Népszava, 1956. május (84. évfolyam, 104-127. sz.)
1956-05-19 / 117. szám
AZ MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK AKTÍVAÜLÉSE vaslatok, melyeknek az célja, hogy hibáinkon, hangosságainkon segítsenek. Nekünk minden eszközzel bátorítani kell az ilyen kritika melyet szocialista építésűnk és a nép érdeke fűt és mel azok ellen irányul, akik bürokraták, akik félnek az újtól, akik már elfelejtették , dolgozó néppel szemben fennálló kötelezettségeiket. A kritika, főleg az egyszerű dolgozók kritikájának bátorítása , legbiztosabb módja annak hogy pártunk tömegbefolyását gyorsan megerősítsük. Szakadatlanul küzdenünk kell a bürokratizmus mindez megnyilvánulása ellen. A m munkánknak, különösen gazdasági téren a bürokratizmus a legnagyobb ellensége Lenin kíméletlenül harcolt a bürokratizmus ellen. »Mindez gazdasági szerv egész munkája nálunk legtöbbet a bürokratizmustól szenved« — mondotta annak idején. A bürokrácia nálunk is kezd olyan méreteket ölteni, hogy ha nem veszszük fel vele szemben erőteljesen a harcot, nagyon komoly veszéllyé válhat. Nálunk rengeteg a felesleges ülés, papirosmunka, a felületes ellenőrzések régiója, a rengeteg statisztika és kimutatás, a bürokratizmust tenyésztő rendeletek. Erre egykét példa: a Csillaghegyi Lenárugyár néhány darab járművének adminisztrációs munkái egy tisztviselő napi három-tíz óráját veszik igénybe. Ezenkívül kell egy havi kimutatás és egy negyedévi adatszolgáltatás, melyen közel 280 rovat van. A Vasúttervező Üzemi Vállalatnál a szolnoki állomás bővítésénektervdokumentációjában külön lapon szerepelnek az olyan »létesítmények«, mint az őrbódé, a vécé, a kerítés és e rajzok mindegyikén a vállalat főmérnökéig 7—10 személy aláírása is szerepel, ezenkívül a titkos ügykezelés irattári száma és természetesen a vörös pecsét a »szigorúan titkos« felirattal. A Minisztertanács helyesen határozatba vette, hogy a vállalatok kisebb beruházásaikat saját anyagi eszközeikből megvalósíthatják. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium a végrehajtást elbürokratizálta úgy, hogy például az elmúlt évben a Brikettipari Tröszt saját pénzéből egy-egy kisebb műhely számára egy közönséges vaskályhát csak úgy vásárolhatott, hogy erre a Pénzügyminisztériumtól külön engedélyt kért. A miniszteriengedélyezési eljárás« folyamán kiszállás engedélyezhető a vidéki műhelyekbe, ahol »miniszteri síkon« elbírálják, hogy kell-e kályha. Szóval a trösztigazgató, aki több százmillió forint állóeszköz fölött rendelkezik, nem dönthet önállóan egy kályha megvásárlása ügyében. A Központi Statisztikai Hivatal is nem egyszer kér olyan adatokat, amelyek a bürokráciát növelik. S anélkül, hogy jósolni akarnék, előre megmondhatom, hogy a meleg idő beálltával, mint az elmúlt évek folyamán általában, az idén is ugrásszerűen meg fog nőni a B Balaton mellékén az ellen- ; őrök, instruktorok, tapasztaltátadók, hivatalos kiszállók ; zárna (Derültség, taps.), akik 5 kellemest a hasznossal, vagy , gyakran a haszontalannal , így bekötve, a bürokratizmus védőszárnyai alatt tevékeny- ( cednek. Itt is áll az, amit a termelésnél mondottam: a szabad kritika mellett,amelyet minden erővel elősegítünk, a dolgozók nem fogják tovább tűrni azt a káros bürokratizmust, melyet gazdasági, de hozzáteszem, nem egyszer párttvonalon is gyakran tapasztalunk. A bürokratizmus elleni határozott, rendszeres és eredményes harc egyik legjobb módja annak, hogy megerősödjön 1 lártunk és a dolgozó tömegek kapcsolata. A pártélet