Népszava, 1956. április (84. évfolyam, 79-103. sz.)

1956-04-01 / 79. szám

A szakszervezeti csoportok munkájáról A Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárságának határozattervezete Pártunk vezetésével a szakszervezeteknek a szocializmus építésének időszakában jelentős feladatokat kell megoldaniuk. Ehhez harcos, jól szervezett, a dolgozók döntő többségét ma­gukba foglaló szakszervezetekre, erős üzemi és műhelybizottságokra van szükség, amelyek mindennapi munkájukban egyre jobban tá­maszkodnak a szakszervezeti csoportokra és a bizalmiakra. A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának határozata kimondja, hogy: »A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a szakszervezeteknek minden erejüket az üze­mekben, a hivatalokban, az intézményekben, a kereskedelemben folyó szakszervezeti mun­ka támogatására és fellendítésére kell összpon­­tosítaniuk, állandóan szélesítve az önkéntes társadalmi aktívát. A szakszervezeti munka zöme az üzemi bizottságokra, a műhelybizott­ságokra, a szakszervezeti bizalmiakra hárul.­ A szakszervezeti csoportok a mozgalmi élet kialakításának jelentős tényezői, amelyek Szakszervezeti csoportot általában 10—30 szakszervezeti tag alkot, akik egy termelési (területi) egységben, általában egy műszakban dolgoznak. A szakszervezeti csoport az üzemi szervezet legkisebb egysége, ügyeinek intézé­sére a csoport tagjai közül aktivistákat választ. A csoport felelős vezetője a bizalmi. A szakszervezeti csoport munkáját a mű­hely-, illetve az üzemi bizottság­ a bizalmiak révén irányítja. A bizalmit a társadalombiztosítási küldöt­tel és a csoport társadalmi munkavédelmi fel­ügyelőjével együtt a csoporthoz tartozó szak­­szervezeti tagok nyílt szavazással, egyévi idő­tartamra választják meg. A választást a mű­helybizottság, illetve — ahol ilyen nincs — az üzemi bizottság hagyja jóvá. A szakszervezeti csoport ügyeinek megbe­szélésére szükség szerint, de legalább havonta egyszer csoportértekezletet tart. A csoport­értekezletet a bizalmi hívja össze és vezeti le. A csoportértekezlet a) meghallgatja a bizalmi és a választott aktivisták (társadalombiztosítási küldött, helyes irányításától, tevékenységétől nagymér­tékben függ az üzemi szakszervezeti munka eredményessége. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tagok megismerkedjenek és éljenek a szakszervezeti demokrácia adta lehetőségek­kel, a bírálat és önbírálat fegyverével, megta­nulják intézni saját ügyeiket, dönteni a hatás­körükbe tartozó, őket érintő szakszervezeti kérdésekben. A szakszervezeti csoportoknak, mint munkáskollektíváknak nevelő, formáló ereje hozzásegíti a dolgozókat ahhoz, hogy fel­ismerjék a közös és az egyéni érdek azonos­ságát, kifejlődjék bennük a közösség, az üzem, az ország ügyei iránti érdeklődés, a m­unkás­­szolidaritás érzése, s az elvtársi segítségnyúj­tás mind a termelésben, mind az egyéni prob­lémák megoldásában. A szakszervezeti cso­portokban bontakozik ki a szocialista munka­verseny, itt születnek az újítások, új munka­­módszerek, lényegében itt dől el a tervek tel­jesítésének sorsa, munkavédelmi felügyelő­ beszámolóját elvég­zett munkájukról; b) esetenként megvitat egy-egy jó termelési munkamódszert, a csoport termelési munkájá­ban alkalmazható újítást, az új munkások és a fiatalok pártfogását, segítését; c) megtárgyalja és dönt a szakszervezetbe belépni akaró dolgozók felvételéről; d) a bizalmi,­lletve a társadalombiztosítási küldött meghallgatása után dönt arról, kit ja­vasoljanak az üzemi (műhely) bizottságnak az arra rászorult dolgozók közül előlegre, segé­lyekre, szociális juttatásra, illetve (a munká­ban élenjáró dolgozók közül) üdülésre; 1) dönt arról, hogy a bizalmi a csoportból kit javasoljon a termelési értekezletnek kitün­tetésre, jutalmazásra (A MTA SZOT 1009-es határozat alapján); c) a kollektíva