Népszava, 1956. április (84. évfolyam, 79-103. sz.)

1956-04-08 / 84. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam, 84. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. április 8. vasárnap 260 milliáárd dollár! Mert ennyiről van szó. Fél­reértés ne legyen: nem millió­­ milliárd. A 260 után még kilenc nulla következik. Ke­reken egynegyed billió, ha úgy tetszik. Elképesztően nagy szám ez, amivel többnyire csak a csillagászatban talál­kozunk. 260 milliárd dollár — ennyit költöttek a NATO-ban tömörült államok rövid öt esz­tendő leforgása alatt fegyver­kezésre. Önkéntelenül is felmerül a kérdés mindenkiben, akinek nem szívügye a fegyverkezés, ha­nem a pusztítás szolgálatá­ba állítják ezt a rengeteg pénzt, mi mindent lehetett vol­na alkotni ebből a negyed­­billió dollárból. Kaszárnyák helyett lakásokat, kórházakat és iskolákat. Tankok helyett traktorokat lehetett volna gyártani a mezőgazdaságnak, ágyúk helyett hasznos gépeket az iparnak, hadirepülőgépek helyett olyan közlekedési esz­közöket, amelyek a népek kö­zötti békés kapcsolatokat szol­gálják. Nem a lakosság pusz­títása, hanem jóléte érdeké­ben lehetett volna felhasznál­ni a 260 milliárd dollárt, nem a halálgyárosok, hanem azok­nak a széles néptömegeknek a javára, amelyeken kormányaik ezt a hatalmas összeget be­hajtották. Százmilliók mondják ezt ma, hangosabban, mint valaha. Százmilliók számára vált köz­ügyből égetően fontos magán­üggyé a leszerelés kérdése. Nemcsak azért, mert a lesze­­-- relés a nemzetközi feszültség enyhítésének, a béke megőr­zésének alapvető problémája. Hanem azért is, mert elsőren­dű gazdasági kérdés mindenki számára. A leszerelés gyakor­lati megvalósítása — úgy, aho­gyan azt a Szovjetunió java­solja — csökkentené a súlyos terheket, amelyek ma a fegy­verkezési hajsza miatt az egyes államok lakosaira nehezednek és lehetővé válna, hogy a fel­szabaduló összegeket a népek és kormányaik építő módon használják fel. Londonban az ENSZ lesze­relési albizottsága tárgyal most a leszerelés problémáiról. Meg kell állapítani, hogy ezen a ta­nácskozáson a népek határo­zott óhaját mindeddig csupán a szovjet javaslatok juttatták kifejezésbre. De kétségkívül szaporodnak a jelek, amelyek azt mutatják, hogy a leszere­lés hovatovább döntő jelentő­ségűvé válik egyes nyugati kormányok számára is. Ezt bi­zonyítja a francia miniszter­­elnök legutóbbi nyilatkozata, amely megállapította, hogy a leszerelés megelőzi az összes többi nemzetközi problémát és a leszerelésen keresztül ve­zet az út az európai népek békéje szempontjából oly nagy fontosságú német kérdés meg­oldásához is. A leszerelés persze elsősor­ban a bizalomtól függ, amivel az államok egymás szándékai­nak őszinteségét megítélik. A nemzetközi bizalom légkörének kialakulását segítették elő a Szovjetunió kormányának kü­lönböző kezdeményezései, va­lamint az olyan konkrét intéz­kedések, mint amilyen a szov­jet hade erő létszámának csök­kentése vagy a kü­lföldi szövid­ támaszpontok megszüntetése. A kölcsönös bizalmat csak ily lépések teremthetik meg és nem a nyugatnémet újrafel­­fegyverzés vagy atomágyúk szállítása Nyugat-Németor­­szágba. De ahogyan a leszere­lés a bizalom függvénye, úgy függ viszont a nemzetközi bi­zalom megerősödése a leszere­lés kérdésében elérendő ered­ményektől. Olyan eredmé­nyektől, amelyek nyomán le­hetővé válik, hogy az államok nem fegyverkezésre, hanem a nép javára használják fel a százmilliárdokat. Az egyik legfontosabb feladat: megszüntetni a fegyelmezetlenséget Termelési értekezlet a Duclos Bányagépgyárban "Nemcsak üzemünk, hanem műhelyünk is elmaradt a már­cius havi terv teljesítésével.