lenini formáinak megerősítésével kapcsolatban nem kell félni attól, ha az egyszerű dolgo-ók kritikája nem mindig ta- láló, vagy csak részben heres. Mi magunk vagyunk a lábasak abban, ha az egész céges építő kritika nehezen bontakozik k, mert azelőtt az is ilyet bizony nem nagyon bitorítottuk és támogattuk. Az egyszerű emberek alulról jövő kritikáját akkor is fogadja el, ha annak csak egy része is megfelelő. Ismétlem, ne féljünk a legszélesebb kritikától sem, ha az valóban építő szándékú, valóban népi demokratikus rendünk és szocialista építésünk szeretet - sugallja. A pártszerű bírálat és önbírálat mellett, elkerülhetetlenül előfordul nálunk is, más országokban is, hogy kispolgári, vagy kispolgári befolyó alatt álló elemek csak hibákat látnak, nagy eredményeinkkel szemben teljesen vakok, s a bírálat szabadsága megkísérlik a párttal szemben, a párt kárára és a pár egysége ellen felhasználni. Az ilyen kispolgári, vagy ingatag elemek a XX. kongresszus határozatait is — nem egyszer a szocialista építés védelmének ürügyével — pártellenes szellemben próbálják kommentálni. Az ellenséges, burzsoá propaganda hatására igyekeznek a tömegek figyelmét olyan kérdésekre összpontosítani, mint Sztálin hibái, mint a szocialista törvényesség megsértése és ezzel megkísérlik gyengíteni pártunk befolyását, vezetőszerepét, kétségbevonni politikai vonalának helyességét és elterelni a dolgozók figyelmét a szocialista építés soron levő legfontosabb feladatairól. Mi erőteljesen felvesszük a harcot az ilyen kispolgári ingadozással és elvtelenséggel szemben, amely megkísérli a párt sorainak egységét megbontani, sérti a pártfegyelmet és gyengíteni akarja pártunk befolyását. Ezt is Lenin szellemében tesszük, aki nem egyszer élesen aláhúzta, hogy nem szabad megengedni olyan bírálatot, mely árt a pártnak, vagy megnehezíti a párt által meghatározott akciók egységét. Világosan látnunk kell a jobboldali elhajlás és a baloldali szektáns hibák kérdésében. A pártnak két fronton kell vívni a harcot, s a párt magatartását a mindenkori konkrét viszonyok alapján kell meghatározni. A jobboldali elhajlás és a szektaszellem ellen egyszerre, akkor és ott kell a jobboldali, illetve a szektaszellem ellen fokozni a küzdelmet, ahol és amikor a két veszély közül az egyik megnövekszik és akadályozza a párt előtt álló feladatok megvalósítását. S szakadatlanul őrködni kell azon, hogy a harcok közepette a párt helyes irányvonala jusson érvényre. Az ellenséges bírálat elutasítása mellett azonban változatlanul teljes erővel támogatni és bátorítani kell az egészséges építő bírálatot, a pártdemokrácia minden megnyilvánulását. Küzdeni kell a bírálat elfojtása, az utasítgatás, parancsolgatás, a dogmatizmus, a bürokratikus maradsság ellen. Nem szabad megengedni, hogy néhány demagóg pártellenes kritika miatt bökkenjen az egészséges kritika, a pártdemokrácia szabadabb levegőjének áramlása. Mlinden kommunista szent kötessége, hogy miközben az elkövetett hibákat és bajokat bí■álja, mindig azt tartsa szem előtt, hogy ez a kritika eröntse és ne gyengítse a pártot, azt mutassa, hogy hogyan fülünk jobban dolgozni, hogyan adjuk a hiányosságokat kiküszöbölni, így minden téren gorsabban és eredményesebben haladunk előre. A kritika mellett nem szabad megfeledkeznünk az önkritikáról sem. A kritika és önkritika egymást gyakran kikészíti, alátámasztja. Ezért arra kell törekednünk, hogy az készséges bírálatot hamarosan mindenütt kiegészítse a helyes önbírálat. Erre annál