nevelőerejével is odahat, hogy a csoport tagjai fegyelmezetten végezzék munkájukat; amennyiben a nevelőmunka nem jár eredménnyel, javasolja az üzemi (műhely) bizottságnak szakszervezeti fegyelmi eljárás megindítását. (műhely) bizottságnak a dolgozók, illetve gyer­mekeik üdülőbe, a szakszervezeti szanató­riumba utalására; e) a csoportértekezlet döntésének megfele­lően a bizalmival közösen javaslatot tesz az arra rászoruló dolgozók anyagi megsegítésére; f) tanulmányozza a társadalombiztosítás szabályait és azokról felvilágosítja a dolgozó­A szakszervezeti csoport társadalmi mun­kavédelmi felügyelője, a műhely (üzemi)­bi­­zottság társadalmi munkavédelmi felügyelő­jének útmutatása alapján, a bizalmi irányítá­sával dolgozik. Ellenőrzi az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabálynak, a szakmai óvórendszabálynak és az egyéb munkavédelmi előírásoknak megfelelően. a) a munkahelyen működőképes állapotban vannak-e a gépek védőfelszerelései és a szel­lőzőberendezések ; b­) az üzem vezetősége gondoskodik-e az öl­tözők, mosdóhelyiségek rendjéről, tisztántar­tásáról; c) a művezetők kioktatják-e a biztonságos munkamódszerekre az újonnan felvett, vagy az új munkahelyre áthelyezett dolgozókat; d) figyelemmel kíséri, hogy a művezetők (csoport-, brigádvezetők) rendszeresen ellen- őrzik-e a munkavédelmi előírások betartását, megteszik-e a szükséges intézkedéseket a hi­bák kijavítására; e) számon tartja, hogy a csoportjának tagjai időben megkapják-e a kollektív szerződésben, hat, társadalombiztosítással kapcsolatos pana­szaik orvoslásához segítséget nyújt; g) az általa előterjesztett javaslat tárgyalá­sakor a bizalmival együtt részt vesz az üzemi (műhely) bizottság, a társadalombiztosítási bizottság, illetve a társadalombiztosítási tanács illetékes albizottságainak ülésein, rendeletben biztosított munka- és védőruhát, egyéb egyéni védőfelszerelést és védőételt. A társadalmi munkavédelmi felügyelő az ellenőrző tevékenysége során észlelt hiányos­ságokat a művezetőjének jelenti és nyomaté­kosan fellép azok megszüntetéséért. Amennyi­ben a művezető nem orvosolja a hibá­kat, a munkavédelmi felügyelő értesíti erről a műhelybizottság, iletve az üzemi bi­zottság társadalmi munkavédelmi felügyelőjét. Állandó felvilágosító munkával neveli csoportjának tagjait a védőberendezések, egyéni védőfelszerelések rendeltetésszerű használatára és jókarbantartására. Meggyőzi munkatársait, hogy a munkavé­delmi szabályok és előírások betartása meg­könnyíti a termelő munkát és előmozdítja a termelékenység emelését. Ha a csoportjában baleset történik, röp­­gyűlésen ismerteti munkatársaival a baleset okát. Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen kifüggesszék a szükséges munkavédelmi fel­­világosító anyagot. I. A szakszervezeti csoport felépítése és hatásköre II. A szakszervezeti bizalmiak feladatai A szakszervezeti bizalmi az üzemi (mű­hely) bizottság irányításával a következő fel­adatokat végzi el: 1. A művezetővel (brigádvezetővel, csoport­vezetővel) együtt megszervezi a szakszerve­zeti csoport tagjainak munkaversenyét. Kö­vetkezetesen harcol azért, hogy a gazdasági vezetők olyan kedvező munkafeltételeket te­remtsenek, amelyek biztosítják, hogy minden dolgozó teljesíteni tudja szocialista kötelezett­ségvállalását. Szorgalmazza, hogy a gazdasági (műszaki) vezetés rendszeresen értékelje a dol­gozók eredményeit, gondoskodik a verseny nyilvánosságáról, a jó eredményt elért dolgo­zók népszerűsítéséről. A versenyt a műhely (csoport, egység) ter­melési sajátosságainak megfelelően (a MTA SZOT 1009-es határozata alapján) általában a következő területre szervezi: normák, illetve termelési feladatok teljesí­tésére és túlteljesítésére, a munkatermelékenység emelésére, új, korszerű technológia bevezetésére és be­tartására, a minőség javítására, az anyagokkal, üzemanyaggal, szerszámmal, villamosenergiával való takarékosságra, a munkafegyelem betartására, a bevált munkamódszerek, jó tapasztalatok átadására, illetve átvételére.