­ Így kezdte beszámolóját Tóth György művezető a Duclos Bányagépgyár forgácsolómű­helyének termelési értekezle­tén. És ebből mindjárt kide­rült, hogy a munkások miért hallgatják nagy érdeklődéssel és mégis oly komor arccal a beszámolót. Milyen hibák is akadályoz­ták a terv teljesítését? Tóth elvtárs elsősorban a diszpé­csereket okolta, akik nem for­dítottak gondot arra, hogy az összes szükséges alkatrészt ki­adják megmunkálásra. Másik hiba volt, hogy annyi munkát terveztek be a horizontálgé­­pekre, amit nem tudtak idő­ben elvégezni. Nehézséget okoz az is , folytatta a beszámoló, hogy még mindig sok a fegyelme­zetlenség. És Tóth elvtárs nemcsak általánosságban be­szélt, hanem személy szerint is bírálta a lógósokat, selejt­­gyártókat. Különösen sok baj van Gáti Gyula és Gál Kál­mán fiatal esztergályosokkal. Gyakran elcsavarognak gépük mellől, és másokat is feltarta­nak a munkában. Nemegyszer azt hangoztatják, hogy azért nincs kedvük dolgozni, mert keveset keresnek. De még mindig nem értették meg, hogy a kevés pénznek éppen fe­gyelmezetlenségük az oka, s hogy márciusban például ép­pen ezért nem értek el 40—45 százaléknál magasabb teljesít­ményt. Akadnak aztán olya­nok is, akiknél a teljesítmény­nyel nincs baj, de hanyagsá­gukkal rengeteg kárt okoznak az üzemnek és saját maguk­nak is. Leibert József eszter­gályos például az elmúlt hó­napban "élen járt" a selejt­­gyártásban, 2462 forint kárt okozott. Marozsán és Kobza esztergályosok pedig 268, il­letve 205 forint selejtet gyár­tottak. A forgácsolóműhely terme­lési értekezlete világosan fel­tárta a munkások előtt, hogy e hónapban mik a tervteljesí­tés feltételei. Nem könnyű fel­adat vár rájuk, hiszen a le­maradás pótlása mellett — mint ahogy a művezető is be­szélt róla — a többi között (Tudósítónktól.) Több mint száz szakember, autósok, mű­szakiak, gépkocsivezetők je­lenlétében szombaton a KPM Autóközlekedési Tanintézeté­ben bemutatták Bálint Jenő oktató tanár találmányát, az elektromos vezérlésű gépkocsi­­vezetői szaktantermet, amely ez ideig egyedülálló gépjár­művezetői oktatásunkban. Az elektromos vezérlésű szaktanteremben tizenkét sza­bályos vezető­ berendezés tűnik húsz darab B-típusú kaparó­szalagot, egy darab aknaszál­lítógépet és száz rakodógép al­katrészeit kell elkészíteniök. A megbeszélés e nagy munkának csak a kezdete. Most a tette­ken a sor, hogy a május elseje ünnepére indított versenyben siker koronázza a gyár mun­káját. I. I. a látogató elé: tizenkét kor­­m­ánykerék, gázpedál, kup­lung, sebességváltó, kézifék, kürt és néhány fényjelző gomb, amelyek az oktató,, ta­nár jelzéseit közvetítik a­ ta­nulókhoz. Szemben fekete táb­lán lámpák és világító ábrák: ezek szemléltetik a kormány­kerék mellett ülő tanuló moz­dulatait. Ugyanakkor az ok­tató gombnyomására jelzi a vezetővel szembejövő, vagy előtte haladó kocsi mozgását is.­­ A berendezés kettős hasz­nú — mondja Bálint Jenő, a szellemes találmány szerkesz­tője. — Egyrészt koncentrálás­ra neveli a tanulót, másrészt rögtön megmutatja neki, mi­lyen hibát követett el vezetés közben. Egyszerre tizenkét vezető­tanulóval folyik a bemutató. A felvillanó fények, a kor­mánykerék, a gázpedál, a kup­lung és a kézifék mozdulatait jelző mozgó fényhasábok fél­reérthetetlenül mutatják a ta­nulók helyes vagy helytelen mozdulatait. A tanulóülések felett kigyulladó fények pedig j­elzik, melyik vezető követett el hibát. A bemutatót a megjelent szakemberek nagy tetszéssel fogadták. Az ötletes és a veze­tői oktatást jelentősen meg­könnyítő berendezés a jövő év­től kezdve már a gépkocsi­vezető-jelöltek rendelkezésére áll. ' • *. * Túri András Elektromos vezérlésű gépkocsivezető-tantermet mutattak be Hathetes vendégszereplésre utazik Londonba a Magyar Állami Népi Együttes A hazánkban és külföldön egyaránt nagyszerű sikereket elért Magyar Állami Népi Együttes újabb nagy esemény előtt áll: Leon Hepner és Pe­ter Damnbey angol impresszá­riókkal folytatott tárgyalás eredményeképpen az együttes nem egészen két hónap múlva Londonba utazik, ahol hat hé­ten át — június 4-től július 14-ig — szerepel a Palace Színházban. Előadásukról köz­vetítést ad a rádió és a tele­vízió is, ezenkívül több műsor­számukról hanglemezfelvételt készítenek. Olcsóbban, gyorsabban Szállítószalag hulladékból A raktárban és a raktár előtt is gyakran hevertek ná­lunk tíz-tizenöt méteres gumi­­szalag-darabok, melyek a szál­lítószalag javításánál marad­tak fenn. Ez a gumiszalag pedig igen drága, éppen ezért kezdett gondolkozni. Schenk Károly üzemvezető és Juha­­csek gépészmérnök, hogyan lehetne megmenteni az érté­kes anyagot. Rájöttek, ha