inkább s szükség van, mert az önbírálatról mostanában szintegy szó sem esik. Ugyanakkor se felejtsük el, hogy a pártlét lenini elveihez tartozik demokratizmus mellett a entralizmus is, vagyis a felőbb pártszervek határozataink kötelező végrehajtása. Mindezt együtt nevezte Lenin emokratikus centralizmusnak. Is hozzá tartozik a szigorú érti egyetem, a pártegység megvédése és a párt vezet szerepének biztosítása. A lenini munkáspártot változatlanul az akarat egysége jellemzi. Az ilyen párt — Lenin szavaival élve — a harcos fogadalmárok fegyelmezett hadserege. Ezért a kritika és önkritika, a kollektív vezetés, a pártdemokrácia lenini elveinek további szilárdítása mellett őrizzük meg, mint szemünk fényét, pártunk egységét és összeforrottságát! (Nagy taps.) A XX. kongresszus tanulságai alapján meg kell javítanunk a párt munkastílusát is. Most, hogy nálunk is a marxizmus—leninizmus gazdasági oldalai és a tömegek politikai nevelése kerültek előtérbe, szükséges, hogy pártfunkcionáriusaink és párttagjaink konkréten és ne általánosságban dolgozzanak és vezessenek. Ismerniük kell saját területük gazdasági kérdéseit, az ötéves terv és az éves terv saját területükre vonatkozó célkitűzéseit, a termelőszövetkezetek helyzetét és fejlesztési terveit, az ott dolgozó vezető kádereket, a nehézségeket és lehetőségeket. Közvetlenül a helyszínen dolgozzanak, úgyhogy munkájuk gyakorlati segítséget jelentsen és megkönnyítse a dolgozóknak feladataik megoldását. Sajátítsák el legalább a minimális szakismereteket, melyek lehetővé teszik számukra, hogy a felmerülő kérdésekhez biztosan tudjanak hozzányúlni. Az ötéves terv perspektívái felkeltették a dolgozók érdeklődését, s ezt fel kell használni arra, hogy erősítsük köztük pártunk befolyását, népszerűsítsük a szocialista építés célkitűzéseit, erősítsük bennük a szocialista haza szeretetét. A munkájuk folyamán ne csak gondosan, figyelmesen hallgassanak meg minden panaszt, bírálatot vagy javaslatot, de tudjanak a dolgozóknak olyan tanácsokat adni, olyan segítséget nyújtani, amelyek gyakorlatilag használhatók, s amelyek a dolgozókat közelebb hozzák pártunkhoz. Most, hogy a széles tömegek közti munka újra előtérbe kerül, azt halljuk, hogy a funkcionáriusok helyenként nem szívesen mennek a tömegek közé. ha ez igaz, úgy az ilyen funkcionáriusok elszakadtak a tömegektől és bürokratákká váltak. Mi, a felszabadulás utáni nehéz esztendőktől kezdve, amikor a dolgozók többsége még nem állott pártunk mögött, állandóan, örömmel és szívesen dolgozunk a tömegek sűrűjében. A tömeg a mi elemünk. Úgy érezzük magunkat benne, mint a fal a vízben.Ma, amikor több mint tizenegy esztendő szocialista építésének tapasztalatai és sikerei állnak mögöttünk, bátran megyünk a tömegek közé, hirdetjük pártunk helyes célkitűzéseit és verjük vissza mindenütt az ellenséges nézeteket. A mi pártunk mindig, a Horhy-terror idején csakúgy, mint a felszabadulás utáni esztendőkben, a nagy tömegek, az egész nép pártja volt és az is naiad! (Nagy taps.) Mindannyian tudjuk, hogy a CX. kongresszus óta, a XX. kongresszus hatására nálunk is megelevenedett a pártélet. A párt kezd aktívabban dolgozni, innek a munkának minden tdén jelentkeznek is kezdeti eredményei. Most teljes súllyal el kell vetni a kommunistákelelősségét a rájuk bízott fejletért, a pártért, a pártfegyelmért, a szocializmus építőéért, a bürokratizmus elleni harcért. Ezt azért kell így aláhúzni, mert a pártmozgalom megelevenedésével egyidejűleg helyenként tapasztalható, hogy