­­Az értelmiségi és alkalmazotti munkahelye­ken értelemszerűen a hivatalvezetés és a szakszervezeti bizottság által közösen meg­határozott feladatokra.) a. A bizalmi tevékenyen támogatja a mun­kások, műszakiak élenjáró termelési kezdemé­nyezéseit. Segítséget nyújt az újítóknak el­gondolásaik megvalósításához, az újítási fel­adatterv megvalósítására irányítja a figyelmet, gondoskodik a jól bevált újítások, jó munka­­módszerek bevezetéséről, elterjesztéséről. Meg­szervezi, hogy a kiváló dolgozók átadják ta­pasztalataikat a termelésben elmaradt, illetve az új és fiatal munkásoknak. 3. Időnként — a csoportvezetővel (műveze­tővel) közösen a csoport (brigád, munkacsapat) részére termelési értekezletet szervez, ahol megbeszéli a dolgozókkal a termelésben elért eredményeket, a munkaverseny tapasztalatait. Feltárja azokat az akadályokat, hibákat, ame­lyek akadályozzák a normák, a tervek teljesí­tését, a minőségi munkát, az önköltségcsök­kentést stb. 1. A munkásokat, műszakiakat és alkalma­zottakat öntudatos magatartásra, a munka és a társadalmi tulajdon megbecsülésére neveli, erősíti felelősségérzetüket. A szakszervezeti csoportértekezleten megbeszéli a dolgozókkal a selejtgyártók, a munkafegyelem-lazítók ma­gatartását, a kollektíva erejével odahat, hogy a hibákat kijavítsák. 5. A bizalmi a csoportvezetővel (művezető­vel) közösen küzd azért, hogy a munkahelyet, a gépeket — és egyéb berendezést — a dolgo­zók mintaszerű rendben tartsák. 6. Figyelemmel kíséri, hogy betartsák a kol­lektív szerződésnek a csoportot érintő pont­jait. Az esetleges elmaradásokról — amennyi­ben azon segíteni nem tud — értesíti az üzemi (műhely) bizottságot. 7. Ellenőrzi a csoport tagjainak munka­kategória besorolását, harcol a haladó műszaki normák bevezetéséért és az elvégzett munká­ért járó bér kifizetéséért. Harcol az indoko­latlan túlóráztatás ellen, ellenőrzi, hogy az üzemi bizottság hozzájárult-e az esetleges túl­órákhoz. 8. Irányítja és ellenőrzi a társadalombizto­sítási küldött és a csoport munkavédelmi fel­ügyelőjének munkáját, tevékenységükért tel­jes mértékben felelős (lásd III—IV. fejezet).­­- A kultúraktivistákkal együtt mozgósítja a dolgozókat, hogy részt vegyenek ismeretter­jesztő előadásokon és a szakoktatásban. Szer­vezi a csoportban az újságolvasást, a beül- és belpolitikai kérdések megvitatását. A könyv­táros segítségével szakkönyveket, szépirodal­mat javasol. Közös színház-, mozi-, múzeum­­látogatást szervez, mozgósít az üzemi rendez­vények, a kultúrotthon látogatására. A cso­port tagjait a testnevelésben, a sportban való részvételre serkenti. 10. Megmagyarázza a dolgozóknak a szak­szervezet célját, feladatait, a Magyar Szakszer­vezetek Alapszabályait, a tagok jogait, köte­lességeit stb. A dolgozók kívánságára a Mun­ka Törvénykönyve rendelkezéseit is ismerteti. 11. A szakszervezeti csoport elé terjeszti a szakszervezetbe belépni kívánók kérelmét. Gondoskodik róla, hogy az új tagot felvegyék a nyilvántartásba. Az új tag ideiglenes, majd rendes tagsági könyvét a bizalmitól kapja meg. 12. Idejében elvégzi a szakszervezeti tagok tagdíjbesorolását. Csoportjának tagjaitól rend­szeresen beszedi a tagsági díjat, szorgalmazza az elmaradt járulékok befizetését. Az össze­gyűjtött tagsági díjat az előírt időben átadja a műhelybizottság, illetve az üzemi bizottság gazdasági felelősének. A bizalmi rendszeres megbeszéléseket tart a szakszervezeti csoport tagjaival. Beszámol a csoportnak a műhely, illetve az üzemi bizott­ság , továbbá a felsőbb szakszervezeti szer­vek határozatairól, saját munkájáról és ismer­teti a soron következő feladatokat. Gondosko­dik arról, hogy a tagok a szakszervezeti gyű­léseken, és a termelési értekezleteken