Népszava, 1956. július (84. évfolyam, 154-179. sz.)

1956-07-01 / 154. szám

Az új büntetőtörvénykönyv kidolgozásáról és igazságszolgáltatásunk időszerű kérdéseiről nyilatkozik az igazságügyminiszter első helyettese A magyar szervezeti munkásság, szakszervezeteink kétmilliós tagsága, de az egész dolgozó nép nagy érdeklődéssel várja és kíséri mindazokat az intézkedéseket és eseményeket, amelyek a XX. kongresszus elveinek hazai megvalósítását segítik elő. Ezzel kapcsolatban felkerestük dr. Kovács Kálmán elvtársat, az igazságügyminiszter első helyettesét, hogy tájékoztatást kérjünk tőle igazságszolgáltatásunk időszerű kérdéseiről, várható intézkedéseiről. — Mi teszi szükségessé az új büntetőtörvénykönyv kidolgozását? — A párt 1953 júniusi határozatai — válaszolt Kovács miniszterhelyettes — éles megvilágításba helyezték és állami életünk központi kérdésévé tették a szocialista törvényesség megszilárdítását. E feladat teljesítésének — a törvénytelen intézkedések hatálytalanítása és az okozott sérelmek jóvátétele mellett — egyik legfontosabb előfeltétele a szilárd elvi alapokra fektetett, közérthető törvények megalkotása. Ezeknek lehetővé kell tenni a következetes jogalkalmazást és hozzájárulni az állampolgárok jogainak védelméhez minden esetleges törvénysértő törekvéssel szemben. A büntetőjog területén ugyancsak szükség van az átfogó törvényalkotásra. A legnagyobb részében ma is érvényes büntetőtörvénykönyv ugyanis még 1878-ban keletkezett és ma már elavult: népi demokráciánk társadalmi rendje és szocialista fejlődésünk igényeinek nem felel meg. A felszabadulás óta, különösen 1950 után létrejöttek ugyan olyan új, elvi alapon álló jogalkotások, amelyek egyegy területen a legfontosabb hiányokat pótolták. Fejlődésünk mai szakaszában azonban már ez sem elegendő: a különböző időkben hozott jogszabályok között ugyanis nincs kellő elvi és szerkezeti összhang. Ezenkívül a gyakorlat egy-két vonatkozásban kimutatta az újabb törvények némely fogyatékosságát is. Mindezek napirendre tűzték az új, egységes szocialista büntetőtörvénykönyv megalkotását. Ezt a nagy munkát kiváló elméleti és gyakorlati szakemberekbőlálló kormánybizottság végzi, a XX. kongresszus új elvi megállapításainak felhasználásával is. A törvénytervezet elkészítése alapos, tudományos színvonalú munkát kíván, amely néhány hónap alatt nem végezhető el. Jellemző például, hogy a lengyel büntetőtörvénykönyv nemrégiben nyilvánosságra hozott tervezete körülbelül hat év alatt készült el Mi lesz az új Btk-ban? — Az új Btk-ban mi lesz az új, az elvileg legjelentősebb? — Az új büntetőtörvénykönyv a jelenlegi elgondolások szerint a határozatlan idejű, életfogytig tartó börtönbüntetést a büntetési rendszerből törli és csak előre pontosan meghatározott időtartamú szabadságvesztést tesz lehetővé. A büntetés kiszabására irányadó szabályokat az ezzel kapcsolatos javaslat úgy alakítja át, hogy lényegesen megnöveli a bíró mérlegelési lehetőségeit a büntetési nemek kiválasztásában és mértékének megállapításában. Az új törvénykönyv változtatásokat eszközölne a fennálló büntetési rendszeren is. A súlyos bűncselekményekért alkalmazott zárt intézeti büntetés mellett ugyanis helyesebbnek látszik az enyhébben elítéltekkel szemben olyan büntetés bevezetése, amelynek végrehajtása nem börtönben, hanem viszonylag nagyobb mozgási, kulturális lehetőségek biztosításával, a közösségi élet bizonyos feltételeinek megteremtésével és mindenekelőtt a bérezéssel járó állandó foglalkoztatással történne. — Tervezzük