kommunista felelősségvállaás kezd elsikkadni, s a feleősséget nemegyszer igyekeztek a felső szervek munkájára hárítani. A pártdemokrácia kiszélesítése, a szabad bírálat és önbírálat szorosan összefüggnek a pártfegyelemnek, a párt egységének és a kommunisták felelősségének kérdéséül. Ezek a kérdések összetaroznak: a pártfegyelem növekedése megerősíti a kommun -Nekünk nem arra kell a kritika és önkritika, hogy lazítsunk soraink egységén, hogy lazítsunk a párt vasfegyelmén Imnem arra, hogy nagy, dicső Pártunkat még hatalmasabbá még öntudatosabbá, még egységesebbé, még cselekvőképesebbé, a tömegekkel még öszszeforrottabbá tegyük, hogy pártunk egész tagsága megértse, magáévá tegye, segítse kidolgozni Központi Vezetőségünk helyes politikáját és égi akarattal és vas-fegyelemme biztosítsa e politika sikeres megvalósítását. (Nagy tapsz)nisták felelősségét, bátor kiállásukat a párt mellett, s azt az áldozatos példamutatást, mely a dolgozó tömegeket a párt köré tömöríti. A felelősségvállalás kérdését nálunk minden alkalommal fel kell vetni, annál is inkább, mert pártkádereink zöme helytáll, jól dolgozik a maga helyén. Hogyan állunk a XX. kongresszus után az osztályharccal? Az ipari munkásság a legnagyobb helyesléssel fogadta a XX. kongresszus határozatait, lelkesen veszi ki részét a termelésből, a második ötéves terv irányelveinek megvitatásából és mint mindig, most is egységesen felzárkózva követi pártunkat. A mi hősi munkásosztályunk pártunk vezetésével változatlanul egész szocialista fejlődésünk motorja. A május elsejei felvonulás újra megmutatta, hogy szelleme bátor, harcos, optimista, s hogy pártunk mindenkor bizton számíthat hősi munkásosztályunkra, elsősorban a harcokban edzett, példamutató budapesti munkásságra! "(Hoszszantartó nagy taps.) Ami a dolgozó parasztságot illeti, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése egyik mutatója annak, hogy a falu dolgozó népe is egyre fokozottabb mértékben érti meg az idők szavát és követi pártunk vezetését. A tavaszi munkák jó elvégzése, a begyűjtés, az adófizetés menete mutatja, hogy úgy az egyénileg dolgozó, mint a termelőszövetkezeti parasztság állampolgári fegyelme erősödik. Az olyan rendkívüli esemény, mint az idei árvíz, ahol a falu és város dolgozóinak tízezrei vívtak vállvetve hősi harcot az elemi csapás ellen, azt bizonyította, hogy a munkás-paraszt szövetség eleven és aktív. Ugyanezt mutatta az az áldozatkészség, melylyel országszerte a dolgozó nép az árvízkárosultak segítségére sietett. A munkás-paraszt szövetség erős és a második ötéves terv, mely annyit tesz a falu fejlesztéséért, ezt még csak szilárdabbá teszi. — Az értelmiség zöme, a régi csakúgy, mint az új, döntő többségében szilárdan áll a népi demokrácia oldalán, s hazafias lelkesedéssel végzi munkáját, melyhez új lendületet adnak a második ötéves terv irányelveinek hatalmas távlatai. 40 000 új diplomással szaporodik 1960-ig az értelmiség tábora: ez a szám magábanvéve mutatja, hogy jelentősébe népi demokratikus államunk minden területén csak nőni fog. Az értelmiség zöme tudatában van annak a növekvő szerepének, mely szocialista építésünk folyamán egyre fokozódik s annak a megbecsüésnek is, melyet úgy a párt, mint az állam szervei az ódaidóan, jól dolgozó értelmiségiekkel szemben tanúsítanak. Ugyanakkor nem hunyhatunk szemet a felett, hogy az értelmiségen belül vannak egyes csoportok, ahol olyan kedvezőtlen jelenségeikkel taálkozunk, melyeken még nem voltunk úrrá lenni. Az irodaom egyes területein kétségkívül vannak eredmények. De a párt az íróknál nem végeztel a feltétlenül szükséges ideoógiai és politikai nevelőmunkát. Az íróknak jó része a felszabadulás után rendszerintózsaszínűen »lakkozva« ábrázolta a fiatal népi demokrácia életét. 