aktívan részt vegyenek. A bizalmi minden tevékenységét a dolgo­zók meggyőzésével, felvilágosító, nevelő mun­kával végzi. IV. A csoport társadalmi munkavédelmi felügyelőjének feladatai III. A társadalombiztosítási küldött feladatai A szakszervezeti csoportban a társadalom­biztosítási küldött látja el a társadalombizto­sítási és egészségügyi feladatokat, a­ társada­lombiztosítási tanács útmutatása, a bizalmi irányítása alapján. A társadalombiztosítási küldött. a) megszervezi a csoportjához tartozó bete­gek látogatását lakásukon, vagy a gyógyinté­zetben. Felkeresi a munkahelyükről ismeret­* Az egyes szakszervezetek szervezeti felépítésének megfelelően a határozatban szereplő »üzem« szó helyett­­»hivatal«, »Intézmény« stb., »üzemi bizottság« helyett »szakszervezeti bizottság« stb., »műhelybizottság« he­lyett »osztálybizottság«, »munkahelyi bizottság« stb. értendőt­len okból távolmaradó dolgozókat. Elvtársi se­gítséget nyújt a betegeknek, ellenőrzi, hogy betartják-e az orvos előírásait; b) a csoport kollektívájával együtt harcol a lógósok, munkakerülők, táppénzcsalók, szimu­lánsok leleplezéséért és ezek felelősségrevoná­sáért; e) a betegségek megelőzése, valamint egész­ségesebb munkafeltételek érdekében együtt­működik a munkavédelmi felügyelővel; egész­ségük védelmére neveli a dolgozókat, figyel­mezteti őket az egészségügyi szabályok betar­tására; d) a csoportértekezlet döntése alapján a bi­zalmival közösen javaslatot tesz az üzemi V. Az üzemi és műhelybizottságok­ feladatai a szakszervezeti csoportok, bizalmiak irányításában, nevelésében Az üzemi szakszervezeti munka megjaví­tása megköveteli, hogy mind az üzemi, mind a műhelybizottságok sokkal többet és jobban foglalkozzanak a szakszervezeti csoportokkal és ezek vezetőivel, a bizalmiakkal. Bátrabban támaszkodjanak rájuk a feladatok megoldásá­ban, növeljék aktivitásukat, felelősségérzetü­ket. Ennek érdekében az üzemi (műhely) bizottság a) rendszeres időközönként tartson bizalmi­­értekezleteket, ismertesse a bizalmiak felada­tait egy-egy határozat megvalósításában, nép­szerűsítse a jól dolgozó bizalmiak munkamód­szerét, tájékoztassa a bizalmiakat az üzem (műhely) előtt álló feladatokról, az üzemi és a felsőbb szakszervezeti szervek határozatairól, esetenként az ország politikai, gazdasági hely­zetéről; b) tanítsa meg a bizalmiakat feladataikra, rendszeresen szervezzen esti tanfolyamokat; értekezleteken és egyéb módon gondoskodjék a bizalmiak továbbképzéséről, neveléséről, el­lenőrizze, segítse politikai, szakmai fejlődésü­ket, támogassa őket a legfontosabb üzem­­gazdasági ismeretek elsajátításában; c) látogassa rendszeresen a csoportértekez­leteket, közvetlenül is segítse a csoportok, bi­zalmiak munkáját. Nemcsak az elnöknek, ha­nem az üb minden tagjának kötelessége, hogy foglalkozzék a bizalmiakkal. Az üzemi (műhely) bizottság csak a bizal­mi véleménye, megkérdezése alapján döntsön a csoport tagjainak ügyében. Nevelje a dol­gozókat arra, hogy problémáikkal először a bi­zalmiakhoz forduljanak. Szociális juttatások­nál, segélykérelemnél, kitüntetéseknél vegyék figyelembe a bizalmi véleményét, illetve a szakszervezeti csoport döntését. Az üzemi bi­zottságok a dolgozók ügyeiben tett intézkedé­seket a bizalmi útján közöljék az érdekeltek­kel. Az üzemi (műhely) bizottság a bizalm­iak megbecsülését juttassa kifejezésre azáltal is, hogy a legjobb szakszervezeti munkát végző bizalmiakat jutalmazza, kitüntetésre javasolja. Az üzemi (műhely) bizottság követelje meg, hogy megkérdezése és beleegyezése nél­kül bizalmit más munkaterületre ne helyezze­nek át és hozzájárulása nélkül bizalminak ne mondjanak fel. Teljes tekintélyével, súlyával védje meg azokat a bizalmiakat, akik a dolgo­zók jogos követeléseiért harcolnak és emiatt egyes gazdasági vezetőkkel esetleg összeütkö­zésbe kerülnek. Harcoljon azért, hogy