Népszava, 1956. április (84. évfolyam, 79-103. sz.)

1956-04-01 / 79. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam 79. számára 50 fillér 1956. április 1. vasárnap NÉPSZAVA A tagság erejével A SZOT titkársága a Népszava mai számában határozattervezetet bocsát vitára a szakszervezeti csoportok munkájáról. Maga az a tény hogy a SZOT titkársága a dolgozók, a társadalmi munkások százezreinek a véleményét igényli, mutatja hogy a szakszervezetek felső vezető szervei milyen nagy jelentőséget, fontosságot tulajdonítanak a szakszervezeti csoportok tevékenységének, munkájuk fejlesztésének. Mi tette szükségessé e határozattervezet kidolgozását? Mindenekelőtt a munkáskollektívák növekvő öntudata. Az a fokozódó igény, hogy a szakszervezetek következetesebben harcoljanak a munkafeltételek biztosításáért, a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítéséért, törvényes jogaik védelméért. Az, hogy a dolgozók mind nagyobb és felelősségteljesebb munkát követelnek az üzemi szakszervezeti vezető szervektől, de különösen a szakszervezeti csoportoktól. A szakszervezeti csoportok szerepe egyre inkább növekszik. Hiszen az egész szakszervezeti munka sikere, eredményessége végső fokon a szakszervezeti csoportokban dől el. Innen indul el és bontakozik ki a szocialista munkaverseny, itt ismerkednek meg először a tagok a szakszervezeti demokrácia adta jogaikkal, ez a legalkalmasabb szervezeti forma ahhoz, hogy kifejlődjék a munkásszolidaritás érzése, kialakuljon az egymást támogató elvtársi segítségnyújtás, az összeforrott munkáskollektíva. Mindezek megoldását kívánja most elősegíteni az új határozattervezet. A választott aktivisták elsősorban a bizalmi, a társadalombiztosítási küldött és a csoport társadalmi munkavédelmi felügyelője jelentőségét kiemeli a tervezet, ugyanakkor előírja, hogy az üzemi bizottságok hogyan segítsék, hogyan teremtsék meg a csoportok, az aktivisták jó munkájához szükséges feltételeket. A szakszervezeti demokrácia széleskörű érvényesülését jelenti, hogy a magyar szakszervezetek legfelső vezető szerve egy fontos határozat kialakításában és meghozatalában bevonja a társadalmi munkásokat, az egész szakszervezeti tagságot. Hiszen a kollektíva, az aktivisták tapasztalata nagy erő. Sok olyan jelenségről tájékoztathatják a vezetőket, amelyek esetleg elkerülik azok figyelmét. Most minden üzemben, munkahelyen arra van szükség, hogy a szervezett dolgozók, a bizalmiak megvitassák a tervezetet, bátran, őszintén elmondják véleményüket és saját tapasztalataikkal kiegészítve, segítsék olyanná tenni a határozatot, amelynek végrehajtása előbbre viszi az egész szakszervezeti mozgalmat. Huszonkét vállalat javaslatot készít második ötéves tervére A második ötéves terv gondos kidolgozása szükségessé teszi a dolgozók tevékeny közreműködését a tervező munkában. A Minisztertanács ezért vállalati ötéves tervjavaslatok kidolgozását rendelte el. A határozat értelmében május 15-ig a következő 22 vállalat készíti el öntevékenyen második ötéves tervjavaslatát: a Rákosi Mátyás Művek Szerszámgépgyára, a Kiement Gottwald Villamossági Gyár, a Gheorghiu-Dej Hajógyár, az Egyesült Izzó Villamossági Gyár, az EMAG, a Lenin Kohászati Művek, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, az Ajkai Erőmű, az Inotai Alumíniumkohó, a Hungária Vegyiművek, a Péti Nitrogénművek, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a 31. számú Építőipari Tröszt erőműépítkezései, a Budapesti Porcelángyár, a Lábatlani Cement- és Mészmű, a Hazai Fésűsfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kőbányai Sörgyár, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazdaság és a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság. A Minisztertanács határozata szerint a terv kidolgozását a vállalatok igazgatói irányítják, akik a pártszervezetekre és a szakszervezetekre támaszkodva, tervezőbrigádok és szakcsoportok alakításával minél több dolgozót vonnak be a tervező munkába. A kidolgozott javaslatokat az Országos Tervhivatal, s az illetékes minisztérium képviselőinek jelenlétében üzemi gyűléseken tárgyalják meg. A határozat kimondja, hogy a tervező munka irányítói használják fel a dolgozóknak mindazokat a kezdeményezéseit és javaslatait, amelyek előmozdítják a saját erőforrások kihasználását, a termelés