1953 júniusa után, amikor önkritikusan feltártuk híjáinkat, egy részük az ellenkező végletbe csapott át, csak a libákat látta, s fitymálta a szoialista építés eredményeit. A politikai élet más területein elentkező jobboldali nézetek, zsírok'közt - is'kezdtek térit hódítani. Egyesek tagadni kezdték az irodalom pártosságát, a pártirányítás szükségességét s a szabad kritika jelszavával nem egyszer a párt eszmei vagy szervezeti egysége ellen léptek fel. A párt és az állam irodalommal foglalkozó szervei is követtek el, hibákat e téren. 1953 után abban, hogy egyes írók életünk főleg negatív jelenségeit ábrázolták, nem vették észre annak a csíráit, hogy ezek az írók életünk egészét, hibáival együtt, akarják visszatükrözni. Előfordult, hogy a meggyőzés, elvi útmutatás helyett olyan adminisztratív rendszabályokat foganatosítottak, melyek a jobboldali elhajlók malmára hajtották a vizet. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy irodalmunkban vannak egészségtelen jelenségek, amelyek leküzdésén a kommunista írókkal közösen kell munkálkodnunk. Azoknak az író elvtársaknak, akik munkánkban elsősorban a hibákat és a negatívumokat látják, javasoljuk, hogy szívleljék meg Leninnek azt a büszke megállapítását, hogy minden száz hibánkra, amiről szerte a világon a burzsoázia és lakásai annyit kiabálnak, a nagy és hősi cselekedetek tízezrei jutnak, melyek annál nagyobbak és hősiesebbek, mert egyszerűek, nem láthatók és a gyári negyedek, vagy a falvak mindennapi életében vannak elrejtve. (Hosszantartó nagy taps.) Pártunk mindig az egész nép pártja volt és az is marad Az eddiginél hasonlíthatatlanuul nagyobb ügyelmet kell szentelni az ideológiai frontra is A XX. kongresszus munkája után az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb figyelmet kell szentelni az ideológiai frontra is. Amit az íróknál tapasztalunk, az ideológiai munkánk gyengeségének egyik mutatója. A párt Központi Vezetőségének határozata alapján, ez év végére felül kell vizsgálni a párt történetéről szóló előadásokat, a népi demokratikus állam felszabadulás utáni történetét tárgyaló tankönyveket. Át kell vizsgálni abból a szempontból, hogy jobban kifejezésre jusson bennük a tömegek történelemformáló szerepe, és az, hogy a történelmet a párt vezetésével maga a nép csinálja (Nagy taps.) s ki kell hagyni mindazt, ami bennük a személyi kultusz maradványa és ezzel kapcsolatban nem egyszer a tények elferdítése is. Az ideológiai munkában nálunk is eléggé el van terjedve a dogmatizmus, a betűvágás, a citátumok halmozása és variálása, s hiányzik az igazi marxista-leninista alkotó kezdeményezés, a marxizmus—leninizmus továbbfejlesztése, az elvi kérdések felvetése és megválaszolása. Az ideológiai front megerősítésére egy sor határozatot hoztunk s a XX. kongresszus óta mutatkozik is valamelyes javulás, például központi lapunknál, a Szabad Népnél, mely most már bátrabban veti fel az elvi kérdéseket. Hasonló a helyzet a Társadalmi Szemlénél is. De azt még nem mondhatjuk el, hogy komoly változást tudtunk előidézni. Ez a helyzet most, amikor a XX. kongresszus hatása alatt pártunk minden területén pezsgőbb az élet, tovább tarthatatlan. Szólni kívánok az osztályharc egyes kérdéseiről is. A