a bizal­miak által felvetett javaslatokat, intézkedésre váró problémákat minden esetben megvizsgál­ják és a döntésről értesítsék a bizalmiakat. Az üzemi (műhely) bizottság harcoljon azért, hogy a szakszervezeti tagot érintő üzemi (vállalati) fegyelmi ügyeknél a bizal­miak véleményét is meghallgassák. Szakszer­vezeti fegyelmi eljárást pedig nem lehet le­folytatni a bizalmi részvétele nélkül. Intézkedés történt •1955 október óta dolgozom Vállalat ellen, hogy több nmn­ a Földművesszövetkezetek kivállalóját áthelyezte más Szegedi Mezőgazdasági Géple- vonalra, ahol anyagilag rosz­­rakat telepén éjjeli őri h ros­­­szabbul járta­k. Az áthelyezést tájban. Annak ellenére, hogy­­saját kérelmére a szöveggel munkaidőm napi tíz óra, csak íratták alá a dolgozókkal. 600 forint fizetéssel számoltak el, pedig szerintem több jár­na« — írta Urbán Miklós. A földművesszövetkezetek Csongrád megyei szövetke­zeti tervosztálya közölte, hogy a követelés jogos. Helytelen volt a bérszámfej­tés, ezért a differenciát visz­­szamenőleg is kifizetik. Hordós Lajosné, Petőfibánya dolgozója panaszolta, hogy mire a dolgozó asszonyok a bevásárláshoz jutnak, a leg­fontosabb élelmiszerek elfogy­nak az üzletekben. Javasolta, hogy a dolgozó nők a jövőben reggel dobják be rendelésüket az üzlet előtt e célra felállított ládákba s napközben készítsék el azt számukra. A Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat ve­zetősége a javaslatot helyes­nek és megvalósíthatónak tartja annál is inkább, mert több városban már sikerrel alkalmazzák ezt a módszert. Takács Ferenc, a Keleti Pá­­lyafenntartás munkásszállójá­nak lakója közölte velünk, hogy Tab községi lakásában már hónapok óta bekötésre vár a villanyvezeték. A tabi községi tanács vég­rehajtó bizottsága közbenjá­rására Takács elvtárs laká­sába két napon belül beve­zették a villanyt. Bejelentés érkezett az Ózdi 37-es számú Autóközlekedési A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium kivizsgál­ta a bejelentést és megálla­pította: a vállalat önkénye­sen járt el a gépkocsiveze­tőkkel, szabálytalanul he­lyezte át őket, hogy ezzel szállás­pénzt takarítson meg. A minisztérium utasította a vállalatot, hogy egy évre visszamenőleg valamennyi áthelyezést vizsgáljon felül és a szabálytalanokat vonja vissza. A sarkadi Bogáti tsz szóvá­­tette, hogy a Műtrágya és Nö­vényvédőszer Értékesítő V. békéscsabai kirendeltsége több éve követeli tőle olyan mű­trágya árát, amelyet a tsz mér egyszer kifizetett, illetve a Sarkadi Cukorgyár a répa beadásánál levont a tagoktól. Mint a Műtrágya és Nö­­vényvédőszer Értékesítő V. értesített bennünket, a 3600 forint értékű vélt tartozást jóváírták a tsz-nek. Németh Gyula, a 12/4-es számú Építőipari Vállalat dol­gozója közölte velünk, hogy a Marx téri csemegeüzletben olyan magasra rakják az árut, hogy a vevő sem a kiszolgálót, sem a mérleget nem látja. A Belkereskedelmi Minisz­térium csemegekereskedelmi igazgatósága egyetértett a bejelentővel és utasította az üzletben dolgozókat, hogy az árut — különösen a mérleg előtt — alacsonyabban rak­ják fel, hogy a vevő a mér­leget figyelemmel kísérhesse. Gajda Ferencné sárospataki olvasónk szóvátette, hogy noha állandó munkaviszonyban van a Sárospataki Egészségháznál, mégsem kap fizetett szabadsá­got. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács vb titkársá­ga intézkedett, hogy Gajdá­­né megkapja az évi 12 napi szabadságot. Film előadások április 1-én AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK JAVÁRA Ady VIH órakor Egymillió fontos bankjegy Duna 11 „ örökség a ketrecben Toldi 10 „ Puccini Marx H ., Szakadék Terv V 1­2 „ Szakadék Felszabadulás Vall „ Tiltott játékok Corvin Vall „ AH baba Kultúr 11 „ Tiltott szerelem Újlaki 10 Fiam a tanár úr József Attila Bp. 10 „ Egymillió fontos bankjegy Rendes helyér Jegyek elővételben kaphatók

Next