a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól való mentesítés lényeges kiterjesztését is. Eszerint az enyhébb büntetésre elítéltek, büntetésük kitöltése után, törvényerővel mentesülnének az priuszához fűződő következmények alól. Szükségesnek látszik a fiatalkorúaknál a büntetést helyettesítő nevelő intézkedések rendszerének még további kiépítése és ezzel a fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi eszközök hatásosabbá tétele. Jelentős újítás, hogy a jelenlegi elgondolások szerint a törvény tartalmazni fogja a katonai bűncselekményeket is. Ezzel teljesen létrejön a katonai és a polgári büntetőjog elvi és szerkezeti egysége. E kiemelt néhány kérdésen felül a tervezet számos egyéb lényeges újítást, új elvi megoldást tartalmaz. A bírói függetlenség megerősítése — Milyen intézkedések történnek a bírói függetlenség megerősítésére? — A bírák függetlenségének elvét alkotmányunk iktatta törvénybe. Kétségtelen azonban, hogy ez az elv alkotmányunk létrejötte óta számos esetben súlyos sérelmet szenvedett, bár 1953 júniusa után történtek lépések a visszásságok felszámolására. Az Igazságügyminisztérium egyre kevésbé avatkozott bele tárgyalás alatt álló egyes konkrét ügyek elbírálásába. A sokszor adminisztratív-felügyeleti irányító módszereket fokozatosan felváltotta a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítása. És az Igazságügyminisztérium tevékenysége egyre inkább arra terjed ki, amit a bírósági szervezeti törvény feladatává tesz: a bíróságok működése feletti általános felügyelet ellátása. Az Igazságügyminisztérium gondosan ügyel arra, hogy az ítélkezésben a bíróság minden befolyástól mentesen, kizárólag a törvény és a bírói lelkiismeret alapján döntsön. Még mindig előfordul azonban, hogy más minisztériumok, valamint egyes tanácsi és pártfunkcionáriusok konkrét ügyekben, »érdeklődés« címén, sőt néha csaknem nyíltan, kísérletet tesznek a befolyásolásra. Nyomatékosan kívánom ezúton is leszögezni, hogy amíg valamelyik ügy bírói elintézés alatt áll, semmiféle befolyásolás nem tűrhető az érdemi döntést illetőleg. És azokat — bárhonnan is jöjjenek — az Igazságügyminisztérium és a bíróságok figyelmen kívül hagyják, szükség esetén pedig meg is torolják. Ilyen befolyásolás a nyomozó szervek részéről is megengedhetetlen. Aki a terhelt érdekében álló tényekre kívánja felhívni az igazságügyi hatóságok figyelmét, módjában áll az ezekre vonatkozó adatokat a védelem rendelkezésére bocsátani. Ha pedig az általa tudott körülményeket a vád szempontjából tartja jelentősnek, hozza azokat a vádat képviselő ügyészség tudomására. E személyeknek, illetve szerveknek az eljárási törvény szerint módjuk van az adatokat a bíróság elé tárni. Nem egyszer problémát okoz a bíróság előtt folyamatban levő ügyek sajtóismertetése is. Mi kívánatosnak tartjuk, hogy a sajtó többet foglalkozzék a bíróságok munkájával, fennállhat azonban az a veszély, hogy a tekintélyesebb lapokban megjelenő állásfoglalások befolyásolhatják az igazságügyi szerveket. A helyes álláspont természetesen az, hogyha a sajtó — esetleg a tényállás nem teljes ismeretében — tévesen foglal állást, a bíróságok, erre való tekintet nélkül is, szigorúan a felderített tények alapján döntsenek. — A bírói függetlenség az alkotmány szerint azt jelenti, hogy a bírák csak a törvényeknek vannak alávetve. Ennek az elvnek az érvényesítése nem utolsósorban a bírákon is múlik, akiknek az eddiginél önállóbban, felkészültebben, határozottabban kell feladatukat ellátni a dolgozó