ösz­­szevulkanizálják, használható szállítószalag lesz a dirikdara­­bokból. Beszereztek egy vul­kanizáló készüléket és csakha­mar egy 180 méteres szalagpá­lyát készítettek a hulladékból. Több tízezer forint kiadástól mentették meg ezzel üzemün­ket. Tervbe vették, hogy ha­marosan még hosszabb szállító­­szalagot is készítenek. Schenk elvtárs jutalma egy részét megkapta államunktól, másik részét pedig, az elisme­rést és a megbecsülést a dol­gozóktól. (Barnák József leve­léből, Oroszlány.) Megrövidült az átfutási idő A napokban szakmai be­mutató volt vállalatunknál. A gyárunkban ki­kísérletezett és bevezetett melegfestési eljá­rást ismertettük. Jól fűthető festődés hely hiányában meg kellett gyorsítanunk a gépek átfutási idejét. Molnár Imre vegyésztechnikus és Németh András főmechanikus kísérle­tei eredményeként először csak a festékanyagot melegítették fel körülbelül 45—55 fokra, majd a festékszórásra használt sűrített levegőt is. A szóró­­pisztolyra melegítőtestet sze­­­reltek, de vigyázni­a kellett a­­ hőfokra, nehogy a festék el­­­­égjen. Az új festési móddal­­ vastagabb festékréteg rak­­­­ható fel a felületre, festék-­­ hígítóban is megtakarítás mu­tatkozik, s ami a fő, körülbe­lül felére sikerült csökkente­­nünk az eddigi szárítási időt. (Székely Sándor leveléből, Szombathelyi Mezőgépgyár.) A Begyűjtési Minisztérium legutóbbi értékelése szerint az éves versenyben a három csoportba osztott me­gyék közül a következők érték el az első helyezést: I. csoport: ,, , , .. . ,, . , ,Szolnok, IL csoport: Borsod, Sportiskola létesült a Kilián György utcai általános iskolában, aj CSOPOrt: Nógrád megye A a Vili. általános iskolások legjobb sportolói részére, amely­­ , va ... hasminfa innen önálló sportkörként működik. A sportiskola célja, hogy ru- jaras°K Kozul nasomokeppen galmasságot, hajlékonyságot szerezzenek a fiatalok, amíg va- osztályozva a paksi, a mezo­­lamely üzem sportkörébe kerülnek. A képen dr. Takács Ti­­­ csati és az abaújszántói járá­­borné testnevelő tanárnő tornaórát tart a lányoknak sok lettek az elsők. A Gyógynövénykutató Intézetben komoly tudományos munka folyik. Balogh Gabriella laboráns és Gubányi Emil, a növény­kémiai osztály vezetője a Datura metel (az ideggyógyászat egyik fontos gyógyszerének alapanyaga) csíranövényével foly­tatnak kísérleteket (Magyar Fotó — Hollenzer Béla felvétele) Elutazott a moldvai népi együttes A Moldva SZSZK népi tánc­­együttese majdnem három hé­tig tartó nagyszerű magyar­­országi vendégszereplése után szombaton elutazott Budapest­ről. Az együttest az MSZT több felelős munkatársa Záhonyig kísérte. A.­ Sz. birtoka, a Moldva SZSZK kulturális ügyei minisztériuma művésze­ti igazgatóságának vezetője és Tamara Cseban Sztálin-díjas énekesnő, a Moldva SZSZK népművésze, aki több magyar dallal akarja műsorát kiegé­szíteni, még néhány napot Magyarországon tölt. KÉT TECHNIKAI ÚJDONSÁG Bentonitos massza a kaolin helyett Az Építőanyagipari Köz­ponti Kutató Intézet két kiváló­­ mérnöke, György István és Szepesi Károly eredményes kísérletei alap­ján az e eddig importált kao­lin helyett bentonitos masz­­szából gyártják a kőedénye­ket. A Gránit Csiszolóko­rong- és Kőedényárugyár­­ban már meg is kezdték a hazai anyagból a gyártást. Az előzetes számítások sze­rint a bentonitos massza alkalmazása 700 000 deviza­forint megtakarítást jelent évente, az önköltséget pedig mintegy 200 000 forinttal csökkenti, és oldószeres kenőolaj A gépeknél és a moto­roknál használt kenőolaj nagy parafintartalma miatt gyakran megdermedt, külö­nösen hideg időben. A Cse­peli Kőolajfinomító Válla­latnál most új eljárást, az úgynevezett oldószeres fi­nomítást dolgozták ki. En­nek segítségével a parafint kivonják az olajból, így hi­deg időben is használható. A finomított kenőolaj üzemszerű gyártása még ebben az évben megkezdő­dik. Az árvíz elvonulása után Tötösi Gyula, a bolyi gépállomás traktorosa a kölkedi Új Élet tsz dombosabb földjein megkezdte a tavaszi szántást. A tsz 120 katasztrális hold földjét nemrég még árvíz borította. A háttérben Szigeti János traktoros (Magyar Foto—■ Bereth Ferenc falvfMM

Next