lehető leggazdaságosabb bővítését, a munkaerők , az anyagok, a beruházási eszközök fokozott megtakarítását, a termelőberendezések jobb kihasználását, a műszaki színvonal emelését, új korszerű gyártmányok bevezetését és a termékek minőségének megjavítását, a munka termelékenységének nagyarányú emelkedését, az önköltség következetes csökkentését és a vállalati nyereség megfelelő növelését. A Minisztertanács határozata szerint a felsorolt 22 nagy vállalat tervező munkájában szerzett tapasztalatok felhasználásával a minisztériumok a felügyeletük alá tartozó vállalatok zömében — legalább 320 vállalatnál — megszervezik a vállalati ötéves tervek hasonló módon történő kidolgozását. (MTI) ELINDULT A MAGYAR IFJÚSÁG „FELSZABADULÁSI VÁLTÓ”JA A Szabadság téren szombaton már egy óra körül gyülekeztek az üzemi, iskolai és sportegyesületi küldöttségek, hogy tanúi legyenek hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére a magyar—szovjet határra induló felszabadulási váltó útrakelésének. A díszes stafétabotba a sportegyesületek melegítős fiataljai üzenetet helyeztek el és szalagokat kötöttek a váltóbotra. A DIVSZ-induló hangjai közben Rúzsai István kiváló sportoló vette át a váltóbotokat s a staféta megindult többnapos magyarországi útjára. Társasutazások a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Bulgáriába és Jugoszláviába Az IBUSZ és a SZOT szervezésében már az év első hónapjaiban megkezdődtek a külföldi társasutazások. Az eddig megkötött egyezmények alapján az idén a következő további utazásokra nyílik lehetőség. A Szovjetunióban kétféle utat tehetnek az érdeklődők. Májustól októberig havonta megrendezik a Kijev—Leningrád—Moszkva irányú kéthetes túrát, amely 3055 forintba kerül. Ugyancsak két hét időtartamú a fekete-tengeri hajóút, amelynek során Konstancát, Ogyesszát, Jaltát, Szuhumit, Batumit és Szocsit látogathatják meg a turisták. Ezt az utazást májusban, júniusban és júliusban rendezik meg. Részvételi díja 3400 forint. Májusban, júniusban, júliusban és augusztusban egy-egy 12 napos utazást szerveznek a Német Demokratikus Köztársaságba. E csoportok útközben megtekintik Prágát, majd Drezdát, Lipcsét, Weimart és az NDK több más városát keresik fel. A részvételi díj 2800 forintba kerül. A Bolgár Népköztársaságba júniusban és szeptemberben szerveznek egy-egy tíznapos túrát. A részvevők egy napot Szófiában, kilenc napot pedig a Fekete-tenger partján, Sztálin fürdőhelyen töltenek. Az út költsége 2600 forint. Lehetőség nyílik az idén arra is, hogy magyar turisták látogassanak el a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba. Júniusban és szeptemberben egy-egy üdülőcsoport az Adriai-tenger partján fekvő Opatijába (Abbáziába) látogat el. A részvételi díj 2500 forint. A külföldi társasutazásokra továbbra is az üzemek és vállalatok szakszervezeti bizottságánál lehet jelentkezni, ahol az érdeklődők a részletesebb tájékoztatást is megkapják. Az izlandi parlament a NATO-csapatok kivonását követeli Az izlandi parlament március 28-ái, szótöbbséggel elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyet a haladópárti és a szociáldemokrata parlamenti csoportok terjesztettek be. A javaslat követeli az 1951-ben megkötött izlandi—amerikai »védelmi egyezmény« felülvizsgálását és az Észak Atlanti Szövetség (NATO) csapatainak kivonását az országból. »Figyelembe véve azokat a változásokat — mutat rá a határozat —, amelyek 1951, vagyis avédelmi egyezmény’ megkötése óta következtek be, továbbá azt az óhajunkat, hogy békeidőben ne tartózkodjanak országunkban idegen fegyveres erők, haladéktalanul felül kell vizsgálni az annakidején teremtett rendszert és a védelmi objektumok ellenőrzését és megerősítését izlandiak kezébe kell adni, meg kell tiltani mindenféle további katonai építkezést és végre kell hajtani a külföldi csapatok kivonását az országból.