XX. kongresszus megállapította, hogy Sztálinnak 1937- ban kifejtett azon tétele, mely szerint a szocialista építés sikerével párhuzamosan az osztályharc egyre erősödik, hibás. A szocializmus győzelmével a Szovjetunióban megerősödött és szilárdabb lett a népi hatalom, gyengültek a kizsákmányoló osztályok maradványai. Sztálin fenti megállapítása figyelmen kívül hagyta ezt a tényt, valamint azt is, hogy a kizsákmányoló osztályok felszámolásával a Szovjetunió számára az éles osztályharc nemzetközi porondra terelődött át, ami egyebek közt abban is megnyilvánult, hogy a német fasiszták lázasan készülődtek a Szovjetunió megtámadására. Hogy áll a mi viszonyaink közt ez a kérdés? Nálunk a fa(Folytatás az 5. oldalon) AZ ELNÖK TANÁCS ÜLÉSE A Magyar Távirati Iroda jelenti : A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elnökletével pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta és jóváhagyta Kristóf Istvánnak, az Elnöki Tanács titkárának beszámolóját az elnökség — az Elnöki Tanács két ülése közötti — tevékenységéről. Az Elnöki Tanács határozatot hozott: az Elnöki Tanács ügyrendje módosításának és az alkotmányban biztosított kegyelmezési jogkör gyakorlása szabályozásának kidolgozására és arra, hogy felkéri az országgyűlés jogi bizottságát: tegyen javaslatot az Országgyűlés ügyrendjének módosítására. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján több törvényerejű rendeletet alkotott. A növényegészségügy fejlesztésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeink jobb teljesítése érdekében törvényerejű rendeletet alkotott a növényvédelemről. A törvényerejű rendelet szervezettebbé teszi a növénytermelést veszélyeztető betegségek, állati kártevők elleni küzdelmet és egybefoglalja a növényvédelemmel kapcsolatos eddig érvényben levő szerteágazó rendelkezéseket. Az Elnöki Tanács a mezőgazdasági technikumok szervezetét az ipari és a közgazdasági technikumokhoz hasonlóan törvényerejű rendelettel szabályozta. A rendelet a mezőgazdasági technikumok feladatát gyakorlati szakemberek képzésében jelöli meg. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a büntetőjogi védelemről szóló 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet egyes szakaszait. Az Elnöki Tanács egyéb ügyek tárgyalásán kívül új községek tervezéséről hozott határozatot — Árpádhalom, Erdőkertes, Hárskút, Pénzesgyőr elnevezéssel. Brazil szenátorok érkeztek Budapestre Az országgyűlés elnökének meghívására május 18-án Budapestre érkeztek Auro Soares de Moura Andreade és Antonio de Freitas Cavelcanti brazil szenátorok. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az országgyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettese, Sebes István külügyminiszterhelyettes, Barzoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Pesta László, Budapest Főváros Tanácsa v. b. elnökhelyettese, Barcs Sándor, a Magyar Távlati Iroda vezérigazgatója, az országgyűlés külügyi bizottságának tagja és Csatorday Károly, a Külügyminisztérium Protokoll-osztályának ideiglp- Művezetője. A szenátorok délelőtt látogatást tettek Rónai Sándornál, az országgyűlés elnökénél, ahol beszélgetést folytattak a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, majd megtekintették az Országház épületét. Délben Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ebédet adott a brazil vendégek tiszteletére. Délután a szenátorok meglátogatták Bíró Ferencet, a külkereskedelmi miniszter első helyettesét. (MTI) NÉPSZAVA 3 -május 'sains&aiti