nép érdekében, a törvényeknek megfelelően. A védelem joga — Milyen intézkedések történnek a védelem jogának biztosítására? — E kérdés fontos része a törvényesség helyreállításának. Nagy figyelemmel kísérjük, hogy a bíróság előtt a védelem joga ne szenvedjen csorbát. Intézkedések történtek arra nézve, hogy a védők a vádlottakkal mindenfajta ügyben, az eljárás megindításától kezdve érintkezhessenek, az iratokat a vádlottak is időben megismerhessék, és felkészülhessenek a tárgyalásra. A legfőbb ügyész, mint a törvényesség őre, szintén fokozott gondot fordít arra, hogy a védelem jogai — a törvény keretein belül — már az eljárás megindulásának pillanatától maradéktalanul érvényesüljenek. — Nem lenne-e indokolt a halálbüntetés eltörlése? — Meggyőződésem szerint a halálbüntetés eltörlése teljes mértékben indokolttá válik, mihelyt ennek társadalmi feltételei bekövetkeznek és a nemzetközi helyzet további enyhülésével csökken az emberiség és a népek békéje ellen áskálódó körök által sugallt súlyos bűncselekmények veszélye. Addig is azon vagyunk, hogy e büntetési nem alkalmazását csak a feltétlenül szükséges szűk területre szorítjuk. És remélem, hogy nem is túlságosan hosszú idő múlva ez már végleg mellőzhető lesz — fejezte be nyilatkozatát Kovács elvtárs, miniszterhelyettes, Sz. J. Ötödször kapálják a kukoricát Az élüzem címmel négyszer kitüntetett Héki Állami Gazdaság 3715 katasztrális holdon gazdálkodik, amelyből 3425 katasztrális hold a szántóterület. Képünkön Sinka Lajos traktorvezető és Hreskó János munkagépkezelő a soros kukorica ötödszöri kapálását végzik (MTI Fotó : Berez Ferenc felvételi) Hétfőtől: csökkentett munkaidő két vegyipari üzemben Az egészségre ártalmas vegyianyagokkal dolgozó üzemekben a Minisztertanács rendelete értelmében csökkentik a munkaidőt. Néhány vegyipari üzemben már megvalósították, de a legtöbb helyen most készítik elő a munkaidő csökkentésének feltételeit. A Chinoin-gyárban, valamint a Textilfesték és Vegyitermék Vállalatnál július 2-án, hétfőn már csökkentett munkaidőben dolgoznak majd a chloranphenicolt, illetve a kénes festéket készítők. A két gyárban mintegy 180 dolgozó munkaidejét csökkenők heti 40 csúca? Síremléket állítanak Horváth Sándor alhadnagynak Horváth Sándor alhadnagy — mint emlékezetes — hősi halált halt a téli dunai árvízzel szemben folytatott küzdelemben. A VIII., Homok utcai Általános Leányiskola ifjúsága, szülői munkaközössége és nevelőtestülete elhatározta, hogy mozgalmat indít Horváth Sándor síremlékének felállítására. A mozgalomhoz számos vállalat csatlakozott. A Szerszámgyár műkedvelő gárdája előadást tartott erre a célra. A Kossuth Akadémia úgyszólván ingyen bocsátotta rendelkezésre színháztermét, a Ságvári Nyomda dolgozói társadalmi munkában készítették el a nyomtatványokat, a Hídépítő Vállalat mauthauseni gránitkövet ajánlott fel a síremlék céljára, a XII/5. Kőfaragó Vállalat dolgozói pedig vállalták a síremlék kifaragását. A síremlék felállítására a közeli időben kerül sor. 1 Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottság. A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK,Peking Drága Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja és egész deig 'A népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük kínai testvérpártunk megalakulása 35. évfordulója alkalmából. Pártjuk több évtizedes tevékenysége a szüntelen harc története Kína népeinek a gyarmati elnyomás alóli felszabadításáért, a nemzeti függetlenségért, a kínai forradalom győzelméért. Dolgozó