« -------------------------------------------------------------------ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE: A Csepeli Papírgyárban a legjobb BERTALAN ISTVÁN főmechanikus az üzemfenntartási osztályt vezeti. Ha azt kérdezzük a gyárban — akár az igazgatótól, akár a pártfunkcionáriusoktól —, hogy jelenleg ki a legjobb műszaki dolgozó, azt felelik: Bertalan István. Neve és munkája azért került most különösen előtérbe, mert rövidesen új papírgép érkezik a Csepeli Papírgyárba a Német Demokratikus Köztársaságból. És Bertalan István — valamint a vezetésével dolgozó osztály — áprilisi tiszteletére felajánlotta, hogy a hatalmas gépmonstrum alapozási munkáit határidő előtt, április 22-re elvégzi, így a gép szerelését május elsején meg lehet kezdeni. Ma már ott tartanak, hogy bizton kijelenthetik: felajánlásukat teljesíteni fogják, sőt, ha minden jól megy, még a lerövidített határidőt is sikerül újabb egy-két nappal megkurtítani. (Gonda György felvétele) Földrengés Zala és Vas megyében Szombaton délután Zala megye északi részén és Vas megye déli részén több községben földlökéseket észleltek. A földmozgás megfigyelések szerint Zala megyében 7—10 másodpercig, Vas megyében pedig 2—4 másodpercig tartott. A földmozgás következtében több lakóház megrongálódott, de emberéletben nem esett kár. A Zala megyei Pakod községből egy sebesülést jelentettek, ahol egy 12 éves gyermeket a háztetőről lezuhant cserepek megsebesítettek. A gyermeket azonnal elsősegélyben részesítették és a zalaegerszegi kórházba szállították. A földrengés következtében Pakod községben nyolcvan kémény beomlott és bezúzta a háztetőket. Zalavégen három ház teljesen lakhatatlanná vált, négyet pedig súlyos rongálódások miatt ki kellett üríteni. Zalaszentivánról és Vöcköndről egy-egy kémény beomlását jelentették. A Vas megyei Bérbaltavár községben a házaknak mintegy a fele rongálódott meg, azonban csak egy házat kellett leüríteni. Nagytilaj és Mikosszéplak községekből negyven százalékos rongálódást telerítettek, kiürítés nem volt. Kisebb károkat szenvedett Kaid község is. A két megyében a földrengés megszűnése után a községi tanácsok és a rendőrség a lakossággal együtt azonnal hozzálátott a kisebb károk helyreállításához. A károk felmérését már az esti órákban megkezdték. (MTI) Elkészült a századik televíziós vevőkészülék az Orion-gyárban Az Orion Rádiógyárban körülbelül öt héttel ezelőtt kezdték el a televíziós vevőkészülék próbasorozatának szerelését. Az első jubileumhoz március 31-én érkezett el a televíziós részleg. Szombaton délelőtt adták át a csomagolónak a próbasorozat utolsó példányát, a századik televíziós vevőkészüléket. A most elkészült sorozat példányait vizsgálati célokra használják fel. Hétfőn azonban megkezdődik a készülékek nagy sorozatának szerelése, ami már kereskedelmi forgalomba kerül. Áprilisban 150 televíziós vevőkészüléket gyártanak. Előreláthatólag májusban már a boltokban is megjelenik 3 televíziós készülék. Négyzetes vetésre készülnek a pusztaszabolcsi gépállomáson Király bácsi, a dégi gépállomás szerelője éppen egy újonnan készült kukoricavető szerkezetet vesz át Schiffer Lajostól, az alapi gépállomás dolgozójától. Hogyan került a dégi és az alapi szerelő, valamint öt más Fejér megyei gépállomási dolgozó Pusztaszabolcsra? A megyei gépállomás igazgatósága Fejér megyében két helyütt, Csíkváron és Pusztaszabolcson megszervezte a kultivátorra szerelhető Horog-féle négyzetes vetőszerkezet készítését. Tíz kultivátort szerelnek fel ilyen vetőszerkezetekkel, amelyeket a különböző gépállomásokról összejött szerelők készítenek. Három kultivátorhoz való vetőszerkezet ottmarad a gépállomáson, egyetegyet pedig mindegyik szerelő hazavisz. — Április 10-ig elkészülnek a vetőszerkezetek – mondja Vaskuti István, a pusztaszabolcsi gépállomás főmérnöke. — Király bácsi és a szerelők szinte »üzemszerűen« gyártják a Horog-féle vetőszerkezetet. És mit mond az agronómus? A vetőszerkezet készítésével egyidejűleg ugyanis legalább olyan fontos felkészülni magára a vetésre. — Körzetünkben hét gép dolgozik majd, négy mosonmagyaróvári, három pedig Horoga féle — mondja Siroki elvtárs főagronómus. — 960 holdon vetünk négyzetesen kukoricát a szövetkezetekben. Minden géphez hét főből álló brigádot szerveztünk a gépállomás dolgozóiból. Jobbnak tartjuk ezt a módszert, mintha minden alkalommal más termelőszövetkezet dolgozóiból alakulna a brigád. A kukoricavetés idejére már ugyanis minden tavas szívetés befejeződik, a kapáslás viszont még nem kezdődik meg. A traktorosokból kongényen összeállíthattuk a brigd* dokat, úgy gondoljuk, hopp egyik biztosítéka a kukoricavetés sikerének az, ha átlátadóan ugyanaz a jól begyakorolt munkáscsapat dolgozik gép mellett.