A kukoricavetés idejé­­re már ugyanis minden tavas szí­vetés befejeződik, a kapás­lás viszont még nem kezdődik meg. A traktorosokból kongé­nyen összeállíthattuk a brigd* dokat, úgy gondoljuk, hopp egyik biztosítéka a kukorica­­vetés sikerének az, ha átláta­dóan ugyanaz a jól begyako­­rolt munkáscsapat dolgozik gép mellett­.

Next