népünk mély együttérzéssel és őszinte rokonszenvvel kísérte és kíséri a nagy kínai nép hősies küzdelmét, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetésével a marxizmus- leninizmus szellemében hazája felvirágoztatásáért, szebb és boldogabb jövőjéért, az ázsiai és a világbéke megőrzéséért, a szocializmus ügyének végső győzelméért folytat. Ehhez a harchoz kívánunk az elvtársaknak további kiemelkedő sikereket. Forró kommunista üdvözlettel: a MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE fia lép életbe az új építőés építőanyagipari bérezés A ma életbelépő bérügyi intézkedés megszünteti az építő- és építőanyagipar jelenlegi bérezésének számos hibáját. A bér- és normarendezés messzemenően figyelembe veszi az építő- és építőanyagipari dolgozók többéves panaszait. Az eddigi építő- és építőanyagipari bérrendszernek egyik alapvető hibája volt, hogy alacsonyak voltak az alapbérek. Július 1-től az építőiparban dolgozók alapbére átlagosan 5,3, az építőanyagiparban dolgozóké 6,6, az épületasztalosipari dolgozóké pedig mintegy 4,3 százalékkal emelkedik. Az építő- és építőanyagipari dolgozók munkabesorolásának is több hibája volt. Nem egy esetben azonos szakképzettséget igénylő munkákat különböző kategóriába soroltak, sőt az is előfordult, hogy a nagyobb szakképzettségű munkákat alacsonyabbra sorolták, mint a kisebb képzettséget igénylőt, így például a vakolás besorolása általában alacsonyabb volt, mint a falazásoké. De alacsony volt többek között egyes betonvashajlítási, betonozási, zsaluzási munkák kategóriája, vagy a téglaiparban a kemencemunkák, a nyersgyártási munkák besorolása. De mondhatnánk még ezenkívül is számos hasonló példát. A munkakategóriák emelésénél mindenekelőtt azt vették figyelembe, mely munkáknál van szükség magasabb szakmai képzettségre, vagy nagyobb fizikai erőkifejtésre. A legtöbb hiányosság azonban a normáknál jelentkezett. Az építőiparban ugyanis nem alkalmaztak eddig műszakilag megalapozott normákat, a statisztikai normarendezések pedig számos területen aránytalanságokat okoztak. A normák egy része olyan szoros lett, hogy a dolgozók megfeszített munkával, még a minőség lerontásával sem érték el a 100 százalékot, más része pedig olyan laza, hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül is magasan túlteljesítették. Július 1-étől az építőipari munkák mintegy 60—65 százalékára műszaki normákat vezetnek be. Ezek a normák már messzemenően figyelembe veszik a helyes technológiát, s ezzel orvosolják az építőmunkásoknak azt a régi panaszát, hogy azért nem tudnak egyes területeken jó minőségű munkát végezni, mert egyik-másik norma túlságosan szoros. Hogy csak egy példát említsünk meg, ahol a műszaki norma bevezetése komoly változást okoz: a felmenő falazásnál a jövőben az eddigi köbméterenkénti 7,72 forint helyett 12,65 forintot számolnak el. A falazási munkáknál nem tesz különbséget a norma a Sztahanov-falazás és egyéb módszerrel végzett munka között. Jelentősen emelkedik a normaidő a földmunkáknál, a beton- és vasbeton-munkáknál, az ács- és állványozó munkáknál és még több más területen is. A műszaki normák bevezetésének másik célja, hogy a laza normákat megszüntesse. Ezért bizonyos területeken normaszigorításra is sor kerül. Egyes esetekben a normaszigorítást még az alapbérek emelése és a munkakategóriák módosítása sem tudja annyira enyhíteni, hogy egyik-másik dolgozónál keresetcsökkenés ne következzék be. Ez lesz a helyzet előreláthatóan egyes bádogos, kályhás munkáknál és néhány szerelési munkánál. Az építőanyagiparban az utóbbi években a normák fellazultak, mert a technológiai változásokat nem vezették át rajtuk, így a keresetek között nagy aránytalanságok jöttek létre. A múlt évben például a betonelemgyártó iparban az átlagteljesítmények meghaladták a 160 százalékot, ugyanakkor a mész- és cementiparban csak 128 százalékosak voltak. Az ilyen normák nem ösztönöznek további ésszerűsítésekre, a munkaidő jobb kihasználására. Az építőanyagiparban statisztikai alapon rendezik a normákat. Általában ezt ellensúlyozza az alapbéremelés és a kategóriák módosítása, s így a legtöbb iparágban a normarendezés ellenére is emelkednek a keresetek. Egyes vállalatoknál, például a betonelemgyártó iparágban, a Fa- és Vászonredőnygyárban azonban a normák túlzottan elszaladtak s így az alapbéremelések és a kategóriamódosítások ellenére is keresetcsökkenésre lehet számítani. Az építőipari gépkezelők idáig keveset kerestek, s így nem is alakult ki az évek során építőipari gépkezelő törzsgárda. Hiba volt az is, hogy a gépkezelők anyagi érdekeltsége nem volt eléggé összekötve azoknak a brigádoknak a munkájával, akiket a gépek kiszolgáltak. A gépkezelők keresete július 1-ével jelentősen emelkedik és prémiumukat a jövőben az általuk kiszolgált brigád teljesítményszázaléka szabja meg. Hozzá kell azonban tenni, hogy azoknál a gépeknél, ahol idáig a csalási lehetőséget kihasználva a gépkezelők három- és négyezer forintos kereseteket is elértek, csökkenés következik be. Alapvető változás történik a téglaiparban, a mész-, cementiparban alkalmazott progreszszív bérezésnél is. A progreszszív bért idáig a teljesítményszázalékok alapján fizették ki s ez visszaélésekre adott lehetőséget, mert ily módon prémiumhoz jutottak az igazolatlanul mulasztók és azok is, akik jogtalanul időbéres órákat számoltak el. Természetesen mindez csak kárt okozott. A jövőben a progresszív bért nem a teljesítményszázalék, hanem a munkanormák és a gépek kapacitásának figyelembevételével előre meghatározott havi mennyiségi teljesítés alapján fizetik. Összegezve a most sorra kerülő bérügyi intézkedést, megállapíthatjuk, hogy az az építő- és építőanyagipari dolgozók nagy többségére kedvező, hiszen az Építésügyi Minisztériumhoz tartozó építőipari dolgozók 95 százalékának emelkedik a keresete, csupán öt százalékának csökken, az építőanyagiparban pedig a dolgozók 85 százalékának emelkedik és mindössze 15 százalékának csökken a keresete. Megkezdték a tiszapalkonyai vízkivételi mű szerelését A Tiszapalkonyai Hőerőmű bonyolult gépi berendezéseit a baráti csehszlovák nép dolgozói és a különböző magyar vállalatok munkásai szerelik. Az Április 4 Gépgyár kirendeltségén kívül a napokban megérkeztek a Ganz Vagongyárnak is és most várják a MÁVAG szerelőit. A Ganz Vagongyár dolgozói a vízkivételi mű szerelését végzik. A tiszaparti mű 18 méter mélységbe süllyesztett vasbeton-szekrényébe hat Cs. V. 1200-as típusú Ganzszivattyút helyeznek el. Ezek a szivattyúk óránként annyi vizet emelnek ki a Tiszából, amennyivel egy kisebb város egész napi vízszükségletét fedezni lehetne. A vízkivételi mű 22 méter hosszú és 12 méter széles épületét péntek reggel adták át a Ganz Vagongyár dolgozóinak, akik megkezdték az első turbina kiszolgálásához szükséges két szivattyú szerelését. LEÁNYTÁNC Az MTH kulturális seregszemléjén, melyet a margitszigeti Majakovszkij Színpadon tartottak meg, az MTH 25-ös számú intézet együttese a »Vizslási leánytánc«-ot mutatja be (MTI Fotó :• Farkas Tamás Mevétele.)